A fogyasztási kisipar élettere

(1)

A fogyasztási kisipar élettere!)

L'espace vital de la petite industne des articles de consommation courantef) Azt hiszem, még a nagyvárosok köten—

getegeiben is kevés olyan ember van, aki nem találkozott életében a rét csodájának A teljesen síkföldű pusztákon is vannak kisebb—megjobb, néha úgyszólván alig észre- vehető felszini változások. Az emberi szem sem a megasságkiilönbst'gekből veszi ezt észre, hanem a természetes növényi takaró változásaiból. Valamiért zöldebb, hüjébb az egyik helyen a ffi, vagy halványabb, sat- nyább. A rémek ebben a csodájában jelent—

kezik az élettér hallatlentul nagy jelentő- sége. Úgyszólván pár négyzetméteres terü- leteken belül sincs az egyes rész'területecs- kék között azonosság és a területen élő nő- vényzet azonnal reagál a legkisebb változá- sokra is. Reagál, mert a rét minden egyes növényi tagjának, éppúgy, mint minden élő- nek meg van a maga külön élettere, ahol az élet adottságai a legapróbb részletekről van itt szó —— mások. Az életet lehetővé tevő adottságok összessége jelenti az élet- teret. Amint az adottságok köre szűkül, úgy szűkül össze maga az élet is és amint az adottságok, a lehetőségek köre tágul. úgy tágul ki az élet is. Ehthez még hozzájárul az, hogy amint az adottságok lényegükben változnak, úgy változik a hozzájuk való al- kalmazkodással, az élettörvény beteljesíte-

sével, az élet is.

Ez azonban nemesa-k a növényvilágban, hanem minden élő világban, így az ember világában is így van. Magán az alaptörvé- nyen sem az adottságok köre, sem pedig azok minémüsége nem változtat. A válto—

zás csak az, hogy ez embernek lelke is van és szabad akarata amellyel öntudatosan be- avatkozhatik az adottságok körének kitágí—

tásába, esetleg azok útalakításába is. Ez az öntudatos beavatkozás nemcsak az egyéni

!) A Nemzetközi Népességtudományi Unió Ma- gyarországi Csoportja (a Magyar Statisztikai Tár- saság kebelében) 1942 november 17—i ülésén tar- tott előadás. — Conférence faite dans la séance d'études, tenue le 17 nooembre 1942, par le Comité hongrois (créé par la Société Hongroise de Sta- tish'gue) de I'Um'on internettonak pour Pétude sámli/tone des problemes de la population. Cette conférmce paroitra aussi dans le Journal de ferdít: Société.

életben jelentős, hanem —— fokozottabb mér- tékb-en—aközösségi életben is. Az európai nagytér kialakitására irányuló tevékenysé- get, amely stukákkal és tengeralattjárókkal, diplomáciai mesterfogásokkal és a propa—

ganda művészetével valóban totálisan, tehát az élet minden síkjára kiterjedően jelent—

kezik, ebben az értelemben minden további nélkül öntudatos közösségi beavatkozásnak tekinthetjük.

A közösség azonban fölöttébb komplex jelenség. Ennek következtében élettér prob—

lémái is komplexek. Ez azt jelenti, hogy a közösség etette—rének adottságaiból az egyik vagy a másik adottság a közösség egyik vagy másik rétegének felel meg jobban. S mivel a közösség egyének és kisebb vagy nagyobb (soportok együttélésének, szimbió—

zisának eredményeképen jön létre, a közös- ségi élettér nemcsak a közösség szempont—

jából, hanem az egyének és a kisebb-na—

gyobb (soportok, rétegződések szempontjá—

ból is vizsgálandó. Különösen fontos ez akkor, amikor az élettér túlzsúfolt, az élet—

tér a rajta élő népesség számára szük, vagyis a közösségi élet csak a rendelkezésre álló adottságok legteljesebb mértékű ki- használásával biztosítható.

Az élettér elégséges vagy elégtelen voltá- nak mérésére, illetőleg egybevetésére általá- ban a népsűrűséget kifejező számokat hasz—

náljuk. Természetwen, mint minden össze- tett dolgot, úgy ezt is nehéz egy számmal kifejezni, de általános és elfogadott szokás a népsűrűséggel való egybevetés. A népes—

ségnek a területhez való viszonyitása ugyanis, ha önnönmagában még nem is ad feleletet arra, hogy egzakt értelemben az élettér szük—e vagy tág, mégis egyéb tények- kel naló egybevetéssel ennek a megállapi- tását megkönnyíti és általánosításokra is lehetőséget ad.

Az 11. n. általános népsűrűségi adat vá—

laszt ad arra a kérdésre, hogy egy meghatá- rozott terület egy egységére hány lélek jut.

Ez durván kifejezi az élettér kihasználatlan vagy kihasznált voltát is. Természetesen in konkreto mindig lehetséges olyan egyéb tény, amely az első pillantásra igen tágnak

(2)

1. szám

látott életteret alapjában véve túlzsúfolttá teszi, vagy forditva. A terület különleges adottságai, bányakincsek, vagy az egészen munkaintenzív termelést lehetővé tevő ter- mészeti és gazdaságföldrajzi adottságok ál- talában tágítani szokták az életteret. Ezek hiánya pedig 'szűtkitőleg hat.

Messzire vezetne, ha ebbe a tényező- kormplexusba mélyebbre mennénk, így néz- zük a közösségen belül jelentkező kisebb—

nagyobb gazdasági rétegződések szűkebb életterének kérdéseit.

A gazdasági rétegződés a társadalmi munkamegosztás következtében legnagyobb jelentőséggel az u. n. hivatási, foglalkozási elkülönülésben jelentkezik. Vagyis az élet- tér ki'használásálban a különböző foglalko—

zási csoportok, tudatos, vagy öntudatlan, irányított, vagy inányítás nélküli, de min- denesetre egymásrautalt és összeműködést igénylő tevékenységükkel vesznek részt.

Ennek következtében egyikük közelebbi, másikuk távolabbi kapcsolatban van a szó legszorosabb fizikai értelmében vett élettér—

rel, tehát azzal a földterülettel, amelyet az illető közösség a maga számára elfoglalt.

Az egyes részcsoportok életterének vizs- gálatát és mérését ez az adottság nehezíti meg. A földterülettel közvetlenebb össze—

köttetésben állók sűrűségét vagy ritkaságát a földterületihez vagy annak egyes elemei- hez mindíg lehet hasonlítani és az így nyert viszonyszámmal mérni. Például a mező- gazdasággal foglalkozók viszonylagos sűrű- ségét vagy ritkaságát akár a szántóterü- letre, akár a mezőgazdasági területre meg lehet állapítani. Itt befolyásoló körülmény- ként esak a közös gyüjt—őnévvel nevezett gazd'aságföldrajzi helyzet, közgazdasági vi—

szonyok jelentkeznek. Végső eredményben ezek is többé-okevésbbé mérhetők, figye—

lembe vehetők. Aránylag könnyűa helyzet még a bányakincs felhánásával foglalkozó népességnél is. Sűrűségüket, vagy ritkasá- gukat lehet vagy magához a feltárásra váró nyersanyaghoz, vagy a termelés mértéké- hez stb. viszonyítani. Természetesen a for—

galmi lehetőségek, a feltárás technizáltsági foka és az előbb már említett gazdaság—

földrajzi, illetőleg közgazdasági viszonyok

itt is befolyásolólag hatnak.

Vannak azomban foglalkozási elkülönü—

lések, amelyeknek sem a földhöz, sem pedig a rendelkezésre álló nyersanyaghoz szűkebb értelemben különlegesebb közük nincs. Ezek sűrűségére vagy ribkaságára,

__12_ ₁₉₄₃

az élettér nyujtotta lehetőségek kihaszná—

la'tlansagára vagy killiasználtságára úgyszól—

ván kizárólag csak a gazdaságföldnajzi és közgazdasági viszonyok, vagy, még inkább összevonva a fogalmat, a polgárosodás té- nyezői hatnak ki. A polgárosodási tényezők között azonban egzakt mértékegységet csak egyetlenegyet lehet találni. Ez pedig: ezeket a foglalkozásokat űzőket igénybevevő egyéb foglalkozásúak létszáma.

Ezek közül a foglalkozások közül jelen esetben közelebbről csak az ú. n. fogyasz- tási kisiparral és kiskereskedelemmel kívá- nok foglalkozni.

A fogyasztási kisipar fogalma, az első hallásra kissé különösnek tűnik fel. Hiszen végeredményében minden ipar fogyasztásra termel. Ez kétségtelen. Azonban az ipari termelésben általában a termelő és a fo—

gyasztó között közvetlen kapcsolat nincs.

Különböző foglalkozású egyedek munká- jára van szükség, hogy az ipari termékek eljussanak a fogyasztó kezéhez. Ezek közbe- ékelődésének észszerű vagy észszerűtlen mivolta jelen esetben közömbös. A fogva—sz- tási kisipar esetében a termelő és a fo- gyasztó között mindíg közvetlen kapcsolat van. Ez a közvetlen kapcsolat nemcsak albban jelentkezik, hogy a fogyasztási kis- iparos külön közvetítő (kizárásával egyene- sen a fogyasztónak adja el az áruját, ha—

nem abban is, hogy a fogyasztóval a le,,—

közvetlenebb szimbiózisban, rendszerint annak közvetlen szomszédságában él. Ezen—

kívül a fogyasztási kisipar és ebből a szem- szögből tekintve a vele teljesen azonos elbí—

rálás alá eső, szintén a ,,fogyasztási" jelzővel megkülönböztet'ett kiskereskedelemnek van még egy ismérve: a mindennapi szükségle- tek kielégítése. Azoknak a szükségleteknek a kielégítése, amelyek oly tömegben és oly mértékben jelentkeznek, hogy azoknak a kielégítése akár főhivatásként, akár pedig jövedelemkiegészítésként megéri a vele való foglalkozást. Ezek a mindennapi szükség- letek az élet elsőrendű szükségleteit . jelen—

tik. Közelebbről az élet aközwetlen fenntar—

tásához szükséges élelmiszerek és egyéb anyagok részbeni előállítását vagy forga- lombahozatalát, részben pedig a tömeg- szórakuo-zási igény kielégítését és utoljára, de nem utolsó sorban, az egyes egyéb foglal- kozások űzéséhez szükséges kisegítő mun- kálatok elvégzését: szerszámok készítését és

javítását stb. .

Természetesen mint a közösségi élet egész területén, úgy a fogyasztási kisipar-

(3)

1. szám

területén is igen széles skálával találko—

zunk. De és ez itt a lényeg: funkcionális különbség nincs. Lehet különbség a mére- tekben, a főhivatás'ban vagy jövedelem—

kiegészítésben, a specializálódás terén, de a lényeg egyetlen egy közvetlen szimbió- zisban kiszolgálni a fogyasztót. Olyan mélyre, olyan kis körre levinni a gazdasági élet véredényrendszerét, amennyire lehet.

Hasonlattal kifejezve a legjobban a hajszál- erek funkcióiként lehet jellemezni a fo- gyasztási kisipsar és kiskereskedelem funk—

cióját. Itt nem nagy folyamokban ömlik a gazdasági forgalom: kis patakocskákban, kis erecskékben. De a kis dolgok néha fon—

tosabbak és jelentőségteljesebbek, mint a nagyok. A mindennapi élet megkönnyítése és zavartalan lebonyolításának a problémája

ez, amelyet meg kell oldania a rózsadombi villanegyedben letelepült élelmiszerkeres- kedőnek éppúgy, mint a falusi vagy tanyai szövetkezetnek vagy vegyeskereskedőnek.

Azok a vizsgálatok, amelyeket a Magyar Közigazgatástudományi Intézet előszőr Ko—

márom vármegye tatai járásábanf) majd pedig a Komárom vz'mnegyei közjóléti és gazdasági szövetkezet szervezési munkála—

tainak kapcsán Komárom vármegye egész területénz) végzett, adtak lehetőséget a fo- gyasztási kisipar és kiskereskedelem élet.

ténkérdéseinek tanulmányozására.

A különböző törvényhozási és kormány- zati intézkedések következtében az 1940—es iparrevizió alkalmával a vármegye terüle—

tén éppúgy, mint másutt, összeírták az ipar—

üzőket. Ezt foglalkozás szerinti és községi részletességgel kaptuk meg és az így nyert anyagot használtuk a kérdés komáromme—

gyei feltárására.

Közbevetőleg meg kell jegyeznünk, *hogy a következő csoportosítás önkényes, tehát nem felel meg a statisztikai hivatal által használt módszeres osoportosításnak, bár az egyes iparok természetszerűleg meg- egyeznek annak a nomenklatúrájával. A csoportok összefoglalására a helyi szem- pontok voltak az irányadók. Ugyanez je—

lentkezik abban is, hogy a tulajdonképeni ipari és a kereskedelmet nem választottuk el egymástól.

1) V. ö. Magyary—Kiss.- A közigazgatás és az emberek. Bp. 1939. A Magyar Közigazgatástudo- mányi Intézet kiadványai 30. sz.

') V. 6. A szociális vármegye. A Magyar Köz- igazgatástudományi Intézet kiadványai 33. sz.

__13— 1943

A feldolgozott ágak a következők:

Élelmezési ipar: hentes és mészáros, pék

és sütő, vendéglős és korcsmáros.

Építő ipar: asztalos, bádogos-lakatos,

kőműves, faépületanyag és cementárúke—

reskedő.

Mezőgazdasági géptermelés: cséplő-, bér—

os—éplő, molnár, daráló.

Mezőgazdasági értékesítés: gabonakeres—

kedő, áll—a'tkereskedő, gyümölcskereskedő, zöldség-kereskedő, tojás—, baromfi-, vad— és tollkereskedő.

Mezőgazdasági kisipar: kovács-. gépész—

kovác—s, bognár, kerékgyártó, kádár, szij—

jártó.

Ruházati ipar: borbély-fodrász, cipész, csizmadia, férfi szabó, női szabó.

Vegyeskereskedő.

A kérdés vizsgálam elsősorban a Magyar Közigazgatástudományi Intézetben általá—

ban használni szokott grafikus módszerrel készült. Mindenegyes iparágnak elkészítet- tük a községi részletességű pontténkepét (Pl. az 1. sz. ábrán az asztalosipar.) A lélek- számmal való egybevetést megkönnyítendő alapdiagrammot készítettünk a községek lélekszám szerinti nagyságrendjéről. Ennek alapján minden egyes iparágról a pontte'r—

képen kívül egy ilyen pontdiagrammot is

készítettünk. (Pl. a 2. sz. ábrán az asztalos-

ipar.) Ez utóbbiban a helyi centrumokat külön sraffozással tüntettük fel annak (a megállapítására, ,hogy az egyes iparok

centrumokthoz kötöttek-e vagy sem?

Megjegyzendő, hogy nem az ipari népes—

séget, hanem a vállalatokat dolgoztuk fel.

Eredményeiniket részint táblákba, részint pedig térképi ábrázolásokba fogtuk össze.

(V. 6. 16. l-on lévő táblázatot.)

A vizsgálat alapján annak eredményei- ről és a fogyasztási kisipar és kiskereskede—

lem életterének kérdéseiről a következők- ben számolhatok be.

Az egyes ipari vállalatokra Komárom vármegye átlagában a következő lélekszá- mok esnek:

vegyeskereskedés (354). cipész (485), vendéglős és korcsmáros (547), cséplő—tbér—

cséplő (608), férfi szabó (623), kovács

(649), asztalos (707), hentes és mészáros

(739), kőműves (814), az egy—egy iparosra eső 1000——1500 lélek csoportjában vannak .a következők: csizmadia, bognár-kerék—

gyártó, borbély-fodrász, tojás—, baromfi stb.

kereskedő, lakatos, molnár, áll-atkereskedő, gyümölcskereskedő és női szabó, 1500—

2500 lélekre esik egy-egy pék és sütő

(4)

] . szám

. .: egy üzem — une menuxsene

A kexdőszn'mok smink —— D'aprés les chzmes mmaux G-H :. tatai járás — monaissemenr de lata H—3 ——— GBHlBSI was — Anondissernen! de Bestia:

A : Ogyatlat járás -— Anondlssemem de Ogyalla 5—4—6 a Komáromi járás — Arronmssemenl de Komárom

H—B : Dunaszerdahelyi [más — Avrondlssemen! de Dunaszetúanew 9 : Summa! járás —— Anondissement de Snmona

A végszámok szerint: — D'aprés les dermevs chtthes

00 a16168! székhely. helyi centrum — chel-Ileu d'armndlssem . centre local '

r Az azonos két első Mamma! vendetkezo kozsegek egy ;egymsegbe tartoznak

Les communes pour !esnuenes les deux members Chimes som ldennuues appamennent á un méme secretariat

0 :— nagykuzség. kóriegyzó székhelye — grande commune. stége d'un secretane de groupe de cnmmunes

1. KOMÁRUM virmravf l

COMITAT DE KOMÁROM

ASZTALUSDK MENUlSlERS

13.311943

R H.GE SI194

bádogos, tterme'nytkereskedő, zöldséfgkeres- kedő, cséplő, daráló, kovács, vendéglős és kedő és 2500 lélekne'l többre esizk egy—egy

— fat-, épület- és cemetárulkereslkedő, daráló, sz—íjjártó. Ugyanebbe a csoportba tartozik a foglalkozásánál fogva a szőlőgazdálkodlás- tól függő kádár.

A leggyakrabban előforduló iparok tehát elsősorban a vegyeskereskedés, valamint a legszükségesebb ruházati cikkek előállítói, illetve javítói, az élelmiszerekkel dolgozók, az építőipar és a vámegye mezőgazdasági jellegénél fogva a kovács és a csépliő. Tehát a legelemibb szükségleteket biztositó ipar

és kereskedelem képviselői.

Ugyanez a körülmény világlik ki abból a feldolgozásunklból, amelyben a községek lélekszámával vetettük egylbe az egyes ipar- űzők előfordulását. 500 lélek körül válnak gyakorivá, illetve .állaandósulnak az egyéb- ként túlnyomórészt őstermelő jellegű komá- rommegyei községekben a következő iparok.

Ezek egyébként már 200 lélek kőniil is elő- fordulnak, 'de csak szórványosan: .hentes és mészáros, asztalos, kőműves, vegyeskeres—

korcsmáros.

Ezek tehát már 5—600 főnyi lelek-szám esetében megtalálják a maguk életterét.

7—800 főnyi lélekszám kell a tojás—toll—

baromfi stb. kereskedőnek, az állatkeres- kedönek, a 'bog'nár-k—ere'kgyártónak, a ci—

pésznek és osizmadiának, valamint a férfi—

szabónak, hogy életterét a kolmláromvár- megyei közgazdasági viszonyok között meg—

találja.

1000—1500 főnyi lélekszám szükséges a pék és sütő, a bádogos-lakatos, a molnár, a gabonakereskedő, a szőlőgazdálikodást fel- tételezve a kádár, valamint a borbély-fod- rász élettér-megnyílásához. 1500—2000 főt igényel a gyümölcskereskedő és a női szabó.

2000——2500 lélek szükséges a szijjártó és a fa-, épületenyag és cementárukereskedő minimális megélhetéséhez. A fenti lélek- számok esetében Komárom vármegye kőz—

ségeiben, ha minden egyes esetben nem is, de a gyakoriságot tekintve ezekkel a fo- gyasztási kisiparosouklkal és kereskedőkkel—

(5)

_ _ _ _—

2. AZ ASZTALDSÚZEMEK SZÁMA KUMÁRUM VM. KÖZSÉBEIBEN

A KOZSÉEEK nnovsllosonneumf szam

NOMBRE DES MENUISERIES DANS LES COMMUNES DU COMIT AT DE KUMÁROM PAR ORDRE DE GRANDEUR DES COMMUNES

933 .

m 140

943 54!

151 323 M

953

on 19! %

m 060 ik

054 260

153 mo

932 730

941 742

122 73! ., . .

962 240 o egy üzem — une menmsene

92! m 0

755 402 x

951 970

ggg Ig; * X m

,, ' -—— mm ne*

%% 3? m ; kozpontok községek co o s

mr müx ' 'mm

84! 141 X XXX

m 440 xxw

522 401 x

532 310

754 401 x

70 ms

043 190 ix X X % A kezdöszámok szermt: D apres les chlffres mmaox

152 930 %%

%) 333 X O-l—l ——— Tatai járás — Arrondissemenl de lata

§$ %% 2l3263nanaa-—Anmmsmwmdeöwnm

%% 333 $ _ 4 : Úgyallai járás —- Arrondissement de Ógyalla

lég ggg) $$$ 5—l—6 : Komáromi járás — Arrondissement de Komárom

% ;gg ;: 7—l—8 : Dunaszerdahelyi járás —— Arrondlssemem de Dunaszerdahely

%% ggg % 9 : Somorjai iárás —— Arrondissemenl de Somoria

on 950 %

531 040 e

952 300 M

021 490 , . _ __ , _ . ,

922 430 ** A vegszámok szerint. Dapres les dernrers chrffres

%

m1 470

003:

170 -inka OO:'lárásr székhely, helyl centrum' - _ chef lleu darrondrssem.. centre local_- ' — 33 333 x ; D : nagyközség. körjegyző székhelye —— grande commune, siege d'un

042 830 MW secrétaire de groupe de communes

mar 070 Nag _

m 450 ha x?

822 850 Mix ' _

Sá; ggg $$$th Az azonos két első számmal rendelkezö községek egy jegyzéségbe 3123 %% §. . x tartoznak — Les communes pour lesguelles les deux premiere

%% 323 N? _ chillres sont idenlioues appartlennent á un méme secrélaríat

; x

552 400

9lll 370

551 400

830 320 s

530 000

050 000

200

03

920 200

TG] 500 LE

— no 420 —

101 360 vanm

750 700 : I

961 100 " m

320 130 I

315 288

760 no % % K

l l l l l l i ! l l l l

0 l 2 3 4 5 6 7 9 10 11 12 13

ezerlélek—mlllehabllan

nemm ' ' " museum

'Mwmgwwmuw .

A e; ;; a(.— mu

; UM ez.; ; mel ilá'esk'l'fim

———____,, MÖMW "v fmámA

(6)

1. szám —— 16 —- 1943

Komárom vm. fogyasztási kisipari ellátottságát-a vonatkozó főbb adatok:

Komárom vármegyében Az ipar jelenléte

üzemek száma akorivá

Szakma "mag meg!) előfordul gyváhk állandósul

szám % jut

lélek ... lélek esetében

Élelmezési ipar

hentes-mészáros ... 295 55 789 n 200— 500 SOI—1.300 1.300—

pék és güto ... 118 22 1.841 e 800—1.100 1.101—1.600 1.600—

vendéglos-korcsmáros ... 397 75 547 11 200— 500 —— 500—

Épító' ipar és ker.

asztalos ... 307 57 707 11 200 —— 600 SOI—1.200 1.200 — bádogos-lakatos ... 127 24 1.733 (: 609—1.200 1.201—2.100 2.100—

kómüvee ... 267 5'0 814 e 200— 500 SOI—1.300 1.300—

fa-, építőanyag- és cementárukeresk. 78 1'5 2.786 (: SEO—2300 2.300—3.400 3.400—

Mezőgazdasági géptermelés

cséplo—bércséplő ... 857 66 608 11 160— 600 SOI—1.450 1.450—

darálo ... 78 1—5 2.786 e 250— 600 GUI—1.700 1.700—

molnár ... 99 18 2.194 (: BOD—1.200 1.201—2.400 2.400—

Mezőgazdasa'gi értékesítés

gabonakereskedő ... 87 1-7 2.497 e 200 ———1.300 1.301—2.300 2.300—

állatkereskedő ... 88 17 2.469 (: 200—1.000 1.001—2.200 2.200—

gyümölcskereskedö ... 93 17 2.336 e 850—1.900 1.901—3.400 3.400—

zöldségkereskedő ... 130 24 1.857 (: 200—1.500 1.501—2.300 2.300—

tojás-, baromfi-, toll- és vadkeresk. 183 35 1.187 11 200— 700 701—2.900 2.900—

Mezőgazdasági kisipar

kovács-gépészkovács ... 335 62 649 n 200— 800 300— 500 500—

bognár-kerékgyártó ... 212 40 1.025 11 350— 800 801—1A50 1.450—

kádár ... 40 07 5.432 k 780—1 300 1.801—1.800 1.800—

szijjúrtó ... 45 08 4.828 (: 400—2.200 2.201—3000 3.000—

Ruházati ipar

borbély—fodrász ... 212 40 1.025 n BOD—1.800 1.301—2150 2.150—

cipész ... 447 8'3 485 11 290— 850 Bál—1.550 1.550—

csizmadía ... 213 40 1.020 (: 360—1050 1.051—2.300 2.300—

férfi szabó ... 349 6'5 623 u 360— 800, SOI—2.000 2.000—

női szabó ... 151 28 1.439 e 500—1.800§ 1.801—2.900 2.900—

Vegyeskereskedő ... 613

114 354 11 300— 500! —-— 500—

1) n : népességhez kötött —- e : centrumhoz kötött —- k : különleges.

ténylegesen találkozunk. Az állandósulás

számai kissé magasalibak.

Itt nyomul előtérbe a lélekszámtól való függés, vagy a centrumokhoz való kötöttség kérdése. A centrum természetesen csak egészen primitív értelemben értendő. Itt tu- lajdonképen még a többé-kevésbbé a járási székhelynek megfelelő kistájcentrum is nagy.

Ennél kisebb méretekben is jelentkezik azonban a centrumképződés. A vármegye északi része egészen aprófalvas, ahol tehát már a plébánia, a körjegyző, a körorvos

székhelye, különösen, ha ezek egybeesnek, már ilyen kis centrumnak számít. Ebből a szempontból a centrum'hoz kötött fogyasz-

tási kisiparok és kereskedelmi ágak a kö—

vetkezők: pék és sütő, bádogos-lakatos, fa—

épülehanyag és cementáru kereskedő, kő—

műves, daráló, molnár, állatkereskedő, gyü—

mölcskereskedő, terménykeres—kedő, zöldség—

kereskedő, szíjjártó, csizmadia és női szabó. Nagyban-egészben azok a foglalko- zások, amelyeknek ezernél töblb lélekre van szükségük, hogy az életterü—ket megtalálják, amint ezek a centrumok a vármegye terü—

letén egy-két kivételtől eltekintve meg is haladják ezt a lélekszámot. Azoknak az esetében, amelyek ezt a lélekszámot nem érik el, már figyelembe kell venni gazdaság-i vonzxástenületet is. Ha ezeket a centrumm—f

(7)

1. szám _. 17 __.

1943

A kezdüszomok szerint: —— D*apvös tos chnftrcs inmau:

a—H : tatai jám — Arrondissement de lata 2-t—3 : Gesztesi ism -— Arrondissament de Gusztes

: : amitol im: —— Anondissement de Ogyalla 5—l—6 n Kommmi ism: —— Anohdissemunt de Komárom

'H—E :: Dunaszerdahelyi mas — Anondlsaement de Dunaszerdahely 9 a Semmis! lms —— Alvnndissemant de Semmis

A vágszúmok szerint: — D'aprös las devmers chitlms

00 a: járási székhely, helyi centrum — chat—lieu d'arrondisxem., centre local 0 1: nagyközuojovjegyzó székhelye —— grande commune, slöge d'un secrets":

de muve de communss

Az azonos kot alsó számmal rendelkezö községek egy ,egyzbsegbe tartoznak las communes pour tosauellos les deux premier; emma: sont mantioues appmiennant i un mimo semmint

3.KOMÁROM VÁRMEEYE ASZTALOS ELLÁTOTTSÁGA

MENUlSlERS DANS LE COMllAl DE KOMÁROM

egy asztalosra

Pom un menuisier. .!y a

1—500

§ sm

% tom—1500

§! SLSZ1943

kötött foglalkozási ágakat tekintjük, akkor az első pillantásra is feltűnik, hogy milyen nagy szerepet játszik bennük egyrészt a terményösszegyűjtés és annak esetleges fel—

dolgozása (molnár-daráló), másrészt a lakó- házak és azok berendezéseinek karbantar- tásával, illetőleg létesítésével foglalkozó ipar és kereskedelem. Ezeken kívül csak egyes különlegesebb specializálódást kí—

vánó foglalkozási ágak jelentkeznek (sztíju gyártó, 'női szatbó stb.).

Teljesen a népesség számától függenek az elsőrendű szükségleteket kielégítő ipa—

rok: hentes—mészáros, asztalos, vegyeskeres- kedő, cséplő—bércséplő, tojás-tbáromfi stb.

kereskedő, bognár-kerékgyártó, kovács, bor-

bély-fodrász, cipész, férfi szabó és végül a legszélesebb körű szórakozást biztositó ven—

déglős és korcsmáros. A kádár sem centrum—

hoz, sem a lélekszámhoz nincs kötve, az ő életterét, amint már említettem, a szőlő- és borgazdlaság befolyásolja.

Tekintettel arra, hogy a centrumbátás az egyes iparok élettér-kihasználtsági foká- naak, vagyis a lélekszám és az iparűzők vi-

szonyának, megállapítását nehézzé teszi, mégy iparra valamint az összes iparokra együttvéve külön vizsgálatot is hajtottunk

végre. Ennek előfeltételeként Komárom

vármegyei helyszini ismereteink alapján, más egzaktabb megállapítási mód nem volt lehetséges; ú. n. közlekedési körzetekbe fog—

laltuk a községeket és most .már nem az egyes községek szerint, hanem a körzetek összesített adatai szerint vizsgáltuk az egy- egy iparosna eső lélekszámot.

Ezek szerint egyes különösebben polgá- riasult körzetekben (Komárom közvetlen v.onzásterülete, valamint Tata és a tátlai bá-

nyávirdék környékén) már 1000—1500 lélek esik egy-egy pékre, míg a vármegye többi községeiben 2500 léleknél több. Az előb-

biekben tehát a polgárosodás következté—

ben a népesség pék-eltartóképessége na—

gyobb, .mint a megye többi részén általában.

Kedvezőbb az eltartóképesség a mészáros—

és hentesipar szempontjából. Itt majdnem az egész tatai és gesztesi járásban 500—

t.000 lélekre jut egy-egy mészáros és ben- tes. Kivétel Tatabánya. ahol a nagyobb

2

(8)

1. szám — 18 — 1943

üzemek miatt ez a szám 1000 fölé emelke— 20—30, illetőleg 30—40. Kivétel itt rész dik. Igen jó a mészáros—hentes ellátottság ben a bányavidék és a tatai járás leg a komáromi járásbantvaliamint Dunaszerda- keletibb része, ahol 50 fölé emelkedik ez — hely és Somorja járási centrumok közvetlen szám. A keleti rész azonban már Nagy körzetében. A mészárosokéhoz hasonló a Budapest vonzásterületébe tartozik. Avisszai a helyzet az asztalosok életterét illetőleg, tért területeken a helyzet a fogyasztási kis azzal az eltéréssel, hogy itt a komáromi ipar élettere szempontjából már gyengébb járás helyett az ógyalai járás és az egész nek minősíthető. Itt ugyanis 20—30 között somorjai járás felnyomul az 500—1000 körzet egy sincs. A legsűrűbb a fogyasz-tást lélekre eső asztalosoival. (Lásd 3. ábrát.) kisi—par letelepedése 'a dunaszerdahelyi és :!

Általában 1500 lélekre jut egy-egy álla'tke— nagymegyeri körzetben 31—40 fővel és reskedő, sőt egyes körzetekben 2500 lélek általában a somorjai járásban (ez a Csalló- is kell eltartásához. Ez a nagyobbfokú köz legjobban polgárosodott része) 41—5 centralizáltságra mutat. lélekkel. Alsócsallóköz a nagymegyeri kör- t A közlekedési körzetek szerint vett ipa— zet kivételével és az ógyallai jánás a várme1 ros-ellátást vizsgálva azt látjuk, hogy a gye leglazábban betelepített része. (V. 6, számbavett iparosok sűrűsége a legnagyobb 4. ábra.)

természetszerűleg Komárom tj. városban, Az egyes közlekedési körzeteket a fo ahol a fenti iparosok—art együttvéve 20 lélek— gyasztási kisipar letelepedésével egylbevetv nél kevesebbre jut egy-egy fogyasztási kis— azt látjuk, hogy na lakosság foglalkozás iparos vagy kiskereskedő. Ezt követi a vár— heterogenitása a fogyasztási kisipar szem_

megye területén a tatai és gesztesi járás pontjából nagyobb telepítő erő, mint a területe, ahol a legtöbb körzetben 20—50 homogenitás. Ez a jelenség nemcsak a

lélek jut egy-egy fogyasztási kisiparosra és őstermelő vonalon nyilvánul meg, hanem * kiskereskedőre, sőt egyes helyeken csak nagyipari proletárixátus által elfoglalt helye-

!. KOMÁRDM VÁRMEBYE FOGYASZTÁSI KISIPARDS ELLÁTDTTSÁBA

ARTISANS PRODUISANT DES ARTICLES DE CONSOMMATION COURANTE DANS LE COMITAT DE KOMÁROM

Egy iparm Pour un anism il y a

——(0

% 6l—80

_

lélek esik habitants

A kezdeszarnct szerint: — D'aprés les emilre: mmaux:

O'f'l : lata: látás -— Anandassemenl de lata

?? 3 : Games: yárás ——- Anonoiscemont de Games

* l :. úgymint más —— Arvnndwssamem de Omua 54—6 :: Kene-ami §),—res — Aumdnxsement 69 Khmmm

H—B : Dunzszevdahw ,avas — hamisan-ent de Dun-mmm

! :: Sommet más — Anondissemem de Somorla

A malmok mmm —— D'apnés les dermm cnmm:

,N— jüan szakholy. helyi anyum —— chef-hel: varrom-esem mm local

0 - nagyközség. karima! székhelye -— made commum. még: crun mm 60 M de commune:

Az nana: m oltó számmal mdeikezó Mzségek egy nemláttam Wmi tos commune: your mmm tes deux premnm emilre: oan! identimm Ippamennont i un mimo secretariat

I. 54.81, 13-i:

(9)

]. szám __.19—

1943 ken is pl. a bányavidéxken.

Ennek a jelenségnek a ma- 45 gyarázata két okra vezet— ' hető vissza. Egyrészről a ho—

mogén közületeklben keve- sebb és egyoldalúbb a fo- gyasztási kisiparral szem- ben támasztott igény, tehát itt csak ezt az igényt ki- elégítő kisiparosok tele-

pednek le, másrészről, ha a homogén összetételben nagy tömegek vannak jelen, akkor az lehetővé teszi a nagyobb üzemek létre—

jöttét. A vizsgálatunk pedig csak az üzemekben foglal- koztatottak számára terjed ki. A heterogén. összetételű közösségekben pedig az igények változatosabbak és

wow.

m'A'wAutal:.mAm

'VAVAVAVVAVV Ae VAAVAVAAVAWAVAVAVAVAVAVA AVAVAVAVA VAVVAV; 'MVAVAVAVAVAVAVAVA

VVVV VVV VWVVVVVVVV

sok rétübbek, amelyek ki- vm.

elégítése változatosabb fo—

gyasztási kisipar és kiskereskedelem letelepedését teszi szükségessé.

Ha most már csak a közlekedési centrumokat vizsgáljuk, akkor azt látjuk, hogy a Komárom tjv. kivételével vett 25 közleke- dési :centrumból csak 5 (Dunaszerdahely, Kisbér, Nagyigmánd, Nagymegyer és Tata) centrumban nyer minden fogyasztási kisipar képviseletet. Ezek egyben a vármegye legheterogéneblb összetételű községei is.

Dunaszerdahely és Tata egyben járási székhelyek, Nagyigmánd járási székhely v,olt Kisbér és Nagymegyer pedig igen előnyös helyzetben van, amennyiben Kis- bér, Komárom és Pápa, Nagymegyer pe—

dig Komárom és Dunaszerdahely vonzás- területének hatánán fekszik.

Az egyes fogyasztási 'kisiparokrat vizs- gálva, a 25 centrum mindegyikében meg- találjuk a hentes- és mészárost, az asztalost, a vegyeskereskedést, a kevácsot, a cipészt, csizmad-iát, a férfiszalbó't, és a vendéglős—

koncsmárost. 20—25 közlekedési centrumban találjuk meg a péket és sütőt, a kőmű- vest, a cséplőt, a molnárt és darálót, a tojás-, baromfi, toll stb. kereskedőt, a bognám, a bonbélyt és fodrászt. 15—19 centrumban van bádogos—lakatos, állatkereskedő, gyü-

H. 81.81. lm

'cnőlcs- és zöldségkereskedő, valamint női

szabó. 10—15 centrumban található fa-, épületanyag— és cementárukereskedső, szíj- gyártó, terménykereskedő.

ÉHTÖIPM És KERESKEDELE".

mmm! nu Bumm a WW

! penzum: .: mu mum nu WW mun- I'm—unión: m unni-mt IW— us anime" mun tu mum ot h- mi; ind.— Iu meg u.n-nun

A felsorolt fogyasztási kisiparosokat lé- nyegileg három fő csoportra oszthatjuk:

az elsőrendű közszükségleti cikke-ket elő—

állító, illetőleg forgalombahozó kisiparokra, az építőiparban érdekelt fogyasztási kisiparra, illetőleg kereskedelemre, és a mező- gazdasági termelésben szükséges cikkeket előállító, illetőleg javító, valamint a mező- gazdasági termékek összegyűjtésével, érté—

kesítésével foglalkozó kisiparra és kiskeres—

kedel-emre.

Ezek egymáshoz való viszonyát a közle—

kedési centrumokban vizsgálva, azt látjuk, hogy a teljesen mezőgazdasági jellegű és kisebb létszámú közlekedési centrumokban az összes fogyasztási kisipar és kiskereskedelem abszolút vagy relatív többségét a me- zőgazdasági vonatkozásúak jelentik. A nem agrár, illetve heterogén összetételű centru—

mokban az elsőrendű köz-szükségleti cikke—

ket előállító, illetve forgalombahozó fo—

gyasztasi kisipar jut abszolút va gy relatív

többséghez. Az építőipar Kisbér és Felső-

galla kivételével mindenütt a harmadik helyre szorul le. Ezeken a helyeken az épí- tőipar a második helyre nyomul előre, meg- előzve a mezőgazdasági érdekeltségű iparo—

kat. Az ezinányú vizsg-álat még fokozottab—

ban muhatja az elsőrendű közszükségleti—

cikkeket előállító, illetőleg forgalombalhozó

(10)

1. szám ^._.20.,_

f-ogyasztasi kisipar és kiskereskedelemnek a lélekszám nagyságától való függését. (V.

6. 5. ábra.)

Fejtegetéseimnek a végére érve mintegy Összefoglalásként arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy a gazdasági élet eme haj- s'zálcsöveinek és hajszálereinek a vizsgálata és ismerete nélkül tájkutabásról és még ke- vésbbé tájszerveze'sr'ől, amelyek a Raum—

forschumg és a Raumordnung kitiejez-ések- nek inkálbb si—kerülre'tlen, mint sikerült for—- dvíhásai akarnak lenni, beszélni nem lehet.

Aránylag kis jelentőségű dolognak látszik.

de egy kisebb gazdasági egység, egy falu, vagy egy kisebb közlekedési körzet terüle—

tén [a gazdasági és társadalmi fejlődést, a polgárosodást és a nagy közösségi életbe való bekapcsolódást jelenti. Fejtegetéseim ennek nem a teljes felismerését kívántak szolgálni, hiszen arra Komárom megye te—

rülete, valamint az én (képességeim nem elegendők, inkább csak mint a kérdés fel- vetését és annak egy metodikai kísérletét kívántam előadni.

A községek számozása a térképeken és a diagmmmokon?)

000 Tata 160 Tardos

010 Baj 161 Vértestolna

011 Agostyán 170 Tarján

020 Szomód 180 Héreg

021 Dunaszentmiklós 190 Gyermely

030 Naszály 191 Szomor

040 Kocs 200 Kisbér

050 Kömlőd 210 Ászár

060 Dad 220 Tárkány

070 Környe 230 Csép

080 Kecskéd 240 Ete

081 Várgesztes 250 Császár 090 Oroszlány 260 Szend

100 Tatabánya 261 Szák 110 Felsőgalla 270 Bokod

120 Alsógalla 280 Vérteskethely 130 Bánhida

140 Vértessomló 300 Dunaalmás 150 Vértesszöllős 310 Neszmély

1) A kezdőszámok szerint 0 4- 1 : Tatai járás

2 * 3 : Gesztesi járás 4 : Ógyallai járás 5 'i— 6 : Komáromi járás 7 4— 8 : Dunaszerdahelyi járás 0 : Somorjai járás

A végszámok szerint

00 : járási székhely, helyi centrum 0 : nagyközség, körjegyző székhelye

Az azonos két első számmal. rendelkező köz- ségek egy jegyzőségbe tartoznak;

320 330 340 350 360 Ft 7 0 400 401 402 410 420 430 440 450 460 461 462 470 463 480 481 490 500 501 510 5111 520 521 522 530 531 540 541 542 543 550 551 552 560 600 610 620 630 640 700 710 711 712 713 714 720 721 722 723 724 730 731 740 741 742 750

Moosa Szőny Kisigmánd Nagyigmánd Ács

Bala

Ógyalla

Bagota Bajos Perbete Naszvad Imely Martos Itzsa

Marcelháza Dunaradvvá ny Szilasháza Madar Kurtakeszi

Komáromszentpéter Új gyalta

Hetény Nagymegyer Izsap

Ekecs

Apácaszakállas Lalkszakállas Szilas.

Turiszakállas Bogya

Gellér Nemesócsa Nngykeszi Tany Zsemlélaes

Csicsó

Kolozsnéma Komáromtüss Ekel

Guta

Keszegfalva Megyercs

Csallóközaranyos Örsú jf alu

Dunaszerdahely Al-bár

Nagymad Balázsfa Hegyéte Pódatejed Nagyudvarnok Pozsonyeperjes Dunatőkés Kisudvarnok Síkabony Nemesabony Nemeshódos Szentmihályfa Atlsópatony Felsőpatony Gelle

7511 752 753 754 755 760 761 770 771 780 790 791 792 800 810 81 1 812 813 814 815 820 821 8221 823 830 831 832 840 841 842 900 901 902 910 91 1 912 920 921 922 923 930 931 932 933 934 940 941 942 943 950 951 952 953 954 960 961 962 970 971 972 973

Cséfalva Dunakisfalud Kislucs

Nagylucs Nagybudafa Királyfi-akarom Amadékarcsa Nyékvánkony Ollétejed Nyárasd Vásárút

Csallóközkürt l'lelső'vámos

Bős

Csallóközná—dasd Baka

Dercsika Nagybodak Felbár Süly Balony Csiliznyárad Medwe

Szap ,

Csilizradvány Csilizpatas Kulcsod Alistál

Bögellő

Padány Sormorja Gutor Szemet

Tejfalubúcsúháza Csölösztő

Nagypaka Vajkakeszöloés Bacsfa

Doborgaz Nagyszarva

Lég

Csallóköztámok Előpatony Maoháza Sárosfa Magyartonk Bélvatta lllésháza Vajasvata Nagymagyar Csenke Jányok Nemesgomba Olgya

Fél

Éberdárd Vők

Csütörtök Béke

Pozsonycsákány Uszor

K iss István dr.