ONTINENSEK TÁRSADALOMFÖLDRAJZA K

(1)

K ONTINENSEK TÁRSADALOMFÖLDRAJZA

- Névanyag és térképgyűjtemény -

A tansegédlet az alábbi tárgyakhoz készült:

Kontinensek tájföldrajza 2. – MFKSTOFT8N01 Kontinensek tájföldrajza 2. – MFKST730001

A tansegédlet az alábbi tantárgyakhoz ajánlott:

Általános Gazdaságföldrajz 1. – MFKST6301 Népesség- és településföldrajz 1. – MFKST6202

Nemzetközi migráció - MFKST6308

Készítette:

Pecsmány Péter, doktorjelölt

Miskolci Egyetem Műszaki Földtudományi Kar Földrajz-Geoinformatika Intézet

2019 – Miskolc

(2)

2

„Azért indulok el mindig egy nagy útra, hogy bennem is elinduljon valami.”

Cholnoky Jenő geográfus, hidrológus, író, egyetemi tanár a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja a magyar geográfia legnagyobb tudósainak egyike

Köszönet nyilvánítás

A cikkben/előadásban/tanulmányban ismertetett kutató munka az EFOP-3.6.1-16-2016- 00011 jelű „Fiatalodó és Megújuló Egyetem – Innovatív Tudásváros – a Miskolci Egyetem intelligens szakosodást szolgáló intézményi fejlesztése” projekt részeként – a Széchenyi 2020 keretében – az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg

(3)

3

Tartalom

Előszó ... 4

Tantárgyi követelmények ... 5

Felhasznált adatbázisok és irodalom ... 6

Regionális beosztások ... 7

Népességföldrajzi térképek ... 9

Gazdaságföldrajzi térképek ...61

Egyéb térképek ...82

Ázsia (rövid leírás) ...83

Közel-Kelet, Irán és Afganisztán ...84

A Szovjetunió utódállamai (Európai országok nélkül) ...86

Hindusztáni félsziget államai ...90

Mongólia, Kína, Korai-félsziget, Japán ...92

Délkelet-Ázsia országai ...95

Ausztrália és Óceánia (rövid leírás) ...98

Ausztrália és Óceánia ...99

Afrika (rövid leírás) ... 103

Észak-Afrika és a Szaharai országok ... 104

A Guineai-öböl partvidéke és Közép-Afrika ... 108

Kelet-Afrika ... 112

Dél-Afrika ... 115

Észak-, Közép-, és Dél-Amerika (rövid leírás)... 117

Észak-Amerika ... 119

Az USA állami (Alaszka és Hawaii nélkül) ... 123

Közép-Amerika ... 126

Dél-Amerika ... 129

(4)

4

Előszó

Jéger Gábor (PhD) közel 10 évvel ezelőtt, még doktorjelölt hallgatóként készítette el a fent említett tantárgyakhoz tartozó tansegédletet. Világunk azonban (sajnos, vagy nem sajnos) nem állandó, hanem folyamatos változásban van. Az elmúlt majdnem 10 év során olyan politikai, társadalmi és gazdasági változások történtek Földünkön, melyek szükségszerű tették a jegyzet megújhodását.

A segédlet immáron nem csak a klasszikus „vaktérképeket” tartalmazza, hanem több mint 70 idősoros tematikus térképen keresztül próbálja bemutatni az Európán kívüli világ társadalomföldrajzi jellegzetességeit és a fent említett változásokat.

A tansegédlet terjedelme jelentősebb, mint az előző, azonban remélhetőleg a tematikus térképek mégis könnyítenek a hallgatók terhén.

Kívánom minden kedves hallgatónak és érdeklődőnek, hogy forgassák szeretettel ezt a jegyzetet, és Cholnokyhoz hasonlóan ők is induljanak el egy nagy útra a térképeken keresztül.

Végül, szeretném megköszönni Hegedűs András (PhD) és Vágó János (PhD) a térképek szerkesztésében nyújtott fáradhatatlan és következetes tanácsait, melyek sok hibától óvtak meg a jegyzet elkészítése során.

Jó szerencsét!

Miskolc, 2019. szeptember 10.

Pecsmány Péter doktorjelölt Miskolci Egyetem, Műszaki Földtudományi Kar Földrajz-Geoinformatika Intézet

(5)

5

Tantárgyi követelmények

A gyakorlat teljesítése az órákon való részvétel és a zárhelyi dolgozatot legalább elégséges (2) szintű teljesítése.

A gyakorlatokon való részvétel kötelező, ha a hiányzások száma meghaladja az összes gyakorlat 20%-át aláíráspótlásra kerül sor (ad. HRK 39.§ (1) KHKR 17.§), hasonlóan aláíráspótlásra kerül sor az esetben, ha a hallgató a félév során írt zárthelyi dolgozatok 50%-át nem teljesíti, vagy annak érdemjegye nem éri el elégséges (2) szintet. Zárhelyi dolgozatokat a tananyagban szereplő térségekből, valamint a jegyzetben található tematikus térképekből írunk.

Minden topográfiai zárthelyi dolgozatban egy vaktérkép szerepel (egy adott térség), amelyre 20 földrajzi nevet kell bejelölni. A tematikus térképekből csak egy zárthelyi dolgozatra kerül sor a félév végén, melynek során a jegyzetben található tematikus térképekből kap egyet a hallgató és azt jellemeznie kell az előadáson és gyakorlaton hallottak alapján.

A topográfiai ZH értékelése a következő képpen alakul:

• 1 hibapont: jeles (5)

• 2 hibapont: jó (4)

• 3 hibapont: közepes (3)

• 4 hibapont: elégséges (2)

• 5 hibapont: elégtelen (1)

Amennyiben a hallgató ország szintű tévedést vét, abban az esetben a topográfiai zárthelyi dolgozat elégtelennek (1) minősül.

A meg nem írt vagy elégtelen (1) érdemjegyű zárthelyi dolgozatok pótlására csak az utolsó héten van lehetőség, ugyan ezen időpontban van lehetőség a zárthelyi dolgozatok javítására is.

Aláíráspótlás esetében a hallgató egy A3-as méretű világtérkép kontúron 100 topográfiai nevet köteles bejelölni. Ha a hibák száma meghaladja a 20 hibapontot, akkor az aláíráspótlás sikertelennek minősül, országszintű tévesztés esetében szintén sikertelennek minősül az aláíráspótlás.

(6)

6

Felhasznált adatbázisok és irodalom

• ELTE – Korunk legfőbb problémái (webolda).

(internetes forrás: https://people.inf.elte.hu/bedtaai/p1.html)

• Egyesült Nemzetek Szervezetének adatbázisa (United Nations Development Programme, Human Development Reports)

(internetes forrás: http://hdr.undp.org/en/data/)

• Flanders Marine Institute 2018: The intersect of the Exclusive Economic Zones and IHO sea areas, version 3. Available online at

http://www.marineregions.org/. https://doi.org/10.14284/324

• Nemzetközi Valutalap adatbázisa (IMF – International Monetary Found) (internetes elérés: https://www.imf.org/en/data)

• Todd M. Johnson & Brian J. Grim, eds. "World Religion Database", Leiden/Boston, Brill, 2008.

(internetes forrás: http://www.worldreligiondatabase.org/)

• Világbank (The World Bank) adatbankja (internetes forrás: https://data.worldbank.org/)

***

• Balázs D. 1978: Ausztrália, Óceániai, Antarktisz. Gondolat Kiadó. 497. p.

• Futó J. 1965: Afrika. Gondolat Kiadó. 321. p.

• Futó J. 1965: Közép- és Dél-Amerika. Gondolat Kiadó. 292. p.

• Hortváth G. – Probald F. – Szabó P. (szerk.) 2008: Ázsia regionális földrajza.

ELTE Eötvös Kiadó. 618. p. ISBN 978 963 284 021 5

• Jeney L. 2013: Kultúrrégiók gazdaságföldrajza. – In: Jeney L. – Kulcsár D. – Tózsa I. (szerk.): Gazdaságföldrajzi tanulmányok közgazdászoknak. – Budapest:

BCE Gazdaságföldrajzi és Jövőkutatási Tanszék – NGM pp. 329–363. ISBN: 978- 9635035267

• Jéger G. 2010: A Világ regionális földrajza. Névanyag és térképgyűjtemény.

Miskolci Egyetem, Társadalomföldrajz Tanszék (Kézirat). 76. p.

• Polgár P. – Toldi Gy. 2011: Juh- és kecsketenyésztés. Pannon Egyetem, Kaposvári Egyetem.

(internetes forrás: https://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/0059_juh_es_kecsketenyesztes/ch01.html)

• Tóth J. (főszerk.) 2010: Világföldrajz. Akadémiai Kiadó, Budapest. 1485. p.

ISBN 978 963 05 8948 2.

(7)

7

Regionális beosztások

1. tékrép. Az Egyesült Nemzetek Szervezetének regionális beosztása.

(8)

8

2. térkép. Az Egyesült Nemzetek Szervezetének szubregionális beosztása.

(9)

9

Népességföldrajzi térképek

3. térkép. A Föld országainak népessége 1980-ban.

(10)

10

4. térkép. A Föld országainak népessége 1990-ben-

(11)

11

5. térkép. A Föld országainak népessége 2000-ben.

(12)

12

6. térkép. A Föld országainak népessége 2010-ben-

(13)

13

7. térkép. A Föld országainak népessége 2015-ben.

(14)

14

8. térkép. A Föld országainak népessége 2018-ban-

(15)

15

9. térkép. A Föld országainak népsűrűsége 1980-ban.

(16)

16

10. térkép. A Föld országainak népsűrűége 1990-ben.

(17)

17

11. térkép. A Föld országainak népsűrűsége 2000-ben.

(18)

18

12. térkép. A Föld országainak népsűrűsége 2010-ben.

(19)

19

13. A Föld országainak népsűrűsége 2018-ban.

(20)

20

14. térkép. 15 évnél fiatalabb korú lakosság össznépességben elfoglalt %-os aránya 1990-ben.

(21)

21

(22)

22

(23)

23

17. térkép. 15 évnél fiatalabb korú lakosság össznépességben elfoglalt %-os aránya 2018-ban.

(24)

24

18. térkép. A 15 és 64 éves kor közötti lakosság össznépességben elfoglalt %-os aránya 1990-ben.

(25)

25

(26)

26

(27)

27

(28)

28

22. térkép. Egy nőre jutó férfiak száma a teljes népességre nézve 2000-ben.

(29)

29

23. térkép. Egy nőre jutó férfiak száma a teljes népességre nézve 2010-ben.

(30)

30

24. térkép. Egy nőre jutó férfiak száma a teljes népességre nézve 2018-ban.

(31)

31

25. térkép. Egy férfira jutó nők száma a teljes népességre nézve 2000-ben.

(32)

32

26. térkép. Egy férfira jutó nők száma a teljes népességre nézve 2010-ben.

(33)

33

27. térkép. Egy férfira jutó nők száma a teljes népességre nézve 2018-ban.

(34)

34

28. térkép. Születéskor várható átlagos élettartam 1990-ben.

(35)

35

(36)

36

(37)

37

(38)

38

(39)

39

33. térkép. Csecsemő halandósági arányszám 1980-ban.

(40)

40

34. térkép. Csecsemő halandósági arányszám 1990-ben.

(41)

41

(42)

42

(43)

43

(44)

44

38. térkép. Nyers halálozási arányszám 1990-ben.

(45)

45

(46)

46

(47)

47

(48)

48

42. térkép. Menekültek származási országa 1990-ben.

(49)

49

(50)

50

(51)

51

45. térkép. Menekültek származási országa 2018-ban.

(52)

52

46. térkép. A nemzetközi bevándorlók aránya az össznépességen belül 1990-ben.

(53)

53

(54)

54

(55)

55

(56)

56

50. térkép. HIV vírussal újonnan megfertőzött felnőttek száma 1990-ben.

(57)

57

(58)

58

(59)

59

(60)

60

54. térkép. A legelterjedtebb vallások.

(61)

61

Gazdaságföldrajzi térképek

55. térkép. Egy főre jut bruttó hazai termék (GDP) a Föld országaiban 2005-ben.

(62)

62

(63)

63

(64)

64

58. térkép. Egy főre jut bruttó hazai termék (GDP) a Föld országaiban 2018-ban.

(65)

65

59. térkép. Éves GDP növekedés (csökkenés) 1995-ben.

(66)

66

(67)

67

(68)

68

(69)

69

(70)

70

64. térkép. Éves GDP növekedés (csökkenés) 2016-ban

(71)

71

(72)

72

66. térkép. Éves GDP növekedés (csökkenés) 2018-ban.

(73)

73

67. térkép. Egy főre jutó bruttó nemzeti jövedelem (GNI) a Föld országaiban 2005-ben.

(74)

74

(75)

75

(76)

76

70. térkép. Egy főre jutó bruttó nemzeti jövedelem (GNI) a Föld országaiban 2018-ban.

(77)

77

71. térkép. Humán Tőke Index.

(78)

78

72. térkép. A Föld országainak megoszlása az Emberi Fejlődési Index szerint 2010-ben.

(79)

79

73. térkép. A Föld országainak megoszlása az Emberi Fejlődési Index szerint 2017-ben.

(80)

80

74. térkép A Föld jelentősebb forgalmat lebonyolító repülőterei.

(81)

81

75. térkép. A Föld jelentősebb kikötői.

(82)

82

Egyéb térképek

76. térkép. A Föld időzónái.

(83)

83

Ázsia (rövid leírás)

Ázsiára, habár kultúrtörténeti szempontok szerint külön kontinensként tekintünk szerves egységet képez Európával (ezt nevezzük Eurázsiának), lehatárolása mind a természet-, mind a társadalomföldrajzban csak kompromisszumok árán valósítható meg.

Ázsiát a legek kontinenseként is szokták emlegetni. A maga 44,5 millió km²-vel Földünk legnagyobb kiterjedésű kontinense, ezen a területen él a bolygónk lakosságának közel 60%, vagyis közel 4,584 milliárd ember melyből 2,147 milliárdan városban élnek (2019 adat), Földünk 20 legnépesebb országából 12 Ázsiában található.

Itt található Földünk legnagyobb állama Oroszország a maga 17 millió km²-vel, azonban ezen a területen bolygónk lakosságának csak 1,87% él (143 millió fő), itt a legkisebb a népsűrűség is (9 fő/km2), nincs így a hazánknál 106-szor nagyobb kiterjedésű Kínával, mely nem csak a földrész, hanem planétánk legnépesebb állama 1,420 milliárd fős lakosságával. Kína nem csak lakosságával tűnik ki, hanem a világgazdaságban és a geopolitikában betöltött egyre nagyobb szerepével. Népességszámban rögtön őt követi India (1,370 milliárd fő) akinek szintén rohamléptekben fejlődik gazdasága.

Kontinensekre vetítve Ázsiában a legnagyobb az átlagos népsűrűség is (159 fő/km²), Bagladeshben 1291 fő/km². A túlnépesedés jelensége az említett országokban egyre nagyobb problémákat gerjeszt. Kínában népesedési politikával próbálják féken tartani a jelenséget, azonban hindu és muzulmán országokban vallási okok miatt ez nem megoldható.

A világ GDP-jének közel 35%-át Ázsia adja, az egy főre jutó bruttó hazai termék tekintetében azonban csak a 5 helyen áll (5635 USD). A kontinens vezető gazdasági hatalma egyértelműen Kína, akinek 3x nagyobb nominal GDP¹-je, mint a második helyen álló Japáné, őt követi India (vásárló erő paritás alapján második helyen áll) és Dél-Korea.

Gazdasági szempontból fontos megemlíteni az Arab-öböl országait, akik a kitermelt kőolajra építették gazdaságukat. Egyes országok, mint pl.: az Egyesült Arab Emírségek a bevételek nagyrészét az idegenforgalomba forgatja vissza.

A Közel-Kelet országai azonban a vallási és társadalmi konfliktusok színtereként elhíresült területként áll jelenleg a világ köztudatában (jelenleg ő a világ „puskaporos hordója”), gondoljuk akár az Izrael és az arab országok közötti feszült kapcsolatokra, vagy a muzulmán világon belüli ellentétekre (siíta [Irán, Irak, Azerbajdzsán] és szunnita).

Mind ezek mellett a területen évek óta folyó polgárháborúk következtében több millió ember hagyta el hazáját.

1 Nominál GDP= fogyasztás + beruházások + export - import

(84)

84

Közel-Kelet, Irán és Afganisztán

(85)

85

Gyakorló térkép

(86)

86

A Szovjetunió utódállamai (Európai országok nélkül)

(87)

87

(88)

88

(89)

89

Gyakorló térkép

(90)

90

Hindusztáni félsziget államai

(91)

91

Gyakorló térkép

(92)

92

Mongólia, Kína, Korai-félsziget, Japán

(93)

93

(94)

94

Gyakorló térkép

(95)

95

Délkelet-Ázsia országai

(96)

96

(97)

97

Gyakorló térkép

(98)

98

Ausztrália és Óceánia (rövid leírás)

Terra Australia Ingocnita – vagy az ismeretlen déli föld(rész) 8,5 millió km²-vel (ebből 7,69 millió km² a kontinensnyi ország kiterjedése) világunk legkisebb kontinense.

Geopolitikailag a „földrésznyi országon” (Ausztrálián) kívül ide soroljuk Új-Guineát, Új- Zélandot és Óceánia szigeteit is.

A kontinens lakossága kb. 41 millió fő körül alakul, ez a világ lakosságának még fél %- át sem éri el. A legnagyobb népességgel Ausztrália rendelkezik (25 millió fő), őt követi Pápua-Új-Guinea (8,5 millió fő) és Új-Zéland (4,8 millió fő). A legnagyobb népsűrűség Mikronéziában található (767 fő/km²), míg a legkisebbel Ausztráliában (3 fő/km²), ennek oka az ország éghajlati sajátosságaiban keresendő, a lakossága nagy része a kellemes meleg-mérsékelt monszun, mediterrán és óceáni klímaterületeken él, ez ugyan az ország területének 1,6%-át jelenti, azonban a népesség 80% itt koncentrálódik.

A kontinensek között az egy főre jutó GDP-ben második helyet foglalja el. A terület vezető gazdasági, kereskedelmi központja Ausztrália (ország). Az ország ásványkincsekben igen gazdag, gazdaságát a bányászati termékek exportjára alapozta.

Az állam nyugati részén az archaikumi kőzetek kihantolódtak (gazdaságilag jelentős: Au, Cu, Zn, Pb, Fe, U telepek), ezen a területeken találhatóak a nagyobb bányák is.

Ausztráliával ellentétben Új-Zéland igen szegény ásványkincsekben.

Mezőgazdasági tevékenységet, csak az éghajlatilag alkalmas Perth környékén és a Nagy-Vízválasztó-hegységtől nyugatra eső területeken folytatnak. Ausztrália kiemelkedik még Új-Zélanddal együtt a juh tenyésztésükkel. Kína után a második juh állománnyal rendelkeznek.

Óceánia szigetvilágán a vulkanikus szigeteken előforduló foszfor tartalmú guanó- telepek jelentik az egyedüli ásványkincset. Nauru foszfát bányászata világgazdasági jelentésű, mely jelenleg is a sziget bevételének legnagyobb hányadát adja.

Ausztrália és Óceánia gazdaságában jelentős szerepet játszik az idegenforgalom.

Évente 180 millió turista érkezik a kontinensre. A távoli szigetek, a terület trópusi éghajlata, az egyedülálló növény- és állatvilága, valamint az egzotikus népek teszik egyre vonzóbbá a területet. Kiemelkedő turisztikai desztinációvá vált Fidzsi, Tahiti és Hawaii.

(99)

99

Ausztrália és Óceánia

*A térképen a piros vonalak, NEM a konkrét országhatárokat jelölik, azok célja egy adott országhoz tartozó szigetek kiemelése

(100)

100

(101)

101

(102)

102

Gyakorló térkép

(103)

103

Afrika (rövid leírás)

Afrika a közel 30 millió km² kiterjedésével és 1,324 milliárdos lakosságával (2019) Földünk harmadik legnagyobb és második legnépesebb kontinense. Ázsiától csak 1869- ben mesterségesen létrehozott Szuezi-csatorna választja el (Afro-Eurázsia ~ Világsziget).

Az emberiség bölcsőjeként is emlegetett földrészen a világ lakosságának jelenleg 17,1%

él, azonban ez a szám rohamosan nő, 2000 óta közel fél milliárd fővel nőt a kontinens lakossága. A legnagyobb népességgel Nigéria rendelkezik (200 millió fő), őt követi Etiópia 110 milliós embertömegével. A népsűrűség egyetlen kontinens esetében sem egyenletes eloszlású, ezt nagyrészt éghajlati okokra lehet visszavezetni. A legnagyobb népsűrűség a társadalmi konfliktusok által elhíresült Ruandában van (519 fő/km²), míg a legkisebbel Nyugat-Szahara (de facto) és Namíbia rendelkezik (2-3 fő/km²).

A kontinens országainak gazdaságára erőteljesen rányomta a bélyegét a XIX. század hajnalán megkezdődő gyarmatosítás, melyből kivették a részüket a britek, franciák, németek, belgák, olaszok, spanyolok és portugálok is. A II. világháborút követően meginduló világpolitikai átrendeződés utat nyitott a földrész országainak függetlenségi törekvéseinek kialakítására.

Habár a második legnagyobb és legnépesebb kontinens, azonban a világ GDP-jének csak kevesebb mint 3%-át adja. A világ legszegényebb kontinense, ahol lakosság fele kevesebb mint 1 USD-ból kell megéljen naponta. Az egy főre jutó GDP 1 napra levetítve alig haladja meg a 5 USD-t a kontinensen, ez a szegénység okozza a területen jelentkező élelmiszerhiányt is. Az éhínség a statisztikai becslések alapján naponta 15 ezer gyermek halálát okozza. Mind ezek ellenére Afrika ásványkincsekben igen gazdag, az elmúlt évtizedek során a szükségletek növekedésével egyre inkább felgyorsult az eddig még kiaknázatlan ásványkincsek kitermelése. Kiemelkedő gyémánt (Botswanna [régi magyar neve: Becsuánaföld], Dél-afrikai Köztársaság, Szváziföld), arany, platina (Dél-afrikai Köztársaság), réz, kobalt (Kongói Demokratikus Köztársaság, Zambia), urán (Namíbia, Niger), bauxit (Guineai Köztársaság), foszfát (nyugat Szahara országai), kőolaj és földgáz (Nigéria, Angola, Líbia, Algéria) készletekkel rendelkezik. A térség legfejlettebb állama nominál GDP¹ alapján Nigéria, őt követi a Dél-afrikai Köztársaság.

A szegénységet a közegészségügy rossz állapota (sok esetben nemléte) súlyosbítja. A trópusi fertőző betegségeken (ebola, sárgaláz, malária stb…) kívül az HIV/AIDS okozza a legtöbb megbetegedést. Mind ezeket még tetézik az etnikai (pl.: Ruandai népírtás – 1994) és vallási (pl.: Egyiptom – muzulmánok és kopt keresztények) konfliktusok.

(104)

104

Észak-Afrika és a Szaharai országok

(105)

105

(106)

106

(107)

107

Gyakorló térkép

(108)

108

A Guineai-öböl partvidéke és Közép-Afrika

(109)

109

(110)

110

(111)

111

Gyakorló térkép

(112)

112

Kelet-Afrika

(113)

113

(114)

114

Gyakorló térkép

(115)

115

Dél-Afrika

(116)

116

Gyakorló térkép

(117)

117

Észak-, Közép-, és Dél-Amerika (rövid leírás)

Észak-, Közép-, és Dél-Amerika együttesen alkotja az amerikai szuperkontinenst.

Természetföldrajzi határa: Észak- és Közép-Amerika között a Techantepeci-földszoros, míg Közép- és Dél-Amerika között a Panamai-földhíd. Földünk második legnagyobb kiterjedésű szuperkontinense a maga 42 millió km²-vel, ahol a Föld lakosságának közel 12% (910 millió fő) él, a kontinensen az átlagos népsűrűség 21 fő/km².

A szuperkontinens részeinek társadalomföldrajzi és geopolitikai lehatárolására több kísérlet is született, így állást foglalni igen nehéz a témában, ezért is kezelem inkább egységesen magát a kontinenst. A hivatalos ENSZ szubrégiós beosztás alapján Észak- Amerika, csak Gröndlandra, Kanadára és az Amerikai Egyesült Államokra terjed ki, egyes szerzők szerint még Mexikó, sőt a Karib-térség szigetvilága is ide tartozik. Mexikót azonban az ENSZ beosztása Közép-Amerikánál, a Karib-térséget pedig külön tárgyalja.

Dél-Amerikát nagyjából minden szerző egységesen kezeli. Jeney (2013) gazdaságföldrajzi és kultúrtörténeti (nyelvi) szempontok alapján két nagyobb egységre Észak-Amerikára (Grönland, Kanada, USA) és Latin-Amerikára (spanyol és portugál ajkú lakosság) osztja a kontinenst.

Itt található Földünk második legnagyobb országa Kanada (9,98 millió km²), a szuperkontinens legnépesebb állama pedig az Amerikai Egyesült Államok (329 millió fő).

A népesség eloszlás itt sem egységes, a kontinensen több 10 milliónál is népesebb város található (New York – 27, 5 millió fő, Mexikóváros – 23 millió fő, São Paulo – 21,2 millió fő, Los Angeles – 17 millió fő, Rio de Janeiro – 12,7 millió fő). A legnagyobb népsűrűséggel a holland fennhatóság alatt álló Sint Maarten szigete rendelkezik (1204 fő/km²).

A terület és a világ legnagyobb gazdasági és katonai hatalma az Amerikai Egyesült Államok, mely a kontinens legelső független állama volt. A 13 honalapító állam 1776.

július 4-én a függetlenségi nyilatkozat elfogadásával alapította meg az államokat. Jelenleg 50 tagállamból áll, a legkésőbb a Csendes Óceánon található Hawaii csatlakozott. A világ nominális értékű GDP-jének közel 24%-át és a világ GDP-jének 16,6%-át képviseli (IMF, Világ Bank és az ENSZ adatai alapán is). Az USA befektetéseinek értéke külföldön eléri a 5600 milliárd USD-t.

Az USA sokrétű gazdasága mellett fontos megemlíteni Kanadát, aki kivételes mennyiségű ásványkinccsel rendelkezik (U, Ni, Zn, Au, Cu, gyémánt, só, gipsz), melynek jelentős hányadát a Kanadai-pajzs és a Sziklás-hegység területén bányásszák. A bányatermékek nagyrészét exportálja (köztük az USA-ba). Mexikóban még gyarmati sor alatt elkezdődött a Kordillerákban az ércek, elsősorban a nemesfémek bányászata,

(118)

118

ezüstbányászatban jelenleg is első helyen áll a világon, ezen kívül jelentős ólom és cink készletekkel rendelkezik. Dél-Amerikában az Andok mentén található államok folytatnak jelentős bányászatot. Peru, Mexikót követi a világranglisták ezüst bányászatban, emellett jelentős rézérc és ólom készletekkel rendelkezik. Bolíviában az ón, cink és ezüst bányászaton kívül jelentős a félfémek és a ritkaföldfémek bányászata. Chile a világ rézérc kitermelésének majdnem egyharmadát adja. A Dél-Amerikai kontinens legnagyobb nehézipari tömörülés azonban Brazíliában található (Belo Horizonte – Rio de Janeiro – São Paulo), Brazília pajzs területein több mint 55 felé ásványkincset bányásznak.

Jelentős szénhidrogén vagyonnal az USA, Kanada, Brazília, Venezuela, Mexikó és Kolumbia rendelkezik.

Dél-Amerika ásványkincsei közül ki kell emelni a bauxitot, melynek bányászatában Brazília (2), Jamaica (4), Suriname (8), Venezuela (9) és Guyana (11) világszinten is élen járnak. A kibányászott bauxit egy jelentős hányadát Kanada dolgozza fel.

(119)

119

Észak-Amerika

(120)

120

(121)

121

(122)

122

Gyakorló térkép

(123)

123

Az USA állami (Alaszka és Hawaii nélkül)

(124)

124

Az USA államainak fővárosai (Alaszka és Hawaii nélkül)

(125)

125

Gyakorló térkép

(126)

126

Közép-Amerika

(127)

127

(128)

128

Gyakorló térkép

(129)

129

Dél-Amerika

(130)

130

(131)

131

(132)

132