Olay Ferenc: A magyar kultúra válságos évei 1918-1927

(1)

12.szmn. —— 118

^6.—

1927

festeni, sorra véve mindazon gazdasági tényezőket.

melyeknek eredőjeként állott elő a népességnek (egyelőre 1900-tól IMO-ig tál'g_'altt fejlödése. De amit Laky itt nyujtott. jóval több gazdasági hát—

térnél, ez az egész ország gazdasági helyzetének tükre. mely helyenként szinte háttérbe látszik szo—

ritani tulajdonképeni témáját. az országos álla—

potok t'estésének elt'inyére.

Laky tárgyalási módját eddigi munkáitnit eléggé ismerjük, Új munkájában is megtaláljuk az anyag mélyébe valo liatolás művészetét. a felette lvő anjagon való teljes uralmat. gazdasági tájé—

kozottságát és éles ítélőképességét, amely tulajdon-

ságok őt hasonló munkára szinte predesztim'iljz'tk.

Bizton remélhető tehát. hogy munkájának mása;

(lik része, mely a főváros fejlődését a világháború

évtizedében fogja taglalni. éppoly sikeres, ,, s

megállapításaiban bizonyára még érdekesebb s értékesebb —— lesz, mint ez az első. szerinte csak újszerű kisérletszámbamenő rész.

Laky Dezső munkájának bevezető ' részében telveti azt a kérdést. hogy nem volna-e helyesebb ha ,". a most dívó eljárástól eltérve —— Budapest népszámlálásának feldolgozását ezentúl a fővárosi

statisztikai hi'atal végezné teljesen, ami által a

központi statisztikai hi altal is időt nyerne. az egész népszámlálási anyagot hama abb boesáthatná közre.

A. most dívó eljárás az én igazgatóságom kezdetével

esik össze. Régebben hosszú időn át a székesfővz'v

ros (statisztikai hivatala dolgozta fel (a

térium által engedélyezett rendkívül rövid idő alatt) a rendes lakosság alapján az anyagot s feldolgozás

an 'agot átadta a központi hivatalnak.

az országos feldolgozás céljait szolgáló

tényleges népesség alapjánu újból t'eldolgoztatott.

l'Éz a kettős munka alig volt indokolható s a két—

téle elvi alapból előálló (s minden tételnél kivétel eltérések miatt nem is volt ki—

minisz-

ntán az ahol az.

nélkül mutatkozó)

vánatos. Ez okból jött'létre a két hivatal között az a niunkamegosztás. mely — a központi hivatal munkatervében alárendeltebb jelentőségű épület—

és lakásstatisztika feldolgozását a fővárosi hi 'a-

latnak juttatta, míg a demográfiai feldolgozás egé-

szen a központi hivatal kezébe került. mely e mun-

kában a főváros is figye—

lembe véve,, a kész táblázatokat bocsátotta a fő—

város rendelkezésére. Ez a beosztás csak annyiban

speciális szempontjait

okozott —— a kiadvány publikálásáhan "— késedel—

met. amennyiben a központi hivatal Budapest anyagának t'eldolgozz'tsában a foglalkozási statisz- tikát, mint a székesfő 'árosban legkomplikáltahb s így már teljesen begyakorlott feldolgozó személyze—

munka- menet végére volt kénytelen hagyni, ami azonban tet igénylő feladatot, terint'iszetszerűleg a

a fővárosi népszámlálás demográfiai eredményének közzétételét nem hátráltatta. Ha a jövőben a nép—

számlálás egész anyagának feldolgozása újból a

főváros kezébe kerülne (de természetesen a köz—

ponti hi 'atalban való újabb feldolgozás mellőzé—

séveltt, ez a fő 'árosi statisztikai hi'atal'a nézve kétségkívül azzal a nagy előnnyel is járna. hogy a főváros kénytelen volna statisztikai hivatalának megadni azt a nnilhatatlamil szükséges nagyobb szakképzett fogalmazási szemt'klyzetet. melynek, meg-

szavazász'ttol eddig mindig elzárkt'izott. Ma már azt is nagy vivmányként üdvözölhetjük hogy a székes—

fö'áros tanácsa végül lehetővé tette statisztikai hi—

vatalának, hogy a rendelkezésre álló bőséges anyag

kívül álló

is alkalmazhasson, ami már az első tudományos l'eldolgozz'isz't'a a hivatalon

szakfértiakat

évben is ily szép eredményre vezetett.

'I'hirriny Gusztáv dr.

()lay Ferenc: A magyar kultúra válságos évei

1918—1927. Az Perényi Zsig—

mond. Kiadja :) Magyar Nemzeti Szövetség. Buda- pest, 1927. 338 l.

Les années de crise de la culture hongroise,

1918—1927, par Francois (I'Utny, avec une préfaee (tn boron Sigismund (le Perényi. Edition de I'Asso—

előszót irta báró

eiaiion nationale honyroise. Budapest, 1927. 338 p.

Résunuí Le traile (le Trianon, en (létnehant (le [a Hongrie (í7% de son territoire et 58% de su population, I'a priuée d'une grande partie (le ses biens (le culture. eréés pendant des siéeles. Itlustré de ' izombreuses images, Ie présent ouvmge fait con—

naitre ta perte (pie le pays a subie en '*égtises, éro—

fonrlatíons eutturetles, musées, théűtres et monuments, e.rposunt tulelte est, m: point situation (tes les et Universités,

de vue de la vie intelleetuelle, In

minorites honyroises dans les territoires trans—

ií'rés. .t puriir (tu traile' de pair, le livre embrasse neuf en terminant. il parte de l'action pour Io revision (In tmité (le Trianon.

prés (! e (lnnées :

Az a megmérhetetlen katasztrófa, amit tria- noni l)ékeműnek nevezünk, Magyarországot terüle- tének ti7%—ától, népességének 58"a-ától fosztotta

meg. Ez a nyers alapja, megindítója annak a sok- sok pusztulásnak, ami Magyarországot a háború pusztítása után még tetőzésül emberéletben. köz—

és magánvagyonban, kulturális

századokon át felhalmozott összes nemzeti javai- téren. egyszóval

han elérte. Mindazt a esapást. veszteséget. ami e

két kiáltó szám mögött rejtőzik s amiről állan—

dóan hallunk, olvasunk. de amiből talán sokat is felejtünk, igyekezett ()lay Ferenc dr. kultusz—

miniszteri osztálytam'iesos egy rendkívül ügyesen.

alapos körültekintéssel szerkesztett s avatott tollal

megírt munkában összefoglalni, felmérni s ezáltal

a magyar békereviziós művek sorozatát egy való-

llan hézagpótló munkával gyarapítani.

A trianoni békéről, Magyarország [Szerencsét—

len helyzetérőt, a békerevizir') szükségességéről 9 év

(2)

'),

12.5zmn. —— 1187 —— 1927

leforgása alatt sokan és sokat írtak, úgy idebenn,

mint külföldön. A magyar ügynek 'alóban külön irodalma 'an, ami kisebb-nagyobb önálló munkak—

ból. röpiratoklíól, továbbá újságokban, folyói 'atok-

ban megjelent cikkekből tevődik össze. A magyar

nyelvűeken kívül német. angol, franeia és olasz munkák is tárgyalják ezt a kérdést. Erős magyar érzés, szorgalom7 hozzáértés és mindenekfelett a tárgy szeretete kellett ahhoz, hogy ()lay Ferenc ezt ,a sok szétszórtan megjelent adatot. nyilatkozatot,

megállapítást belőlük a

lényegest, azt, ami egyszerre világossá teszi, meg összegyűjtse, kiválassza

tetteti az elkövetett nagy igazsz'tgtalansz'tgot és anmtk szükségszerű jóva'ttételet.

Ez a kép, amilyen átfogó. mindenre kiterjedő.

első pillanat'a szinte vigasztalanul szomorú s ta-

lán kétségbeejtő is volna, ha nem lenne ott a vé—

gén a reménysugár, a vigasz. a békerevizió gon- dolata. ()lay azonban, amilyen figyelemmel, szere—

tettel állíotta össze a kulturális veszeségek hosszú lajstromát, épp olyan lelkesedéssel, hittel folytatja és Végzi munkáját ;! revízió, a feltámadás gondola- tával, ismertetve azt, ami erre nézve eddig történt.

amit erről tudnunk kell.

A 21 ívet kitevő munka. a háború befejezése—

tót kezdve a jelen év közepéig terjedőleg', kilene ev

fel. beke-

kötés előzményeit, Wilson 14 pontját, az ország történetet öleli Bevezetésiil ismerteti a

íelosztásámnk szomorú történetét s magát a béke?

kötést. Ezután feltárja azokat a fájó sebeket, ami—

ket az új helyzet ütött az ország testén. Egy-egy fejezetben külön tárgyalja az egyházak, a közokta—

tásügy, a kulturális alapítványok, a múzeumok

ikönyv— és leveltá'akl. az emlékművek, a szellemi élet. a színészet terén szenvedett veszteségeket, Ez a het fejezet a könyv gerince. Rámutatnak ezek a lejezelek egyúttal a kisebbseggé 'ált magyarságnak

elfoglalt

A kisebbségi szerződések be nem tartása. az el-

szakított kisebbség védelmének hiánya további pa-

az utódállamokban kulturális helyzetére.

naszként kapcsolódnak a sérelmekhez;

előttünk, statisztikusok előtt, külön is tigyelemreméltóva't teszi ezt az egyébként is rokon—

Ami

szenves munkát—s amiert e helyütt is megemléke—

ziink róla, ez az, hogy Olay is tudatában van

annak, hogy abban a szellemi arzenálban, amely a mai állapot ellen 'aló küzdelemben rendelkeze-

sünkre áll, a statisztika egyik legerősebb fegyve—

rünk. A békekötés

a fegyver, az erőszakos diktátum páneélján vissza- alkalníával hiábavaló volt ez

pattant. Azóta egyre jobban növekszik ereje és a

statisztika — úgy mint rokontudományai, a föld-

rajz, szociológia, történelem is — nélkülözhetet—

len meggyőző eszköz a békereviziós mozgalom ke-

zében. Ezt Olay is érzi s épp ezért vonultatja fel az

előadott tenyek mellett a statisztikai adatok se—

regét is. -

Egy másik l'őerössége a könyvnek, ami rend- kívül vonzóvá teszi, a szöveg közé ékelt képek (ösz—

szesen 165), amelyek az elszakított területek sat,

Váro- vá 'ait, építményeit, színházait, szobrait, emlék-

műveit stb. "ajzok—

ban.Egy-eg_v ismerős épület, egy-egy ledöntött szo- bor. amit itt látunk, fájóbban markol a szívünkbe

ábrázolják, jó felvételekben,

mint akármilyen leírás s erősebben hat bármely propagandánál. Épp ezért ()lay könyve a magyar

ifjúság részére még külön is ajánlhatt').

A. ]. (Ir.

Kaán Károly: A Magyar Alföld. Gazdaság—

politikai tanulmány. Kiadja a Magyar Tudo—

mányos Akadémia. mi?. 135] oldal,

L'Alfó'ld hongrois, étnde (Io pnliliyue émnomigue, par Charles Kulin. Edition de I'Académíe Hongroise (fex .S'eienees. 1.027. 351 [mg/es.

Résu1ne'_ Dans vette ereellcnlr Nude, M.

Charles KflÚll el'posé () fond, en sem ('ha/films.

It's maar éconontillues de I'Al/(íltl. Io grande [eku'ne honyroise, proposal", (lül't' une rare eonnuís—

sunee fechnígue, les solutions lí's plus susceptibles (l'y remédier.

Il y (1 lieu d'espérer one lex un'lieux ministe- riels rulítpétents fiemlront compte. dans les mesu-

res ("l prendre, (les ('onelusions (le I'ouvrage.

Lu puissante importance éeonomigue de la rígion redevieudm alors, súrement, un iacteur de premier ordre de la vie eronomírlne du pays.

.X nagy magyar Alföld különleges társadalmi

és gazdasági problémáit tárgyaló monográfiák né—

nes seregét ez az akadémiai kiadvány egy rend- kívül alapos munkával gazdagította.

Kuán Károly most megjelent tanulmányát magas nívóra emeli az Alföld gazdasági bajainak legrész—

letesebb, szakszerű értékes és

ismertetése. elvezetes

mánnyá teszi az írónak a tárgykör i*ánt érzett és soraiból végig érezhető nagy szeretete. Az Alföld gazdasági kérdéseiben mutatkozó súlyos bajok tár-

gyalása után a problémák megoldásaira vonatkozó

javaslatait Kaán Károly ritka nagy szakképzettségre olvas— (

valló felkészültséggel sorakoztatja fel. Ha az illetekes ' kormánykörök a tanulmány minden kritikát kiálló megállapításait intézkedéseiknél figyelembe veszik.

a jövőben súlyos nemzetgazdasági károkat okozó gazdálkodási nehézségek