Gondolatok az Európai Unió osztályozásainak honosításáról

(1)

SZEMLE

GONDOLATOKAZ EURÓPAI UNIÓ OSZTÁLYOZÁSAINAK HONOSíTÁSARÓU'

Közép- és Kelet—Birópában zajló átalakulás so- rán a francia Statisztikai Hivatal osztályozásokkal foglalkozó szakértői a térség tíz országát keresték

fel több mint 5 év alatt és szakmai partnerekkel kon—

zultáltak. A tanácsadás nem korlátozódott a szűken

vett technikai jellegű kérdésekre, a francia tapasz—

talatok átadására, más összefüggéseket is figyelem-

be kellett venni. Partnereik esetenként koncepció,

megfelelő előismeret nélkul fogtak hozzá az osztá-

lyozások honosításához.

Az oktatási módszerek állandó fejlesztésével igyekeztek enyhíteni partnereik ismerethiányait, az évek során a magyarázatok és példák kellően szem- lélte-tók és teljesek lettek. Az Európai Unió tagorszá—

gai is találkoztak kezdetben ilyen nehézségekkel, a partnerek felvetése ismételten ráirányítja a figyei' met az osztályozások alapvető tervezési elveire, azok konzisztenciájára, a fennmaradt tévhitekre. A helyi társadalmi és gazdasági feltételek különböz- nek a francia gyakorlattól, bizonyos nyugati sémák nem vehetők át, mert azok nem teljesen vagy nem megfelelően tükrözik a kelet—európai viszonyokat.

A tapasztalatcserére országonként meghívták az osztályozásokkal foglalkozó állami statisztikai

szolgálat, a vállalati kör, valamint az államigazgatás

érintett szervezetének képviselőjét. A magyar dele—

gációban a Közponiti Statisztikai Hivatal, (Nádud- vari Zoltán), a Vám- és Pénzügyőrség, (Bíró Tibor),

valamint a Magyar Elektronikai és Informatikai Szö-

vetség (Karlovils Károlyné) képviseltette magát.

A magyar delegáció a szemináriumra a követ-

kező előadásokat nyújtotta be és ismertette:

Na'dudvmi Zoltán: Az európai subványoknak megfe- lelő osztályozások bevezetése Magyarországon.

' Ismerted Na'vai Zoltán (: Bruneau, Emile, IN- SEE: Cooperation about classifications with the Central—

and Eastern European countries: some consideration ba- sed on ten experience: and the spin-offs for the consul- tants (Paris, 1996. április 16) alapján.

Kadovils Károlyné: Termékosztályozás alkalmazása Magyarországon.

Bíró Tibor: Külkereskedelmi áruk vámosztályozása Magyarországon.

A szeminárium az országok előadásait követő—

en, azok megállapításaira alapozva, kiemelt kérdés—

kört vitatott meg.

a) A tevékenységi, : termék— és a vámcélú osztályozá- sok tagolása. Meghatározó a részeket rendszerré egyesítő

"központi" osztályozás?

b) Az új osztályozások bevezetése, különösen a gaz- dasági szervezetek regiszterét illetően. A "statisztikai egség" meghatározása, kiválasztása és egyéb kérdések

0) Jogi vonatkozások: a hatályos törvények, jogszabá- iyok, a statisztikai titok kezelése. Az államigazgatás és az osztályozás kapcsolata, a költségvetéstől pénzügyektől való függés mértéke

d) Az európai osztályozások tartalmi meghatározásá- ra vonatkozó módosítási javaslatok és kérdések:

— a NACE és a CPA struktúrája,

— a részletezettség mértéke,

— az egyes tételek tartalma (kapcsolatai, eltéréseik), e) Egyéb szükségesnek minősített osztályozások : sta—

tisztikai felmérésekhez, igazgatási feladatokhoz Milyen kapcsolataik vannak a központi gazdasági szabályozások—

kal? A statisztikai megfigyelésre alkalmazott termékosz—

tályozás részletezettsége, a mélyebb tagolás indokai.

[) Az osztályozások hálózatának kezelése, :: megfele- lő irányítás igényei. Ezzel kapcsolatos javaslatok és fej—

lesztesi akciók A változtatások gyakoriságát és fontosságát érintő kérdések, a korábbi osztályozásokkal való kapcsolatok kezelése,

A magyar delegáció a KSH—ban kialakított

BTOKER 95 kereső, lekérdező programot az ]) vi—

takör részeként demonstrálta. Bemutatta az ipar—

statisztikai évközi (havi) és éves termelési jelen—

tésekhez alkalmazott, a BTO kódjait felhasználó

magyar termékjegyzékek struktúráját. Válaszolt a résztvevők kérdéseire és készséget nyilvánított to—

vábbi két- és sokoldalú konzultációkra a fejlesztés

informatikai és egyéb feladatairól.

Az említett kétoldalú francia konzultációkkal támogatott 5 ország most vezeti be a szolgáltatások

(2)

502 SZEMLE

produktumait is osztályozó (()—számjegyű) CPA-di- viziőkat, alapvetően a francia osztályozások struk-

túrájára építve.

A szeminárium résztvevői beszámoltak az eu- rópai osztályozások honosításának helyzetéről.

Eszerint az 1995. június 30-án hatályba lépett és 1996. január l—jétől a magyar hivatalos statisztiká—

ban kötelezően alkalmazott Belföldi Termékosztá—

lyozás más országokhoz képest lépés-előnyt

mutat. A tevékenységi osztályozás (például a NACE

Rev. l-nek teljesen megfeleltetett új TEÁOR) har—

monizálását a térség más országai is több lépésben

érik el. Feltett kérdésre a vitában elhangzott, hogy a

magyar Szolgáltatások jegyzéke CPA—hoz igazodó

új struktúrája l998—tól, a NACE Rev. l teljes átvé—

telével összhangban lesz alkalmazható a jelenleg ha—

tályos nómenklatúra helyett.

A továbbiakban francia tanácsadók rend—

szerezett tapasztalatait adjuk közre.

A nyugat-európai szakértők (nem kőbe vésett)

,,leparancsdata" az osztályozásokról ennek meg- felelően a következő.

1 . parancsolat: Ne öld meg a múltat! Az osztá—

lyozás elfogadásához konszenzus szükséges. Hiszen olyan személyekkel és testületekkel kell elfogadtatni az osztályozást, akik és amelyek hosszú ideje más rendszert használnak. Az osztályozás felhasználói (különösen a statisztikusok) alapvetően ellenzik a

változtatásokat. Amíg lehet, dédelgetik kedvenc té—

teleiket, nem hajlandók megválni szeretett idősora- iktől, hiszen ezektől megfosztva elveszve érzik megszokott környezetüket és még inkább korábbi önmagukat.

Az osztályozásnak magán kell viselnie saját ko—

rát, de látnia kell a jövőt is és a holnap realitását anél—

kül, hogy elvonatkoztatna a történelemtől, a min—

dennapok szokásaitól, a bevált igazgatási és jogalko—

tási környezettől.

Jobb híján, rövidebb-hosszabb időtávra vissza—

tekintő és jól felépitett megfeleltető, fordító tábláza- tok is szükségesek lehetnek. Az új osztályozás annál hatásosabb, minél jobban megközelíti a már létező struktúrákat.

2 parancsolat: Ne higy a szavakrwk' Az osztá—

lyozások nagy része támaszkodik olyan, már létező

osztályozásokra, amelyek összeállítása, kiadása nem

szükségszerüen felhasználóik anyanyelvén történt.

A kelet—európai osztályozási szakértők által igényelt magyarázatok legnagyobb része nem az új osztá—

lyozási elvek megértésének a hiányosságaira, hanem a nem megfelelő fordításokra vezethető vissza.

Az osztályozás fordítása nem csupán a megfe—

lelő szavak megkeresésére korlátozódik, hiszen ez csak a lexikális szintet, a formai jellemzőket adja

meg, hanem a fogalmak lényeges tartalmát is le kell fordítani, vagyis a szemantikai szinten értelmező

,,magot" is. Az ilyen tartalmi (szemantikai) fordítás gyakran a tételek megnevezését és tartalmi megha—

tározásait is megváltoztatja, ahogy ezt az adott

nyelv, hely és idő megköveteli.

Az osztályozás tételeinek megnevezése külön—

böző módon fordítható az egyik nyelvről a másikra.

Figyelembe kell venni például a nyelvek történelmi—

leg meghatározott kulturális vonásait, az egyes nyel—

vek elkerülhetetlen eltéréseit. Ezért kell nagyobb je—

lentőséget tulajdonítani a leíró szöveg szemantikai tartalmának, mint a nyelvek közötti formális kapcso—

latoknak,

3. parancsolat: Ne keverd ösze a lallönböző fo—

galmakat! Nem véletlenül különbözők az osztályo—

zások. a foglalkozások és a tevékenységek foga-

lomköre nem azonos a tevékenységek és termékek

fogalomkörével. Kétségtelenül van kapcsolat az

egyes osztályozások között és előfordulhat, hogy a

kódolási megoldásaik is hasonlók, azonban ezekbe

mégsem sorolhatók azonos dolgok, vagy azok egy—

ségei. A fa formák nagyon különbözők lehetnek még akkor is, ha a törzsek és az ágak nagyon hasonlók.

Ha merev szisztematikussággal akarnak megfe—

leltetni egymásnak egy terméket és egy tevékenysé—

get, vagy ha egy adott terméket kizárólag egyetlen tevékenységgel kapcsolnak össze, akkor ez nélkülö—

zi a valóságos gazdasági alapot.

4. parancsolat: Ne ess a mértéktelen és túlzott

részletezés bűnébe! Néhány száz, legfeljebb ezerféle tevékenységi változat nevezhető meg, eszerint a va—

lóságos tevékenységek közötti különbségtétel vi—

szonylag szűk körre korlátozható. A termékek és

sokkal inkább a forgalmazott áruk körében viszont,

ha nem járnak el kellő körültekintéssel, megsokszo-

rozódik a tételek száma. Az is elég a tételszám meg- sokszorozódásához, ha a különböző termékek meg—

különböztetésére több vagy kevesebb csoportositó ismérvet jelölnek ki, máris néhány tízezer tételesre duzzad az osztályozás,

Különbséget kell tenni a ,számbavétel" és a ,,statisztika" között, A beszámolásos módszer pon—

tos kalkulációt engedett meg a tervgazdaság mukö—

dési folyamataiban, ahol minden hatványozott A

statisztika pontosabb adatokat szolgáltat a mikro—

(de nem makro—) gazdaság szereplőinek a termelés—

ről és a forgalomról egy olyan gazdaságban, ahol semmi sincs szabványosítva, ahol gyorsabban válto—

zik a struktúra és a termékkör, mint ahogy azt a sta—

tisztikusok követni képesek.

Ez a két megfigyelési körülmény és a kapcsoló—

dó igények az egyes osztályozások eltérő részlete—

zettségéhez vezettek. A mértéktelenül részletezett

(3)

SZEMLE 503

osztályozás bűnébe esők azt az illúziót kergetik,

hogy pontosabb a megfigyelés, ha terjedelmesebb az osztályozás.

5. parancsolat: Tiszteld a struktúrákat, hogy tisz—

telve legyen a kódolásod! Nem szabad összekeverni a kódolási módszert az osztályozás struktúrájával.

Ez utóbbi azt a módot fejezi ki, ahogy egy halmazt felosztunk, hogy a különböző részekből új csoporto- kat, halmazokat képezzünk. A kódolás viszont a meghatározott részekhez tartozó elemek megjele- nítése kódolt formában. Nem szabad összetéveszte—

nllnk az egyének nevét magukkal a jelölt egyének—

kel. Bárki beláthatja, hogy aki nevet változtat, az ez—

által sem testét, sem gondolkodását nem változtatja meg. Az is nyilvánvaló, hogy bárhogy csonkíthatják,

átformálhatják a dolgokat, ettől még nem változik

meg a nevük.

A közös gyökerű osztályozások esetén termé—

szetesen az a kedvező, ha azokra hasonló kódolási rendszert alkalmaznak, például a kódok láncolásá-

val. Egy helyre kerülhet a ll és l2 (az l-be) és ha—

sonlóképp l l l és 119 (a l l—be) stb. Ez ahierarchi—

kus kódolási szabály azonban nem kötelező és nem

minden esetben lehetséges.

A kódolás tulajdonképpen sajátos nyelv, egy-

idejűleg olyan kulturális jelenség, amelyben fontos

szerephez jutnak a szokások, valamint az informati—

kához kapcsolódó technikai kérdések is. (Az infor—

matika korunk tudománya, amelynek sok az előnye,

de bizonyos hátráltató hatásai is vannak.) Melléke—

sen semmi, még a vonatkozó európai rendelet sem

kényszeríti az osztályozás készítőjét, hogy szom—

szédai kódrendszerét használja. Egy ország szabadon megőrizheti nemzeti osztályozásai kódolását, feltéve hogy teljesíti az Európai Unió nemzetközj harmonizálásának következő két feltételét: figye—

lembe veszi a harmonizált nemzetközi osztályozá- sok struktúráját és tartalmát; léteznie kell kódfordító

táblázatnak.

6. parancsolat: Törekzdj átfogó látásrnódm!

Meglepetést okozhat egy osztályozási struktúra an—

nak, aki másféle struktúrákhoz szokott. A struktúra megértéséhez gyakran nem arra van szükség, hogy túl nagy figyelmet szenteljenek egy—egy tétel tartal—

mi meghatározásának, hanem arra, hogy felismerjék a szomszédos tételek egymás közötti hasonlóságát, illetve az eltérést. A tevékenységi osztályozás pél- dául más helyre sorolja a lakás bérbeadását (70.

ágazat), mint a szálláshelyek szolgáltatását (55. ága—

zat) és a bentlakásos egészségügyi ellátást (85. ága- zat), pedig a szolgáltatások tartalma hasonló: ,,lakó elhelyezése épületben".

A felülről lefelé (top down) haladó struktúra- elemzések nagyon fontosak akkor is, ha bizonyos

részletekre nem terjednek ki. Az ilyen elemzések mind a kapcsolatokat, mind a lényegi eltéréseket megkülönböztethetóvé teszik.

7. parancsolat: Határozd meg a besorolandó egységet, hogy helyes osztályozást válassz] Az osztá—

lyozások felhasználásának egyik legkényesebb problémája, hogy eléggé ismert-e a besorolandó

egység ahhoz, hogy a valóban megfelelő osztályo- zást alkalmazhassunk. Jó példa erre az építési szek—

tor esetében az .,építés" fogalma; az ,,építótevé- kenység"—ról, vagy az elvégzett munkáról (termék- ról), avagy az épitményről van—e szó? Az említett megfigyelési egységek eltérő elvekre alapozott osz- tályozásokba tartozhatnak, a helyes választáshoz például az iparra jellemző ,,fütóberendezést" és ,,kazánszerelést" meg kell különböztetni az építőte—

vékenységektól (ilyen például az ,,éptlletgépészeti

munka"), illetve az építés eredményeitől (ilyen a teljes ,,hóközpont").

Az egységek definíciójának problémája még fontosabb az átmeneti gazdaságok esetében. Egy

,,kombinát" vagy egy ,,szövetkezet" esetében példá—

ul mely alaptevékenységbe kell (ha van?) besorolni, hogy a fótevékenységet megtaláljuk. Felvetődhet ezért az a kérdés is, hogy mérettől függetlenül azo-

nos osztályozást kell—e alkalmazni, ha ilyen bonyo—

lult a statisztikai egység meghatározása. Miként éra hető el, hogy az ,,általános" osztályozás az egységek minden típusára jól alkalmazható legyen?

8. parancsolat: Ne törekedj arra, hogy clszigeteld magad másoktól! Az osztályozások szakértőjében

mindig nagy annak a kísértése, hogy silánynak tartsa a mások által készített osztályozásokat. Lehetséges, hogy valóban nem olyan jó a másoké, de egy gazda—

sági osztályozásnak nem lehet csupán az adott hely—

zet ábrázolása a célja, arra is alkalmasnak kell len- nie, hogy időben és térben összehasonlítható cred—

ményekct mutasson be, a lehető legkevésbé titokza—

tosan és csalások nélkül.

A múlt vállalásának parancsolata megköveteli,

hogy az osztályozás készítőjének legyen joga töb—

bé-kevésbé szabadon kódolni, feltéve, hogy nem fe- ledkezik meg az összes földrajzi szint harmonizálá—

sának szükségességéről, például a nemzetközi, az európai és egyéb térségi, valamint az államot alkotó

körzeti (megyei, tartományi) adatok körében.

A szlovák és a cseh gazdaság tevékenységi osz- tályozásait például nem csupán az Európai Közössé—

gek Gazdasági Tevékenységek Általános Nómenk—

latúrája (Nomenclature générale des activités éco—

nomioues dans les Communautés Européennes — NACE) szerint tagolták, hanem egymás ágazati osz—

tályozásait is figyelembe vették, mert ez a két ország nagyon szoros gazdasági kapcsolatokat tart fenn.

(4)

504 Ióakarattal más országok is végezhetnek hasonló

egyeztetéseket.

9. parancsolat: Vedd figyelembe amályozásod nem statisztikai célú felhasználását, jól mérlegelt! a közigazgatási, fiskális használat hatásait! A statiszti—

kus a valóságos viszonyok ismeretében készíti el az osztályozást. Normál körülmények között a köz—

igazgatásban, vállalati körben. a szakmai szövetsé—

gek tevékenységeihez egyaránt felhasználják a statisztikai osztályozásokat. Annál jobb egy osztályo- zás, minél több célra alkalmas. Nem szabad szem el—

ől téveszteni azonban a statisztikát érintő hátrányo—

kat, amelyek abból erednek, hogy az államigazgatá-

si, jogszabályi hatások miatt nem lehet egyértelműen megkülönböztetni egymástól astatisztikaiegysége-

ket.

Nem zárható ki, hogy az osztályozás fiskális felhasználása megváltoztatja a statisztikai ellenőr- zés hatásait a statisztikai egységekre. például más—

ként értelmezik a statisztikai jelentést, ha az szank- cionálható következményekkel is járhat. Ahol ugyanis a statisztikai megfigyelésnek pénzügyi, fis- kális kapcsolatai is vannak, ott előfordulhatnak elf o—

gult adatmegállapítások, kedvezőtlen esetben a té—

nyek önkényes megváltoztatása is.Az adórendszer és a statisztika keveredése a statisztikai eredmények torzulásának kockázatát rejti. Az osztályozáshoz fűzött anyagi érdek esetén az a kérdés, hogy a kibú-

SZEMLE

vót keresők mit fognak inkább hamisítani: az adó—

vagy a statisztikai adatokat, esetleg mindkettőt?

10. parancsolat: Végezz teljes munkát! Jó, ha az

új osztályozás megfelelően strukturált, ennél még

jobb, ha megalkotják a tartalmi meghatározásokat is, de mindez nem elég. Az igazán használható osztá—

lyozáshoz szabálygyűjtemény is tanozik, amely megmagyarázza a felhasználás módját A fontosabb

osztályozások tételeihez fordítókulcsok is szüksége—

sek, a tartalmukat meghatározó hivatkozásokkal. A

fordítókulcs teremt kapcsolatot az új és a korábbi osztályozások között.

Mindezek után az osztályozások szakértőjének még sok a tennivalója: például az ,,átlagos" felhasz—

nálók részére oktatást, tájékoztatót kell szervezni,

enélkül nem lesz használható az új osztályozás.

Meg kell küzdeni azért, hogy elfogadják a régit fel-

váltó újat. A felhasználókkal rendszeres párbeszé—

det kell folytatni, hogy egyre gördülékenyebbek le—

gyenek a besorolások. Idő kell, amíg a fontosabb fel—

használók helyesen értelmezik a tételek megneve—

zéseit és maguk is felismerik a struktúraképzés is—

mérveit, A párbeszéd rávilágít a mások számára ho—

mályos részekre, a nem szabatos elhatárolásokra. Ez a munka folyamatos készenlétet igényel és talán so—

hasem fejeu'xiik be. ng osztályozás akár l5—20

évig is érvényes lehet és ,,kimúlása" évében sem biz——

tos, hogy teljes mértékben ismertté vált.

GELEGONYA JUDIT KANDIDÁTUSI ÉRTEKEZÉSÉNEK VÉDÉSE

A Magyar Tudományos Akadémia Tudo—

mányos Minősítő Bizottsága 1995. október 30—án

nyilvános vitára bocsátotta Gelegonya Judit: Adalé—

kok a magyar közgazdasági ref ormgondolkodás történetéhez —— Péter György című kandidátusi érte—

kezését,

A Bíráló Bizottság elnöki tisztét Nyitrai Fermo—

né df. a közgazdaság-tudomány doktora töltötte be,

tagjai Köves Pál, a közgazdaság—tudomány doktora, Szakács Sándor, a történettudomány doktora, Sza-

muely László, a közgazdaság—tudomány doktora,

Oroszí Sándor, a közgazdaság-tudomány kandidá- tusa voltak, a Bizottság titkári teendőit Mihalik Ist- ván, a közgazdaság-tudomány kandidátusa látta el.

A disszertációt Hoós János és Révész Gábor (mind-

ketten a közgazdaság—tudmnány doktorai) oppo—

nálták.

AZ ÉRTEKEZÉS ISMERTEI'ÉSE

A nyolcvanas években szép számmal láttak napvilágot a közgazdasági reformgondolat szule—

tését és fejlődését taglaló munkák, ekkor került ismét a köztudatba — és az első reformhullámot illetően a eentmmba is —- Péter Györgyrwk, a Központi Statisz—

tikai Hivatal tragikus sorsú elnökének a neve és munkássága, Ezekben a művekben azonban Péter György tudományos és politikai tevékenysége a kor- társak egyéni a gyakran a nyolcvanas évekre lénye—

gesen módosult — látásmód ján, értékelésén keresztül

jelent meg. Gelegonya Judit azt a célt tűzte maga elé. hogy primer forrásokra támaszkodva, hiteles kéw pet alkosson Péter Györgynek a ref ormf olyamatban betöltött szerepéről, Az értekezés alapvetően elmé—

lettönéneti jellegü, de statisztikatörténeti ,illetve az

1956 és 1 958 közötti időszakra vonatkozóan polití —

katörténeti adalékokkal is kiegészült. A szerző ku- tatásait az ötvenes évekre korlátozta, részben azért, mert Péter György szerepe a reformgondolat alakí—

tásában ebben az időszakban volt jelentős, részben, mert a primer források hozzáférhetősége is ezt a megoldást ,,diktálta". Az értekezés Péter György vi- szonylag kis számú publikus munkája mellett épít a levéltárakban és archívumokban megtalálható do—