Kecskemét népessége és társadalmi viszonyai II. József korában

5. szam.

_ 369 _.

Kecskemét népessége és társadalmi viszonyai ll. józsef korában.

La population de Kecskemét et ses conditions sociales sous Joseph Il.

Resztme'. La vitte de conservé les

Kecskemét ayant documents locaur des r'ecensemen/s 1784 et 1787, en mesure dlexaminer, ;; fond, guellc a été, il y a un siecle et demi, la population de cette vill'e et de se rendre compte de ses condi—

tions sociales. D'apres ces données, il ;] auuit a Kecskemét, en 1787, 3.115 lnaisons, 4.549 Iogements et 22.626 habitunts. Les muisons éta'nt pour la plu—

part petites et basses, il n'y avait lá (]ue 236 maisons de plus de2appartements; les autres comprenaient ] 011 2 logements_ Lu plus grande partie des mé—

nages (76'3€?;) étaient

journaliers: i'e nombre (les ménages de bourgeoís e/l'ecturés sous Joseph Il, entre

Hongrie, on est en

ceux (le ,,zsellérsH ou de

ou de par/sans aisés était seulement de 502, respec—

livement 138, et on ;] comptuit 89 ménages (l'e nobles. Lu plupurt (les me'nages eomprenaíent 3 Ú IS personnes. Che: les ,,zsellérs", beaucoup de lege—

ments étaient surpeuplés. Il ;] avail, en outre, a Kecskemét, guelgues établissements comprenant (le nombreuses personnes: deux couvents, une école calviniste, un Iiópital. Dans une partie considérable des habitatíons, nizmient ensemble plusieurs hom—

mes mariés ayant leur me'nage en commun, ce (lui

, indigu'e d'autres

localite's, il eristait, au XVIIIC siecle encore, des communautés de familles, ou les parents

gu'á Kecskemét, comme dans

viuaient avec leurs erlfanls mariés.

La population comprenait 11.375 hommes et 11.251 femmes; l'élémenr maseulin était donc plus nombreuzt; au XVIIIC siecle, il en était (Failleurs ainsi presoue pasrtout en Hongrie. Des hommes, 4.420 étaíent et 6955

ou veuís. La proportion des hommes mariés, par- ticulierement forte ('-'r2'3%) parmi les pauvres, les ,,zsellérs" et les journaliers, représentait seulement ("M-% parmi les bourgeois aisés et 31'6%— parmi les proprie'taires paysans. Diaprés un recensement eré—

cute' avant Joseph II, en 1771 63% de la popula—

tion totale étaient eatholioues remains et 37%—

luthe'riens et des

1787, "on

marie's, étaient célibataires

nombre des e'taíl

calvíníst'es. Le

gréco-orienlanx insignífianti En

comptait a Kecskemét 8] israélites. En ee oni concerne la tongue maternellxe, la population de cette nille étaít depuís un temps immémorial

uníguement hongroise.

2-1:

A hazai helytörténeti kutatások eddig kevéssé méltatták a népesedési tényezőket, a népesség fejlődése fölött rendszerint könnyedén elsiklotlak vagy legfeljebb egy—

két számbeli adat közlésére szorítkoztak.

Ennek okai bizrmyz'ira abban kell keres—

nünk, hogy a népesedés történetét meg—

világító sta'tisztikai anyag, amely a tőr—

vényhatósági levéltárakban rejtőzik, nem volt felkutatva s így kevéssé volt ism—ere—

tes. A helyi kutatók rendszerint csak a po- litikai történet iránt érdeklődtek s nekik a történetsta'tisztikai anyag idegen volt és , érdektelennek latszott; viszont a statisztika művelői nem voltak otthonosak a levél- tárak útvesztőjében s csak elvétve férhet—

tek hozza az azokban féltve őrzött népe—

sedéstörténeti anyaghoz. Amióta azonban ——

az utolsó évtizedekben —— az érdeklődés nagyobb mértékben fordult a gazdaság—

történet felé, lassankint napvilágra kerül—

tek azok az ősanyagok is, melyek a népes- ség kifejlődésének kutatására alkalmas kúwtforrásoknak bizonyulhatnak. Kiderült, hogy nemcsak központi nagy levéltáraink- ban, de a vidéki törvényhatóságok levél—

táraiban is többé-kevésbbé bő s értékes oly ősanyag található, mely történelmi- statisztikai kutatásokra lehetőséget nyujt.

Lassanvkint előkerültek _— és még folyton kerülnek elő — a II. József korabeli nép—

számlálások részletes eredményei is, me- lyekről pedig az volt a közhiedelem, hogy azokat —— a törvénytelenül elrendelt nép—

számlálások elleni gyűlöletből kifolyólag ——

a császár halála után megsemmisítették.

Sok helyütt ez M a tudomány végtelen ká- rára, sajnos —— meg is történt; de számos törv—ényhatóság megőrizte azokat levéltá- rában és e levéltárak újabb "rendezése"

nem egy helyen napfényre hozta az erre vonatkozó táblázatokat. summárinmokat és egyéb adatokat.

Kecskemét azon kevés városok közé tartozik, melyek e tekintetben gazdag anyaggal büszkélkedhetnek. Itt nemcsak nagyobb számmal maradtak fenn a külön—

féle régebbi jobbágyösszeíráso—kon kívül a 18. és 19. századbeli vagyoni összeírások (..Vagyonok feljegyzése"), melyek a város régi topografiájz'inak, népességi s gazda- sagi viszonyainak értékes forrásai. de fenn—

maradtak —-— szinte egyedül az ország- ban —— a II. József által az altalanos adózás életbeléptetése céljából elrendelt országos felmérés iratai, összesítései, egyéni lapjai, határleírásai, ellenörző jegyzőkönyvei és térképlapjai. Ami pedig népesedéstörténeti szempontból niegbersüllietetlen: fennma-

5. szám. —— 370 —— 1935 radt a II. József-féle népszámlálás részletes

eredményeit feltüntető ősszesítés, egy 93 nagy harántlapot kitevő füzet: ,,Minden Házakat és Familiákat egyben foglaló

"ábla 1787 Esztendőről" címmel, melyben a népszámlálásban felvett Összes adatok házankint, illetve háztartásonkint (laká—

son'kint) vannak összeállítva. Ebben a fü- zetben minden háznakt és ha abban több háztartás (a minta szerint: család) volt, minden háztartásnak egy-egy sora van s e sorokban ki van mutatva az illető háztar- tásban összeírt egyének száma, még pedig a férfiaké azok szerint a társadalmi szem—

pontok szerint, melyeket alább részletezni fogunk, továbbá családi állapotuk szerint, a nőké ellenben csak egy tételben. Ezeket a részleteket csak a keresztény lakosság—

ról kellett közölni, a zsidókról ellenben a nemi és családi megoszláson kívül semmit sem kellett kimutatni. Ezekhez az adatok- hoz csatlakozott még az ideiglenesen távol—

levők és a jelenlevő idegeneknek kimuta- tása, távollétük, illetve származásuk or—

szága szerintF)

Az ezen összesítésben részletezett anyag eszerint lehetőséget ad a házak s lazkások (illetve háztartá—

sok) számának megállapítására, a háztartásoknak a családfő társadalmi állása szerint való részlete- ze'sére s tagjainak nem, családi állapot s részben kor szerinti vizsgálatára. A háztartások lélekszáma.

a férfiak családi állapota s a távollévők és a jelenlevő idegenek száma alapján a lakosság vándor-mozgalma is megállapítható. Az így előálló anyag természetesen szeg—ényes, ha azt a modern népszámlálások nyujtotta, szinte kimeríthetetlen anyag—gal összehasonlítjuk. A 18. században azon- ban, amikor általános népszámlálás még nem volt, oly sok oldalról világította meg a népesség álla—

potát, mint ahogy semmiféle addigi összeírás még csak megközelítőleg sem volt erre képes.

A II. József—féle népszámlálás részletes eredményei a ,,Minden llázakat és Fami—

liákat egyben foglaló Tábla" alapján eddig csak Jászberény városáról dolgoztattak fel?) Hálás feladatnak látszik tehát, ha Keeskemétnek, ennek a nagy alföldi vá—

1) Az 1787. évi népszámlálás eredményeit fel—

tüntető füzetet balásialví Kiss Endre dr., Kecskemét polgármestere lekötelező szívességgel bocsátotta 'a M. kir. Központi Statisztikai Hivatal rendelkezé- sére, e hivatal elnöke, Kovács Alajos dr. pedig a statisztikai feldolgozást azzal tette lehetővé, hogy az egész anyagot bárcákra másoltatta le. Úgy nekik, valamint Garzó József dr. kecskeméti városi fő- levéltárosnavk, wki kutatásaimban messzemenőleg tá—

mogatott, e helyen fejezem ki legőszintébb köszö-

netemet.

2) Lásd: Thirring Gusztáv dr.: Jászberény né- pessége és társadalmi viszonyai ll. József korában.

(Magyar Statisztikai Szemle, Xlll. évf. (1935.], 1.

szám, 1—11. oldal.)

romák, a tősgyökeres magyar empórium—

nak népességi állapotát vizsgálat tárgyává tesszük a másfél évszázad előtti népszám- lálás és néhány egyéb egykorú conscr'iptió adatai alapján.

1. A város topografiája II. József idejében.

Kecskemét város beépített területe II.

József koráiban természetesen jóval kisebb volt a mainál. Ennek a József-korabeli te—

rületnek határait jelenleg a következő út- vonalak jelölik: északról kezdve a Bethlen—

körút, Kuruc—körút, majd a Kuruc—tér, az Erzsébet—körút, a Kossuth-körút, Honvéd—

utca, Kőhíd—utea és a Sz-échenyi—könút a Bethlen-körútig. Ez a terület sáncalakú mély árokkal volt kerítve, (mely a város fő—

bejáratainál át volt íhidal'va és erős ráes- kapuva—l ellátva. A város-nak Öt nagy kapuja volt, ú. 'm. északnyugaton a Budai kapu, a mai Jókai- (hajdan Budai—) utca végén;

keleten a Kőrösi kapu a Nagykőrösi. (haj- dan csak Kőrösi-) utea végében, keleten a Csongrádi kapu a hasonnevű utca végében,.

délen a Halasi Icapu (vagy Páltkai (kapu), a mai Batthyány— (hajdan Halasi-) utca vé—

gén és délnyugaton a Vásári kapu a Vá—

sári-utca végén. Ezen főkap—ukon tkívül, me—

lyeken át a (nagy közlekedő utak Pest, Nagykőrös, Félegyháza—Szeged, Kiskun—

halas rés Fültöpszállás—Kiskőrös felé vezet—

tek, még néhány kevésbbé fontos kisebb kap—uja is volt a városnak, mint a Homoki kapu a Buelső—Széehenyi- (hajdan Homok—) utca végén, a Vágókapu a Hosszúdutca vé—

grében, a Temető—kapu a Bátnlktbán—utea vé—

gén, s a Szolnoki kapu a Bem-utca végén.

A város régi utcalhálózata ina—gy'jábólf megegyezett az újabbkori nagyobb sza—

bályozások által még nem érintett —— mai uteahálózattal, de ezenfelül voltak nagyobb kiterjedésű, beépítetlen térségek is, így az immár teljesen eltűnt Déllő-tó és környéke

(a mai Gyenes-tér), mely tónak (vize a vá—

roson végigkanyargott a Csongrádi kapu felé s ezenkívül még sokfelé voltak gyéren beépített vagy beépítetlen térségek, vészben a gyakori nagy tűzvészek által elpusztult

házak telkei.

A házak száma jelentékeny volt; már a 17. század végén 1300-ra tették a (házak számát .s ez utóbb, az elpusztult szomszé- dos községek lakóinak beköltözése folytán

erősen megnövekedett; de (kőből épült szo—

lid épületje kevés volt a városnak. A II. Jó- zsef által végrehajtott térképészeti felvéte!

5. szám. ——371——— 1935 1. Kecskemét házainak és lakosságának száma, a házak nagysága és lakottsága szerint részlea

tezve 1787-ben.

Nombre des maisons et des lmbitcmts á Kecskemét en 1787, spéci/isis suivawt la grandeuz et le peuplement des maisons.

Házak száma —— Nombre (les maisons Lakosság száma — Nombredes occupants dans '

Lakók száma """ . '

? melyekben " comprenant " les matsons compzenant összesen

Arombre des r osszesen — Fensemble

occupants 1 E 2 ) 3 ) 4 _! o*8 total ._1 ' 2 ) 3 i 4 5—8 435 lakás van — loacments lakásból álló házakban — logements mazsons

0 , 92 — —— — -—- 92 —— —— ——- —- —- ——

1 . 22 A —— —— —— 22 22 — _— —— —— 22

2 . 110 1 —— —— — 111 220 2 — —— —— 222

3. 176 1) " ! — —— 177 528 3; __ — ! _ 531

4 . 244 17 —— —— — 261 976 68 — —— — 1.044

5 . 338 58 —— -— —— 396 1.690 290 — —— —— 1.980

§ . 322 71 1 - —— —- 894 1.610 855 5 —— —— 1.970

( . 267 139 3 1 —— 410 1.869 973 21 7 —— 2.870

8 . 169 139 3 —— — 311 1.352 1.112 ( 24 ", — 2.488

9 . . . . 118 126 11 —— _ 255 1.062 1.134' 99 ) —— —— 2.295

10. . . . 71) 108 28 1 —— 203 710) 1.080 230 10 —— 2.030

11—15 . , . 63 199 111 12 — 385 756 2.988 1.373 161 — 5.278

16—20 . . . 10 14 27 20 3 74 175 223 452 360 54 1.264

21—25 . . . — 1 4 5 * 2 12 —— 243 87 112 44 267

26—37 . . . a; 1 _ 1 8 12 65 331 — 28 239 365

Mindössze—Tot. 2.004§ 575 L 183 40 13 3.115 11.035 8.285 2.291 678 [ 337 22.626

l )

magyarázó szövege ilyenekül csak a város- házát, a katonatisztek házát (General- cluartier), a ferencrendiek kolostor-át, a ke- gyesrendiek kolostor-át és templomát, a re- formátus templomot, a két vendégt'ogadót, a városi pincét, a raktárépületet, a kaszár—

nyát és ,,néhány szétszórt házat" említ.

Mint nevezetesebb épületeket más egykorú írók (Korabinszky, Vályi) még az iskolá- kat, kivált a ,,piaristák szép gimnáziumát a reformátusok iskoláját s az árvaházat"

említik.

Kecskemét beépített területe közigazga- tási tekintetben tizedekre volt beosztva.

Eredetileg csak 4 tized volt, de ezeknek szá- mát utóbb 6-ra emelték, .majd a 18. század második (felében 8, tizedet különböztették meg s ezeknek számát csak 1818-ban emel- ték fel lO-re, majd 1827-ben a Máriakülváros mint tizenegyedik tiz-ed szerveztetett. A tize-

dek területe és határai nem voltak állandók;

pontos határaikat csak a 19. század eleje óta ismerjük, a II. József-korabeli 8 tized területét csak hozzávetőleg sejthetjük egyes középületek fekvése alapján, melyek az

illető tizedben említtetnek. így megtudjuk,

hogy az 1. tized a város központjában volt a Városházával; a 2. tizedben volt a refor- mátus leányiskola és a ref. ispotály (367.

sz.), a 3—ikban a református normális iskola, a ferencrendiek 'klastroma (727. sz.) és a

Generálisház; a 4. tized a róm. katolikus ispotály (1108. sz.) körül terült el, az Ö—tben volt a Város külső vendégfogadója; a 6.

tized jelentékenyebb épületei voltak a vá- rosháza melletti kaszárnya (1829. sz.), a paroehiális templom, a város pincéje a pia- con, a görög templom és a hadnagykvár- t-ély (2016. sz.); a 8-iik tized a piaristák kollégiuma (2434. sz.) körül terült el. Ha nem is nyerünk ez adatokból pontos képet az egyes tizedek területéről, megközelítő—

leg mégis felismerhető a fekvésük.

A tizedeknek nem volt közigazgatási önállósá- guk, meg—szervezésiik csak a közigazgatás lebonyo—

lításának könnyítését célozta. Élükön a tized-es állott, ki a kerület ügyes—bajos dolgait intézte el.

A tizedes hatósági közeg volt, fix fizetéssel, valósá-

gos közbiztonsági közeg, aki szemmeltartotta amaga tizedében a lakosságot és annak a hatóságot érdeklő minden viszonyait. Ó jelentette be az idegeneket, b—ekísérte a kóborló ós gyanus személyeket, őrkö- dött a koresmák tűzrendőri, köztisztasági és köz- egészségügyi állapota fölött, feljelentette a hatósági intézkedések megszegőit, rendezte a katonai be- szállásolásokaut, kihordta az adóintéseket, hivatalos hirdetéseket és meghívókat; uéjszakánkint az ön járattal együtt működött mint éjjeliőr?)

A 8 tizeden kívül volt a város külterü- lete, melyben az összesítés három részt kü—

1) Lásd Kada Elek: A tizedes (a Kecskemét című lap 1892, évi 36. számában) és Kecskemét tha város rendőrségének szervezete (Kecskeméti Lapokh

1897. évi 42. számában.)

5, szám, —— 372 — 1935 lönböztet meg, ú. m. a szőlőket, a, szálláso-

kat és pusztákat és Péteri pusztát.

A házak száma a város egész területén 3.115 volt, a házakban összesen 4.549 lakás volt s ezekben 22.626 lélek élt.

A városrészek szerinti megoszlás a kö—

vetkező volt:

Ház Lakás Lélek

1. tized ... 845 499 2.583

2. ,, ... 381 531 2.815

3. ,, ... 379 576 2.925

4. ,, ... 412 688 3.262

5. ,, ... 309 493 2.484

6. ,, ... 287 411 2.036

7. ,, ... 303 437 2.251

8. ,, ... 410 611 2.962

Szölök ... 34 34 162

Szállások és puszták 225 287 1.080 Péteri puszta . . . 30 82 66

Összesen . . . 3.115 §4.549 22.626

!

2. Házak.

Kecskemét városában, mint a fenti fel- sorolásából látható, 1787—ben 3.115 ház volt, ezek közül azonban 92 lakatlan volt. A lakatlan házak zöme, összesen 76 épület, a város külterületén, (különösen a szállá—

sokon és pusztákon volt, de Péteri pusztán is 16 ház találtatott üresnek.

Kecskemét adatai figyelmet érdemel- nek azért, mert belőlük tisztán megállapít- ható, hogy a házaknak mekkora része volt a Város külterületén, pusztákon és tanyá—

kon (,,szállásokon"). A tanyai élet a 18.

században még kevéssé volt kifejlődve;

megállapíthattuk p. 0. Jászberény városá—

ról, hogy annak ma oly népes pusztái és tany—ái II. József idejében még nem létez- tek, vagy jelentéktelenek voltak, a föld- birtokos gazdávk úgyszólván mind benn laktak a városban és még nem telepedtek

ki a pusztára. Kecskemét óriási, ma 93.941

hektárt kitevő határán már a 18. század végén is voltak puszták és nagyobb szám—

mal tanyák. A népszámlálás összesítése ugyan csak Péteri pusztát mutatta ki külön, ahol 30 házban 66 lélek élt. De a szállások- ban és a pusztákon már 225 ház állott.

több mint ezer lakóval és a várost övező szőllőkben is 34 házat írtak össze 162 lakó- val. A mai viszonyokhoz képest, amikor Kecskeméten kereken 80.000 lakosa közül

45.000, vagyis 56% él külterületen. az

1787. évi állapot —— a tanyai terjeszkedés szempontjából —— tern'iészetesen még na—

gyon kezdetlegesnek mondható. De akkor.

amikor a külső gazdálkodás leginkább marhatenyésztésre, legeltetésre szorítko- zott, amikor a pusztákon csak gulyák és ménesek nevelt—ettek, amikor a terület nagy része még műveletlen volt, nem is volt szükség arra, hogy a lakosságnak akkora része lakjék künn a tanyán, mint a mai

intenzív gazdálkodás mellett, mely a terü—

let minden részét kihasználja s művelés alá veszi.

Minőwk voltak Kecskemét ház-ai a 18.

század végén? Kecskemét, mely akkor még csak mezőváros volt, kevéssé viselte magán a város jellegét. Házai túlnyomó részben alacsony, földszintes épületek voltak, eme- letes háza kevés volt; a házak legnagyobb—

részt csak 1—2 lakásból álltak, mindössze csak 236 házban, vagyis a házaknak csak 76 százalékában volt kettőnél több lakás s ennek folytán lakottságuk is alacsony volt. A Város átlagában egy házra 16 lakás jutott s ez az átlag a 4. és 5. tizedé—

b—en, ahol a házak aránylag legnagyobbak voltak, sem emelkedett 16 fölé, a külterü—

leten azonban az 1'2—et sem haladta meg.

A házak lakottsága ezzel arányban alakult.

Főátlagban csak 73 lélek jutott egy házra;

ez az átlag legmagasabb volt az 5. és 4.

tizedben, ahol 80 és 79 lélek jutott egy házra, legkisebb (46) a külterületen.

Úgy, ahogy a házak átlagos nagysága

'és lakottsága tekintetében nem volt —— a külterülettől eltekintve —— nagy különb- ség a város egyes tizedei között, úgy a nagyságkategóriák és lakottsági kategóriák sem deirfferáltak lényegesen a város külön- böző részeiben. A legkisebb, csak egy lakás—

ból álló házak száma 2.004 volt, ezek tehát az összes házaknak 643 százalékát tették.

Ez az arány legkisebb volt az 5. és 4. tized- ben (56 57%), legnagyobb (82'7%) ter—

mészetszerűleg a külterületen, ahol a há- zaknak nagy zöme csak egylakásos volt.

Kétlakásos ház már csak 875 volt az egész Városban, háromlakásos 183, az ennél több lakásból álló épületek száma csak 53 volt.

A négy legnagyobb ház kettejében 6——6.

egyben 7 és egyben 8 lakás volt; ezek a házak szétszórva álltak a város különböző kerületeiben.

A házaknak aránylagos kicsisége mel- lett a lakottságuk is mérsékelt volt. A há—

zaknak felében (1573 házban) csak 6——10 lélek élt, 967 házban éppen csak l——5 lakó s ezek között volt 22 ház_ amelyben csak 1—1 lélek, és 111 ház. amelyben két-két ember élt. A népesebb házak ritkák voltak;

5. szám. '— 373 —— 1935

llwlö lélek már csak 385 házban élt, en—

nél sűrűbben lakott ház pedig mindössze csak 98 volt az egész városban. A legné—

pesebb házakban 30—37 lélek találtatott.

Az egyes városrészek ház— és lakásviszo- nyainak jellemzésére az alábbi adatok szolgálhatnak:

EÉÉÉÉY házban volt átlag 1333? gázt ] lakás l lélek egylakásos

1. tizedben. . 145 7.5 66-9

2 , ; 1-39 7-4 67-5

3 , ; 1-52 7-7 617

4. ,, . . . .; 1-55 7-9 57-3

5. ,, . . . . j 1'60 80 560

6. ,, . . 1'43 7'1 64'1

7 ,, . . .l 1-44 7-4 65—3

8. ,, . . . .j 1-49 1 7-2 61—5

Külterületen ; 122 46 82?

Átlag 146 1 7—3 64-3

;

Az előadottakból, valamint a 2. sz. táb- lából látható, hogy Kecskemét különböző részeinek t'építészeti jellege meglehetősen azonos, vagy legalább nagymértékben ba- sonló volt. A külterülettől eltekintve a vá—

ros egész területén sem a házak nagysága, sem a háztartások (lakások) lakottsága nem mutatott jelentős eltéréseket; a kicsi egy- kétlakásos házak között található nagyobb s népesebb épületek oly gyéren álltak szét- szórva, hogy a kerület általános jellegét nem változtat—hatták meg. A lakosság a vá- ros egész területén azonos, vagy közel azo- nos építkezési és lakásviszonyok között élt, amiből máris arra következtethetünk, hogy társadalmi és kultúrális viszonyai kö—

zö'tt sem lehetett lényeges eltérés. Kecs—

kemét városképe még távol állt a modern városok vagy akár az ország régibb kul- túrvárosainak akkori városi jellegétől.

3. Lakások, háztartások.

Mint Jászberény 1787. évi népességé- nek tárgyalásakor megjegyeztük, II. József népszámlálása a családok kimutatását rkí—

vánta oly—formán, (hogy a lakásban talált egyéneket családnak tekintette. Ez úton azonban az összeírás voltaképcn a ház- tartásokat állapította meg, mivel pedig az összeírás lakásról-lakásra haladva történt, a háztartások száma azonosnak vehető a lakások számával; csak annyiban kell a két fogalom között megkülönböztetést tennünk, hogy a háztartások számában természete-

sen nem foglaltatik benn az a 96 lakás, vmely üresen állott, tehát a népszámlálás idej—ében lakatlan volt.

A háztartások száma Kecskeméten 4.453 volt. Ezeknek a különböző társadalmi ré- tegek szerint való megoszlása a háztartás fejének társadalmi állása alapján állapít—

ható meg. A népszámlálás összesítő ívei ugyanis a férfiak bejegyzésére több rova—

tot állítottak fel, ú. m. a papok, a nemesek, a tisztviselők és hono'ratiorok, a polgárok és mesteremberek, a parasztok, ezeknek közvetlen örökösei, a zsellérek és nap—

számosok, a szabadságok katonák és az egyéb foglalkozásúak részére. Azokat a háztartásokat, melyekben felnőtt férfi (nem

volt, külön kategóriába (a nők háztartá—

saiba) osztottuk tbe, végül külön csoport—

ként szerepelnek a zsidók háztartásai, me—

lyeket a népszámlálás táblázatai a keresz- tény háztartásolktól elkülönítve mutatnak ki. Ilyformán a háztartásokat 11 felé rész—

letezlhetjü—k.

Amint látható, a József-féle népszám—

lálásban a férfiaknak kategóriákba osztása nem történt egységes elv szerint; az osz- tályozás részben a foglalkozás alapján (mint: papok, tisztviselők, zsellérek), rész—

ben társadalmi rétegek szerint (nemesek, polgárok) történt; a polgárok és mester—

emberek csoportjában a két felosztási elv egyxbekapcsolódik, a polgárok és parasztok közvetlen örököseinek külön csoportba foglalására magánjogi szempontok adtak okot, .a zsidók osztályozása tisztán feleke—

zeti alap—on történt, s ugyanez áll a keresz- tény nőkről is. A népszámlálás eredményei—

nek értékelésénél ezeket a különleges szem—

pontokat nem szabad mellőzni'mk s tisztá—

ban kell lennünk azzal, hogy ezen felosztás alapján sem tisztán foglalkozási, sem tisz—

tán társadalmi kategóriákat nem kapha—

tunk. A népszámlálás anyaga mindamellett értékes bepillantást enged Kecskemét lakos—

ságának szociális helyzetébe s az egyes

A háztartás feje számít;; Szazáíím'

(

Pap . . ... 6 O']

Nemes...—... 89 20

'l'isztviselő és honoratior . 6 0-1 Polgár és mesterember . . . 502 118 Paraszt. . . A . . . . . . 188 3'1 Polgár és paraszt közvetlen

örököse. . . . . . . . . 50 l']

Zsellér és napszámos . . . 8.889 768 Szabadságolt katona . . . . ? 01 Egyéb foglalkozású . . . . 89 20

Nö... 161 95

Zsidó...,...[ 16, 04

Összesen 4.453 k 1000

5 . szám.

—— 374 —

2. Kecskemét házai, háztartásai és lakói 1787-ben, városrészek szerint részletezve.

Maisons, ménages et habitants á Kecskemét m 1787, suivant les parties de la ville.

1935

!

;. 2. ' 3. 4. 5. 6. 7. s. % ;, §,

Isa" 2e , 35 46 .Se őe 73 Se % § % %

d i m a; e m e s gr;— § §

tized * de la ville mi: 05

l l. Házak —— Maisons

; A házak összes száma —— Leur nombre total . 345 381 3791 412 309 287 303 410 289 3.115

x

11 A lakások száma szerint: —— Maisons suivant x

§ le nombre des logeme'nts;

? N 1 lakással —— logement 231 257 234 236 173 184 198 252 239 2.004

g§ 2 ,, logemewts . . 91 105 112 137 99 88 81 122 40 875

— a§ 3 ,, ,, 19 14 23 29 28 13 22 28 7 188

§ % § 4 ,, ,, 3 3 7 10 7 1 1 6 2 40

; E§ [5 ,, ,, — 2 1 _ 2 1 1 1 1 9

6—8 _ ,, 1 —— . 2 —— — — —— 1 —— 4

A lakók száma szerint: !

Maisons suivant le nombre des occupanis: l

0 lakóval (üres) — Maisons vides . . 2i — 1 1 2 6 2 2 7 6 92

( 1 lakóval (lélekkel)—— nccupant . 2 4 1 g 3 2 __ 2 6 22

__ 2 ,, ,, occupcmts . . . 12 10 10 11 9 9 9 26 15 111

"§ 3 ,, ,, ,, 15 21 19 21 14 19 17 29 22 177

§ 4 ,, ,, ,, 301 38 25 30 19 25 27 34 33 261

;; 5 , ,, ,, 54 46 53 56 31 87 35 49 85 396

§ 6 ,, ,, ,, 38 55 51 49 38 35 45 55 28 394

§. , 7 ,, ,, ,, 48 62 56 49 43 41 43 51 17 410

0 8 ,, ,, ,, 33 42 45 41 28 33 38 40 16 311

§ 9 ,, ,, ,, 30 25 37 37 32 29 24 30 11 255

g 10 ,, ,, ,, 31 22 18 35 28 15 24 27 8 203

§ 11—45 ,, , ,, 44 42 45 61 58 27 39 55 19 385

E 16—20 ,, ,, , 5 12 13 16 10 7 3 6 2 74

21—25 ,, ,, ,, —— — 2 2 4 1 1 2 _ 12

26—37 % , ,, 1 2 3 1i —— 1 1 2 1 12

! 2. Háztartások (lakások) — Ménages (logements) (' ,

Háztartások összes száma — Nombre total des ;

ménages ... 496 530 '7 75 637 491 § 404 435 608 277 4.453

A családfő szerint: ?

Ménages suivant le chef de famille:

Pap ———prétre. ,. — 2; 1 _ ——§ 2 — 1 — 8

u Nemes —- noble . . . . , . . 15 15 5 5 11 17 14 7 —— 89

: Tisztviselö __ f'onctiomzaire . ... . —— —— — 2 1 — 2 1 —— —— 6

3 Polár'mtr br—b ""

17 g es es 9 em e ,, ourgeozs ou

; un artisan . , . . , , . 126 693 57 51 52 70 43 34 — 502

ÉN Paraszt —— paysan . . ... . . 5 73 27 40 273 3 15 14 —— 138 agg Polgár és paraszt örököse —— he'm'ticr de '

Ég bourgem's ou de pnysan 14 5 5 4 8 6 3 5 —— 50

ge Zsellér —— "zsellér" ... 294 4021 439 501i 367, 265 341 512 268 3.389

g; Katona —— soldat . . , . . . . . 2 2; 1 1 —— § 11 —— —— —— 7

? §? Egyéb — personne appartenant () dlautrcs

5' § catégories de professions 14 8 15 12 9 8 8 10 5 89

* Nő —— femme . . ... 17 19 28 22 17, 26 8 25 4 161

Zsidó — ismélz'te 9 1 —A —— —— 4: 2 —— -—— 16

A házas férfiak száma szerint:

í Logements sun-(mt le nombre des hommes mariés:

0 házas férfival — Logements oú il My '3

avait pas demme manó . . . . . . . 63 52 52 56 44 56 36 58 19 436

§ 1 házas férfival — homme marie' , 891 482 469 517 407 822 359 503 248 3.648

§§ 2 ,, ,, hommes marie's 41 88 49 59 38 25 37 43 9 339

§); 3 ,, ,, ,, ,, 1 8 3 5 2 1 2 3 1 26

S 4 ,, ,, ,, " —— _ 2 —— —— —— 1 1 _ 4

5, szám,

_ 375 -—

. 2. 3, 4. § 5 * 6. * 7. s. : % ler Ze ae 46 5e l őe ! Te 8e %% g §

d 11 a: z' e m e s ÉT; §, §

r:: ?. 0; S

tized —- de la vitte mm om

t Lélekszám szerint:

Logements suivant le nombre des oecupants :

1 taggal — personne . 5 6 12 8 6 10 3 8 8 66

2 ,, personnes 59 46 50 66 71 48 40 7 25 478

8 . ,. 73 80 95 97 71 67 58 100 44 685

4 ,, ,, 70 94 96 116 * 72 65 79 106 58 756

5 n 97 83 89 95 114 79 69 82 105 55 771

6 ,, " 69 73 84 88 69 5?) 71 92 39 638

7 ,. ,, 59 82 62 60 48 35 46 58 26 457

8—10 ,, ,, 67 66 70 70 62- 57 47 52 21 512

:, 11—15 ,, ,, 10 10 10 15 12 3 8 7 1 76

l 16—20 ,, ,, 1 3 1 2 -— 2 1 1 —— 11

21—80 ,, . . . . — — — —— — —— —— —— —— -——

30- nál több —— plus de 30 personnes — 1 —— 1 —— —— — 1 — 3

* Úres lakások — Logements vides . . 3 1 1 1 2 7 2 3 76 96'

3. Lakosság — Population

Lakosság ősszes száma —— Nombre total des ha—

bitants . . . 2.583 2.815 2.925 3.262 2.484 2.036 2.251 2.962 1.308 22.626 Ebből: —— Dont :

Keresztény —— chre'tiens . . 2.542 2.805 2.925 3.262 2.484 2.017 22402962 1.308 22.545

Zsidó —— isme'lites 41 10 — —— —— 19 11 —— —— 81

Férfi —— Seme maseulm , . 1.321 1.444 1.516 1.663 1.238 878 1.135 1.516 669 11.375 Nö —-— Sewe féminm . . . . . . 1.262 1.371 1.409 1.599 1.246 1.163 1.116 1.446 639 11.251

A férüak közül — Hommes

házas —— marie's . 476 539 584 634 490 375 445 608 269 4.420

nőtlen vagy özvegy —— ce'libataircs ou eeufs 845 905 932 1.029 748 498 690 908 400 6.955

városrészek közti különbségek felismeré- szabadon és megszorítás nélkül szerezhet—

sére is hű lehetőséget nyujt.

Kecskemét háztartásai a népszámlálás kategorizálása szerint (a családfő társa- dalmi állása, ill. foglalkozása alapján) a kö—

vettkezőképen oszlottak meg: (1. a 373 !.

alján.)

Ez a kimutatás Kecskemét 18. századi társadalmi viszonyait különös világításban mutatja be. Ami mindenekelőtt feltűnő, az a paraszt háztartások kicsi száma és a zsellér- és napszámosháztartások óriási tö- megre, mely az Összes háztartások 35. részé- nél többet tesz ki. Igaz. hogy a népszámlá- lás utasítása szerint a zsellérek rovatába a házi és kerti zselléreken, vincelléreken s napszámosokon kívül más idegen foglalko- zású egyéneket is be kellett foglalni. a cso—

port zömét azonban mégis a zsellérek ad- ták vagyis a íöldbiltok nélküli elemek.

Ezzel szemben a parasztság, melyhez min- denkit kellett számítani, kinek saját vagy bérelt földje vagy szőlője volt, feltűnő ke—

vés háztartással szerepel. Miután Kecske- mét Város lhatára sem jobbágytelkekre, sem földesurai között felosztva sohasem volt, saját határterületén polgárai földbirtokot

tekl), az 1787. évi népszámlálásban kimu- tatott óriási zsellértömegek magyarázatát adni nem tudjuk. Ha figyelembe vesszük, hogy más nagy alföldi városokban, mint p. 0. Szegeden. H(')dmezővász'irhelyen, Szen—

tesen. Cegléden vagy Békéscsabán a zsellé- rek száma mindenütt jóval kisebb volt. a parasztelem ellenben sokkal erősebb volt, mint Kecskeméten, önkéntelenül feltolódik az a gyanakvás hogy a kecskeméti óriási zsellórseg nem a felvételi utasítás rendel—

kezéseinek felremavvarazásábol eredt e?

E feltevésben megerősít egy 1771. évi ,,Con—

scriptió personarnm". mely Kecskemét vá- rosában 10.475 gazda mellett csak 3.202

zsellért és 1.301 szolgát mutat ki, tehát az

1787. évi nópszáinlz'ilásnál valószínűbb adatokat nyujt.

Paraszt és z.,s-elle'r adja a mezőgazdasági lakosság zömét, polgár és mesterember a házbirtokos és iparűző elemet, tehát a tulaj—

donképeni városi elemet. mely azonban Kecskeméten elég jelentéktelen volt. Ezek

1) Hornyik János: Kecskemét város története, Kecskemét, 1860, 1. kötet 158. l.