Egy alföldi falu népességi viszonyai II. József korában

I.u.-I.u...oonolll ... ...-...nincunlo-lononooo

....o-u-oo-npcooo-no-nu.a.-on'-null-'ll-..no-nnco-o-a-n-u-n-n-u-pu.n-ln-I'll-l....I-lulnlnotInso-u-

o TERÚLET És NÉPESSÉG .

Egy alföldi falu népességi viszonyai II. József korában.

La situation démographz'gue dit/m, village de l'Alföld sous Joseph II.

Részlme'. Sous Joseph 11, na recensement de 1787, on a complé á Magyarcsanád 201 maisons, 279 logements et 1226 habitants (contre 811 maisons et 2672 habitants en 1930.) D'aprés les cliiffres de 1787, c'est dans la clusse Ila plus pauvre gu'on ség mariait Te plus lót. La proportion des mariages et des en—

Iants y étaíl parmi les pauvres également plus foz-ie aue dans les classes aísées, et il en élai! de méme dans les autres parties du pays.

Azoknak a népszámlálásoknak eredmé- nyeiből, melyeket II. József az 1784—1787.

években Magyarországon ve'grehajtatott, ed- dig nagyon kevés tétetett közzé. Hiányzik még a főeredményeknek rendszeres közlése is, még inkább az országrészek vagy törvény- hatóságok anyagának tüzetes feldolgozása.

Csak a legújabb időben kerültek napfényre egyes törvényhatóságok levéltáraiból azok a részletes községi adatok, melyek az eredeti felvételek anyagaként egyes helyeken fenn- maradtak. Ebből az anyagból eddig két vá- rosnak —— Keeskemétnek és Jászberénynek

— feldolgozását bírjukf) néhány más vá—

ros (Sopron, Eger) anyagának tüzetes fel- dolgozása a közel jövőben várható. Ily fel- dolgozások alapjául azok a táblázatok szol—

gálhatnak, melyek ,,Minden Házakat és Fa- miliákai egyben foglaló Tábla" címe alatt a népszámlálásnak házankint és családon—

kint (helyesebben: háztartásonkint) összeírt adatait foglalják magukban és így a helyi topográfia és népesedési állapot tanulmá—

nyozására bő anyagot nyujtanak. Városaink lakosságának képe már az eddig közzétett csekély anyagból is érdekesen bontakozik ki, de falvaink másfélszázad előtti népese- dési állapotáról eddig nem tudtunk semmit.

Népesedéstörténeti szempontból ezért örven—

detes az a körülmény, hogy Csanád vár—

1) Thirting Gusztáv dr.: Kecskemét népessége és társadalmi viszonyai ll. József korában. (Ma—

gyar Statisztikai Szemle, 1935, XIII. évf. 369. lap) és Jászberény népessége és társadalmi viszonyai II.

József korában. (U. 0. 1—11. lap). _— Lásd még Fodor Ferenc dr.: A II. József—féle népszámlálás ered—

mény—ed a Jászságbau, (Magya-r Statisztikai Szemle, 1934. thl. évf. MIG—916. lap).

megye levéltárában a vármegye összes köz—

ségeinek 1787. évi népszámlálási anyaga

—— a fentnevezett ,,Tábla" alakjában ——

fennmaradt s így immár adódik a falusi népesség kutatásának lehetősége is.

Hogy e lehetőség alapján a 18. századi falusi életre rávilágítsunk, e célból Csanád Vármegye egy kis községének, Magyarcsa—

nádnak 1787. évi népszámlálási anyagát a legapróbb részletekbe menően tüzetesen fel—

dolgoztuk s e feldolgozás eredményeit az alábbiakban közöljük.

Magyarcsanád nem régi községi) A Ma- ros jobb partján, a régi Apátfalva helyén fekszik, ahová a bécsi udvari haditanács 1700-ban a marosi határőrvidék céljaira szerb militaristákat telepített. Mint határőr—

ségi helyre a haditanács 100 hajdú-t és 100 huszárt helyeztetett ide. Mária Terézia 1750- ben feloszlatván a marosi határőrséget, az akkor Ú jcsanádnak nevezett községe?) Csa—

nád vármegyébe kebeleztette be, hogy e hely- ség is, mint az aradi uradalom része, kincs- tári kezelés alá vétessék. Erre a község szerb lakosságának nagy része kivándorolt Oroszországba s helyükbe oláh jövevények telepedtek be. Lovászy Mihály, az uradalom kormányzója, magyarokkal kívánta az ura- dalmi helységeket szaporítani s e célból az 1752—436, években 50 magyar gazdát tele—

pített Ú jcsanádra. A magyar lakosság azon—

ban csakhamar különvált .az idegenajkúak- tól s 1762—ben Apátfalvát alapította. A meg- maradt régi község a hagyomány szerint 1810—ben Magyarcsanáddal cserélte fel ne- vét, de Fényes Elek még 1851—ben is Újcsa- nádnak írta.

Magyarcsanád község fejlődésének jel—

lemzésére az alábbi adatokat soroljuk fel:

1) A történelmi adatokat Borovszky Samu dr.:

Csanád vármegye története ülö—tig cimü munkájá- nak (Budapest, 1897) második kötetéből vesszük, ahol a szerző a 611—613. lapon tárgy-alja a községet.

?) Ellentétben a Maros balvpantj—án, Torontál vár- megyében, lrétező régibb községekkel: Öscsanáddal

(vagy Németcsaná—ddal) és Nagycsanáddal (vagy Ráccsanáddal). Ugyanott állott hajdan Csanád vára, a régi Csanád vármegye és egy püspök (Szt. Gel- lért) székhelye, melyet a karlócai béke értelmében 1701-ben teljesen leromboltak.

55

9. szám.

——754—

Házak száma Lakosság száma

1787 . 201 1.226

1828 1) 310 2.497

1851 2) . 2.923

1880 559 2.777

1890 615 3 088

Anyanyelv szerinti megoszlás

magyar német oláh szerb egyéb

1828 !) .

1851 ?) . . _ . . . .

1880 . . 380 67 1.591 680 59

1890 . . 591 51 1.689 716 41

1900 . . 528 - 40 1.788 668 1

1910 . , 702 51 1.679 616 57

1920 . . 842 24 1.442 610 63

1900 . 1.288 29 1.070 276 9

1) Ludovicus Nagy szerint. ——

Látható, hogy Magyarcsanád — nevé- nek jelzője ellenére is — igen kevert lakos' ságú község volt, melyben a magyar elem még fél századdal ezelőtt a lakosságnak alig 1/3 részét tette. Az idők folyamán a magyar- ság szapo-rulatában messze meghaladta a többi nemzetiségek gyarapodását, de a köz—

s—égnek túlnyomóan idegen jellege a világ—

háborúig lényegében nem sokat változott.

Azóta azonban az oláh és szerb elem nagy arányokban elszivárgott (számuknak meg—

apadása %teljesen egyezik a görögkeleti vallá—

súak fogyásával) s a katolikus és reformá- tus magyarság feltűnően erőre kapott. A fentebb közölt adatok összehasonlításából határozottsággal kitűnik, hogy mindig a ka- tolikusok és reformátusok adták a magyar elemet, míg az oláíhokwból és szerbekből ke—

rültek ki a görgkeleti vallás éhívei. Alig szen- vedhet kétséget, hogy a felekezeteknek nyelvi megoszlása II. József idejében is lé—

nyegében ugyanolyan volt, mint aminőt nrépszálmlálzásaink a 19. század vége felé ki—

derítettek. A II. József korabeli adatoknak mérlegelése alkalmával eszerint nem szabad szem elől téveszteni, hogy egy túlnyomó részben idegenajkú (oláh és szerb) és óhitű vallás—ú falu népességének társadalmi viszo-

1935

Házak száma Lakosság száma

1900 688 35.025

1910 785 3.105

1920 782 2.981

1980 811 2.672

Vallásl'elekezet szerinti megoszlás

r. kat. gör. kat. reform. ág. ev. gör. kel. zsidó egyéb

7 —— ,7 —— 2.481 9 ——

164 — 580 — 2.051 —— 128

171 27 196 2 2.334 47 ——

321 41 254 3 2.488 31 -—

325 17 207 — 2.452 24 ——

440 11 288 11 2.352 8 ——

535 23 294 27 9.066 4 82

866 51 372 22 1.306 7 48

2) Fényes Elek szenint.

nyalt tárgyaljuk. amel—yben abban az idő—

ben csak görögkeleti egyxház állott fenn. (A reformátusok csak a 19. század végén szer—

vezkedtek egyházközségbe, a katolikusok pedig ma is Apátfa—lvába járnak templomba.)

Mikor II. József népszámlálását végre- hajtalta, Magyarcsanádnak 201 háza volt s azokban 1.226 lélek élt. A község az alföldi falu'k jellegét hordta magán. házai hosszúra nyúló utcában helyezkedtek el, a falu kül-

területén, a szállásokon is állott 43 ház,

ezek közül azonban csak öt volt lakott. A tanyai gazdálkodás a lakosságnak még csak jelentéktelen hányadát késztette arra, hogy a falun kívül, a szállásokon tartsa állandó lakását; az ottani házak túlnyomó része

csak gazdasági célokra szolgált, de a gaz—

dák a faluban laktak. Az összeírás alkalmá- val 5 összedőlt házra is akadtak a faluban.

Ez annál kevésbbé lephet meg, mivel a há—

zak akkor kétségkívül mind csak vályogból épültek, hiszen még az 1930. évi népszám—

lálás szerint is a házaknak % része vályog-

ból való.

A falu házai általában véve kicsinyek voltak; legnagyobb részükben (a lakatlan házak beszámításával 1539—ben) csak egy lakás volt, de 49 házban két, 10—ben három.

1. Magyarcsanád házainak, lakásainak és lakosságának főáttekintése 1787-ből.

Apergu général des maisons, des logements et de la population de Magyarcsanád en 1787.

Lakott házak —— Maisons habite'es . .

Megnevezés

._compzenant ,_ Úreshazak Mm?

]) e' s i g n a f i 0 n 1 _ lakással"— logmems2 3 ). 4 osszesenau total mhabztees_ll/Iazsotts OSMeTotal

Házak — Maisons . . . , , . 99 li 49 10 3 161 40 ') 201

Lakások —— Logeme'nis . . . . 99 98 30 12 239 40 279

Lakosság —- Population 686 ) 406 97 ) 37 1.226 —— 1.226

I) Ezenkívül 5 összedőlt ház. ._ Il y amit lá, en ouíW', 5 maisom (ícroule'es.

9. szám. -——755——— 1935 2. Magyarcsanád házainak és lakosságának száma a házak nagysága és lakottsága szerint, 1787-ben.

Nombre des maísons et des habita'nts ?) Magyarcsanád en 1787, suivant la grandeur et le pmplement des maísons.

Házak száma —— Nombre aes maisons Lakosság száma—Nombre des occupants dans Ezek közül

, , -— a szállásokon

Leleksznma melyekben — comprenant ,, _ les mazsons comprcnmit ,, Dontálapériphérie Nombre ' f*w'k ,_.Á,.-__K__ osszesen -————————— ,,,,,,,, osszesen 7___M

des occilpunts m,] t Na,—[_ÉM—i4__ a" maz1, l ——————————————a2 ( a 3 1 a 4 lenágnble ház 335.

lakás van —— logemenís total lakásból álló házakban—logemmts maisons maísons pants

1 , —— -——— —— — —- —— —— —— — -—— —— ——

2 . 6 —— —— - 6 — 12 —— — — 12 — ——

3 . 2 — —' —— 2 6 —— —— — 6 —— —

4 . 11 4 —— -—-— 15 44 16 — —— 60 1 4

5 . 16 4 1 _ 21 80 20 5 _ 105 1 5

6 . 15 5 —— —— 20 90 30 —— — 120 2 12

7 . 22 7 —— —— 29 154 49 —— — 203 1 7

8 7 6 2 — 15 56 48 16 —— 120 —— ——

9 . 5 7 6 —-—— 15 45 63 27 —— 135 — __

10 4 8 1 —— 13 40 80 10 —— 130 —— -—

11 2 3 —— 1 6 22 33 — 11 66 —— ——-

12 v 1 2 1 1 5 12 24 12 12 60 —— -——

13 3 2 1 — 6 39 26 13 —— 78 —— ——

14 3 _ 1 1 5 42 _ 14 14 70 _ _

17 _ 1 _ — 1 — 17 _ _ 17 _ _

19 1 _ * _ _ 1 19 _ _ _ 19 _ _

25 . . . . 1 —— — —— 1 25 — — — 25 —— ——

Össz — Total 99 4.9 10 3 161 686 406 97 37 1.226 5 28

0 . . . . 40 —- —-—— — 40 —— — — -— -— 38 ——

Mindössze —

TOM! general 139 49 10 3 201 686 406

sőt 3-ban négy lakást is írtak össze. Lakóilk száma szerint az 5——7 embertől lakott há- zak voltak a leg—gyakoriabbak, de aránylag sok házban lakott 8——-10 ember is, sőt volt ház, melyben a bennlakók száma a huszat

is meghaladta.

Volt ugyanis a házak között:

lakatlan . . .. . . 40 8—10embertől lakott 43 2—3 embertöl lakott 8 11—15 ,, ,, 22

4—5 ,, ,, 36 16—20 ,, ,, 2

6—7 ,, , 49 25 ,, ,, 1

Hogy kik bírták a házakat, arra a nép- számlálás fenmnaradt adatai közvetlenül nem adnak választ; a ház tulajdonosának neve 'és foglalkozása a táblázatokból nem tudható meg, de a bennlakók társadalmi

állása —— különösen ott, ahol a (házakban

csak egy lakás volt eléggé rávilágít arra, hogy mily n'éposztályok kezeben voltak a házak. A házaknak felében, 93-ban, paraszt volt az egyedüli lakó, tehát nyilván a ház tulajdonosa is. További 5 házban ,a paraszt- családon kívül még 1——1 család lakott, melynek feje nő volt M— kétségkívül ez is paraszt volt (esetleg zsellérasszony). Azután még 37 ház alkadt, ahol a paraszt zSellérek—

kel együtt lakott. Nem szenvedhet kétséget,

hogy ez esetekben is a paraszté volt a haz.

így összesen 135 ház volt a faluban paraszt—

gazdának kezén, míg a zsellérek közül mind—

össze csak 15-nek volt saját háza. Ezeken kívül 7 házat bírtak nemesek és 3 ha—

zat laktak papok. (Ezek nyilván a gör.

keleti egyházközség tulajdonában voltak.) , Egy kis házban asszony volt a családfő, ki- nek társadalm—i állása nem deríthető ki.

Éppen így adatszerűleg nem állapítható meg, hogy a lakatlan 40 ház kit uralt, de alig szenvedhet kétséget, .hogy valamennyi—

nek paraszt volt a gazdája.

Magyarcsanád tehát tipikus parasztiulu volt. Házainak tipusa volt a parasztház, melyben csak a gazda mlaga lakott a család—

jával; de a valgy'onosabb paraszt házában két, sőt némelyikben hárOm lakás is volt s ott a parasztgazdán kívűl zsellércsaládok is laktak. Ezek a házak a többiek közé elke—

lődtek be s váltakozva követte egymást a tiszta parasztház és a zsellvérevkkel vegyes udvar. Volt azután elenyésző számmal oly ház is, melyben három vagy négy lakás volt s ezeknek valamennyieben zsellér la—

kott; itt a tulajdonos kérdése megoldatlan marad, valószínű azonban, hogy a ház pa—

55*

9. szám.

3. Magyarcsanád házat, tulajdonosaik (ill.

—756— 1935—

lakóik) társadalmi állása szerint 1787-ben.

Les maisons de Magyarcsanád en 1787, suivamt la situation sociale de leurs possesseurs (et des locatm'res),

% Házak száma —Nombre des maisons

§ m e 1 y e k b e n —— c 0 m p r e n a a ; ;

§ 1 2 3 s

D

a ; lakás van és ezeknek tulajdonosai (lakói) — Iogements, dont les possesseurs (ou les locataires) sont Vi3

E§ v: . [

"fát, ""3 e ga se? e a s ev: $$$ §e§eew§ § 132 e % eeggsimeegá x% e esek :: ná? % :, %

az ae sti 53 es ,xÉ ee es sebeáes es seseegeegáseegeg %

.; es ee ae es %% az aa sw ese—s ne se ales—'Nem Raw-N es :o

1 __ __ _. _ — __ _ _ _ __ _ __ __ __ __. __

2 —— —— 4 1 1 —— — —— —— —— -— — —— —- —— 6

3 -—- —- 1 1 _ -—— —— —— — —- — —— — —— —— 2

45 ——1 ——1 159 11 ——— —— —1 —1 23 ———— ———— —M— ——1 ——— ——— 2115

6 1 1 10 8 — 1 2 1 1 —— — — — —— —— 20

7 —— 1 20 1 —— — 1 1 4 1 —- — —— —— . — 29

8 1 — 6 — — — 2 — 3 1 —— 1 1 —— —— 15

9 —— —— 5 — —— 1 1 1 4 —— -——— 8 _— — —-— 15

10 —- 1 2 — — ——- 1 1 7 —— ——- 1 —— — —— 13

11 —- —— 2 —— —— —— 1 —— 1 1 — — — — 1 6

12 —— —— 1 —— —-—- — —— — 2 — -— 1 -— — 1 5

13 —— —— 3 ——- — —— — — 2 _ 1 —- —- —— —— 6

14 — 1 2 —- -—— —- —— —_ _. _ . 1 _ 1 __ 5

17 —— —— —— — — —— 1 —— —— — —— —— —— — — 1

19 — — 1 — —— _ -— —— __ — — —— —— _— —— 1

25 -— — 1 — —— —— —— —— — -— — —— —— —— —— 1

655133; a 5 ] 82 8 J 1 2! 10 5 , 29 ] 3 1 7 2 1 2 161

naszté vagy nemesé lehetett, aki oda telepí—

tette a földjének megművele'sére szükséges zsellérnépet.

A 201 házban összesen 279 lakás talál- , tatott, de mivel 40 ház lakatlan volt (s eze—

ket mind 1 lakással bírónak vettük), volta- képen 239 lakásban (illetve háztartásban) élt a falu népe. A papság és a nemesség ugyanannyi lakást bírát, ahány sházat, mert házainkban csak ők maguk éltek egy-egy la- kásban. De már a többi társadalmi osztá- lyok megoszlása más volt, mint a háztulaj- donosok körében. Itt már kidomborodik a zselluérség számbeli ereje, mely 66 háztartá- sában a lakásoknak erős negyedét nevezhette magáénak. A parasztság 151 lakásban élt s ezeknek 1/3 részében más elemekkel, kivált zsellérekke] vegyült; csekély arányban a zsellrér-lháztartásokba is vegyültek idegen elemek s természetesen a papi háztartá—

sokba is cselédség címén. Egyedül a nemesi háztartások voltak — a férfiak tekinteté- ben —— teljesen tiszták, valamint az a 11 háztartás, melynek élén nők állottak.

A háztartások nagy zöme családi ház—

tartás volt, melyben férfiak és nők egy- aránt éltek. A 239 háztartás közül csak 25 akadt, melyben házas férfi nem volt, de volt 50 olyan háztartás, melyben egy- nél több házas férfi találtatott, még pedig 39—ben kettő, 7-ben három és 2———2-ben négy, illetve öt. Ezek majdnem kizárólag a parasztság köréből kerültek ki. Itt a nép—

számlálás néhány oly háztartást mutatott ki, melyekben egy lakásban tíznél több egyén (paraszt és zsellér vegyesen) élt. A szélső esetet a 17. sz. ház mut—atta, amely—

ben egy lakásban 3 paraszt, 2 zsellér, 6 fiú—

gyermek é—s 14 nő, összesen tehát 25 sze—

mély élt együtt, kik között 5 házas férfi volt. Hasonló volt a helyzet a 12. sz. ház—

ban, melynek egyetlen lakásában 2 parasz- tot, 3 zsellért, 6 fiúgyermeket és 8 nőt, Összesen 19 személyt, köztük 5 házas férfit írtak össze. Nyilvánvaló, hogy mindkét házban 5—5 család talált együttes elhelye—

zést, kik közül a parasztokat talán vér—

ségi kapcsolat fűzte össze (tényleg 1—1

9. szám. —— 757 -—— 1935 4. Magyarcsanád háztartásainak száma és társadalmi összetétele 1787-ben.

Nombre et composition sociale des ménages á Magyarcsanád en 1787.

Háztartások száma — Nombre des ménages A háztartások részletezése _melyekben a családfo ayant pour chef Z

, . , , ; és; §

Spemficatwn des menages _ § § eg § §; ?: 53

§ e , s :: §, sss—%s § 83

N N cu Vi __ ; —:1) 9, S Nu

%? §? %% %% Gát—33 o§ %:

a.s. :: a.s.. N'N el:—435334 mi :os

Háztartások száma — Nombre des ménages 3 7 l)151 66 1 11 239

Ezek közül: — Dont:

t'iszba —— ménages de personnes dülne méme caté—

gorie Sociale . . . . . . . . . . . . —— 7 101 63 1 11 183

kevert —— ménages ,,mixtes" . . . . . . . . . 3 —— 50 3 —— —— 56 A kevert háztartások összetétele.

Composition d'es ménages mixtes:

pap és zsellér _ prétre et journalíer . . . . . . 3 —— —— —— — —— 3 paraszt és zsellér —— paysan et joumalíer . . . . " — 37 —— —— — 37 panaszt és egyéb —— paysan et outre . . . . . . —— — 12 —— —— —- 12 paraszt, zsellér és egy—éb —— paysan, journalíer el

autre ,...—— 1— —— 1

zsellér és egyéb —— joumalíer et autre . . . . . -— — —— 3 —— —— 3 Háztartások száma, melyekben

Nombre des ménages oü

csak férfi sél _ íl N*y a gue des hommes . . . . — —— 4 6 —— -—— 10 csak nő él —-— il n'y a oue des femm'es . . . . . —— —— —— -— —— 7 7 mindkét nem él — il y a des hommes et des femmes 8 7 147 60 1 4 222

Háztartások száma, melyekben Nombre des ménages oü

házas férfi mincs — il njy a pas djhomme marié . — 1 7 5 1 11 25

1 házas férfi él -— il y a 1 homme marié. . . . 3 3 98 60 —- —— 164 2 lházeas férfi él -— il y a 2 hommes marie's . . . —— 2 36 1 —— —— 39 3 házas férfi él —— il y a 3 hommes mariés . . . —— 1 6 —— -—— — 7 4 házas férfi vél —— il y a 4 hommes mariés . . . — —— 2 —- —— —— 2 5 házas férfi él _— il y a 5 hommes marie's . . . —— — 2 —— — __ 2

Háztartások száma, melyekben Nombre des ménages oil

fiúgyermek nincs — il lfy a pas de gargons . . . 3 7 75 33 —— 7 125 1—12 éves gyermek van — il y a des gar- 1 d 12 aus _— —— 48 21 — 2 71

13—17 ,, ,, ,, —— gons áge's de; 13á17 ,, —— —— 14 3 1 2 20

*mind'két korú flifúgyexnm-ek van —— il y a des gargons

2 groupes diáges . , . . . . . . . . . . —— " 14 9 — _ 23 Háztartások száma, melyekben.

Nombre des ménages comprenant

1 egyén él —— ! personne . _ —— 1 1 — 4 6

2 ,, ,, —— 2 personnes — _ 17 22 — 4 43

3 ,, ,, —- 3 ,, — 2 15 10 —— 2 29

4 ,, ,, — 4 ,, —- 1 19 13 —- 1 34

5 ,, ,, -— Ö ,, 1 — 26 8 1 — 86

6 ,, ,, ——- 6 ,, 1 1 18 7 — — 27

7 ,, ,, ——4 7 ,, — 1 26 3 —— —— 80

s ,, ,, —— 8 ,, 1 —— 9 2 — —— 12

9 s: :, _ 9 n _ _ 6 — _ _— 6

10 ,, ,, —— 10 ,, —— 1 4 —-— _— _- 5

11 ,, ,, —— 11 ,, — — 2 — —— " 2

12 ,, ,, — 12 ,, — — 1 — — — 1

13 n n _— 13 H _ _ 8 M —— .— 3

14 ,, ,, — 14 ,, — 1 2 — —— -— 3

19 ,, ,, — 19 ,, —— — 1 —— — — 1

25 ,, ,, —- 25 ,, . . . . . . . . — — 1

1) Ezek közül 7 esetben paraszt közvetlen örököse volt a családfő; paraszt örökösei még 106 ház- tartásban irattak össze. —— Dont ? ménages ayant pour chef un he'ritier direct d'un payscm; 'Ll y (watt en outre 106 ménages compremmt des he'ritiers de payscms.

9. szám ——758———

'1935

férfi a parasztcsaládfő közvetlen örököse—

ként van kitüntetve) míg a zsellérek ide- gen lakótársként vegyűltek a háztartásba.

Hasonló, bár kevésbbé kirívó, együttlakás észleltetett még 8 házban, ahol tíznél több egyén (paraszt és zsellér, vagy csak zsel- lér) s azok között 2—4 házas férfi élt a ház egyetlen lakásában. Sajnos, nincsen semmi olyan adat, melyből a lakás nagy- ságára (szobáinak vagy konyháinak szá mára) következtetni lehetne; de hogy itt erősen túlzsufolt lakásokról volt szó, ab- ban kételkedni alig lehet. (Nem látszik valószínűtlennek, hogy ezen erősen népe- sített lakásokban esetleg egy nagyobb földbirtokos gazdasági személyzetének együttes elhelyezését kell fedismernünk.)

A háztartások egyébként, tagjaik száma szerint, ekként oszlottak meg:

6 háztartásban élt 1 egyén

72 , ,, 2—3 ,,

70 ,, _, 4—5 ,, 57 ,, ,, 6—7 ,, 28 ,, ,, 8—10 ,,

9 ,, ,, 11—15 ,,

1 ,) u 19 )!

1 ,, ,, 25 ,,

A társadalmi viszonyok közelebbi jel—

lemzésére megemlítjük, hogy a 3 papi háztartás mindegyikében élt 2—3 férfi- zsellér és néhány háztartásbeli nő; mind—

egyikben 1—1 nős férfi élt s ugyanannyi nőtlen, ahány zsellér volt ott. Ha —— amint valószínű M a papok oláh pópák voltak lmásfelekezetű papok akkor nem voltak

5. Magyarcsanád lakói társadalmi állásuk és háztartásuk jellege szerint 1787—ben.

Les habitants de Magyarcsanád en 1787, sutvant leur situation sooiale et le Garactére des ménages.

. _ _ , A háztartások lélekszáma, melyekben a családfő ;: 53

A lakosság részletezese nem, csaladi allapot, Nomhre des pernonnel; appartenaut aux ige

társadalmi osztály, távollét és jelenlét szerint mind?—*" Want WW Chffl "_ 33

. . . . , k , 2 252

Répartttwn de la, population suwant le sem, t'etat § goa § § § MÉ

matrtmontal et la classe sociale, avec indication § ,,, ,) § § .; § 2§§§§ ; 3355 des absents et des élmngcrs présents 933 %% § § § § ga $$$ § §§§

ass % :: az. SE. Éliás—'em *É'i ő/e

Összes lélekszám ——— Population lotule. 19 47 8"? 246 5 2; 1225

Ebböl: — Dont:

férfi % sere musculín . 11 26 481 131 ' 2 ' 5 656

nő ——— sema féminín 8 21 406 115 3 17 57

A fél-Hak közül — Panni les hommes: *

házas __ mariés 3 10 206 62 _ —— 281

nőtlen, özvegy —— vélibwltaires 'et peu/s 8 16 275 69 2 5 375

A férfiak között van —— Purmí [es hommes, nombre de:

pap —— prólros . 3 —— — —- —— .";

nemes —— nobles —— 26 —— —— —— _ 26

paiaszt -—— paysuns —— l)266 — —— _— 266

zsellér —— jounmliers 8 —— 49 70 — —— 127

egyeb foglalkozású —— (Elll' (lui exeiguient duulres

profess'íons —— —— 15 4 1 — 20

*sairjaiclxé'k: % gargons (le:

lm—l2 éves ——— I d 12 (ms . —— —— 117 44 —— l 2 163

13—17 éves .., 13 (l 17 (ms . —— — 34 13 1 3 el

Távollévő férfiak — Hommes abs-enis:

az országban _ se trouvant en Hongrie . —* _ 1 1 1 1 4

nem tudni hol —— on ne .mi! pris oil . "— — 2 1 _ i __ '3

összesen ——— ensemble . — —— 3 2 1 l 7

Jelenlévő idegenek —— Etrangers présents.- az mszágból, férfiak _— hommes venus des autres

parties de la Hongu'e . . . . . — 1 6 1 —— —— 8

Ausztriából férfiak — hommes uenus dAutriche . —— 2 il 2 _ 1 8

összesen —— ensemble . ——-

1) Ezek közül közvetlen örökös 113. —— Dont 113 hérítiez's directx.

9'. szám.

a faluban"), nyilván ők voltak a nős fér- fiak, kiknek szolgálatában nőtlen zsellérek álltak; a háztartásban összeírt nők, a pó- pák feleségem kívül, cselédek, esetleg ro- konok lehettek.

A nemesek háztartásailmn élő férfiak mind nemesek voltak, köztük két háztar- tásban 2—w2, egyben 3 nős volt. Feleségei- ken kívül néhány leánygyermek és cseléd élt a családokban. Legnépesebb volt a 110.

sz. házban élő család: 2 házas férfi s fele—

ségeik, 8 nőt—len férfi (ezek között a gyer—

mekek is) és 2 nő (leánygyermek vagy cseléd), összesen 14 egyén. A 104. sz. ház- ban 3 házas férfi élt nejével s 3 nőtlen fér—

fival (valószínűleg fiú),1) kikhez egy női családtag csatlakozott, összesen tehát 10 személy. A többi nemesi háztartásban 3 7 személy 'tnlt'lltatott, egyikükben 4 iinemü nemes (közte 2 házas) élt 3 nőve—l.

A parasztháztartások szállna, mint emli—

tettük, 151 volt. Ezekben élt a lakosság zöme, jó kétharma—drésze. Háztartásaik elég népesek voltak, közöttük találjuk az Összes eseteket amelyekben tíznél több egyén élt együtt és ahol több házas férfi lakott ugyan—

azon egy lakásban. De 'megletn'í, 'hogy bár hét háztartást kivéve, minden parasztcsa- ládhan voltak nős férfiak. mégis azoknak felében a fiúgyermekek telj—esen hiányoztak.

Ugyanez volt a helyzet a zsellérek között is:

66 háztartás közül 3333-ban nem találtak fiú- gyermeket.

Magyarcsanád lakosainak száma 1.226 volt; ez az egyes társadalmi rétegek háztar- tásai szerint ekként oszlott meg:

a papok 3 háztartásában élt 19 egyén

a nemesek 7 ,, ,, 47 ,,

a parasztok 151 ,, ,, 887 ,,

;; zsellérek 66 ,, ,, 246 ,,

az egyéb foglalk. 1 ,, ,, 5 ,,

a nők 11 ,, ,, 22 _

a 230 háztartásban élt 1.226 egyén Az utolsó két osztályt kivéve, mindenütt többségben volt a finem, mely az összlakos- ságban 86 lélekkel haladta (meg a női nemet

(656 férfi, 570 nő), úgy, hogy ezer férfira csak 869 nő jutott (volna). A férfiak közül

281 élt házasságban, 375 volt nőtlen vagy özvegy. Ha ez utóbbiakból kihasítjuk a 17 éven aluli fiúkat (számszerint 214 egyént),

és a 18—24 évesekre mintegy 70—et számí tunk, úgy még mindig 86 házasság maradt.

melyben még nem, vagy már nem volt fel—

1) A nemesek rovatában ezek tiúgy—emiekei is inutaxttattxak ki, utt'ylrxbinknak száma tehát nem álla- pítható meg,

__ 759 _— 1935

nőtt házas férfi, ami a 18. században (ami-

kor a házasodási hajlam tudvalevőleg igen erős volt) magas nőtlenségi arányt jelent s csak úgy érthető meg, ha feltesszük, hogy az akkori kedvezőtlen közegészségügyi és halandósági viszonyok következtében ma—

gas volt a megözvegyült férfiak száma.

Magyarcsanád népessége a népszámlá- lás részletezése szerint ekként oszlott meg:

1. Férfi:

pap . . . . . . . . , .. 8 nemes . . . . . . . . ., 26

paraszt 266

zsellér . . . . . . . . . 127 egyéb foglalkozású . _ . 20

_— 0 ' í

sarjadék Éj; eves 12;

együtt . 656 2. Nö . . . . . , . . . . . 570 Mindössze . 1.226

A népességnek társadalmi megoszlását s az egyes osztályok súlyát ez a felsorolás helyesebben érzékelteti, mint a háztartások megosztására alapított kép, melyet fentebb bemutattunk. Bár a kétféle adat közötti el—

térés nem nagy, a népesség megoszlásában mégis a parasztokkal szemben erőteljeseb- ben lép előtérbe a zsellérség súlya az összes népességben. Volt ugyanis a százalékos megoszlás:

paraszt zsellér

a háztartások alapján 632 27'8 a népesség alapján *) 602 287

A zsellérnépesség tehát a fértilakosság—

nak 28 százalékát tette (míg a házaknak csak 93 százalékát bírta), a parasztság pedig

(melynek kezében a házaknak 83'8 száza—

léka volt) az össznépesség háromötödére rúg.

A két társadalmi osztály ezen arányának jelentőségét akkor tudjuk kellően méltatni, ha szembeállítjuk vele Borovszkynak azt a megállapítását, hogy 1764—ben, amikor Ma- gyarcsanád lakosságának összes száma 764 volt, a faluban 133 telkes gazda és 131 zsel- lér volt. Bár a két felvétel valószínűleg nem történt teljesen azonos módon, mégisaz a körülmény, hogy a zsellérség aránya e két népességi csoportban az 1764. évi 50 szá- zalékról 1787-ig 32—re csökkent (mert ez a 266 : 127 aránya), a földbirtokos paraszt- elem pedig (SS-ra erősödött, a legszegé- nyebb társadalmi elem jelentékeny fel- emelkedéséről s így az általános társadalmi

állapot javulásáról tesz tanubizonyságot.

1) Ezen számításnál figyelmen kivül kellett hagynunk az 1—417 téves gyermekeket és az arányo—

sítást csak a felnőtt férfilakosság alapján végeztük.