3.; szám
egy nyomdai üzemre átlagosan eső alkal—
mazottak száma alig haladja meg a 2 főt, míg a magyar statisztika csak a legalább 20 munkást foglalkoztató nyomdát tekinti gyári jellegűnek. Az 1913. évi magyar gyár—
ipari statisztikával szemben azonban az 1938. évre vonatkozó gyárip—ari statisztika . ;az időközben általánossá vált villamosítási törekvések következtében a Ruténföldőn szintén be fog számolni a villamos energiát termelő, illetőleg eloszt—ó iparágról is.
Egybevetve az eddigiekben tárgyalt két adatgyüjtésnek Kárpátalja iparára vonat—
kozó eredményeit, nem hagyható figyel- men kívül a cseheknek a ruténföldi ipar fejlődését gátló iparpolitikai törekvéseinek az adatok alakulásában is tükröződő ha—
tása. Annak ellenére ugyanis, hogy a cseh statisztika az ipar lényegesen szélesebb te—
rületét vonta megfigyelési körébe, a leg—
több iparágban számottevően kevesebb al—
kalmazóttat találunk 1930—ban, mint ameny—
nyi 1913—ban volt. Nagy visszaesés mutatko—
zik az alkalmazottak száma tekintetében a vegyészeti iparnál, a vasiparnál, továbbá a kő-, agyag- és üvegiparnál. A fia— és. különö—x sem az élelmezési ipar alkalmazottainak lét- számánál mutatkozó emelkedés is cSaklát—
szólagos, aminek az a magyarázata, hogy a cseh statisztikában éppen ezekben az ipar- ágakban a legnagyobb azoknak a kis üze- meknek a száma, amelyek a gyári jelleg mértékét nem érték el.
—-225— 1939
Meg kell említeni a kárpátaljai terület visszacsatolása révén a bányászatunkban be- következett gazdagodásunkat is. Legnagyobb jelentőségű ebből a szempontból az ősi ki—
rályi aknaszlatinai sóbánya visszajutása.
Megbízható adatok az aknaszlatinai sóbánya várható évi termeléséről ma még nem állnak rendelkezésre; kétségtelen azonban, hogy a szóbanforgó bánya az ország sószükségle- tét fedezni fogja. A háború óta e hiányzó bányaművelési ágnak a gazdasági életünkbe újból való bekapcsolódásával a külföldre utaltságunk mindenesetre jelentős tehertől szabadul fel. Són kívül feltárt vasérckincse is van az északkeleti hegyvidéknek, mint—
hogy pedig Magyarországnak ezen a vidéken annak felkutatására, hogy mit rejt a föld mélye, nagyobb gondot a multban még nem fordítottak, remény van még egyéb termé—L szeti kincs (ásványolaj stb.) feltárására is.
Végül külön szót érdemel Kárpátalja vizi erőkben való gazdagsága. A hegyi pa- takok által hordozott szabad energiának egy részét a csehek nagyobb tároló meden—
cék létesítésével már a hasznos erőkifejtés szolgálatába kényszerítették, de ezen a té—
ren még fontos gazdasági feladatok vár—
nak megoldásra (öntözőg—azdálkodás, vas- utak villamosítása), hogy a majd szabad, egészséges fejlődésnek induló ruténföldi ipar erőszükségl—etét is lényegesen meghaladó olcsó erőforráshoz juthassunk.
' ' Szalay Zoltán.
Pénzügy.
Fínances.
Résumé.Nlayant gue 'des données incomplétes, nous ne pouuons indiguer gujá grandes lignes les établissements de crédit de la Subcarpathie. On peut constaier gu'ils étaient dans une situation ínférieure [: celle des établissements de cre'dit analogues du territoire selon le traité de Trianon.- íl pataít donc (luc, sous ce rapport, les grandes bangues tchéco- slovagues auaient néglige' la Subcarpathie.
D'aprés le 796 volume des publications officielles de la Statistigue tche'co—slovague, nous indiguans les comptes de clóture relatifs 61 1929 des 11 arrondissements existant á cette épogue dans la Subcarpalhíe. Les comtptes de clóture com—
munaux montrent comparativement aux chiffres de
Hongrie, une infériorité si frapponte guiíl faut sup- poser gue les dépenses communales indiguées par les chiffres tchéco-slovagues ne comprennent pas tous les frais.
Hitel—intézetek.
A Cseh-Szlovákiától Magyarországhoz visszatért kárpátaljai terület hitelintézeteire vonatkozó alábbi adatok a Compass Finan—
zielles Jahrbuch című prágai évkönyv 1939.
évi kötetéből vétettek. Ez a kötet 9 Rutén- földön székelő hitelintézetet sorol fel. Ezek közül csak 5-nek közli 'az 1937. évi mérleg—
eredmény—eit. A Kárpátalján működő hitel- szövetkezetek adatai nem állnak rendelke- zésiinkre.
Tekintettel arra, hogy a Compass adatai alapján csupán .a Ruténföld helyi jellegű pénzintézeteinek helyzetéről és tevékenysé- géről lehet vázlatos képet adni és nem dönt—
hető el, hogy milyen szerepet vittek a cseh- szlovák nagybankok fiókjai a Ruté'nföld életében, statisztikai támpontjaink a Kár-
3. szám —- 226 ——
pátalja hitelintézeti viszonyait osak részben derítik fel. A cseh-szlovák gazdasági élet ismerete valószínűsíti, hogy a Buténföldön kívül székelő cseh-szlovák bankok szerepe jelentékeny volt. A Compass által nyilván—
tartott 5 helyi jellegű bank egyesített mér—
legeredménye 1.185 ezer pengőt (6.857 ezer cs. K) tesz, melyből az alaptőke összege 117 ezer P (677 ezer cs K), :a tartalék-ala- poké 61 ezer P (350 ezer cs. K), a takarek—
betéteké 796 ezer P (4.606 cs. K). A vagyonoldal egyes tételei közül a kész- pénz 91 ezer P-vel (528 ezer cs. K), a váltótárca 752 ezer P-vel (4.347 ezer cs.
K) szerepel. Ha ezeket az adatokat Ma- gyarország hasonló lélekszálmí és a lehető- ségig hasonló földrajzi és gazdasági jellegű területén működő helyi jellegű pénzintéze—
tek adataival vetjük össze, a szóbanlevő ruténföldi intézetek helyzetének erős infe—
rioritását kell megállapítanunk és ez a meg—
állapítás egyben a cseh-szlovák nagybankok ruténföldi erőteljes szerepének valószínű- ségét támasztja alá. Ez összehasonlítás alap- ján feltűnik a magyarországi helyi intéze- tek nagyobb tőkeereje, ami a ruténföldi bankok fentebb említett 117 ezer P össze—
sített alaptőkeállományával szemben több millió pengőt kitevő összeg. Az egyes üzlet- ágak közül a takarékbeteti üzletág az,
amelynek viszonylagosan erősebb fejlettsége a kárpátaljai bankoknál megállapítható Ez a tünet a Felvidék visszakerült pénzintéze—
teinél általános és a cseh-szlovák pénzügyek általános struktúrájával magyarázható.
Községi háztartás.
Az 1932. évi hivatalos cseh-szlovák sta- tisztikai kiadványsorozat 79. kötete az 1939
1939
március 15—18-án visszatért kárpátaljai rész (11 cseh—szlovák politikai kerület, illetve járás) 1929. évi zárszámadási kiadá—
sainak végösszegét 113 millió cseh koroná—
ban, azaz 19 millió pengőben állapítja meg.
A zárszámadási főcsoportok taglalása és a magyar községi zárszámadási tételekkel való összevetése az azok szerkesztésénél való elvi és technikai különb-ségek folytán nehézségekbe ütközik. Mégsem lesz talán érdektelen általánosságban megemlíteni, hogy az 19 millió pengős összkiadás egyes főbb csoportjai között első helyet 579000 pengővel —— az összkiadás kb.1Á3—ával a központi igazgatás jelenti. A községi vagyon- igazgatás (232. 000 P-vel) és a közlekedés- iigy (196 ezer P-vel) ugyancsak a kiadási oldal jelentősebb tételeiként szerepelnek.
Rendkívül alacsony az átlagosan egy községi lakosra eső kiadási összeg, mely kb. 35 P, míg Magyarországon .az átlaga san egy—egy községi lakosra eső költség- vetési kiadás 1934-ben 12'8 pengőt tett ki.
Még ha feltételezzük is, hogy a cseh-szlovák államban lényegesen kevesebb feladat há- rult a községi igazgatásra és háztartásra, mint Magyarországon, gondolnunk kell arra, hogy az itt kimutatott kiadásirösszegek nem foglalják magukban az összes olyan költségeket, amelyek a községi életben fel—
merültek. A felhasznált statisztika e tekin-
tetben való gyengéire mutat az a körülmény
is, hogy a bevételi oldalon 156 millió cseh- koronás, azaz 26 millió pengős végered—
mény mutatkozik az összkiadás 11'3 millió cseh korona, azaz 19 millió pengőjével szemben.
Sztankóczy György dr.
Közoktatás.
Instzuction publigue.
Résnmé. Dans les tableaux ci-dessous, nous indiouons I'instruciion publiauc sur le territoire subcarpathigue pour la vcille de la guene d'aprés les documents hongrois et pour Pannée scolaire 1935-——36, diaprés la Statistigue officielle tchéco—
slovague. —— En 1935—56, il fonctionnait sur ce territoire, appelé Russie subcarpathígue sous le régime tchéco-slovague, 1 Ecole supérieure de théologíe, 10 e'coles du second degré, 12 écoles professionnelles, 146 écoles comple'mentaires el 911 écoles *primm'res élémenlaires.
át
A felszabadult ,,Kárpátalja" közoktatás—
ügyéről az elszakít'ás előtti magyar, vala- mint a volt cseh-szlovák statisztikai hivatal által végrehajtott adatgyűjtések eredmenyei tájékoztatnak. _Az 1. sz. táblán a közokta- tásügy 1913/14. évi főbb adatait közöljük, a 2. és 3. sz. táblák pedig a cseh-szlovák ál- lami statisztikai hivatal adatközlései alap- ján az 1935/36. tanévre vonatkozó adatokat ismertetik. Az adatok összeállításánál az a terület vétetett alapul, amely terület a volt
