MIKROÖKONÓMIA II.

(1)

MIKROÖKONÓMIA II.

(2)

(3)

(4)

ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék

Mikroökonómia II.

11. hét

POLITIKAI GAZDASÁGTAN, 1. rész Készítette:

K®hegyi Gergely Szakmai felel®s:

K®hegyi Gergely

2011. február

(5)

11. hét K®hegyi Gergely

Jóléti közgazdaságtan

A piac és az állam Piaci kudarcok

Küls® gazdasági hatások

A tananyagot készítette: K®hegyi Gergely

Jack Hirshleifer, Amihai Glazer és David Hirshleifer (2009) Mikroökonómia. Budapest, Osiris Kiadó, ELTECON-könyvek (a továbbiakban: HGH), illetve Kertesi Gábor (szerk.) (2004) Mikroökonómia el®adásvázlatok.

http://econ.core.hu/∼kertesi/kertesimikro/ (a továbbiakban: KG) felhasználásával.

(6)

Vázlat

1 Jóléti közgazdaságtan A piac és az állam

2 Piaci kudarcok

(7)

Gazdaságpolitika versus politikai gazdaságtan

Deníció

Politikai gazdaságtannak a main stream közgazdaságtanban leginkább azt a törekvést nevezeik, amikor megpróbáljuk a közgazdaságtan eszköztárát a poltikai folyamatok elemzésére felhasználni.

Megjegyzés

A politika és a hagyományos értelemben vett gazdaság folyamatai szorosan összefüggenek, mivel a kormányzat is a gazdaság fontos szerepl®je. Emiatt egy-egy gazdaságpoltikai intézkedés

magyarázata egyaránt lehet közgazdasági és/vagy politikai gazdaságtani.

(8)

Gazdaságpolitika versus politikai gazdaságtan (folyt.)

Pl.: Ha a kormányzat szabályozza a energiaszektor vállalatainak m¶ködését, akkor ezzel a célja

a holtteher veszteség csökkentése, azaz hatékonyságnövelés:

(pozitív) közgazdasági magyarázat

a méltányossági elv érvényesítése, hogy a szegényebb emberek is hozzájuthassanak az energiaszolgáltatáshoz, akár annak árán, hogy ezzel a hatékonyság csökken: (normatív) jóléti közgazdaságtani magyarázat

a kormánypártra leadott szavazatok maximalizálása a majd elkövetkez® választások során: politikai gazdaságtani magyarázat

(9)

Gazdaságpolitikai célok

Néhány normatívkérdés a közgazdaságtan területér®l:

Okos dolog-e az árszabályozás?

Szükség van-e a bevándorlás korlátozására?

Mit jobb fenntartanunk: alacsony adókból kisebb államot, vagy magas adókból nagyobbat?

Jó-e, ha gazdaságszabályozási eszközökkel védjük a környezetet?

A torta növelése: HATÉKONYSÁG A torta elosztása: MÉLTÁNYOSSÁG

(10)

Gazdaságpolitikai célok (folyt.)

Társadalmi elosztás

A szürke terület a társadalmi lehet®ségek halmaza, amely János jövedelmének (I_j és Kata (I_k) jövedelmének összes megvalósítható

kombinációját mutatja meg. A halmaz határa a társadalmi lehet®ségekΠ⁰ határgörbéje. Az összes jövedelem I^∗ maximuma ott van, ahol a -1 meredekség¶ MM⁰ egyenes érinti a Π⁰ görbét.

(11)

Gazdaságpolitikai célok (folyt.)

Deníció

Egy A elosztás valamely B másik elosztás Pareto-javítása, ha A esetén mindenki legalább olyan jó helyzetben van, mint B esetén, és legalább egy személy pedig jobb helyzetben van.

Egy elosztás Pareto-hatékony (vagy Pareto-optimális), ha nincs olyan másik lehetséges elosztás, amely ennek

Pareto-javítása lenne.

(12)

Gazdaságpolitikai célok (folyt.)

A jóléti gazdaságtan az utilitarizmusnak nevezett lozóai irányzat radikális interpretációjából indul ki. Az utilitaristák állítása szerint:

valamennyi társadalompolitikát, szabályt és intézményt kizárólag a következményei szerint kell megítélni (társadalmi pragmatizmus: a társadalmi eljárásmódok és intézmények (például a szavazás, a piac, a halálbüntetés, a család, a nemzet)) CSAK eszközöket jelentenek.

csak az egyéni kielégülésben jelentkez® következmények (a fájdalom és az élvezet) számítanak (széls®séges

individualzmus)

(13)

A láthatatlan kéz tétele

A hatékonyság értelmezése:

Parciális egyensúlyi keretben: fogyasztói és termel®i többlet(ek) összege

Általános egyensúlyi keretben: szerz®dési görbe az Edgeworth-dobozban

(14)

A láthatatlan kéz tétele (folyt.)

Társadalmi elosztás

A jövedelem adott E induló elosztása mellett a sötétszürke lencse alakú terület az összes E-hez képest Pareto-javítást jelent® pont. A CC⁰ szerz®dési görbe a Pareto-optimális pontok halmaza. A szerz®dési görbén belül csak a DD⁰ szakasz pontjai olyanok, hogy Pareto-optimálisak is, és E-nek

Pareto-javításai is.

(15)

A láthatatlan kéz tétele (folyt.)

Ismétlés:

Állítás

Jóléti közgazdaságtan I. tétele A versenyz®i egyensúly pareto-hatékony állapot.

Állítás

Jóléti közgazdaságtan II. tétele Bármely Pareto-hatékony allokációhoz találunk olyan árrendszert megfelel®en választott indulókészletek esetén amely decentralizált döntések által (piaci mechanizmus) a fenti allokációhoz juttatja a piaci szerepl®ket (konvex preferenciák, csökken® mérethozadék mellett).

(16)

A láthatatlan kéz tétele (folyt.)

Következmény

A LÁTHATATLAN KÉZ (modern megfogalmazásban) Tökéletes verseny esetén az egyének hasznosságmaximalizáló és a vállalatok protmaximalizáló viselkedése Pareto-hatékony végeredményhez vezet.

Hatékony fogyasztási feltétel: MRS_C^j =MRS_C^k (vagy

MV_x^j =MV_x^k, ahol MV_x az x termék határértékelése, y pedig az ármérce jószág).

Hatékony termelési feltétel: MRT_f =MRT_g (vagy MC_x^f =MC_x^g, ahol MC_x az x termék termelésének határköltsége, y pedig az ármérce jószág).

Termelés és fogyasztás hatékony egyensúlya: MRT_f =MRS_C^j (vagy MC_x^f =MV_x^j)

A piaci árak jelz®szerepe révén a láthatatlan kéz tétele bármilyen központi tervezés nélkül is biztosítja a Pareto-hatékony eredményt:

(17)

A láthatatlan kéz tétele (folyt.)

Következmény

Versenyz®i feltételek között az árak jelzéseit követve

versenyegyensúlyban az önérdek¶ egyének teljesítik a hatékony termelés és a hatékony fogyasztás, továbbá a termelés és fogyasztás hatékony egyensúlyának feltételeit.

(18)

A jólét maximalizálása

Két feladat volt:

Decentralizált döntési feladat Társadalmi tervez® feladata Kett® közti kapcsolat: jóléti tételek Két kérdés:

Megfogalmazható-e egy olyan optimalizálási feladat, amely ugyanezt az eredményt adja, de egy a teljes társadalom hasznosságát (jólétét) reprezentáló függvény maximalizálását jelenti?

Hogyan válasszunk a különböz® Pareto-hatékony állapotok között?

(19)

A jólét maximalizálása (folyt.)

Deníció

Társadalmi jóléti függvény (TJF) A társadalmi preferenciákat tükröz®, az egyéni preferenciákat aggregáló, egyéni

hasznosságoktól függ® W(U₁,U₂, . . . ,U_n);W :<ⁿ→ <függvény.

Megjegyzés

Egy konkrét társadalmi szituációban a TJF nem biztos, hogy létezik.

(20)

A jólét maximalizálása (folyt.)

Néhány lehetséges TJF:

Klasszikus utilitarista ('Bentham-féle') TJF:

W(U1,U2, . . . ,Un) =Pn i=1Ui

Súlyozott utilitarista TJF: W(U1,U2, . . . ,Un) =P_n

i=1α_iUi

'Ralws-féle' TJF: W(U₁,U₂, . . . ,U_n) =min{U₁,U₂, . . . ,U_n} 'Nietzsche-féle' TJF:

W(U1,U2, . . . ,Un) =max{U1,U2, . . . ,Un}

Megjegyzés

A fenti TJF-ek különböz® társadalomlozóai (ideológiai) normatív elosztási elveket tükröznek.

(21)

A jólét maximalizálása (folyt.)

A jólétmaximalizálási feladat

Célfüggvény: W(U1,U2, . . . ,Un)→max_x₁¹,...,x_n^k

Korlátozó felt.:

Pn

i=1x_i¹=X¹ P_n

i=1x_i²=X² ...

P_n

i=1x_i^k =X^k

ahol X¹, . . . ,X^k az egyes termékekb®l összesen szétosztható mennyiség.

(22)

A jólét maximalizálása (folyt.)

(23)

A jólét maximalizálása (folyt.)

Deníció

Bergson-Samuelson féle (egyéniesített) TJF:

W(U₁,U₂, . . . ,U_n) =

=W U1(x₁¹, . . . ,x₁^k), . . . ,Un(x_n¹, . . . ,x_n^k)

=

=W(U1(x1), . . . ,Un(xn))

(24)

A jólét maximalizálása (folyt.)

Jólétmaximalizálási feladat két szerepl® és Bergson-Samuelson-féle TJF esetén:

célfüggvény:

W U1(x₁¹,x₁²),U2(x₂¹,x₂²)

→max{x₁¹,x₁²,x₂¹,x₂²} korlátozó felt: T X¹,X²

=T x₁¹+x₂¹,x₁²+x₂²

=0 Lagrange-függgény:

L=W U1(x₁¹,x₁²),U2(x₂¹,x₂²)

−λ T X¹,X² Els®rend¶ feltételek:

1 ∂L

∂x₁¹ = ^∂_∂_U^W

1

∂U1

∂x₁¹ −λ_∂^∂_X^T₁ =0

2 ∂L

∂x₁² = ^∂W_∂U

1

∂U1

∂x₁² −λ_∂^∂T_X₂ =0

3 ∂L

∂x₂¹ = ^∂_∂U^W

2

∂U2

∂x₂¹ −λ_∂X^∂^T₁ =0

4 ∂L

∂x₂² = ^∂_∂_U^W

2

∂U2

∂x₂² −λ_∂^∂_X^T₂ =0

(25)

A jólét maximalizálása (folyt.)

Az 1. és 2., valamint a 3. és 4. egyenletet átrendezve és elosztva egymással:

∂U1/∂x₁¹

∂U₁/∂x₁² = ∂T/∂X¹

∂T/∂X²

∂U₂/∂x₂¹

∂U2/∂x₂² = ∂T/∂X¹

∂T/∂X² MRS₁=MRS₂=MRT

Állítás

Bergson-Samuelson-féle TJF esetén a jólétmaximalizálási feladat megoldása Pareto-hatékony elosztás.

Minden Pareto-hatékony elosztásnak megfeleltethet® egy Bergson-Samuelson-féle TJF jólétmaximalizálási feladata.

(26)

A jólét maximalizálása (folyt.)

Következmény

Bizonyos feltételek mellett (Bergson-Samuelson-féle TJF) valamely társadalomlozóai alapelven nyugvó cél (jólétmaximalizálási feladat) az el®z® állítás és a jóléti közgazdaságtan II. tétele miatt megvalósítható versenyz®i mechanizmussal (illetve bármely veresenyz®i egyensúlynak megfeleltethet® egy normatív cél, azaz egy jólétmaximalizálási feladat, amelynek eredményeként szintén a versenyz®i egyensúly allokációja adódik az el®z® állítás és a jóléti közgazdaságtan I. tétele miatt).

(27)

A jólét maximalizálása (folyt.)

Most kövessünk egy másik utat: Induljunk ki etikai értékek formális deníciójából és vizsgáljuk ezek hatását a javak allokációjára!

Deníció

Az i-edik szerepl® irigyli a j-edik szerepl® jószágkosarát egy elosztási állapotban, ha az i-edik szerepl® preferálja a j-edik szerepl® jószágkosarát a sajátjával szemben: U_i(x_j)>U_i(x_i).

Deníció

A javak elosztását irigységtmentesnek (méltányosnak) nevezzük, ha egyikük szerepl® sem preferálja a másik helyzetét a sajátjához képest.

Deníció

Egy elosztást igazságosnak nevezünk, ha Pareto-hatékony és irigységmetes egyben.

(28)

A jólét maximalizálása (folyt.)

Állítás

Az egyenl® elosztásból, mint indulókészletekb®l kiinduló versenyz®i mechanizmus igazságos elosztást hoz létre. (Bizonyítás az

Edgeworth-box segítségével)

(29)

Piaci kudarcok

Deníció

Ha a decentralizált döntésekb®l adódó egyensúly NEM vezet Pareto-hatékony megoldáshoz, azaz nem teljesülnek a jóléti tételek, piaci kudarcokról beszélünk.

Piaci er®vel rendelkez® vállalatok (pl. monopólium, oligopólium, monopolisztikus verseny)

Információs aszimmetria Küls® gazdasági hatások

Er®források korlátlan hozzáférése Közjavak

(30)

Piaci kudarcok (folyt.)

Megjegyzés

Piaci kudarcok esetén gyakran (de nem feltétlenül!) a kormányzat vállal szerepet a piaci kudarc okozta társadalmi

hatékonyságveszteség csökkentése/megszüntetése érdekében.

Ilyenkor bizonyos társadalmi intézmények (jogrendszer, közvetlen kormányzati beavatkozás, szabályozó hatóságok, tenderek, aukciók, stb.) biztosíthatják a kérdéses javak hatékony allokációját.

(31)

Küls® gazdasági hatások

Deníció

Ha a piaci szerepl®k nem csak cserekapcsolatban állnak egymással, akkor küls® gazdasági hatásokról beszélünk. Ilyenkor például érzelmi, jogi, vagy egyéb negatív, illetve pozitív függ®ségi viszony van a szerepl®k között, mert az egyik szerepl® tevékenysége a piacon kívül befolyásolja a másik tevékenységét. A küls® gazdasági (vagy extern) hatásokhoz olyan jószágok (externáliák) fogyasztása, vagy termelése társul, amelynek nincs piaca ezért elosztása nem piaci mechanizmus által valósul meg. Viszont általában egy ilyen hatás befolyásolja a piaci mechanizmusok m¶ködését is.

(32)

Küls® gazdasági hatások (folyt.)

A küls® gazdasági hatás lehet:

pozititív-negatív termelési-fogyasztási

közvetett-közvetlen (pénzben mérhet®) ezek tetsz®leges kombinációi

Iskolapéldák küls® gazdasági hatásokra:

Negatív fogyasztási externális hatás: A szomszéd üvölteti a zenét hajnalban

Pozitív fogyasztási externális hatás: Gyönyörködni a szomszéd rendezett kertjében

Negatív termelési externális hatás: Környezetszennyezés (ausztriai b®rgyár és a rábai vizisport-turizmus)

Pozitív termelési externális hatás: Iskolapélda: Méhész és az almáskert, Autópálya és a falusi büfé

(33)

Küls® gazdasági hatások (folyt.)

Deníció

Negatív fogyasztási externália: ^∂_∂^U_xhⁱ j

<0 Pozitív fogyasztási externália: _∂^∂_x^Uhⁱ

j

>0 Negatív termelési externália: _∂^∂_y^fⁱ_j <0; ^∂_∂^C_yⁱ

j >0 Pozitív termelési externália: _∂^∂_y^fⁱ_j >0; ^∂_∂^C_yⁱ

j <0

Megjegyzés

Bergson-Samuelson féle TJF esetén nem érvényesülnek a gazdaságban fogyasztási küls® gazdasági hatások.

(34)

Küls® gazdasági hatások (folyt.)

Küls® gazdasági hatások parciális egyensúlyi elemzése: A versenyz®i vállalat termelése x^∗, ahol az általa érzékelt MC határköltség megegyezik a P_x árral. A valódi határköltség azonban az MC +ME vertikális összeg (a szaggatott vonal), ahol ME a marginális küls® hatás. A hatékony kibocsátás mennyisége ezért x^∗∗<x^∗.

(35)

Küls® gazdasági hatások (folyt.)

Küls® gazdasági hatások általános egyensúlyi elemzése:

Fogyasztói oldal:

Két fogyasztó: A és B

Hasznossági függvények: UA(xA,yA,xB),UB(xB,yB) Küls® gazdasági hatás: ^∂_∂^U_x_B^A 6=0

Termel®i oldal:

Transzformációs görbe: T(X,Y) =0 X =xA+xB

Y =yA+yB

(36)

Küls® gazdasági hatások (folyt.)

Társadalmi tervez® feladata:

célfüggvény:

U_A(x_A,y_A,x_B)→ max

xA,xB,yA,yB

korlát:

UB(xB,yB) = ¯UB

T(X,Y) =0 X =xA+xB

Y =yA+yB

Lagrange-függvény:

L=U_A(x_A,y_A,x_B)−λ U¯_B−U_B(x_B,y_B)

−

−µ(T(xA+xB,yA+yB))

(37)

Küls® gazdasági hatások (folyt.)

L=U_A(x_A,y_A,x_B)−λ U¯_B−U_B(x_B,y_B)

−

−µ(T(x_A+x_B,y_A+y_B)) Els®rend¶ feltételek:

∂x∂L_A =^∂U_∂x^A

A −µ^∂T_∂X =0

∂L

∂y_A =^∂U_∂_y^A

A −µ^∂_∂^T_Y =0

∂L

∂x_B =^∂_∂^U_x^A

B +λ^∂_∂^U_x^B

B −µ^∂_∂^T_X =0

∂L

∂yB =λ^∂_∂^U_y^B

B −µ^∂_∂^T_Y =0 Optimumban

MRSA=MRT 6=MRSB

(38)

Küls® gazdasági hatások (folyt.)

Decentralizált versenyz®i mechanizmus:

Termel®i döntések→MRT =^p_p^x

y

A fogyasztó egyéni döntési feladata:

célfüggvény: UA(xA,yA,xB)→maxxA,yA

költségvetési korlát: pxxA+pyyA=IA

L=UA(xA,yA,xB)−λ_A(pxxA+pyyA−IA) Els®rend¶ feltételek:

∂L

∂xA =∂UA

∂xA −px=0

∂L

∂yA =∂UA

∂yA −py =0 MRSA=px

py

B fogyasztó egyéni döntési feladata:

célfüggvény: UB(xB,yB)→maxx_B,y_B

költségvetési korlát: pxxB+pyyB=IB

(39)

Küls® gazdasági hatások (folyt.)

L=UB(xB,yB)−λ_B(pxxB+pyyB−IB) Els®rend¶ feltételek:

∂L

∂xB =∂UB

∂xB −px=0

∂L

∂yB =∂UB

∂yB −py=0 MRSB= px

py

Versenyz®i egyensúlyban tehát

MRSA=MRSB =MRT =px

p_y

(40)

Küls® gazdasági hatások (folyt.)

Következmény

A társadalmi tervez® feladatának és a versenyz®i mechanizmushoz tartozó egyéni döntési feladatoknak nem ugyanaz az

optimumfeltétele, tehát a jóléti tételek nem teljesülnek.

Következmény

A közvetlen küls® hatások (akár kedvez®k, akár károsak) eltérítik a láthatatlan kezet. A hatékonyság megkövetelné, hogy egy káros közvetlen küls® gazdasági hatást el®idéz® döntéshozó az egyéni protját maximalizáló mennyiségnél kevesebbet termeljen.

Hasznos küls® gazdasági hatás esetén pedig hatékonysági szempontból többet kellene termelnie, mint a pro tmaximalizáló mennyiség. (A pénzbeli küls® gazdasági hatásoknál az

igazságosság, és nem a hatékonyság a kérdés.)

(41)

Küls® gazdasági hatások (folyt.)

Közpolitikai megoldások a közvetlen küls® gazdasági hatásokból ered® hatékonyságvesztés részbeni kiküszöbölésére:

Adók és támogatások: A káros küls® gazdasági hatások megadóztatása arra készteti a vállalatokat, hogy csökkentsék a másoknak okozott kárt. A korrekciós adó ideális nagysága a marginális küls® gazdasági hatás lenne. Így az egyéni

határköltségnek és a büntet®adónak az összege épp a termelés társadalmi határköltsége lenne. Ugyanígy, egy hasznos küls®

gazdasági hatás esetében korrekciós támogatás késztetheti a termel®t a hatást el®idéz® tevékenység növelésére.

Egyesítés: A felhasználók egyetlen döntéshozó hatókörbe vonása, azaz fúziója, egyesítése bels®vé teszi a küls®

hatásokat.

A tulajdon újraelosztása és az engedélyek: a tulajdonjogok kijelölése (deníciója) és eladhatóságának biztosítása piacosíthatja az externáliát, amelynek nincs piaca.