5. szám
megismétlődő minden oly helyváltoztatását, amely a helyváltoztatás lebonyolítására szolgáló eszközök igénybevételével jön létre. Rámutat ezután arra, hogy a külföldi közlekedéstudományi munkák nem nyujtanak tökéletes fogalmi meghatározást. A köz- lekedéstudomány tárgykörét tekintve három nagy tudománycsoportra oszlik. A közlekedés jelensé- geit tárgyalja a közlekedéstan, a közlekedés esz- közeit és üzemeit a közlekedéstechnika s végül a közlekedés szabályozását a közlekedéspolitika.
A közlekedéstudomány fontos segédtudományai—
nak tekinthetők: a közlekedési statisztika, földrajz és történet. A ,,Közlekedéstan" c. fejezetben röviden áttekinti a szerző a közlekedéstan és a közgazda- ságtudomány kapcsolatait (a letelepülés, a szék- hely, a közlekedési vállalatok költségtételeinek problémája).
A tanulmány leghosszabb, de egyúttal legérté—
kesebb fejezete a közlekedéstechnikáról szól, s
nemcsak a szakemberek, hanem a közlekedési kér- dések iránt fogékony olvasóközönség érdeklődését is méltán felkeltheti. ltt irja le a szerző a köz—
lekedési eszközök három elemét: a pályát (illetve utat), a járművet s a mozditó erőt szolgáltató gépet.
Megkülönbözteti a tágabb értelemben vett közleke- déslechnikát (út—, híd- és vasútépítés, stb.) a
szűkebb értelemben vett közlekedéstechnikától, a közlekedési üzemek tudomány-ától. Ez utóbbi fog- lalkozik a közlekedési üzemek gazdaságosságának (hasznos idő, üzemi koefficiens, üzemi kapacitás) és alkalmassági követelményeinek (gyorsaság, biz—
tonság, olcsóság és pontosság) tényezőivel. A ,,Köz—
lekedéspolitika" e. fejezet tárgyalja a közlekedést szabályozó, illetve előmozdító intézkedéseket (köz—
lekedési jog, tarifapolitika), intézményeket (közle- kedési főhatóságok, nemzetközi és nemzeti egyesü—
letek, szervek) és intézeteket (közlekedési üzemek és vállalatok).
Az egész tanulmányon mint piros fonál húzó- dik végig a közlekedés fontosságának kidomborí—
tása, amit —- a mai háborús viszonyok között ——
nem is hangsúlyozhatnnk eléggé.
Német-, francia— és angolnyelvű kivonat fejezi be ezt a magvas tanulmányt, amely már a bőséges külföldi irodalom felhasználása folytán is meg- találja az utat a külföldi közlekedéstudósokhoz is.
Palotay Ferenc.
Dr. Ervin Hacker: Kriminalstatistlsche und Kríminalaetiologische Berichte IV.—Xll.
Miskolc, 1940. 444—92—l—100—í—152 l. — p.
Szerzőnek e füzetekben közreadott nemzet- közi bűnügyi statisztikai fejtegetései folytatásait képezik azoknak a hasznos füzeteknek, melyeknek ismertetését Szemlénk már közölte?) Hacker ezút-
1) V. ő. 1940. évf. 7. sz. 622. l.
—331—— 1941
tal is igen gondosan válogatta össze a forrásokat és nagy szakértelemmel használta fel a nemzetközi statisztikai adatokat, hogy helyesen lehessen meg- ítélni a bűnözés igazi természetét és arányát. Ezt a célt szolgálja többek közt az ,,összebasonlttó táblázat", amelyben szembetűnnek azok a különb- ségek, melyek a különböző földrajzi fekvésű, más fajú, eltérő társadalomszerkezetű és sok más mo—
tívum szerint differenciálódott államok kriminali- tása között fennforognak. Tekintettel azonban arra, hogy a legtöbb állam bűngyi statisztikai ada- tait nem egységes módszer szerint közli, a legjel- lemzőbb adatokat és törvényszerűségeket
csak ismertetni.
fogjuk
Dániában az összes büncselekményeknek a (39'6%—a esik a lopásokra, míg a testi épség ellen elkövetett bűncselekmények egészen alacsony arányszámot érnek el.
Görögország kriminalitásának jellemző jelen- sége, hogy az elítéltek többsége (30'4%) a matró- zok és kikötömnnkások soraiból kerül ki. A Dél- aírilcaí Unióban az 1933—37. évek átlagában —— a
forró égövnek a gyakorolt hatását
ismerve — igen magas a gyilkosságok és a testi épség ellen elkövetett bűnözések arányszáma. Ter- mészetesen itt az elítéltek nagyobb része a benn- szülöttekből kerül ki, igaz viszont, hogy a lopá—
sok és az ú. n. ,,intellektuális" bűncselekmények terén az európaiak viszik a főszerepet. Jugoszlá- viában igen magas arányt (44'6%)- öltenek a testi épség ellen elkövetett bűncselekmények. Az elkö-V vetett bűnözések maximuma a téli hónapokra esik.
Ausztriában a külföldiek kétszer annyit bűnöznek, mint a belföldiek. Bulgáriában a városokban több bűncselekményt követnek el, mint vidéken. Fran—
ciaországban a legtöbb bűnöző a nőtlenek és haja—
donok soraiból kerül ki. Az elítéltek maximumát a 25—30 évesek képviselik. A férfiak és nők bűnö—
zési aránya : özli Izlandlmn feltűnően magas (80'6%) a lopások arányszáma. Hasonló a helyzet Norvégiában is, ahol a nehezebb megélhetési viszo—
nyok (ruházat, élelem, fűtés stb.) ösztönzik az embereket lopásra. Az Egyesült Államok adatai azt igazolják, hogy a szigorú törvények és rendszabá- lyok hatása alatt viszonylagosan is keveset bűnöz—
bűnözésre
nek a testi épség ellen. A lopásoknak és a betöré—
seknek a maximuma decemberre és januárra esik.
Igen érdekes kombinációt ad az amerikai statisz- tika, amikor az elítéltek munkanélküliségét hozza összefüggésbe a bűncselekményekkel. A munkanél- küli bűnözők között azok vétkeznek legnagyobb
arányban a társadalmi rend ellen, akik legalább
3 hónap óta vannak állandó kereset nélkül. Eszt- ország'oan a 20—24 évesek bűnöznek legtöbbet;
Finnországban az északi államokhoz viszonyitva még kevesebb lopás fordul elő, a férfiak kilencszer többet bűnöznek a nőknél és több a visszaeső
21*
, 5. szám
bűnöző is, mint a nőknél. Olaszországban a heves vérmérsékletet tükrözi vissza a testi épség ellen elkövetett bűncselekmények magas arányszáma.
Lettországban főleg télen fordulnak elő lopások sűrűbben, míg a ,,testi épség ellen" elkövetett bűn- cselekmények jórészét a nyári hónapokban kö—
vetik el. Litvániában az elváltak képviselik a leg- magasabb bűnözési arányszámot. Romániában igen nagy arányszámot öltenek a lopások és betö- rések, és a legtöbb bűnöző, áttörve az általános törvényszerűséget, itt a házasok köréből kerül ki.
Algírban és Tunisban kvantitatíve is igen nagy kü—
lönbség van a férfiak és nők kriminalitása között.
"332 fg _- __19'4—11 _
Brit—Indiában magas a lopások és igen jelentős ü gyilkosságok arányszáma is. Belgiumban más álla—w mokhoz viszonyitva kedvező a férfiak kriminali—
tása. Cseh—Szlovákiában az elítéltek vallási megesz-v lása a zsidók intellektuális bűnözéséről tanusko—
dik. Portugáliában követik el a legtöbb—bűncselek—
ményt a testi épség ellen (az összes elkövetett bün- cselekményekhez viszonyítva) egész Európában._
Az analfabéta bűnözők többet vétenek a törvények ellen, mint a művelt bűnözők. Svédországban vi—
szonylagosan is kisebb arányban fordulnak elő lopások, mint a vele szomszédos államokban.
ifi. Máday Lajos át.
A M. kir. Központi Statisztikai Hivatal könyvtárába érkezett munkák.
Ouvmges arrivés á la bibliothegue de l'Of/íce Central Royal Hongrois de Statistigue.
Nemzetközi vonatkozású művek és elméleti munkák. (Publications d'intéré't international ou de 'théorie générale.) —— Bulletin de l'Institut interna—
tional de statistiyue. XXX. köt. Supplément. Tables des matiéres. Contenues dans les tomes I a XXX.
La Haye. 1941.
Compass. Finanzielles Jahrbuch, 1941. Perso- nenverzeichnis. (Verwaltungsrate, Aufsichtrate und Direktion.) XIV-l—1582 ]. Compassverlag. Wien.
Evaluations des besoins du monde en drogues nuisíbles en 1941. Société des nations. Geneve.
L'anne'e sociale, 1939/40. Bureau international du travail. Geneve.
La silícose. Compte rendu de la conference internationale tenue a Geneve du 29 amit au 9 septembre 1938. Bureau international du travail.
Geneve. (Études et documents. F/17.l
Rapport au Conseil sur les statistigues des stupéliants relatives () Pannée 1939 et sur les travaux du Comité au cours de l'année 1940. Société des nations. Geneve.
Statistigue réduite, 1939. Trafic, résnltat finan- cier. Bureau international de l'Union postale uni-
verselle. Berne. '
Bartacz Lajos: Fajkérde's-fajkutatás. 322 l. %—
k-épes táblák. Budapest.
Bátor Viktor dr.: Pénztartozás, kamat, kölcsön.
187 1. Budapest. 1940. (Klny. a Magyar magánjog c. műből.)
Bertótg István dr.: A statisztika szerepe a mo—
dem városi utak építésében. 54 1. Budapest. 1940.
(Klny. a Városi szemle XXVI. évf.-ából.)
Halasg-Nagy József: Mai politikai rendszerek.
145 1. Budapest.
Horváth Barna: A szocializmus új arca. 15 1.
Budapest. 1940. (Klny. a Társadalomtudomány 1940. évi 4. számáhól.l
Lützow Frigyes: Háború a tengeren. Tenger- alattjáróval és aknákkal az angol éhséyblokád ellen.
77 !. Budapest. 1940.
Woodbury, Robert Morse: Méthodes dlenyuéte sur les conditions de vie des familles. Revenu, dé- penses, consommation. Bureau international du travail. 170 ], Geneve. 1941. (Études et documents.
N/23.)
Magyarország. (Hongrie) — A magyar királyi dohányeggedáruság statisztikája, 1938/9. Kiadja a magyar királyi dohányjövedéki központi igazgató—
ság. Budapest.
A. magyar posta jelentése 1939. évi működése-v ről. Magyar királyi postavezérigazgatóság. Buda—
pest. 1940.
A magyar szent koronához visszacsatolt keleti?
és erdélyi országrészen az állami főhatalom válto-—
zása előtt érvényben volt közadókra vonatkozó jog—
szabályok. 164 1. Budapest. 1940.
Az 1939. évi kárpátaljai nép-, földbirtok- és, állatősszeírás eredményei. Tájékoztató megjegyzé—
sek. ? l. l. füzet. Összefoglaló népességi adatok.
79 l. 2. füzet. A földbirtokok száma, területe és az állatállomány 1939-ben. 12 l. 3. füzet. Terület, lakó-—
házak száma, lélekszám nem szerint és népsűrűség.
14 l. 4. füzet. A népesség kisebb korcsoportok sze—
rint 1939—ben. 14 l. 5. füzet. A népesség nagyobb korosztályok szerint a nemek megkülönböztetésé—
vel 1939—ben. 14 l. 6. füzet. A népesség családi álla-—
pot, magyarul tudás és írni-olvasni tudás szerint,.
valamint a 6 évnél idősebb analfabéták száma 1939—ben. 14 l. 7. füzet. A népesség vallás és anya—
nyelv szerint 1939—ben. 14 l. 8. füzet. A férjes nők házassági termékenysége 1939-ben. 14 l. 9. füzet.
A népesség keresők, eltartottak és foglalkozási vi—
szony szerint 1939—ben. 14 l. 10. füzet. A népesség foglalkozási főcsoportok szerint 1939—ben. 14 l. 11.
füzet. Az őstermelő és ipari népesség, továbbá a' kereskedők száma 1939-ben. 14 l. 12. füzet. A föld—
birtokok száma 1939-ben. 14 l. 13. füzet. A föld—
birtok területe 1939-ben. 14 l. 14. füzet. Állatállo- mány 1939-ben. 14 1. M. kir. központi statisztikai hivatal. Budapest. (Statisztikai kéziratos közlemé- nyek.)
Földrajzi zsebkönyv, 1941. Szerk.:vitéz Temesy Győző dr. Kiadja a Magyar földrajzi társaság.
Budapest.
Magyar biztosítási évkönyv, 1940/1941. Szerk.:
Szikszay Károly. Budapest.
'l'ertilalmanach. Küldi a magyar textilgyáripar és nagykereskedelem Erdély és Keletmagyarország kereskedőinek és iparosainak. 94 1. Budapest. 1940.
Baranyovits Rezső: A gépek szerepe a mező—' gazdasági termelésben. 14 1. Budapest. 1940. ,
Bethlen Pál dr. gróf: Mit tett Tisza István) Erdélyért. 23 1. Budapest. 1940.
Bikkal Dénes dr: Társadalombiztosítástan.
A társadalombiztosítás elmélete és politikája. 1791.
Budapest. 1941.
Biró József: Kolozsvári képeskönyv. 31 l. -l— 32?
kép. Budapest. 1940. (OfTieina képeskönyvek.)
