...nun-un-n...n....-....:n:.nn-n-n-n-nn-n-n-n-u-nnnu...u-un-nuu ... ...-...ncouc--
TERÚLET És NÉPESSÉG e
Megg%
Az értelmiségi foglalkozású keresők száma Magyarországon 1890 óta.
Le nombre eles personnes aetives des classes instmites en Hongrie (lepnis 1890.
Résume'. Privee des terri—
toire devant-guerre, la Hongrie, ou nombre (l'hom- deux tiers de son
mes instruils se refugíerent (les territoires detaclrés, (: trop ol'e travaillcurs intelleetnels. Le ehónzage des jeunes gens diplomás y est un probleme social grave. Les mesures gut, (lepuis la guerre, tendaient (; timiter le nombre (les etmlia'nts, n'onl pas eu de résultat. Les établissements (l'enscignement secon—
daire avaient 56.927 1920—21 et (35.327 en Mit?—will Entre 192()——21 et 1924—25, 4.596 eleves eurent, en moyen—ne, par an, le titre de ba- rhelíer, contre 6.111 en 1932—33, Dans les Écoles
supérieures, Ie nombre des étudiants montait, (le
15.645 'en Milán—25, () 15.766 en 1932;
Hongrie rtlavunt-guerre, 'en IMS—Ill, ces écoles rle—
livrerent 3.352 diplómes, contre 3.071 en 19324—"33 sur le territoire actuel.
eleves en
(1 uns la
Liarticle indigue, ú purtir (le 1890, comment le nombre des employés varta, dans les (li/férents groupes
guerre et sur le territoire actuel.
pro/'essionnels, sur le territoire d'avant-
Avant 1890, la vie e'conomigue avait, en Ilon- grte, un earaetere éminemment agricole. Depuis cette épogae, la grande inrlustríe y prit un fort développement et de nombreuses institutions com- merciales et bancaíres furent créé'es, par suite de guoí le nombre des employés privés augmentuit sans cesse. _ En 1890 encore, dans les classes instruites) les employés privés ne représentaient guc 23% du nombre des personnes aetives, dont la plupart étaíent fonctionnair'es ou des gens d'une profession libérale. En provinc'e, l'industrialisation
(lébut du
(Iepuís gu'on y (: vu grossir, dans les carriéres e'conomigues, le nombre des employés. Aujourd'hui, la plupart des cmploye's privés travaitlent, en Hon- commenca seulement au siecle; c'est
grie, dans le commerce, la grande industrie *et dans les établissements (l'assurances et de credit; il y en a relatívement peu dans les exploitations miniéres et agricoles. La plus grande partie des employe's de transports sont au service de liEtat (cheminots, postiers, etc.).
La proportion des employés (lui, (lés avant la guerre, augmentait relativement plus vite a Buda- pest gue dans le reste du pays, a, méme pendant la guerre, grandi dans la capitale. Dans cette der- niere, surtout (lepuis 1920, la proportion des em- ployes prive's accrlse un accroissement superieur :":
celui a'u chi/tre de la provinc'e. Dans tous les groupes pro/"essionnels, le nombre (les íemnzes employees a, depuis 1890, et sur/out pendant la guerre, monte' bien plus (lue celui (les hommes; cela est nne (les causes (les iii/ficultés gue rencontrent les jeunes hommes pour se placer dans les carrieres intel- iectuelles, guoigue (lepuis 1920, la proportion de Feliément feminin ;) soit en baisse.
Pour remédier, en Hongrie, au clzómage intel—
lectnel, il l'amlrnit, l'auteur, recourirá trois moyens: mettre en province une partie des employés de Budapest, gai sont trop nombreux;
amélíorer la technigue des (l'apres
exploitations privue'es, surlout pour Pagriculture et les petits établisse- ments industriels, et g plaecr (les travaitleurs intel- leetuels, pour (leseneon'zbrer les services publies et les professions libérales; remplace'r, par des Izom- mes, celles des employees (lui ne sont pas abso- lument oblige'es de tra'vailler pour vívre.
Trianoni közuéletünknek egyik legtöb- bet vitatott, legsúlyosabb szociális problé—
mája az értelmiségi pályákon megélhetést keresők számának állandó növekedése. E törekvéssel szemben sem a közszolgálati pályák, sem az ú. n. szabad értelmiségi foglalkozások, de a m—axgláingazdats'ági Válla—
latok sem tudják tová—abwaokozni felvevőké—
pességüket. A szociális feszültség ezen a téren így állandóan fokozódik, mert a ma- gasabb iskolai elöképzettségűek nem szűnő szívóssággal ostromolják az értelmiségi munkahelyeket munk-axerőkínálatulkkal
A magyar törvényhozás az elmult év—
tized során oly módon próbálta az értelmi- ségi pállyálk körében fenyegető szociális fe—
szültséget enylhiteni, hogy a zárt számok rendszerével igyekezett apasztani a főis- kolai tanulmányok felé törekvő—k számát.
De ez a törvényes intézkedés szembetalálta
magát a műveltség magasabb fokozatai felé törekvőik, —- általában helyeselhető, mert közérdekű —— művelődési vágyával s amiatt sem érte el célját, mert a közuépriskoláikra
'.)(
(5
8. szám. —502—— 1935 nézve semmiféle korlátozás nem érvé—
nyesült.
Az elmult évek során így sem a közép—
iskolai tanulók, sem a főiskolai hallgatók száma nem csökkent, sőt emelkedett a meg- csonkított országterületen. 1920/21-ben az összes középiskolai tanulók száma 56.927 volt, az 1932/33—ik tanévben (55.327; az
érettségit tett tanulók száma az 1920/21.—
1924/25. tanévek átlagában 4.596 volt, az 1932/33. tanévben 6.111?)
A főiskolai hallgatók száma az 1924/25.
tanévben 15.645, az 1932/33. tanévben 15.766 voltf) a kiadott főiskolai oklevelek száma 1913/14-ben —-— egész Magyarorszá—
gon —— 3352, az 1932/33. tanévben a csonka országban 3071 volt?) A főiskolai végzett- ségű népesség száma a esonskaovszági nép- számlálások szerint az 1920. évi 73.47á—ről 1930-ig 84.793—ra nőtt, vagyis 15*4%-kal emelkedett.
A magasabb műveltség után töreikvők számát tehát nem sikerült visszaszorítani, de a szociális probléma nem is ez volt s ma sem ez. Az értelmiségi pályák szociális vi- szonyainak rendezés—ére ez az eszköz nem látszik célravezetőnek, amely nyíltan etl—
lenrtétben áll *a művelődés szabadságának alapelvével is. Annak a helytelen közgon—
dolkodásneak kellene megváltoznia, amely
mintegy megköveteli, hogy az érettségivel vagy főiskolai oklevéllel rendelkező fiatal- sáyg számára nincs más boldogulási lehető- ség, mint a közületek, vagy a magángaz- daság tisztviselői m'u—nkazköreiben valló el—
helyezkedwés.
Kétségtelen, hogy a társadalmi élet fej- lődésével, 'a közületi intézm—ények s'munka—
megosztásának fokozódásával állandóan nő az értelmiségi munkakörök száma, de a kő- zépiskolai és főiskolai végzettséggel jelent- kezők tömege mindig sokkal nagyobb lesz, mint amennyit az értelmiségi munkahelyek fokozatos utánpótlása —— még új munka- körök szervezésle [mellett is —— igényelni fog.
A magasabb előképzettségűek egy részének tehát a közületi élet, a szabadfogllalkozású értelmiségi pályák és a magángazdaság tisztviselői munkalhelyeifn kívül kell keres—
nie boldogulását, megélhetésének biztosítá—
1) V. 6. ,,A magyar középiskolák statisztikája az 1932/33. tanévig." Szövegét írwtta: Asztalos József dr, 18. és 32. l.
2) V. 5. ,,A magyar főiskolai hallgatók statisz—
tikája az 1931/32. évben." Szövegét írta Janik Gyula dr. (9. lap.) és az 1932/33. tanévben (9. lap.)
3) (U. o. 32. lap)
sát, magas bbfokú tan—ultságának saját maga és a közösség hasznára való értékesí—
tését. Az ,,értelmiségí pálya'f fogalmának kell megváltoznia, új tartalommal telitó'dnie ahhoz, 'hogy a magasabb iskolai tanulmá- nyokkal rendelk-ező rétegek szociális nyug- talansága enyhüljön a következő évtizedek- ben.
Hiszen a ,,tisztviselő" és az ,,é-rtehniségi l'()lgl£ll'k()lelzst'li' pályák ker—esőinek számla tulajdonképpen ma sem jelent egyet a ma- gasabb előképzettségűdk tömegeivel. Az 1930. évi népszámlálás eredményei szerint 274858 legalább nyolc középiskolát vég- zett egyén élt az országban és csak 253035 volt a "tisztviselői" (ént-elmizségi foglalko- zású) keresők szásma. De ez a kereső réteg is csak kisebb részben volt érettségizett vagy ezzel egyenlő, illetőleg nltbglasalyb elő—
képzettségű. Az érettségivel. bíró egyének jelentős része tehát már ma sem az alkal—
mazotti pályákon fagy az önálló értelmi—
ségi munkahelyeken helyezkedik el, hanem a mezőgazdaság, az ipar és kereskedelem önállói között is igen sokan keresik maga- sabb előképzettség birtokábzm boldogulá—
sukat, ami csak helyeselhető törekvés.
A tulajdonkt'vppeni értelmiségi foglalko- zások, különösen a közszolgálati pályák telítettsége nem jelentheti azt hogy a magasabb előképzettségt'iek számára nincs több hely a nap alatt. De annak a gon- dolkodásnak meg kell szűnnie, hogy a ma-
gasabb előképzettség csak arra használható.
hogy a közületek vagy a magángazdaság ál- tal fizetett alkalmazotti (tisztviselői) pá—
lyákra szolgáljon belépőjegyül es a közü—
letek által való foglalkoztatásra kizárólagos jogcíműl.
Most, hogy az 1930. évi népszámlálás foglalkozási adatai ismertté váltak. nem ér—
dektelen futó szemlét tartani a fölött, mi—
ként telítődtek hazánkban az elmult évtize—
dek során az értelmiségi munkakörök egyre nagyobb tömegű keresőknkel. Az államélet és a magángazdaság tisztviselő-munkahe—
lyei milyen mértékben es milyen irányban juttatták megélhetéshez a multban a közép—
iskolák és főiskolák ifjúságát s ezen az ala- pon számítva milyen arányú az a felvevő—
képesség, amelyet az értelmiségi foglalko- zású életpályák az ifjúságnak a jövőben nyujthatnak. Kétségtelen, hogy a tulajdon—
képpeni értelmiségi foglalkozások egyes munkaköreiben megkívánt iskolai előkép-
6, szám.
zettse'g emelésével még igen széles érvénye—
sülési tere van az érettségivel bíró ifjúság- :nak a tulajdonképpeni ,,értelmiségi" pályá- kon is, de a nagyobb résznek a jövőben már nem az alkalmazotti pályákon, hanem :az önálló gazdasági munkakörökben kell értékesítenie magasabb általános és szak- :szerű műveltségét.
——503—— 1985
Az értelmiségi foglalkozásúaszáma foglal—
kozási csoportonkint 1869 óta.
Az I., 2., és 3. számú táblán _ a teljesség kedvéért —— 1869—ig visszamenően mutatjuk
ki az értelmiségi t'oxglakozálsú keresők (alkal-
mazottak) számának alakulását. Az adatok beszédesen mutatják, mennyire megnőtt ha—
1. Az értelmiségi foglalkozású keresők számának alakulása Magyarországon.
Variations du nombre des personnes actives des classes insiruites en Hongrie.
a) Abszolút, számban. —— Nombres absolus.
, , N a g y - M a g y a r o r s z á g Csonka- Magyarország
Foglalkozasx csoport Hongrie d'avant—guerre Hongrie actualle
' l
GTOMPCS de Professzm 1869 1880 ; 1890 1900 1910 1920 1930
Östermelés —- Production du sol 14.892 10.925 11.839 12.559 11.400 5.897 5.611
, Bányászat és kohászat —— Mines et han/s
fonrneaum.1.941 405 1.172 1.164 1.583 1.529 1.165
Ipar —— Inrlustrie 9.310 1.959 11.250 17.386 32.686 25.872 43.872
. Kereskedelem és hitel A Commerce et
! cre'dil. . . . . . . 8.560 12.790 25.839 44.881 47.608 57.865
Forgalom, közlekedés ,,Trahc" et 9.889
transports . 5.142 13.638 19.773 28.371 24.525 21.124
Bányászat, ipar, for". _illines, industrie,
,,trafic" . (24.958) (12.253) (38.845) (64.162) (107.521) (99.522) (123.526) Közalolgalat és szabadfogl—Services
publics ei professions lib. 108640 114564 103562 127262 155502 104179 117999
Véderő — Defense nationale —— —— 6.660 7.888 9.684 9.499 5.604
' Egyéb —— Antres —— —— 416 424, 311 218 295
9 Mindössze —- Total général . 148485 137742 161322 212295 284312! 219315 253035 Ebből magántisztviselő 1) —— Dan!, emplo-
, gés prive's . . . . 89.845 23.178 87.051 56.948 90.556 80.906 108.013
0/o—ba,n — en % . 26'8 16'8 22'9 26'8 31'6 3629 427
b) lndexszámokban —— Indices.
1890 (Nagy-Magyarorsz.) 1900 (NZRY'MagYMOYSZJ §?f()_(22§§1% ;;É'agíffj) Hongrie d'avaní—guerrezloo ngíffeflfflíjőom' d'avant—guer— Hongi'Jíeac-
Foglalkozási csoport 5 ' ' _ Ve ;; 100 tnelle:100
, 1900 . 1910 1920 * 1930 1910 1920 % 1930 1920 1930 1930
Groupes de professzons 1 , .
Nagy— (sonka- ';g ; x ,
Maáyarorsz. Arlzliggyarglresz. 50.33: M § É Csonka—Magyarorszag
d'avaliiiggiírr. agitált: § ; Sci; § Hongrie actnelle
1 Östermelés —-— Production du sol . . . 1061! 963 4981 47'4 90'8 47'0 447 517 492 952
r Bányászat és kohászat — Mines et kauts
; fonrneaux . 99'3 135'1 1305 996 1860 131'4 1001 966 736 762
—' Ipar —— lndustrze . 1546 2905 2299 385'5 1880 1488 2495 792 1827 167'7 I' Kereskedelem és hitel ——Cmnnierce ei
credit . . . 202'0 351'1 872'3 452'4 178'7 18432 2239 1061 1289 121'5 Forgalom, közlekedés —— Trafo"
e transporls . 14.50 2081 1799 155' 143'5 1240 1068 865 74'5 86'1
' Közszolgálat és s'labadfowl. —— Services
publies et professions lib.122'9 1502 1006 1139 1222 819 92'7 670 759 113'2 Véderő — lle'fense nationale. 1185 1454 1426 842 1228 1204 710 98 I' 579 590 Egyel) —— Anires . 101'9 74'8 524 709 73'4 5141 696 70 11 949 135'3 , Mindössze —— Total général . 131'3 175'9 135'61156'5 1340 103'3 119") 771 890 1154
Ebből magántísztviselö 1) —— Dont emplo—
, yés prive's . 153'7 244'4 218'4 291'5 1590 1420 1897 898 119'3 133'5
! Közszolgalat és egyéb2 ; —Services pu- '
blics et autres pro/'essions 12—1'6 155'5 111'1 116'3 1248 891 934 71'4 74'8 104'8
1) Östermelés, banyászat es kohászat ipar kereskedelem es hitel együtt. — Production (in so! mines el hants fomneaux, industríz, comment: et credit. —— 2)Forgalom közlekedés, kÖZSTOlgálat és szabadfoglalkozású értelmiség véderő. —— ,,Trajie", .transports, services publics, projessíons libtfdlCS, defense nationale
85*
,7_
—— 504 —— 1935
a I. AZ Enmmstm FOGLALKOZASÚAK számtan vtunztsn EGYIK NÉPSZÁMLÁLÁSTÓL A másmm.
unsztsos Ammmts.
vmmnons. D'UN RECENSEMENI A L'AUTRE, DU NOMBRE DES PERSONNES Acnvrs DES CLASSES !NSmunES.
HONGRIE ENNÉRE,
Közszuwtw És
1935
űsttmnés. om, más:???" KÖZLEKEDÉS smmmsumnzts.
30 m, AGRlCUtlURE. INDUSTRIE, l CUMMERCE H C'RÉM TRANSPORTS ngíiiscg'sogsusliigtxiis giga
25 mmeg;nari—lmmegj %" 25
20 . W 20
10 %% 7 — 10
/
* 5 7 "7 ___—__ _ .,.y_ _ 5 *
iomw % %% Di
_ 5
5 _
10 10
15
15
20
20 25
25 tem—ig Nagy, IMO-tól Csonka—Magyarország adatai
30 Jusou'en 1910, Hongrie d'avant-guerre; a oallir us 1920, Hongrie actualla. 30 35
35
30 40
as
45
so _: : :, _; :_: ; ,! .,:vy _: so
ÉÉÉÉÉÉÉÉÉÉÉÉÉÉÉÉÉÉÉÉ
1935.
zánkban 1869 óta 0 társadalmi osztály ke—
resőinek száma s ezzel együtt társadalmi jelentősége is. Hatvan évvel ezelőtt, az or- szág akkori gazdasági és társadalmi viszo—
nyai közepett, az iparosodás kezdeti korsza—
kában, az önálló államiságra való beren- dezkedés elején a magyar értelmiségi osz- tátly túlnyomó részét a közszolgálati és az ú.
n. ,,szabadfoglalkozású értelmiség" alkotta.
A ,,gazdasági értelmiség" száma nem jelen- tős. Aránylag magas a mezőgazdaság köré—
ben foglalkoztatott gazdatisztek száma, ami jellemzően mutatja az ország akkori gaz- dasági életének túlnyomóan mezőgazdasági jellegét. A bányászat, ipar, kereskedelem és forgalom együttvéve 25.000 tisztviselőt fog- lalkoztatott, a mezőgazdaság 14.900-at.
Az 1880. évi népszámlálás adatai fel-
tűnő visszaesést mutatnak a ,,gazdasági ér—
telmiség" számálban. Nyilván csak az adat—
gyüjtés vagy a feldolgozás eltérő rendszere okozza ezt a hanyatlást s ezért érdemben nem is kívánunk foglalkozni eme rógmult idők társadalmi viszonyainak összehasonlí- tására már kevésbbé alkalmas adataival.
1800 óta népszámlálásaink beható rész—
letességgel kutatják a népesség foglalkozási viszonyait, A 90-es évek elején nagyjából befejeződött a nemzeti önállóságát vissza- nyert orszálg állami berendezkedése. A köz—' lekedési hálózat országszerte kiépült. Kez—
detét vette a nagyipari fejlődés. A nagyke—
reskedelem és a hitelellátás intézményeinek megszervezése ebben az évtizedben nagy-—
mértékben megnövelte a magánalkalmazás—
ban álló tisztviselők számát. A keres:kede—- lem 102%-kal, az ipar 54'6%t—kal, abszolút-—
számban mintegy 20.000 fővel növelte a milleneum évtizedében tisztviselő-keresőt számát. Minthogy a közszolgálat (véderő)
és .a szabadfoglalkozású értelmiség munka—
helyei már a 90-es évek elején is eléggé telí—
tettek voltak, itt csak 25 o—os volt az át—
lagos évi létszámgyarapodás, a magángaz—
daság tisztviselőinel 5'4 %bs, több mint két—
szer erősebb arányú.
A következő évtizedben is jelentős szá—
mú tömegek helyezkedtek el a magángaz—
daság tisztviselői munkahelyem. Húsz év alatt, 1890-től 1010-ig 58.000-rel nőtt a
6. szám —— 505 —— 1935
magántisztviselők ós (%ttlltő—rel a ,,lulujdon- üzemek nem fejlődnek inkább hanyatla- képeni ertelmiseg" keresőinek száma. A
90-es években a legerősel'ih ütemű fejlődést a kereslterlelem ós l'iitelüg'y tisztviselői let—
számánnk emelkedése erte el. A századfor—
dulóig az új munkahelyek jórészt telitőd—
tek, úgy, hogy 1900 után már jóval lassúbb ütemű volt a tisztviselő—alkalmazottak szá- mának emelkedése. Az ipar viszont ekkor, a század elején építette ki nagyobb ará—
nyokban gazdasági, műszaki és kereske—
delmi inlézményeit. Ez évtizedben csaknem
megkettőzte tisztviselői számát l—l— 88'076).
Az őstermclés és bányászat viszonylag"
kevés értelmiségi foglalkozám'i keresőt tart el. Feltűnő mégis az őslermelés tisztviselői—
nek állandó fogyása. liz részben annak a következménye, hogy a mezőgazdasági nagy—
nak, másrészt annak. hogy a meglevő nagy- gazdaságok sem tudják fokozni termelésük intenzitását tl'ikeszegénységiik miatt.
A trianoni országcsonkítáls erőszakos mó—
don bevágta a magjat értelmiség további gyarapodásának útját. Az ország szétdara- bolásával legtöbbet a közszolgálati tisztvi- selők és a szabadfoglalkozású értelmiség ve—
szítettek állományukból. Számuk 1920—ban, _, ra menekülések okozta összetorkidás elle—
nére is —— mindössze 0'6 % -kal volt több, mint 1890-ben az integer területen. Ezzel szem- ben a kereskedelem tisztviselőinek száma
csaknem négyszer (372376), az ipart? több
mint kétszer (229975) akkO'a volt 1920—ban a megmaradt területen, mint a 30 év előtti Nagy—Magyarországon. Az őstermelés a
memonszlaou.
DANS LA HONGRIE ENIIERE.
35 ezer 30
20 15 10
10 15 20 25 30 35
40 45
50
55 Férfi.
60 65
MSrSz was
1890—1900 1900—1910. 1910—1920. 1920—1930.
BUDAPESTEN.
A BUDAPESI,
teto-ig Nagy-. 192046! Csonka-Magyarország adatai.
Jusou'en 19104 Hongrie d'uvant-guerre; á oartir de 1920, Hongrie actualle.
Közalkalmazott és szabadfoglalkozású értelmiség. _774 Fonchonnaires pubhcs e! orofessions Mb.. hommes et temmes
Hommes. _
1890—1900. 1900—1910, 1910—4920, iszom—1930,
".A MAGÁNTISZTVISELÖK, VALAMINT 5 KOZSZBLGÁLATI TISZTIVISE'LÖ'K Es sunufnsumozású EmumsEs SZAMÁNAK VALmzÁsA EGYIK NEPSZAMLALASTÓL A MASIKIG.
VARIAHONS. D'UN RECENSEMENY A L'AUTRE. DU NOMBRE DES EMPLOYÉS PRIVÉS, DES FONCTIONNAIRES PUBLICS ET DES PERSONNES EXERCANT UNE PROFESSION LIBÉRALEA
VIDÉKEII.
EN PROVlNBE. , mille 35
30
25 KÚLONBSÉG! ADATOK. — DIFFÉRENCES. 25
20 15 10
10 15 20 Magánalkalmazottak,
Employés prives des ? sexes.
25
30
35
40
45
50 NO.
Femmes.
60 65 RHácSI
1335
1890—1900. mon—1910, mmm-11920, 1920—4930
6. szám.
csonkaterületen se tudta növelni felvevőké- pességét az értelmiségi felkészültségű mun—
kaerőkkel szemben, ami a háború utáni földreform és a mezőgazdasági válság egyik kedvezőtlen szociális következménye. Ennek ellenére is kétségtelen, hogy a városi foglal—
kozások korlátai előtt állástalanul felhal—
mozódó értelmiségi ifjúság szociális helyze—
tének megoldását egyik irányban az őster-
mele's körében kell keresnünk, mert a mező—
gazdasági termelés színvonalának emelésé—
hez, a versenyképes, szövetkezeti szervezés- sel is támogatott termeléshez —— nemcsak a nagyobb üzemekben de a kisbirtokon is
— sokkal több szakértelem szükséges, mint amennyi ma a falun erre a célra készenlét- ben áll.
A háború évtizedében az ipari termelés és a szabad kereskedelmi tevékenység össze- zs—utgorodasa nyomán a magángazdaság tiszt- viselőinek száma sem fejlődött. De 1920 után annál erőteljesebb ütemben gyarapo—
dot—t a gazdasági értelmiség száma. Mialatt
a tulajdonképeni értelmiség csak 5%—kal nőtt, a csonkaország ipari fejlődése nyomán 08% -kal gyarapodott az ipari és 22%-kal a kereskedelmi tisztviselők száma. A háború utáni iparfejlesztési politikának egyik ked—
vező szociális következménye a gazdasági munkakörben elhelyezkedést találó értelmi—
ségi foglalkozásúak számának nagyarányú gyarapodása. Az első trianoni évtizedben az újjászervezett ipar, kereskedelem és hitel—
ügy egviittvéve 28.000 fővel növelte tisztvi- selő-fkeresői számát, miközben a túlzsúfolt közszolgálati és szabadfoglalkozású értelmi- ségi pályákon csak fele ennyivel, 14.000 tisztviselővel nőtt a keresők száma.
Az értelmiségi foglalkozású keresők számá—
nak alakulása Budapesten és a vidéken.
Az értelmiségi foglalkozásúak külön—
böző csoportjainak növekedése nem volt mindig egyforma ütemű az ország főváro—
sában és a vidéki területeken. A milleneum évtizedében a főváros ipari, kereskedelmi, hitetügyi és kulturális intézményeinek ro—
hamos növekedése erős mágnesként gyüj—
tötte össze a központban az értelmiségi fog—
lalkozású tmunkaerőkezt. Ez évtizedben a fő- városi ipar 117%-kal, a kereskedelem és hi- telüvgy 136%-kal növelte tisztviselői számát.
A vidék gazdasági életének fejlődése ekkor még nem öltött nagyobb arányokat. Az ipar itt csak 24%-kal, a kereskedelem és hitel- ügy csak 803 7ő—kal fokozta tisztviselői szá-
—506-——
_—________________________1935
mát. De a következő évtizedben, 1900—1910 között már a vidéki gazdasági élet fejlődé—
sének űteme volt erősebb a fővárossal szem—
ben. Ez évtizedben a vidéken 90'5%—os volt.
az ipari és 78'9%-0s a kereskedelem és hi—
telügyi tisztviselők számának növekedése szemben a fővárosi 851, illetve 67'5%—os.
arányokkal. A vidék gazdasági berendezke—
dése ebben az évtizedben sokat haladt előre,.
ami a népesség belső vándorlására is nagy hatást gyakorolt.?
Ebben az évtizedben a vidéken mintegy 20.000-rel gyarapodott a gazdasági értelmi—v ség keresőilnelk szalma, ami a főváros felé törekivő Váindonmozgailom-ra f—élkező hatással volt. A háború váratlanul denékontörte ezt a fellendülést, az ország szétdaraboláas—a pe- dig elszakította a vidéki gazdasági értelmi—
ség keresőknek 50——60% -át. A főváros ipa—ra még a háborús évtizedben is növelte tiszt——
viselő-alkalmazottai szamat, de már csak
92 % akal. A (kereskedelem és lhlltellü'gy razo—n—
ban alig érezte meg a háborús gazdálkodás.
bénító hatását: l910—-—1920 között csaknem:
olyan arányban nőtt a kereskedelem és.
hibelügyi tisztviselők száma H— 61'6% ), mint az l910-zel befejeződő-tt utolsó békés évtizedben (—l— 07'5%).
A békekötés után gyors ütemben újjá—
sz*erve'zlkedett a vidék gazdasagi élete is. A, fővárosnak ebben az időszakban kevesebb—
továbbfejtlődési lehetősége nyílott. 1920 óta Budapesten a magántisztviselők száma csak;
27-3%-kal, vidéken 43'0%4kal gyarapodott.
A tulajdonképpeni értelmiség szánna meg éppen hanyatlott a fővárosban (——6'1% ).
Vidéken ez is 11'3%—os igyar'axpodással *mu—
tatta az ott kínálkozó kedvezőbb felvevő—
kaépesseigot. E fejlődés eredményeként a bar—
madara csonlkított magyar vidék jórészt pó- tolni tndta azokat a veszteségeket, amelye—
ket Trianon okozott. 1930-ban a magyar vidéken már csaknem annyi (16.758) ipari tisztviselő foglalkozott (94'6%), mint 1910—
ben az integet Magyarországon (17.718). A kereskedelem és hitelügy tislit—Viusel—őasllkaltma—
zottainatk száma is csalk 2.000—rel (9'1%-kal) volt alacsonyabb a harmadrészére csonkí—
tott vidéken, mint 1910—ben az egész Magyar-
országon. (L. 3. táblát.)
A. főváros gazdasági életében, amely a háború alatt is kevesebbet szenvedett, a
1) V. 6. Laky Dezső dr. ,,Budapest székesfőváros népességének fejlődése 1900—tól 1920x-íg, különös tekintettel a fejlődés gaz—dasági rúgóiraü. e. művé- nek széleskörű adatgyüjtésen felépülő megállapí—
tásaival.
6. szám. ——507—-— 1935 2. Az értelmiségi foglalkozású keresők számának alakulása Budapesten 1869 óta.
Variations du nombre des personnes actives des classes instrm'tes 51 Budapest, depuis 1869.
a) Abszolút számokban. —— Nombres absolus.
Foglalkozam CSOPPÚ 1869 1880 1890 1900 1910 1920 1930
Groupes de professzons
Östermelés —— Production du sol . . . 98 82 194 299 288 481 478
Bányászat és kohászat — Mines et hauts
fonrneaucc . ... 7 1 52 164 284 443 382
Ipar —— Industrie . . . . . . . . 298 434 3.730 8.085 14.968 16.351 20.614 Kereskedelem és hitel —— Con'zmerce et
crédit. . . . . . . . . . . . . . . 3.659 4.957 11.720 19.625 31.711 34.913
Forgalom, közlekedés —— ,,Traűc" et 3.324 '
transports. . . . ... . 1.528 3.939 5.416 7.732. 10.962 7.883
Bányászat, ipar, forg. ? Mines, industríe, '
.lraűc". . . . . . . . . . . . . . (5.492) (8.759) (12.678) (25.385) (42.609) (59.467) (69.792) Közszolgálat és szabadt'ogl. —— Services
publics et professions lib ... 8.740 14.320 10.949 17.874 23.175 36.902 38 540 Véderő —-— Defense nationale . . . . . —— —- 1.244 1.442 1.943 3.967 2.168
Egyéb —— Autres ... . . —— -—— 252 245 159 129 177
Mindössze —— Total général . . . 14.330 18.161 25.317 45.245 68.174 100946 111155 Ebböl magántisztviselöU— Dont emplo-
ye's prive's. . . , . . . . . . . . 5.590 3.841 8.933 20.268 35.165 48.986 62.887
O/o-ban —— en 0/0 ... 39'0 21'2 35'3 44'8 51'6 48'5 56'1
b) Indexszamokban _— Indiccs.
... ' _ _— 1920 ::
Foglalkozási csoport 1890 — 100 1900 _— 100 1910—100 100
Groupes de professions _
1900 1910 1920 1930 1910 1920 1930 1920 1930 1930 Östermelés —— Production du sol . 1541 1484 2479 2464 963 1609 1599 1670 1660 994
Bányászat és kohászat — rlsíines et hauts
fourneanm . . . ... 3154 5461 8519 7346 1732 2701 2329 1560 1845 862 Ipar —— Industria . . . . . . . . . 2168 4013 4384 7136 1851 2022 3292 1092 1778 1627 Kereskedelem és hitel —— Commerce et
credit . . . . . . . . . . . . . . 2864 8959 6397 7043 1675 2706 2979 161'6177'9 110*1 Forgalom, közlekedés —— ,Tra/iw el
transports ... . . . 137'5 196'3 278'8 200'1 1428 2024 145'8 141'8 1020 719 Közszolgálat és szabadfogl. —- Services
publics et professions lzb. 1632 2116 3370 8519 1297 2064 2156 1592 1663 1044
Véderő — Défense nationale. 115'9 156'2 318'9 174'3 134'8 275'1 150'3 204'2 111'6 547
Egyéb —— Autres . . . . 97'2 63'11 512 702 649 52'7l 72'3 81'1l111'3 137'2 Mindössze —— Total général. 1787 2693 3987 4390 1507 2231 24513 1481 1630 1101 Ebből magántisztviselö 1) —— Dont emplo-
ye's prive's ... . . . 2269 393'6 5484 6984 1735 2417 307'7 1893 1774 1273 1) L. az 1. sz. tábla 1) jegyzetét. —— Voir le 167 nota du tableau 1.
békekötés utáni viszonyok mellett csak az ipar tudta jelentősebben növ-elni tisztviselői számát. A kereskedelem és hitel az erős háborús telítettség miatt alig 10%-os lét-
számgyarapodást mutat.
A magángazdaság alkalmazásában álló tisztviselők számának fejlődésével hasonló ritmusu változást mutat Budapesten és Vi—
déken a közszolgálati és a szabad foglal- kozású értelmiség számának változása az egymást váltó évtizedek során. A mult szá—
zad utolsó évtizedében 63'3% —kal nőtt a fő—
városban a tulajdonképpeni értelmiség ke—
resőinek száma. Vidéken csak 17'6%—0s
volt a fejlődés. A századforduló után a vi- déken vett erősebb illemet a gyarapodás (21'0%), a fővárosban azonban meglassult az utánpótlás üteme. Ebben az évtizedben vidéken 33.000-rel, Budapesten csak 5.300- zal nőtt a tulajdonképpeni értelmiség kere- sőinek száma.
A vidéki területek kétharmadrészének elcsatolása az ott élő közszolgálati alkalma—
zottak és szabadfoglalkozásúak nagyrészét kiszakította a magyar értelmiségi osztály tömegéből. A menekülések és a háború alatti közigazgatási koncentráció, de külö—
nösen a hadbavonult férfiak helyére állított
6. szám,
— 508 —
1935 3. Az értelmiségi foglalkozású keresők számának alakulása Budapest nélkül 1869 óta.
; Variations du nombre des personnes actives oles classes instruites en Hongrie, E'
non compris Budapest, depuis 1869.
a) Abszolút számokban. ——— Nombres absolus.
í _
V g —M , .;; c k M ;;
Foglalkozás csoport
113122; ;ííiigi-Ziírre
SÉoígriígggxglslgag
í
'
; %)st de 39700?me 1869 1880 1890 [ 1900 ;
)1910 1920 1930
Östermelés — Production du sol . . 14.794 10.843 11.645 12.260 11.118 5.416 5.133 Bányászat és kohászat _ Mines et hants
fourneaux ... . . 1.934 404 1.120 1.060 1299 1.086 783
Ipar -— Industrie . ... 9.012 1.525 7.520 9.301 17.718 9.509 16.758 Kereskedelem és hitel —— Commerce et : —
crédit ... . . 4.901 7.833 14.119 25.256 15.897 22.952
1 Forgalom, közlekedés _ ,Tra/ie" et 6.565
( transports ... . . . . . . 3.614 9.694 14.357 20.639 13.563 13.241
1"
Bányászat, ipar, forg. —— Mines, industrie
,,trafic" . . . ... (19.461) (8.494) (20.107) (38.777) (64.912) (40.055) (53.734)
Közszolgálat és szabadfogl. —— Services
publics et professions lib. ... 99.900 100.244 98.013 109388 182.327 67.277 79.459 Véderő —— Defense nationale . . . . . 2) 2) 5.416 6.446 7.741 5.532 3.436
Egyéb —— Autres ... . . . . 2) 3) 164 179 152 89 118
Mindössze —— Total général . . . . 134.155 119581 136405 167050 216250 118369 141880 Ebből magántisztviselől) —— Dont emplo—
ye's prive's . . . . ... 34.255 19.387 28.118 36.680 55.391 31.920 45.626 o/0—ba.n —— en 0/0 .
25'5 16'2 206 220 25'6 27'0 322
b) Indexszámokban — Inrices
18901Nagy—Magyamrsz.) 190$§Nagtnggyamfw 29§95iv13§§$ $$$?)
Hongrie d'avant-guerre : 100 (21553 útifű)" d'avant—guer— Hongríe
7 ( re: 100 act. :: 100
FOglalkOZáSí GSOPOYt 1900l 1910 1920, 1990 1910 1990 1930 1920 1930 1930
Groupes de professions N . o _, !
Ma yígráesz. MfíÉÉgL $$$ § Csonka—Magyarország 413351"? [122535 §§§ § Hongrie actuelle
guerre 7 ne
Östermelés ——Produetion du sol . . . 105'3 95'5 46'5 44'1 90'7 44'2 41'9 48'7 46'2 94'8 Bányászat és kohászat — Mines et haute
fonrneaum . . . . . ... 893 1160 970 699 1299 1086 788 836 603 721 Ipar —— Industrie . . . . . . . 128"? 2356 126'6 2229 1905 1024 1802 53'7 94'6 176'2 Kereskedelem és hitel — Commerce et
credit ... . . . . . . . . . 1808 3224 202'9 2930 1789 112'6 162'6 62'9 909 1444 Közlekedés, forgalom —— Transport et
"tra/ie" ... . . . . . 148'1 2129 1399 136'6 143'8 94'5 92'2 65'7 84"! 976 Közszolgálat és szabadfogl. — Services
publics et professions lib. . . . 117'6 142'3 72'8 85'4 121'0 61'5 726 508 600 118'1 Véderő — De'fense nationale 119'0 142'9 102'1 63'4 1201 858 533 715 444 62'1 Egyéb —— Autres . . . . 1091] 92"? 54'3 72'0 8459 497 659 586 77'6 132'6 Mindössze —— Total général 1224 1585 868 104'0l 1295 709 819 5457 636 1199 Ebből magántisztviselől) —— Dont emplo-
ye's prive's . . . . 130'4 197'0 113'5 162'3 151'0 87'0124'4 57'6 824 1430
1) L. 1. sz. tábla l)jegyzetét. — Voir le 187 nota du tableau Z. — ?) Nincs adat. —— Il n'y apas de données.
nőtisztviselők nagy száma a fővárosban vi- szont igen erősen felduzzasztották a háború évtizedében az értelmiségi foglalkozásúak rétegét. Budapesten a békekötés idején
enyhült, mert még ebben az évtizedben is 4'4%—kal nőtt Budapesten a tulajdonkép—
peni értelmiség keresőinek száma. Ez az alacsony arányszám mégis jelzi már a be—
19.000-rel volt több közszolgálati tisztviselő és szabadfoglalkozású kereső, mint 1910- ben, beszámítva a forgalom, közlekedés és a véderő tiszviselőit is.
Ez a nagyfokú telítettség 1930-ig sem
következett telitettséget, a tulajdonképpeni értelmiségi pályák felvevőképességének tel- jes kimerülését, mert ugyanekkor a fővá—
rosi kereskedelem- és hitelügy, amely a há- ború befejezése után hasonló erős mérték—
