STATISZTIKA! iRODALMI FIGYELÖ
211
vid bevezetés után mind a Szemenov által feldolgozott hét kongresszus anyagát, mind a két utolsó kongresszus anyagát közli az alábbi rendszerben:
Elméleti és általános statisztikai rész
— A statisztika elmélete és eljárásai
—- A statisztika szervezete
- A kongresszus szervezete és munkája
Gyakorlati rész (szakstatísztika)
I. Az ország területe és fizikai jellemzői ll. Lakhely
ill. Népesség
iV. Közegészségügy. Egészségügyi szolgálat V Földtulajdon
Vi. Mezőgazdaság és állattenyésztés VII. Halászat
Vlll. Bányászat és bányaüzemek lX. ipar
X. Termelés és fogyasztás
Xi. Dolgozó osztályok. Árak és bérek XII. Jőle't (takarékpénztárak. segélyegyletek) Xlxll. Pénzegység. súlyok és mértékek
XIV. Kereskedelem XV. Szállítás. hajózás XVI. Bankok és hitelintézetek XVII. Biztosítőintézeteik
XVIII Jőtékonykodás és közsegély
XlX. Közoktatás. tudomány és művészet XX. Igazságügy
XXI. Letartóztatási intézmények és rendőrség XXII. Hadsereg és flotta
XXIII Pénzügyek
XXIV Kommunális statisztika
XXV. A tengerentúli európai gyarmatok statiszti- kája.
A két részből természetesen a gyakorlati rész a gazdagabb, hiszen a matematikai sta- tisztika korszaka és a statisztikai elmélet nagyszabású fejlődése csak ezután az ún.
..kongresszusi periódus" után -— hogy a sta—
tisztika eddig egyik legnagyobb történetíró- jának. Westergaardnak a kifejezését használ- juk —- indult meg. Mégis ragadjunk ki ebből az elméleti részből két kérdést, hogy ezek gazdagságát érzékeltethessük.
Az 1869-es hágai kongresszus határozatot hozott arról. hogy a statisztikai oktatást min- den szinten, tehát az elemi. közép— és felső- oktatásban egyaránt szükséges lenne beve- zetni. Ideális — hogy ne mondjuk idealista -— elképzelés. de hol vagyunk még ettől akár napjainkban is. Tegyük azonban ehhez hoz- zá. az Alvarez—féle kiegészített anyagból az
utolsó. 1876-es budapesti kongresszus lénye- gesen konkrétabb és jóval realisztikusabb helyzetfelmérése tűnik ki. Ez a kongresszus megállapította, hogy az elemi oktatásban a statisztika tanítása .,jelenleg nem látszik le—
hetségesnek", a középfokú oktatásban pe—
dig a saját ország összehasonlító —- felte—
hetően inkább leíró jellegű —- statisztikájá- nak. az egyetemeken pedig a statisztika el- méletének gyakorlati szemináriumokkal ki—
egészített oktatását ajánlotta a kongresszus közgyűlése. Ez utóbbihoz megfelelő -- sze- mináriumi — könyvtár felállítását is javasol- ták. Mindehhez a statisztikai hivatalok se—
gítségét, azaz a professzorokkol való kap—
csolatukat is elengedhetetlennek tartotta a javaslat, de mindkettejük függetlenségének
teljes fenntartásával. (282—283. old.)
Egy másik kiragadott példa a nemzetközi statisztika gondolatának ugyancsak korai felvetése, szintén az 1869-es hágai kongresz—
szuson. Engel javaslatára. Ebből egyes te- rületek kidolgozása meg is történt, mint pél- dául a Magyarország által elvállalt nemzet—
közi szőlészeti statisztika, ahogy ezt a ma- gyar statisztikusok nem csekély büszkeséggel nyugtázhatják. Az idealizmus -- vagy ismét Westergaard szóhasználását követve: a .,sta—
tisztikal lelkesedés" — azért itt is jelen volt, amennyiben a nemzetközi statisztika kidol- gozását egyedül a francia nyelv. a frank és a méterrendszer alapján képzelték el.
Végül egyetlen kritikai megjegyzés, éppen a kötet által képviselt gyakorlati hasznosság jegyében: nem ártott volna a kiadványt a Szemenovtól származó első részben, az ere- deti lapszámozással párhuzamosan -— eset- leg a lap alján — folyamatosan újraszámoz—
ni. az idézés megkönnyítése érdekében. lgy elkerülhető lett volna a bevezető részek írott római számozása után az első részben a nyomtatott római számok. majd a gyakorlati részben a nyomtatott arab számok haszná—
lata. Mindez azonban nem von le semmit a kiadvány tudományos értékéből és nagy tör- téneti, valamint tudománytörténeti becséből.
(Ism.: Horváth Róbert)
GAZ DASÁGSTATISZTIKA
ANGERMAN N. O. : AZ 1980. ÉVI BÁZISON ÚJRASZÁMITOTT ÁNNDEXEK
A NÉMET SZÖVETSÉGI KUZTÁRSASÁGBAN
(Zur Nouberechnung der Preisindlzos auf Basis 1980.) — Wirtschaft und Statlstlk. 1983. 3. sz. 204- 206. p.
A nyugatnémet Szövetségi Statisztikai Hi- vatal által közölt árindexek bázisidőszaki sú- lyozással készülnek, azaz a bázisévben ter-
7.
melt. eladott vagy megvásárolt áruk és szol- gáltatások mennyiségi adataival reprezentál- ják a később összehasonlításra kerülő idő- szakok áruszerkezeti viszonyait. A piaci vi—
szonyok gyors változása miatt azonban vi- szonylag gyakran szükséges új bázisévet vá- lasztani. és ezért került sor az 1976. évi bá- zis 1980. évvel való helyettesítésére. Mint- hogy a különböző területek árindexeinek ösz- szehasonli'thatóságát biztositani akarták. fo—
212 STATISZTIKAl lRODALMl FlGYELÖ
kozatosan sor került a Szövetségi Statisztikai Hivatal által számított valamennyi árindex- szóm bázisévének 1980. évre való átszámí- tására.
Az új bázisév megválasztásánál figyelem—
be vették azt a közös piaci ajánlást, amely- nek alapján az országok egységesen az 1980.
évet jelölték ki, biztosítva ezzel az országok indexszámai közötti szorosabb kapcsolatot.
Bizonyos különbségek továbbra is megma—
radnak. ugyanis az országok egy része állan- dó bázisú Laspeyres árindexeket számít, míg például Franciaország, Nagy-Britannia éven—
te változó bázissal számítja árindexeit, és
ezekből az indexekből a bázisindexeket lánc- módszerrel képezik.
Az 1979 és 1981 között lezajló nagymére—
tű ármozgások és az ezzel járó áruszerkezeti változások, az olajárak emelkedése és az ezt követő fogyasztáscsökkenés is indokolttá tet- ték az új bázisra való áttérést. Nemzetgaz- dasági szempontból általában megfelelt az 1980. év, mivel a bruttó nemzeti termék 1.8 százalékkal emelkedett. Azokon a területe- ken, ahol a hosszabb távú tendenciáktól je—
lentős eltéréseket tapasztaltak, a mennyiségi és az áradatokat több év átlagából képez- ték.
Az 1980 előtti időszakokra nem fogják el- készíteni 1980. évi bázison az árindexeket, mivel a korábbi bázisév óta csak rövid idő telt el. és az ellenőrző számítások sem mu- tattak jelentősebb eltéréseket. A mostani bá—
ziscserénél a súlyozási séma aktualizálásán kívül nagyobb módszertani változtatásokra nem került sor, és a megfigyelt ársorok nö—
velésére sem törekedtek. Az elektronikus adatfeldolgozás fejlesztésével lehetővé vált, hogy a Német Szövetségi Köztársaság egész területén azonos jellemzőkkel bíró és köz- pontilagvgyűjtött ársorok (postai díjak, biz- tosítási szolgáltatások díjai) többféle árin- dexben is felhasználhatók legyenek.
Elsőként a családi házak építési költségei- nek árindexe, majd az ipari termékek terme- lői árindexe készült el. 1983 folyamán min- den további árindex újraszámítását elvégzik, többek között az év végére a megélhetési költségek árindexének átszámítását is vég- rehajtják. Az alapanyagok árindexének újra- számítása azonban csak 1984 elején lehetsé—
ges, mivel az ahhoz felhasznált óranyag nagyrészt más árindexekre támaszkodik. a- melyek átszámítását előbb be kell fejezni.
' A báziscserénél elvégzett fontosabb módo—
sítások közül említésre méltó volt a mező—
gazdasági termelői és üzemeltetési árindex teljesen új alapokon képzett súlyozási sémá-
ja. Az erdészeti termelői árindexeket 1970.
évi bázisról közvetlenül 1980-ra cserélték. Az alapa'nyag—árindexnél bányászati" és feldol- gozó ipari termékek pótlólagos felvételét ter—
vezik.'A nagykereskedelmi árindex esetében"
az; 1982. évi termelési statisztika termékjegy—
zékén alapuló csoportositást alakítanak ki.
Az előregyártott családi házak építési árin- dexe és a hagyományos építmények árindexe csak néhány újabb típussal és szolgáltatás—
sal bővül (energiatakarékos megoldások). A külkereskedelmi árindexek súlyozási sémóját az 1980. évi áruforgalom alapján, de a ko- rábbinál több kiemelt országcsoportra vonat—
kozóan készítik el. így például a harmadik or- szágokkal folytatott kereskedelmen belül a tőkés ipari országok, az OPEC—országok és a fejlődő országok (OPEC nélkül) árindexeit tervezik elkészíteni. Nehézséget jelent viszont olyan adatszolgáltatókat megnyerni, akik rendszeresen és hosszabb távon képesek összehasonlítható, országokra lebontott ex- port—, illetve importárakat jelenteni, hiszen az utóbbi időben egyre gyakrabban adód- nak export-, illetve importtilolmak a külke- reskedelemben. A létfenntartási költségek ár- indexét az utóbbi időben növekvő jelentősé- gű területek ármegfigyelésével bővítik, mint például ügyvédi költségek, adóügyi tanács- adás, temetési költségek. További javításra szorul a lakbérek, ezen belül is az újabb la- kástipusok ármegfigyelése, valamint a laká- sok felújításával együtt járó lakbéremelkedés minőségjavulás által indokolt árváltozásának kezelése.
(Ism.: Kiss Ádámné)
EJDEL'MAN. M.:
A NÉPGAZDASÁG! VESZTESEGEK VlZSGÁLATA (lzucsenie poter' v narodnom hozjajsztve.) —Vaszt- nik Sztatisztiki. 1983. 3. sz. 17—21. p.
A fejlett gazdaságban, ahol a termelésbe hatalmas anyagi erőforrásokat vonnak be.
igen nagy a jelentősége a veszteségeket és a nem termelő ráfordításokat kellően szám- ba vevő statisztikai beszómolórendszer meg- szervezésének. Jelenleg ugyanis a népgazda- sági veszteségek csökkentése az egyik fő té—
nyezője a termelés hatékonysága növelésé- nek és az intenzív gazdálkodásra való át- térésnek.
Népgazdasági szemszögből a társadalmi termelés intenzifikálását és hatékonyságát a végső eredmények alapján kell vizsgálni és értékelni aszerint, hogy milyen mennyiségű és minőségű előállított termék kerül végső felhasználásra. Nem hagyható figyelmen kí- vül, hogy a termelés olykor igen számottevő része vész el a termelés, a szállítás, a táro- lás és az értékesítés során, Egyes termékek- ből olyan jelentős a veszteség. hogy elegen—
dő lenne azt csak a felére csökkenteni, s már akkor '— a termelés lényeges, növelése nélkül ', folyamatosan ki lehetne elégíteni a termelő felhasználásigényeit és a lakosság
