Észtország

___1924

—3-29—

7—8. szám.

Pénzügy. 100 svéd korona . 134—50 lat

, , . 100 l l' 21'90 ,,

A lett valuta 1923—ban eppugy, mint az oasz "3 _

. . . 100 sv. frank 89 — ,

azt megelőző évben, megőrizte stabilitását. , _

. . . , . 100 cseh korona 14 90 ,,

A rigai tőzsde átlagjegyzesei 1923-ban a kö— . _

k ö áfl k 1; t tták' 100 finn marka 1250 ,

vet ez r 0 yamo a mu ** ' 100 eszt márka 1-47 ,

1 angol font . 22'30 lat .

1 amerikai dollár 5'13 ,, A Latwijas Bank által kibocsájtott papír—

100 francia frank 27-— , pénz 100 o/o—os arany és külföldi stabilvaluta

100 belga frank 23 25 ,, fedezettel bír.

Észtország.

A tallini magyar királyi konzulátus gazdasági jelentése az 1923. évről.

Jóllehet Észtország gazdasági élete még csak a fejlődés stádiumában van, a gazdasági megerősödésnek és fellendülésnek máris mutat- koznak kétségbevonhatatlan jelei. Különösen az újonnan keletkezett s erőteljesen fejlődő iparágak nyujtanak a közeli évek gazdasági életének felvirulására reményteljes igéreteket, melyeket az 1923. év nyarán rendezett ipari és kereskedelmi kiállítás teljes mértékben igazolt.

Az elmult gazdasági évre vonatkozólag mindenekelőtt meg kell állapítani, hogy ilyen súlyos esztendőt az ország 50 év óta nem élt keresztül. Dacára a lankadatlan munkának és az ipar fejlesztésére irányuló igyekezetnek, számos nagyobb vállalat volt kénytelen az üzemet beszüntetni, illetve redukálni. All ez különösen a fémiparra, a hajó* és vagőngyár- tásra, amelyek a háború előtt Oroszország számára dolgoztak s melyek jelenleg nem rendelkeznek megfelelő piacokkal s amelyek a pénzszűkét is erősen sinylették. Az iparban uralkodó depresszió kedvezőtlenül befolyásolta az általános jólétet is, mely különben sem áll magas fokon, mivel a lakosság megtakarí—

tott tőkéit, melyek az orosz bankokban mint betétek voltak elhelyezve s orosz értékpapí—

rokban feküdtek, az 1918—i német invázió foly-

tán az orosz kormány Oroszországba vitette át s azok most Észtország számára elvesztek.

A helyzetet súlyosbították a rossz termés s a több helyen fellépő áradások, melyek nem- csak a termőföldeken okoztak károkat, hanem a város és vidék közötti forgalmat és közle- kedést is sok esetben lehetetlenné tették. ,Az általános gazdasági helyzet ismertetése alkal- mával meg kell még röviden emlékezni az agrárreformrél, mély a különböző társadalmi osztályok és sajtóorgánumok részéről sok és szenvedélyes vitát provokált. A földreformban az általános felfogás szerint három szempont

nyilvánult meg; politikai, soviniszta és gazda—

sági. Hogy az országot a háború után de- mobilizált, foglalkozásnélküli katonatömegek elözönlésétől megvédjék, a nagybirtokokat kisajátították, felparcellázták s főleg a katona—

viselt főldnélküli parasztok közt osztották szét, mintegy a haza védelmének jutalmazásaképen.

Ezáltal a kommunistapropaganda is elvesztette lába alól a talajt.

A soviniszta momentum annyiban játszik közbe a földreformnál, hogy az elsősorban az észtországi, túlnyomórészt nagybirtokos balti németeket terheli, a jórészt földnélküli eszt lakosság javára.

A földreformtörvény bevezetésére azonban kétségkívül gazdasági okok voltak a leg—

nagyobb kényszeritő hatással. A cél a mező—

gazdasági kultúra emelése volt, amit az új földtulajdonosok számára nyujtott állami támo—

gatással is igyekeznek elősegíteni.

A nagybirtokok szétdarabolása folytán a produkció ugyan egyelőre csökkent, a statisz- tikai adatok szerint azonbana mezőgazdasági termékek exportjában lassú emelkedés ész- lelhető.

Mezőgazdaság.

A mezőgazdaság emelésére 1920. év folya—

mán kiváló gond fordíttatott. A gazdák számára amelioráeiós hiteleket szavaztak meg. lecsapo- lási és csatornázási munkálatok végzése érdeké- ben, minthogy az egykori öntözőberendezések elpusztultak s újrafelallításához hiányzik a meg—

felelő tőke. Az elektrifikáoiós törekvések mind közelebb jutnak a megvalósítás stádiumához ——- itt különösen a Narwa-vizesések jönnek első;

sorban tekintetbe, melyek ma már több textilmű—

vet látnak el energiával. Az állam ezeket a viz- müveket Dorpat és Reval elektrifikálására is igénybe szándékozik venni, a nagy gondosság-

7—8. szám. —— 330

gal elkészített tervezet azOnban pénzügyi nehéz- ségek miatt egyelőre nem válhat valóra. Az idea megvalósítása az ország jólétét jelentős mértékben emelné, melynek elérését esetleg magántőkék igénybevétele útján lehetne biz—

tosítani. Az állattenyésztés a háború előtti állapothoz képest visszafejlődött s a szarvas—

marhaállomány túlnyomó része kevésbbé érté- kes fajtákból áll. Az 1922. és 19234 vetés- területi adatokat és terméseredményeket a mellékelt táblázat mutatja:

l el Az elért termés—

Termén itÉüÉSZ'ÉÉÉ; __ eredmények megnevezése sága ha—ban gazság?) 113523

iozabanjl922-ben 1923—ban laza-beniffg' §???

Téli rozs . . 1562803!15684110096886 889345362-0 56—7

Téli búza. . 8907 614494 571381_63'3 64'2

Nyári rozs . 1573! 1902 60074 9685838249'6 Nyári búza . 13045 12234 610345 692187 46 8 566

Tatárka, 4

borsó, bab, . ,

köles . . . 7064í 7755 286745358208 — _ Árpa . . . . 1262791340615446277 886505243'1661 Zab ... 152846l161412 7037318 891195046-0 55 2

, .

1) 1 pnd : 1638 kg.

Kereskedelem, ipar és közlekedés.

a beveze- tésben említett okok folytán —— erős passzivitás mutatkozik. Megjegyzendő azonban, hogy a mar részint bevezetett, részint a jövőben vár- ható magas védővámok folytán a kereskedők jó előre ellátták magukat mindennemű külföldi árúval. Az ország angol textiliákkal pl. ha- rom évre előre el van látva, következésképen már 1923. évben is tekintélyes nagyságú tétel marad el a textilárúk behozatalaból, mely a mérleg egyensúlyozódását idézheti elő. Az 1924. évi január havi külforgalmi statisztikai eredmények legalább megerősítik ezt a fel—

tevést. A külföldi árúcsere túlnyomó része víziutakon bonyolódott le s ez áll az Orosz- országba irányuló árúk forgalmára is.

Az 1923. évi ki— és bevitelre vonatkozó rész—

letes adatokat a túloldali tábla mutatja be:

A kivitelnél a mezőgazdasági termékek között első helyen áll a burgonya, melyet az elmult évben különösen Finnországba expor- táltak nagyobb mennyiségben Vajat tojást főleg Anglia vett át nagyobb mennyiségben Nagyobb btételét alkotta a kivitelnek a fa és faárúk csoportja, mely az újonnan behozott erdővédőtörvény értelmében kötelező sziszté- matikns kitermelés folytán a jövőben még növekedni fog.

— 1924

Bevitel i Kivitel

, s a ; § ..

*Arúesoport So 3; ? .a És!

o'd Ok:;o'c of,—

0 : g*ds;o : gs;

a n- oE-DES C— En

Gabona liszt, burgo—

nya, takarmány .

Élelmiszerek, állati

termékek . . . . 7.609 228: 663 952

Halak. . . 744 209.880, 5 5065

Egyéb élelmezési és :

991753, 153 167945 3864 1059607' 955 66.328

*]

élvezeti italok 2.768l

Élő állatok és szár- ,

nyasok. . — 1.944, —— ' 134 380

Bőrök és egyéb állati §

termékek . . . 92 289.640* 84 82157 Magvak és növények 16 53.087 33 25.885 Faárúk . . 81 53.285 11.276 1397038 Papíros és nyomda

cikkek . . . . . 524 238.937 1.215 590245 Cérnaárúk . . . . 331 1219397 631 1155538 Textiliák. . . . . 145 1172495 217 [065661

Fémek . . . . . 976 282.182 703 48.174

Fémárúk , . 602, 487711 4] 26 912

Mezőgazdasági gépek 1

és eszközök . . 385 830 386 13 18566

Egyéb gépek és szál— _ !

litóeszközök . . 400 992.070; 8 72.739

Készülékek. 13 198251 1§ 37.788

Ásványok . . . . 927 188 324 14351 96.869

Szén, koksz 6.762 307954 11§ 144

Olaj, zsir 1 392 489 014 2: 1. 859

Műtrágya . 1.077 80.336 11, 586

Chemikaliák 418 585.731 98 57.809

Egyéb 12 112727! —— 1.808

! §

Osszesen . 21.494, 9332279 17.048i 5711956

, ! t

Az eszt behozatalban domináló helyet foglal el Németország, honnan különösen mezőgaz—

dasági gépek és felszerelések importáltatnak.

A mezőgazdasági gépek nagymérvű bevitele mutatja azt a komoly törekvést, mely az ország mezőgazdasági kultúrájának emelését célozza.

A vasutak az egész országban jó karban vannak, a gördülő anyag egy részét a béke- szerződés értelmében Oroszország szállítja, A vasutak kétféle nyomtávolságúak: Orosz nyomtávolságú vonal van Revel—Narva és Dorpat—Reval—Walk között. Keskeny nyom—

távolságú a Reval—Fellin—Pernan vonal.

Vasúti vonalak kiépítése még sok helyütt kívánatos volna, azonban a nagyobb üzemi tőke hiánya e téren is súlyosan érezteti hatását.

Kitűnő teljesítményű az eszt táviró- és postaszervezet, a vidékeken azonban nagyobb szánni postahivatalra volna szükség.

Az eszt ipar —— mint már fentebb emlí—

tettük — momentán nehéz krízist él át, részint

—331— 7—8. szam.

a pénzszűke folytán is, melynek közvetlen következménye a személyzet csökkentése s így a napról napra fokozódó munkanélküliség.

(Revalban 1800 munkanélküli van.) A munka-

nélkülieket és családjukat akormány segély- nyujtassal igyekszik tamogatni, azonkívül nyilvanos építkezések megindításával akarják a foglalkozasnélküliek helyzetét enyhíteni.

Az egyes iparcsoportokhoz tartozó vállalatok szama s munkasállománya az 1922. évi adatok alapján a következő volt:

l922. évi havi átlag

Nagyvállalatok száma 162

Középvállalatok száma. . 462

Kisvallalatok száma 376

A munkások és alkalmazottakszáma 28 349

Ebből. Bányászat. 2. 823

Gépipar . 6.993

Textilipar . 7.365

Faipar 2.895

Papirosipar 2.340

Pénzügy.

Pénzügyi műveletek szempontjából elsősor- ban az állami bank jön tekintetben, amely mellett azonban még számos magánbank is működik. Hitelt az orszag külföldről még keve- set kapott. Jelenleg Angliával folynak ily- irányútarfrgyalások, de Svédország is hajlan- dónak mutatkoznék nagyobb hitel nyiijtásaiga melynek perfektnalasa mezőgazdasági gépek- nek Svédorszagban való megrendelésétől van függővé téve.

A bankok a hazai ipar fejlesztése érde- kében 1923 vogén elhatározták hogy ugyan- azon iparágban csak korlátolt számú valla—

latot finanszíroznak, hogy ezáltal a túltengő ! alapítási kedvnek hatart szabjanak. Ennél-:

fogva néhany kevésbbé életképes cég tevé——

kenységet beszüntetni volt kénytelen, ami az ipari 'életxmegerősödésére csak jótékony hatas—

sal volt. Az aranytartalék megbolygatasa az;

utóbbi időben a nemzetgyűlésen heves vitákat támasztott. Ugyanis a békeszerződés értelmé—

ben annak idején Oroszországból kapott 15 millió aranyrubelből kb. 2 millió a pénz-.

ügyminisztériumnak adatott at a márka stas bilizalásának keresztülvitelére, mely összegnek a stabilizálódas megtörténte után ismét az államkassza tartalékalapjához kell vissza—

folynia. Az állami banknak azonban sikerült az importőröknek nyujtott hitel" megszorítása s az ezévi januar havi fokozott kivitel révén ennek az Összegnek az igénybevétele nélkül is stabilizálnia az eszt markat.

A magán— és állampénzügyi helyzetre jellemzö néhány adatot az alanti tablazat

tünteti fel.

Munkáskérdés.

A munkáskérdést illetőleg figyelemreméltó, hogy dacara Szovjetoroszország veszedelmes közelségének, a munkások között semminemű hajlandóság a kommunizmus irant nem mutat- kozik. Wiinden gyári munkas kötelezőleg ta23ja a betegsegélyző pénztárnak s minden mnnkas—

nak baleset ellen is kötelezőleg biztositva kell lennie. 1923-ban ez a kötelezettség esupána gyari munkásokra terjedt ki újabban azonban minden szolgálatban álló bérnninkasra ki fog terjesztetni.

l Eg . Egy angollEgy arany-l Magan— Magán- Az Eszt

! A bank- w dollar font rnbel bfkak' bankok Bank Az állami

,_ , Jegyior- l nal elhe— __A—____' bevételek

L V ; n"alom 4 lyezett , A

E 6 árfol amanak betétek altal nyujtott

l ! y l kölcsönök

A l átlagos havi összege eszt markaban

_ ! 1

1921 . — l "861 1 1.368 ' 148 l 1,016. 966 l 1.317.808 826 378 i -—

1922 . 3,427.189 § 840 l 1.506 ' 166 l 2,3U8. 315 3,641.94O ; 2,114.448 572.539

1923 . ! 3161634 1 845 1 1.579 ! 169 l — — ; —— —

a l —