Az 1970. évi népszámlálás legfontosabb adatai

JELENTÉSEK

AZ 1970. ÉVI NÉPSZAMLÁLÁS LEGFONTOSABB ADATA—P

Magyarország népessége 1970. január 1—én 10316 000 fő. 355 OOO—rel, 3.6 szó- zalékkal több, mint 1960. január 1—én. A népsűrűség négyzetkilométerenként 111 fő, 4—gyel nagyobb, mint 10 évvel korábban.

Száz évvel ezelőtt hazánk jelenlegi területén 5 millió lakos élt. Azóta a né—_

pesség szóma megkétszereződött. Jelenleg az ország területén 15 százalékkal

több személy él, mint a felszabadulás időpontjában.

Átlagos évenkénti

- - Né sűrűsé l Tényle es sza— , —

ÉV

^{! _}

A meg l : 25596 ureíszzfzzzztdz'f;

szazalekban" _

!

1870 ... l 5 011 310 539 l . —

1930 ... 8 685 109 93.4 l 698 234 0.84

1949 ... l 9 204 799 989 —1 11 275 -- 0,15

, 1960 ... l 9 961 '044 . 107.1 756 245 0.72

354 556 0.35

1970 ... l 10 315 600 110,9

*Az előző népszámlálás népességéhez viszonyítva.

"Az előző népszámlálás adatainak százalékában, mértani átlag alapján.

Az utóbbi 10 évben az elmúlt száz év tízéves periódusaihoz képest az átlagos!

évi szaporodás igen alacsony (0.350/0).

Természetes

Év § szaporodás Elveszületéselc l Halálozások

(ev; atlag)

1000 lakosra

1960 ... 4.5 14,7 ! 102

1961 ... 4.4 l4.0 9.6

1962 ... 2.1 129 10,8

1963 ... 3.2 13.1 99

1964 ... 3.1 13.1 J 10,0

1965 ... 2.4 13.1 10.7

1966 ... 3.6 ' 13.45 10,0

1967 ... 3.9 14,6 10,7

1968 ... 3.9 15.1 11.2

1969 ... 3.7 15,0 11.3—

1960—1969 ... 3.5 % 13,9 l 10,4

l

'A Központi Statisztikai Hivatal 1970. november 13'ón kiadott ..Az 1970. évi népszamlala's legfonto- sabb adatai ill/mos képviseleti minta alapján" c. jelentese és az ,,1970. évi népszamlalas 2. Reszletes adatok az 1%-os képviseleti minta alapján" c. kiadványa alapján.

Az 1970. január 31—én közreadott korabbi jelentést címmel lásd: Statisztikai Szemle. 1970. évi 3. sz. 311—314. el

..Az 1970. évi népszámlálás előzetes adatai"

d.

Az igen alacsony népszaporodás a természetes szaporodás visszaesésének következménye, amit elsősorban a születések számának csökkenése okozott. ez- zel egyidejűleg a halandóság emelkedett, ami összefügg az öregkorúak növekvő arányával. 1960-ban 1000 lakosra 14,7 élveszületés jutott. Az élveszületettek ará-

nya évről évre csökkent, 1962-ben elérte a mélypontot (12.90/00), majd csekély

emelkedés után három esztendőn keresztül stagnált, az utóbbi években pedig 15 ezrelék körül mozog. A halálozás aránya az utóbbi 10 esztendőben 10,2 ezrelék- ről 11,3 ezrelékre emelkedett.

Az utóbbi tíz évben tovább folytatódott a városiasodás. 1970. január 1-én (az 1970. július 1—i közigazgatási beosztás szerint) az ország lakosságának 19 szó—

zaléka Budapesten. 26 százaléka vidéki városokban, 55 százaléka községekben volt jelen. Első ízben tapasztalható, hogy 10 esztendős periódusban a községek

népességének száma nem növekedett, hanem csökkent.

A jelenlevő Ebből:

ÉV népesség ,_ ; , ; ,, ,.

száma Budapest l atöbbi város ; község

Szám szerint (ezer fő)

1970 ... 1000

1870 ... 5 011 302 1 013 3 696

1930 ... 8 685 1 443 1 865 5 377

1949 ... 9 205 1 590 1 941 5 674 1960 ... 9 961 1 805 2 342 5 814 1970 ... 10 316 1 940 2 708 5 668

Százalékos megoszlás

1870 ... ! 100,0 l ' 6,0 20,2 73.23

1930 ... 3 100,0 j 16,6 21 ,5 61,9

1949 ... 100,0 % 17.3 21 .1 61 ,6

1960 ... mm 1 18,1 23.5_ 58,4

l 18,8 26,3 54.9

Ha nem a népszámlálás időpontjában jelen levőket vesszük figyelembe, hanem a bejelentés alapján ott lakókat. akkor Budapesten a népesség száma meghaladja a 2 milliót, az 1960. évi 1787 OOO—rel szemben.

1960 és 1970 között a vidéki városok népességnövekedési üteme (160/0) mint-

egy kétszeresen meghaladta a fővárosét (BO/0); ezt két tényező befolyásolta: egy—

részt a vidéki városokban természetes szaporodás (4.70/0), Budapesten pedig ter-

mészetes fogyás mutatkozott (1 ,0%). másfelől a vidéki városok vándorlási többlete (10.90/0). felülmúlta a főváros vándorlási nyereségének mértékét (8.5%).

A népesség 1970. január 1—i számából 4998 300 a férfiak és 5317 300 a nők száma. Az 1000 férfira jutó nők száma 1064. 9-cel kevesebb. mint tíz évvel ezelőtt.

A világháború következményeként előállott nőtöbblet az utóbbi 25 év alatt foko—

zatosan csökkent.

—, . ' " l

Év , Fe'f' l __No 1 mp férfira

százalékban ! Nt no

; l

1930 ... 48,9 § 51 ,1 l 1 044

1949 ... 48.1 É 519 1 081

1960 ... 482 51.8 1 073

1970 ... 48,5 * 51,5 1 064

l

412

JELENTESÉK

1960—1970 között tovább tartott a népesség öregedési folyamata. A gyermekko—

rúak száma 14 százalékkal csökkent. az öregkorúaké pedig 28 százalékkal nőtt.

1930 óta a gyermekkorúak arányának folyamatos csökkenéSe és az öregkor—úrak '

arányának növekedése mellett a munkaképes korúak aránya lényegében nem vál- '

tozott, ugyanakkor azonban a népesség öregedésének további jeleként a produk-

tív korúak csoportján belül a fiatalok aránya csökkent, s ezzel párhuzamosan az idősebbeké nőtt. 1960 és 1970 között a produktív korúak arányának növekedése

a férfiak körében valamivel magasabb volt, mint a nők között. W

WWW 0—1? l 15—39 ! 40—59 60 éves és 5

idősebb sszesen

Év éves 1

százalékban

1930 ... 27,5 42,6 20.1 9,8 100,0

1949 ... 24,9 38,8 24,7 11,6 100.0

1960 ... 25.11. 36,8 24,0 13,8 100,0

1970 ... 21 ,0 37.2 24,8 17,0 100,0

Férfi

1960 ... 26,9 37.2 23,6 12,3 ! 1oo,o

1970 ... 222 38.5 24.1 ; 152 l 100,0

Nő

1960 ... 24,0 36,3 [ 24.5 15,2 mm

1970 ... 19,8 36.0 , 25,5 18,7 100,0

, 1 l

A 15 éves és idősebb népesség családi állapot szerinti összetételének 1960—

1970 közötti változását mindkét nemnél a házasok arányának csekély mértékű

csökkenése és az elváltak arányának jelentős növekedése jellemzi. A házas csa- ládi állapotúak vonatkozásában ez az 1930 és 1960 között tapasztalt tendencia megfordulását jelenti.

A jelenség abban leli magyarázatát. hogy amig a válás következtében még- szűnt házasságok száma növekedett, addig a házasságkötések arányszáma vál—

tozatlan maradt.

Ev — mass; ] Házas Özvegy [ Elvált [ Összesen

a 15 éves és idősebb népesség százalékában

Férfi

1930 ... 34,1 612 4.1 0.6 100,0

1949 ... 30,6 645 4.0 0.9 100,0

1960 ... 23,7 71 ,5 3.4 l,4 100,0

1970 ... 24,8 ! 70,0 3.1 . 2,l 100,0

Nő

1930 ... 26,4 57,8 14,6 1.2 700,0

1949 ... 22.7 59,1 ló,ó l,6 100,0

1960 ... 'l7,3 64,4 l5,7 2.6 100,0

1970 ... l7,0 639 l5.5 3,6 100,0

A népesség iskolai végzettségének színvonala 1960 és 1970 között tovább emel—

kedett. Egyaránt nőtt az általános iskola 8 osztályát végzettek, az érettségi bizo—

nyítványt és felsőfokú tanintézeti oklevelet szerzettek aránya. Az általános iskola 8 osztályát végzettek aránya 1930 óta közel ötszörösére. 1960 óta pedig több mint

másfélszeresére emelkedett. Az elmúlt négy évtized folyamán az érettségi bizonyít- vánnyal mint legmagasabb végzettséggel rendelkezők aránya közel négyszeresére, a felsőfokú tanintézeti oklevelet szerzetteké pedig háromszorosára emelkedett. E

tekintetben figyelembe kell venni az új felsőfokú intézmények létesítését, továbbá

azt a körülményt, hogy a tanító- és óvónőképzés is felsőfokon történik.

1930. I 1949. [ 1960. í 1970.

Legmagasabb iskolai végzettség

i évben a 7 éves és idősebb népesség százalékában

l

lskolába nem járt ... l 9.0 l 5.7 l 2.3

Az általános iskola 1—7 osztályát ;

végezte ... 80,0 ! 76,3 67. 3 l 51 .6

Az általános iskola 8 osztályát l

végezte* ... 7.4 l 13,6 21 ,7 33.4

Érettségi bizonyítványa van" ... 2.5 * 3.3 9.4

Felsőfokú oklevelet szerzett ... 1.1 1,1 3.3

Összesen 1oo.o roo,o l 100,o 93 1oo,o

l

*A középiskolába járt. de érettségi bizonyítványt nem szerzettekkel együtt.

"A felsőfokú taníntézetbe járt. de oklevelet nem szerzettekkel együtt.

A népesség iskolázottsági színvonalának emelkedését jól mutatják azok az arányok, amelyek a meghatározott korú népesség iskolázottságát világítják meg.

Az analfabétizmus felszámolása szinte megoldottnak tekinthető, hiszen a 10 éves és idősebb népességből az iskolába nem jártak aránya az 1960. évi 3.2 százalék- ról 1.8 százalékra, számuk ugyanezen idő alatt csaknem kétötödével csökkent. A 15 éves és idősebb népességnek 1970-ben már több mint fele elvégezte legalább az általános iskola 8 osztályát, szemben az 1960. évi egyharmados aránnyal. A

legalább érettségizettek aránya a 18 éves és idősebb népességből 1949 óta csak—

nem háromszorosára, 1960—hoz képest közel kétszeresére nőtt. A felsőfokú tanin- tézeti oklevéllel rendelkezők arányának növekedése 1949-hez viszonyítva két és félszeres, 1960—hoz képest pedig másfélszeres.

10 éves l 15 éves l 18 éves l 25 éves

és idősebb népességből

Ev _ , l alább a , f ! "f k'

! 'Sk0'9l?" álteáiónos iskozlc , §?!)ch 013335

; nem Jart 8 osztályát végezte erettseglzett szerzett

§ százalékban

9.3 l 12.9 ) l 1.7

4.8 * 20.6 5.5 1.7

3.2 32,8 8.8 2,7

1.8 51.7 15.6 ( 4.3

l

A népesség gazdaságilag különböző három nagy csoportjának összetétele az

elmúlt tíz év folyamán alapvetően megváltozott. Az aktív keresők száma az évtized első éveiben tapasztalható ótmeneti csökkenés után először lassú ütemben, 1968

414 ' JELENTÉS—EK '

óta jelentősebben (4 százalékkal) emelkedett, s számuk 1970—ben elérte az 5 mila-*

liót. A növekedés jórészt 1968—1969—ben következett be, amikor az 1950—es évek elején született nagy évjáratokba tartozók aktív keresővé válása már érezhető velt.

Az aktív keresők közül több mint 220000 fő — többségében nő -- (közel 5 száza—

léka) csak az év egy részében (90 napig vagy hosszabb ideig) volt foglalkoztatva,

nagyobb részük a mezőgazdaságban. kisebb részük a népgazdaság más terül—' - letén.

Az elmúlt tízéves időszak elejére esik a korábban dolgozó. idős mezőgazda-

sági keresők nyugdíjazása, 1967—re pedig a gyermekgondozási segély bevezetése.

amely intézkedések a gazdasági aktivitás alakulását erőteljesen befolyásolták. 1960 óta a nyugdíjasok, járadékosok száma majdnem megháromszorozódott. s emellett

már közel 150000 nő veszi igénybe a gyermekgondozási szabadságot, így az inaktív keresők (nyugdíjasok, járadékosok, gyermekgondozási segélyeSek stb.) 9—

gyüttes száma megközelíti az 1 400 OOO—et.

Az aktív és inaktív keresők számának emelkedésével páhuzamosan több mint 800000 fővel, közel egyötödével csökkent az eltartottak száma.

A tíz év alatt bekövetkezett változások eredményeként módosult a. népesség e három nagy csoportjának a népességen belüli aránya. Míg ugyanis az 1960. évi népszámlálás alkalmával az aktív keresők és eltartottak 48—48 százalékos aránya mellett mindössze 4 százalékot tett ki az inaktív keresők aránya. addig napjaink- ban, az aktív keresők csaknem változatlan aránya mellett az inaktív keresőké 14 százalékra nőtt, az eltartottaké 38 százalékra csökkent.

! Ebbőh

Ev A népesség aktív l ,, inaktív eltartott

kereső

Szám szerint (ezer fő)

1930 ... 8 685 3 737 ! 176 4 772

1949 ... 9 205 4 085 255 4 865

1960 ... 9 961 4 760 436 4 765

1970 ... 10316 5001 ! 1396 3919

Százalékban

1930 ... 100.0 43.0 2.0 55.'0

1949 ... 100,0 44.11 2.8 52.8

1960 ... 100,0 47,8 ' 4.4 47.8

1970 ... 100,0 48,5 ? 13,5 38.0

Az aktív keresőkre valamivel kevesebb személy közvetlen vagy közvetett eltar—

tása hórul. mint 1960—ban. A 100 aktív keresőre jutó eltartottak száma100-ról 78-ra csökkent, az inaktív' keresőké azonban 9—ről 28—ra nőtt, s így 1970—ben 100 aktív kereső együttesen 106 eltartottat és inaktív keresőt tart el, az 1960. évi 109—cel szemben.

A férfi aktív keresők száma 1960-hoz képest mintegy 120000 fővel csökkent

és bár 1968 óta több mint 30000 főnyi növekedés mutatkozik. arányuk a férfi népességen belül 1960—hoz képest 64 százalékról 59 százalékra, az eltartottaké 31 százalékról 29 százalékra csökkent. Az inaktív kereső férfiak száma csaknem meg—

háromszorozódott, s arányuk a férfi népességen belül 5 százalékról 12 százalékra nőtt.

A női népességen belül az elmúlt tíz év változása az aktív keresők számának egyenletes emelkedésében, az eltartottak csökkenésében mutatkozik. Az aktív ke—

reső nők száma több mint 360 000 fővel emelkedett 1960 óta, ennek következté- ben ma már közel kétötödük aktív. csupán 47 százalékuk eltartott. közel 3 száza- lékuk gyermekgondozási segélyes, 11 százalékuk nyugdíjas és más inaktív kereső.

A nők munkavállalásának növekedése természetesen tovább módosította a külön—

böző gazdaságí aktivitásúak nemenkénti arányát.

A munkaképes korú népességen (15— 59 éves férfi, 15— 54 éves nő) belül a gaz—

daságilag aktív keresők aránya 1970- ben már meghaladta a munkaképes korúak háromnegyed részét (1960—ban 71 százalék volt). az eltartottaké már a 20 százalékot sem éri el az 1960. évi 28 százalékkal szemben.

A munkaképes korú népességből

aktív inaktív l

l

; 'b * llt t tt

Ev l kereső MN l tanulo eÉthí-Éott , gssczlészn

l l ?

l százalékban

1930 ... 61 l 1 . l . § 38

1949 ... ; 63 1 1 . l * 36

1960 .".u.n.u.uin.n;uj 71 l 1 5 l 23 l 28

1970 ... 1 76 l 5 8 1 11 ; 19

A munkaképes korú férfiakra ma is az jellemző gazdasági aktivitás szempont—

jából, ami 1960—ban volt, vagyis közöttük alig van olyan. aki nem dolgozik, vagy nem tanul. A munkaképes korú aktív kereső férfiak számának kismértékű emel- kedése ellenére arányuk a munkaképes korú férfiakon belül visszaesett, csupán 88 százalék az 1960. évi 92 százalékkal szemben, az inaktív keresőké némileg emel—

kedett, az eltartottaké pedig 7 százalékról 9 százalékra nőtt. Az arányeltolódás ma—

gyarázata főként abban található, hogy a munkaképes korú férfiakon belül a to- vábbtanuló eltartottak aránya a tíz évvel ezelőtti nem egészen 6 százalékról több

mint*8 százalékra nőtt, ami közel 90000 fős tanulószám növekedést mutat.

A munkaképes korú nők aktívvá válása az elmúlt tíz évben is folytatódott.

A munkaképes korú népességből

WV ! 1

aktív inaktív * , l 'b lt t tt

sv ————————;—:———— _; mm! Jason l azt;"

ereso !

százalékban

15—59 éves férfi

1930 ... 91 2 . l 7

1949 ... 91 2 . . 7

1960 ... 92 1 6 1 7

l970 ... 88 3 8 1 9

15—54 éves nő

1930 ... 31 1 l . 68

1949 ... 35 1 ' . 64

1960 ... 50 1 3 [ 46 49

1970 ... 64 l 6 7 ! 23 30

1

416 JELENTÉSEK' *

A nők között az aktív keresők száma több mint 400 OOO-rel. majdnem egyhar-

madával emelkedett, az inaktív keresőké — a gyermekgondozási szabadságot igény- be vevők közel 150 000 főnyi száma miatt — kilencszerese az 1960. évinek. az eltar—

tottaké több mint 500 OOO-rel, 38 százalékkal csökkent. A munkaképes korú eltar- tott nők között a továbbtanulók száma megkétszereződött, számuk igy meghaladja a 200 OOO—et. a többi eltartotté pedig ugyanezen idő alatt majdnem felére csök—

kent.

A munkaképes korú nők gazdasági aktivitásának módosulása azonban nem

vizsgálható a férfiakéval teljesen azonos módon. Ha ugyanis figyelembe vesszük.

hogy az 1967. évben bevezetett gyermekgondozási szabadság lehetőségét éppen a fiatal munkaképes korú nők vették igénybe, világos. hogy a foglalkoztatott nák száma és aránya magasabb, mint az aktiv kereső nőké. A gyermekgondozási sza- badságot igénybe vevő nőket is az aktív keresők közé számítva ugyanis 15—54 éves

nők 69 százaléka foglalkoztatott. míg 1960—ban csupán fele volt az. Az ilyen korú

inaktív kereső nők magas száma és aránya csupán az aktív állományból való át—

meneti kiválást tükröz. ezek azonban tartósan inaktivnak nem tekinthetők. Ugyan—

így figyelmet érdemel a férfiakéval majdnem azonos magas tanuló arányuk. az ugyanis. hogy a 15—54 éves nőknek már 7 százaléka tanul tovább, a tíz évvel ko-

rábbi 3 százalékkal szemben.

A munkaképes korúakon belül a fiatal és idős produktív korúak között egy- formán nőtt az aktív keresők aránya. A nyugdijképes karnál idősebb aktív keresők aránya a korábban dolgozó idős mezőgazdasági keresők nyugdíjazása következ—

tében — főleg a férfiaknál — lényegesen visszaesett. Az ilyen korúak nem egészen egyötöde folytat még aktív tevékenységet az 1960. évi 38 százalékkal szemben.

A nőknél — a férfiakkal ellentétben — a munkaképes korúak mindkét nagy

korcsoportjában jelentős emelkedés tapasztalható: ma a 15—39 évesek 63 száza—

léka, a 40—54 évesek 64 százaléka dolgozik, míg 1960—ban mindkét korcsoportban a nőknek fele dolgozott. A gyermekgondozási szabadságon levőket a fiatal pro- duktív korú aktív keresők közé számítva, az ilyen korú nők közel 71 százaléka tekinthető foglalkoztatottnak.

[ Az aktív keresők a megfelő korúak százalékában

mázsa" ' férfi nő együtt

1960 1970 1960 1970 1960 1970

l

15—39 ... ' 39 86 50 63 69 74

40—59 (nőknél 40—54) ... 97 93 49 64 75 en

60— (nőknél 55-) ... 62 26 25 14 38 19

Az aktív keresők kormegoszlása az elmúlt tiz év alatt — elsősorban a koráb-

ban dolgozó idős keresők nagyszámú nyugdíjazása következtében — jelentősen módosult. A változás leginkább a nyugdíjkort elért idős keresők arányának csökke—

nésében mutatkozik. akik az aktív keresőknek ma már csak 8 százalékát teszik ki.

míg 1960-ban 13 százalékuk volt ilyen idős. Ezzel párhuzamosan a fiatal produk—

tív korú aktiv keresők aránya az 1960. évi 53 százalékról 57 százalékra, az idősebb produktív korúaké 33 százalékról 35 százalékra nőtt.

Az ország társadalmi-gazdasági viszonyai az előző népszámlálás óta alapve- tően megváltoztak. Az 1960. évi népszámlálást követően került sor a mezőgazda—

ság szocialista átszervezésére és folytatódott az ipar, építőipar korábban nem ta—

pasztalt fejlesztése. Emellett a kereskedelem és a különböző szolgáltatások területén is változás tapasztalható.

A népgazdasági ágak súlyát és arányát a foglalkoztatottak száma és aránya alapján nézve, az elmúlt tíz év legjelentősebb eredménye abban mutatkozik. hogy

míg 1960-ban az ipari és építőipari aktív keresők együttes aránya nem érte el a mezőgazdasági aktív keresők arányát, addig 1970—ben már az iparban foglalkoz- tatott aktív keresők száma és aránya is jóval felülmúlja a mezőgazdasági aktív

keresőkét.

Az iparban és építőiparban foglalkoztatottak együttes száma tíz év alatt mint- egy 30 százalékkal nőtt, ugyanezen idő alatt a mezőgazdaságban1 foglalkoztatot- tak száma kb. ugyanennyivel csökkent.

Az aktív keresők százalékos

. , , , megoszlása

Nepgazdasagi ag ——*———-——7 -————-—-——

1960 ! 1970

lpor ... 28 37 Építőipar ... 6 7 Mezőgazdaság. erdőgazdálkodás,

vízgazdálkodás ... 39 26 Szállítás és hírközlés ... 6 7 Kereskedelem ... 6 8 Szolgáltatás és egyéb népgazdasági

ágak ... 15 15

Együtt 100 100

Az iparban foglalkoztatott aktív keresők száma tíz év alatt 36 százalékkal —— az összes termelőágazat aktív keresői növekedésénél nagyobb mértékben — 1800 000 főre nőtt, arányuk meghaladja az aktív keresők egyharmadát. Az építőipar 1970- ben több mint 360000 keresőt foglalkoztatott. keresőinek aránya az aktív kereső- kön belül már meghaladja a 7 százalékot. A korábbi évekhez képest a változás még szembetűnőbb, az iparban foglalkoztatottak száma ugyanis 1930—hoz képest csaknem háromszorosára, 1949-hez képest több mint kétszeresére nőtt. 1930-ban az ipari aktív keresők száma alig érte el a mezőgazdasági keresők egyharmadát.

1970. január 1-én a mezőgazdaságban dolgozók száma már kisebb (mint- egy 1300 000 fő). mint 1960-ban az ipari keresők száma, és jóval kevesebb. mint a mezőgazdasági keresőké volt (1843000 fő) ebben az időben. Az 1930. és 1949.

évihez képest. amikor még az aktív keresők fele mezőgazdasági dolgozó volt, mint- egy egyharmadával kevesebb mezőgazdasági aktív kereső van. Közülük is több mint 190000 fő. a mezőgazdasági aktív keresők 15 százaléka csupán az év egy részében (90 vagy több napig) foglalkoztatott. Az időszakosan foglalkoztatottak többsége, mintegy 150000 fő segítő családtag. Ez azt jelenti. hogy a mezőgaz—

daság nagyjából állandóan foglalkoztatott keresői (ideértve a kisszámú önálló

gazdát is) alig érik el az 1 100000 főt.

A mezőgazdasági termelés sajátos munkaerőigénye, idényjellege magyarázza, hogy a mezőgazdasági háztartásokban élők — különösen nők — nem vállalnak ál- landó elfoglaltságot. hanem a háztartási munkák mellett a háztáji és a közös gaz- daságok munkájában segítenek. Ugyanakkor figyelmet érdemel, hogy közel 200000 nyugdíjas és más inaktív kereső, mintegy 300000 eltartott, közel 240000 nem me-

iMezőgazdaság, erdőgazdálkodás és vízgazdálkodás együtt.

6 Statisztikai Szemle

418 JELENTÉSÉK

zőgazdaságban foglalkoztatott személy is végzett több-kevesebb mezőgazdasági munkát. s a mezőgazdasági munkát is végző. de nem mezőgazdasági foglalkozta—

tottak töredék munkája együttesen mintegy 240000 fő átlagosan 150 napot foglal-

koztatott személy munkáját teszi ki.

A népgazdaság többi területén együttesen 18 százalékkal, 230000 fővel emel- kedett az aktív keresők száma. A többi népgazdasági ág közül 1960 óta az egész— ?

ségügyi és kulturális szolgáltatás és a kereskedelem aktiv keresőinek száma nőtt a legnagyobb mértékben. Az egészségügyi és kulturális szolgáltatásban dolgozók

száma megközelíti a 400000 főt. -

A népgazdasági ágak aktiv kereső számának változásához hasonlóan nagy- mértékben módosult a mezőgazdaságban és más ágakban foglalkoztatott fizikai dolgozók, valamint a szellemi dolgozók száma és aránya. Az elmúlt tízéves perió—Y dus jellemzője. hogy a fizikai munkát végzők száma a mezőgazdaságban egyhar—

madával (több mint 600000 fővel) csökkent. a többi ágban pedig 16 százalékkal, közel 360000 fővel nőtt. 1970—ben közel félmillióval (62 százalékkal) több szellemi

dolgozó van, mint 1960-ban.

Az aktív keresők százalékos

Megnevezés mmeg—oszlása ———'——*

1960 1970

Fizikai dolgozók ,

Mezőgazdaságban* ... 38 24

Egyéb népgazdasági ágban ... 45 50

Együtt ... 83 74

Szellemi dolgozók ... 17 l 26

Aktív keresők mo ! 100

'Mezőgazdaság. erdőgazdálkodás és vízgazdálkodás együtt.

A fizikai és szellemi dolgozók 'számában bekövetkezett változás összetételük alapvető modósulását eredményezte: míg 1960-ban az aktív keresők 83 százaléka , végzett fizikai munkát, addig ma már nem egészen háromnegyed része, ezzel pár—

huzamosan a szellemi dolgozók aránya meghaladja az aktív keresők egynegyedét (1960—ban 17 százalék volt).

1970. január 1—én az ország lakásállománya 3142000 volt, 384000-rel (14 százalékkal) több, mint az előző népszámlálás időpontjában. A lakások közül 107000 volt nem lakott. ezeknek jelentős része magántulajdonban levő nyaraló.

A lakásokon kivül 24000 egyéb lakásegységet (gazdasági helyiséget, ideiglenes és mozgó létesítményt) használtak lakás céljára.

Ebből : A lakások

Ev száma 1 l 2 l és több3

(ezer)

szobás

1 960 ... 2758 1690 ] 877 ' 191

1970 ... 3142 1448 1358 336

Szóza lékos megoszlás

1960 ... 100 l 61 ! 32 7 * '

1 970 ... 1 00 46 ; 43 1 1

l

1960 óta jelentősen javult a lakások nagyságcsoport szerinti összetétele: az egyszobás lakások aránya 61 százalékról 46 százalékra csökkent, a kétszobások aránya 32 százalékról 43 százalékra, a három- és több szobásoké 7 százalékról

11 százalékra emelkedett.

A lakások lakóinak 39 százaléka egyszobás, 47 százaléka kétszobás és 14 százaléka három- és több szobás lakásban lakik: 100 lakott lakásra 326 személy jut. Ez a laksűrűségi mutató az egyszobás lakásokban 280. a kétszobás laká- sokban 352, a három— és több szobás lakásokban pedig 417.

A két— és több szobás lakások arányának növekedése jelentősen növelte a la—

kások szobaszámát, s jelenleg meghaladja az 5150000-t. ami 1091 OOO—rel. 27 százalékkal több, mint 10 évvel ezelőtt volt. A 100 lakásra jutó szobák száma az 1960. évi 147-ről 164—re emelkedett.

Ebbőh

A lakások l

b" k 1 * 1 — 1 A 100 lakásra

ÉV 513613? : l ; 2 és föbb

_"

;

_:

Mé ÉÉOÉÓk

_SZ

(ezer) szobás lakások szobái

' 1

1960 ... 4067 l 1676 l 1754 637 147

1 2716 1070 ' 1164

1970 ... 5158 ! 1372

A szobákra számított laksűrűség tükrözi reálisabban a népesség lakásviszo—

nyait: 100 szobára országos átlagban 198 személy jut.- Legnagyobb a laksűrűség az egyszobás lakásokban, ahol 100 szobára 296 személy jut. míg ez a mutató a kétszobásokban 176. a három— és több szobás lakásokban 131.

Az előző népszámlálás óta a szobák számának emelkedése nagymértékben hozzájárult a lakásviszonyok javulásához. A 100 szobára jutó népesség száma az 1960. évi 236-ról 38-cal csökkent.

iAwo szobára jutó lakók száma

Lakás —w—————o————-————

1960 1970

1 szobás ... 311 296 2 szobás ... 189 176 3 és több szobás ... 144 V 131

Összesen l 236 198

1970-ben a lakások közül 756000 lakás komfortos. 293000 lakás félkomfor—

tos és 1986 000 lakás komfort nélküli. A lakások komfortossága 1960 óta jelen- tősen javult. A komfortos lakások aránya az 1960. évi 13 százalékról 25 százalékra.

a félkomfortos lakások aránya 7 százalékról 10 százalékra nőtt, a komfort nélkü—

lieké pedig 80 százalékról 65 százalékra csökkent.

l Ezen belül a

; A I k tt l ' . i

Ev ; .!ok'fosík ! komfoooo bárium ; 121531:

osszesen !

] lakások aránya (százalék)

!

1960 ... 100 13 7 80

1970 ... 100 25 10 65

420 f JELENTÉSEK

Az 1960. évi 483000 fürdőszobás. illetve mosdófülkés lakások száma 1005 OOO-*

re emelkedett (32%).

A lakások laksűrűsége a lakás komfortossága szerint különböző: legmaga—

sabb a laksűrűség a félkomfortos lakásokban. ahol 100 lakásra 347 személy juh Ez a mutató a komfortos lakásokban 337. a komfort nélküliekben pedig 319. ;

A lakások 67 százalékát tulajdonosi. 29 százalékát főbérleti. 1 százalékát társbérleti. 3 százalékát szolgálati és egyéb jogcímen használják.

A lakást használó háztartásfő társadalmi-foglalkozási csoportját tekintve leg— - magasabb a tulajdonos által lakott lakások aránya a mezőgazdasági fizikai doi—

gozóknál (900/0). legalacsonyabb a szellemi dolgozóknál (450/0).

Ezen belül:

, i

A háztartásfő A lakott * . l _ , .

társadalmi-foglalkozási lakások tulncggío— befizeti l btéórllrseü sézsolggigg

csoportja összesen ; .

jogcímen használt lakások aránya (százalék)

l !

Mezőgazdasági fizikai dolgozó ... 100 90 l 7 — 3

Nem mezőgazdasági fizikai dolgozó 100 69 l 28 3 O 3

* Szellemi dolgozó ... 100 45 46 ! 1 , 8

inaktív kereső ... , 100 67 ; 30 ' 1 ! 2 __

Összesen 100 67 ; 29 1 § 3 _

A tulajdonos által lakott lakásokban 100 lakott lakásra 333 személy jut. 28-cal több, mint a főbérleti lakásokban.

A lakott lakások 15 százalékában mezőgazdasági fizikai dolgozó, 43 százalé—

kában nem mezőgazdasági fizikai dolgozó. 18 százalékában szellemi dolgozó és 24 százalékában inaktív kereső a lakást használó háztartásfő.

Az egyszobás lakások aránya legalacsonyabb a szellemi dolgozók által la—

kott lakásoknál (240/0). legmagasabb az inaktív keresőknél (590/0). Legmagasabb

a lakások laksűrűsége a nem mezőgazdasági fizikai dolgozók lakásaiban, ahol 100 lakásra 364 személy jut. legkedvezőbb az inaktív keresők lakásaiban, 236 sze- mély.

Ebből:

A háztartásfő [iif-k'"; ' 3

társadalmi—foglalkozási ;áamsz " i 2 és több

csoportja (He,) ' ,

szobas

Szám szerint

Mezőgazdasági fizikai dolgozó ... 461 227 209 25

Nem mezőgazdasági fizikai dolgozó 1297 600 587 110

Szellemi dolgozó ... 561 137 281 143

inaktív kereső ... 709 422 244 50

A Százalékban

Mezőgazdasági fizikai dolgozó ... 100 49 45 6

Nem mezőgazdasági fizikai dolgozó 100 46 45 9

Szellemi dolgozó ... 100 24 50 26

inaktív kereső ... 100 59 34 7

Legjobban felszereltek a szellemi dolgozók lakásai. amelyek 60 százaléka

komfortos, 11 százaléka félkomfortos. A mezőgazdasági fizikai dolgozók lakásai-

nál ez az arány csupán 2. illetve 7 százalék.

Az ország lakásállományának egynegyede (803000) állami tulajdonban, há—

romnegyede (2 232 000) személyi tulajdonban van.

A 2232000 személyi tulajdonú lakásból 176000—ben bérleti jogcímen lak- nak.

Az állami tulajdonú lakások a komfortosabbak: 55 százalékuk komfortos. 9

százalékuk pedig félkomfortos. A személyi tulajdonú lakásoknál ez az arány csu—

pán 14. illetve 10 százalék.

Az állami tulajdonú, főképpen az újabb típusú építkezésre jellemző, félszo-

bával is ellátott lakások komfortossági aránya a legmagasabb: a másfél szobás

lakások több mint háromnegyede, (: két és félszobás lakások kilenctizede kom- fortos.

A lakást használó háztartásfő társadalmi—foglalkozási csoportját és a lakás tulajdoni jellegét tekintve az állapítható meg. hogy mig a mezőgazdasági fizikai dolgozók által lakott lakások közül mindössze 7 százalék állami tulajdonú, ad—

dig a nem mezőgazdasági fizikai dolgozók és az inaktív keresők lakásainál ez az arány egyaránt 24 százalék, a szellemi dolgozóknál pedig 47 százalék.

MEGJEGYZÉS

Az 1970. évi népszámlálás előzetes eredményeit — a korábbi gyakorlatnak!

megfelelően — a területről beérkezett összesítések alapján összeállított kötetek—

ben2 területi részletezésben már közzétettük.

A népszámlálás teljes körű anyagából vett 1 százalékos képviseleti minta alap-

ján részletes feldolgőzás történt, ennek eredményeit tartalmazó kötet3 ez év már—

ciusában készült el. Az 1 százalékos képviseleti minta feldolgozásából már ren- delkezésre álló első adatok alapján a népesség demográfiai és foglalkozási ösz- szetételére. a lakáshelyzetre vonatkozó legfontosabb eredményeket. összefüggése—

ket e jelentésben foglaljuk össze.

Az adatok felhasználásánál tekintettel kell lenni arra, hogy ezek nem teljes körű feldolgozás eredményei. természetük éppen ezért különbözik a szokásos sta- tisztikai adotokétól, mivel az ebből származó adatok a megfelelő teljes körű ada- toktól kisebb—nagyobb mértékben eltérhetnek. Az 1 százalékos kiválasztás olyan feltételek szerint történt, hogy az 1500-as nagyságú mintabeli adat (kivetítve 150000) viszonylagos hibája -— 95 százalékos valószínűség mellett — 5 százalék.

vagyis 150 OOO-es kivetített adat a valóságban az ennél 5 százalékkal nagyobb és az 5 százalékkal kisebb számokkal határolt intervallumba essék. Tehát 95 százalé- kos a valószínűsége annak, hogy a tényleges adat 142 500- nál kisebb és 157 500- nál nagyobb nem lesz.

KÖZPONTI STATISZTlKAl HIVATAL

21970. évi népszámlálás 1. Előzetes adatok. (Központi Statisztikai Hivatal. Budapest. 1970. 373 old.):

1970. évi népszámlálás 1. a. Előzetes adatok. Az 1970. július 1-i államigazgatási áliapotnak megfelelően.

(Központi Statisztikai Hivatal Budapest. 1970. 151 old.)

3197!) évi népszámlálás 2. Részletes adatok az 1%--os képviseleti minta alapján. Központi Statisztikai Hivatal. Budapest. 1971. 238 old.