MIKROÖKONÓMIA II.
B
Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/a/KMR-2009-0041 pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén
az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi Intézet
és a Balassi Kiadó közrem¶ködésével
Készítette: K®hegyi Gergely Szakmai felel®s: K®hegyi Gergely
2011. február
ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék
MIKROÖKONÓMIA II.
B
1. hét
Tényez®piacok és jövedelemelosztás 1. rész
K®hegyi Gergely
A tananyagot készítette: K®hegyi Gergely
Jack Hirshleifer, Amihai Glazer és David Hirshleifer (2009) Mikroökonómia. Budapest, Osiris Kiadó, ELTECON-könyvek (a továbbiakban: HGH), illetve Kertesi Gábor (szerk.) (2004) Mikroökonómia el®- adásvázlatok. http://econ.core.hu/∼kertesi/kertesimikro/ (a továbbiakban: KG) felhasználásával.
Technológia és költségek
Honnan származik a költségfüggvény?
Hogyan határozhatjuk meg a költségfüggvényt?
• Számviteli kimutatásokból, statisztikai adatokból megbecsüljük
• Egy alapvet®bb szintr®l levezetjük (A továbbiakban mi EZT követjük) Mit®l függenek a költségek?
• Termelési technológiától
• A termelési tényez®k, vagy ráfordítások (nyersanyagok, munka, gépek, energia, stb.) árától.
(EMLÉKEZTET: A vállalatnak NINCS tulajdona, tehát minden termelési tényez®t vásárol, vagy bérel)
1. Deníció
Azokat a piacokat, ahol a vállalat a keresletével jelenik meg, hogy megvásárolja a termeléshez szükséges er®forrásokat, tényez®piacoknak nevezzük.
1. Megjegyzés
A termelési tényez®k ára függ az er®források kínálatától (ezt egyel®re adottnak tekintjük), valamint attól, hogy a vállalat a tényez®piacon mekkora piaci er®vel rendelkezik.
Technológia
• Technológiai halmaz: A megvalósítható input-output (a, q) kombinációk halmaza.
• Lehetséges maximális kibocsátás, aráfordítás mellett
• Átlagtermék: Egységnyi ráfordításra es® átlagos kibocsátás
• Határtermék: Ha egy (kicsiny) egységgel növeljük a felhasználást a ráfordításból, mennyivel változik a kibocsátás
• Termelési függvény (feltesszük, hogy létezik): A technológiai halmaz határa, avagy a maximálisan megvalósítható (hatékony) input-output kombinációk halmaza
Több ráfordítás egy termék esetén:
Több ráfordítás több termék esetén:
Egy ráfordítás, egy termék esete 2. Deníció
A csökken® hozadék: Ha az A ráfordításból felhasznált a mennyiségét növeljük, miközben a többi ráfordítás szintjét rögzítjük, az össztermék (q) növekedési üteme, azaz a határtermék (mpa), el®bb-utóbb csökkenni kezd. Azt a ráfordítási szintet, amelynél ez a csökkenés megkezd®dik, a csökken® határhozadék határ- pontjának nevezzük. Ha a ráfordítás nagysága e ponton túl tovább n®, el®bb-utóbb az átlagtermék (apa) is csökkenni kezd. Azt a ráfordítási szintet, ahol ez bekövetkezik, a csökken® átlaghozadék határpontjának hívjuk. Ha pedig az A ráfordítás mennyiségét még tovább növeljük, végs® soron akár az össztermék is csökkenhet. (A termelést akadályozhatja, ha a ráfordításból széls®ségesen sok áll rendelkezésre.) Azt a pontot, ahol az össztermék is csökkenni kezd, a csökken® teljes hozadék határpontjának nevezzük.
• Termelési függvény
• Átlagtermék
• Határtermék
Vízráfordítás és hagymatermés, Új-Mexikó, 1995
Víz Össztermék Átlagtermék Határtermék (centiméter) (kilogramm/ (össztermék/ (az intervallumok méter) hektár) centiméter víz) felez®pontjainál számítva)
86,8 39 665 457,0
475,4
109,1 50 267 460,7
343,3
131,3 57 888 440,9
192,5
153,5 62 162 405,0
123,6
175,7 64 906 369,4
Optimális tényez®felhasználás
Optimális tényez®felhasználás 3. Deníció
AzA ráfordítás határtermékének értéke megegyezik a zikai határtermék és a termék árának szorzatával vmpa =P×mpa
1. Állítás
Egy a termékpiacon és a tényez®piacon is árelfogadó vállalat optimális tényez®felhasználási szintjét a vmpa =ha egyenl®ség adjha meg.
2. Állítás
Ha egy vállalat a termék- és a tényez®piacokon is árelfogadó, az egyedül változtatható A ráfordításra vonatkozó keresleti görbéje a vmpa görbe csökken® szakasza.
Árelfogadás
Optimális döntés árelfogadó vállalat esetén
4. Deníció
Az A ráfordítás határtermék-bevétele megegyezik a határbevétel (M R) és a zikai határtermék (mpa) szorzatával:
mrpa=M R×mpa 3. Állítás
Egy a tényez®piacon árelfogadó vállalat optimális tényez®felhasználási szintjét azmrpa =ha egyenl®ség adja meg.
4. Állítás
Ha egy vállalat egy adottha bérleti díjjal szembesül, azAráfordítás felhasználása akkor lesz optimális, ha mrpa =ha. Mivel ennek a tényez®felhasználási feltételnek a vállalat A ráfordításra vonatkozó keresleti görbéjének minden pontjában, vagyis minden ha árszint mellett teljesülnie kell, a keresleti görbe egybeesik azmrpa görbével (pontosabban az mrpa görbe csökken® szakaszával).
Termékpiaci monopólium
Optimális tényez®felhasználási döntés a termékpiacon monopol er®vel rendelkez® vállalat esetén.
Id®táv
Mit nevezünk hosszú távnak és mit rövid távnak? A deníció nem alapulhat a zikai id®n
• Nehézipar: 10 év vs. 2 év?
• Információtechnológia: 2 év vs. 1 hónap?
5. Deníció
Hosszú távon minden ráfordítás felhasznált mennyisége, rövid távon csak az egyik ráfordítás felhasznált mennyisége változtatható.
2. Megjegyzés
Kett®nél többváltozós termelési függvények esetén többféle id®táv is deniálható.
Határtermék
Kukoricatermés (bushel/angol hold)
Nitrogén A tövek száma angol holdanként (a) (font/angol hold) (b) 9000 12 000 15 000 18 000 21 000
0 50,6 54,2 53,5 48,5 39,2
50 78,7 85,9 88,8 87,5 81,9
100 94,4 105,3 111,9 114,2 112,2
150 88,9 107,1 121,0 130,6 135,9
• mpa: Egy egységgel növelve az a ráfordítás felhasznált mennyiségét, feltéve, hogy a b ráfordítás felhasznált mennyisége rögzített, mennyivel változik meg a kibocsátás.
• mpb: Egy egységgel növelve a b ráfordítás felhasznált mennyiségét, feltéve, hogy a a ráfordítás felhasznált mennyisége rögzített, mennyivel változik meg a kibocsátás.
