Keresők és eltartottak

(1)

TERÚLET És NÉPESSÉG

"I-IIll.-Ill.!llIlIII-IIIIIIIIICOIICIIIIIIIllllllllIII-illllllilllllllllllIII-I'llllllllnunnllIII!-

Keresők és eltartottak.

Les populations actives et passives en Hongrie,

Résume'. Dans ta Revue djavril 1934, nous auons publié, d'aprés le recensement de 1930, la re'partitíon par profession de la population de la Hongrie. Aujourd'hui, nous sommes () meine de détailler les données suivant la population active et la population passive, en les comparant aur- ehi/fres rele'oés dir ans auparavant (tableau 1er).ll est possible

modifiées.

aue les données seront legerement

()n nott par ce tableau aue la population pas- (lepasse notablement la population active.

On est frappé par le fait aue, anoiaue la natalité eüt baissé, le nombre de la population passive ((

augmenté bien sín e

plus aue celui de la population active. (]eci tient surtout a un clmngement survena, en sens inverse, rlans le plus populeux (les groupes zde professions, celui de la production du sol. Du fait de la guerre, en 1920, oü nombre de cultiva—

.teurs mobilisés n'étaient pas encore rentrés che:

ear, ce groupe eomptait beaucoup (le secondant le chef de iann'lle dans

Apres 1920, recommencait l'"e';rotle, vers les villes, de personnes —— szirtout de fennnes ,. occupées jusgulalors dans llagriculture. C'est () cause de cela

aulaugmenta, dans

femmes son travail.

une mesure si considérable, ,le nombre des salariés industriels et commercianr

Le nombre des retraite's (le 70.000

[(71'1%), le pays ne occuper les

,l'onctionnaíres,

eleve pouuant pas cheminots et

s'est

autres eniployés [publics re'fugie's en masse (les territoires enlevés par le traité de paix; et ces pensions de retraite sont un iandeau presaue ínsupportable pour llEtat et les lcolltribuables. En raison de llexode rural, a aug—

menté aussi le nombre des journaliers et des (lo—

mestigues. Le groupe ,,services publics et professions libérales" s'est accru du fait aulil ;] a maintenant plus de gens dans les carrieres intel—

Iectuelles.

Sur 100 personnes actives, on comptaít en 1920 113 personnes entretenues et en 1930, 117.

Le tableau 2 montre les variations par pro—

fession de ces deux proportions. (fest la popu—

lation active des groupes ,,mines" et ,,transports"

(lui a le plus de personnes entretenues, car clest ,lá (1ue le nombre des eníants est le plus élevé.

(Fest pour une cause toute autre aue le pour—

centage des personnes haute

dansle groupe ,,autres professions". Dans ce _rler—

.nier, figurent, parmi les personnes entretenues, les entretenues est si

prisonniers, les éléves (les orphelinats, les person—- nes soignées dans les hospices, aui sont a la charge de l'Etat et de la société et non a celle (les personnes actives du groupe. La catégoríe des domesti- ljucs compte r.elativement peu (le personnes apparu tenant () la population passive (seulement 11 sur 100), car la population active de cette catégorie comprend surtout des ienzmes célibataire's.

La répartition, par SEIC et (ige, de la popula—

tion active et de la population passive n'étant pas encore établie; les'chi/lires présente's el'—(lessons ne montrent gu'a grands traits les variations surve—

nues pendant les dir dernieres année's. C'est lorsgue cette répartition faite ou'on rendre des divers fails et cliangements

sera pourra

compte, a fond, de la vie sociale.

Folyóiratun'k áprilisi számában közre—

adtuk az 1930. évi népszámlálás eredmé—

nyeiből a népességnek foglalkozás szerint való megoszlását. Kiderült ebből, hogy a legfontosabb foglalkozási főcsoport, az őstermelés, amely köztudat szerint orszá—

gunknak a jellegét adja meg (téves Véle- mény szerint a mai megcsonkított terület—

nek még nagyobb mértékben, mint a régi

történeti területnek), érzékenyen veszített

súlyából s ma már alig több mint felét teszi az ország lakosságának. Ezzel szem—

ben az iparból élők száma és aránya rend-

kívüli mértékben megnövekedett, a népes-

ség tíz évi szaporodásának majdnem felét foglalta le.

Módunkbán van mosta foglalkozási adatokat keresők és eltartottak szerint részletezni, megjegyezvén, hogy a közlendő adatok még mindig csak előzetesek és kisebb változásnak ki lehetnek téve. Vonat—

kozik ez az 1920. évi adatokkal való össze—

hasonlításra is, annál is inkább, mert az 1920. évi adatok még nincsenek pontosan az 1930. évi területre, amely a pontos ha-

tármegállapítás folytán kis mértékben megváltozott, átszámítva.

Foglalkozási főcsoportok szerint az adatok a két népszámlálás alapján a' kö-

vetkezők: '

46

(2)

8. szám. —— 648 —— 1934

!. Kei-esők és eltartottak foglalkozási főcsoportok szerint 1920-ban és 1930-ban.

Populations actives et passives en 1920 et 1930, sativa/nt les principauw groupes de professions.

, _ " K e r e s ő Szaporodás E 1 t a r t o t t Szaporodás FOglalkoza'Sl fOCSOpOI'tOk Population active Accroíssement Populatíon passive Accroissemmt

Groupes de professzori. 1920 1930 335555 % 1920 1930 "Sámil/g %

I. Ostermelés — Production du sol 2,126.688 2,024.445 — 102243 — 4'8 2,322.416 2,475.369 152953 6'6 II. Bányászat, ipar és forgalom ——

Mines, industrie, Commerce, etc.

A] Bán ászat és kohászat —— Mines

et auts journeaux . . 40.098 34.481— 5.617— 14" 77.246 78.212 966 P.?

8) Ipar —— Industria ... 679657 887520 207863 30' 842652 997.168 154.516 18'3 C) Kereskedelem és hitel — Com—

merce el crédít ... 183.736 226.729 42.993 23'4 223284 243.348 20.064 90 l)) Közlekedés — Transports . . 117607 118094 —— 4.513 —— 3' 238.519 225.284 —— 13.285 -—5'5

II. Bányászat, ipar, forgalom —— Mi—

nes, hauts fourneaum, industríe,

commerce et credit, transports 1,021.098 1,261.824 240726 23'6 1,381.701 1,544.012 162311 117

III. Közszolg. és szabadfoglalkozá— *

sok ——- Services publics et pro-

fessio'ns libérales ... 167731 196.040 28.309 1619 204435 239879 35.44417'3 IV. Véderő stb. —— Défense nat., etc. 88.139 41.213 —— 46.926 ——53'2 36.461 31.692 —-— 4.769 43-1 V. Napszámosok — Journaliers . . 50.118 61.079 10.961 219 47.351 61.434 14.083 29?

VI. Nyugdíjasok és tökepénzesek —— .

Retraités et rentiers ... 98.954 169.339 70.385 71'1 97871 190.565 92.694 M'?

VII. Házi cselédek — Domestigues . 155.892 176.710 20.818 133 19.569 19.853 284 15 VIII. Egyéb és ismeretlen — Autres

professions et habitants de pro—

fess. inconnue ... 44.094 62.364 18.270 41'4 117625 132.501 14.876 12'6 Mindössze —— Total général . . 3,752.714 339301!!! 240300! 6'4 !42273129 4,695.305 467.87611'1

! ,

A keresők száma e szerint 3.993.014, az eltartottaké pedig 4,695.305. A gazdasági és szellemi javak termelésében tehát keve- sebben vesznek részt, mint ahányan a ke—

resők terhére élnek. Ez tíz évvel ezelőtt is így volt s így van a legtöbb államban, mert hiszen a feleségek és gyermekek, akik az eltartottak legnagyobb részét teszik, töb—

ben vannak, mint a családfők és felnőtt családtagok. A feltűnő csak az, hogy (1 gyermekek általában ismert kevesbedése dacára az eltartottak száma sokkal jobban növekedett, mint (1 Iceresőké. A népesség szaporodásából majdnem kétszer annyi esett az eltartottakra, mint a keresőkre.

A foglalkozás szerint való részletezés már némi tekintetben megadja erre a ma—

gyarázatot. Még inkább nyilvánvaló lenne e szembetűnő jelenség oka akkor, ha a ke—

resőket és eltartottakat nemek szerint is ismernők. Az országos összesítés azonban erre vonatkozólag még nem áll rendelkezé—

sünkre. Ezekből az adatokból is látszik, hogy a változás főkép a legnépesebb fog- lalkozási csoportban, az őstermelésnél kö—

vetkezett be. Itt a keresők száma egyszerre megfogyatkozott 102 ezerrel, az eltartottaké pedig 153 ezerrel megnőtt. Ennek a jelen- ségnek az oka főkép az, hogy a női segítő

családtagok 1920-ban nagyon sokan voltak a háború utóhatásakép. A férfiak pótlá—

sára 11. i. a háború alatt rendkívül sok nő;

vált keresőve' a mezőgazdaságban. A váro—

sokból valóságos visszavándorlás folyt a falvakba, minek következtében a városok—

ban a 'házieselédek száma is rendkívüli mó—

don megfogyatkozott. 1920—ban ez a hely—

zet jórészt még megvolt, azóta pedig újra megindult a normális városiasodási folyamat. Azok a kereső nők, akik a mezőgaz- daságban voltak foglalkoztatva, tömegesen tódultak a városokba, mert helyüket a visszajött férfiak foglalták el s így megnö- vekedett az iparban alkalmazottak száma és megnövekedett újra a házi cselédeké.

A keresők szaporulatának legnagyobb tömegét, amint már előző cikkünkből is kivehető volt, az ipar foglalta le 208 ezer lélekkel, ami 30'65'76—os növekedésnek felel meg. A kereskedelem és hitel .keresői is 43 ezer lélekkel szaporodtak meg (23'4%-kal),.

úgy hogy annak ellenére, hogy a bányászat és a közlekedés keresői némileg megfogyat- koztak, maga az iparforgalom elnyelte (1 keresők szaporulatának egész tömegét. A többi foglalkozási csoport közül óriási emelkedés mutatkozik a nyugdíjasok és tő—

kepénzesek csoportjában, akiknek száma

(3)

8. szám. ———649——— 1934

1. KERESÖK E ELTARTOTTAK SZAPORODÁSA

FOGLALKOZÁSI FÖCSOPORTOK SZERINT 1920—1930.

Accra/bsemenf, pam pokla/pay): gray/les de pmfbssxbna de /.9 popu/af/bn aal/ve ef passil/e.

7.920 "— 7930.

Vico-%

%4001

80

[(E/78507!

6 o —— PUpU/óWUn az?/íve —— Pupu/enm pass/ve

80

^E/larm/fak

60

40

^Lo—O

Ea;—

_-Éx_34 u,. . . e,;

;..- "? - va a: '

Énn§§ érsz "§; % § -§§'

"nev 301234) _x §§ .es—:?

: -§§—É*D—§,,; mi gh'gm §u_w§-—§

(mü . 9_ ma .es 5. ouux'du') 19.713 m:: tic-94 (3773 E.t.)gNM—otrm .;

§? %! fra 'sv'eéioa mi?! 13-55 Tőr—*** ! ar

x—axJkWNWuk "304an N'

h'ü ba'—*v—DW— ug NsmgGoN—O—xm

Soeuáesewge ák sx*'§§*§f6b0$

' magma—313 walk—3 mm: euÉ Noi! kdebpog

MStSz *OD—m M a: :)D zxzno: nem'"

99 ezerről 169 ezerre, több mint 70.000-rel (71 '1 % -kal) megnövekedett. Természete- sen ebben a csoportban nem a tőkepe'nzesek, háztulajdonosok stb. játszák a fősze—

repet, hanem maguk a nyugdíjasok, akik—

nek száma a szerencsétlen menekültekkel és a gazdasági kényszer folytán nyugdíjba küldöttekkel növekedett ilyen abnormis módon. A nyugdíjasoknak ez az óriási megnövekedése szinte kibírhatatlan terhet jelent az államra és a társadalomra egy—

aránt. Mindenesetre része van ebben, talán csak kisebb mértékben, az átlagos életkor megnövekedésének is, mert hiszen most jó—

val többen érik el a nyugdíjra jogosító kort és mint nyugdíjasok is tovább élnek és

%a); - es a: m *: ee

májas—§ Enn Én: "Dx§ Égi—

xngSPS-S. .ro ,Mtvxxv: ——9*§

'a * (ia) Szo ** mi" m oMmN—gg

% 5338; Ágai/383 okgw'ü—ux'"vlwa

3—— asv— w—wws s—MÉWSLn -§

EU "'; _g—s'ő'guo egg m:? 13074 977, "'" l 3-—

u-g 43 ÉNn-§*s§ N3U04§8m£u§i

Boakageee % segg-asvany,

mx—eSSÉEOÉuXÉwW (Sobingcgőáücí —

kon—ca Moi :)D zaz ::me RHdeSr

húzzák nyugdíjukat. Ez a hihetetlen ará—

nyú megnövekedés azonban mégis csak el—

sősorban Trianon terhére írható.

A nyugdíjasoknak, akiknek legnagyobb része tisztviselő volt, nagy megszaporo- dása mellett feltünő mégis, hogy a köz—szol- gálat és szabadfoglalkozásokhoz tartozók száma is több mint 28.000—rel, l,6'9%-kal nőtt. A részletezés fogja majd megmutatni, 'hogy ez a növekedés milyen ágaknál kö- vetkezett be. 11.000-rel több lett a külön- böző ágakban dolgozó napszámosok száma is, ami össszefüggéshen lehet az őstermelésá nél mutatkozó csökkenéssel. A mezőgazda—

ság u. i. nem tudván felvenni újabb kere- sőket, a mezőgazdasági munkások egy ré—

46'

(4)

8. szám. —650—— 1934

_' 2. KERESÖK És ELTARTOTTAK EGYMÁSHOZ VALÓ ARÁNYA FOGLALKOZÁSONKINT.

FPU/mmm de/a papu/a/mn arc/íve á la püpu/ah'an pass/ve, suit/ani les pm/Zfss/ans.

300

/ *;

1920 ,] A D

// ":

7 to

"x

, )

x , / .

, //

R

,//,/ R:

8 y/ §

T)

47, § .

200 W _ goog3

"§

'7 _ ;; §;

% // s a

V)

/ / a_x

§) / § %;

m

// u.i/)

nk ', * $ %

s / % §

a,

/ %

m /

§, %%

es / §: az_

— _

/ — 10 %%

§ 100 —

7- /// 0 co %

xx / / § '5

// /

//'// ///// §

/ /

_mf/ _{* (,)} _{H %} _{___, 77,}

?;

_{_V}

s

—- —— — —/ g W §

/ í/ y'őí ; §)

/ // , x

% f/ // /

O O

.. . : m...; a: , .x :: nun

"** *5039—5wE—0 ***—* :: §)" ' a o 3 l' , nhuüm

%% Ésa-té szem:-gs ms § § et,—agy, % e gain-'%s

839, sms—% aga-233 meg § c' Egg-ví: a 3 gatggg

UJ: . ._N ; -___ : ü-u ) a, ,x

ox- %t—"Ru: Vtv-D exe, (Dul . m § bD-OAN N ,_ N au _. Na wo:mrx_. maeexxcd;— :: :ONNWÉ—Öae—N vau%.,ng sz.—M_üo— ,: (l)—oan;mg: kamaNM; %Ebroouoka;

os — m—sw was—se saw zws ;aw mum aaa—W M M

1934'

sze is a városokba húzódik s ott bármiféle napszámot, munkát vállal. A házi cselédek szaporodása rendes körülmények között a gazdasági helyzet javulására szokott mu—

tatni. Említettük azonban, hogy 1910-től 1920-ig a házicselédek száma rendkívül megfogyatkozott, a keresők száma 11. i.

192.000-ről 156.000're csökkent, ami a fa—

lura való özönlésnek volt a következ- ménye. A legnagyobb visszaesés u. i. a vá- rosokban, különösen Budapesten mutatko- zott. Az utolsó évtizedben ez a folyamat újra megfordult, a házicselédek száma 21.000-r—el ismét megnövekedett; a mező—

gazdaságban felszabadult női munkaerők újból a városokban iparkodtak elhelyez—

kedni, részint mint gyári munkásnők, ré- szint mint házicselédek. Ennek ellenére a házicselédek 1930. évi száma még mindíg jóval alatta maradt a 20 év előtti számnak.

Igen jelentékeny növekvés mutatkozik még az egyéb alatt összefoglalt többi foglalko—

zásnál. Ez a csoport egyébként állandóan erősen növekszik, mert a foglalkozások mindig változatosabbak lesznek és mindig

! !

több olyan új foglalkozás keletkezik, amely nem osztható be az eddig ismert foglalko— ' zások megszokott kereteibe.

A v—éderő keresőinél a csökkenés terméa szetszerű, mert hiszen a trianoni békekö—

tés katonai létszámunkat megszabta. A ki—

mutatott 41.000 főnyi kereső közé a tulaj—

donképeni Véderőn kívül az egyéb fegyve—

res alakulatok, csendőrség, határőrség is be vannak számítva.

A keresők 6'4%—nyi szaporodásával szemben az eltartottak száma l't'l%-kal növekedett. Ennek a jelenségnek fentebb már magyarázatát adtuk. A változást fő—

kép az őstermelésnél a női segítő családta—

gok megfogyatkozása idézte elő,! akiknek jórésze a keresők közül az eltartottak közé került. Az iparforgalomnál ezzel szemben a keresők száma kétszer olyan mértékben növekedett, mint az eltartottaké. Itt már jelentkezik a gyermekek száma csökkené- sének hatása, különösen látszik ez a keres—

kedelem és hitel csoportjában. A közelebbi adatok ismerete nélkül egyelőre nem le—

het megmagyarázni azt, hogy az értelmi—

(5)

8. szám. ——651— 1934.

ségnél miért nőtt jobban az eltartottak száma, mint a keresőké, holott egyéb ada—

tokból tudjuk, hogy a gyermeklétszám ép- pen ennél a rétegnél csökkent a legnagyobb mértékben. A nyugdíjasoknál majdnem

megkétszereződőtt az eltartottak száma, holott a keresőké 7196-kal növekedett. En—

nek okát adhatjuk azzal, hogy ebben az évtizedben sok aránylag fiatal embert kel-'

lett nyugdíjazni (menekültek, B-listások), akiknek természetszerűleg több eltartott- juk van, mint a régi, normális időben nyug- díjazottaknak. A napszámosoknál is job—

ban szaporodott az eltartottak száma, mint

a keresőke. Úgy látszik, hogy a nagyobb családú mezőgazdasági munkások inkább kényszerültek arra, hogy a vámsokban ke—

ressenek munkaalkalmat. _

Minthogy az eltartottak száma nagyobb mértékben növekedett, mint a keresőké, természetes, hogy a keresőknek és eltartot—

taknak egymáshoz való aránya is megvál- tozott, még pedig az eltartottak javára. 100 keresőre líl20-ban 113 eltartott jutott, 1930—ban már 118. A változás nem nagy, tekintettel arra, hogy 1910—ben még 136 eltartott esett 100 keresőre. Foglalkozási esoportonkint a keresők és eltartottak egy—

máshoz viszonyított arányát :a 2. számú tábla mutatja.

Látjuk, hogy foglalkozási esoportonkint rendkívüli különbségek vannak a keresők és eltartottak egymáshoz való arányában.

Legtöbb az eltartott a bányászat és a köz- lekedés csoportjában. ltt kb. kétszerannyi eltartott van, mint kereső. Ennek a két foglalkozási csoportnak a népmozgalmi és egyéb adatok tanusága szerint igen magas a születési aránya és ennek folytán a gyer- meklétszáma is. Hasonló magas arány mutatkozik az egyéb alatt összefoglalt csoportban, ennek a magas aránynak azonban egé- szen más a magyarázata. Itt szerepelnek—

!. i. az árvaházak, szegényházak, a letartóz—

tatási intézetek lakói, akik mind az eltar—

tottak közé kerülnek, azonban nem az il- lető csoport keresőinek a terhére élnek, hanem az állam és a társadalom terhére.

Hogy az ÖSiCI'lllüléSHÓl, amely szintén kitű- nik a magasabb gyermeklétszámmal, még—

sem túlmagas az eltartottak aránya, annak az a magyarázata, amit már fentebb is em—

lítettünk, hogy a felnőtt családtagok, sőt a gyermekek közül is sokan dolgoznak a gaz- daságban és így a keresők számát szaporít- ják. Aránytalanul kevés eltartott van a házieselédek csoportjában, 100 keresőre csupán ll, minthogy itten túlnyomóan ha-

2. Keresök és eltartottak egymáshoz való aránya foglalkozásonkínt.

Propartion de la population active a la population passive, snivant les professions.

li 100 keresőre esett el—

l tartott ,_ Combím

Foglalkozási csoport § d'habííanlsde_la170-

l pulation passwc sur

Groupes dc professions * 1001761'50M68 aciíws

'; 1920-ban 1930-ban ' ezt 1920 m 1930

I. Ostermelés —— Production ?

dusol... 109 122

II. Bányászat, ipar, forgalom Mines, industrie, com—

merce, etc.:

A) Bányászat és kohászat —

Mines et hauts fourncaux . 193 227 Blur—Industria . . . 124 112 C) Kereskedelem és hitel ——

Commerce el crédil . . . 122 107 D) Közlekedés —— Transports 203 199

II. Bányászat, ipar, forgalom ; Mines, haats fonrneauoc,

industrie, commerce et

c'rédit, transports. . . . 185 122 III. Közszolg. és szabadfoglal-

kozások —— Services pu-

blics et professions libérales 122 122 IV. Véderő stb. —— De'fense

nat., etc. . . . . . . . 41 77 V. Napszámosok — Journa-

liers... 95 101

VI. Nyugdíjasok és tőkepén- zesek — Retraiie's et ren—

tiers... 99 113

VII. Házieselédek— Domesti—

gues... 13 11

VIII. Egyéb és ismeretlen ——

Antresprofessions et habi—

tants de profess. inconnue 267 212 Általában —— En général . 113 118

jadon nők a keresők. Érthető Végül, hogy

a véderő csoportjában is jóval, kevesebb az eltartott, mint a kereső, bár 1920 óta az

arányszám jelentékenyen megnőtt, annak következtében, hogy a katonák és az ide- sorozott egyéb keresők házasodása újabban nem ütközik olyan akadályokba, mint ré—

gen. A többi foglalkozási csoportnál az eltartottak száma többé—kevésbbé meghaladja a keresőket. A fentebb elmondottakból fo—

lyik, hogy azokban a foglalkozási csopor—

tokban, amelyekben az eltartottak száma

jobban növekedett, mint a keresőké, növe—

kedett a szóbanforgó arány, míg ott, ahol a keresők száma emelkedett nagyobb mér—

tékben, az arányszám csökkent.

Az itt közölt számok csak nyersen mu—

tathatják be a 10 év alatti változásokat, későbbi tanulmányoknak lesz majd fel- adata, hogy mélyebb betekintést engedje—

nek a társadalom életjelenségeinek szöve- vényeibe e's változásaiba.

Kovács Alajos dr.