Az ágazati termelés fejlődési modellje és az árindexek a Német Szövetségi Köztársaságban

AZ ÁGAZATl TERMELÉS FEJLÓDÉSI M ODELLJE ÉS AZ ÁRINDEXEK A NÉMET SZÖVETSÉGI K ÖZTARSASÁGBAW

U. MEYER — N. PlNNO -— .l. SCHUMANN

A tanulmány az innsbrucki Vll. Nemzetközi lnput—Output Konferencián bemu-

tatott modelltípussal1 végzett vizsgálódásokban elért előrehaladásról ad számot. Az

ilyen jellegű dinamikus input— output modellben a kibocsátá sok és az (árnyék-) árak

meghatározására szolgáló külön input—output modellek hagyományos kettősségét helyettesíti az ágazati volumen és ár változók közötti kölcsönös kapcsolat feltétele- zése és a szimultán meghatározás lehetősége. A modell jellemző vonásai az aláb—

biakban körvonalazhatók: a végső felhasználás egyetlen ágazati összetevője sem minősül exogénnek; azokat vagy egy fogyasztási, vagy egy beruházási. vagy egy export függvény irja le. amelyek a szóban forgó ágazati kibocsátások iránt a gaz- daság keresletét magyarázzák. A végső felhasználásra vonatkozó függvények ma—

gyarázó változói között szerepelnek a belföldi és az exportárak. Az ágazat számára a belföldi ár az az ár, amelyet az országon belüli eladásainál elszámol; az exportár pedig az, amelyet a külföldi eladásainál felszámit. Az ágazat magatartását az ár- képzés terén a belföldi és az exportár függvény magyarázza. Ebben a költség mint toló és a kereslet mint szívó hatást kifejező elemek, magyarázó változók. Szubszti—

tutív termelési függvényeket nem vezettünk be; ez azt jelentette volna. hogy az ár—

összefüggéseket felhasználjuk költségminimáló ráfordítási arányok meghatározásá—

ra. Ehelyett a Leontief-típusú megszorításoknak alávetett termelési függvényekre

szoritkoztunk a folyó termelő felhasználásnál; ami azt jelenti, hogy a ráfordítási há—

nyadok és együtthatók függetlenek az áraktól. Nincsen explicit termelési függvény az elsődleges ráfordításokra. Az ágazati, munkából eredő jövedelem keletkezését munkabér függvény magyarázza, a nem munkán alapuló jövedelem származtatása a feltételezés szerint maradékként adódik. A modell volumen és úr változóinak kölcsönös kapcsolata a végső felhasználás és az ár függvényeken keresztül reali- zálódik. A modell dinamikus karakterét az időbeli eltolások eredményezik.

A tanulmányban ismertetett modell legfontosabb új vonása a beruházási függ—

vény. Az innsbrucki változatban a beruházási függvény az egész gaz daság beruhá-

zási szükségletét irja le valamilyen ágazati kibocsátás iránt. Ezt az egész gazdaság

tevékenységét kifejező változók magyarázzák. A rendelkezésre álló adatok szem- pontjából kedvezőbb helyzet lehetővé tette olyan beruházási függvények alkalma-

' Az 1981. november 3. és 5. között Hévízen tartott lll. Magyar Ágazati Kapcsolatok Mérlege Konferen- cián megvitatott előadás. (Az előadás eredeti címe: input—output model for development of sectoral produc- tion and prices in the FRG. 1960—1974.)

1 Dieckheuer, G. - Meyer, U. —- Schumann, !..- Simultaneous determination of sectoral production guan- tities and prices in a dynamic input—output model. Demonstrated for the Federal Republic of Germany. Az Innsbruck Conference Proceedings című kiadványban fog megjelenni. A modell részletes leírását, valamint al—

kalmazását lásd (3). illetve (2).

MEYER — PINNO -— SCHUMANN: FEJLÓDÉSl MODELL ÉS ÁRlNDEX

1185

zását, amelyek mindegyike egyetlen ágazat beruházását magyarázza ennek az ága—

zatnak a tevékenységére vonatkozó változókon keresztül. Az ágazati beruházás

termékösszetételét a különböző beruházási javakat kínáló ágazatok kibocsátásai adják. A beruházásból levonva az értékcsökkenést az ágazat tőkeállományának fel-

halmozását kapjuk. Ily módon az új típusú beruházási függvénnyel származtatni tud—

juk az ágazatok tényleges és potenciális kibocsátási kapacitásának felhalmozását.

A modell innsbrucki változatát a Német Szövetségi Köztársasá g gazdaságára a gyakorlatban kiviteleztük, a Német Gazdaságkutató lntézet (Deutsches lnstitut für

Wirtschaftsforschung —— DlW) által 1954 és 1967 között összeállított 14 szektoros input—output táblák alapján. A módszer működőképességét jelezte a kibocsátások és az árak ex post szimulálása az adatok által felölelt időszakra, valamint az ága- zati kibocsátások és árak szimulált és tényleges értékeinek összehasonlítása. A módszer hasznosíthatóságát a külgazdaságból származó hipotetikus hatások követ—

kezményeinek szimulálásával mutattuk be. Ezek a külföldi eredetű kibocsátások és árak növekvő nagyságúak voltak. A következmények, amint ez kiderült, a bér—ár- spirál működése oly módon, hogy a kezdeti keresleti szívóhatást az exportra és a kibocsátásokra elnyomta a költség toló hatása, ami viszont az exportot és a beru- házást negatív irányban befolyásolta.

A bemutatott modellt az 1960—1974. évekre a DIW 14 szektoros új input—output tábláinak idősorai alapján kiviteleztük. A tanulmányban az ágazati kibocsátások és árak ex post szimulálására szorítkozunk az adatok által felölelt időszakban, továb- bá azok összehasonlításóra a tényleges ada—tokkal. A modell alkalmazhatósága, amint azt az innsbrucki változatnál érzékeltettük. állhat a volumen és az árválto- zókra gyakorolt impulzusok hatásának szimulálásában a különböző ágazatoknál vagy az egész gazdaság megfelelő aggregált változóinál. A hatások telölelhetnek olyan folyamatokat. mint az inflációt és annak negatív következményét a beruházó—

sokra: azaz egy olyan jelenséget, amely a múltban, úgy tűnik, kívül esett az input—

output közgazdaságtan körén.

A MODELL ÉS SZERKEZETE

A modellt általános alakjában az i.. 2. és 3. tábla szemlélteti. Valamennyi meny- nyiségi változó reálértékben adott, azaz a névleges értéket defláltuk a megfelelő ár- indexszel; a bázisév 1970. Az időindex nélküli változók a t időszakra vonatkoznak, a

—1 ídőindexű változók pedig a t— 1 időszakra.

Az 1. tábla a 2. és a 3. táblában szereplő egyenletekben használt együttható- kat mutatja, csupán néhány megjegyzés szükséges. A /7/ bruttó beruházási együtt- ható brj-t definiálja mint a bruttó beruházási matrix xlj elemének és ugyanezen mat—

rix ] oszlopösszegének, xáj—nek hányadosát. hozzáadva az importált beruházási ja- vak xlm— értékét; azaz b,,- az i ágazat beruházási kínálatának aránya a [ ágazat brut- tó beruházásán belül. A /9/ a tőke határtermelékenységét, xj—t definiálja mint (x?"—

——xf_oí,)-nek. a potenciális kibocsátás változásának és (xőj—dj )-nek a nettó beruhá-

zásnak vagy a tőkeállomány változásának arányát i ágazatban.

A 2. tábla a) pontja a kibocsátás és a jövedelem változók definícióját adja meg.

Megjegyzendő, hogy xjo jelenti az i ágazat kibocsátását, melyet átad bruttó beruhá- zásra. mig xáj jelenti a [ ágazat összes bruttó beruházási keresletét. A nem munka jellegű jövedelem definíciója /l4/—nél jelzi. hogy ezt a jövedelemtípust maradék-

ként értelmezzük. gj-t megkapjuk. ha a hazai és a nemzetkö zi piacokon elért bevéte—

lekből levonjuk a folyó termelési és a munkaköltségeket, az értékcsökkenési leírást.

valamint az adókat és a kormányzati szolgáltatásokat (levonva a támogatásokat). A

2 Statisztikai Szemle

1186 U. M.EYER —- N. PINNO — J. SCHUMANN

b) pont bemutatja. hogy a különböző árindexeket és a nemzetközi nettó termelés indexét miként szerkesztjük. Néhány indexnél a t—1 időszak mennyiségei szerepel- nek mérlegelési súlyokként. Ez számítási okok miatt van. amint arra majd később kitérünk. A fogyasztási, a bruttó beruházási és bruttó termelési árindexeket (/ló/,

/17/, /18/) kizárólag endogén változókkal határozzuk meg, ezek tehát szintén en- dogének. A /19/, /20/ és /2'l/ indexek mutatják. hogy a külföldi megélhetési költsé—

gek és nagykereskedelmi árak. valamint a külföldi kibocsátások csupán nagyon aggregált formában jelennek meg a modellben. Valamennyi indexnél az a keres—

kedő partner országot az összes ország felé irányuló összes nyugatnémet exportban

elfoglalt xi EXE arányával súlyozzuk.

a

A 3. táblában a modell magatartási egyenleteirt soroljuk fel. Ezeket a gyakor- latban ökonometriai módszerekkel becsültük. A második oszlopban a zárójelek az egyenletek jobb oldalán azokat a változókat tartalmazzák, amelyekről úgy gondol—

juk, hogy a bal oldali változók magyarázásához hozzájárulhatnak. A harmadik oszlop a magyarázó változók befolyásának várható irányát jelzi a parciális derivál—

tak előjelével. A negyedik oszlop néhány máSOdik oszlopban szereplő magyarázó

változó kézenfekvő alternatív specifikációját adja meg. Valamennyi magatartást ki—

fejező egyenletnél (l22/—-/27/). amelyek mennyiséget, árat vagy munkabért magya—

ráznak, a jobb oldali első magyarázó változó az egy időszakkal késleltetett bal ol- dali változó. Bevezetése mögött a szokás állandóságának és a magatartás folyama- tosságának vélelmezése áll. ahol természetesen f1 ) O.

A fogyasztási függvényeknél /22/ a második magyarázó változó a jövedelem, munkavolumenként vagy a munkavolumen és a nem munkán alapuló jövedelem összegeként specifikálva, a fogyasztói árindexszel történő deflálás után. Vélelmez—

zük, hogy fg ) 0. A harmadik változó a p,-/pC árarány. Ezt a változót a Walras—i el—

gondolás helyettesítéseként fogjuk fel, amely szerint valamennyi pI/pj árarány be—

folyásolja az x,-C fogyasztási keresletet, Minél nagyobb p,- adott PC mellett. annál

alacsonyabb az X? fogyasztás; ezt mutatja fg ( O.

1. tábla

A modellben használt együtthatók

Megnevezés Egyenlet

/1/ Folyó ráfordítási együtthatók (i, i: 1. . . ., n) eü : Xij/Xj

/'2/ Fajlagos folyó ráfordítási költség együtthatók (i :: 1, . . ., n) k; : %anPi /3/ Fajlagos munkaköltség együtthatók ([ : 1, . . ., n) ki! : ljlxj /4/ Fajlagos folyó ráiordítás—j— munkaköltség együtthatók klf-H :: 144.ij

(i : 1. n)

/5/ Import együtthatók ([ : 1, . . .. n) ami : %mtj/xi /6/ Fajlagos import költség együtthatók (i :: 1. . . ., n) kjm : aijjM

/7/ Bruttó beruházási együtthatók (i, ;:1, . . ., n) bij : ij/ng; bmj gdm/Kgy ahol: XL; : ami; 1- xi";

/B/ Értékcsökkenési leírási együtthatók (i: 1. .. ., n) §j "" dj/xj

/9/ Tőke határtermelékenységí együtthatók (i :v'l. . . ., n) Kj : (Kámt —- X£§1)/(ij"dj)

FEILÖDÉS! MODELL ÉS ÁRiNDEX

1187

2. tábla A modell egyenletei

Megnevezés

a) A mennyiségi és jövedelem- összefüggések definíciói [10/ Ágazati kibocsátás és felhasz-

nálása (] :: i. . . ., n) /11/ Bruttó beruházás '

(ivágazat kereslete: XOj;

i ágazat kínálata: XL, /12/ Ai ágazat nettó beruházása

(i :: 1. n)

[13/ Ai ágazat potenciális kibo- csátásának változása

(] : 1. n)

(14/ Ai ágazatból származó nem

munkán alapuló jövedelem

U : 1: - - ': n)

(15/ Összes munkán és nem mun- kán alapuló jövedelem b) Az ár- és volumenindex

definíciói

[16/ Fogyasztói árindex

[17/ Bruttó beruházási árindex

—a [' ágazatban felhasznált beruházásokra

-az egész gazdaság beru- házásaira

/18/ Bruttó kibocsátás árindexe

/19/ Külföldi létfenntartási index

//20/ Külföldi nagykereskedelmi

árindex

/21/ Külföldi nettó ágazati kibo- csátási index

Egyenlet

Xizzaíij-l-chti-X;-l-XF1-XF

]

(XFOt — Xli'ítl) : "J' (Kei—dj) : KJ" (xiii: óra")

93 : (xi—XJE) Pi * KPPP —— ki" ra'—kinn : öinPoj :SJ' : 8?

I L:J§:134-ls; ():—faj

PC : MKE—il THE—1

l !

ng : Gpixli * PIMxlanXlaj: Kin" : ?xlj * Xlnj

l 1

P : Epgjxgjfxlzxgjrl

I

] ]

PG :? l(Pí (XL—1454) * pr§_ 1)1/;xi,_1

]

FAC : 23ch X:?! 2 xi,E

3 a

PAG : zpáG xglzxáS ahol: x§ ; mi?!

a a i

x

A

: xxa xaE/ EXE

a ?!

A bruttó beruházás függvényeknél [23/ az egységnyi időszakot felölelő késlel—

tetett változó mellett két másik magyarázó változót veszünk figyelembe az ágaza—

tok beruházási magatartására gyakorolt különféle befolyásváltozatok leírására. A gyakorlati kivitelezés a magyarázó változókból csupán háromnál kevesebbet en—

gedett meg az ágazati függvény becsléseinél. A második magyarázó változó, rP jelenti a kamatot. levonva az árváltozást. Az utóbbit vagy úgy specifikáljuk mint árváltozást a ] beruházó ágazat kibocsátásában vagy mint az árindex változását a bruttó kibocsátásban. Minél nagyobb az eltérés a kamat és az árváltozás között, annál nagyobb a beruházó ágazatban a pénzügyi teher reálértéke. annál alacso—

nyabb a beruházás. Ezt jelzi az fg (O.

2*

Amodellmagatartásiegyenlete-'

3.üblo AfüggvénymegnevezéseÁltalánosképlet

Aparciálisderlvúltelőjele azelső,amásodik magyarázóváltozóra vonatkozóan

Amagyafúzóváltozókalternatív speclflkúclól /22/Fogyasztásifüggvények (í:1....,n) [23/Bruttóberuházásifüggvények (]:1....,n) /24/Exportfüggvények (i:1,...,n) [25/Belföldiúrfüggvények (i:1....,n) /26lExportórfüggvények (í::1....,n) /27/Munkabérfüggvények "511Hu") S—-közösségiszektor /28/Adófüggvények (]:1,...,n)

x c : f ( x % — 1 ; Y C ; [ S i / P C )

x%;:f(xgj,—1ífp;llijl;leP;nglPI;Xj,t;

l X j — x j — l l ;( xl i' lt x —x ,- ,_ 11 ) xF , : f ( x É _ 1 ; x A ; p F I P A ) p i : f ( m , — 1 ; X i , - 1 ; 7 1 5 5 3 ; k i , — l m i "

PF:f(p§_1;pi;XA;PAG) lj:f(lj,__1;xi;PC;t) ls:f(ls,_1;xs;Pen)

3 5 3 " l e ( x i — X P ) * P F X J E H I J ' H W

f , , f , ) o n ' , ( 0

fhfsifufeyfn50; f,,f,,í'a(0 f,,f,)0;f,(0

f 1 , f , , f . , f s ) 0 f , Z O

f,,f,,f3,f.)0

f , , f , , f , ) o ; f . 4 o

f,,f,)0

YC:LIPCvagy(IA-O)PC rP:(t—Apj)vagy(r—APG) lehpj'ngvagyijPG

x i ; " f i " 0 9 ? x i v — l pÉ IP Aw FI PA C va gy p w 4 5 3 3 ; xi ,— 1I 7t li 'í "1 v a g y ( X R É H — X i , — 1 )

ki,—likár—lvagykg,;'

1188 ^{U. MEYER — N. PlNNO —— ]. SCHUMANN}

FEJLÓDESi MODELL ÉS ARINDEX

1189 Az i., 2. és 3. táblában használt jelölések:

skalár Vektor Jelentés Skalár Vektor Jelentés

. . , . .. . E E : . ,

Xú o ; agazat ! eredetu folyo ?; P 09012th export ar

rafordutasa PC fogyasztói árindex

xbxj x kibocsátás

.. . , ,

C C

pl osszes brutto beruhazasi l

Xí x kibocsátás fogyasztásra oj árindex a ] ágazatban

x%[ kibocsátás bruttó beruhá—zosro PI bruttó beruházási árindex az egész gazdaságban x..^U a [ ágazat í eredetű kibocsá-tasa^. brutto^, beruhazasra, , le bruttoárindex— beruhazas:az'egész- - -importgazda- x! . a /' ágazat importja bruttó

sagban

ml beruházásra

, . , , . , .

G brutto kibocsataSi anndex .

ng X!) a [ ágazat összes bruttó ? az egész gazdaságban

beruhazasa E íeredetű export kibocsátás

E E , ,

x- ,

xi X kibocsatas exportra " a orszagnak

xi x exogén vegso felhasznalas X: 055265 export 0 orszagnak Xs közösségi szektor kibocsátása Xa a ország nettó ágazati ki.

x)Pm x',Ot potenciális kibocsátás

bocsatasa

. , . ., . . A külföldi nettó ágazati kibo—

m-

, . ,

ü [ agazat : eredetu !mpOl'th X csátasn index

dj d értékcsökkenési leírás 1936 a ország nagykereskedelmi

15 ! munkán alapuló jövedelem árindexe

ls munkán alapuló jövedelem PAG kugglrcláezagykereskedelmi a közösségi szektortól

L összes munkán alapuló pfc a ország fogyasztói árindexe govedelem

FAC külföldi fogyasztói árindex

% 9 nem_ovedelemmunkan alapulo a valamennyi a," ráfordítási ., , ',

!

egyutthato es Um,—i import 0 összes nem munkán alapuló

Együtlhüió (13Xl2) Vek- jövedelem

tora;

. , . , b valamennyi bíj beruházási

s,- s agazat altal fizetett adok

együttható és bm. import pppj p ágazati belföldi ár

beruházási együtt ató vektora (13X12)

M' T' [ágazat kormányzati ráfor- Ej 8 ditása levonva a szubven—

ciókat

A bruttó beruházási függvények harmadik változója, cif/Pl a profit helyzetét tükrözi a beruházó ágazatban az egész gazdaság beruházási árindexéhez viszo—

nyítva. Természetesen azt várjuk, hogy fg )O. A negyedik változó, pi/P a belföldi árhelyzetet fejezi ki a j beruházó ágazatban ennek az ágazatnak a beruházási ár- indexéhez (pál-) vagy a bruttó kibocsátás árindexéhez (PG) viszonyítva. Ismét azt

várjuk, hogy íz )0. Az ötödik változó, páj/P' a beruházási ár helyzetére vonatko- zik a ] ágazatban, az általános beruházási ár helyzetéhez hasonlítva. Minél ma—

gasabb az értéke ennek a változónak, annál alacsonyabb az indíték a ] ágazat-

ban a beruházásra, ezért isk 0. A hatodik változót akár x,-ként, akár xj.__1 -ként specifikáljuk, a beruházási határhajlandóságra utal. ahol természetesen f6)0. A

1190 U. MEYER — N. PINNO — J. SCHUMANN

hetedik változó, [xi—xj'á] elismeri a gyorsulási elvet, azaz a beruházás válasz—

adását a kibocsátás változására, ahol f7 ) O. A nyolcadik változó, [x'—3311 —-x—, __1]

megadja az utolsó időszakban a tényleges és a lehetséges kibocsátás közötti el—

térést, azaz a kapacitáshasznosítás fokát. mely meghatározó ennek az időszaknak a beruházására. Minél kisebb a különbség, annál nagyobb a beruházás; ezért

fg ( 0.

Az export függvényeknél /24/ a külföldi kereslet az ágazat kibocsátása iránt a második magyarázó változónak megfelelően a külföldi nettó termelési indextől.

XA -tól függ. ahol f2 ) O. A harmadik változó szerint ez függ az ágazat exportja ár- indexének és a külföldi megélhetési költségek vagy a nagykereskedelmi árindexé-

nek arányától; minél nagyobb az arány, annál kisebb az export. így fa ( O.

A belföldi árfüggvényeknél [25/ a második és a harmadik magyarázó változó a keresleti szívóhatást jeleníti meg, a negyedik és az ötödik változó pedig az ár- képzésben a költség toló hatását képviseli. A második változó figyelembe veszi az utolsó időszak termelését. Ez jelzi a keresleti helyzetet. ahol f2 )0. A harmadik vál- tozó a keresleti helyzetet tükrözi az utolsó időszak kapacitáskihasználásában vagy közvetlenül a kapacitáskihasználás százalékában [x,-,w1/XPO'1]

,_

vagy közvetve, a lehetséges és a tényleges kibocsátás különbségeként [xÉoí1—x;._1] specifikálva.

Az első specifikációnál azt várjuk, hogy f3)O, a másodiknál f340. A negyedik

változó az utolsó időszak költséghelyzete't veszi figyelembe vagy a fajlagos munka- költségen keresztül. kl,_1, vagy a fajlagos folyó termelő felhasználás és a munka- költség összegén keresztül: kfi'p ahol f4)0. Az ötödik változó, pl" bevezeti az

ágazat importköltségeinek befolyását, ahol f5 ) 0.

Az exportár függvényeknél [26/ a második magyarázó változó (p,—) a hazai pia- ci ár hatását jelzi (ennélfogva közvetve a hazai piacon a keresleti szívó- és költség- toló hatást) az exportpiaci árak alakulására. Minél nagyobb p;. annál nagyobb p,-E, így f2 ) O. A harmadik és a negyedik változó XA és FAC. a külföldi kereslet szívó-

hatását képviselik. ahol fg, h) 0.

A modell az elsődleges változókra nem ad sem együtthatókat, sem mennyisége—

ket. sem függvényeket, amelyek az elsődleges ráfordítások árait magyaráznák. Ehe-

lyett a munkabérekre megfogalmaz egy függvényt [27/ minden egyes ]: 1, ..., n ágazatra és az S közösségi szektorra. A második magyarázó változó az ágazat (kö-

zösségi szektor) x,-(x$) kibocsátása, ahol fg .) O. A harmadik változó a fogyasztói ár- index PC, amely vezető szerepet játszik a munkabérrel kapcsolatos egyezkedéseknél;

fg ) O. A negyedik változó a t időtrend, amelyről feltesszük, hogy ügyel a függvény lefelé irányuló elmozdulására. Ez a munkamegtakarító tipusú műszaki haladásnak

tulajdonítható, ami azt jelenti, hogy f4(0.

Adófüggvények /28/ magyarázzák azokat az adókat, amelyeket az ágazat fizet.

A két változó: az ágazatok összes értékesítése a hazai és a külföldi piacon [p,—(xi—

——ij —l— pJ—Exl-E] és a hozzáadott érték a munkán és nem munkán alapuló ágazati

jövedelem származtatás formájában [li-m;]-

A Német Szövetségi Köztársaságban az első változó volt lényeges 1967-ig, amíg az adót az értékesítés után rótták ki. és a második fontos 1968 óta. amióta az adót a hozzáadott érték után szabják ki. Mindkét változóra természetesen fj, fg ) 0.

A MODELL TAPASZTALATI KlALAKiTÁSA

A modellt a Német Szövetségi Köztársaság gazdaságára a 14 szektoros ágazati input—output táblák idősara alapján. az import és a beruházási matrixok alapján 1960—1974-re állították össze. ezeket a DlW munkatársai szerkesztették (1), (5). Ki-

FEJLÓDÉS! MODELL És ÁRINDEX

1191

egészítő adatok voltak: kapacitáshasznosítás (4); a nettó ágazati kibocsátási in-

dexek. a megélhetési költségek és a nagykereskedelmi árak a Német Szövetségi

Köztársaság kereskedelmi partner országaiban; ezeknek az országoknak százalékos

aránya a Német Szövetségi Köztársaság exportjában.

A 14 ágazatból kettőt (13. Közösségi szektort és 14. Nem profitra termelő ház- tartások és szervezetek) sajátos módon kellett kezelni. Ráfordításaik az exogén jel—

legű végső felhasználásban, xf, .. ., xfz szerepelnek. Kibocsátásaikat mint Xs össze- gét vettük. és ez exogén változó. Mivel a 13. és a 14. szektor lényegesen hozzájárul a munkán alapuló jövedelemhez, a munkabér függvényt ezeknél a szektoroknál fel- vesszük a /27/-be és S-sel jelöljük. Az Is munkabér /15/-ben L része.

A tizenkét ágazat a következő (a részletesebb definíciót lásd (1). 7. és köv.

old.):

Mezőgazdaság. erdészet, halászat Energia, bányászat

Vegyipar, építőanyag-ipar

Vas- és acélipar, egyéb fémipar

Szerkezetiacél-ipar, gép- és járműgyártás . Villamosgépipar, hardware. fémtömegcikk-ípar

Faanyag-, papír-, bőripar, textilgyártás Élelmiszer-, élvezeticikk-, dohánygyártás Építőipar

Kereskedelem

. Szállítás és hírközlés . Egyéb szolgáltatások _x PPPONGPF-SMNT'

__. N—

A 4—10. táblákban a magatartás egyenletek együtthatói becsléseinek eredmé- nyeit mutatjuk be. A becsléseket itt a legkisebb négyzetek módszerével hajtottuk vég-

re. Minden egyes függvényre feltételeztük a lineáris additív alakot és a 3. tábla

utolsó oszlopának megfelelően az alternatív specifikációkban változó számú ma- gyarázó változót próbáltunk ki. lgy a formulák és a becslések sorozatához jutottunk minden egyes függvénynél. Az R2 determinációs együttható, valamint a Durbin—

Watson statisztikák (DW) és a t értékek alapján a leginkább alkalmasnak látszó megfogalmazást és becslést választottuk a sorozatokból. és ezt vettük be a táblába.

Az első oszlop valamennyi tábla bal oldalán a magyarázott változókat sorolja fel; azaz az egyenletek bal oldalán szereplő változókat. Az egyenlet jobb oldalának képzéséhez a következő oszlopban levő konstanst kell venni, és hozzá kell adni az együtthatókat. megszorozva a megfelelő fejrovatban szereplő magyarázó változók- kal. A táblák jobb oldalán a két utolsó oszlopban az R2 és a DW értéke található.

az együttható t értékei zárójelben szerepelnek. Néhány konstans negatív értéke a magyarázott változók nem negativítására vonatkozó megszorításokat zavarná, ha a magyarázó változó értéke alacsony. Ez jelzi, hogy a függvények —— legalábbis line- áris additív alakjukban — nem érvényesek a magyarázó változók értékeinek egész le- hetséges szélső határai között. Érvényük a becslésük alapjául szolgáló tényleges adatok értékei által megszabott, esetleg kissé tágított lehetséges határokra korlá—

tozódik.

A fogyasztási függvények [22/ többsége az utolsó időszak fogyasztásának befo—

lyását mutatja; azaz a megszokás állhatatosságát. A béren alapuló vagy a bér és a béren kívüli jövedelem, mint kitűnt. a fogyasztásnál hét függvény esetében volt

releváns. Öt függvénynél a p/Pc árarány befolyásolja a fogyasztást, mégpedig a

várt negatív irányban. Ez azt jelenti. hogy amennyiben az ágazatnál a belföldi ár- emelkedés meghaladja a fogyasztói árindex emelkedését, csökken az ágazat kibo—

csátása iránti fogyasztási kereslet, ami jelzi a fogyasztó készségét a helyettesítésre.

Afogyasztásifüggvények/22/együtthatái

A.tábla Vóltotó

Magyarázó válmxó KonszunsXE__1LIPC(1.40)ch[15ch

R! DW 1245660.416352 (2.82)

—-7018.26 (4.02)

03229158 936.1750.6686 (4.05)

0.903196 (2.48)

0.98221.40 10901.35.06959 (15.21)

—-16531.2 (—-3.89)

099121.27 2460520815031 (14.23)

-2184.51 (—3.55)

03747126 1993980895848 (11.66)

091901.46 888.4480.43866 (3.39)

154696 (4.43)

098591.46 146714.01.77146 (2.97)

——114343.0 (—5.18)

0.97431.22 5620.650.921451 (24.90)

0.98101.70 4455710.134973 (!1.02)

09100152 1606980377259 (2-8!)

6.49335 (4.76)

0.99282.15 983030364811

( 1 3 7 )

0987688 (3.3?)

—-8294.94 (——2.46)

09411195 2352.661.01399 (43.20)

039362.37

1192 ^{U. MEYER - N. PINNO — J. SCHUMANN}

5.!óbla Abruitóberuházásifüggvények/23/együtthatói Mngyarózó

v á l t o z ó Á á , — 1 il i/ PI l e p g j R j j p c ' t i g / p l xj x j — : ' . _ 1 ) f f f — x j , , 1 R ' D W

'VóltozóKonstcns

x i , — 8 1 8 . 2 2 8 s z s m z 0 5 9 1 5 1 . 6 8

(4.17) x%,794695275503-—94332.70.4735530.98372.84 (4.9!)(——1$.24)(—7.77)

x % , 9 1 4 8 2 1 8 0 . 8 0 8 9 6 _ s a s s m — 0 . 1 9 9 2 2 8 0 3 9 9 0 2 5 9 ( 4 3 6 ) ( 4 3 2 ) ( 4 4 3 )

!21147.10.312851—16153.9—0.1281630.82951.40 (1.82)(——2.64)(—5.02) XL1645590.06501820.0610731—0.167012096781489 (15.95)(S.84)(—12.01) Ki,,9663870.7595860.129924-—0.073S4190.92871.38 (9.45)(6.91)(—3.20) !886390.06275550.0852578——O.1584230.84122.04 (6.09)(3.36)(—3.67) XI.,.140.1568.247830.0594124—0.3094230.91082.49 '(1.59)(8.10)'(—$.73) !—5274.0711388.40.118527—0.0615980.88582.04 (6.94)(4.75)(-1.99) x%,,—-37698.14757842546330.07362780.92501.88 (4.49)(2.48)(4.80) !-29609.13245260.258005—-0.5699260.97681.34— 5.78)($.68)(-—$.89) !—-43222.64965050.474049—0.7905530.99111.52 (3.20)(9.79)(—4.89)

FEJLÖDESI MODELL ÉS ÁRINDEX

1193

6.tábla Azexportfüggvények/24/együtthatói Magyarózó vohozó4734.XARIEIPAGR:DW VáltozóKonstans -—783.05122.631609380158 (13.47)

[;];-

766.6130.6479044.02519020401.30 (1.57)(1.13)

ki: mu

—-9983.440.432132465870..99581.60 (233)(3.57) —2671.391703310.88911.14 (10.21)

!

"1;

^[Lk—

-'135609607.141039521.55 (49.95)' -4004.010.701563114.554098781.49 (3.36)(2.20)

"; ^";

4 4 2 1 9 5 0 9 2 1 4 : 6 0 5 8 9 0 9 9 5 2 1 . 4 1 ( 3 . 8 8 ) ( 2 . 4 6 )

Ill2.4903876 1.1997582.115-—1x, )(30.92 11.60.844941.8623116308 (8.09)

"';

455023116.90209077097 (11.31) 2881110.48947162.4512——4894.72098172.04 (5.31)(6.99)(-—6.55) 158055424560.9911.17 (16.77)

'*LE

1194

U. MEYER — N. PINNO — ]. SCHUMANN

Abelföldiá!függvények/25/együtthatói

7.tábla Vóltalő

Magyarúző változó Konstansxi,-—1KK 1,-—1

( X É É f — X i , _ 1 )

kv4-f,_lR? DW 36.1308-—0.0016045? (—3.16) 16445 (7.47)

0.83722.05 2.778570.702807 (4.79)

0.000423476 (3.91) 0.101319 (420)

099142.71 -ll.89924.4099 (2.19)

95.0717 (4.98) 0.275872 (13.52)

0.99011.85 —59.885557.9326 (4.93)

244.51 (S.07) 0.622832 (7.00)

037011.39 —66.984094862 (13.23)

48.0564 (5.03) 0.366298 (4.33)

0.99481.65 38.12470.000246658 (9.06)

—0.000442443 (-—4.21) 168.93 (5.48)

038501.65 -11.61650.00023472 (10.84)

58.1728 (5.06)

0.487663 (1150)

09974222 37.2249477516 (10.98)

0.16618 (2.85)

098531.19 —59.86960.00102784 (S.39)

0.000586263 (-—l.74)

0.773992 (3.24)

037441.77 0230598057764 (354)

—0.000609364 (-—3.41) 0.49652 (4.30)

099172.19 —13.23831.00558 (14.00)

0.000282406 (2.04) 235.008 (69.10)

09955254 —60.250547.9213 (2.34)

235.008 (69.10)

0.99782.39

FEJLÖDÉSI MODELL ÉS ÁRINDEX

1195

Azexportárfüggvények[26]együuhatói

8.tábla Változó

Mugyuréxó változó KonstcnsP€_1Ri

PAGR! DW —S9.5161059507! (4.19)

0.996043 (S.46)

09597251 —77.18681.77837 (1858)

09664124 1997730.823522 (7.91)

0.83910.93 —-32.7761130498 (15.18)

G.95051.15 9.510710.815841 (16.82)

0.101256 (294)

09973152 9.773]!0.648247 (8.87)

0.123995 (4.21) 0.131549 (258)

099462.22 23.63690.776399 (28.07)

09850095 —16.6529

0 . 7 1 8 5 1 3 ( 5 4 1 )

0.47512 (2.79)

095371.66 -—0.4443881.00551 (404.7S)

09999l.40 —-5.752831.05493 (59.36)

09966151 —12.590.47327 (2.357

0.697254 (148)

09903238 4.764511.1142 (60.62)

099671.98

1196

U. MEYER — N. PINNO —— ). SCHUMANN

Amunkabérfüggvények/27/együttható/'

9,fóbia Változó

Mugyaráló változóKonstons

l m

xiPC RZ DW 4744621.1911 (20.39)09720150 ——8260.930.111625 (2.77) 150506 (8.13)

—285.467 (—-4.28)

09883154 —-36402.8

0 . 1 3 4 4 0 6 ' ( 6 . 8 2 )

503347 (18.03) -—711.711 (—3.54)

03982136 —-2244l.30.161343 (738)

305212 (1525)

—-398.161 (—4.42)

0.99621.77 —65434.90200055 (15.90)

801.815 (34.49)

—391.085 (—2.9S)

09995139 —6161.9S0347979 (17.54)

0204023 (9.3!)

— 6 5 7 . 6 3 ( - 5 . 1 1 )

0.99872.19 -11137.40333251 (15.85)

0.189562 (716)

—555.967 (4.414)

0.99742.88 ——2l585.70.134222 (339)

229.008 (14.58)

—435.32 (——2.24)

039692.21 —-56860305171 (9.88)

484554 (1059

—-855.755 (——3.61)

039532.40 —24940047043 (2.134)

0.129169 (432) 287.317 (232)

099781.69 -1050.311.1576 (352!)03904127 -18231.60310326 (622)

0216244 (283) -—948.362 (-—2.72)

099851.78 —2812.461.18149 (62.32)03969159 FEJLÖDÉS! MODELL ÉS ÁRINDEX

1197

1195 u. MEYER — N. PINNO - J. SCHUMANN

10. tábla Az adó függvények [28/ együtthatóí

Mogvyóclluoíg ! E E :

Konstans Hoci—x, kpm-xi Ill cu R DW

Változó

!, 15 .3895 0.035 3088 0.0744984 0.85 30 1.77

(4.14) (5 .41)

!, ——635 .281 00751682 022531! 09268 075

(338) (657)

6, l —3 41354 0.1594 0.564786 09906 2.87

(14.26) (245 2)

s. 1 06136 0338822 0.1255773 09638 132

. 8.

L ( ) ( )

8. —-286.303 0.0424267 0.0857489 03707 2-19

(10.37) (15.66)

8. —91.0443 00441637 0.13583 0.9855 2.59

(730) (16.93)

87 -—557.734 0.0570693 0.180411 09840 302

("-32) (13.98)

!. —78.2635 0-152066 0.730001 ' 09792 254

(12.88) (17.66)

8. —31.2298 0.0602981 0.1346 03937 254

(16.66) (34.56)

!" 487306 0.l69307 0.317971 03807 2.22

(9.11) (15.22)

3" 322817 0-0368725 0-08708 09932 1.60

(13.08) (27.11)

311 1 471 .47 0.0410275 0.102401 0.9941 2.29

. (11 .7 3) (29.60)

A bruttó beruházási függvényeknél [23/ az utolsó időszak bruttó beruházása

két esetben tűnik lényegbevágónak. ami a helyreállítási követelmények szem előtt tartásának tulajdonítható. A statisztikai becslés kipróbálásából végül is kiválasztott egyetlen függvény sem tartalmazza a ,,kamatláb mínusz árváltozás" magyarázó vál- tozót —- amely a beruházó ágazat pénzügyi terheit tükrözi reálértékben —. ezért ezt a változót az 5. tábla fejrovatába fel sem vettük. Három függvénynél az ágazat vi—

szonylagos helye a profit vonatkozásában, amelyet gj/P' jelzett. a beruházás ösz

tönzője. Hat függvénynél az ágazat belföldi á rhelyzete, akár pj/ploj—vel akárpj/pG-vel

megjelenítve, mutatkozott lényegesnek a beruházás szempontjából. Három eset van, amelynél az ágazat beruházási árindexének és az általános beruházási árindexnek

az aránya (psi/p') a beruházási döntéseket befolyásolja, mégpedig a várt negatív

irányban.

A különböző, már említett árarányok mellett eddig a következő mennyi- ségi változók járultak hozzá a bruttó beruházás magyarázásához: az ágazati kibo—

csátás (x,-), azaz a beruházási határhajlandóság hat függvényben; a kibocsátás ága- zati változása, azaz a gyorsulási alapelv négy függvényben releváns. A tizenkét függvény közül tízben a kapacitáskihasználás meghatározza a beruházást; minél