Encyti. O.
29
H A N K Ó B É L A
R E N D S Z E R E S
Á L L A T T A N
29
R E N D S Z E R E S Á L L A T T A N
IV.
A G ERINCESEK Á L T A L Á N O S JELLEMZÉSE ÉS A H A L A K
(47 R A J Z Z A L )
I R T A
d r
.
h a n k óB
é l aA MAGYAR BIOLÓGIAI KUTATÓ INTÉZET IGAZGATÓJA EGYETEMI M. TANÁR
P É C S
A D A N U B I A K I A D Á S A J 9 2 8
<JZ8. 2 Z H . A
D U N Á N T Ú L E G Y E T E M I
n y o m d á j a. Pé c s e t t.
Old.
A gerinces állatok általános jellemzése.
Bevezetés . . . ' ... 1 VIII. törzs: V e rtebrata (’gerincesek) ... 2 Rendszertani rész:
1, altörzs, Acranáa (fejetlenek) ... 32 1. osztály. L eptocardíi (csőszivüek) ... 32 2. altörzs. Craniota (fejesek) ... 34 A. csoport. Anamnia (m agzatburok nélküliek) . . . 34 2. osztály, Cy lostom ata (kö rsz ájúak) ... 34 a. rend. Petromyzontos (Ingolák) ... 35 b. rend. Myxínoides (nyálkás a n g o l n á k ) ... 36 3. osztály. Pisces (halak) ... » 3 7 A. alosztály. Elasmob ranchii (kötött kopoltyúsok,
öshalak ... 72 a. rend. Plagiostomi (hará ntszájúak) ... 72 a, alrend. Selachioidei ( c á p á k ) ... 73
1. család. Chlamidose lachidae (galléros c á pák) ... 73 2. család. N otidanidae (fésűs fogú cápák) . 73 3. „ L am nídae (cetcápák) ... 73 4. ,, Rh inodontí dae (érdes cápák) . . 74 5. ,, Scylliidae (mac sk acá pák) . . . 74 6. ,, Carcharii dae (emberevő cápák) . 75 7. „ H e tero d o n tid a e (eltérő fogú cápák) 75 8. „ Spin acida e (tüskés cápák) . . . 75 9. „ R hínidae (angy alcápák) . . . . 76 10. ,, P ristiophorid ae (fűrészes cápák) . 76 b. alrend. Batoidei (rájá.k) ... 77 1. család. P ristid ae (fűrészes rájá k) . . . 77 2. ,, R hinobatídae (hegedűs rájá k) . 77 3. „ To rp ed in id ae (zsibbasztó rájá k ) 78 4. ,, R aji d ae (Rájafélék) ... 78 5. „ T ryg onidae (tüskés rá já k ) . . . 79 6. „ M yliobalidae (sa sr áják) . . . . 79
Old.
b. rend. Holoc epha la (tömöríejűek) ... 80
1. család. Chim aeridae (macskahalfélék) . . 80
B. alosztály. Ganoidei (vértes halak) ... 80
a. rend. Dipnoi (tüdős h a l a k ) ... ... 81
a. alrend . Dipneumones (kéttü dős halak) . . . 81
b. alre nd . Monopneumones (egytüdős halak) . 81 b. rend. Chondrostei (porcos vértes halak) . . . 82
1. család. A cipen seridae (tokfélék) . . . . 82
2. „ Po ly o d o n tid ae (sokfogúak) . . . 82
c. rend. Crossopterygii (Bojtos úszós halakj . . 83
d. rend. Holostei (csontos vértes halak) . . . . 83
1. család. Lepido ste idae '(vértes csukák) . . 83
2. ,, Amiid ae (iszaphalfélék) . . . . 83
C. alosztály. Teleostei (csontos halak) ... 84
a. rend. Ma lacopterygii (lágyúszójú halak) . . . 84
1. család. M or m yridae (csőrösszájúak) . . 84
2. ,, Alb'ulidae (fehérkék) ... 85
3. „ Osteoglossidae (csontosnyelvűek) 85 4. „ Clupeidae ( h e r i n g f é l é k ) ... 85
5. ,, Salmonidae ( l a z a c f é l é k ) ... 85
6. „ Stom ia tid ae (tüsk ésszájúa k) . . 86
b. rend. Ostariophisi (nyílt úszóhólyagosak) . . . 86
1. család. Charac in idae (pon ty-la zacfélék) 86 2. „ Gym notid ae (csupas zhátúak) . . 87
3. ,, C ypr inidae (pontyfélék) . . . . 87
4. ,, Siluridae (harcsafélék) ... 87
5. „ Loricariidae (páncélos harcsák) . 88 c. rend. Sym branchii (röv idfarkú angolnák) . . . 88
d. rend. A pod es (angolnafélék) ... 88
1. család. M uraenidae (murénák) ... 89
2. „ Ang uillidae (angolnák) ... 89
e. rend. Haplomi (leskelödö halak) ... 89
1. család. Esocidae (csukafélék) ... 89
2. „ G alax iidae (csuka-lazacfélék) . . 90
3. „ Sc opelidae (világító halak) . . . 90
4. ,, Cyprinodonti dae (fogas-pontyfélék) 90 5. „ A m blyop sidae (vakhalak) . . . . 90
f. rend. Heteromi (sötétben élő halak) ... 91
g. rend. Catosteomi (eltérő kopo lty ús ok) . . . . 91
1. család. Gast ero steidae (píkóíélék) . . . 91
2. ,, Lophobranchii (ros tosk op oltyúso k) 91 h. rend. Percesoces (sü rgércsuka-félék) ... 92
1. család. Sc ombresocidae (álcsukák) . . . 92
Old.
2. család. Mugilidae (mugilfélék) . . . . 92 3. ,, O phiocephalid ae (kígyófejű halak) 93 4. „ A n abantidae (kúszóhalak) . . . . 93 i. rend. A na ca nthini (tüskétlen úszójúak) . . . . 93 1. család. M acru ridae (hosszú farkúa k) . . 94 2. ,, G adidae (tőkehalak) ... 94 j. rend. A canthop terigii (tüs késúszójúak) . . . . 94 a. alrend. Perciformes (sü géralakúak) . . . . 94 1. család. Percid ae (sügérfélék) ... 94 2. család. S erranidae (íürészes sügérék) . . 95 3. ,, Tox otidae (lövöhalak) ... 95 4. ,, Cepolidae (szalaghalak) . . . . 95 5. ,, Scianidae (árnyékha lak) .' . . . 95 6. ,, P ristipom atid ae (bíborszájúak) . 95 7. ,, S p arid ae (tengeri keszegek/ . . . 95 8. ,, Mullidae (tengeri márnák) . . . 96 9. ,, C haetod on tid ae (sertefogúak) . . 96 10. ,, Os ph romenidae (szimatoló halak) 96 11. ,, Cichlidae (szájban költő halak) . 96 12. ,, Po m acentridae (korallszirti halak) 96 13. ,, L abridae (ajakos halak) . . . . , 97 14. ,, S carid ae (papagáj halak) . . . . 97 15. „ Embiotocidae (strandhal ak ) . . . 97 b. alrend. Scombriformes (m akréla ala kúak) . . 97 1. család. Carangidae (álm akrélák) . . . 97 2. .„ Scombridae (makrélafélék) . . . 98 3. „ T richiuridae (sertefarkú halfélék) 98 4. ,, Xiphiidae (k a rd o rrú halak) . . . 98 5. Co ryphaen idae (a ranym akréla-
fclék) ... 98 c. alrend. Zeorhombi (lapos halak) . . . . 9 9 1. család. Zeidae (kakas halak) ... 99 2. család. P leuron ec tidac (fclszegúszó halak) 99 d. alrend. Gobiiformes (gébalakúak) ... 99 1. család. Gobidae (gébfélék) ...100 e. alrend. Ku rtiformes (kurtusfélék) ... 100 f. alrend. Discocephali (korongos fejűek) . . . 100 1. család .Echene idae (gály ata rtó halak) . . 100 g. alrend. Scleroparcí (páncé lpof ása k . . . . 101 1. család. S corpaen idae (sárkán yfejű halak) 101 2. ,, Co tlida e (kölőnték) ...101 3. „ C yclopteridae (nyúlhalak) . . . . 101 4. „ Triglidae (morgóhalak) ... 101
Old.
5. család D a ctylopteridae (repülőhalak) . . 102 6. „ Agonidae (vértes kölönték) . . . 102 h. alrend. Ju g u lares (torokúszós halak) . . . 102 1. család. Trachin idae (sá rkányhalak) . . . 102 2. „ U ranoscopid ae (csillagvizsgáló
halak) ... 102 3. ,, Gobiesocidae (paizsos halak) . . 102 4. , Blennidae (nyálkás halfélék) . . 103 5. ,, Z oarcidae (elevenszülő halak) 103 i. alrend. Taeniosomi (bóbitás szala ghalak . . 103 k. rend. Opisthomi (nyílcsőrűek) ...104
1. család. M ast ace mbelidae (nyilascsőrű halak) ... 104 l. rend. P ediculati (nyeles úszójúak) ... 104 1. család. Lophidae (ördöghalak) ... 104 2. „ C eratidae (lám pás sz arvúak) . . 104 3. „ A n ten n ariid ae (tapogató s halak) 105 4. „ Gigantectidae (csőrös lámpahalak) 105 m. rend. Plectog na thi (forrt áll csontúak) . . . . 105 a. alrend . Sclerodermi (keménybőrűek) . . . 105 1. család. T riacanthid ae (háromtüskések) 106 2. ,, Balistidae (reszelőhalak) . . . . 106 3. „ Ostraci ontidae (bőröndhalak) . . 106 b. alrend. Gym nodo ntos (csupaszíogúak) . . . 106 4. család. T etro d o n tid ae (négyfogúak) . . . 106 5. „ D iod ontidae (kétfogúak) . . . . 107 6. ,, Molidae (holdhalfélék) ... 107
F ö ld ü n k e t rendkívül sokféle ala k ú és szervezetű á lla t la k ja . A sokféle alak ú á lla to k töm ege fölött csak úgy n y e rh etü n k átte k in té st, h a a hasonló sz e rv ezetű ek et közös csoportba foglalva eg y esítjü k s így az á lla to k k aotikus töm kelegét nagyobb csoportokra, á lla ttö rz se k re b o n tju k szét, am ely ek en belül csak a fontos szervezeti jellem v o n ásaik b an m egegyező á lla tok v an n ak együtt.
H a egym ás m ellé hely ezü n k egy-egy angolnát, pontyot, békát, sz a la m a n d rát, kígyót, gyíkot, tek n ő s
békát, kolibrit, sast, pinguint, strucot, csőrösem lőst, kéngurut, denevért, b áln át, egeret, k u ty á t és ele fá n to t s m egvizsgáljuk, hogy ezek az oly sokféle alakú, nagyságú és életm ó d o t élő á lla to k te stü k szerk eze
tében h a so n lítan ak -e egym áshoz, a z t lá tju k : hogy b árm en n y ire elü t a la k ju k egym ástól, fontos b ély eg ek ben, szerveik és szerv ren d szereik k ia la k u lá sá b a n m égis m egegyeznek egym ással.
H a fölboncoljuk ezeket az á lla to k a t s m egvizs
g á lju k te stü k b elsejét, szerveik elren d ezéséb en és k ia la k u lá sá b a n igen nagy h aso n lato sság o t találu n k . M indenek e lő tt föltűnik, hogy m indegyiknek ízekre tagolt, h ajlé k o n y csontoszlop van a h á tá b a n : a h á t
gerinc, m ely a te s te t s z ilá rd ítja ; a te st többi, cso n t
szövetből álló tám asztó v ázrésze is ehhez van kötve.
E zek az á lla to k te h á t m indannyian csontszövetből B E V E Z E T É S
H a n k ó B.: R e n d s z e re s á l la t ta n IV.
álló belső tám asztó v ázzal és gerincoszloppal bírnak s főleg e z á lta l, de egyéb szerveik k ia la k u lá sá b a n is lén y eg esen különböznek a föld összes többi á lla tjá tó l, m ely ek n ek nincsen csontos belső vázuk, nincs gerinc
oszlo p ju k . A „gerinces" á lla to k te h á t jól je llem ez
h ető á lla ttö rz s e t alk o tn ak , m ely az összes többi „ge
rin c te le n " á lla tta l szem be h elyezhető,
VIII. törzs: Vertebrata (gerincesek).
A gerinces á lla to k belső teng ely v ázzal, kívül k é to ld a li részarán y o s, belül a m esoderm ából eredő szelv én y ezettség et m u tató te stte l bírnak, m ely utóbbi jellem v o n ás azonban a te st k ü lse jé n nem látszik meg.
N eh án y kivétellel m ind szab ad életm ó d o t fo ly tatn ak . T estü k h áro m ré sz re tagolódik, a fejre, a tö rzsre és a fa rk ra, m ely te sttá ja k h o z a m agasabb gerincesek te sté n m ég k ö zb e ik ta to tt te s ttá ja k is csatlak o zn ak . A k ö zponti id e g re n d sz e r a tengelyváz h á tfe lő lí o l
d a la fö lö tt végighúzódó cső, m ely et gerincvelőnek m ondunk, a fejb en lévő d u z z a d ta b b részét pedig a g y velőnek hívjuk. A ten gelyváz a la tt a h a so ld al felé v an elhelyezve a bélcsato rn a, a h aso ld al felé néző száj és végbél n y ílással. A b élc sa to rn a elejéb ő l e r e d nek a lélekzőszervek, a vízben élők testéb en a kopol- ty ú k , a szárazo n élőkében pedig a tüdők.
A gerin cesek re jellem zők a m ellső és h á tsó páros végtagok is, m elyek csak a legalacso n y ab b fe jle tt- ségűek te sté n hián y zan ak , de m áso d lag o san a m ag a
sabb re n d ű e k ném ely a la k já n is eltű n h etn ek ,
A sohasem hiányzó v é re d é n y ren d sze r m indig z á rt, a szív a fejh ez közel a h a so ld alo n van. A te s t
ü reg et nem ta g o ljá k h á rty á s v ála sz fa lak fd isse p i- m e n ta ) egyes részek re. A k iv álasztó szervek e re d e ti
leg a belső szelv én y ezettség n ek m egfelelően nagyobb szám m al fe jlő d te k ki és h a so n líta n a k a gyűrűs férgek
nephridium aihoz. V á ltiv a rú a k és ivaros ú to n sz ap o ro d n ak .
B őrük. A g erin ces á lla to k b ő re k é t ré te g b ő l áll.
a külbőrből ( ep id erm is) és az a la tta lévő irhából (corium , seu cutis). A külbőr, m ely et hám réteg n ek is m ondunk az ektoderm ából, az irh a réteg ellenben a m esoderm ából fejlődik. C sak a legalacsonyabb fe j
lettségű gerincesnek, a fe je tle n lá n d z sa h a la csk á n a k (1. L ep to ca rd ii) van egyrétegű hám ja, m ely a la tt irha sincsen. A z összes többi gerinces á lla t h á m ja több ré te g ű és k ét ré sz re tag o ló d o tt.
A külső réteg igen g y a k ran elsz a ru so d o tt s e jte k ből áll, ez a szaru réteg (S tra tu m corn eu m ) a la tta van a h ám réteg belső, az irh áv al h a tá ro s réteg e a hám - csíraréteg ( S tra tu m germ inativum seu R e te M alpig
hi). E bben a réteg b en á lla n d ó oszlásban van n ak a h ám sejtek , m elyek kifelé egyre ú jab b h á m se jte k e t hoznak létre, míg a felső réteg s e jtje i vagy egyenkínt, vagy réteg ek b en e lh a ln a k és le v áln ak a te strő l. A z ir h aré te g n e k befelé nincsen éles h a tá ra , és főleg k ö tő szöveti rostokból áll, m elyek, ru g alm as ro sto k k al, vérerekkel, idegekkel és sím a izom elem ekkel vannak á tjá rv a .
E zek a kötőszöveti ro stn y aláb o k az alacsonyabb gerincesek irh á já b a n m eglehetős szabályossággal k e resztezik egym ást, a m agasabb re n d ű e k irh á já b a n
ellenben sz a b á ly ta la n u l szövődtek össze. A gerince
sek bőrének m ind a k é t réteg éb en kem ény, szilárdító, p án célszerü b ő rk é p le te k is fejlő d h etn ek , m elyek a h ám b an szaruanyagból, az irh áb an csontanyagból á l la n a k s vagy külön-külön vagy e g y ü ttesen ellen álló b ő rp á n c é lt alkotnak.
A h ám szaru réteg e h ely en k in t h a ta lm a sa n m eg
v astagodik s m eg a lk o tja a tekn ő sb ék ák te k n ő sz a ru já t, a kígyók sz a ru p ik k ely eit és szarulem ezeit, a m a d a ra k to lláit, az em lősök szőrét, szarvait, k a rm a it és p a tá it.
1. ra jz . Érv cápa bőr- p ik k ely e) m et
s z e tb e n . b = a la p lem ez;
f = foRnyúl v á n y : z — zo máncréteR:
p = pnlpaiireR.
(H o fer után.)
A z irharétegben fellépő elcsontoso- dáso k alkotják a halak pikkelyeit, a hül
lők és em lősök bőrcsontjait, E zek et a k épződm ényeket nevezzük a belső cson
tos vázzal szem ben : külváznak.
A z irh áb an keletkező bőrcso n to k mind a cápák placoid pikkelyeire vezet
h ető k vissza. Ä placoid pikkely az irh á ban lévő csontos alapi lem ezből áll.
(1. rajz.) E hhez az alakhoz csatlakoznak a csontos h alak pikkelyei és a többi gerincesek bőrcsontjai. A z irhából lett bőrcsontok m élyebb rétegekbe sülyedve a belső csontvázzal is szoros összefüggésbe léphetnek.
B elv ázu k . Úgy a tö rzs-, m int az egyéni fejlődés korai szak án a gerincoszlop hely én egy nagy üreges kötőszöveti sejtek b ő l álló k erek átm e tsz e tű p álca, a gerinchúr (corda d o rsa lis) foglal h ely et. A g erin ch ú r ek to d erm ális e re d e tű és az ősbél h á to ld a li falából
fűződik le. Á llan d ó an m egm arad a leg alacso n y ab b re n d ű gerincesek a csőszívűek ( L ep to ca rd ii) testében, de meg van m ár a z sá k á lla to k b a n (T u n ic a ta ) is, m e
ly ek éppen e zért rokonságban á lla n a k a g erincesek
kel. A többi gerinces á lla t testéb en a fejlő d és korai szakán k ia la k u lt g erin ch ú rt a környező m esoderm á- ból le tt gerincoszlop m indjobban elnyom ja. A gerinc
hú r tag o latlan , nagy üreg ek k el bíró sejtek b ő l álló pálcika, m ely et kívülről h á rty á s burok, a rostos ge
rincburok vesz körül. E zen kívül még k ét b urok van, a középső az elasztik u s h á rty a , a legkülső pedig a csontképző h á rty a , vagy gerinchúr hüvely, m ely különösen fontos, m ert ebből k eletk ezik a gerincosz
lopot alkotó porc és csont szövet.
A g erinchúr külső hüvelye a m esoderm ából ered ő kötőszövetből áll s összefügg a k örnyező izmok, id e -
gek és egyéb szervek m esoderm álís e re d etű burkaival. (2. rajz.)
Ebben a gerinchúr hüvelyben szel
v én y ezetten egym ás m ögött p áro s csi
golyaívek keletk ezn ek később elcso n to sodó percszövetből, m égpedig úgy a hát felé: az idegívek (neurapophysis) m int a hasoldalfelé a véredényívek (haem apo- physis) m elyek a gerincvelőt illetve az ao rta tö rz se k körülölelik. E redetileg m in
den szelvényben k ét p á r idegívszár fej
lődik ki, m elyek közül azonban a h átsók fejletlenek m arad n ak . (Belőlük lesznek az intercalariák). A z ívszárak alapi részén ek egyesüléséből lesz a csigolyák teste, m e
lyek a gerinchúr állom ányát m indjobban elnyom ják, az egym ás mögé sorakozó csigolyák pedig m egalkotják a gerincosz
lopot. (3. rajz.)
A csigolyák teste vagy elől-hátul vájt (amphicoel) vagy elől dom ború, h á
tul vájt (opisthocoel), avagy forditva hátrafelé vájt (procoel). De külön izesülési felületek, nyeregizületek is fejlődhetnek ki a csigolyákon
(m adarak), m elyeknek a segélyével egym áshoz ízesülnek az egyes csi
golyák, az em lősöknél pedig elasz
tikus korongok (Ligam enta interver
tebralia) vannak az egyes csigolyák k ö zt, az idegíveken pedig még k ü lön izesülési felületek fejlődnek előre is, h á tra is (Processi articulares), m elyek a szom szédos csigolyák m eg
felelő részével ízesülnek. A m int a csigolyák elcsontosodása egyre to vább halad, a csigolya test belse-
te n g e ly v á z á n a k k e re s z tm e ts z e te .' Zs = z s ír
sz ö v e t; S = jk e le to g é n r é te g ; fi. ai, felső és alsó ív szá r- n y ú lv ú n y a i;
g = g e r in c v elő ; c = c h o r d a d o r s a lis; eh = c h o r d a h ü v e ly ; e = r u g a lm a s
c h o rd a h iiv e ly . (W ie d e rslie im
u tá n .)
K ecseg e g e rin c o s z lo p á n a k d a r a b ja , sp = tö v is n y ú lv á n y ; fi ai,
= felső és alsó ív- s z á r a k ; n = id e g c s a to r n a ; eh = c h o rd a d o rs a lis; b = b o r d á k ;
i = in te r c a l a r iá k : f =: a g e rin c a g y i id e g ek k ilé p é s é n e k h e ly e . ( H e rtw ig R. u tá n .)
jében, a csontszövettől k ö rü lzárt gerinc
hú r m indjobban elnyom atik.
A halak kétoldalt vájt csigolyákkal bírnak. (4. rajz.) A csigolyák közti hézag
ban a gerinchúr az élet egész ideje alatt m egm arad, és a csigolyatest közepén is m egm aradhat finom összekötő fonál alakjában. A h alak gerinchúrja te h á t ró zsafüzér a l a k ú : vékony fonalas szak a
szai után lencseszerű kitágult ré szek k ö vetkeznek (a csigolyák között). A k étél
tűek, hüllők és m a d a ra k gerincében két- k é t szom szédos csigolya teste között porckorong, — a csigolyaközti porc
— fejlődik ki, m ely teljesen elnyom ja a gerinc
h ú r szöveteit. — A k été ltű e k tő l kezdve fölfelé, te h á t a gerinchúr a k ife jle tt á lla t testéből m ár nem m u ta t
ható ki.
A h á to ld a li idegívj á ra to k a t, m ely ek a gerinc
velőt ölelik körül, p á ra tla n cso n td arab , a tö v isn y ú jt- vány (Processus spinosus) te lje s gyűrűvé z á rja . A has felé néző v é ré rn y ú jtv á n y c k csak a fa rk tá jo n k ö
z e led h etn ek szab ad végeikkel an n y ira egym áshoz, hogy itt is h e ly et foglalhasson az alsó tö v isn y ú jtv án y közöttük, a tö rz stá jo n az alsó ív szárak m essze sz é jje l á lla n a k és végeikhez (a p o h ysis) h a jlo tt csont lécek, a b o rd ák (costae) csatlak o zn ak , am elyek a te st k itá g u lt ré sz é t ölelik körül. A b o rd ák véget nem k öti össze az alsó tö v isnyújtvány, h anem vagy szab ad o n végződnek, vagy részb en külöft csontlécek segítségével elől is össze v an n ak kötve egym ással. Ily en összekötő csont: a szegycsont (S te r n u m ), m ely csak az A m in o ták b o rd á it köti össze elől is. (5. ra jz .) A b o rd á k k étféle ere d e tű e k , vagy m aguk a v éré rív sz á ra k n y ú ln ak m eg b o rd á k k á (h a
lak ), ek k o r v é rb o rd á k n a k (haem ocostae) nevezzük
4. r a jz . P o n ty f a r k - csig o ly á i. A, m e ts z e tb e n , B,
fé lo ld a lró l, n = n eu rap o -
p h isis, h = h a e m a p o p h is is.
( H e r tw ig R.
u tá n .)
őket, vagy h arán tirán y ú kötőszöveti h á rty á k elcsontosodásából lettek, m e
lyek ízesülnek a csigolyákkal (kétél- tüek-em lősök) s ek k o r old alb o rd ák n ak hívjuk ők et (costae).
Míg a gerinchúr, b u rkaival együtt teljesen tagolatlan de rugalm as és h a j
lékony pálca, a csigolyákból álló tagolt gerincoszlop a csigolyák m ár ism ert ízesülése révén, bizonyos h a tá ro k k ö zö tt szintén hajlékony- A gerincoszlop az egyes te sttá ja k b a n nem egyenlő csigolyákból áll, h a
nem a végzendő feladathoz m é r
ten differenciálódott. K ü l ö n ö s e n erősen m egváltozott a k o p o n y át vi
selő első és az ezt követő m ásodik csigolya,
A koponya m aga ép p en úgy fejlő d ik ki k ez
detben, m int a gerincoszlop fejlő d ésén ek legelején, teh át sejtes vagy h á rty á s, később porcos, végül csontos. A porcos ko p o n y át elsődleges k o p onyának (P rim ordialis cranium ) m ondjuk; ez csak a le g a la
csonyabb re n d ű h alak o n m a ra d meg állan d ó an , az összes többi gerinces á lla t testéb en többé vagy ke- vésbbé csontok fo g lalják el a helyet. A csontos k o p o n y át alkotó csontoknak csak egyik része fejlő d ik ki a porckoponya egyes részeinek elcsontosodásából, m ásik része a b őrben (irhában) k eletk ező fedőcsont, m ely ek lesülyedve a koponya többi csontjaival összefüggésbe lépnek. M aga a k oponya k é t részből áll, az agy tokból (C ranium cerebrale), m ely az agyvelőt veszi körül, és az arckoponvából. vagy zsigervázból (C ranium viscerale), am elv a legelső k o p o lty ú ívekből fejlődik ki.
A koponya, A k o p o n y a u gyanolyan e re d e tű , jt
5. r a jz . E m lő sá lla t m e llk a s á n a k m e ts z e te , v = csig o ly a ;
p s = tö v is- n y u jtv á n y ; p t = h a r á n t -
n y u jtv á n y ; , C s = cso n to s;
po = p o rco s b o r d a ; St =
szeg y cso n t:
C a = b o r d a fej ; co = b o r d a n y a k : b = b o r d a
d u d o r.
(W iedersheiui u tá n .)
m int a gerincoszlop s m int az a gerincvelőt, úgy veszi körül ez az agyvelőt. A belv ázn ak ez a része k o rá b ban fejlő d ik ki m int a csig o ly ák ra tag o lt gerincoszlop;
a csőszívűeknek (L e p to ca rd ii), m elyeknek gerince még nem tagolódik csigolyára, jól e lk ü lö n ü lt k o p o n y á ju k van. A koponyaváz első k ia la k u lá sa a fejen e lh e ly e z ett érzék szerv ek következm énye, m ert az o rrn ak és fülnek porcos v éd ő b u ro k jai vannak, am e
ly ek a ztán a k ialak u ló porcos k o p o n y a a la p p a l ösz- szeolvadnak. A gerincesek szelv én y ezett felépítésű te stszerk ezete, m ely a te stü re g szelvényes szerk ezete és an n ak m esoderm ális fa la rév én ju t kifejezésre, a k o p o n y ak ezd em én y en is föllelhető. A le g e lte rje d teb b nézet szerin t a k oponya fü lelő tti része három szom ita- p árból (szelvényből) lett, míg a fül m ögötti ré sz t a la kító u. n. m etotikus szom iták nem egyenlő szám ban fe jlő d te k ki az egyes o sztályokban.
A k o p o n y án ak három fejlő d ési fo k o zatát lehet m egkülönböztetni: 1. a h á rty á s-, 2. a porcos e lső d le ges k o p o n y át (P rim ordialis cranium ) és 3. a csontos
koponyát.
A h á rty á s elsődleges koDonya kötőszövetekből áll, az em bryonalis fejlő d és k o rai szakán alak u l ki és a k ife jle tt gerincesen vagy e g y á lta lá b a n nem, vagy csak apró nyom aiban m a ra d meg. E ln y o m ja a porcos elsődleges koponya, m ely alacso n y ab b re n d ű h alak o n (cápák, tokfélék) az egész életen á t m egm arad. A legtöbb gerinces k o p o n y á já b a n ellen b en csontosodási fo ly am at indul meg, m ely n ek a porcos elsődleges k o po n y a nagy részb en (halak, k étéltű ek ) vagy egészbén áld o z a tu l esik (m adarak, em lősök) és a k o p o n y át az agyvelőt körülvevő sz ilá rd cso n tto k k á a la k ítja át. A csontos k o p o n y án k étféle e re d e tű cso n to t leh et m eg
k ü lönböztetni: a porco sán elő k é p z e tt vagy elsődleges, és a bőrben k e le tk e z e tt vagy m ásodlagos csontokat.
Az elsődleges csontok a porcos koponya egyes részei-
vei k ap cso latb an vagy m agában a p orcban (Euchon- dro sto sis), vagy az azt körülvevő p o rc h á rty á b an ( P erichondrium ) fejlő d n ek (E kch o n d ro sto sis). A m á
sodlagos csontok vagy bőrcsontok ellen b en nem u g yanolyan ered etű ek , m int a belváz többi részei, hanem az írharétegben, te h á t a bőrben fejlődő cso n t
lem ezek (pikkelyek) lesülyedéséből alak u ln ak . Ily en e re d etű ek a fogak is. E zek a lesü ly ed ő bőrcsontok kívülről rá te le p e d n ek a k o p o n y av ázra és különösen olyan h elyeken egészítik ki azt, am ely ek en porc h ián y áb an elsődleges csontok nem fe jlő d h ettek . K é
sőbb ezekre az elsődleges b ő rcsontokra még ú jab b an k e le tk e z ett m ásodlagos bőrcsontok is ra k ó d h a tn a k . A csontos koponya te h á t részben elsődleges porcosán elő- k é p z e tt csontokból, részb en pedig elsődleges, vagy elsődleges és m ásodlagos k eletk ezésű bőrcsontok egym ásba kapcsolódó töm egéből áll.
A z agy to k já t alkotó csontpáncél porcosán elő- k é p z e tt csontjai a következők: 1. A ny ak szirt v. ta rk ó csontok ( O ccipitalia), m elyek az ö regliknak neve
z e tt (F oram en m agnum ) s a n y ú ltag y n ak a gerincagyba fo ly tató d ó részét átb o csátó nagy n y ílá st veszik körül.
A n y ak szirtcso n t m aga egy p á ra tla n felső részből supraoccipitaléből, m ely az em lősöknél egy b ő rcso n t
tal, az in íe rp a rie talév a l egyesülve a n y ak szirtcso n t p ik k ely ét a lk o tja, továbbá egy p á ra tla n a lap i basi- occipitalé-bői és k ét o ld alt elh e ly e z ett cxoccipitalia- ból van összetéve.
2. A z ékcsontok, (spenoidea), m elyek a koponya fen ek ét alkotó basi sphenoideum -bó\, az elő tte levő
praesp h en o id eu m -ból és az ezek o ld a lá n elh e ly e z ett p áro s alisphenoideakból és orbit hosphenoideakból á lln ak .
A fülcsontok (o tica ) ered etileg öt csont (epioti- cum , p teroticum , sphenoticum , prooticum és opistho-
h u m ), m elyek az em lősök szik lacso n tjáv á ( p etro su m ) egyesültek.
A ro stacso n to k ( eth m o id ea), m elyek az o rr ü re
get a lk o tjá k .
A z agy to k já n a k ehhez a négy p orcosán előkép- z e tt csont cso p o rtjáh o z a következő bőrcsontok c s a t
lakoznak: 1. A k o p o n y atető csontok m. p. k é t fa l
csont f parietalia), két hom lokcsont (fro n ta lia ), és k é t orrcsont (nasalia). 2. A h a lá n té k csontok, különösen a p ikkelycsont (sq u a m o su m ) és a könycsont (la cry- m ale). 3. A parasphenoideum , m ely föl egészen a hüllők és m ad arak ig a basi és p raesphenoideum h e ly ét elfo g lalh atja.
A z a rck o p o n y át vagy zsig erv ázat egy sor p áro s ívelt vázrész alk o tja , m elyek olym ódon ölelik körül az előbél n y ílását, m int a b o rd ák a te stü reg et. A z első d leges porcos zsigerváz csak a cáp ák te stéb en m arad m eg álla n d ó a n és oly lazán van k apcsolva az agy koponyához, hogy egészben könnyen lev álaszth ató .
A többi gerinces zsigerváza elcsontosodik.
A cáp ák porcos zsigerváza re n d esen 9 (néha 11) p áro s ívelt porclécből áll. A legelső, csökevényes kis porcív az a jak p o rc, m ely a m ag asab b ren d ű ek en m ár ki sem m u tath ató . A z első jól fe jle tt (tu la jd o n k é p p e n te h á t a m ásodik) ív a h a ta lm a s állk ap o cs ív m ely m indkét o ld a lt k é t részből áll, m elyek fogakkal v an nak e llá tv a és egym ásfelé m ozgatva rá g á sra szo lg ál
nak. A felsőrészt, m ely elől és h á tu l összefügg a k o ponyával, p a la to q u a d ra tu m n a k (nem felsőállkapocs!) az a lsó t pedig, m ely em evvel m o zg ath ató an ízesül m andibular e-n ak hívják. A következő zsigerív, a nyelvív vagy h yo id ív, m ely h aso n ló an tagolt, m int az állkapocsív. A felső része a h y m a n d ib u la re, m ely a k oponya h a lló tá já h o z van erősítve, az alsó része
pedig a h yoideum . E zekhez já ru l m ég egy közbülső p á ra tla n rész, m ely az állk ap o csív en hiányzik, am ely
a bal és jobb ívet alul középen összeköti, ez a co p u la , vagy basihyale. A következő ívek, m elyek közül a legutolsó k e ttő ren d esen elcsenevészik és eltűnik, a k o p o lty ú k a t viselő kopoltyúívek. E zeknek a jobb és b alo ld a la négy-négy részből van összetéve, m ely ek et k ö zép ü tt szintén copula k ö t össze egym ással. A cáp á k nyelvíve is k o p o lty ú k at visel.
Az elcsontosodással k arö ltv e a m agasabb re n d ű h alak és egyéb gerincesek zsigerívén lényeges v á lto zások a la k u ln a k ki. K o m p lik álja még a dolgot, hogy a m agasabb fejlettség g el k a p c so lato san egyre több k o poltyúív veszti el ere d e ti re n d e lte té s é t és ezzel e g y ü tt a la k já t is; m űködést v álto ztatv a, m ás célt szolgál, és a nyelvcsont, gégefő, gégefedő és a h alló szerv egyes részév é alakul át. A m eg m arad t részek pedig szoros összefüggésbe- ju tn a k az agykoponyával az á lla to k a rc k o p o n y á já t alkotva. A z irh áb an lesü ly ed ő b ő r
csontok fejlődnek, m elyek szoros k a p cso latb a lépnek a zsigervázzal. Ily en ek az állkapocsív elő tt k ifejlő d ő k ö ztesállk ap o cs ( prae m a x illa re) és felső állk ap o cs fm a x ille r e ), m elyek m űködésében p ó to ljá k a palato- q u a d ra tu m -ot.
E z az utóbbi elejéből a sz á jp a d lá s t sz o lg á lta tja , m elyhez bőrcsontokból le tt csontok, a vom er, p a la tinum és p terygoideum , továbbá a jugale, squam osum és tym p a n icu m csatlak o zn ak . A p a latoquadratum hátsó része m egcsontosodva q u a d ra tu m -m á válik, m elyhez a m andibulare belső vége, az articulare íze
sül. A m an d ib u lare külső végén szin tén ta lá lu n k b ő r
csontokat. M ég jobban m egváltozik a nyelvív vagy h y o id ív. A hyom andibulare m ár a k é té ltű e k e n h a lló csonttá, colum ellává változik, m elyhez az em lősök fülében, a q u a d ra tu m -ból és articulare-ból le tt ü llő é s k a la p á c s csatlakozik, míg a colum ella összeforrva a vele érin tk ező kis csontlem ezzel a kengyellé (sta p e s) változik. A z e red eti alsó állk ap csi ízü let az
6. r a jz . A p á ro s és p á r a t la n ú szó k fe jlő d é s é t f e l
tü n te tő v á z la t. A f e l
sőn m ég fo ly to n o sa k az ú s z ó s z e s é ly e k , az alsó n a v ég le g e s ú sz ó k m a r a d ta k c s a k m eg.
D = d o rs a lis; L = la te r a l is ú sz ó s z e g é ly ; H = h á tú sz ó ; Zs = z sírú szó ; F = f a r k ú szó ; M = ' m e ll
ú szó ; H s = h asú szó ; A = a lsó úszó.
(W ie d e rslie im u tá n .)
em lősök fejében teh át az üllő- k ala p á c s íz ü le tté válik,
A végtagok váza. A g e
rin c e s e k v ég tag jai le h e tn e k
■£ p á ra tla n o k és p áro sak . A p á ratlan végtagok a te st kö zép v o nal ában végighúzódó kiem el
k edő úszó szegélyből állanak, mely különösen a h á t közép
vonalában és a fark végén szokott jól kifejlődni, de a h a s
oldal közep én is végig n y ú l
h at a farktól a végbélnyílá
sáig vagy m ég azon túl is a fej felé. •
A háton ez a kiem el
kedő úszótaraj re n d esen egy vagy több h átú sz ó ra különül el, a fark o n ez a lk o tja a fark vagy korm ányúszót, a hason pedig az alsó úszót. E zek et a h á rty á s ú szó k at a te st izom zatúban e lh e ly e z ett és a csigolyák tövis n y ú lv án y ai közé é k elt porcos, vagy később elcsontosodó tüskék, az
„úiszók tá m asztó su g a ra i“ erő sítik a testhez. A z úszónak a testből kinyúló h á rty á s ré sz é t pedig a b ő r
ből ere d ő szaru vagy csont tűk, az ,,ú sz ó su g a ra k “ m e
revítik.
A p áro s végtagok valószínűleg két, a te s t o ld a lá n húzódó h á rty á s ta ra jb ó l erednek. (6. rajz.) A te stte l kü lö n v ázren d szer, a vállöv és a m ed en ceö v ,k ö ti őket össze. A p áro s végtagok függesztő készüléke a le g egyszerűbb ese tb e n egy jobb és egy bal ívelt cso n t
lécből áll, m elynek közepén ízületi fe lü le t van, m ely- lyel a p áro s végtag ízesül. (7. ra jz .) A z izü leti fe lü le t te h á t a függesztő k é szü lék et egy h á tfe lé és egy h asfelé néző ág ra o sztja. A vállöv h á tfe lé néző ré sz é t la p o ck án ak ( scapula) a m edenceöv m egfelelő ré sz é t
pedigcsípőcsontnak {ileum) m ond
juk. A függesztő készülék lefelé nyúló része a legtöbb gerinces
ben k ettéág azik egy mellső és egy hátsó ágra, (8. rajz.) A mellső ág a vállöv kulcscsontja (claviculaI s a m edenceöv fan
csontja fos pubis), a h átsóág p e dig a vállöv hollóorrcsontja (co
racoideum) s a m edenceöv ülő
csontja (os ischii). E zek a r é szek legállandóbban a m edence
övben m arad n ak meg, míg a váll
övben, hol a hollóorrcsont, hol
a kulcscsont hiányozhat, de a lapocka mindig m eg
m arad.
A h alak páros v ég tag jain ak függesztő övei az izom zatban szabadon h ely ezk ed h etn ek el (s e zért h ely ü k sem állandó) a többi gerinces végtag füg
gesztő készüléke ellenben m ajd n em m indig szoros ö sszeköttetésbe lép a belvázzal.
A testből kinyúló végtagok (ezentúl m indig csak p áro s végtagokról lesz szó) rendkivül sokféle a la kúvá m ódosultak, aszerin t, hogy m im ódon és m ilyen közegben mozog velük az á lla t; m ert az úszás, re p ü lés, futás, ugrás, m ászás, a vízben, szá
razon, levegőben vagy földben való m oz
gás mind rányom ta b ély eg ét az állat végtagjára és m ódosította azt.
A szabad végtag ennek m egfelelően igen sokféle vázzal bir, m elyek azonban mind v isszavezethetők egy ősi végtag form ára az „ősvégtagra“ (archipterygium), m elynek szerkezete az ősi szab ású halakon pl. a cáp án jól látható. E bben az ősvégtag
b an szám os vázrész, m egnyúlt pálcikák,
o. lajz..
B ék a v á llö v e , cl. = c la v i
c u la ; co = c o ra c o id e u m ; S = csontos,
S* =r p o rco s s c a p u la ; st = s te rn u m ; e = e p is te rn u m . (G e g e n b n u e r
u tá n .) 7. r a jz . C á p a v á llö v é n e k b a l
o ld a la a b a l m e ll
ú szó v al. S = sc a p u la ; 1, 2, 3, p ro -, m eso- és m e ta p te ry g iu m ; h o z z á ju k c s a tla k o z n a k az ú s z ó s u g á rtá m a s z tó k m a jd a s z a r ú f o n a la k - b ó l á lló ú sz ó s u g a ra k . (W ied ersh eim u tá n .)
legyező m ódjára egymás mellé és mögé sorakozik (1. a 7. rajzot). A v ázrész sorok között az egyik e rő teljesebben fejlett, m elyhez vagy k étoldalt (mint a levélben a főér felé) vagy csak egy oldalt so ra k o z n a k a sugárosan elren d ezett v á z részek. E bből az ősvégtagból lev e
zethető az a törzsalak, am ely sze
rint a m agasabb ren d ű gerincesek végtagváza k ia la k u lt: az öt újju (p entadactylis) végtag. E zen egy fősugár külö n b ö zteth ető meg, (mely talán megfelel az ősvégtag m etap- terygium ának 1. 7. rajzot), m elyhez négy m elléksugár csatlakozik, úgy
hogy ötújjú végtag lesz belőle. A mellső végtag a felkarcsontból (h u m erus) a k ét a lk a rc so n tb ó l: az o rsó csont (radius) és sípcsont (ulna) és kéztőcsontokból (ca rp u s), a h o z z á ju k c s a tla
kozó öt kézközépcsontból ( m eta ca rp u s) és az u j j p ercek b ő l (ph a la n g es) áll. (9. rajz.) A hasonló sz e r
k e z e tű hátsó v ég tag m egfelelő cso n tjai: a com bcsont (fe m u r ), a lá b szár 2 cso n tja, a láb szárcso n t (tib ia ) és szárk ap o cs (fibula), m a jd a láb tő csontok (ta rsu s), láb k ö zép cso n to k (m e ta ta rsu s) és az ú jjp e rc e k k ö v et
keznek.
A gerincesek fogai, szin tén sz ilá rd v á z ré sz e k m ely ek a száj n y á lk a h á rty á já b a n k ele tk e z n ek és m egegyeznek k e le tk ezésü k et és sz erk ezetü k et t e kin tv e a cáp ák fogas bőrpikkelyeivel (plakoid p ik k e
ly e k 1. h a la k n á l). M inthogy a zsák m án y m e g ra g a d á s á ra és fe la p rítá s á ra valók, m egfelelően d iffe re n ciáló d n ak . A z állk ap cso k o n a fogak k eletk ezésén ek h e ly e m élyebb, v éd etteb b réteg ek b e sü ly ed le, lesü-
9. r a jz . Az ö tú j jú v é g ta g v á z la ta . H = h u m e ru s (fe m u r) ; R = ra d iu s ( tib ia ) ; U = u ln a ( f ib u la ); a c a rp u s (ta rsu s) k é t s o rb a n e lh e ly e z e tt é s k é t k ö z p o n ti cso n tb ó l á ll.
r = r a d i a le ( tib ia le );
i = in te r m e d iu m ; u — u ln a r e (f ib u la r e ) ; 1 — 5. c a r p a lia (ta r s a lia ); c = c e n tr a lia ; e z u tá n a m e ta c a r p a lia (m e ta ta r s a lia ) és a p h a l a n g ia k ö v e tk e z
n e k . (G e g e n b a u e r u tá n .)
ly e d t hám léc különül el, a fogléc, m elyben a fogak egym ás m ellett fejlődnek. A k e z d etb en re n d s z e rte lenül és csak egyes k ih u llo tt fogak p ó tlá sá ra való új fogképződés időszakos fogváltássá alak u l át. A z e red etileg nagyszám ú és egyform a fog h ely én las- sankínt kisszám ú h a tá ro z o tt m űködés végzésére m eg
v álto zo tt a lak o t n y e rt és h a tá ro z o tt időben kihulló és m egújuló fogak k eletkeznek.
Izomzatúk, A g e rin c e se k iz o m zata m eso d ero - m ális e re d e tű és a gerincoszlop k ét o ld a lá n e lh e ly e z e tt izom rostokból álló nyalábokból veszi k ezd etét.
E z a k é t izom nyaláb, m ely a törzsizom zat első k e z dete, kötőszöveti v ála sz fa lak á lta l (ligam enta in te r
m uscularia) sok egym ás m ögé sorakozó szelvényre (m y o to m a v. m yocom m a) tagolódik. A törzs izom zat te h á t e red etileg szelv én y ezett szerk ezetű és a szo- miták. (szelvények) k é to ld a li részén ek m yotom aiból áll. E z a k eresztb en lem ezes izom szerkezet a h a la k tö rzsizo m zatán m indvégig jól lá th a tó (1. o tt).
A k é té ltű e k tő l kezdve fölfelé ezek az egyszerű viszonyok bonyolulnak, m ert az egyes elkülönülő te stré sz e k és a végtagok m o zg atására a m yotom ak bim bószerű lefűződéseiből ú ja b b izom kötegek fe jlő d nek ki, m elyek a belvázhoz rö gzítődnek végeikkel.
Míg te h á t a gerinctelenek izom zata m indig a bőrhöz, vagy an n ak k iv á laszto tt tám asztó részeihez tap ad , ad d ig a gerincesek izm ai m indig a belvázhoz ta p a d nak, végeikkel és a csontváz egyes részein ek m ozga
tá s á ra szolgálnak.
Idegrendszerük. A gerincoszlop illetve tengely váz fölött a háto ld alo n , húzódik végig a gerincesek köz
p o n ti id eg ren d szere, hosszú cső a la k jáb an , m ely a k o p o n y áb an kiöblösödő hólyaggá tágulva, az ag y velőt a lk o tja . A z em bryón ko rán k ialak u l a h áto ld a l ek to d e rm á já b ó l a velőbarázda, m elynek szélei gyor
sabban növekedve fölfelé p ö rd ü ln ek és egym ás felé
borulva csövet alk o tn ak ; a cső b elseje a canalis neurentericus segítségével sokáig összefügg a bél
csato rn áv al, első vége pedig a neuroporus segítségé
vel sokáig nyitva m arad . A velőcső m indkét vége elk esk en y ed ik a legkezd etleg eseb b gerincesek te s té ben, a csőszívüken (L ep to ca rd ii), úgy hogy itt ag y velő sem fejlődik. A többi gerinces velőcsöveinek e leje ellen b en agyhólyagokká tágul, m elyekből az agyvelő lesz. A velőcsövet a tengelyváz idegívszárai körülölelik, úgy hogy az z á rt csato rn áb a kerül, s a gerincvelő a csigolyacsatorna, az agyvelő pedig a k o p o n y aü reg et burkoló csontok á lta l jól meg van védve. A gerincvelőben e lh e ly e z ett id e g d u csejtek a gerincvelő középső részében X ala k ú a n h e ly e z k e d nek el a központi csa to rn a ( canalis cen tra lis) körül á tm etszeti képen, s ezt az állo m án y t „szü rk e á llo m án y n ak ,“ míg a k e re sz t m ély ed éseit k itö ltő id eg ro s
tokból álló fehér ré te g e t „feh ér állo m á n y n a k “ nevez
zük. A z id eg ren d szer e m líte tt k étféle alk o tó elem ei kö zö tt szintén ek to d erm alis e re d e tű rostos tá m a sz íó - szövet van a „n eu ro g lia.“ M inden szelvénynek fm e ta m e r ) m egfelelően a gerincvelőből jo b b ra és b a lra egy-egy ideig *,gerincagyi id e g “ ere d k e ttő s gyökérrel, m elyek k özött a h á to ld a li gyökér az érző ( sen sib ilis) a h a so ld a lí pedig a m ozgató ( m otoricus) id eg ro sto k at ta rta lm a z za . A h á to ld a li gyökér a ge
rincvelőtől kis tá v o lsá g ra m eg duzzadt, a gerincagyi dúcot alk o tja .
A fejlő d ő agyvelő legelőször egy előlfekvő ősagy hólyagot (a rch en en cep h a lo n ) és egy« h á trá b b fekvő h átsó ag y h ó ly ag o t ( m eten cep h a lo n ) alkot.
A z első, befüződés á lta l k é t ré szre oszlik: az elsődleges e lő ag y ra (p ro sen cep h a lo n ) és az e lső d leges k ö zép ag y ra ( m esencephalon), míg az első d leg es u tó ag y at a h átsó agyhólyag (m e te n cep h a lo n ) a lk o tja meg.
10. r a jz . S e b e s p is z trá n g a g y v e le je . lo = lo b u s o lfa c to riu s ; v = e lő a g y ; m = k ö z é p a g y ; h = u tó ag y ; n = u tó a g y .
(R ohon u tá n .)
Ú jabb befüződések az elsődleges előagyot és utóagyot m egint k e tté osztják s így egym ással összefüggő öt agyhólyag, illetve agyvelőrészlet alakul. E zeket a ré sz e k e t: 1. nagy
agynak (talencephalon); 2. k ö ztesagy
nak (di- vagy thalam encephalon); 3.
középagynak (mesencephalon) ; 4. k is
agynak (m etencephalon) és 5. u tó agynak (m yelencephalon) nevezzük.
A nagyagy egy hosszirányú beíü- ződés által a nagyagy k é t féltekéjét alkotja meg. B ennük föllelhető a két
első agy gyom or; a h arm ad ik agygyom or a k ö ztesag y ban van, míg a középagy ürege k eskeny h asa d é k k á (a quaeductus S y lv ii) red u k á ló d o tt. A negyedik agv- gyom or a kisagy és az utóagy között van. (10.— 11. r.) A nagyagy alsó fala szívós, d ú c se jte k e t ta rtalm azó v astag o d ást (corpus stria tu m ) alkot, míg az o ld a l
falai és felső b o lto zata köpennyé (p a lliu m á ) v a sta g szik meg, m elyből az A m nioíák agyának id e g se j
tekben gazdag agykérge lesz. A nagyagy ele jé n két szaglókaréj (lobi olfactorii) van, am elybe a szagló- szerv felől jövő idegek vezetnek. A hüllőktől fölfelé az oldalsó agygyom rok belseje felé egy
keresztirányú redő nyúlik be, az A m mon szarva, mely az am nióták szaglási központjának a székhelye.
A köztesagyon k étoldalt k ét dudo- rodás, a látókaréjok (thalam i optici) fej
lőd n ek ki, a harm adik ‘agygyom or h as
felőli falán pedig k é t hosszanti befüző- dés, az ' agyszárak (pedunculi cerebri) alakulnak. E nnek az agygyom ornak az aljából, mély tölcséres kitürem lés (in fu n dibulum ) nyúlik lefelé, végén göm böly
í t . r a jz . C e r in c e s á lla t a g y v e le jé n e k v á z la ta . E =:
e lő a g y ; K = k ö ztesag y ; k p
= k ö zé p ső ag y ; k i = k is a g y ; U = u tó a g y ; G =: g e r in c a g y . Az a g y - g y o m ro k f e k e té k . (W ied ers- h eim u tá n .) M ankó B.: R e n d s z e re s á l la t ta n IV.
ded szervekkel, k ö ztü k legfontosabb a hypohysis.
A köztesag y h á tfe lő li felső falából k é t kitürem lés ered egym ás mögött: a parietalis szerv és az epiphysis.
A közép ag y at egy hosszirányú felü letes befüző- dés k é t h alo m ra (corpora bigem ina) o sztja. E zek m ö
gött a h üllőktől fölfelé még egy p á r halom k e le t
kezik r a jta ( corpora quadrigem ina). A z e red etileg k isk iterjed ésü kisagy az am n iótáknál igen te k in té
lyes n a g y sá g ú .é s b onyolult szerk ezetű szervvé válik.
Az ötödik ag y v elő részlet a n y ú lt agy (m ed u lla oblongata), m elynek h á to ld a li fa lá n nagy nyílás van
a rom busnyílás (fossa rhom boidalis). A z agyvelőt kívülről befelé a dura m ater, az arachnoidea és a pia
m ater nevű h árm as kötőszöveti burok veszi körül.
Az am nióták agyvelejéből 12 p á r agyideg ered. 1.
n ervus olfactorius, a szaglóideg, 2. n. opticus, a lá tó ideg, 3. n. oculim otorius, a szem m ozgató ideg, 4.
n. trochlearis, a ferd e szem izom idege, 5. n. trig e
m inus, a h árm as ideg (szem üreg, fogak, állk ap cso k idege], 6. n. abducens, a p atetík u s szem ideg, 7. n.
facialis, az arcideg, 8. n. acustikus, a hallóideg, 9.
n. glossopharingeus, a n y elv g arati ideg, 10. n. vagus, a bolygóideg (garat, oldalvonal, szív, gyom or), 11.
n. accessorius, a ta rk ó izom idege, 12. n. hypoglossus, nyelvm ozgató ideg. A z anam n ió ták két utolsó idege hiányzik, illetve a 11-ik a 10-ikkel, a 12-ik pedig az első gerincagyi ideggel olvadt össze. A központi id eg ren d szeren kívül van még egy az u. n. „sy m p ati- kus id e g re n d sz e r“ is, m ely a zsig erszerv ek et lá tja el.
E z k ét idegvezetékből áll, m elyek a gerincoszlop a la tt a hasfelőli o ld alo n fu tn ak végig; r a jtu k szelvé
n yesen idegdúcok vannak, m elyekből a gerincagyba futó ágak erednek, úgyhogy a k étféle id eg ren d szer összefügg egym ással.
Érzékszerveik, A g e rin c e se k é rz é k s z e rv e i h áro m csoportba o szthatók: 1. bőrérzékszervek, a tap in tás,
nyom ás és hőm érséklet m egérzésének szervei; 2, k é m iai érzékszervek, a szaglás és ízlelés szervei; 3.
m agasabb érzékszervek, a látás, h allás és egyen
súlyozás vagy h ely zetérzés szervei. A z érzékszervek m indig ek to d erm ális ered etű ek ; a sejtek egyrésze érzék sejtek k é változik át, m elyeknek különböző nyúlványaik v an n ak a szabad felület felé, m ásrészü k ből pedig tám asztó sejtek alak u ln ak . A szaglás szer
vében a szaglóideg végnyúlványai kinyúlnak az é rz é k sejtből, a többi- érzékszervben pedig k ö rülölelik az idegrostok az é rz é k sejtek alsó végét.
A bőrérzék szerv ek közül a vízben élő gerincese
ken ,,érzék d o m b o k “ és ,,érzék bim bók“ fejlődtek.
E lőbbiek a h a la k és k étéltű ek oldalszervében vannak elhelyezve és a v ízáram lato k irán y án ak és erő ssé
gének a m egérzésére valók, utóbbiak pedig valam i k é m iai érzék szervei és átm en etet n y ú jta n a k az ízlelés szerveihez, m elyek ugyanolyan szerk ezettel birnak.
A szárazon élő gerincesek testén a bőrérzékszervek ,,tap in tó szerv ek “ vagy egyenkint, vagy tapintó- foltot alkotva csoportosan vannak az irh áb an e lh e
lyezve és jellem ző rá ju k , hogy az idegvégződések nem n yúlnak bele a h ám sejtek közé, hanem az irhába elh e ly e z ett göm bölyded érzék sejtek b en vég
ződnek. A ,,szaglás érzék szerv ei“ h aso n lítan ak az érzékbim bókhoz. C sak a legalsóbb gerincesek szagló- szerve p á ra tla n (csőszívüek), az összes többi gerin
cesnek páros a szaglószerve és az orrürege, m ely a szárazo n élőkön a száj üreggel is közlekedik. E z az o rr-g a ra tjá ra t ú ta t ad a tüdő felé áram ló levegőnek.
A gerincesek szem ei, ,,a \Játószervek,“ az agyvelő k é t o ld ali kitürem léséből k eletkeznek. A lefüződő szem hólyatf külső részének visszatürem léséből, szem - keh ely a lak u l, m elynek belső fala a re c e h á rty a f r e tina külső fala a festékanyagokkal bőven m egra
k o d o tt festék réteg a (tapetum nigrum) lesz. A kehely 2*
12. ra jz . A szem fe jlő d é s e .
A = első d leg es sz e in h ó ly a g az a g y v elő k itü r e m -
le tt ré s z e ; a s zem len cse b e n y o m ja és m á so d lag o s szem - k e h e lly é a l a k ítja . (B) r = r e tin a ; n = ta p e tu m n ig ru m ; v = co rp u s v itr e u m ; 1 =
szem len cse.
(H e rtw ig O.
u tá n .)
üregében van a fénytörő készülék elhe
lyezve, am ely a hám ból lefüződö szem lencséből és a retina egy h asad é- kán át bevándorolt m esoderm ális e re detű üvegtestből áll. A szem kelyhet aztán két m ezoderm ális ered etű réteg : az é rh á rty a (chorioidea), mely elől a szivárványhártyát (iris) alkotja és a védő inhártya (sklera), mely elől az átlátszó p o rch árty át (cornea) alkotja,
— veszi körül. (12. rajz).
A gerincesek „h allószerve“ e re detileg “helyzetérző vagy egyensú- ly o zási“ (statikai) szerv, mely az utóagy m elle tt k é to ld a lt -elhelyezett ek to d erm ális e re d e tű hólyagocskából fejlődik, am ely a h á rty á s lab y rin th u ssa lesz. Egy befüződés két részre tag o lja az utriculus-rsi és a sacculus-ra. A z előbbin a té r h á rom irán y áb an e lh e ly ezett félkörös ív já ra to k vannak, az utóbbin pedig egy kizacskósodás fejlődik, a /agena, m ely az em lősök fülében spirálisán fe lcsav art vakon végződő zacskóvá alakul, m elyet csigának (cochlea) neveznek. A sacculus ez utóbbi részéb en e lh ely ezett
idegvégződések és é rz é k sejtek a lk o tjá k a h a lló sz e r
vet a ,,C orti“-féle szervet. A h á rty á s lab y rin th u s körül m eg alk o tják a koponya k örnyező csontjai a csontos lab y rin th u st. A k é téltű ek tő l fölfelé a h a lló szerv hangvezető készülékkel is föl v an szerelve: az első k o poltyú résből kialak u l a középfül, m ely kifelé a ,,d o b h á rty a " á lta l van elzárva, benne pedig k ife j
lődnek a m ár ism ert h a llá si csontocskák.
B é lc sa to rn á ju k . A g erin c e se k b é lc sa to rn á ja n em csak az em észtőszerveket fo g lalja m agában, hanem belőle fejlő d n ek ki a lélek zést szolgáló k o p o lty ú k és tü d ő k is. A b élc sa to rn a középső része en to d erm ális e re d e tű s csak két végének k ia la k ítá sá b a n vesz ré s z t
