JOBB SÁNDOR
Közel kilencezer egyesület, több mint kétmillió tag, egy milliárd forintot meg—
közelítő bevétel, évente több tízezer tudományos, kulturális és egyéb jellegű ren- dezvény (kongresszus, symposion, előadás, anké't. klubnap stb.). 177 különböző gyakorisággal megjelenő kiadvány a jellemzői annak a tevékenységnek, amelynek
napjaink egyesületeí a megtestesítői.
Az egyesületi mozgalom a társadalmi élet nem új keletű formája. Ha—gyománya.
tömegesebb elterjedése évszázadosnak tekinthető, előfutárai pedig már a XVI.
században megjelentek. Ennek ellenére az egyesületekről, illetve azok időbeli és térbeli változékonyságáról. tevékenységükről viszonylag kevés információval ren- delkezünk. A társadalmi—gazdasági élet jelenségeinek sokrétű elemzésében az egyesületek megfigyelése nem kellően művelt terület volt. statisztikai jellegű fel- mérésükre, összefoglaló jellemzésükre meglehetősen ritkán került sor. Az egyesü- letek jelentősége felismerésének tekinthetjük. hogy összeirásuk terve már 1848—ban szerepelt a Fényes Elek által vezetett Országos Statisztikai Hivatal programjában.
Az Országos Statisztikai Hivatal első országos körű, valamennyi egyesületet fel—
ölelő adatfelvétele azonban csak jóval később, az 1878. évi állapotnak megfelelően zajlott le, mert mint Keleti Károly írja az adatgyűjtést publikáló mű előszavában:
,,A tárgy fontosságát ismerte ugyan a hivatal korábban is, de a rendelkezésre álló erők korlátoltsága mellett s a sürgősebb teendők halmaza között rá sem gondol—
hatott gyakorlati foganatosítására. Csakis költségvetésének némi emelése s a fel- duzzadt rendes teendők szabályos mederbe terelése tette lehetővé legújabban, az egyleti élet fejlődésével mind jobban érzett tartozás lerovását." ((12) V. old.)
Az 1878. évi felvétel felmérte az egyesületek — afkkori szóhasználattal élve:
az egyletek — célját, taglétszámát, a tagdíj. a bevétel és a kiadás összegét, vala- mint az egyleti vagyon értékét. Az adatfelvétel eredménye terjedelmes kötetben látott napvilágot, amelyet joggal tekinthetünk az egyesületi élet alapos elemzésé—
nek és bemutatásának igényével készült első publ'ikációnak. Hangsúlyozni kell az átfogó jellemzés tényét. mert egészen szerény igénnyel, csupán az egyesületek név-
sorát (bizonytalan taglétszámmal) a Magyar Tudományos Akadémia Statisztikai
Bizottsága az 1862. évre vonatkozóan már korábban közzétette.A kezdeti lépések után az egyesületek átfogó jellegű megfigyelése hosszú ideig szünetelt. Újabb teljes körű adatfelvételre csak 54 esztendő múltán került sor. amikor a Központi Statisztikai Hivatal az egyesületek számát, jellegét, a tago- kat és a pénzügyi helyzetet az 1932. év végi állapotnak megfelelően számba vette.
Az említett két adatgyűjtésen "kívül ebben az időszakban csak szűk területre korlátozva, egy-egy egyesületre, esetleg egyesületi csoportra — például az ipar—
2—
1220 JOBB SÁNDOR
testületekre — vagy a fővárosi statisztikai hivatal vezetője által szerkesztett Statisz- tikai Közlemények egyes köteteiben találunk utalásokat. illetve adatközlés—eket.
1932 után sem változott a helyzet. és a felszabadulást követő évek adatgyűj-—
tései is az egyesületek közül csak a sportegyesületekre terjedtek ki. Az alapvető társadaimi—gazdasógi változások, amelyek az egyesületi életet is jelentékenyen be- folyásolták, szükségessé és időszerűvé tették az egyesületek átfogó megfigyelésének új alapokon történő felújítását. Ennek eredményeként került sor az 1970. év végi áll- lapot szerinti, a Központi Statisztikai Hivatal által végrehajtott teljes körű adatfel- vételre.
A következőkben az egyesületek több mint egy évszázados múltjába csupán villanásszerű bepillantást engedő adatforrások alapján, továbbá a legfrissebb adat- gyűjtésre támaszkodva kívánom az egyesületek jelentőségét, szerepét és jelenlegi helyzetét bemutatni.
AZ EGYESULETEK HELYE, JELENTÖSEGE A TÁRSADALOMBAN
A társadalmi felépítmény általános fogalmi meghatározásából ismert, hogy a felépítmény különböző jellegű elemeket — az alapot konkrét történeti formában tükröző eszméket. intézményeket és nem anyagi, ideológiai viszonyokat — foglal ma- gában. A felépítmény e három alapvető része meghatározott viszonyokat tartal- maz. A társadalmi valóság ideológiai tükrözése, az eszmei oldal hatására alakul- nak ki a különféle intézmények és a felépítményi viszonyok, amelyek létrejöttük után, döntő szereppel bírnak az eszmei oldallal való viszonyukban, mert csakis létezésük nyújt lehetőséget a társadalmi eszmék gyakorlati megvalósítására. Az intézmények tehát a különböző embercsoportok érdekeinek, akaratának érvényre juttatását szolgálják. Ilyen intézmények például az állam, az állami szervek (had- sereg, rendőrség stb.), a párt. a szakszervezetek és így tovább. amelyekre jellemző, hogy vagy társadalmi szervezetek, vagy állami szervezetek, illetve bizonyos esetek- ben beszélhetünk sajátos összefonódásról is. Az állami szervezetek, formációi együt-
tesen azt az elkülönült szervezeti rendszert jelentik, amely révén a mindenkori
társadalmi rend uralkodó osztálya a hatalmat gyakorolja. A hatalom gyakorl—ását biztosító államapparátus mellett. annak működését segitő, de ugyanakkor irá- nyító, befolyásoló és ellenőrző hatáskörrel szükségszerűen létrejönnek a különböző társadalmi szervezetek.A szocialista társadalmakra. így hazánkra is — feladataikat, formációjukat,
szervezetüket. elterjedtségüket stb. tekintve — a társadalmi szervek sokrétűsége a jellemző. A szocialista állami szervek és a társadalmi szervek azonos cél megvaló- sítása érdekében működnek. A társadalmi szervek az irányító. ellenőrző funkciók gyakorlása mellett tevékenyen részt vesznek az állami feladatok megoldásában. Sa- játságos működésük révén megvalósul az állampolgárok aktív részvétele az állam irányításában, az állam ügyeinek intézésében, és mint ilyenek. a társadalmi szervek szervesen illeszkednek a proletárdiktatúra mechanizmusába.; A társadalmi szervek sajátosságainak sokfélesége ugyanakkor arra utal, hogy
a társadalmi szervek rendszerén belül jelentékeny a differenciáltság. Szüíkségkép-pen felmerül a társadalmi szervek rendszerén belüli csoportosítás igénye. A társa—
dalmi szervek kategorizálása nem megoldott. és a kérdés megközelítésének többféle
— szervezeti, az államigazgatáshoz való viszony, a feladatok milyensége, a képviselt réteg stb. — lehetősége is számos variációt eredményezhet. A típusalkotós problémái tükröződnek a szakirodalomban is. Az e témával foglalkozó művek között található olyan, amely az állampolgárok egyesülési szabadsága szempontjából közelíti meg
a kérdést, fellelhetők a szervezeti formákat alapnak tekintő művek. míg mások
csoportképző ismérvnek a társadalmi szerveknek az államigazgatási feladatok meg- oldásában való részvételüket tekintették. A csoportosítás milyenségétől elvonat—
koztatva megállapítható azonban, hogy az egyesületeket minden egyes szerző ön- álló típusként, illetve csoportként a társadalmi szervezetek közé sorolja. A besorolás és a többi társadalmi szervezettől való különválasztás jogos, indokolják azok a sajátos jegyek, amelyek az egyesületek működésére jellemzők, például a közérdekű tevékenység, az állami szervekkel való együttműködés, a kölcsönös támogatás, az állami felügyelet stb. Az egyesületek, jelentékeny része munkájának tartalmi vonat- kozásaiban közel áll egyes állami szervek teendőihez (például a tudományos egye- sületek). esetleg bizonyos állami feladatok ellátását végzi.
A társadalmi szervezetek rendszerbe foglalására és ezen belül az egyesü- letek helyének kijelölésére számtalan mód kínálkozik. Az alábbiakban bemutatásra kerülő csoportosítás a társadalmi szervezetekre jellemző. az állami szervektől meg- különböztető sajátságos ismérvek szintetizálásaként —— bizonyos esetekben azok teljes vagy részleges megléte alapján — vázolja a társadalmi szervek típusait:
1. Pártszervezetek
2. Politikai jellegű szervezetek
a) Tömegszervezetek: szakszervezetek, ifjúsági szervezetek (KlSZ, Úttörőszövetség).
Nőszövetség
b) Nem tömegjellegű szervezetek 3. Tömegmozgalmak
a) Politikai jellegű tömegmozgalmak (például a Hazafias Népfront, a nőmozgalom.
a békemozgalom)
(3) Gazdasági, kulturális és egyéb jellegű tömegmozgalmak (például a munkaver- seny-mozgalom, a szocialistabrigád-mozgalom, más társadalmi, vagy állami szer—
vezet keretében működő klubmozgalom stb.) 4. Egyesületek
5. Szövetkezetek és azok szövetségei
6. Állami és társadalmi szervezetek vonásait magukon viselő szervezetek (munkásőrség, önkéntes rendőri csoportok. népi ellenőrzési bizottságok. tanácsok, illetve ezek szervei
mellett működő állandó és ideiglenes bizottságok. népgyűlések) 7. Egyéb speciális jellegű szervezetek
a) Tagsági viszonnyal (például ügyvédi kamarák, biztosítási és önsegélyező csoportok, munkaközösségek stb.)
b) Tagsági viszonyt nem létesítő szervezetek (társadalmi bizottságok, üzemi tanácsok.
társadalmi szervezetek szervei) 8. Egyházak.
A társadalmi szervezetekre általában jellemző ismérveken túlmenően, illetve azokkal nem mindenben egyezően az egyesületek speciális vonások hordozói. Álta- lánosságban megfogalmazva azt mondhatjuk. hogy az egyesület a társadalom kü—
lönböző rétegeiből az azonos érdeklődésű egyének tömörülése azzal a céllal, hogy sajátos egyéni hajlamaikat a közösség összefogásával biztosabban kielégít- hessek. képességeiket fejleszthessék és speciális érdekvédelemben részesüljenek.
Az általánosságban mozgó meghatározás konkrétan valamely szervezetre ak- kor alkalmazható, illetve akkor tekinthető egyesületnek, ha a szervezet tevékeny—
ségének, szervezeti életének sajátos jegyei is fellelhetők. A társadalmi szervek közös vonásai (önkéntesség. öntevékenység, önigazgatás stb.) mellett döntő krité- rium, hogy az egyesületek működését általában, illetve az alakítás feltételeit külön jogszabály szabályozza, továbbá, hogy az egyesületek felett a tevékenység szerint
illetékes minisztérium, országos hatáskörű szerv, megyei (fővárosi) tanács végre-
hajtó ibizottsága felügyeletet gyakorol. Az egyesületekre jellemző az alapszabály, amely rögzíti a célt, a szervezeti felépítést, a működési területet. valamint az egyéb sajátosságokat.1222 JOBB SÁNDOR
AZ EGYESULETI JOG ALAKULÁSA MAGYARORSZÁGON
Szocialista államun'kban az állampolgárok politikai szabadságjogait. így az egyesülési jogot is a Magyar Népköztársaság alaptörvénye. az alkotmány bizta-—
sítja. Az 1972. évi I. törvény — amely az 1949. évi XX. törvény módosításával rögzíti az alkotmány szövegét —— 65. §—ába'n fki—mondja: ,,A Magyar Népköztársaság biz- tosítja az egyesülési jogot. Az egyesülési jogot törvény szabályozza".
Az egyesülési jogot hazánk történetében három ízben deklarálták alkotmá—
nyosan. Első ízben a Tanácsköztársaság alkotmányában. majd a felszabadulás után, 1949—ben elfogadott alkotmányban, harmadszor pedig az 1972. évi I. törvényben
kihirdetett alkotmányban. _
Az egyesülési szabadság és így az egyesülési jog is —- jóllehet különböző em—
beri közösségek. társaságok már, az ókortól kezdve fellelhetők — a maga tényleges
tartalmi valóságában —— tehát, mint az állampolgárok joga — csak a polgári társadalmakban jelenik meg. és kialakulásában jelentékeny szerepet kaptak az egyre inkább fejlődő munkásmozgalmak. Marx kifejti: ,,A munkások első fkísérletei,hogy egymással társulianak, mindig az egyesülések formáját öltik".í
Európában az egyesülés szabadságát először az 1831. évi belga alkotmány rögzítette, amely szerint a ,,belgáknak joguk vanx társulatokba egyesülni . . .", Fran- ciaországban pedig az 1848. évi alkotmányban fejeződik ki első ízben az egyesülési jog elismerése. AXlX. század közepe körüli időben, amikor az európai államokban már megnyilvánul az egyesülési jognak állampolgári jogként történő elismerése, hazánkban még fel sem merül, de még az egyesülések jogi kérdéseinek szabályo—
zása sem történik meg. Ez nem áll ellentétben azzal a ténnyel, hogy bizonyos tár- sulások, egyesülések léteznek, közöttük például az igen jelentős Magyar Tudo-
mányos Akadémia. a Védegyle't stb.
Az 1848-as polgári átalakulást megelőzően szórványosan megjelenő egyesü- le'te'k léte állami engedélyhez kötődött, illetve az uralkodó kizárólagos joga volt az egyesületek működésének engedélyezése. A helytartótanács 1783. évi reformja után az engedélyezési kérelmet előbb a helytartótanácshoz, majd onnan véleményezés—
sel az uralkodó elé kellett terjeszteni. Mint már említettük, a polgári átalakulás az egyesülési jog kérdéseit nem szabályozta, a szabadságharc utáni, a kiegyezésig tartó időszak pedig szigorításokat hozott. Az 1848-as forradalom leverését követően az egyesületek alakításának feltételeit az 1853. évi november 26-i pátenssel sza- bályozták. Eszerint külön engedélyt kellett kérni az egyesület szervezésének elő- munkálataihoz is. Ugyanakkor a pátens jogot biztosított az állami szerveknek az ügyvitel ellenőrzésére, esetleg kormánybiztoso'k kiküldésére.
1867-ben megalakult a magyar felelős minisztérium, és átvette a helytartó- tanácsnál tárgyalt ügyeket. Ennek során a 11. számú császári lelrat az egyesületek ügyeinek intézését a belügyminisztériumra bízta. A belügyminiszter felismervén az egyesületek szerepét, 1873-ban kiadta az 1394. számú rendeletet, amely után az
1508/1875. BM. eln. számú rendelet újból. de a két évvel korábbinál részlete-
sebben szabályozta az egyesületek alakításának adminisztratív. egyes vonatkozó- sokban pedig elvi feltételeit.A XIX. század első 75 éve társadalmi—gazdasági jellegzetességeinek és az egye—
sületekre vonatkozó jogszabályoknak hatását szemléltetően tükrözi az egyesületek alakulásának gyakorisági eloszlása. Az 1878. év végén az akkori Magyarországon 3995 egyesület létezett. Ebből a XIX. századot megelőzően 55 egyesület, míg a szó—
1 Marx: A filozófia nyomorúsága. Válasz Proudhon úrnak ..A nyomorúság filozófiája"-ra. (Karl Marx és Friedrich Engels művei. 4. köt. Kossuth Könyvkiadó. Budapest. 1959. 172. old.)
zad első három évtizede alatt mindössze 52 egyesület alakult, ennek nagyobb hányada 1825 és 1830 között. Ettől kezdve az egyesületi élet felélénkült (1831 és 1845 között 156 egyesület létesült), majd a szabadságharc és annak bukását kö- vető abszolutizmus első évei alatt lanyhult. A kiegyezés kedvezett az egyesületi élet—
nek, egészen 1875—ig. amikor feltehetően az ismertetett belügyminiszteri rendelet az egyesületek alakításának gyakoriság—ában visszaesést, illetve stagnálást ered- ményezett.
1. tábla
Az 1878. év végén működő egyesületek megoszlása az alakulás éve szerint
Az egyesületek Az egyesületek
Az alakulás w————-— ——— Az alakulás —————M——————————— ——
éve , megoszlása éve , megoszlása
szama (százalék) szama (százalék)
-—1800 ... 55 1.4 1861—1865 ... 278 7,0 1801—1830 ... 52 1,3 1866—1870 ... 554 13,9 1831—1835 ... 38 0.9 1871—1875 ... 1753 43,9 1836—1840 ... 53 1,3 1876 ... 302 7.6 1841—l845 ... 65 l,6 1877 ... 279 7.0 1846—1850 ... 46 1,1 1878 ... 344 8.6
1851—1855 ... 50 1.2 Ö
1856—1860 ... 126 3.2 551659" 3995 ' 1oo,o
Meg kell jegyezni. az 1872—1875. évek kiugróan magas arányát elsősorban az okozta, hogy az 1872. évi Vlll. tc. eltörölte a céhrendszert, amely helyett töme- gesen jöttek létre az ipartársulatok mint egyesületek.
A múlt század utolsó negyede és a XX. század eleje egészen az 1919-es forra- dalmakig érdemben nem hozott változást az egyesülési jog elismerése tekintetében.
Ebben az időszakban fokozódott az állami ellenőrzés, és az egyesületi élet külön—
böző megnyilvánulásait tiltó rendeletek láttak napvilágot.
A háború viharának előszele 1912—ben érintette az egyesülési jog területét is.
A háború esetére szóló kivételes intézkedésekről hozott 1912. évi LXI". törvény 9. §-a alapján ugyanis az egyesületek működése korlátozható vagy felfüggeszthető.
ugyanakkor új egyesületek alakítása megtiltható. Ezen felhatalmazással a kor—
mányzat a háború kitörésekor azonnal élt, és az 1914. július 27—én kiadott 5479.
M.E. számú rendelettel előbb 25 vármegyében és 15 városban. majd alig pár nappal később — az 5735. M.E. számú rendelettel — már egész Magyarország területén meg—
tiltotta új egyesületekalakítását, és elrendelte a már működő egyesületek szigorú el- lenőrzését. illetve szükség esetén tevékenységük felfüggesztését. Az első világháború első két éve alatt új egyesületek nem alakulhattak, az 1916. évi 1442. M.E. számú rendelet alapján a belügyminiszter olyan egyesületek alakítását engedélyezhette, amelyek a hadviseléssel vagy hadi jótékonysággal kapcsolatos célok megvalósítását irányozták elő alapszabályukban.
Az egyesülés teljes szabadságát első ízben a második magyar köztársaság 1919. január hó 2—án kelt lll. Néptörvénye deklarálta, majd a Tanácsköztársaság valósította meg. Az egyesülés és gyülekezés szabadságáról szóló lll. Néptörvény
kimondja:
,,1. §. Az egyesülés és a gyülekezés joga mindenkit megillet.
2. §. Egyesület alakításához vagy gyülekezéshez sem hatósági engedély. sem pedig bejelentés nem kell. Azt sem kell bejelent-eni. hogy az egyesület megalakult, vagy hogy a gyűlést megtartották."
1224 JOBB SÁNDOR
A Tanácsköztársaság alkotmánya pedig kimondja: .,...a Tanácsköztársasa'g nemcsak megadja a munkásoknak és a földmun'kósokna'k a legteljesebb egyesülési
és szervezkedési szabadságot, hanem egyesülési szabadságjogok kifejlesztése és biztosítása céljából minden anyagi és szellemi támogatásban részesíti őket".A Tanácsköztársaság bukásától a felszabadulásig terjedő időszakban, amel- lett, hogy az 1919. évi 5084. M.—E. számú rendelet visszaállította az őszirózsás forro-x dalom előtt érvényben levő rendelkezéseket, a Horthy-korszak jóformán csak tiltó;
az egyesületi életet korlátozó rendeleteket hozott.
Még folytak a harcok hazánk területén, amikor az ideiglenes nemzeti kormány 1945. március 17-i hatállyal hozott 529. M.E. számú rendelete érinti az egyesületeket is. Ez a rendelet intézkedett a fasiszta politikai és katonai jellegű szervezetek. vala—
mint olyan egyéb szervezetek feloszlatásáról. amelyek az Egyesült Nemzete'kkel
szemben ellenséges propagandát folytattak. A feloszlatott 25 szervezet között talál—juk például az Ébredő Magyarok Egyesülete, a Baross Szövetség. a Kékek Clubja.
a Kettőskereszt Vérszövetség, a Levente Egyesület, a Magyar Tudományos Fajvédő Társaság, a Magyar Ugyvédek Nemzeti Egyesülete, a Turul Szövetség elnevezésű
egyesületeket. E rendelettel együtt (: felszabadulást követő. a társadalmi átalakulás
problémáival terhes évek még nem hoztak átfogó jogi szabályozást az egyesületek- ről. társulatokról, az állampolgárok egyesülési jogának elismerése azonban már ekkor megtörtént.Az 1946. évi !. törvénycikk rögzíti az állampolgárok jogait, kiemelve az egyesü-
lési ués a gyülekezési jogot. és az egyesülési jog elismerésében az 1949. évi alkot- mány előfutárának tekinthető. amelynek 56. §—a kimondja: .,l. A Magyar Népköz—társaság a dolgozók társadalmi. gazdasági és kulturális tevékenységének fejlesztése érdekében alkotmányosan biztosítja az egyesülési jogot". Ezen az alapon fejlődött ki az egyesületi jog mai rendszere. Ezek sorában kell említeni az 1955. évi 18.számú törvényerejű rendeletet, a Polgári Törvénykönyv ide vonatkozó paragrafusait és végül a jelenleg érvényben levő 1970. évi 35. számú törvényerejű rendeletet. Az egyesü- letek alakításának lehetőségeit. a felügyelő szerv feladatait tartalmazó jogszabály mellett található továbbá néhány olyan — például a vadásztársaságokra. (: test- nevelési s'portmozgalomra, az önkéntes tűzoltó egyesületekre vonatkozó — rendelet is, amelyek ezeket az egyesületeket kivonják az 1970. évi 35. számú rendelet ha—
tálya alól.
AZ EGYESÚLETEK SZÁMA, MEGOSZLÁSA ÉS TAGLÉTSZÁMA2
Az egyesületek nagyobb arányú , elterjedésének mintegy százéves múltjából fennmaradt dokumentumok tanúsága szerint az emberi társulások egyesületi formá-
ban történő tevékenysége a célokat, a szervezeti formákat tekintve erőteljesen vál-
tozott. Az egyesületi statisztika adatainak puszta felsorolása ezért önmagában nem igazít el annak megítélésében, hogy növekedett-e, csökkent—e vagy változatlan ma- radt—e az egyesületek iránti vonzalom, hogyan alakult az egyesületek iránti társa- dalmi igény.Az egyesületek. valamint az egyesületi tagok számának és arányának alakulása
a meglehetősen ritka időpontokra rendelkezésre álló adatok szerint 1932—ig növekvő tendenci-ájú volt, a jelenlegi állapot pedig az 1932. évihez képest alacsonyabb ér- tékeket mutat. 1932—ben az egyesületek száma több mint másfélszer annyi volt.3 A következőkben mind a szöveges elemzésben, mind a táblákban szereplő 1970. évi adatok a Köz- ponti Statisztikai Hivatal adatfelvételéből származnak. és — ha nincs külön utalas — az 1971. év elejere, a pénzügyi adatok az 1970. évre vonatkoznak.
mint 1970-ben, ugyanakkor a tagok száma csak 38 százalékkal múlta felül a jelen- legit.
Az egyesületi élet jellemző adatainak ilyetén alakulásában elsősorban a tár—
sadalmi—gazdasági fejlődés hatásai tükröződnek, amelyekre az egyesületek cél-
jaikban. formáikban, tevékenységükben élénken reagáltak. Ehhez számítva azokat
a jelenségeket. amelyek a különböző társadalmi célkitűzések egyesületi formában történő megoldásának változékonyságából erednek. azaz. hogy az adott korban melyszervezeteket tekintettek egyesületnek, továbbá a jogi korlátozások hatásai, a tár-
sadalmi igény változásának összevetését szinte megoldhatatlanná teszik. A század—forduló előtt az egyesületek sorában találjuk például a Magyar Tudományos Aka—
dxémiát és sok más olyan szervet — termelőszövetkezet, bölcsőde. óvoda stb. —.
amelyet ma már nem tekintünk egyesületnek.
2. tábla
Az egyesületek főbb adatai
Az egyesületi tagok
Az egyesü- ** _ _",—
ldőpont letek száma a nepesseg
mm" 1 (ezer fő) 53233"
1868. december 31 ... 579 130,0* 1 Ebből a mai területen ... 350 114,0* 2 1878. december 31 ... 3995 ó72.8 5 Ebből a mai területen ... 1 917 351,8 7 1932. december 31 ... 14 365 2 9982 34 1970. december 31 ... 8 886 21712 21
' Részben becsült adatok.
Számottevőbb a változás az egyesületek jelle—g szerinti megoszlásában. Ma már nem léteznek kimondottan hazafias, bajtársi, vallásos egyesületek, amelyek 1932- ben az egyesületek 7.6, a taglétszám 11,1 százalékát képviselték. A múltban létező számos egyesület célját tekintve veszítette el mai társadalmunkban a lét- alapját. Nincs szükség hazánkban ma már — az egyébként kezdettől fogva fellel—
hető — .,jótékony"-kodó egyesületekre. A múltban mindig jelentékeny számú társas (klub, olvasó-kör, gazdakör. kaszinó. népkör stb.) egyesületek megváltozott, magasabb szintű tartalommal -— a különböző szervek által fenntartott klubok. művelődési ott- honok keretében — élnek tovább, ugyanakkor bizonyos egyesületeket jelenleg azért nem találunk meg. mert fell-adataik jelenleg már nem egyesületi formában oldhatók meg. ilyenek például a nyugdíjegyesületek, amelyek 1932-ben mintegy 58000 tagot számláltak.
A megváltozott termelési viszonyoknak tulajdonítható az érdekképviseleti és gazdasági egyesületek számának csökkenése. Ezen egyesületek a múltban nagy- részt a kisiparosok és a kiskereskedők szervezetei voltak. Az 1878. és az 1932. évi adatok tanúsága szerint úgyszólván valamennyi jelentősebb szakmának volt külön egyesülete. Az 1878. év végén az egyesületek sorában 1247 ipartársulattal 57 iparág képviseltette magát több mint 60000 taggal. A jelzett adatokat elemző kiadvány azonban elmarasztalóan állapítja meg, hogy az iparosok nem éltek az egyletek nyújtotta lehetőségekkel, nem társultak, csak minden negyedik iparos volt egye—
sületi tag, és az ipartársulatok a feloszlatott (mintegy három és fél ezer) céhnek (: felét sem tették ki.
1226 ' '*JOBB SÁNDOR
3. tábla
Az egyesületek száma az egyesület jellege szerint, a mindenkori közigazgatási területnek megfelelően
(év végi adatok)
Az egyesületek
Az egyesület jellege nám"
'?sezgóízzllgkslu
1878 [ 1932 I 1970 1878 ! 193? l ; 1970 _
Tudományos ... 43 102 99 1.1 0.7 141; ; ,
Művészeti. kulturalis ... 171 1 827 14 4.3 12,7 ' 0.1
Sport ... . ... 141 1 331 4 575 3.5 9.3 515 * Vadász ... 13 - 734 0.3 - — 6.3
Horgász ... - - 371 . - 4,2
Tűzoltó - 246 - 2 705 6, 2 - PDA-,
Biztosító és önsegélyező ... . 535 1 389 9 13, 4 9.7 0.1
Állattenyésztő, állatvédő - . 323 . 3.7
Egyéb ... 1 ... 2 846 9 716 51 71 ,2 67.15 (Ló Ebből:
Hazafias ... 1 ... — 431 — — 3.0 —-
Vallásos ... 43 157 -— 1.1 1.1 —
Bajtársi, honvéd ... 6 497 — 0.2 3.5 ..
Jótékony ... 225 856 —- 5,6 6. O —
Tórsaskörök ... 964 3 807 — 24,1 26, 5 —
Érdekképviseleti és gazda— , ,
__ sógi ... 1 414 2 351 30 35,4 16.4 0.3
Összesen 3 995 14 365 8 886 ' 100,0 100,0 MW)
4. tábla
Az egyesületi tagok száma az egyesület jellege szerint, a mindenkori országterületnek megfelelően
(év végi adatok)
Az egyesületi tagok
Az egyesület jellege szóma (ezer, fő) 753232?"
1878 1932 1970 1878 1932 1970
Tudományos ... 17,0 3939 "131 9 ; 2,5 1,3 m'
Művészeti, kulturális ... 29,9 267,0 6, 4 4,4 8,9 _ 0, 3 Sport ... 18,6 195,4 1 149, 0 2.8 6.5 52. 9
Vadász ..._ ... o.5 11,7 21.9- 0.1 0.4 ' 1.0
Horgász ... . . 92 8 . . 4.3
Tűzoltó ...,... '., ... 409 705 93 8 61 24 4_3
Biztosító es önsegelyezo 2429 79o.8 322, 7 36, () 26.4 14.13
Állattenyésztő. állatvédő . . 275 , 13
Egyéb ... 3239 1 623.4 3252 48.1 54,1 15.0
Ebből: _ ,
Hazafias ... — 802 .. .. 2,7 _
Vallásos ... 61 ,8 1329 -— 9.2 4.4 —
Bajtársi, honvéd ... 1,2 121,4 -— 0,2 4,0 —
Jótékony ... 43,1 160.4 — 6, 4 5.4 —
Tórsaskörök ... 89 1 476,5 — 13, 3 15,9 -—
Érdekképviseleti és gaz- .
dasági ... 93,1 604,3 132 13,8 202 0.6
összesen 672,8 2 998,2 2 171,2 1oo,o
1oo,0 1oo.0
Az egyesületek számához hasonlóan változott az egyesületi tagok megoszlása is a főbb csoportok szerint. Az előzőkben tárgyaltakon túlmenően azonban feltűnő.
hogy a művészeti és a kulturális egyesületek szám-a, valamint a tagok száma is az 1932. évihez hasonlítva, jelentékenyen csökkent. E jelenséget magyarázó okok közé sorolható az akkori politikai és jogi helyzet, amely alapján sok esetben csak vala—
milyen kulturális cél megjelölésével lehetett egyesületet alakítani. Ma nagyon sok.
az 1932. évi összeírás szerint csupán neve után ítélve kulturális egyesületként számba vett társulást nem neveznénk annak. Példaként megemlítve néhányat az 1932—ben működő ..kulturális" egyesületek közül: Országos Bikurcholin Betegeket Gyámolító Egyesület, Magyarországi Máltai Lovago'k Szövetsége, Budapesti Munkás Rádió Club. Stefánia Szegénygyermekkórház Egyesület stb. A művészeti egyesü- letek között szintén sok olyan található, amely ma már nem egyesületi jellegű tár—
sulás. Ilyen egyesületek voltak például a dalárdák, a dalkörölk, valamint a könyvtár—
egyesületek.
Mint a 4. táblából is látható, a jelenlegi egyesületi formációk nagy része már száz évvel ezelőtt is létezett. bár jelentőségük megváltozott. Az egyes egyesületi csoportoknál a taglétszámban mutatkozó csökkenés mellett — okait az előzőkben érintettem — számottevően növekedett a sport-. valamint a tudományos egyesületek tagsága. Tekintve az önkéntes tűzoltó egyesületek szervezetét, a létszám növekedése itt is jelentékenynek mondható. Az említett egyesületek szerepének növekedésében feltehetően megnyilvánul az is, hogy ezen egyesületek között találjuk a legstabilabb társulásokat, amelyek alapításuk idejét 50—100 évre vezethetik vissza.
5. tábla
Az egyesületek megoszlása az alakulás éve szerint
Ebből: Az egyesü— A tudo" A k A tűz- Az egyesü— , . Ti,—W, .. Wmi—;, letek rmányos) _,fpoflíww, 0361, Az alakulás éve skzaáílla tugíga- SPOW Éltzó szgüfűensak egyesületek
összesen ,, , " L' , , ,
egyesuletek szama megoszlása (szazalek)
—1899 ... 826 9 23 777 9.3 9.1 0.5 28,7
1900—1909 ... 318 7 36 269 3.6 7.1 0.9 10,0
1910—1919 ... 320 4 86 226 3.6 4.0 1.9 8.4
1920—1929 ... 810 6 231 554 9.1 6.1 5.0 205
1930—1939 ... 452 6 135 276 5,1 6.1 2.9 102
1940—1944 ... 78 — 40 27 O,9 —- 0.9 1 .0
1945—1949 ... 1 131 12 621 174 12.7 12,1 13,6 6.4 1950—1954 ... 'I 146 6 814 136 129 6.1 17.8 5.0
1955—1959 ... 990 4 590 139 ll.'l 4,0 12,9 , 5.1
1960—1964 ... 1 175 6 954 30 132 6.1 20.8 1.1
1965—1969 ... 1 269 38 840 22 l4,3 i 38,3 18,3 0.8
1970 ... 156 'l 1l5 6 1.8 LO 2.5 0,2
Ismeretlen ... 215 —— 90 69 2.4 — 2.0 2,6
Összesen
8 886 99 4 575 2 705
100,0 700,0 100,0 100,0
Jóllehet a jelenleg működő egyesületek 66 százaléka 1945 után alakult. vi- szonylag jelentős számú — 826 -— egyesület (közel 10 százalék) már a századforduló előtt is tevékenykedett. Az előbbihez közel azonos arányú az alakulás éve szerinti megoszlás a tudományos egyesületeknél. míg a legtöbb ,.nagymúltú" egyesület a tűzoltó egyesületek között található. Az 1900 előtt alapított tűzoltó egyesületek száma 777, az összes egyesület 8.7 százaléka, míg az ugyanebben az időszakban alakult sportegyesületek száma 23, a tudományos jellegű egyesületeké 9. Ez utób—
1228 JOBB SÁNDOR
birak közül a következő négy jelentősebb egyesület kora elérte. illetve meghaladta a 100 évet.
Magyarhoni Földtani Társulat (alapítva 1848-ban. taglétszáma 916).
Országos Erdészeti Egyesület (alapítva 1866-ban, taglétszáma 4850), Magyar Történelmi Társulat (alapítva 1867—ben, taglétszáma 695).
Magyar Földrajzi Társaság (alapítva 1872—ben, taglétszáma 995).
Hazánkban jelenleg közel 9000 egyesület fejt ki az egészen kis létszámú cso-
portosulástól kezdve a tömegméretű társulásokig befejezően tevékenységet. A test-
nevelési mozgalom hazai hagyományait. a sport népszerűségét és a világ Spar—t—életében elfoglalt helyünket figyelembe véve nem meglepő. hogy az egyesületek
között .az első helyet —— mind számukat. mind a tagok számát tekintve — a sport-
egyesületek foglalják el. A sportegyesületek az egyesületek 51,5 százalékát, a Sport-köri tagok pedig a taglétszám 529 százalékát képviselik. Hasonló nagyságrendű
a férfiak és a nők képviseleti aránya is. míg az ifjúsági korú tagok között ki-emelkedően nagy (880/0) o sportköri tagok aránya. A sportegyesületeket szervezett-
ségükkel, hálózatuk széles körűségé'vel (2705 működő egyesülettel) a tűzoltó egve-sületek követik. amelyek viszont taglétszámuk alapján már csak az 5, helyet fog- la-l—ják el. A biztosító és önsegélyező jel—legű egyesületek csoportja a legkisebb. Itt
csak 9 egyesületet találunk, taglétszámuk azonban tekintélyes, az egyesületek össz- létszámának 14,9 százaléka. Az e csoportba tartozó egyesületek közüla Magyar Államvasúti Alkalmazottak Első Biztosító és Segély Egyesülete 112 500, a Vasutas Biztosító Egyesület 103 300,
a Vasutasok Jótékonysági Biztosító Egyesülete 78 500,
a Mozdonyvezetők. Vontatási Dolgozók Országos Segély Biztosító Egyesülete 15200 főt számlál.
A biztosító és önsegélyező egyesületek átlagos taglétszáma meghaladja a 35 000 főt, messze felülmúlva az országos 244 fős átlagot. Tekintélyes az egyéb kategóriába sorolt egyesületek több mint 6000 főt kitevő átl—agas taglétszáma, és jelentős a tu- dományos jellegű egyesüflete'ké is. Az e csoportba tartozó egyesülete-k átlagos tag- létszáma 1332 fő. A legkisebb egyesületeket a vadász-, a tűzoltó, valamint az állat- tenyésztő egyesül-etek között találjuk; ezek átlagos taglétszáma mindössze 30. 35.
illetve 84 fő.
6. tábla
Az egyesületek átlagos taglétszáma, a nők és a férfiak aránya
" az egyesületek jellege szerint, 1970
Az egy egye- A nők A férfiak Az egyesület jellege sületre jutó ___—___
tagok száma aránya
Tudományos ... 1 332 17,3 83,7 Művészeti. kulturális ... 459 45,0 55,0 Sport ... 251 26.7 73,3
Vadász ... 30 0.1 999
Horgász 250 1,2 98.8
Tűzoltó ... 35 3,8 96,2 Biztosító és önsegélyező ... 35 857 9,2 90,8 Állattenyésztő, állatvédő ... 84 17,5 82,5 Egyéb ... 6 376 44.3 55.7
Összesen 244 23,8 76,2
Az egyesületi tagok nagyobb hányada — országosan minden 100 tag közül
76 — férfi. A női tagok aránya az egyesületek jelleg szerinti csoportjait vizsgálva elég
nagy szóródást mutat. Legkisebb a nők aránya a vadászegyesületekben. Elenyésző a nők aránya a horgászegyesületek tagságában is. Legmagasabb :: nők aránya a művészeti és kulturális, valamint az egyéb kategóriába sorolt egyesületek tagjai között.*
Hazánkban a társadalmi jelenségeknek megfelelően a különböző célú és rendeltetésű egyesületek széles körű hálózata működik. Hatáskörét, működési te- rületét és a szervezeti feléupítettséget tekintve meg'különbözt'etünk:
országos jellegű egyesületeket és helyi jellegű egyesületeket, valamint egyesületeket tömörítő szövetségeket.
Az országos jellegű egyesületek működési területe az ország egész területe. a székhelyen kívüli tevékenységüket helyi csoportok létrehozásával fejtik ki.
A helyi jellegű egyesületek általában egy-egy településen belül működnek.
hatásuk esetleg kisebb körzetre is kisugárzik. Tipikus egyedei azok az egyesületek.
amelyeknek célja az adott település lakosságának (illetve a lakosság bizonyos réte- gének) sajátos kívánalmak. feladatok megoldására történő tömörítése. Ilyen típusú egyesületek például a Városszépítő egyesületek.
Az azonos célú egyesületeknek általában van egy olyan irányító, ellenőrző "köz- ponti szervük — nevezhetjük csúcsszervnek is —, amely szintén egyesületként mű- ködik és amelynek tagjai az egyesületek mint szervezetek. Jelenleg hat ilyen szö—
vetség működik. Ezek közül
a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége 23, a Magyar Orvosi Társaságok és Egyesületek Szövetsége 49.
a Magyar Országos Horgász Szövetség 370, a Magyar Vadászok Országos Szövetsége 734 egyesülettel rendelkezik.
Az egyesületi tevékenység szerteágazó volta az egyesületek területi tagozó—
dásában is tükröződik. Az egyesületek bizonyos fajtái (sport, tűzoltó) majd minden községben fellelhetők. ugyanakkor az országos jellegű egyesületek között találha—
tunk olyanokat, amelyek nem önálló egyesületekkel, hanem helyi csoportokkal hálózzák be az ország területét. Egyik lwegjellegzetesebb képviselője e szervezeti formának a Magyar Bélyeggyűjtők Országos Szövetsége, amely 3434 bélyeggyűjtő
körrel rendelkezik. '
Az egyesületek 68 százaléka a községekben működik, ahol legelterjedtebb
— egyesület az önkéntes tűzoltók társulása. A községek 85 százaléka rendelkezik
tűzoltó egyesülettel, de nem sokkal marad el ettől az aránytól a sportkörök háló—zata sem (830/0). Számottevőnek mondható továbbá. 'hogy a községek 15 százalé—
kában működik vadászegyesület.
A jelenleg működő 8886 egyesületből 2843 egyesület (320/0) alapítása városban
történt. A főváros 1113, a megyei városok 359, a többi város pedig 1371 egyesülettel rendelkezik.Az egyesületeknek a település jellege szerinti megoszlásától erősen eltérő a tagok megoszlása. Legtöbb taggal (a tagok 51 százaléka) a budapesti székhelyű egyesületek rendelkeznek, míg a községi egyesületek csak 21 százalékkal.
1230 JOBB SÁNDOR
7. tábla
Az egyesületek és az egyesületi tagok a település jellege szerint, 1970
Az egyesületek ! Az egyesületi tagok
A település jellege " , m oszló o : ó a
m'"? (ganef)! (3235) 132215
Budapest ... 1 113 12.5 1 109.0 51.1
Megyei Város ... 359 4.1 164,1 7,5
Vóros ... 1 371 15.4 442.7 20.4 Község ... 6 043 68.0 455.4 21 .0
Összesen ] a 886 ] 1oo,o ! 2171,2 1 100,0
8. tábla
Az egyesületek és az egyesületi tagok száma az egyesület székhelye szerint a mai közigazgatási területnek megfelelően
(év végl adatok)
Az egyesületek száma A tagok száma (ezer fő) Megyei. megyei város
1862 ] 1878 § 1970 186? 1 1878 l _ 1970 Budapest ... 103 286 1 113 54,2 125.6 1 109.0
Ba ronyo ... 11 77 510 1.4 9,6 79,7
Bécs-Kiskun ... 18 114 385 4.9 14,6 56,3
Békés ... 22 131 333 4.7 17.6 49,0
Borsod-Aboúj—Zemplén ... 19 84 757 3.5 14.0 109.2
Csongrád ... 13 139 344 3.2 295 819
Fejér ... 10 72 223 2.8 8,0 16,0
Győr—Sopron ... 33 146 444 11,5 28.3 77.7
Hajdú—Bihar ... 21 111 320 2.9 19.2 52.0
Heves ... 9 62 353 1 .9 6.1 479
Komárom ... 6 48 266 5,1 5.7 56.1
Nógród ... 4 25 327 0.1 3.2 32.21
Pest ... 15 107 565 7.7 10.0 64.5
Somogy ... 3 75 511 O,1 4.4 44.0
Szabolcs—Szatmár ... 7 30 552 1.3 3.7 61.4
Szolnok ... 12 135 336 0.8 27.0 51 ,2
Tolna ... 8 51 284 0.5 4.3 34,5
Vas ... 14 89 434 3.6 7,5 46,9
Veszprém ... 14 110 523 1.7 10,3 60.7
Zala ... 8 25 306 2.1 3.2 409
Összesen ... 350 1 917 8 886 114,0 351,8 2 171,2
Ebből:
Debrecen ... 14 59 73 2.7 9.1 263
Győr ... 10 46 71 1.3 7.0 32.7
Miskolc ... 5 39 80 1.0 8.4 43,2
Pécs ... 9 29 75 1.4 5.6 38.4
Szeged ... 7
43 60 1.8 6.9 23.5
* Részben becsült adatok.
A tagok megoszlását jellemző ladatok utalnak ugyan a településtípusok lakos—
sóguszómébuan levő különbségekre. az egyesületek különböző folrmóclóinak népszerű—
ségére. azokat az adatfelvétel jellegzetessége miatt — nevezetesen, hogy az egye—
sületi tagokat lakóhelyüktől függetle—nül ott tüntették fel, ahol az egyesület székhelye volt —. bizonyos fenntartással lehet csak elfogadni. A budapesti egyesületek, helye—
sebben a budapesti székhelyű egyesületek taglétszámának magos arány-o is rész-
EGYESULETEK MAGYARORSZÁGON 1231
ben azzal magyarázható. hogy a fővárosban viszonylag sok az olyan egyesület.
amely jelentékeny számú helyi csoporttal rendelkezik az ország különböző részein.
és ezek száma Budapestnél jelentkezik.
A fővárosban az egyesületek száma az 1970. év végén meghaladta az 1100—at.
A megyék közül — a megyéhez számítva a megyei várost — Borsod—Abaúj—Zemplén
megye áll az első helyen. Második Pest megye 565 és a harmadik Szabolcs-Szatmár
megye 552 egyesülettel. Legkevesebb (223, illetve 266) egyesület Fejér. illetve Komárom megyében működik.A megyei városokban és a fővárosban jelenleg mindenütt több a nagy létszámú egyesületek száma, mint a múlt században volt, míg a megyékben nagy- jából változatlannak tűnik az egyesületek átlagos nagysága. Jóllehet a társadalmi—- gazdasági tejlődés hatását mindenkor magán hordozó szerteágazó és sokrétű egye- sületi tevékenység múltjából idézett adatok — még ha azok több időpontról idő—
sorban rendelkezésünkre is állnának — nem adnak elégséges útmutatást az egye- sületi mozgalom múltjának és jelenének egyértelmű összevetésére és ebből jövő- jének felvázolására. annyit megállapíthatunk. hogy az immár több mint egy év—
százados egyesületi mozgalom, az állampolgárok egyesülési jogának alkotmányos elismerésével a sajátságos társadalmi szükségletek kielégítésének hatékony szer—
vezeti formájává lett.
.
Az egyesületek 1970—ben közel egy milliárd forinttal gazdál—kodhattak. Az egye—
sületek saját bevételeik (tagdíj. rendezvény stb.) mellett jelentékeny összegű támo—
gatásban részesülnek az állam. illetve más szervek. vállalatok, intézmények részéről.
A támogatás teljes összege meghaladta a 400 millió forintot és a pénzügyi források több mint 40 százalékát tette ki. A tagdíjbevétel az összes bevétel 15 százaléka körül ingadozik. A tagdíj összege egyesülettípus szerint igen eltérő. A biztosító és ön—
segélyező egyesületeket nem tekintve. amelyeknél a tagdíjak jórészt visszatérül- nek, a befizetett tagdíjak aránya a teljes bevételből 3 százaléktól 39 százalékig terjed.
9. tábla
Az egyesületek bevétele és kiadása az egyesület jellege szerint, 1970
A bevétel A kiadás A tagdíj A tó'f'oA Az egy tagra jutó
gatos
Az egyesület jellege összege az összes bevétel bevétel l tagdíj támogatás (millió forint) százalékában ' "MT," _"Ww" "VT" "V""MW *
osszege (forint)
Tudományos ... 1102 87.9 5.0 40.7 836 42 340
Művészeti, kultu-
rális ... V. 6.7 5.8 3.5 68,3 1045 37 714
Sport ... 514,8 4609 7.5 629 448 34 282
Vadász ... 155,4 106,0 9.3 9,8 7091 662 698
Horgász ... 40.8 35.2 39.15 3.5 439 173* 16
Tűzoltó ... 10,7 8.4 1.6 35.9 115 2 41
Biztosító és ön-
segélyező ... 69.7 64,6 65.2 — 216 141 —
Állattenyésztő és
állatvédő ... 9.5 8.7 20,8 1.0 348 72 3
Egyéb ... 73,4 69.6 31,8 20,0 226 72 45
Összesen 991,2 847,1
14,7 41,2 457 67 188
1232 _ JOBB SÁNDOR
A bevételhez viszonyítva a támogatás mértéke is eléggé változó. Magas. 6.0 százalékon felüli a művészeti, valamint a sportegyesületeknél. közepes a tudományos
(40,7%) és a tűzoltó (35.90/0) egyesületeknél. Az egyéb kategóriába tartozó egye—
sületeknél a támogatás aránya 20 százalék, a többi egyesületnél pedig nem évi el a 10 százalékot.
Ettől kissé eltérő képet kapunk 'a támogatás mértékéről, ha az egy tagra jutó összeget tekintjük, amely a művészeti és kulturális egyesületeknél a legmagasabb, 714 forint. Nem sokkal marad el ettől a vadászegyesületek tagjaira jutó összeg (698 Ft). Ezeket sorrendben, de csak mintegy fele ösSzeggel a tudományos és a sportegyesületek követik A többi egyesületnél az egy főre jutó támogatás összege nem tesz ki 50 forintot sem.
*
Az egyesületek sokrétű tevékenységének megnyilvánulási formái közül — kiülő-
nösen azok közül. amelyek az egyesületek működését a tagokon túlmenően mások számára is ismertetik, munkájukról. eredményei'kről tájékoztatnak — ki kell emelni
az egyesületek rendfszeres kiadványait. folyőitra'cait.Az egyesületek 1970 ben 177 különböző kiadványt, folyóiratot jelentettek meg
Legtöbb [kiadvánnyal —- szám szerint 130-oal — a tudományos egyesu su'letek vendel- keznek. Az egyéb kategóriába sorolt egyesületek 31. a művészeti és kulturális egye—
sületek 7. az állattenyésztő társulások 6 kiadványt adtak ki. míg a horgászismerete- ket 2. :a vadászismerefteke't 1 folyóirat publikálta.
A kiadványok jelentős része (85) alacsony — 1000 alatti — példányszámmal je- lenik meg. Az 1001 —5000 közötti példányszámú folyói-ratok. lapok száma 1970- ben mindössze 70 volt. A példányszám szoros összefüggést mutat a kiadó egyesület tagjainak számával. Ez a magyarázata annak, hogy a nagy példányszámú lapok
szóma viszonylag kevés. —
10. tábla
Az egyesületi kiadványok száma a kiadvány példányszáma és a megjelenés gyakorisága szerint, 1970
1— 501— 1001— 2501— 5001— 7501— 10 001— 25 001— 50221
Megnevezés 500 1000 2500 5000 7500 10 000 25 000 50 000 több Uíízne- példányszúmú kiadványok száma
A kiadványok száma
összesen ... 33 52 52 18 3 4 3 3 9 177
Ebből:
Tudományos
egyesületeké 23 43 47 11 2 2 2 — - 130
,,Egyéb" egyesü-
leteké ... 7 6 3 4 — 1 'l 1 8 31
A megjelenés gya-
korisága ***—"'*' —""*"—' W—
Heti ... 1 -— - 1 2
Havi 18 23 10 5 56
Kéthavi 9 13 1 —- 23
Negyed éves ... 20 10 6 —- 36
Féléves ... 14 5 1 — 20
Éves ... 12 - 1 6 19
Egyéb ... 11 1 6 3 21
A tízezernél nagyobb átlagos példányszámú kiadványok között találjuk többek
a Magyar Horgász 90 000, az Autósélet 85000,
A Kutya 45 000,
a Filaté/iai Szemle 40 000, a Nimród 27 000.
az Újitók Lapja 20 000.
a Műszaki Élet 14000
peldanyban megjelenő folyóiratokat. lapokat.
A kiadványok megjelenésének gyakorisága eléggé vóltozó. Leggyakoribb a ha- vonta megjelenő, majd ezt követően a negyedéves és kéthavonkénti kiadvány.
IRO DALOM
(1) Antaliiy György: Az állami és társadalmi szervek viszonyának újabb allam- e's jogelméleti problé- máiról. Acta juridica et politica 13. köt. 1. füzet. Szeged. 1966. 115 old.
(2) Antalfiy György — Halász Pál: Társadalom, c'illam, jog. Közgazdasági _és Jogi Könyvkiadó. Buda- pest. 1963. 457 old.
(3) Dr. Ádám Antal: Az egyesületek a magyar társadalmi szervezetek rendszerében. Studia iuridica auctoritate Universitatis Pécs publicata. 32. sz. Budapest. 1962.
(4) Dr. Bajáki Veronika: A társadalmi szervek szerepe az állami feladatok megoldásában. Állam és Igazgatás. 1961. évi 8. sz. 626—633. old.
(5) Dr. Berényi Sándor -— Martonyi János — Dr. Szamel Lajos: Magyar államigazgatási jog. Áitalános rész. Tankönyvkiadó. Budapest. 1966. 571 old.
(6) Dr. Dobrovíts Sándor: Budapest egyesületei. Statisztikai Közlemények. 74. köt. 3. sz. 166 old.
(7) Dr. Domokos Attila: A társadalmi egyesületek statisztikája. Megjelent: A magyar hivatalos sta- tisztika történetéből. Az V. Statisztikatörténeti Vóndorülés előadásai és korreferótumai. (Gödöllő, 1967. május 23—25.) Budapest. 1968. 220—229. old.
(8) Egyesületek Magyarországon. 1970. Központi Statisztikai Hivatal. Budapest. 1972. 47 old.
(9) Ficzere Lajos -— Schmidt Péter: Az állampolgárok egyesülési joga. Megjelent: Az állampolgárok alapjogai és kötelességei. Akadémiai Kiadó. Budapest. 1965. 389—425. old.
(10) Magyarország különböző egyletei. Szerk.: Hunfalvy János. Statisztikai Közlemények. Negyedik köt.
l. füzet. Magyar Tudományos Akadémia Statisztikai Bizottsága. Pesten. 1862. 246—269. old.
(11) Kovács István: A szocialista alkotmányfeilődés új elemei. Akadémiai Kiadó. Budapest. 1962.
442 old.
(12) Magyarország egyletei és társulatai 1878—ban. Hivatalos Statisztikai Közlemények. Országos magyar kir. Statisztikai Hivatal. Budapest. 1880. XLII, 571 old.
(13) Magyar Statisztikai Évkönyv. 1934. Központi Statisztikai Hivatal. Budapest. 1935. XVI. 436 old.
PE3lOME
Bnepsbie s 1862 rogy no CKpOMHoü nporpaMMe őbm cocraanen Marepuan o seHrepc-
KHX OÖBEAHHGHHS—IX. l'lepBoe oömerocynapcraeuuoe cnnoumoe oőcnenosanue oő'eeauue- HHÉ orpamaer cocrosnne Ha 1878 ron H npenocraanner Komnnekcnyio Kame—ly nemem- HOCTH oőbeAnHeHi—iü; Cnenyiouiee cnnomHoe oőcnenoaanne őbmo npoaeneno TOI'leOB 1932 rony. l'lpoucwemuue c Tex nap oőmecrseHHo—axonomnuecnne HaMeHeHHH BHSBBHH HeOÖXOAMMOCTb e sosoőuoanennn Komnnexcuoro Höőnl—OAGHHR oöbenmueuuű Ha "03le ocuoaax. C aroü u.enbio senrepcxoe Lienrpaanoe cramcmuecxoe ynpaenenne npoaeno
cnnomHoe oőcnenoaanue no cocroanmo Ha Koueu. 1970 rona.
Aamerue uucna oőbenuuuü u uneHoa oő-beAm—ienuü e Benrpm cornacno aerma
CKYAHbIM AaHHbiM .no 1932 roAa l'lOKüSbIBaJ'IO TeHAeHumo K poc1'y. B 1932 rogy uncno
oőbenuuenuü őbmo B nonTopa pasa őonbmuM, nem a 1970 rogy, a Tomamum uucneHHocrb lmel—ions oöbeAnHeHnü Tom—Ko Ha %% npesbimana nx HblHeuJHIOl-O HHCHEHHOCTB. B nonue
1970 fene a BeHrpnn geűcraosano oxono 9000 oő'beAuHeHuü, Hacumusaaiaumx s caoux
paAax npnMepHo 2,2 MJ'IH. lineHoa, cpeAu KOTOple %% npuxormnocs Ha Mymuun,24% Ha )KeHLLtHH " %% Ha HecosepmeHi—ionemioro MOHOAeMb. Cornacno caoeMy xapakrepy Hen- őonee prnHYIO rpynny oőbennnennü (51,5) cocraanmor cnopruanbie oőuiecraa. BHy'rpn aroro norm nomapnux oőbeAnHei-mü cocraanne'r 30.40/0, OXOTHHHBM " HBIÖOHOBHble comes!
8,3 u, COOTBETCTBeHHO, 4,20/O " oőuiecma Apyaeü )KHBOTHBIX 3,7. B omomei—mu uncnennocm unenoe Hanőonbman p.ann (52,9%) npnxonnrcn Ha cnopmanbie oőutecraa, zaTeM cnenye'r
HHCneHHOCTb oőbeAnHeHnü, omocnumxcn K Kareropnn ,,i'lpot-me", .: Ha TpeTbeM MeCTe Ha- 3 Statisztikai Szemle
1234 rosa: EGYESULETEK MAGYARORSZÁGON
xonurcn rpynna oőuiecm crpaxoaai-mn u camonomoum, s Koropoü cocrom' 14,9% hmm-ion Bcex oőhennnenuü.
B nansueümeM, nccnenyn OAHOpOAHOC'I'b nenrensnocm oőbennnenuü, aBTop ycmuaa- nnaae'r, ura nauőonee romorom—rsmn rpynnamu nanmorcn CDOpTHBl—ibie, oxorunubu, pmőo—
nosnbie " nomapnbie oőbennueunn. Kareropnn Hay-mux oömecrs anime-rea ropeago So- nee paanocropom—iei.
3areM aBTop ocranaanuaaercn Ha reppnropnanbnom pacnpegenenm oöbenuueuwü no Hx mecry HBXOMAeHHA u aaaepmaer caoro crarbio uanomeuuem xoasücraeuuoü CTOPOHN
Aenren'bnocm oőbennnenm'i. ' '
SUM MARY
The first modest compilation on Hungarian associations was prepared in 1862. The first survey covering all associations of the country reilects the conditions of the year 1878 and gives an overall picture of all aspects of their activities. Another full-sCope survey has been carried out in 1932. The soda-economic changes which took place since that time made necessary to begin on new bases the overall observation of the associations. The Hungarian Central Statistical Office hos carried out a full-scope survey with this end in view, according to the conditions of the end of the year 1970.
The growth of the number of associations and their membership. according to the data available rather incompietely. has shown a rising tendency up to 1932. The number of associations in 1932 was one and a holt times more than in 1970. however, the number of their members outnumbered the present figure only by 38 per cent. By the end of 1970 some 9.000 associations were functioning in Hungary, covering some 2.2 millions of members.
of which the proportion of males, females. and juveniles where 76, 24 and 28 per cent respectively. As regards the nature of such societies the largest group (51.5 per cent of all associations) consists of sport clubs. Within them the proportion of associations of fire—
fighters' was 30.4 per cent, those of hunting oncl fishing clubs 8,3 and 4.2 per cent respectively while the proportion of the associations of stock-breeders was eaual to 3.7 per cent. Con—
sidering the number of association members the greatest proportion (52,9 per cent) belongs to sport clubs, next are societies classified into the ,.Other" category, while the third group consists of societies for insurance and mutual aid which includes 14.9 per cent of all members of associations.
Further, investigating the homogeneity of the activities of associations. the author points out that the most homogeneous groups are the sport clubs, the hunting. fishing clubs and * iire-fighters' associations. On the other hand the category of scientific societies is much more varied.
Finally the study discusses the regional distribution of associations by their centres, then by the ways of their management.
