R en d esen igen tek in tély es n a g y sára növő halak, m elyeknek bőre ren d e se n bőrfogakkal (placoid p ik kelyek) fedett, v an ak páros és p á ra tla n úszóik. B el- vázuk porcos. A k o p o lty ú rések (rendesen 7) a bőrön szabadon nyílnak, s az egyes k o p o lty ú zsák o k at v á la sz fa lak v á la s z tjá k el egym ástól. K opoltyúfedő nem fejlő d ö tt. N incs úszóhólyagjuk. A bélben sp irális red ő van. A szív c o n u s a r t e r i o s u s t visel, m elyben több sor b ille n ty ű van. P ete v e z e ték a M ü l l e r -féle vezeték. A hím h a sú sz ó já n a k szélső sugarai p á rz ó szervvé m ódosultak. A nagy p e té k e t a p etev ezeték b en term ék en y ítik meg. A végbél az iv arv ezeték ek és a húgyvezetékek egyesülve k lo ak át alk o tn ak . T engeri halak.
a) rend: Plagiostomi (harántszájúak).
A rc o rru k o rm án y szerü en előreugró r o s t r u m -ot alkot, m ely n ek alsó o ld a lá n van a h a rá n th a sa d é k ala k ú szájn y ílás. A száj fogai m ódosult placo id - pikkelyek, m elyek a száj szélein b esü ly ed t b ő rléce
ken az ú. n. fogléceken fejlődnek. 5— 7 szab ad ko- p o lty ú rés. H e tero cerk fark.
H a rá n tsz á jú h alak m egnyúlt orsó alak ú te stte l, s a m ellékúszók e lő tt elh ely ezett o ld alt n y íló kopoltyú- résekkel, és a szem m ögött lévő fecskendőréssel.
Élő állato k b ó l ragadozó m ó d jára élő tengeri halak.
1. család: Chlamidoselachidae (galléros cápák).
(35. rajz.)
E g y etlen élő faja: C h a m i d o s e l a c h u s a n g u i n e u s , a galléros cápa, m elynek
hosszúranyúlt ángolnaszerű teste van és a m élytenge- rek n ek igen elterjedt lakója.
R ostrum a rövid, úgyhogy szája m ajdnem a fej h e gyén van. O rrnyilásai oldalt, szűk fecskendőnyílása kö zé
p en van elhelyezve. A 6 k o p o lty ú n y ílást a kilógó v ála sz fa lak (septum ) szélei fodros g allér m ó d jára fedik. O ld alv o n alát n y ito tt vájú alk o tja.
2. család: Notídanidae (fésüsfogú cápák).
S z á ju k alsó állású , fogaik nem egyform ák: a felső állk ap o csb an egy p ár egyhegyű és kb. 6 pár apró cakkos, az alsó állkapocsban pedig 6 p á r fésű- szerű en a p ró hegyekkel e llá to tt fog van. E gyetlen hátúszó, tövis nélkül, szem ben az alsó úszóval.
N o t i d a n u s g r i s e u s (Hexanchus) 4 m nag y ra növő cápa 6 k o p o lty ú réssel, N o t i d a n u s c i n e r e u s ( H e p t a n - c h u s ) 7 k o p o lty ú ré st viselő, kisebb cápa. M indkettő az A tla n ti és F ö ldközi-tengerben él.
3. család: Lamnidae (cetcápák).
Orrnyílásaik nem közlekednek a szájüreggel.
Fecskendőrésük nincs vagy csenevész. Két hátúszó, a) a lr e n d : S e la c h io id e i (c á p á k ).
3 x ra jz . G a llé ro s c á p a , C h la n ii-
tlo selach u s. (Ranter u tá n .)
a m ásodik és az alsó úszó igen kicsiny. H atalm as te stű n y iltten g eri cápák.
L a m n a c o r n u b i c a herin g cáp a 3.5 m n a g y ra nő m eg s tá rsa sá n él az A tlan ti-ó ceán b an , az É szaki- és a K eleti-tengerben. V alószínűleg elevenszülő.
C a r c h a r o d o n R o n d e l e t i i cetcápa, óriási, 13 m hosszúra növő n y iltten g eri cáp a a trópusi és su b - tró p u si tengerekben.
A l o p e c i a s v u l p e s ró k acáp a, h a ta lm a sa n m eg
n y ú lt és a te s t hosszának felével egyenlő nagyságú fa rk ú szó ján ak felső k a ré ja 4 m nagy, az A tla n ti-, Északi-, F öldközi- és C sen d es-ten g erb en élő cápa.
S e l a c h e m a x i m a , óriás cápa, 10 m éteres n agy
ságot ér el, az É szaki és a D éli jeg estengerben él.
4. család: Rhinodontidae (érdes cápák).
R o stru m nincs, sz áj- és o rrn y íláso k a csap o tt széles és rövid pofa elején . Fogai aprók. F a rk a o ld a lain kiálló ta ra jo k .
R h i n o d o n t y p i c u m , a legnagyobb 16 m nagyságú cápa, m ely ap ró állato k b ó l él és m inden m eleg te n gerben otthonos.
5. család: Scylliidae (macskacápák).
Több sorhan e lh e ly e z ett a p ró fogakkal, csökevé- nyes, pislogó h á rty á v a l, ro stru m tó l elfö d ö tt s z á jja l, 5 k o p o lty ú réssel bíró ap ró b b cápák, m ely ek a p a rto k m entén kagylókból, csigákból élnek.
S c i l l i u m c a n i c u l a kis m acskacápa, szü rk é sb a rn a a p ró sö tét foltokkal, 40— 70 cm nagy és a F ö ld k ö zi- és É szak i-ten g er p a rtja in él.
S e . c a t u l u s nagy m acskacápa, nagyfoltú, 1 m
hosszú, u g y an o tt él.
P r i s t i u r u s m e l a n o s t o m a fű részfark ú cápa. A fark ú sz ó ja felső szegélyén m inden o ld alo n egy sor
a p ró tüske van. E urópa p a rtja i körül élő 75 cm nagy cápa.
6. család: Carchariidae (emberevő cápák).
H osszúra n y ú lt rostrum m al, félh o ld alak ú s z á j
ny ílással, jól fe jle tt pislogó h á rty á v a l bíró k ö zép term etű elev en szü lő cápák.
Carcharias glaucus szíkcápa 4.5 m nagy m eleg
tengeri cápa, veszedelm es.
G aleus cánis ebcápa, igen e lte rje d t 1.5 m éter n ag y ra nő.
Zygaena m alleus, pörölycápa, a m eleg te n g e re k nek 4 m éterre megnövő cáp ája, k é to ld a lt kiszélesed ő lebenyeket viselő fe jje l és ezeken elh e ly e z ett sze
m ekkel.
M u stelu s laevis A risto teles cáp ája, a F öldközi- és A tla n ti ten g erb en él és m éhlepénnyel tá p lá lja em bryóít.
M. vulgaris csillagos cápa 1.5 m éterre nő m eg és az É szaki-tenger p a rtja in él.
7. család: Heterodontidae (eltérő fogú cápák).
E nnek az egykor igen e lte rje d t c sa lá d n a k m a csak egy nem e él, m elyre jellem ző, hogy m indkét h átú sz ó ja tü sk év el k ezdődik és hogy több sorban e l
h ely ezett fogai közül a középsők aprók, 3— 5 göm- bölyded csúcssal, a. h átsók (oldalsók) pedig lapos kövezethez hasonló sík rágólem ezzel bírnak. M ollus- kákból élnek, m elyeknek kem ény h ázát fogaikkal összem orzsol j á k .
H etero d o n tu s P hilippi, a C sendes-óceánban él, 1.5 m hosszú.
8. család: Spinacídae (tüskéscápák).
K ét h á tú szó ju k re n d szerin t tüskés; alsó úszó hiányzik. A szá jn y ílá s kissé ívelt, a szájzugok m e lle tt
egy-egy mély és hosszú m élyedés. R ostrum nagy, k opoltyúrések s z ű k e k , K ét tág fecskenőnyilás a szem ek m ögött. E leven
szülők.
A c a n t h i a s v u l g a r i s , közönséges tüskés cápa, a m érsékelt öv ten g erei
ben él, 1 m nagy, h ú sát eszik. (36. rajz.)
S p i n a x n i g e r , feketecápa, 20— 40 cm -es kis s ö té t
színű cáp a az eu ró p ai tengerekben.
L a e m a r g u s b o r e a l i s , g rönlandi cápa, 6— 8 m -re megnövő, az észak sark i ten g erek b en élő cápa, m elyet z sírjá é rt halásznak. H ú sát eszik.
36. ra jz .
A c a n th ia s v u lg á r is ; o = o r r ; F = f e c s k e n d o ré s ; K = k o p o lty ú r é s e k ; R R = h á t ú szó k ; P = m e ll, V = h as, C = f a rk ú s z ó . (C la u s u tá n .)
9. család: Rhinidae (angyalcápák).
H asonlítanak a rájákhoz, mert fejük és testük lapos és m ellúszóik igen szélesek. Száj- és orrnyílá
suk majdnem csúcsbanyílók. Két hátúszójuk a farkon van, alsó úszójuk nincsen; rostrum nincsen, fark
úszó nincsen. N agy félholdalakú fecskendőrések a szemek mögött. Fogaik hegyesek és kúposak.
R h i n a s q u a t i n a , an g y alcáp a, az egyetlen k ép v i
selő je ennek a család n ak , elevenszülő, 1.5 m hosszú, a m eleg és m érsék elt égöv tengereiben élő cápa.
10. család: Pristiophoridae (íűrészes cápák).
Igen hosszú lapos rostrummal, m elynek szélén e éY-egy sor nagy bőrfog áll ki fűrészt alkotva, alján két bajusz. Két hátúszója van, de nincs alsó úszója és hasúszója. Kopoltyúrései a nyak oldalain vannak.
E g y etlen nem e a P r i s t i o p h o r u s , m elyből az a u sz trá lia i és jap án i tengerben több faj él. P l.
P . j a p o n i c u s , 1.5 m nagy.
H a rá n tsz á jú porcos halak, széles, lapos, a k arcsú faroktól élesen elk ü lö n ü lt testtel, m ely a h a ta lm a sa n fe jle tt m ellúszók a la p já v a l an n y ira összenőtt, hogy ezzel együtt, széles lapos korong a la k ja van, A h á t
úszó, h a van, a farkon van, az alsó úszó hiányzik.
A z 5 k o p o lty ú rés a fej h aso ld alán van, a fej h á t
o ld a lá n a szem ek m ögött vannak a nagy fecskendő
rések. S zem h éjak nincsenek. Rosszúl úszó, fenéken lakó tengeri halak, m elyek a fenék színeit öltik m a
gukra; h a so ld alu k re n d esen fehér.
I. csoport: R áják h atalm as porcos ro stru m m al;' m edence övükön páros epipubís nyúlvánnyal. (R hino-raji.)
1. család: Prístidae (íűrészes ráják).
M egnyúlt (cápaszerü) m ozgékony te stű halak, m elyeknek fa rk a nem élesen h atáro lt, m ellúszójuk pedig szabad. R o stru m ju k m int a fűrészes cápáké (P ristiophorus) igen m egnyúlt és fogm edrekben ülő nagy bőrfogakkal szegett k éto ld alt; b aju szu k nincs.
A szájb an lévő fogak aprók.
Pristis antiquorum , fűrészhal a F öldközi- és A tla n ti-te n g e rb en élő 6 m nagyságot elérő rá ja , m ely a te st 1/3 ré sz é t kitevő fűrészével a fenék is z a p já t k a v a rja föl, hogy hozzájusson a benne élő ap ró á lla tokhoz.
2. család: Rhínobatídae (hegedűráják).
T estü k szintén m egnyúlt (cápaszerű), rostrum uk is hosszú, de le k e ríte tt végű. K ét hátú szó ju k és jól fe jle tt ía rk ú szó ju k van.
Öt nem ü k van, m elyek m eleg és m érsékelt övi tengerekben élnek
b) a lr e n d : B a to íd e i (ráják).
R hinobatis halavi, a F ö ld k ö zi-ten g erb en is él és 1 m hosszú.
II. csoport: R áják , m e ly e k e n nem fe jle tt a k ö z é p v o n alb an porcos rostrum , de h a ta lm a sa n fe jle tt p rae- o rb italis p o rclem ezekkel bírnak. M ed en céjü k u g y a n
o ly an m int az I. csoporté. (N arcobatóidéi.) 3. család: Torpedinidae (zsibbasztó ráják).
A tö rzs a m ellúszókkal k e rek koronggá n őtt össze. A faro k rövid és e rő te lje s. A k ét hátú szó és a fark ú szó jól fe jle tt. A bőr sim a és csupasz. A m e ll
úszók és a fej közt m indkét o ldalon egy-egy e le k tro m os szerv van.
T orpedo m arm orata elek tro m o srája, 50— 150 cm nagy, felül b a rn á n és feh éren m árv án y zo tt hal, m ely ha h á t- és h a so ld a lá t egyszerre érin tjü k , szán dékos elek tro m o s ü tések et ad h at. A F ö ld k ö z i-te n g e r
ben él.
T. ocellata pávaszem ű rá ja , kék k e re k foltokkal a h átán , 60—90 cm n a g y ra nő és u g y an o tt él.
III, csoport: R áják m inden ro stru m sz e rű kiugró p o rcn y ú lv án y n élk ü l. M edenceövükön középső n y u jt- v á n y t viselnek. (D a syb a tó id éi.)
4. család: Rajidae (rája-félék).
T e stü k széles rhom bus alak ú lap o t alkot, a m e ll
úszók az o rrtó l a farokig széles alap o n a testh ez nőttek. A h asúszók m élyen h a síto ttak . A fark hosszú és vékony és gyenge elektrom os szervekkel bír. A két h átú szó igen piciny, a farkúszó csenevész. A b ő r
ben kisebb, nagyobb k iálló tüskék. M inden m érsék elt égövi ten g erb en elő fo rd u ln ak . (37. rajz.)
R a ja batis, sim arája, a F ö ld k ö zi ten g erb en 1— 2.5 m nagyságot ér el. T estén alig van tüske.
R . c l a v a t a , tövises rája, sok apró hegyes tüskével a hátán 40 — 80 c m ; u g yanott él.
R . r a d i a t a , csillagos rája, a h á tá n levő bőrcsontok csillagalakú recés kiem elkedésének közepén tü sk ét visel. 40 — 50 cm ; ugyan
o tt él.
5. család: Trygonidae (tüskés ráják).
A te st széles lapos korong, m e
lyen a k ét hatalm as m ellúszó az o rr előtt ö sszenőtt egym ással. A fark hosszú, a hátúszók helyén gyak o rta fürészes tüskék vannak.
T r y g o n p a s t i n a c a , m érges rája, a m érsékeltöv tengereiben él, 1— 2
m. nagyra nő. Fürészes tüskéje veszedelm es seb e
ket ejt.
37. r a jz . R a ja b a tis (hím ) a
h a s o ld a lró l. R zz ro s tru m ; O = o r r ; Sz = sz á jn y ílá s, a =z v é g b é ln y ílá s ; ‘ M = m e llú szó ; H = h as- úszó, m e ly n e k e lk ü lö n ü lt ré s z e (P) p á rz ó - sz e rv ü í szo lg á l; K z=
k o p o ltv ú ré s e k . (M őbius u tá n .)
6. család: Mylíobatidae (sas ráják).
T e stü k igen széles és lapos, h atalm asan fe jle tt sz á rn y sz e rü m ellúszókkal, m elynek egyrésze egyes fajokon fejú szó v á különül el. C sak egy h átúszó van, (a fark tövén). A szájb an lévő lapos fogak kövezet- szerűek. E levenszülők. N agy testű, m elegtengerí halak .
M yliobatis aquila, sasrá ja , ren d esen 1.5 m nagy.
D icerobatis giornae, ö rd ö g rája, 4 m hosszú, 6 m ázsa nehéz, h atalm as, csúf hal, m ely ritk á n a F ö ld közi-tengerben is előfordul. E gyszerre csak egy (ele
ven) m ag zato t szül.
P orcos belvázú halak, m elyeknek h á tá b a n m ind
végig m eg m arad a porccsigolyákon b elül ai gerinchúr.
B őrük csupasz, csak fiatalk o rb an apró bőrfogakkal borított. A p a la to q u a d ra tu m összenőtt az agy to k já val 4. k o p oltyúrés, m ely ek et k o p o lty ú fedő ta k a r. A fa rk diphicerk vagy gyengén h etero cerk . A sz á jb a n élesszélű lem ezfogak vannak.
1, család: Chimaeridae (macskahalíélék).
A hím en m egm erevíthető hom lokfüggelék van, szarú h éjú to jáso k k al szaporodnak.
C h i m a e r a m o n s t r o s a, közönséges m acsk ah ab fo n álszerű vékony farokkal, m elyen nincs farkúszó.
60— 100 cm n ag y ra nő az európai tengerekben.
C a l l o r h y n c h u s a n t a r c t i c u s , fölfelé p ö rd ü lő fa ro k kal a D éli jegestengerben él s 70— 90 cm nagyságú.