A rokkantak és a fogyatékosok helyzete

(1)

STATISZTIKAI ELEMZÉSEK

A ROKKANTAK ÉS A FOGYATEKOSOK HELYZET-Ell DR. LAKATOS MlKLÓS — DR. TÓTH lLDl—KÓ — DR. UJVÁRVI JÓZSEF

Az utóbbi évtizedekben nemcsak hazánkban, hanem a világ számos orsz—ágá—

ban is növekedett a rokkantak és a különböző fogyatékosságban szenvedők száma

és aránya. E növekedést (sok tényező (demográfia—i, egészségügyi, általában jogki- terjeszté—st tartalmazó társadalomib'iztosítáisi rendelkezések. az életkörülmények vál—

tozó—sa. a tudományos—technikai fejlődésből adódó változások stb.) befolyásolja.

Különösen fontosak azok a változások, amelyek az életvitellel és az életmóddal kapcsolatosak.

A felgyorsult társadalmi átrétegződés és a termelési szerkezet megváltozása következtében a felnőtt nfépessé-g nagyfokú mabilsitására is sor került. Új technoló-

giák létrejöttével. új munkahelyek alakulásával sokkal bonyolultabb alkalmazko-

dásra kényszerültek az emberek, mint korábban bármi-kor. Nem is szólva a váro- siasodásról, amely tömeges méretekben telwepüilésváltoztatást is eredményezett.

A jelen d-ollgiozat célja, hogy (megkís—éne'ljen átfogó képet adni a roiklkarnrtnyug-

díjas-ak és a tartós egészségkárosodottak társadalmi helyzetéről. Ezt a témát azért

lis aktuálisnak érezzüik, mert a jelenlegi rosszabbodó gazdasági helyzetben és a

társadalom döntő részét érintő é-letszíinvoxnal-csövlokenéis közepette fontos tudni, hogy

ez a hátrányos helyzetű réteg m'ilyen társadailmai—lfogilallkozá—sii jellemzőkkel rendelkezik, és ennek ismeretében lépéseket lehet tenni ihelyzete további romlásának

megiaikadállyozá'sá ra .1

A ROKKANTAK, TARTÓS EGÉSZSÉGKAROSODOTTAK

FÖBB STATISZTlJKAI JELLEMZÖI A FOLYAMATOS ÉS TELJES KÖRÚ wADATGYÚJTÉSEK ALAPJÁN

A tanulm-ány első részének adatai azokra vonatkoznak. akik egészségromlás.

illetőleg testi vagy szellemi fogyatkozás következtében munka—képességüket leg—

alább hatvanhét százalékban elvesztették. Rokkantsági nyugdijat — az üzemi bal-

' A tanulmány az Országos Középtávú Kutatási—Fejlesztési Terv (OKKFT) TS—3/3/4 számú. ,.A né—

pessé reprodukciójának minősége, egészségi állapota. biológiai státusa" c. kutatási program keretében készüt és Budapesten, 1987. november 12—én ..A népesség egészségi állapotának kutathatósága" c. vita-

ülésen elhangzott előadás kissé módosított változata.

Az elemzés során egymást kiegészítve használjuk és elemezzük a folyamatos és teljes körű adat- gyűjtésekből származó statisztikai adatokat a különböző lakossági kikérdezéseken alapuló reprezentatív adatgyűjtések révén keletkezett adatokkal. A rokkantnyugdíjasokra vonatkozó teljes körű adatok az Orszá—

gos Társadalombiztosítási Főigazgatóság adatgyűjtéseiből származnak. a reprezentatív lakossági felméré- sek adatai pedig az Egységes Lakossági Adatfelvételi Rendszer (ELAR) 1981—1982. évi társadalmi réteg- ződés. életmód. életkörülmények felvételsorozatból és az ugyancsak ELAR keretében végzett 1984-es ..Véle—

mények az egészségügyről" cimű adatgyűjtésből erednek.

Ezúton szeretnénk köszönetünket ifejezni Dauda Sándornénak, aki a rokkantnyugdíjasokra vonatkozó adatok összeállításához, és Tóth Máriának, aki az összefoglaló táblák elkészítéséhez adott nélkülözhetet- len segítséget, valamint Bogosi Györgynének a reprezentatív adatfelvételek számítógépes munkáinak magas szinvonalú elvégzéséért.

3*

(2)

812 DR. LAKATOS MIKLÓS — DR. TÓTH ILDIKÓ —— DR. UIVÁRI JÓZSEF

esetből és a foglalkozási betegségből eredő eseteket kivéve — csak az öregségi nyugdíjkorhatárnál alacsonyabb életkorban bekövetkezett megrokkanásoknál Ie-

het megállapí-tani.

Az elmúlt tiz—tizenöt évben a rokkantsági nyugdíjasok száma rendkivül gyar- san xnőtt annak ellenére. hogy a rokkantsági nyugdíjra jogosultak létszáma az elmúlt másfél évtizedben — főleg az aktív kereső mezőgazdasági termeliőrszövetike—

zeti tagok létszámának esése következtében -— csökkent.

1. tábla

A rokkantsági nyugdíjas népesség létszámának alakulása az öregségi nyugdíjkorhatár alatt és felett levők szerint

A rokkantsági nyugdíjas népesség

száma (fő) aránya (százalék)

Év ebből az öregségi ebből az öregségi

nyugdíjkorhatár nyugdíjkorhatár

együtt m""""" együtt cimü

alatti feleni alatti feletti nők

aránya

1971 . . . . 2107 800 107 200 100 600 —100.0 51 .6 l48,4 26.1

1972 . . . . 3240 100 126 600 113 500 E1004) 527 473 336

1973 . . . . 264 300 1136 800 127 500 l1000 51 .8 483 34,6

1974 . . . . ,293 700 151 400 142 300 ;100,0 51 ,6 48.4 35..2

1975 . . . . 324 000 166 200 157 800 1000 51 ,3 487 362

1976 . . . . 341 000 ii 73 500 167 500 1000 509 49,1 3597

1977 . . . . 364 600 187 100 177 500 1000 51 ,3 48,7 35,4

1978 . . . . 377 200 187 500 189 700 1000 49,7 503 334

1979 . . . . 3910 900 :192 800 198 100 1000 49.3 50,7 34,,1

1980 . . . . 408 200 '196 100 212 100 1000 48,0 52.0 r34,8

1981 . . . . 424 200 199 600 224 600 1000 47,1 52,9 34.7

1982 . . . . 444 100 203 000 241 100 1000 45? [54.3 —

1983 . . . . 448 400 202 100 246 300 1000 45,0 54.9 —-

1984 . . . . 465 300 208 200 257 100 1000 44.7 55.3 —

1985 . . . . 479 700 209 800 269 900 100.0 43,7 56,3 -—

1986 . . . . 491 300 212 000 279 300 100.0 43.2

56.8 -

Forrás: Rokkantságot okozó betegségek—balesetek. Országos Társadalombiztosítási Főigazgatóság. Bu—

dapest. 1984. 23 old.

A rokkantsági nyugdíjasok számát az is növeli. hogy ők a nyugdíjkorhatár betöltése után is rokkantsági nyugdíjra-sok maradnak. (Többek között ez magya- rázza a nyugdíjkorhatár feletti rokkantak számának és arányának igen gyors növe—

kedését.)

A rokkantak nemek szerinti összetétele erősen eltér a teljes népesség megosz- lásától. mivel közöttük jóval magasabb arányban vannak a férfiak. Az, hogy a rokkantaknrak körülbelül kétharmada férfi és csupán egyharmada nő, nyilván .nagy- mértékben abból i-s'adódik, hogy a férfiaknál 5 évvel magasabb a nyugdíjkorha- tár. Ez azonban nem lehet kizárólagos ok. hiszen valamennyi korcsoportban a la—

lkorssági átlaghoz képest a rokkantak között viszony—lag több a férfi. A il—leO'SSÓgI óvt—

lagtól való eltérést ezenkivül magyarázza az is, hogy a férfiak foglalkoztatása tel- jeskörűbb, mint a nőké, és a férfiak inkább dolgoznak olyan munkakörben, amely nagyobb veszélyt jelent az egészségre. illetve balesetveszélyesebb. A férfiak nagyobb arányát .a rokkantak között az is okozhatja, hogy a morbiditási VI'SZO'DYOlk nemenként elég különbözők. azaz a férfiak betegségei álltalában súlyosabbak, mint a nőké és különösen azoknál a betegségi-ajtóknál — például a aszív- és érrend-

(3)

ROKKANTAK ES FOGYATEKOSOK 813

szeri megbetegedéseknél —, amelyek leggyakrabban vezetnek rokkantsági állapot- hoz.2

Az' öregségi nyugdíjkorhatár alattiak és felettiek adatai egyben korösszetételt is jeleznek. Tekintettel arra, hogy az új rokkantsági nyugdíjasok között is az 50 éven felüli férfiak és a 45 éven felüli nők vannak többségben, ezért érthető. hogy az összes rokkantsági nyugdíjas népességen belül 80 százalék körüli a fenti zkor- csoportok aránya. (1975-ig a rokkant nyugdíjasok létszámát befolyásolta az a teny.

hogy a mezőgazdasági szövetkezeti tagok nyugdíjkorhatár—a 5 évvel magasabb volt (: munkásokénál és alkalmazottakénál.) Általában a megrokkanás kormegoszlá'sát több tényező is befolyásolja. Ezek .közé tartozik például a jogosultak létszámának és korösszetételének változása, a népgazdaság szerkezeti átalakulása, egyes kor—

csoportok halálozási arányának. valamint várható élettartamának alakulása. A rokkantsági nyugdíjasok ikorösszetételét természetesen alapvetően befolyásolják az

évenként belépő új rokkantsági nyugdíjas személyek.3

2. tábla

Az új rokkantsági nyugdíjasok kormegoszlása

Munkás. alkalmazott az Mezőgazdasági szövetkezeti tag az

Korcsoport 1975. ] 1980. ; 1984. 1975. 1960. 1984.

évben (százalék)

—19 évig . 0.3 0.3 0.3 0.0 0,0 0.0

20—24 . . . . . . . . 2,,1 1.8 1.6 0.3 O.,4 05

25—29 . . . . . . . . 2,9 32 2.7 0.6 1.2 1.2

30—34 . . . . 4.6 49 5,0 1.2 2.5 3,7

35—39 . . . . . . . . 6,6 6.4 6,7 2.0 5.0 5.4

40-44 . . . 112 9.9 102 5.4 8.5 9,5

45—49 . . . 18.8 16.8 15.8 12,0 17.0 .16.3

50—54 . . . . . . . . f33m1 GOLÓ 30.5 _23.8 131 ,5 371 ,0

55—59 . . . 15.9 21.8 22.0 23,5 27,8 27,8

60—64 . . . — -— - 27.6 — —

Nyugdíjkorhatáron felüli . . , 4,5 4.9 5,2 3,6 6,1 4,6

Összesen 100,o mao 1oo,o ' 100,o ) 100,o 1oo,o

Forrás: lásd az 1. táblát.

Az adat-okból nyilvánvaló, hogy a nyugdíj előtti öt esztendőben tetőzik a rok-

kanttá nyilvánítás. E tendenciának egyik oka. hogy az idősebb korosztályakhoz

tartozok körében mind gyakoribbak a súlyosabb kimenetelű keringési rendrszeri.

daganatos és anyagcsere—betegségek, valamint az elmezavarok előfordulása. de számottevő körülmény az is, hogy a munkahelyeken elég nagy az egészségükben károsodottaikkal szem—'benui idegenkedés, amely abban nyilvánul meg, hogy a vál-

lal—atok, intézmények. megrokkant dolgozóilktól mielőbb meg akarnak szabadulni.

(A racionális gazdálkodás kialakulásával felszínre kerülő jelentős munlkaerő—fe—

les'leg, valaminta nyugdíjkorhatár esetleges felemelése még inkább az egé—szsé- gükben károsodott személyek előbbi rokkantnyugdíjazása irányába fog hatni.)

Ez a szemlélet azért is káros, mert így olyanok is kikapcsolódvnak a társadal—

milag szervezett munlkából. akik áthelyezéssel. részben új szakképzett—iség megszer-

3 Dr. Fodor András: Adalékok a magyarországi nyugdíjas, járulékos népességről (1949—1982). Demog- ráfia. 1983. évi 2—3. sz. 374—406. old.

' A tartós egészségikórosodáshoz, rokkantsóghoz vezető okok. Szerk.: Novák Mária. Szakszervezetek Elméleti Kutató Intézete. Budapest. 1983. 15—32. old.

(4)

814 DR. LAKATOS MIKLÓS — DR. TÓTH lLDIKÓ -- DR. UJVARI JÓZSEF

zésével vagy egyéb módon még aktív tagjai lehetnének a társadalomnak. (Nem

beszélve arról. hogy a rokkanttá nyilvánítás okaként megj—elölt beteg-ségek egy

részénél a korszerű onvosi szemlélet éppen a munkát tekinti tenópsiánolk.)

Az új rokkantsági nyugdijasokat a rokkantság foka szerint három kategóriába *

lehet sorolni: -

-- az !. rokkantsági csoportba tartozik az, aki teljesen munkaképtelen és lakások gon— _, dozósára szorul;

— a Il. rokkantsági csoportba tartozik az, aki teljesen munkaképtelen. de [mások gan—

d—ozásóra nem szorul;

-— a llll. rokkantsági asopontba tartozik az. aki rokkant, de nem teljesen munkakép—

telen (munkaképességét 67 százalékban vesztette el).

3. tábla

A rokkantsági nyugdíjasok megoszlásának alakulása a rokkantság foka szerint

Munkás. alkalmazott az Mezőgazdasági szövetkezeti tag az

Rokkantsági fok 1975. 1980. 1984. 1975. 1960. 1984.

évben (százalék)

!. . . 1.3 1,7 i,? 0.1 1.6 1..6

ll. . . . . . 13,4 14,10 11,4 1,8 12,4 11.1

lll. . . . . . 853 84.13 869 98,1 86!) 87.3

Összesen

100,o ! mon ] 10,

0 0

I 10,

O O

! 1oo,o mao

l

Forrás: lásd az 1. táblát.

A rokkantsági fok szerinti megoszlásból is jól kiolvasható. hogy a rokkant—

nyugdíjlclsoík zömét 0 Hl. fokozatba soroltak adják. Ök azok, akiknek egészségká-

rosodása olyan jellegű, hogy megfelelő komplex rehabilitáció után megmaradt mu—ntka—képességüiket még , hasznosítani lehetne.

A TARTOS EGÉSZSÉGKÁROSODOTTAK, FOGYATÉKOSOK TÁRSADALMl—GAZDASÁG! JELLEMZÖI

A ijel—en fejez-et adatainak lomnása a fent említett két rfelwétel fogyaté'kosokra.

rtantós cegészségkárosedottrtvaikna vonatkozó kérdéseire adott válaszok.

Mindkét felvételben azokat a személyeket minősítették fogyatékosoknak. akik- n-ek olyan testi vagy értelmi, illetve érzékszervi fogyatékosságuk van. amely gátolja őket a normális, .a megszokott, az általános életvitel gyakorlásában. Közöttük tehát

[jelentős számban vanm—ak olyan személyek, akik az előzőkben vizsgált rokkant-

sági nyugdíjasok között nem szerepeltek. Igy (: gyermekkorúak. továbbá azok. akik

nem dolgoztak, illetve akiket nem testi vagy értelmi és érzékszervi fogyatékosságuk

mia-tt százarlékalvbaik le. Viszont olyan személyek is ide tartozhatna-k, ankiik fogyatéko- lso'k ugyan. de aktiv keresők/*

A jelentős eltérések ellenére célszerű—nek lótúwulk egy tanulmány keretében ösz- szeioglal-ni a rokkantsági nyugdíjasok és a fogyatékosok főbb jellemzőit, hiszen

a rokkantság. illetve a fogyatékosság mindkét réteg—et gátolja a normális. a meg-

szokott életvitel gyakorlásában.

* Lásd: A népesség egészségi állapotának néhány ismérve és összefüggése az életmód—életkörülmé—

n ek eg es jellemzőivel. 1981. Központi Statisztikai Hivatal. Budagest. 1986. 195 old.: Vélemények az egész—

ségügyrgl. az egészségügyi intézmények igénybevétele. Központi tatisztikai Hivatal. Budapest. 1988r25—26, old.

(5)

ROKKANTAK ÉS FOGYATEKOSOK 815

Demográfiai, foglalkozási jellemzők

A fogyatékosok között összességében a férfiak aránya valamivel nagyobb volt.

mint a nőké. Természetesen minél idősebb ko-rosztólyről van szó — csakúgy, mint a népesség egészében ta'bausztultnól —. aununól jelentősebb a nők hányada.

A fogyatékosok korösszetétele eltér az egétsz—ségesekétől és a tartós betegség- ben szenvedőkétőil egyaránt. Az 50 éven aluliak aránya a fogyatékosok között 1981- ben 40, az egészségesek körében 82, a tartósan betegek között pedig 33 százalék volt. A fogyatékosokat is csopontosi—thlatj-utk aszerint, hogy szenvednek-e tartós be- tegségben vagy sem, és ez a szempont a korösszetételt. különösen a gyermek- korúak arányát tekintve sem mindegy. A tartós betegségben nem szenvedő fo- gyatékosok körében a 14 éven aluliak arórnya 13 százalék volt. A tartós beategség- 1 ben szenvedő fogyatékosok között viszont csak 1 százalék volt a gyermekkorúak aránya. '

Az adatok arra utalnak. hogy a tartós betegséggel lnem rendelkező fogyaté- kosok között vannak azok az értelmi és testi fogyatékosok, akik elsősorban a fia—

tallvdblb korosztályhoz tartoznak, és valószínűleg születésük óta a tartós egészség-

kó rosodorttolk közé fszó'mita n-ok.

A továbbiakban az egyes demográfiai és foglalkozási ismérvek elemzésénél

eltekintünk a 14 éven aluliak csoportjától. és csak a 15 éves és idősebb népes- sége—t vizsgáljuk, mert úgy véljük, hogy a fogyatékosok helyzetét így jobban össze tudjuk *haso—nllí'tarni más társadalmi csoportokév—aul. (Az 1984-es adatok szerint a 15 éves és idősebb né'pess'églből 75 százalék volt a 15—59 évesek aránya, a fogyo- tékosok között ez a mutató csak 50 százalék.)

4. tábla

A 15 éves és idősebb személyek egészségi és családi állapota, 1984

l Nőtlen !

- ' Hő U vegy Elvált

Egészségi állapot % Összesen hajadon zas 1 l

! személyek száma az összes személy

; ! százalékában

Egészséges . . . '100,0 23,7 65,8 6.1 4.4

Fogyatékos . . . . . . 100,0 18,2 55,6 21,8 4;5

Tartós beteg* . . . . . 100.0 5.6 68,8 19.7 5.8

Összes személy . . . . 100,0 18,1 óó,1 11,0 4.8

' Itt és a továbbiakban a fogyatékosok között levő tartós betegek nélkül.

Forrás.- Vélemények az egészségügyről. az egészségügyi intézmények igénybevétele. Központi Statisz- tikai Hivatal. Budapest. 1988. 86 old.

A fogyatékosok társadalmilag nehezebb helyzetét jelzi. hogy közöttük 1984- ben csak 56 százalék volt a házias-ok arró'nya. szemben az egészséges személyek—

nféal mutatkozó 66 százalékos hányaddal. Ennek a különbségnek nem lehet egye—

düli magyarázata az egészséges személyek fiatalabb korösszetétele, ugyanis a

tartós betegeknél — akiknek körében a legmagasabb az időskorúak ord—nyo -— a

házaspárral élő személyek hányada 69 százalék volt. (Itt meg kell jegyez-ni. hogy abban az esetben. ha a 15 éven felüli népességet két nagy korcsoportra, 15—59 évese-kre, illetve 60 évesekre és idősebbekre bontjuk. akkor az utóbbiak esetében a tartós betegek, illetve a fogyatékosok között a háza-sok a—róvnya erősen közelít egymáshoz.) A magyarázat egyértelműen abban keresendő, hogy különösen a fiatalabb ko—rosztó-lyokba tartozó fogyotélkoiso'knóll a társadalom egyéb *réit-egeihez ké- pest kis—ebb az esély —- egyes fogyatékos fajtáknál. például a szellemi fogyatéko—

(6)

816 DR. LAKATOS MlKLÓS — DR. TÓTH lLDlKÓ -— DR. UJVÁRI JÓZSEF

sok nagy részénél objektiwe nem is lehet -— társas kapcsolatok teremtésére. Külö-

n'ösen igaz azokra a 15—59 éves fogyaté—koso'kra. akiknek nincs tamtóes betegségük.

körükben ugyanis a nőtlenek és ha—jadoxnok anánya 43 százalék volt. Az e kor-

osztályba tartozó tartós betegséggel biró fogyatékos—oknál viszont ez az arány csak

19 százalék volt.

A családi állapot önmagában természetesen nem mutatja meg, hogy az adott

személy milyen osaládi körülmények között él. Ezért szükséges a fogyatékosok csa—

ládon belüli helyze-télnek. ún. család—i állásának az elemzése is. A fogyatékosok szempontjából különösen fontos, hogy milyen mértékben kénytelenek családon 'kívül vagy egyedül élni. 1984-ben a fogyatékosok 14 százaléka. az egészséges sze- mélyek 6. a tartós betegek 13 százaléka tartozott az egyedül állllólkő közé. Kor—

, csoportos bontásban ez azt jelenti. hogy a 15—59 éveseket tekintve az egyedül

állóik aránya a fenti sorrendben 4.3 és 5.0 százalék volt. A 60 éves és idősebbek

körében ugyancsak jelentősebb eltérés volt az említett három csoport között. Ezek az adatok azt mutatják. hogy a fogyatékosok között az egyedül állók aránya nem tér el jelentősebben más réteg—ekétől. különösen a tartós betegek—étől. Természe- tesen azért kivá natos lenne. hogy a fogyatékosok között az egyedül állák aránya

még alacsonyabb legyen, hiszen egészségi állapotuk nagyon nehézzé teszi szlá-

mukra az egyedül élést.

A családban élő fogyatékosok között — hasonlóan a családi állapotnál ta- pasztaltakéhoz — alacsonyabb volt a férj. feleség. élettárs kategóriába tartozók aránya. mint az egészséges személyek, illetve a tartós betegek között. Az a tény, hogy a fogyatékosok között kiugróan magas volt a családhoz kevésbé tartozó egyéb rokon. nem rokon családi állású személyek aránya, a családok igyekezetét jelzi, hogy a fogyatékos személyeket lehetőleg családon belül lássák el.

5. tábla

A 15 éves és idősebb személyek egészségi állapot és családi állás szerint, 1984

Családban élő

. f' '. . E _

Egészségi állapot (is;? rá';- lapm gyep fel- 333: sál?!

együtt ség. anya mek menő nem álló

élet— rokon rokon

társ

Egészséges . . . 1 100.0l 94.3 6614 3.3 20,4 15 247 5,7

Fogyatékos . . . 1000 86,4 55,9 29 12.6 7,7 7.3 136

Tauntós beteg* . . 1OD,0 87.11 69.7 4.8 3,1 SA 4.4 12.6

3.0 3.4 8,2

Összes személy . 1000 91,8 66,7 3.7 14,8

' Lásd a A. táblát.

Forrás: lásd a 4. táblát.

A fogyatékosok iskolai végzettsége a lakossági átlagnál jóval alacsonyabb.

és ezáltal nincs módjuk a munkák közti viszonylag szabadabb válogatásra. 1984- ben a lakosság 30 százaléka nem végezte el az általános iskola 8 osztályát. a — fogyatékosok között ez az arány 54 százalék volt. Tekintettel arra, hogy az iskolai

végzettség színvonala erősen függ a korösszetételtől. ezért érdemes figyelembe

5 Az ELAR-mintában nem szerepelnek az intézeti háztartások. ennek következtében azok :! fogyatéko- sok is hiányoznak. akik valamilyen szociális. egészségügyi intézetben élnek. Az ellátás szempontjából ők nem tekinthetők egyedül állónak, hiszen az intézmény, amelyben élnek. gondoskodik szükségleteik rend-

szeres kielégítéséről.

(7)

ROKKANTAK ÉS FOGYATÉKOSOK 817

venni ezt a tényt is. A 15—59 évesek között már kisebb (BOD/o) volt azoknak a fo- gyatékosoknak az aránya. akik nem végezték el a 8 általánost. a 8 osztályt végzet-

tek hányada pedig elérte az országos átlagot (410/0). Mindenképpen bíztató.

hogy az ebbe a korcsoportba tartozó fogyatékosok között már jelentősebb volt

azoknak az aránya, akik a 8 általánosnál magasabb iskolai végzettséggel rendel-

keznek (290/0).

A 60'évesek és idősebbek körében pedig mindegyik iskolatípusnál kisebbek a különbségek, mint a fiatalabb korcsoportnál.

6. tábla

A 15 éves és idősebb személyek egészségi állapot, kor és legmagasabb iskolai végzettség szerint, 1984

Általános iskola

-— , Szak,- Felső-

s osz- mvnkgs- Közép- tfokú

;Korcsoport. tályánál a osztá- kepzot, iskolát taninté-

egészségi állapot Összesen keveseb- llyút .sme (lehet

bet Iskolat

végzettek az összes személy százalékában

Összes személy 100,0 29,6 34.45 11,6 17,1 7,1

Ebből fogyatékos . . . . 100,0 54,2 27,7 5,1 9,7 3,3

15—59 éves . . . . . . . 100,0 15,3 40,5 l-15,.4 2055 82

Ebből fogyatékos . . . . 100,0 ' 299 4:0M7 1'0i,5 14.8 4.1

60 éves és idősebb . . . . 100,0 72,5 lő,? -— 6,7 3,9

Ebből fogyatékos . . . . 100,0 77,2 15.3 — 4.9 2.6

§

A fogyatékosság. a tartós egészségkárosodás jellegéből adódik. hogy az e körbe tartozó személyek gazdas—ági aktivitása Ajwelen—tősen eltér a lakossági átl-ag-

tól.

7. tábla

A 15 éves és idősebb személyek egészségi állapot, kor és gazdasági aktivitás szerint, 1984

, I - , , l -

É Aktnv altrlív Elbar— Akt'v aknlív Eltdr- Axhv akrlíV Eltar—

tott unott ___ nott

Egészségi állapot % kereső kereső kereső

j az összes személy a 15—59 évesek a 60 éves és idősebbek

l százalékában

Egészséges . . . . . . 69v1 169 '14,0 78,5 6.6 14,9 7,4 84,5 8.1 Fogyavbélkos . . . . . . 26.1 59.1 14,8 52,2 302 17,7 1.6 86.3 12,1 Tartós babe-39" . . . . . 38,4 50,4 11,,1 67,8 229 9,3 3.2 83.5 '13,4 Összesen . . . . . . 57,6 29,2 13,2 75,3 10,9 13,8 4,5 84,1 11,4

' Lásd a A. táblát.

A 15 éves és idősebb népesség 58 százaléka tartozott az aktív keresők közé,

ellentétben a fogyatékosokkal. akiknek 26 százaléka dolgozott. Igen magas, 59 százalékos arányt képviseltek a fogyatékosok között az inaktív keresők. Ezen ada—

(8)

8118 DR. LAKATOS MIKLÓS -— DR. TÓTH ILDIKÓ — DR. UJVARl JÓZSEF

tok alapján megállapítható, hogy a fogyatékosok döntő része akár aktív kereső—

ként. akár inaktív keresőként, de kisebb—nagyobb jövedelemmel rendelkezik. (A fo—

gyatékos inaktív keresők jelentős része egyben a rokkantsági nyugdíjasok táborát

is gyarapítja.)

A gazdasági inaktivitásnál is célszerű a 15—59 évesek korcsoportját külön vizsgálni, ugyanis a fogyatékosoknak több mint fele ebben a csoportban már az aktív keresők közé tartozott, és az inaktív keresők hányada is közel egyharmad ' volt. (Az inaktív kereső fogyatékosok 26 százaléka volt 15—59 éves.) A togyaté—

kosok között az eltartottak aránya ugyan nem tér el jelentősen a lakossági át—

lagtól, de a 15—59 éves fogyatékosok között az eltartottak aránya 4 százalék-

ponttal volt magasabb a 15—59 éves népességben mértnél.

A tartós betegségben nem szenvedő fogyatékosok között az eltartottak aránya jóval nagyobb volt, mint a tartós betegségben szenvedő fogyatékosok között. (Ez

nyilván összefügg azzal. hogy az előbbiek között nagyobb volt a nőtlen, hajadon

családi állapotú. illetve a gyermek családi állású személyek aránya is.)

A fogyatékos aktív keresők döntő része (960/0) a 15—59 éves aktív keresők közé

tartozott. Érdemes megvizsgálni, hogy ennek a minden bizonnyal hátrányosabb munkaerőpiaci pozícióban levő csoportnak melyek a főbb foglalkoztatási jellem- zői. Az iskolai végzettség vizsgálatánál is kiderült, hogy a fogyatékosok iskolai végzettsége jóval alacsonyabb az átlagosnál. különösen a közép- és felsőfokú végzettségűeket illetően. Ez abban is megmutatkozik, hogy 1984—ben az aktív kere- ső 15—59 éves fogyatékosoknak csak 22 százaléka tartozott a szellemi foglalkozá- súak közé. Figyelemre méltó viszont, hogy a szak- és betanított munkások aránya elérte az aktív keresők átlagát. Ez azt jelenti, hogy a dolgozó fogyatékosok nagyobb része — a szellemi foglalkozásúakkal együtt — viszonylag könnyebben tud beilleszkedni a társadalmilag szervezett munkába. A fogyatékosoknak az átlagos- nál alacsonyabb képzettségével van összefüggésben az. hogy viszonylag magas a segédmunkások, illetve a mezőgazdasági fizikai dolgozók aránya.

8. tábla Az aktív kereső 15—59 évesek egészségi állapot,

alap-állománycsoport és beosztás szerint, 1984

! ' ! Fizikai foglalkozású

Sze! Ie- * "—

l Aktív űg- rszak- xbeta— segéd- 92532. kirúgu—

Egészségi állapot % ággá ilalrko- együtt mtott ! , sági 'kiské- 1 sen zású _,,._—_,——__ —-———* dolao- rea—

[ munkás zó kedő

; az összes aktív kereső százalékában

! l

Egészséges . . . 11000 30.0 WM) 226,7 ] 219 ! 6.9 10..7 : 3.8 Fogyatékos . . . 1000 21.6 78,4 26,3 22,5 10.8 14.15 4.2

Tartós beteg' . . 100!) 27,7 72.3 .19,5 272 8.8 'l'l,3 5.,5

Összesen . . . 100,0 29,3 70,7 25,2 23,0 7.3 11,0 4.2

' Lásd a 4. táblát.

Az 1981. évi ELAR-ffe'livétel vizsgálta az egészségügyi állapot és a munka—körül—

mények kapcsolatát. így a munkakörülmények szempontjából nem mindegy, hogy valaki olyan munkakörben dolgozik-e, ahol a megszokottól eltérő munkarend van.

A fogyatékosok 27 százaléka dolgozott olyan munkakörben. ahol a heti pihenőnap

(9)

nem mindig szombatra, illetve vasárnapra esett. Az egészségeseknél ez az arány csak 23 százalék volt. Hasonló hátrányos helyzet tapasztalható a kötött munka—

időben dolgozókat illetően, ugyanis a fogyatékosok az egészségeseknél nagyobb arányban dolgoztak ilyen munkarendben. A fogyatékosokra nézve hátrányos kü—

lönbségek mind a szellemi, mind a fizikai dolgozók körében jelentkeztek. az utóbbiaknál valamivel nagyobb mértékben. Az adatok alapján megállapítható.

hogy éppen a fogyatékosok — akiknek egészségi állapotuknál fogva az átlagos- nál nagyobb mértékben lenne szükségük kedvezőbb munkakörülményekre — dol—

goznak olyan munkakörökben. amelyek kevésbé biztosítanak rugalmas foglalkoz- tatást. A munkáltatók egy része kihasználja. hogy a fogyatékosokat az átlagnál jobban kötik egyéb szempontok. például a lakóhely és a munkahely közötti távol—

ság, a közlekedés stb., és így kevésbé tudják érvényesíteni érdekeiket, kevésbé tudnak munkahelyet változtatni.

Ebbe a témakörbe tartozik az a kérdés is, hogy az egyes munkakörökben milyen mértékű a túlórázás lehetősége vagy kényszere? Az 1981-es ELAR-felvétel adatai szerint a fogyatékosok valamivel kevesebbet túlóróztak. mint az egészséges személyek. Ez azonban nem egyértelműen pozitív, mivel az egészségi állapot szem—

pontjából mindenképpen jó dolog, hogy kevesebbet kell túlórázniuk. de (: jöve—

delmi helyzet oldaláról nézve már nem ilyen egyértelmű, és a fogyatékosoknak — a későbbiek során részletesen tárgyalt — az átlagnál kedvezőtlenebb jövedelmi

színvonalót a kisebb túlóraszámok is befolyásolják.

A fogyatékosság jellege és oka

A fogyatékosok döntő többségének. 96 százalékának csak egyféle fogyaté—

kossága volt. A fogyatékosok legnagyobb része mozgáskorlótozott. Jelentős volt még a vakok és csökkentlátók aránya. A férfiak körében nagyobb volt a többféle fogyatékosságban szenvedők és a mozgáskorlótozottak arónya. mint a nők között.

A mozgáskorlótozottak egy része a munkatevékenység közben vált fogyatékossá.

és mivel a férfiak között nagyobb arányú a foglalkoztatás. mint a nők körében.

valamint a férfiak által végzett munka balesetveszélyesebb. ezért érthető a férfiak nagyobb hányada. A városban. illetve a községben élő mozgáskorlótozottak kö- zötti különbségnek hasonló a magyarázata.

9. tábla

A 15 éves és idősebb fogyatékosok a fogyatékosság jellege, nem és településtípus szerint, 1984

Fogyatékos

Afogjícixílégkeosság ! l városban l községben

összesen íférfi nő ——M———-———

l élő

Egy fogyatékossága van 96,2 l 94,7 1 97,4 l 97,.5 l 95.0

Ebből: [ ) l

szellemi . . . . . . 7.3 6.2 ; 7.9 5,7 8,8

vak. csökkentlótó . . . 28.D i 23,7 ' 3L7 2w5,5 ; 30.11 süket, nagyothalló . . 16,7 18,1 ' 15.9 ] 17,9 i 15,.8 mozgóskorlátozott . . . 442 [ -46,7 . 41,9 48,4 ! 40,0

Több fogyatékossága van 38 5.3 2.6 l 25 l 5.0

Összes fogyatékos 100,0 ' 100,0 ' 100,0 ! 100,0 ' 100,0

(10)

820 DR. LAKATOS MIKLÓS -— DR. TÓTH ILDIKÓ —- DR. UJVÁRI JÓZSEF

Az 1984. évi ELAR-felvétel során megkérdeztük a fogyatékosokat és a tartós

betegeket, hogy mi lehet az oka fogyatékosságuknak és betegségüknek. A fogya-_

tékosok és a betegek egy része természetesen nem tudta. vagy nem volt véle-

ménye az egészségi állapotát befolyásoló tényezőkről. hiszen még a szakemberek is nehezen tudják megállapitani egy betegség kialakulásának végső okát. Ennek következtében mindegyik vizsgált kategóriában elég nagy volt azoknak az aránya.

akik nem tudtak konkrét véleményt mondani fogyatékosságuk vagy betegségük

eredetéről. Ezért a 10. táblában a konkrét okot megjelölő válaszokat leválasztottuk és külön vizsgáltuk. Véleményünk szerint 50—60 százalék közötti arányuk már elég

ahhoz. hogy bizonyos következtetéseket lehessen levonni az egészségi állapotot

befolyásoló tényezőkről.

10. tábla Az egészségi állapotot kedvezőtlenül befolyásoló tényezők említése, korcsoport szerint, 1984

Meg tudja Ebből:

itélni, és

;Ngr" -————————————

u a .

.

t— '

aláí,

'

mes];- konk- , kiállít ,mun- áfd- '*ég'

, _ , itélni rét egyeb és bioló— kővel dal _ 3973

Egeszségi allapot fogya- giai kap- család: ellátás

__M______gg_5_m_'__g__ együtt , s tos 156; óra

.. utaló

GZosszesen

százalékában okokat emlit

Összesen

Csak fogyatékos . . . . 20,3 z55,9 23.8 100l.0 68,4 24,1 1,6 2,3 3.8 Fogyatékos és tartós beteg 19,1 673 13,7 100,.0 43,9 46,0 ó,5 2.5 1.2 Fogyatékos együtt . . 19,6 62,4 18.0 i1OO,,0 532 376 4,6 2.4 2.1 Tartós beteg . . . . 28.5l 5845 13,3 Mill—0.0 38,1 44,9 12,1 4,3 0.7

i15-59 eves

Csak fogyatékos . . . . 18,4 602 215 100,0 725 207 1.2 0.7 4,6 Fogyatékos és tartós beteg 11,3 74,6 14.1 100,0 45,3 45,7 6,8 2.2 - Fogyatékos együtt . . 15,5 66,0 18.5 ,100,.0 60.3 32,0 3.8 1.4 2.5 Tartós beteg . . . . 27,7 60,1 12l2 100,0 39,6 42,8 12,6 4.0 1.0

60 éves és idősebb

Csak fogyatékos . . . . 24,5 46,8 2817 mom 56,0 33,4 2,6 6.5 1.5 Fogyatékos és tartós beteg 23,1 63,4 13.5 :100w0 43,1 46,2 6.2 2.7 1,9 Fogyatékos együtt . . 23.4 59,1 17.5 1009 45,8 43,5 55 3.5 1,.8 Tartós beteg . . . . 28,5

57,0 14,5

100.0 36,1 47,5 115 46 0,2

Forrás: lásd a A. táblát.

Az adatok azt mutatják, hogy a két legfontosabb ok a biológiai eredetű ok és a munkahellyel. munkával kapcsolatos tevékenység. Azoknál a fogyatékosoknál legnagyobb a biológiai eredetre visszavezethető tényezők aránya. akiknek nincs

tartós betegségük.

A tartós betegségben szenvedő fogyatékosok között az öröklésre hivatkozók

aránya alacsonyabb, a munkatevékenységet megjelölők aránya magasabb volt.

mint az előző kategóriában. Ebben a körben az életmódot hibáztatók aránya is elég magas volt.

A tartós betegek között a munkatevékenységre és az életmódra utalók együt—

tes aránya elérte az 57 százalékot. Ez a mutató az összes fogyatékos között

(11)

ROKKANTAK ES FOGYATÉKOSOK 821

csak 42 [százalék volt. :(A válaszolók övnism—erertét, reális helyzet—értékelését jelzi, hogy betegségük, fogyatékosságuk okaként viszonylag sokan helytelen életmód—

jukat, életvitelüket jelölték meg.)

Ósszeségében megállapítható, hogy a fogyatékosok és a tartós betegek ún.

objektív körülményekre, illetve az öröklésre. a születéssel kapcsolatos problémákra való hivatkozás alapján különültek el. Ennek ellenére azért igen jelentősnek tart—

juk azt a körülményt, hogy a fogyatékosság okaként milyen sokan jelölték meg a munkával kapcsolatos tevékenységüket, ami jelzi, hogy még sok a tennivaló a munkahelyek, munkakörülmények egészségre káros hatásainak csökkentésében.6 Egészségi panaszok

Az egészségi állapot értékelését bizonyos fokig gazdagítja az elsősorban nem konkrét betegséghez kötött panaszok, tünetek előfordulásának vizsgálata.7 A különböző, főleg reumatikus jellegű panaszok. tüvnetek előfordulása a meg-

kérdezettek közel kétharmadát jellemezte. Természetesnek tekinthető, hogy minél

rosszabb egészségi állapotú valaki. annál több az egészségügyi panasz előfordu- lásának lehetősége. Ennek megfelelően a tartós beteg-ek 86 százaléka, a fogya—

tékosok 84 százaléka válaszolta azt, hogy van valamilyen panasz—a, tünete. Az egészséges személyek körében is magas, 57 százalék volt azoknak az aránya. alk—ik—

nek volt valamilyen panaszuk. A panaszok súlyosságát érzékelteti az. hogy a po—

nasz okoz-e valamilyen problémát a mindennapi tevékenységben. A tartós beteg- ségben szenvedők 50 százaléka, a fogyatékosok 45 százaléka jelezte. hogy az adott panasz, tünet akadályt jelentett mindennapi tevékenységében. Az egészsé—

ges személyek körében ez a mutató 48 százalék. (Ez utóbbi feltűnően magas arány talán azzal magyarázható, hogy az egészséges emberek. ha panaszuk van, erőteljesebben korlátozva érzik magukat mindennapi tevékenységükben, mint azok, akik betegségük vagy fogyatékosságuk révén bizonyos fokig már ehhez az állapothoz hozzászoktak.) Az adatok korcsoportok szerinti vizsgálata azt mutatja.

hogy a panaszok előfordulási gyakorisága az életkorral együtt emelkedik, de az egyes kategóriák közötti különbségek számottevően nem változnak.

A fogyatékosok és a tartós betegek a panaszok előfordulásának mértékében alig különböznek. A fogyatékosok körén belül viszont a tartós betegség léte vagy nem léte jelentős különbséget okoz. A tartós betegség—ben szenvedő fogyatékosok- nak szinte teljes köre (960/0), míg a tartós betegséggel nem rendelkező fogyatéko—

so—knfalk ,,csak" 76 százaléka jelzett val—amilyen panaszt. tünetet. A panaszok, tüne- tek súlyossága szempontjából az eltérések hasonlók.

A panaszok előfordulási gyakorisága szempontjából tehát a tartós betegség- ben szenvedő fogyatékosok vaninaik a legnehezebb helyzetben. Ez érvényes a fia- tailazbib és az idősebb korosztályokra egyaránt.

Az 1981. évi ELAR—felvét—el lehetőséget nyújt az egyes panaszfa—jták előfordu- lási gyakoriságának a vizsgálatára is. A fejfájás. (: kimerültség, az alvászavar, a feszültség, a szomorúság és az emlékezetkiesés gyakran neurotikus jellegű tüne—

tekként is értékelhetők, de nem ritkán igen enyhe formában zajló heveny be- tegség, egyes esetekben pedig idült, néha súlyos betegség jele is lehet. Annak

6 Ez utóbbiak értékelése azért problematikus, mert nem tudjuk. hogy az egészségi állapotot befolyásoló tényezők közül melyik vonatkozik a betegségre és melyik a togyatékosságra. Valószinű — mint a koráb- biakban is megállapítottuk —. hogy ebben a körben találhatók azok. akik valamilyen betegség vagy baleset miatt lettek fogyatékosok vagy rokkantak. igy feltételezhető. hogy az öröklésre való hivatkozás egy része a fogyatékosságra, a munkára történő hivatkozás egy hányada a betegségre vonatkozhatott, még-

hozzá arra a betegségre, amelynek eredménye lett a fogyatékosság.

7 Ezen adatok forrása az ELAR 1981-es egészségügyi felvétele.

(12)

822 DR. LAKATOS MIKLÓS —— DR. TÓTH ILDIKÓ — DR. U.IVÁRl jóZSEF

elkü'lönitésélhez azo-nban, hogy a konkrét esetekben milyen eredetű panaszokról

van szó, természetesen a kérdő'írves adatfelvételi módszer nem elegendő.

11. tabla

A 15 éves és idősebb személyek egészségi állapota és egészségi panaszaik, 1981

Az összes A 15—59 éves 533631?

Egűszségi állapot megkérdezettek panasza

nem volt ! volt ! nem volt ! volt nem volt [ volt soíát csoportjuk szómalékóbun

Egészséges . . . 42.15 5724 45.11 [ 54.6 22.8 77.2

Csak fogyatékos . . . 242 75.8 29,3 70,7 ;15,3 84.,7

Fogyatékos és tartós beteg . 3,8 962 %B 95,.2 3.2 —96,.8

Fogyatékos együtt . . . 16,0 84.0 223 77.,2 8.6 om

Tartós beteg . . . 14,3 85,7 18,3 81,7 89 91,_1

Osszesen . . . 33.19 66,í 39,3 60,7 14,3 85,7

Forrás: A népesség egészségi állapotának néhány ismérve és összefüggése az életmód—életkörülmények egyes jellemzőivel, 1981. Központi Statisztikai Hivatal. Budapest. 1986. 195 old.

A felsorolt ponaszfa'j—tók közül illeggyalkraibban — az egész népességre vetítve

— a fejfájás 45 és a kimerültség 36 százalékban fordul elő. Aslvószavvanra és fe-

szültségre panaszkodott a népesség egyharmada. A szomorúság és az emlékezet—

kiesés említése viszonylag ritkán fordult elő. Ez utóbbi két ponarszfajtua va fogyaté—

kosok között jóval gyakoribb volt, mint a tartós betegek között. ellentétben az eilső négy panasszal. amelyekkel a tartós betegek :körélben lehetett gyakrabban

találkozni.

i12. tábla

A 15 éves és idősebb személyek egészségi állapot és néhány panaszfaita szerint, 1981

Fej fáj ásra Kimarült- Alvás- Feszült- Szomorú- Emlékezet-

Egészségi állapot ségre zavarra ségre sógra kiesésre

panaszkodók az összes személy százalékában l

Egészséges . . . . . . . * 37,5 29,7 az:. 245 12,;7 4,9

Csok fogyatékos . . . 52.8 36,6 42,4 32,3 25.4 18.59

Fogyatékos és tartós beteg . 69,0 53,3 67,6 46,6 459 34,8

Fogyatékos együtt . . . 59,3 43,3 52,6 38.0 33,7 25,3

Tartós beteg . . . 62,2 49.4 569 l MA j 28.0 17,8

Összesen . . . 45.0 35,6 32,9 i 29,7 ; 17,6 9.2

A bemutatott adatok alapján megállapítható, hogy mind az egészséges. mind a fogyatékos, mind a tartósan beteg csoportok esetében elég magas a neuró—

zisra utaló panaszok előfordulási gyakorisága. ami azt is jielcenühseti. hogy az esetek legnagyobb részében a neurózis valamilyen formája is meghúzódik a szervi elváltozások árnyékában.

(13)

Az otthoni ápolás

Az 1984. évi ELJAR-ifelvétel adatai azt mutatják. hogy a fogyatékosok viszony-

lag kis részének. 13 százalékának volt szüksége rendszeres otthoni fel-ügyeletre.

(Ez nem jelen-ti azt, hogy a többi fogyatékosnak ne lenne szüksége vall—amilyen

nem állandó. nem rendszeres segítségre.) A rendszeres otthoni felügyelet iránti igényt természetesen befolyásolja a fogyatékosság jellege. valamint bizonyos szempontból a lakóhely településének típus—a is.

Azoknak a fogyatékosoknak volt a legnagyobb szükségük az otthoni felügye—

letre, akiknél a fogyatékosság Halmozottan jelentkezett. A szellemi fogyatékosok nehéz helyzetét jelzi, hogy körükben a több fogyatékosságban szenvedőkkel közel azonos arányú volt az igény a rendszeres otthoni ápo—láisna, ellátásra. A leginkább függetlenek. legkevésbé támogatásra szorulók a süketek és a nagyothallók vol—

tak.

Ha településtípus szerint vizsgáljuk az adatokat. aikkor azt találjuk. hogy a

városokban nagyobb igény volt az otthoni segítségre. mint a falvakban. Ennek az

lehet a magyarázata, hogy a falvakban nagyobb szerepe van a szomszédsági, ro- koni kapcsolataik—nak, és ez a körülmény még állandó otthoni felügyelet nélkül is nagyobb biztonságot jelent a fogyatékosoknak.

A fogyatékos személyek rendszeres otthoni felügyelete elsősorban az inaktív kereső és az eltartott családtagokra hárul. (Az inaktív kenesők nagyobb arányát az ápolók között az is befolyásolja. hogy a jogszabályok a legsúlyosabb egész—

ség'károsodottak — elsősorban a gyermek családi á—llásúak — esetében lehetővé teszik a gondozó korai nyugdíjazását.)

13. tábla

A 15 éves és idősebb fogyatékos személyek

a rendszeres otthoni ápolás, felügyelet, a fogyatékosság jellege és településtípus szerint, 1984

Az összes l A városi l A községi

lakók, akiknek otthoni ápolási felügyeletre szükségük

A fogyatékosság ]ellege nincs ; van nincs van nincs van

. , l . .. . .

az összes l a varosokban lako l a Kozsegekben lako fogyatékosok százalékú ban

légy;)"fogyatékossága van . 87.35 12.13 86u1 13,9 *89,0 11.0 b ől:

szellemi . . . 77,3 22.7 73,5 265 79,7 20,3

vaik. csöklkentlátó . . . 89,4 1'O:.6 88,2 11,8 90.4 9.5

süket, nagyothalló . . . 9206 7.4 91,5 85 93,7 6,3

mozgo'skorlátozott . . u86,1 13 9 84.23 15,5 88.11 1 1 ,9

Két vagy több fogyatékossá-

a van . . . . 75,9 mm ) 7ol,3 29,-,7 78.5 am

sszes fogyatékos . . . 87,2 12,8 85,8 14,2 88,5 11,5

A családi állás és a fogyatékosok otthoni ápolási szükségletének összefüg—

géseit elemezve megállapítható. hogy a fogyatékosságtól függetlenül az életkor

emelkedésével a rendszeres otthoni felügyelet-et igénylők aránya növekvő. A fel-

menő rokon család—i állású fogyatékosok között a legnagyobb az otthon rendsze-

(14)

824 DR. LAKATOS MIKLÓS —— DR. TÓTH ILDIKÓ - DR. UJVÁRI JÓZSEF

resen ápoltak aránya (25%). Ezután következnek azok a fogyatékosok. akik nem

kapcsolódnak szorosan a családhoz, hanem egyéb rokon vagy nem rokon családi állásúak. körükben minden ötödik fogyatékos tartozott a rendszeresen otthon ellá-

totta—k közé.

14. tábla

A 15 éves és idősebb íogyatékos személyek

az otthoni ápolás, a felügyelet és a családi állás szerint, 1984

Az otthoni ápolást. felügyeletet igénylő

Családi állása nem _ aktív, ggg-l' csaláíishoz

igénylő együtt ke'PSO eltartott tartozó egyéb

csaladtug családtag rokon

az összes fogyatékos százalékában

Férj, feleség, élettárs . . 91,_4 8.6 1.9 5.4 0.8 0.5

Apa, anya . . . 8i1,9 18.'1 B,,ő 9.5 — '—

Gyermek . . . 86,6 13,4 Z,.l 10.8 - 0.5

Felmenő rokon . . . 74,8 252 10.9 10.9 1.3 Z,,l

Egyéb rokan, nem rokon . 7.9,8 202 3.5 132 1.8 *1.i7

Egyedül álló . . . 849 15.1 1,1 05 6.6 6.9

Korábban már megállapítottuk, hogy a fogyatékosoknak csak elenyésző ki- sebbség-e kénytelen teljesen nélkülözni (: családi hátteret. Adataink szerint a kis létszámú egyedül álló fogyatékosak 15 százaléka részesült rendszeres otthoni ápo-

lásban. Ebből körülbelül fele—tele arányban a más családban élő személyek. il—

letve egyéb (például szomszéd, ismerős) személyek látták el az egyedül álló fogya- tékosokat.8

Jövedelmi és lakáshelyzet

Az 1981—es ELARafel'vét—el csak az aktív keresők jövedelmi helyzetének felvá-

zolására ad lehetőséget. Ennek következtében csak a fogyatékosok 26 százaléká-

nak anyagi helyzetét tudjuk elemezni. Ezen belül is csak a munkahelyről szár- mazó átlagos havi kereseteket, mivel az ún. másodlagos. harmadlagos jövedel—

im-elcről nincsenek információink.

Az aktív keresők mintegy 44 százalékának átlagos havi keresete 3000 és 4999

forint között volt, de jelentős (230/0) az ennél kisebb átlagos havi keresettel ren-

del-kezők aránya is. (Az adatok értékelésénél figyelembe kell venni, hogy az aktív keresők 14 százalékának átlagos 1havi keresetét nem ismerjük.) A különböző egész- ségügyi állapotú csoportokban nem különbözik döntő módon a keresetek szerinti megoszlás az áhlagoshoz képest, de a fogyatékosok és a több tartós betegségben

szenvedők nehezebb munkaerőt-piaci pozícióit jelzi az a tény. hogy az átlagosnál

nagyobb volt körükben az alacsonyabb keresettel rendelkezők aránya.

Ha az aktív keresők adatait a két nagy foglalkoz—ási csoport — a fizikai, illetve a szellemi foglalkozásúak — szempontjából is értékeljük, akkor megállapítható.

R A más családban élő kategória értékeléséhez meg kell jegyezni, hogy a más családban élő sze- mélyekkel közös háztartásban — esetleg egy lakásban is lakhat -— az egyedül álló fogyatékos személy.

(15)

ROKKANTAK ES FOGYATÉKOSOK

825

hogy a rosszabb egészségi állapot — elsősorban a fogyatékosság, illetve a több tartós betegség léte —— főképpen a fizikai foglnalkozásúalknál volt hatással a keresetek alakulására. A fizikai dolgozók hátrányosabb helyzetét részben az a tény

is magyarázhatja, hogy körükben nagyobb (: teljesítménybérben dolgozók ará-

nya, és az életkor előrehaladtával a megbetegedés lehetősége is növekszik, illetve maga a fogyatékosság is akadály a nagyobb teljesítmény és az azzal járó maga—

sablb bér elérésénél. A szellemi foglalkozásúaknál viszont —— akiknek nagy több—

sége órabérben dolgozik — általában a munkában eltöltött idő hosszúsága be—

folyásolja legerőteljesebben a keresetek alakulását.

Mivel a nem főm—unkahelyről származó keresetekről nincs információnk. ezért csak feltételezhetjük, hogy ezen jövedelemforrásokhoz való hozzájutás—ban az egészségi állapot sokkal lényegesebb szerepet játszik. mint a főmunlka'helyről szár- mazó keresetek esetében, hiszen a rosszabb egészségi állapotú, fogyatékos sze- mélyek bizonyosan kevésbé képesek szarba'd idejüket jövedelemszerző tevékeny- ségekre fordít-ani.

15. tábla

A 75 éves és idősebb aktív keresők megoszlása az átlagos havi kereset szerint, 1981

Átlagos havi kereset (forint)

Egészségi Ö'IGPO' ossz?- 3000— 5000— 7000— ::rt'lgn

," 4999 4999 6999 9999 10 000-

. , l l l l l l l

Egeszseges . . . l 100301 23,0 l 44,3 ! 14,5 4 3,7 ! 0.7 % 13,8

Csak fogyatékos . . ; mm 272 ' Am ; 133 ; es . 0.3 l 14.8

Fogyatékos és tartós beteg 1—00.0i* 22,8 37.6 l 13.5 1 3.4 ( —- " 22.7

Fogyatékos együtt. . . l mim§ 262 l 40,6 ] 13,3 ! a_o l 0.2 16,7

Tartós beteg . . ! 100,0l' 23.6 % 4ox3 _ 14,7 ; az l M 169

Összesen . ' maci 23,1 l 43,6 ; 14,5 l 3,8 ; 0.7 ; 14,3

A fogyatékosok lakáskörülm—évnyeit néhány alapvető —— az 1984-es ELAR-fel- vételből nyert — lalkávsardattal próbáljuk érzékeltetni. A fogyatékosok által—ában

kisebb alapterületű lakásban laktak, mint a lakossági átlag. Ez a városokban, illetve a községekben lakó fo-gyatékosokra egyaránt érvényes. (Természetes, hogy

a lakásadatok vizsgálatánál egyik fontos szempont a településtípus szeri—nti elvá- lasztás, hiszen ez nagyban meghatározza a lakások infravstrukturális ellátottságát, komfortossógónak szinvonalát.) A fűtési mód bizonyos fokig támpontot ad annak elbírálására. hogy milyen színvonalú lakásról van szó. A fogyatékos—oknak több mint a fele olyan lakásban lakott, amelyet hagyományos módon fűtöttek. A kor- szerűnek tekinthető távv— és központi, illetve etázsfűtéses lakásokba—n a fogyatéko- soknazk mindössze 20 százaléka lakott. A városokban, illetve a községekben is hasonló eltéréseket találunk. A városokban lakó fogyatékosok értelemszerűen jobb helyzetben voltak, hiszen csak 31 százalékuk lakott hagyományos fűtésű lankás- ban. (A nem fogyatékosok között ez a mutató még alacsonyabb. 22 százalék volt.) A községekben élő fogyatékosok 74 százaléka hagyományos fűtésű lakásban l—a—

iko'tt. és csak 9 százalék volt azoknak az aránya, akik a falusi házak legmodernebb

fűtési módját, az etázsfűtést használták.

A lakások két negatív jellemzője. a sötétség, illetve a nedvesség, a fogya—

tékosok kedvezőtlen lakáskörülményeit jelzik. A fogyatékosok elég nagy arány-

4 Statisztikai Szemle