MIKROÖKONÓMIA II.

MIKROÖKONÓMIA II.

Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/a/KMR-2009-0041 pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén

az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi Intézet

és a Balassi Kiadó közrem¶ködésével

Készítette: K®hegyi Gergely Szakmai felel®s: K®hegyi Gergely

2011. február

ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék

MIKROÖKONÓMIA II.

11. hét

Politikai gazdaságtan 1. rész

K®hegyi Gergely

A tananyagot készítette: K®hegyi Gergely

Jack Hirshleifer, Amihai Glazer és David Hirshleifer (2009) Mikroökonómia. Budapest, Osiris Kiadó, ELTECON- könyvek (a továbbiakban: HGH), illetve Kertesi Gábor (szerk.) (2004) Mikroökonómia el®adásvázlatok.

http://econ.core.hu/∼kertesi/kertesimikro/ (a továbbiakban: KG) felhasználásával.

Jóléti közgazdaságtan

A piac és az állam

Gazdaságpolitika versus politikai gazdaságtan 1. Deníció

Politikai gazdaságtannak a main stream közgazdaságtanban leginkább azt a törekvést nevezeik, amikor meg- próbáljuk a közgazdaságtan eszköztárát a poltikai folyamatok elemzésére felhasználni.

1. Megjegyzés

A politika és a hagyományos értelemben vett gazdaság folyamatai szorosan összefüggenek, mivel a kormány- zat is a gazdaság fontos szerepl®je. Emiatt egy-egy gazdaságpoltikai intézkedés magyarázata egyaránt lehet közgazdasági és/vagy politikai gazdaságtani.

Pl.: Ha a kormányzat szabályozza a energiaszektor vállalatainak m¶ködését, akkor ezzel a célja

• a holtteher veszteség csökkentése, azaz hatékonyságnövelés: (pozitív) közgazdasági magyarázat

• a méltányossági elv érvényesítése, hogy a szegényebb emberek is hozzájuthassanak az energiaszol- gáltatáshoz, akár annak árán, hogy ezzel a hatékonyság csökken: (normatív) jóléti közgazdaságtani magyarázat

• a kormánypártra leadott szavazatok maximalizálása a majd elkövetkez® választások során: politikai gazdaságtani magyarázat

Gazdaságpolitikai célok

Néhány normatívkérdés a közgazdaságtan területér®l:

• Okos dolog-e az árszabályozás?

• Szükség van-e a bevándorlás korlátozására?

• Mit jobb fenntartanunk: alacsony adókból kisebb államot, vagy magas adókból nagyobbat?

• Jó-e, ha gazdaságszabályozási eszközökkel védjük a környezetet?

• A torta növelése: HATÉKONYSÁG

• A torta elosztása: MÉLTÁNYOSSÁG

Társadalmi elosztás

A szürke terület a társadalmi lehet®ségek halmaza, amely János jövedelmének (Ij és Kata (Ik) jövedel- mének összes megvalósítható kombinációját mutatja meg. A halmaz határa a társadalmi lehet®ségek Π⁰ határgörbéje. Az összes jövedelem I^∗ maximuma ott van, ahol a -1 meredekség¶M M⁰ egyenes érinti a Π⁰ görbét.

2. Deníció

• Egy A elosztás valamely B másik elosztás Pareto-javítása, ha A esetén mindenki legalább olyan jó helyzetben van, mint B esetén, és legalább egy személy pedig jobb helyzetben van.

• Egy elosztás Pareto-hatékony (vagy Pareto-optimális), ha nincs olyan másik lehetséges elosztás, amely ennek Pareto-javítása lenne.

A jóléti gazdaságtan az utilitarizmusnak nevezett lozóai irányzat radikális interpretációjából indul ki.

Az utilitaristák állítása szerint:

• valamennyi társadalompolitikát, szabályt és intézményt kizárólag a következményei szerint kell meg- ítélni (társadalmi pragmatizmus: a társadalmi eljárásmódok és intézmények (például a szavazás, a piac, a halálbüntetés, a család, a nemzet)) CSAK eszközöket jelentenek.

• csak az egyéni kielégülésben jelentkez® következmények (a fájdalom és az élvezet) számítanak (szél- s®séges individualzmus)

A láthatatlan kéz tétele A hatékonyság értelmezése:

• Parciális egyensúlyi keretben: fogyasztói és termel®i többlet(ek) összege

• Általános egyensúlyi keretben: szerz®dési görbe az Edgeworth-dobozban Társadalmi elosztás

A jövedelem adott E induló elosztása mellett a sötétszürke lencse alakú terület az összes E-hez képest Pareto- javítást jelent® pont. ACC⁰ szerz®dési görbe a Pareto-optimális pontok halmaza. A szerz®dési görbén belül csak aDD⁰ szakasz pontjai olyanok, hogy Pareto-optimálisak is, és E-nek Pareto-javításai is.

Ismétlés:

1. Állítás

Jóléti közgazdaságtan I. tétele A versenyz®i egyensúly pareto-hatékony állapot.

2. Állítás

Jóléti közgazdaságtan II. tétele Bármely Pareto-hatékony allokációhoz találunk olyan árrendszert megfe- lel®en választott indulókészletek esetén amely decentralizált döntések által (piaci mechanizmus) a fenti allokációhoz juttatja a piaci szerepl®ket (konvex preferenciák, csökken® mérethozadék mellett).

1. Következmény

A LÁTHATATLAN KÉZ (modern megfogalmazásban) Tökéletes verseny esetén az egyének hasznosságmaxi- malizáló és a vállalatok protmaximalizáló viselkedése Pareto-hatékony végeredményhez vezet.

• Hatékony fogyasztási feltétel: M RS_C^j =M RS_C^k (vagyM V_x^j =M V_x^k, aholM Vx azxtermék határér- tékelése,y pedig az ármérce jószág).

• Hatékony termelési feltétel: M RTf =M RTg(vagyM C_x^f=M C_x^g, aholM Cxazxtermék termelésének határköltsége,y pedig az ármérce jószág).

• Termelés és fogyasztás hatékony egyensúlya: M RTf =M RS_C^j (vagyM C_x^f =M V_x^j)

A piaci árak jelz®szerepe révén a láthatatlan kéz tétele bármilyen központi tervezés nélkül is biztosítja a Pareto-hatékony eredményt:

2. Következmény

Versenyz®i feltételek között az árak jelzéseit követve versenyegyensúlyban az önérdek¶ egyének teljesítik a ha- tékony termelés és a hatékony fogyasztás, továbbá a termelés és fogyasztás hatékony egyensúlyának feltételeit.

A jólét maximalizálása

• Két feladat volt:

Decentralizált döntési feladat Társadalmi tervez® feladata

• Kett® közti kapcsolat: jóléti tételek Két kérdés:

• Megfogalmazható-e egy olyan optimalizálási feladat, amely ugyanezt az eredményt adja, de egy a teljes társadalom hasznosságát (jólétét) reprezentáló függvény maximalizálását jelenti?

• Hogyan válasszunk a különböz® Pareto-hatékony állapotok között?

3. Deníció

Társadalmi jóléti függvény (TJF) A társadalmi preferenciákat tükröz®, az egyéni preferenciákat aggregáló, egyéni hasznosságoktól függ®W(U₁, U₂, . . . , U_n);W :<ⁿ→ < függvény.

2. Megjegyzés

Egy konkrét társadalmi szituációban a TJF nem biztos, hogy létezik.

Néhány lehetséges TJF:

• Klasszikus utilitarista ('Bentham-féle') TJF: W(U₁, U₂, . . . , U_n) =Pn i=1U_i

• Súlyozott utilitarista TJF:W(U1, U2, . . . , Un) =Pn i=1αiUi

• 'Ralws-féle' TJF:W(U1, U2, . . . , Un) = min{U1, U2, . . . , Un}

• 'Nietzsche-féle' TJF:W(U1, U2, . . . , Un) = max{U1, U2, . . . , Un} 3. Megjegyzés

A fenti TJF-ek különböz® társadalomlozóai (ideológiai) normatív elosztási elveket tükröznek.

A jólétmaximalizálási feladat

• Célfüggvény: W(U1, U2, . . . , Un)→max_x1 1,...,x^k_n

• Korlátozó felt.:

Pn

i=1x¹_i =X¹ Pn

i=1x²_i =X² ...

Pn

i=1x^k_i =X^k

aholX¹, . . . , X^k az egyes termékekb®l összesen szétosztható mennyiség.

4. Deníció

Bergson-Samuelson féle (egyéniesített) TJF:

W(U1, U2, . . . , Un) =

=W U1(x¹₁, . . . , x^k₁), . . . , Un(x¹_n, . . . , x^k_n)

=

=W(U1(x1), . . . , Un(xn))

Jólétmaximalizálási feladat két szerepl® és Bergson-Samuelson-féle TJF esetén:

• célfüggvény: W U1(x¹₁, x²₁), U2(x¹₂, x²₂)

→max_{x¹₁, x²₁, x¹₂, x²₂}

• korlátozó felt: T X¹, X²

=T x¹₁+x¹₂, x²₁+x²₂

= 0

• Lagrange-függgény: L=W U1(x¹₁, x²₁), U2(x¹₂, x²₂)

−λ T X¹, X²

• Els®rend¶ feltételek:

1. _∂x^∂L1 1

=_∂U^∂W

1

∂U1

∂x¹₁ −λ_∂X^∂T1 = 0 2. _∂x^∂L2

1

=_∂U^∂W

1

∂U1

∂x²₁ −λ_∂X^∂T2 = 0 3. _∂x^∂L1

2

=_∂U^∂W

2

∂U2

∂x¹₂ −λ_∂X^∂T1 = 0 4. _∂x^∂L2

2

=_∂U^∂W

2

∂U2

∂x²₂ −λ_∂X^∂T2 = 0

• Az 1. és 2., valamint a 3. és 4. egyenletet átrendezve és elosztva egymással:

∂U1/∂x¹₁

∂U1/∂x²₁ =∂T /∂X¹

∂T /∂X²

∂U2/∂x¹₂

∂U2/∂x²₂ =∂T /∂X¹

∂T /∂X² M RS1=M RS2=M RT 3. Állítás

• Bergson-Samuelson-féle TJF esetén a jólétmaximalizálási feladat megoldása Pareto-hatékony elosztás.

• Minden Pareto-hatékony elosztásnak megfeleltethet® egy Bergson-Samuelson-féle TJF jólétmaximalizá- lási feladata.

3. Következmény

Bizonyos feltételek mellett (Bergson-Samuelson-féle TJF) valamely társadalomlozóai alapelven nyugvó cél (jólétmaximalizálási feladat) az el®z® állítás és a jóléti közgazdaságtan II. tétele miatt megvalósítható ver- senyz®i mechanizmussal (illetve bármely veresenyz®i egyensúlynak megfeleltethet® egy normatív cél, azaz egy jólétmaximalizálási feladat, amelynek eredményeként szintén a versenyz®i egyensúly allokációja adódik az el®z® állítás és a jóléti közgazdaságtan I. tétele miatt).

Most kövessünk egy másik utat: Induljunk ki etikai értékek formális deníciójából és vizsgáljuk ezek hatását a javak allokációjára!

5. Deníció

Az i-edik szerepl® irigyli aj-edik szerepl® jószágkosarát egy elosztási állapotban, ha azi-edik szerepl® preferálja aj-edik szerepl® jószágkosarát a sajátjával szemben: Ui(xj)> Ui(xi).

6. Deníció

A javak elosztását irigységtmentesnek (méltányosnak) nevezzük, ha egyikük szerepl® sem preferálja a másik helyzetét a sajátjához képest.

7. Deníció

Egy elosztást igazságosnak nevezünk, ha Pareto-hatékony és irigységmetes egyben.

4. Állítás

Az egyenl® elosztásból, mint indulókészletekb®l kiinduló versenyz®i mechanizmus igazságos elosztást hoz létre.

(Bizonyítás az Edgeworth-box segítségével)

Piaci kudarcok

Piaci kudarcok 8. Deníció

Ha a decentralizált döntésekb®l adódó egyensúly NEM vezet Pareto-hatékony megoldáshoz, azaz nem teljesül- nek a jóléti tételek, piaci kudarcokról beszélünk.

• Piaci er®vel rendelkez® vállalatok (pl. monopólium, oligopólium, monopolisztikus verseny)

• Információs aszimmetria

• Küls® gazdasági hatások

• Er®források korlátlan hozzáférése

• Közjavak 4. Megjegyzés

Piaci kudarcok esetén gyakran (de nem feltétlenül!) a kormányzat vállal szerepet a piaci kudarc okozta társa- dalmi hatékonyságveszteség csökkentése/megszüntetése érdekében. Ilyenkor bizonyos társadalmi intézmények (jogrendszer, közvetlen kormányzati beavatkozás, szabályozó hatóságok, tenderek, aukciók, stb.) biztosíthatják a kérdéses javak hatékony allokációját.

Küls® gazdasági hatások

Küls® gazdasági hatások 9. Deníció

Ha a piaci szerepl®k nem csak cserekapcsolatban állnak egymással, akkor küls® gazdasági hatásokról beszélünk.

Ilyenkor például érzelmi, jogi, vagy egyéb negatív, illetve pozitív függ®ségi viszony van a szerepl®k között, mert az egyik szerepl® tevékenysége a piacon kívül befolyásolja a másik tevékenységét. A küls® gazdasági (vagy extern) hatásokhoz olyan jószágok (externáliák) fogyasztása, vagy termelése társul, amelynek nincs piaca ezért elosztása nem piaci mechanizmus által valósul meg. Viszont általában egy ilyen hatás befolyásolja a piaci mechanizmusok m¶ködését is.

A küls® gazdasági hatás lehet:

• pozititív-negatív

• termelési-fogyasztási

• közvetett-közvetlen (pénzben mérhet®)

• ezek tetsz®leges kombinációi

Iskolapéldák küls® gazdasági hatásokra:

• Negatív fogyasztási externális hatás: A szomszéd üvölteti a zenét hajnalban

• Pozitív fogyasztási externális hatás: Gyönyörködni a szomszéd rendezett kertjében

• Negatív termelési externális hatás: Környezetszennyezés (ausztriai b®rgyár és a rábai vizisport-turizmus)

• Pozitív termelési externális hatás: Iskolapélda: Méhész és az almáskert, Autópálya és a falusi büfé 10. Deníció

• Negatív fogyasztási externália: _∂x^∂Uhⁱ j

<0

• Pozitív fogyasztási externália: ^∂U_∂xhⁱ j

>0

• Negatív termelési externália: _∂y^∂fi_j <0; ^∂C_∂yⁱ

j >0

• Pozitív termelési externália: ^∂f_∂yⁱ_j >0; ^∂C_∂yⁱ

j <0 5. Megjegyzés

Bergson-Samuelson féle TJF esetén nem érvényesülnek a gazdaságban fogyasztási küls® gazdasági hatások.

Küls® gazdasági hatások parciális egyensúlyi elemzése: A versenyz®i vállalat termelésex^∗, ahol az általa érzékelt M C határköltség megegyezik a Px árral. A valódi határköltség azonban az M C+M E vertikális összeg (a szaggatott vonal), ahol M E a marginális küls® hatás. A hatékony kibocsátás mennyisége ezért x^∗∗< x^∗.

Küls® gazdasági hatások általános egyensúlyi elemzése:

• Fogyasztói oldal:

Két fogyasztó: A és B

Hasznossági függvények: U_A(x_A, y_A, x_B), U_B(x_B, y_B) Küls® gazdasági hatás: ^∂U_∂xB^A 6= 0

• Termel®i oldal:

Transzformációs görbe: T(X, Y) = 0 X =xA+xB

Y =yA+yB

Társadalmi tervez® feladata:

• célfüggvény:

UA(xA, yA, xB)→ max

xA,xB,yA,yB

• korlát:

UB(xB, yB) = ¯UB

T(X, Y) = 0 X =x_A+x_B Y =y_A+y_B

• Lagrange-függvény:

L=UA(xA, yA, xB)−λ U¯B−UB(xB, yB)

−

−µ(T(x_A+x_B, y_A+y_B))

• Els®rend¶ feltételek:

_∂x^∂L_A = ^∂U_∂x^A

A −µ_∂X^∂T = 0 _∂y^∂L_A =^∂U_∂y^A

A −µ^∂T_∂Y = 0 _∂x^∂L_B =^∂U_∂x^A

B +λ^∂U_∂x^B

B −µ_∂X^∂T = 0 _∂y^∂L_B =λ^∂U_∂y^B

B −µ_∂Y^∂T = 0

• Optimumban

M RSA=M RT 6=M RSB

Decentralizált versenyz®i mechanizmus:

• Termel®i döntések→M RT = ^p_p^x

y

• A fogyasztó egyéni döntési feladata:

célfüggvény: UA(xA, yA, xB)→maxx_A,y_A

költségvetési korlát: p_xx_A+p_yy_A=I_A Lagrange-függvény:

L=U_A(x_A, y_A, x_B)−λ_A(p_xx_A+p_yy_A−I_A) Els®rend¶ feltételek:

∂L

∂x_A = ∂UA

∂x_A −p_x= 0

∂L

∂yA

=∂UA

∂yA

−py= 0

M RSA= px

py

• B fogyasztó egyéni döntési feladata:

célfüggvény: UB(xB, yB)→maxx_B,y_B

költségvetési korlát: pxxB+pyyB=IB

Lagrange-függvény:

L=UB(xB, yB)−λB(pxxB+pyyB−IB) Els®rend¶ feltételek:

∂L

∂xB

= ∂U_B

∂xB

−px= 0

∂L

∂y_B =∂UB

∂y_B −py= 0 M RS_B =px

p_y

• Versenyz®i egyensúlyban tehát

M RS_A=M RS_B=M RT = p_x py

4. Következmény

A társadalmi tervez® feladatának és a versenyz®i mechanizmushoz tartozó egyéni döntési feladatoknak nem ugyanaz az optimumfeltétele, tehát a jóléti tételek nem teljesülnek.

5. Következmény

A közvetlen küls® hatások (akár kedvez®k, akár károsak) eltérítik a láthatatlan kezet. A hatékonyság megkö- vetelné, hogy egy káros közvetlen küls® gazdasági hatást el®idéz® döntéshozó az egyéni protját maximalizáló mennyiségnél kevesebbet termeljen. Hasznos küls® gazdasági hatás esetén pedig hatékonysági szempontból többet kellene termelnie, mint a pro tmaximalizáló mennyiség. (A pénzbeli küls® gazdasági hatásoknál az igazságosság, és nem a hatékonyság a kérdés.)

Közpolitikai megoldások a közvetlen küls® gazdasági hatásokból ered® hatékonyságvesztés részbeni kiküszö- bölésére:

• Adók és támogatások: A káros küls® gazdasági hatások megadóztatása arra készteti a vállalatokat, hogy csökkentsék a másoknak okozott kárt. A korrekciós adó ideális nagysága a marginális küls®

gazdasági hatás lenne. Így az egyéni határköltségnek és a büntet®adónak az összege épp a terme- lés társadalmi határköltsége lenne. Ugyanígy, egy hasznos küls® gazdasági hatás esetében korrekciós támogatás késztetheti a termel®t a hatást el®idéz® tevékenység növelésére.

• Egyesítés: A felhasználók egyetlen döntéshozó hatókörbe vonása, azaz fúziója, egyesítése bels®vé teszi a küls® hatásokat.

• A tulajdon újraelosztása és az engedélyek: a tulajdonjogok kijelölése (deníciója) és eladhatóságának biztosítása piacosíthatja az externáliát, amelynek nincs piaca.