Jászberény népessége és társadalmi viszonyai II. József korában

4..III.-U.I.-ll...CICIIIÚCÚIICC-IIU.I.-l'IIIOIIOIIICOlII.C.—I'.-II.-l"IIll.!-II.-IIICDIIIIIICÚÚCO

^e TERÚLET És NÉPESSÉG o

n..n.-nun-gon-'...-...a-n-....na'.-n-'-u.n-ncnnncancon-o-u....n-n-c-cnounnnonon-

Jászberény népessége és társadalmi viszonyai ll. józsef korában.

La population de Jászberény et ses conditions soeiales sous Joseph U.

Résume'. Des rűsultnls du recensement ere—

euté sous Joseph II entre 1784 et 1787 en Hongrie, on nin conserué, pour la plus grande partie du pays, f/ue les totaur relatifs our communes et (1111' comi- Vluts, et il n'y a (Jura peu de villes (lui aient gar-(le' les données de'toillées concernant les nnu'sons et les lun'iilles. Une de ces uilles, Jászberény, chef—

líeu de lioncien dislrict Jász-Kun, o les lotaur in—

(dic'luant, pur maisons et families (ou pour mienm riire par ménuges) tous les points visés par le te—

rensement et permettont de se rendre compte de .l'éfnt de la population et des conditions sociules.

[Temes ces documents, (lui Uiennent d'étre dépouil- les, il y (inuit á Jászberény 1700 maisons en 1787.

Hans les p usztus de la banlieue, il existoit peu uzl'lzubítotions á celle epogue, et le systéz'ne de [Hl-—

melmr étoít peu developpé. Jászberény ressembluil ulors (] un village; ln plupurt des maisons ("tuíent [mbites par les propriétoíres: ii I] ovm't peu (le moisons comprenunt :) on 3 mennges. Beoucoup ule parents viuunt (mee leurs en/onts nmríe's_ il (n'- rímn't souvent vue plusieurs hommes niuriés, (lone plusieurs farnílles, nuuient un ménoge commun.

I.fl ville ('omplm't Ill./118 lmbitonts: le gros de la population se composoit de bourgeoís, industriels ou artisuns. représentant In elasse possédonte, et vle zsellérs et journalíers completement panores.

[,es nu'tnnges bourgeoís eomprenaíent 6.958 person—

nes: eeur rle :sellérs, 2.434. II ;; (mait 107 ménages de nohles (:on'iprennnt nu tolul 556 personnes;

réma-n;— (lr' petits nohles, (lui ne formaient jamais une (:Iosse priuíle'gióe el étaient imposés comme les autres habitonts. Les fonetionnuires et ,,honom—

liors" etníent peu nombreur; ce sont les elements bourgeoi's et zsellér (]ui caractérisnie—nt ln vílle. l/r population aoru't un air demogrophioue et econo—

mioue usse; nni/orme et une structure socinle des plus sirnples. Sous ce rapport, Jászberény res-sem—

bloif ulors bíen peu (lux vílles d'oujourd'hui ou f'lllz' eentres nrbm'ns íntellectuels de la Hongrie du XVIIIe siecle.

*

Azok ;: népszámlálási műveletek. me- lyeket ll. József az 1784——-87. években Mem-,

gya—rországrm végrehsaj'tatott, voltak :az első felvételek, melyek hazánk össznépességé- nek megállapítását oéloztáik. Szemben a ko- rábbi nagyszámú eonzscriptiókktal. melyek

— leginkább adóztatási célból a népes—

ségnek csak bizonyos rétegei-t (is azokat

sem teljes létszámlrkkul, hanem rendsze—

rint csak családl'őik számával írták össze, a II. József által elrendelt műveletekben az első rendszeres és általános népszámlálást kell l'elismemün'k, mely ezért a történelmi stntisztikin művelőinek figyelmét a legna- gyobb mértékben kell, hogy felkeltse. Sn—

játságos és sajnálatos , hogy ennek ellenére a ll Hlózsef féle i'lépszminlálás ered,- ményeinek tudományos leldolgozása és szukszerű méltatása még? Ieliesen hiányzik.

Sőt mi több, :1 népszámli'ilz'is reszletes ered- menyei meg közzé-téve sincsenek. A Magyar kir. Központi Statisztikai Hivatal az 1890.

évi népszámlálásról "kiadott mü l. köteté- henl) a lakosságnak megy'énkinzt való elosz—

tására vonatkozó l'(");idntokul közölte, de minden egyéb részletezés nelkül. Többet nyujtott az a tanulmányom mely 1931 ben a Magyar Statisztikai 'lárszaság Jourgnal-já—

irtlllz) megjelent amennyiben ez Mogyor—

llorv;itország és Erdély összes megyéiről és önálló *z'irosniuől közölte a tl'lálaik ós csalá-

rlok számát, az Összes lakosságnak népszá-

máxt a ker isztyéne'k és zsidók megkülön—

höztetésóvvl. továbbá vármegyénkint ;) vá- rosok, mező 'árosok és , faluk számát. A népszámlálásnak egylet) reszletes eredm—ő—

nyel—ből ((: egés: országra vonatkozólag, eddig sennni sincs közzéti'hve Addig is, míg az anyag7 feldolgoznsát efgy következő ta- nulmányomban közroboesáthatom. , egy részlet'tanulimánnyn—l Jászberény 'áros n—é—

pességi és társadalmi viszony—nil óhajtom movismertetni amely tanul—nn'mymn egy—

úttal hoz7ákopcsolórlik Fodor Ferenc dr- nafk zi Magyar Statisztikai Szemle mult évi novemberi számában megjelent cikkéhez * nmely'b-e'n (") n ll. Józsvt—letenmpszámli'ilz'is—

li .X nmgyar korona országaiban 117. 1890. év elején végrehajtott népsz—z'unlálás eredményei. !.

rész. Általános niéplieírás. Budapest, 1893. (Magyar Statisztikai Közlemények, új folyam l. kötet u' 31 * lapon.)

?) Gustave 'I'Iu'rring: Les recensements de la population on Hongrie sous Joseph ll 1784Á178'l".

(Journal de la Société Hongroise de Statixstimw.

Annó—e 1931. No 2——3, p. 201—1247) 3) I'odoz lieienc dr.: A

számlálás eredményei a Iaszsadban (Magya-irj Sto;

tisztikiari Szemle Xll. ev.f_ 1934 908—916flaplf 1

József— féle nép."

1. szám.

nak a .lászságna vonatkozó eredményeit rkö- zö'lte.

Már a II. József—féle népszámúálásról közölt régebbi tanulmányonrbanl) említet—

tom, hogy a vármegyei összesítésekben 'kö- zölt községi főadatokon kívül csak egyes váro—

sokból bírjuk a népszámlálásnak házankinf haladó összesítő ívei't, amelyek a népszám—

tállás a'tapjaul szolgált összes szempontok részletezésével közlik a számlálás eredme—

nyei—t húzunkinl és ezeken belül családon—

kint, helyesebben [víztartásonkinh Ezen városok egyike Jászberény, melynek Össze- sítő í-iveit JászNagyskun-Szolnotk vármegye levéltár-a őrzi. A 73 oldalra terjedő füzet címe: ,,Minden Házakat és Familiákat egy—

ben foglaló Tábla 1787. Esztendőről". En—

nek a füzetnek fejrowata azonos azzal a B) táblázattal, melyet a József—féle népszám—

lálásról írt tanulmányomnak 13. (123) lap—

já—n közöltem volt. A táblázat minden ház- nak, és ha abban töb-b háztartás ta minta szerint: család) élt, minden háztartásnak egy—egy sort szentel s e sorokban kimutatja az illető háztartásban Összeiirt egyének szá—

mát, még pedig a 'frért'iaklét azok szerint a társadalmi szempontok szerint, melyeket alább részletezek, továbbá családi állapo—

tuk szerint, til nőket ellenben csak egy tétel—

ben. Ezeket a részleteket csak a keresztyén lakosságról [kellett közölni, de mivel Jász—

berényben zsidó lakosság egyáltalában nem volt, a közölt számok az össznépesse'get ad—

ják. Közli ezután a táblázat a lakásban élő egyének összes számát, végül a távollévők számá—t aszerint, (hogy az országban vagy az országon kívül avagy ismeretlen helyen vannak távol, a jelenlévő idegeneket pedig

származási helyük szerint (Magyarország.

Ausztria, egyeb külföld) részletezve.

Az ezen Összesítésben, rt'rszl'etezett anyag?) alapján tehát megállapítható:

1) Thin-ing Gusztáv; 11. József magyarországi népszámlálásai. (Magyar Statisztikai Szemle, lX. (w-

folyam, 1931, 112—"134. lap:]

2) Az anyag feldolgozása csak akként vált le—

hetségessé, hogya füzetben között összes adatokat családon-ként l—Ml harca-ra (szálnlálólapra) má—

soltam ki. Mivel a városban 2.168 család élt, ennyi lapnak megírása vált szükségessé. A feldolgizás ezután a szokásos módon történt, de —— egyéb el—

foglaltságom miatt —— csak 1935—ben, vagyis 32 év- vel később, mint amikor ay. anyagot az eredeti összeírási füzetből kimásoltam. Meg kell említenem.

hogy a feldolgozás eredményei nem egyeznek tel—

jesen azokkal a számokkal, melyeket az eredeti összesítő ívek végösszegekként kitüntetnek. Az ere- deti összesítésekbe, miként azt Fodor Ferenc dr. is tapasztalta. több rendbeli összegezési hibák csúsz—

— 2 — ' 1935

a házak száma a liietmök talált családok (ház—

tartások) száma, valamint a bennük élő egyéniek SZáIIlta szerint;

a lakosság száma a házak nagysága (a csata- dok számla) és lakottsága szerint;

a háztartások száma a család fejének társu—

(lalmi állása (8 kategória) es ezen belül a bázw tartás összetétele szerint;

a háztartások száma nemi összetételük és a bennök élö nő—s férfiak száma (családközösségl szerint;

a lit'rztartások nagysága tagjaiknak szánni szerint;

a lélekszám a nemek megkülönböztett—sével, a.

férfiak családi állapota és társadalmi rétege (8 ka—

tegória) szerint;

a távollévő férfiak és a jelenlévő idegenek ki- mutatása.

II. József idejéből Jászberényre vonat—

kozólag két evtből bírjuk az összeírás eped——

lnényeit, ú. :m. 1785-ből, atm-idön a nep számlálást első ízben foganatosították, és 1787 -ből, amely evre vonatkozólag a né- pesség nyilvántartása és az időközi változá—

sok figyelembe vétele alapján állapították meg újra a népesség számát és megoszlá——

sát különböző szempontok szerint. A két—

rendbeli megszámlálá—s eredményeit, melyek mellé a saját feldolgozásom eredményeit is hozzz'icsatolom, a 3. oldalon közlöm.

Az eredeti (összesítés, melynek célja csak végösszegek nyerése volt a különböző szem—

pontoik (rovatok) összegezése által, az itt közölt adatoknál többet nem tartalmaz.

Ezek—ből ezért, miként azt Fodor FerencI ) is hangsúlyozta, a főszempontokon túlme- nőleg részletesebb eredmények nem hozha—

tók :ki. Az új feldolgozás, melyet magam végeztem, az egyes szempontok kombiná—

ciója folytán az alább között 3 táblázat—ot, eredmenyezte, mely a város épület- és la—

kásviszonyaiba, valamint a népesség struk—

turájába mély bepillantást enged .és egyben azt is mutatja, hogy a ,,Minden Ház—alkat es Familiákoat egyben foglaló Táíbla", mely hazának több városában és a Jászrság es Kunság minden községében fennmaradt.

mennyiben aknázha—tó ki 'a hazai történelmi statisztika demografiai és gazdasági prob—

lémáinak i'iiegvilz'igitása és tisztázása célja—

ból.

tak be, amelyeket, a mostani új feldolgozásban ter- mészetesen ki kellett küszöbölni. Az eltérések azon—

ban nem jelentékenyck, többnyire csak egyes nem, tokre rúgnak.

lt Fodor Ferenv. id. m. 915, lap,

1. szám. —— 3 —— 1935

VSÉNLÉÉW __IÉ_ 11. József korában nem léteztek-e mások is"?

az eredeti 533330] A 11. József idej—ében készült eredeti térkép—

193550;an zásom felvétel lapjaiwnl) ;a mai pusztaneavek közül ,,,,_.,__,_,__§E§Li'3? csak ,Boldogháza szerepel továbbá Szent- Halak száma 1359 1.700 21.700 imre és Hrajtn, amaz mint egíylla-lom, emez

(saládok (háztartások)száma (csak keresztyének)

Összes lélekszám

2.078 2.119 2)2.117 10.153 10.416 10.418 Ebből: férfi . . . . . . 5.244 5.361 5.355 nő . , . . . . . . 4.909 5.055! 5.068 A férfiak közül:

nős . . . . , 2.022 2.095! 2.047

nőtlen vagy özveox . . . 3.222 3.266 3.308 A férfiak között van:

pap . . . . . . . . . . 26 26 26

nemes . . . 234 238 236

tisztviselő és honoratior 21 18 17

polgár és iparűzö . . 1.107 1.129 1.125 polgár és iparűzö örökösei 1.024 1.059 1.059 zsellér és napszámos . . 793 797 804

szabadságon katona , . . 14 15 15

egyéb foglalkozású . . . 268 283 233 sarjadék: 1—12 éves . . 1.420 1.455 1.450 13—17 ,, . . 342 391 390

Távollévö férfiak: .

az országban . . . . . . 94 38 33,

nem tudni hol. . . . , . 56 16 16

JelenIevö idegenek: *

az országból: férfiak . . . 169 41 36 Ausztriából: férfiak . . . 5 6 3

nők . . . . 2 2 2

Más országból: férfiak. . i 3 5 3

1) Ebből 51 ház lakatlan volt.

2) Ezenkívül 51 lakatlan házban ugyanannyi üres lakás.

] . H úzak.

Jászberény városában 1785—ben 1.650 hazat írtak Össze s ezeknek száma 1787-ig, :; megejtett revízió szerint, 1.700-ra emel- kedett. Ebből azonban 51 lakatlan volt s ezek túlnyomó nagy része a külterületre, ?:

pusztákra esett.

Arra ;); kérdésre, hogy a házállomány- ból mennyi jutott magára a városra és mennyi ház állt szétszórtan a pusztákon,

nz összeírás eredményei nem látszanak k.i—

ele'gítő választ adni. Az összesítés mindössze 22 háznál jegyzi meg, hogy ezek Puszit;

Bofdogházán állanak. Kerdes mármost hogy a városnzuk ma népes pusztai 100/1111)

1) Az 1930. évi népszámlálás eredményei sze- rint Jászberény 30.101 főnyi lakosságából 10.429 lélek élt a külterületen, 32 nagyobb pusztán és tanyacsoportban. Ezek közül a legnépesebbeken 7—800, xszámosban 5—600 ember élt. 'A fent'em—

iített puszták közül Boldogházának ma 548, Borso- halmz'mak 159_ Négyszállá-s—nxak 461 és Agónnk 1012 lakosa van.

mint mocsár neve melyeknek táián tanyák—

nak vagy telepeknek nyoma sincs kitün—

tetve. A térkép ;; város területén csak nő- hány elszórt csárda—t, csőszh—ázat (s gémes—

kutat tüntet fel. Tanyaepiiletek csak a vá—

rostól délre a mai Rekettyós tanyálk táján vannak bejegyezve nagyobb számmal (mintegy 50 ház), sehol infistitt az óriási sikon emberi lakások feltüntetve nincs—enek.

Ludovicus Nagy 1828—ban megjelent mun- kájáfbanZ) ra ma létező puszták közül Bol—

dogházán kívül Né;ysmllast is említi, de a házak és lrakók számát nem adja. Fényes Elek3) 1839-ben és Palugyay Imrei) 1854- ben is még csak Boldogh—ázát, Négyszállásl, Borsóhlal-mát rés Agót nevezi .lúszberényfhez tartozó p'usztájknsak (ezek közül azonban Agó ma Játszároklszálláshoz tartozik). A vá—

ros többi, ma népes pusztai és tanyai meg akkor sem leteztek vagy jelentéktelenek le—

hettek. Valószínűnek látszik tehát, hogy 1787-ben Puszta Boldoglhnzán :kívül tény—

leg nem volt még Jászberénynek más lakott pusztája. Ez arra utal, hogy a tanymend—

sze-r abban az időben itt még alig fejlődött ki; ;; földbirtokos gazdáik mind benntlak—

talk a városban és meg nem telepedtek *ki a pusztára. Hiszen Baksay5) szerint ,.még a XIX. század elején is igazi puszta volt a puszta, kizárólag baromtenyésztésre hasz—

nálvn egyedüli epiileteik a ksarámok és csár- dák, egyedüli lakosai n pavtorembcrctk vol—

tak." Boldorfháza házai is, egynek kivéte—

lével, mind lakatlanok voltak s a végtelen

rónán másutt lako-tt házakat nem talált az akkori számlálóbiz-tos.

1) A Jászberény! es hatarat feltüntető térkép—

lapokat Kogulowicz Karoly egyetemi tanár volt szíves betekintésre rendelkezescmm— bocsátani, amiért is e helyen öszinte köszönetet mondok.

9) Ludovicus Nagy: Notiline polliiico-geo—

graphieo-statislicae inclyti regni Hungariae. par—

tiumgue eidem a(h'wxarum, llmlne 1828. l. kot.

465. lap.

3) Fényes Elek: Magyarország és a hozzácsa—

tolt tnrlományoknak mostani állapotja statisztikai és geográphiai tekintetben, Pest, 1839. V. kötet

143. lap.

4) Pwlugyuy imre: Magyarország földirati és állami leírása. Pest. 1851, 55. lap.

5) Baksay Sándor:

Magyar Monarchia írásban ország 11. kötete 242. lap.)

történeti, lll. kötet A Jász-Kunság. (Az Osztrák—

ós képben, Magyar-

1;—

1. szám —— 4 —— 1935

Az összeírás —— sajnos w— nem nyujt semmiféle tájékoztatást a város topográfiá—

járól, kerületi beosztásáról .s így nem tűnik ki belőle, hogy .a felsorolt házak a város—

na'k mely részében, belterületén vagy kül- sőbb részein állottak-e? Az összesítésben a házak folyószsáimnmal ellátva követik egy—

mást 1—től 1700 ig Több mint valószínű hagy a számozás a város belsejéből, talán a városházától, kiindulva kifelé haladt s így az alacsonyabb számok a város belse—

jére, a magasabbak a távolabb eső részekre utalnak. Boldogháza házai a felsorolás vége felé következnek, utánuk azonban még 39 ház soroltraitik fel, de a puszta jelölés nélkül. A városfejlődés tenmészetes menete alapján azt kellen-e várnunk, hogy a város belső részeiben. vadyis megv-ában, ahol az előkelőbb és vagyonosabb néprétegek tö—

mörülnek, a város fejlettebb jellege az ösz-

szeírás eredményeiben is kifejezésre fog jutni. Hogy erről bizonyosságot szerezzek az összeírt házakat százanként 17 eszményi

' körzetbe osztottam be s ezeken belül vizs—

(_;áltiam észlelhetők--e ezekben oly különb—

ségek, melyekből az egyes körzetek eltérő társadalmi,. kulturális vagy vagyoni álla—

potára lehetne következtetni. Az eredmény az volt, hogy a körzeteken belül sem a há—

zak nagysága (a bennök foglalt lakások száma), sem a háztartások összetétele vagy lakottsága nem mutat jelentős eltéréseket:

oda kell tehát konkludálni hogy a népes—

ség a város egész területén belső részeiben éppenúgy mint a külsökön lényegben ha—

sonló életkörülmények között, azonos vagy közel azonos építkezési, lakás—., társadalmi és kulturális viszonyok között élt. Bizonyos egységes demográfiai és gazdasági habitus jellemezte akkor Jászberény népét, mely—

nek társadalmi struíkturájáa még a lehető legegyszerűbb volt és távol állt a mai fej—

lett városi élet közismert rkmnplikáltsáwgá—

tól, vagy akár az ország régibb kulturváro- seinek, mint Pozsony, Sopron, Györ, Kassa stb. azklko-ri Városi jellegétől.

Jászberény a XVIIl. század vég-én két- ségtelenül még teljesen falusias jellegű köz—

ség volt. A város képét az alacsony kis há—

zak adták meg, melyeknek túlnyomó részé—

ben csak a tulajdonos gazda lakott, míg a több lakással bíró házak aránytalanul rit—

kák voltak. A városnak 1.700 háza közül 1.294 csak egy lakásból állott, a házaknak jó % részében tehát csak a tulajdonos maga

lakott. Egy ötöd részében, 365 házban, két

lakás volt; ennél nagyobb ház csak 41 volt, köztük 38—ban lhárom és 3—ban négy la—

kás volt. Kétségtelenül megállapítható e számokból, hogy .lászberénynek városi jel—

lege akkor még nem volt és a házközösség:

még igen gyakori volt. Épületei szinte kivé—

tel nélkül földszin—tesek voltak, a II. József—' féle térkép felvételi lapjailioz csatolt ma—

gyarázat szerint kőépületek csak a nagy plébániatemplom, a ferenciek kolostora és temploma, a nagy városháza és a vendéglő voltak. Emeletes talán csak a ferenorendiek kolostora volt, az egyedüli intézeti háztar- tás a városban.

Ugyancsak a város vidékies, kisvárosias jellege tükröződik vissza a házak lakottsá—

gából is, amely _— az elöbb említettekböl

kifolyólag természetszerűen —— igen ala—

esony volt. 665 házban, vagyis a házaknak közel kétötöd részében (39195) hatnál keve—

sebb lélek élt és a házaknak több mint

felében (52%) 6—10 volt a bennlakó egyé-

nek száma. llyformán nagyon kevés volt a népesebl') ház; 100 házban ] lm—20 egyén élt és ennél népes—ebb ház csak a f—erencrendi kolostor volt (24 lélekkel) és egy magánház (21 lélekkel). A házak nagyságát a lakások alapján határozva meg, a következő képet nyerjük:

' 1,_f2i314 Aházak

) lakást tartalmazó összes

j________házak száma_333,

!

1—-—5 lakóval (lélekkel) . 610 54 1 ——§ 665

6—10 ,, ... 597 265 20 ——5 8823

11—20 ,, ... 85 45 17; 3§ 100

20-nál több lakóval . . , 1 1 m; —; 2 Lakatlan ... ; 51 '——- ——i ——1 51

Összesen. . . .!1.2941365§ 38! 3l1—700

Az idevágó részletes adatokat az 1. sz.

tábla mutatja be.

Holgy Jászberény e— az oppidum privi—

legiatum ———— mennyiben viselte akkor ma—

gán a falu jellegét, legjobban kiviláglik egy ős kultúrájú, fejlettebb dunántúli várossal való összehasonlírtásból; E célra Sopron városa kínálkozik, melynek 1787 . évi rész—

letes népszámlálási öss—zesitése szintén fenn- maradt. Sopron városában, mely már alk- kor is népesebb volt Jászberénynél (12.000 lakója volt), csak 782 ház volt, szemben a 10.000 lakójú Jászberény 1.700 házával;

De míg Jászberény házainak % része csak

l. szam.

_is_". 1935

l. Jászberény házainak és lakosságának száma,; házak nagysága és lakottsága szerint részletezve, 17 7-ben.

Nombre des maisons et des habitants á Jászberény en 1787, spe'm'fie's suivant la grandeur et le peuplement des maisons.

, w , _llázak számn— Nombre des maisons Lakosság száma —— Nombn: des occupcmts dans

Lgkóíszzma melyekben -—— compremmt les maisons comprenant összesen

om re es ; x Összesen * l'ensemble

occupants 1 ! 24 l 3 l 4 M total az 1 l a 2 l a, 3 ! 114 468

", lakás van —— logements __Mlaká5261 álló llázakban ,. logemenls matsons

! ! V ? "

0 51 4 l _— —— 51 —— : — _ a _ 14

1 6 — _— _ 6 6 § " ! _ . —— s

2 54 f _ ——— ______ 54 108 ' _ _ % _— 108

3 108 5 ) -— -.. 114 324 18 _ . — 342

4 215 18 m —— 233 860 _ 72 —— . —— 932

:") 227 30 1 —— 258 1.135 ; 150 5 * 4 1.290

6 245 52 - — — 297 1.470 1 312 ——- —— 1.782

7 152 74 3 — 229 1.064 ; 518 21 —— 1.603

8 109 64 3 —— 176 872 512 24 —— 1.408

9 62 38 7 _ 107 558 ; 342 63 ( — 963

10 29 ? 37 7 —— 73 290 : 370 70 * — 730

11 18 § 23 s _ 47 198 ; 253 % 66 t _ 517

12 7 % 10 5 22 84 , 120 ? 60 . _ 264

13 5 7 4 ;2 18 65 ! 91 52 * 26 234

14 ' 3 3 1 "1 s 42 l 42 14 x 14 112

15 —— ; — 1 ___ 1 -— 4- 15 15

16 2 ; — -— — 2 32 1 —— e —— _ 32

17 * — 1 [[[[[[ 1 ,_ ; 17 ; —— —— 17

18 — ; 1 — —— 1 — 18 1 —— . _ 18

21 —— ? 1 _— 1 —— 21 _ ; 4 21

24 1 ; — —— —— 1 24 i —— _ ! —— 24

Mindössze 3 3 ,

Total 1.294 1 365 38 3 1.700 7.132 1 2.856 390 40 10.418

5

egy lakásból állott, Sopronban a házaknak Házak SZáma lJáSZbe'ény l Som"

ez a kategóriája csak 22'1%-;al szerepelt. _ !

Ellenben Sopron házai—nak több mint a fele § lakassa'; * ' 1§§§§ §?)

(54'9%) 3 vagy több lakást foglalt magá— 3 . . . ... 38 150

ban, míg Jászberényben a házaknak csak § " --- - ; ( 123

21/2%-n volt ilyen. Itt a legnagyobb házak 6—10 : _ _ _ _ ' '*' _ 102

sem foglalták magukban 4—n4él tobb lakást. 11 és több lakással . — 25

míg Sopronban 25 házban tíznél több lakás Lakatlan __ --- — 10

volt. Osszesen ... ; 1.700 ! 782

Hasonló eltérések mutatkoznak a há— 1-5 lakóval (lélekkel) . _! 665 120 zaknnk lukottságn tekintetében is. ,Úász— 6—30 ,, ... . . E 882 223 berénynek 39'1%-os 1—5 lakójú házával átjág " """"" § 103 33?) szemben Sopronban ezeknek aránya cs—azk 31_50 : _ '_ ; '_ : : :i __ 60

lö'3% volt, a 6—10 lélektől lakott házak 51—190 n ,--- 1 _ 12

százalékos aránya Jászberényben 51'9%, %ZÉÁÉLJÖW lakom] ' ' ' ' '; 31 13 Sopronban 28'5%. Ellenben .a népesebb (..) §.ij ' ' ' ' 17760W—r 782 házak Jászberényben csak 6%—o—t tettek. ki, 'S Lesen """ 3 ' ! Sopronban ellenben sa házaknak jóval több

mint a fele (54975) volt ilyen és köztük sok

volt a 30-nál több egyéntől lakott ház. A dunántúli régi város és az alföldi nagy- község iközöt'ti óriási epiteszeti különbség, mely egyúttal nagy kulturális eltérést is je—

lent. az alábbi adatok—ból ítélhető meg:

2. Lakások, háztartások

A népszámlálás végrehajtásáról kiadott utasítás az összeírásnak családo'nke'nti fel—

vételét írta elő -s .a táblázatok tényleg min—

denütt a családok ( familiák) [számát tudn—

kolták. Ellenben a lakások számára nincs

l . szám.

rovat. Az Összeíl'ásllái kialakult felfogás azonban a család és a lakás fogalmát aazo—

nosnask vette, az összeíró köz-egek tényleg lakásról lakásra haladva a lakásokban ita- láalt egyenek összeseget szorított—ák bele a család fogalmába, mely ilyformán voltaké—

pen .a háztartás fogalmainak felelt meg. Az utasítás szerint, ugyanis család alatt mind- azon egyéneket kellett erteni, kik a család—

f—ővel együtt közös leleimez—ésben részesül- tek, beleszámítva termeszetesen a lakásban élő cselédeket, nevelő személyzetet és ven—

dégeket. A fogalmaknak XVlll. századbeli kisforratlansága következtében tehát a nép—

számlálás a család helyett a háztartásokat állapította meg s mivel a felvétel lakáson- ként haladt, a háztartások száma azonos- nak vehető a lakások számával.

A háztartások összes száma 2117 volt.

(L. a 2. sz. táblát.)

Érdeklődesünk első sorban ar 'a irányul.

miképen oszlottak meg a háztartások az egyes társadalmi rétegek szerint, alapul véve a háztartás fejének társadalmi állá- sát. A népszámlálás összesítő ívei a lerfiak bejegyzésére :töbab rovatot állítottak fel s ezek szerint osztályoztattak a férfiak. Kü lön rovatok voltak a papok, a nemesek, :a tisztviselők és honoratiorok, a polgárok és iparűzők, ezeknek közvetlen örökösei, a zsellérek és napszámosok, a szabadságolt katonák, és végül az egyéb foglalkozásúak részére. E nyolc kategóriához kilenced—ik—

ként a nőké csatlakozott, kiknek csoportja ugyan nem tekinthető társadalmi kategó—

riánaík, de nem lévén lehetőség ezeknek a megfelelő kategóriákba való beosztására, kényszerűségből külön vsoportkr'mt kell őket kezelnünk.

A háztartások ,, azok fejének (a család- főnek) társadalmi állása. illetve foglalko—

zásra szerint csoportosítva a következő—

képen oszlottak meg:

A háztartás feje Slfágfglgn szaíígil")k'

Pap . . , A . . , . . . . 3 0'2

Nemes . . . . . . . . . . 101 1 48 'l'isztviselö és honoratior , . 16 O'?

Polgár és íparűző . . . . , 1.105 52'2 Ezeknek örökösei . . , , . 186 88 Zsellér és napszámos . , . 586 27"?

Egyéb foglalkozású . . . . 28 1'3

Nőm ,. 92, 4'3

Összesen . 2.117 ! 100'0

Amint látható, a papok. tisztviselők és az egy-éb foglalkozásúak csoportja ( mely

———6—

1935——

utóbbiba a szabadságon katonákat is bele foglaltuk) szám szerint oly kevés háztar- tást foglalt magában, hogy ezek lényegesen nem érintették a háztartások megoszlását.

Mivel tovabba a polgárok és iparüzök örö—

köseinek vagy utódjaiknaxk társadalmi állása lényegileg teljesen azonos a polgárok és iparűzőkével és így ez a két kategória Összefoglalandó, a város lakosságának zö—

mót voltakepen három l'őréteg alkotta: 1.

a nemesek, 2. a polgárok és iparűzők es 3. a zsellérek és napszámosok. A nők kate—

góriáját kényszerűségből negyediknek kell hozzácsatolnunk.

A háztartásoknak több mint IV,—, része (61%), azaz 1.291 háztartás a polgárok és iparűzők osztályából került ki. A népszám—

lá—lás utasítása szerint ebbe a kategóriába voltak sorolandók a polgári lháztnlajdono- sok, az iparűzők, mesteremberek és kéz- művesek, kivéve :a házi iparral foglal-kozó- kat, mely utóbbiaknak azonban elenyésző számoknál fogva jelentőségük itt nem volt.

Itt találjuk tehát egyesítve a birtokos osz—

tályoka't, az adófizető polgárság javarészét.

Ezekben a háztartásokban azonban idegen elemek is éltek nagyobb számmal. A ház—

tartásoknak majdnem egyötöd részében (237—ben) idegen elemekkel keveredik a polgári elem: ezek az elemek zsellérek.

napszámosok, Vin-('ellórek, gazdák és házi

a lk alma 2 ot tak .

A számra néz-ve második főkategóriát a zsellérek és napszámosok háztartásai alkot—

ták. Ezek olyan elemek voltak, melyek sem a jász nedemptió (megváltás) alkalmával.

sem utóbb földet nem szerezhettek és így teljesen vagyontalanok voltak; 586 ily ház-- tartás volt a városba-n. Ezeknek csak egy kis töredéke (48) keveredett más elem/ek—

kel, ami könnyen érthető, hiszen ez a tár—

sadal'mi réteg _a legszegényebb "elemekl'u'íl alakult, melyek szűkös körülményeik foly—

tán. mai'sok befogadz'isára nem igen voltak képesek.

A lakosságnak jóval kisebb töredéke a nemesekből állt elő. 101 háztartást találtak Jászberényben, melyben a családfő nemes ember volt. Ezek közül 18 báztartásba ve—

gyült idegen elem, részben polgár vagy köztisztwis-elő. reszben zsellér vagy más.

alsóbbrendű fogla'lki'izású egyen. A nem-e—

sek liáztartásaib-an összesen 556 ("ívén élt.

köztük 265 férfi és 291 nő. Magának a ne-

mes népességnek száma azonban csak

mintegy 480 lélekre lehető, miután az össze- írás szerint a nemes férfia-k 236—an voltak.

1. szám.

__7_

2. jászberény háztartásaínak száma és társadalmi összetétele 1787-ben.

Nombre et composition sociale des ménages á Jászberény en 1787.

1935

Háztartások száma —— N mbre des ménages

melyekben a családfő —— ayant pour chef 1

A háztartások részletezése % § ;, % § §§ §. : É % § _U §

,,.. . , ess _uc§:vu: Ökga'xg § (

bpecrfwatron des menages 93 § § (j)-D ga§ ,, , .3 a 3.2 § :

,, % tés; *Zleggígségfí * e

s 0— 3073 "a: s— ; es on* ! es

Háztartások száma: — Nombre des ménages . 3 101 16 ' 1.291 086 28 92 2.117 Ezek közül: —— Dont:

tiszta —— ménages de personnes d'une méme ,

catégorie sooiale . . . 1 3 83 3 ; 1.054 538 28 92 1.801

kevert —— ménages ,,mz'octes" % — 18 13 3 237 48 —— —-— 316

A kevelt háztaltások összetétele: — Campo-f § ;,

sition des ménages minutes: * ; f

nemes és lisztviselö —— noble et fonctionnaire ; —— ll — —— — — 1

,, és polgár — noble et bourgeois . . —— 6 -— § —— — _, — 6

,, polgár és zsellér —— noble, bourgeor's ;

et ,,zsellér . , . . . . —— 1 —— § —— — ' _ — 1

,, és zsellér _ noble et zsellér —- 5 —— ; — —— —— —— 5

és egyéb — noble et autres , -—— 5 —- § — —— —— — 5

tisztviselő, polgár és zsellér —- fonctionnaire, ; '

bourgeo'is ot zsellér , . § —- — 1 , —— _ —— — 1

tisztviselő és zsellér —- fonctionnaire et zsellér *; —— " 11 § — —— —— —— 11 tisztviselő, zsellér és egyéb —— fonetionnaire, ; ;

zsellér et autres . . . ; —— —— 1 ; —— — —- —— 1

polgár és zsellér —— bourgeor's et zsellér. —— — —— í 101 —— —— — 101 ,, és egyéb — bourgeois et autres . . —— " — * 116 * —— — " 116

,, zsellér és egyéb — bourgeois, zsellér et 3

autres . . . . — —— — 20 __ —— —— 20

zsellér és egyéb — zsellér et autres —— — — —— 48 —-— — 48

Háztartások száma, melyekben —— Nombre de ménages ou

csak férfi él —— il ny a gue oles hommes . 1 3 —— 11 , 7 —— —— 22

csak nő él m il n'y a gue des femmes . . —- — " —— — —— , 52 52 mindkét nem él - ilyaoles hommes et des femmes _ 2 98 16 _ 1.280 57 9 28 j 40 2.043 Háztartások száma, melyekben -— Nombre de! ; _

ménages on a §

házas férfinincs — llnyapas (l'homme marlé 2 14 1 ; 104 12 17 , 92 242 1 házas férfi él —- il y a 1 homme marié . 1 76 11 1.066 560 11 § —— 1.725

2 ,, ,, ,, ,, ,, ,, 2 hommes marie's —— 10 4 ? 101 14 —— ( v 129

3 t ,, ,, " ,, ,, 3 , . *" 1 —- 19 * " " 20

4 n '- )! v !! n 4 n " , __ __ _ 1 ._._. — m 1

Háztartások fiúgyermekkel -—— Nombre de mé- ;

nages ayant des enfants du seine mase. . 1 6 3 679 342 13 " 40 1.084 Háztartások száma, melyekben -— Nombre de

ménages eomprenant

1 egyén él —— personne —- 2 ——— 8 7 ——-— 26 43

2 ,, ,, personnes . —— 8 ————— 77 93 11 s 27 216

3 ,, , ,, — 13 2 157 127 4 % 20 323

4 ,, ,, ,, — 15 1 ' 242 143 6 13 420

5 ,, ,, ,, 2 12 3 ' 236 95 5 * 358

G ,, ,, ,, ;, — 13 2 239 71 1 i 327

7 ,, ,, ,, § — 19 1 134 27f —— _— 181

8 ,, ,, ,, —— 11 1 89 15 1 ; —— ! 117

9 n n :; "— 4 1 57 5 **" , '*— , 67

10 , ,, ,, — 2 2 24 1 —— — 29

11 ,, ,, , — 1 2 13 l —— —— 17

12 ,, ,, ,, —— —— —— 6 * 1 — —— 7

13 ,, ,, ,, —— 1 1 , 5 —— — , — x 7

14 v ?? 7: '— — — 2 _ '— — 2

16 ,, ,, , — —— —— , 2 —— — — 2

24 , ,, ,, 1