Keleti Károly centenáriuma. Keleti Károly és a falu-kutatás

11. szám.

_ 897, _—

¹⁹³³

Keleti Károly és a falu-kutatás.

Charles Keleti et les recherches sur les conditions des villages de Hongrie, Amikor hivatalos statisztikánk nagynevű

megalapozója születésének századik évfor—

dulóját ünnepeljük, működése sokoldalúsá—

gának megvilágítására helyénvaló a statisz—

tika körén részben kíviileső egyik kedvelt munkateréről is megemlékeznünk.

A szociográfia, földrajz, történelem, nép—

tan stb. mellett részben a statisztika ada—

taira támaszkodó i'alukutatás az a napjaink—

'ban kibontakozó új ismeretág, amelynek első alapjait nálunk Keleti Károly vetette meg, mert abban a statisztika kiváló nép—

szerűsítő és segítő eszközét ismerte fel.

A gazdaközönségnek a statisztikával szemben mutatkozó idegenkedését, közö—

nyét úgy akarta Keleti leküzdeni, hogy az egyes falvakra vonatkozó legkülönfélébb adatok egyidejű összegyűjtése s község- monográfiákká való feldolgozása útján előbb a közvetlen környezet gazdasági és élet- jelenségei s az ezekre vonatkozó adatok egybevetésének tanulságai iránt igyekezett széles körben érdeklődést kelteni. Arra szá—

mított, hogy az így felkeltett figyelem a távolibb s nagyobb területekre vonatkozó elvontabb, szárazabb statisztikai adatok és megállapítások iránt szintén fokozódni fog.

Az adóemelés címén akkor még minden- féle, összeírástól félő falusi lakosság bizal—

matlanságának eloszlatására az adatok összegyűjtése, ellenőrzése és községenkinti feldolgozása terén Keleti elsősorban a föld- birtokosok s a vármegyei gazdasági egyesü—

letek közreműködésére akart támaszkodni.

egyrészt avégből, hogy bennük a statisztikai érzéket ezzel is fejlessze, másfelől pedig azért, mert a mezőgazdasági adatgyüjtés ha- tósági szervezete akkor még nem volt ki- építve.

Erre vonatkozó tervezetét az 1868. évben előbb a Közteleken tartott országos gazda—

sági értekezleten, majd az Országos Statisz—

tikai Tanácsban terjesztette elő, nagy voná- sokban a következőkben: ,,a gazdasági egyesületek amikor a statisztikai adatok gyűjtését működési körükben felveszik, ép- oly biztos sikerre számíthatnak, mint a kül—

föld, amely e téren kitűnő eredményeket (ért el, pusztán az önként ajánlkozó magán- erők felhasználásával. A gazdasági egyesü- Vletek kutatásának főfeladata elsősorban a következők megvilágítása: l,. A megye vagy kerület általános földrajzi leírása. főleg a

talaj minősége és eloszlása. 2. Éghajlati tü—

netek. 3. Az ország természetes tagozásából, vagy történelmi okokból és szokásos elneve—

zésből eredt dűlők és diilöcsoportok. 4. A gazdaságoknak vidékek szerint változó osz- tályozása, pld. az úrbéri telkek nagysága, oszthatóságuk. az egyes gazdák cseléd- száma, leltáruk főbb tárgyai. 5. A mezőgaz- dasági munkásosztály, továbbá az állati munkaerő mindenféle viszonya. ő. Gazdál- kodási rendszerek és miivelésmódok. 7. Ha—

szonmarha— és baromíitenyésztés körüli ész- leletek. 8. A földmívesosztály niellékfoglal—

kozásai. 9. A helyi fogyasztás. 10. A vidéki és községi forgalom érdekei. haladásának, vagy hanyatlásának okai és a tapasztalt szükségletek.

Minthogy a mezőgazdasági termelés eredményei az egyes évek tiszta jövedelmé—

ben, a birtok beesértékének emelkedésében, vagy hanyatlásában tűnnek ki. ezért az egyes birtokcsoportok és birtoknemek tiszta jövedelmének művelési ágak és ha lehet ter—

ménynemek szerinti adatgyűjtése szüksé—

ges. Minél szorgalmasabb gyűjtéssel meg kell állapítani az egyes birtokok vételárát, haszonbérét hogy az illető földek és birtok- nemek holdankénti becsértéke kideríthető legyen. A birtokviszonyokra, nevezetesen a birtok értékére nézve fő fontosságú ténye- zők, melyek már a termelés föltételeinél is említve voltak. —A——— itt hatásuk szerint veen—

dők számba, így az adózás módjai, vízsza- bályozási terhek stb. Érdekes és fontos tud—

nivaló a birtokok adósságterhe. a földhitel minősége és feltételei. kamatlába és hova—

fordítása is. Ugyanígy volna számbaveendő az öröklés, szabad eladás vagy árverés út- ján való birtokforgalom."

Keleti tervezete szerint az ilyirányú ada—

tok gyűjtésének. felülbírálásának és feldol- gozásának munkájába bevonandók a köz- gazdasági minisztérium. a Tudományos Akadémia. Természettudományi Társulat, mérnöki hivatalok, kereskedelmi és iparka- marák, hitelintézetek, közlekedési vállalatok s a szervezendő Meteorológiai intézet, Föld- tani Társulat és Földrajzi intézet stb. A munka központjai a gazdasági egyesületek—

ben alakítandó statisztikai osztályok. Az egyesiileten kívülállók részvétele szintén fontos. Községek és uradalmak szerint meg bízandó egy arra vállakozó egyén a minták

utasítások szerint való adatgyűjtéssel. másik

11. szám.

a telülvizsgálással. A gazdasági egyesület statisztikai osztályában rendszerezett adatok aztán az eredeti okmányokkal együtt fel—

küldendők a közgazdasági minisztériumba.

Az Országos Statisztikai Tanács bizott—

ságot küldött ki a fenti adatok összegyűjté- séhez szükséges részletes kérdőpontok meg—

vitatására s azokat a Tanács 1869. évi feb—

ruár 26-iki ülésén el is fogadta. Keleti azon—

ban a kérdőíveket kitöltés céljából mégsem küldte szét, mert utóbb belátta, hogy a nagyszabású terv keresztülviteléhez az ön—

kéntes társadalmi tevékenység nem ele- gendő. Kérdőpontjait kiegészítve egyelőre csak arra törekedett, hogy azok alapján legalább ,,földrajz-statisztikai monográfiák"

készüljenek. Átdolgozott tervezetét ,,Hivata—

talos statisztika Magyarországon" című francia nyelvű jelentésében 1869-ben a há- gai Vll. nemzetközi statisztikai kongresszu- son is bemutatta s azt a reményét fejezte ki abban, hogy az egységes terv szerint közsé- genkint készítendő leírások összesítése s a hiányok pótlása után az egész országra kí—

terjedő mezőgazdasági statisztikát lehet majd összeállítani. A főbb kérdéscsoportok a politikai, társadalmi, népességi, termé—

szeti, földrajzi, talaj, birtok- és éghajlati, néprajzi, foglalkozási, továbbá mezőgazda- sági és erdészeti, termelési, a munka értéke- sítési és fogyasztási viszonyokra vonatkoz—

tak. Egész sereg kérdés távol esett a statisz—

tika tárgykörétől és csak a szociográfia, vagy a monografikus vizsgálódás céljait szolgálta, így többek közt a következők:

Melyek a lakosság feltűnőbb testi tulajdo-—

nai és hiányai? Miképen különböznek a kii- lönféle nemzetiségek munkásságra és va—

gyonosságra nézve? Melyek az uralkodó be—

tegségek? Minő a lakósok jelleme általá—

ban? Szorgalmas, iparkodó, takarékos, rend- szerető—e a nép, vagy nem? Szolgálunk—e az erkölcsök javítására egyesületek és intéze- tek s minő a hatásúk? Minők a vagyoni vi—

szonyok? Gazdag, vagyonos, vagy szegény—e a, nép? Minők a lakásviszonyok? Milyen a szokásos vetésforgás? Baromíitartás el van—e terjedve a községben s mely fajokat tenyésztik inkább? Melyik a község fő piaca? Mily ára van a földnek a községben holdak és úrbéri telkek szerint? stb.

Ugyanabban az időben a Magyar Törté—

nelmi Társulat falusi krónikás könyvek ve- zetését s a községek történetének megírását szorgalmazta, Pesthy Frigyes, a Tudomá—

nyos Akadémia tagja pedig az ország min—

.__ __,898 __

1933

den községéből összegyűjtötte a helyneve—

ket s azokra vonatkozólag a nép száján—v élő magyarázatokat. E három irányban meginm dult mozgalom alkalmas lett volna arra, hogy községeink monográfiái elkészüljenek, de a kiegyezést követő gazdasági szervezés, építés és alapítás láza az anyagi hasznot nem nyújtó aprólékos falukutató munkát háttérbe szorította.

Keleti Károly azonban kedves; tervéhez hű maradt mindvégig s többször hangoz-h tatta, így az 1871-ben megjelent ,,Hazánk

és népe" című nagy művében is, hogy a tár—7

sadalom vizsgálatának a községig kell leha—'

tolnia, mert ezen alapul a társadalomtudo—l

mány legtisztább és leggazdagabb forrása,' az "Országisme". Minthogy szerinte az ,,ily részletező társadalmi j—ell—emképnek" még alig volt akkor itt-ott nyoma, ezért azt ter—

vezte, hogy a legközelebb fekvő Pestmegye—

községeinek saját helyszini szemlélet alap—

ján szerkesztett részletes . tervszerű és rész—

ben statisztikai leírásával hasonló művek készítésére buzdító példát ad másoknak.

Erre azonban nagy elfoglaltsága mellett!

nem tudott kellő időt szakítani s így Pest- Pilis—Solt vármegye ily szellemben készült kitűnő nionográíiáját a másik lelkes falu—

kutató, Galgóczg Károly írta meg és adta ki 1877—ben 33 kötetben.

Keleti Károly a falnkutatás és monográ- fiakészítés kifejlesztésével nemcsak a mező—

gazdasági statisztika céljait akarta szolgálni, hanem a szociológia SWJmás tudományos vizsgálódások szá—mára szintén értékes rész—

letező adatokat kívánt nyújtani. Ez tűnik ki a Tudományos Akadémián 1868—ban tartott székfoglaló beszédéből is; ,,A statisztika nem terjeszkedhet ki kellő részletességgel az egész országra. E részletességet községi, vá- rosi és megyei statisztikákkal, illetőleg föld- rajzi, történelmi és statisztikai leírásokkal kell előmozdítani. Többé nem érhetjük be"

általánosan tartott országos áttekiritésekkel, hanem minden egyes állami, nemzetgazda—

sági vagy társadalmi tüneménynek és jelen,—

ségnek mélyére, alapokaira akarunk ha- tolni... Mind többen érdeklődnek szüle—

tési— és lakóhelyük tüzetes ismertetése iránt és szívesen közreműködnek benne. Legtöb- bet lendítene ily leírásoknak megindítása, mely a községi statisztikához szükséges rendszerességgel megállapítva az anyagnak csoportok szerinti beosztását s nem csupán időrendi feltálalását mozdítaná elő,,ami az:

áttekintést nehezíti. Ha megyéink és kerüle-—

11. szám.

,—_899 *—

¹⁹³³

teink egytől-egyig le lesznek történelmi és földrajzi, geológiai és statisztikai tekintetben

írva, akkor elkészül a tükör, melyben a tu—

domány világa mellett állami és társadalmi életünk "kidomborodó képletekben fog mu-

tatkozni,_diesően súgároztatva fényoldalait,

de el nem takarva árnyfoltjait sem."

Székfoglaló előadásában megszívlelendő külföldi példákra is hivatkozott, így arra, hogy Olaszország minden községéb'en né- pességi törzskönyvet vezetnek és statisztikai bizottságok működnek díjazás nélkül 5 tag- jaik érmeket, okleveleket kapnak buzdítá—

sul.

Keleti a falukutatás nemzetnevelő hatá- sát is felismerte s Engel nyomán többször hangoztatta, hogy elsősorban a honismeret- ből fakad a hazaszeretet s a szülőföld meg- ismeréséből a faluhoz és annak hagyomá- nyaihoz való ragaszkodás. Avégből, hogy az osztrák önkényuralom alatt gyűlöletessé vált statisztikát népszerűsítse s nevelő és

közvéleményt formáló hatását fokozza, Ke-

leti a rideg számoszlopokat igyekezett meg- világító leírásokkal, gazdaságtörténeti, szo- ciográfiai s más adatokkal minél érdeke- sebbé tenni. Emiatt a keze alól kikerült leg- szárazabb tárgyú hivatalos kiadványok ma

is érdeklődést tudnak kelteni. így az 1875.

évben megjelent ,,Magyarország szőlészeti statisztikája" című 400 oldalas nagy mun- kája az 1860—73 közti évek tüzetes és sok- oldalú termelési és értékesítési statisztikája mellett a hazai szőlőművelés és borkereske—

delem érdekes történetét, a különféle borvi- dékek talajösszetételét, termelésmódját, nép- és társadalomrajzát, az árak alakulását és annak okait páratlanul színesen és részlete- sen világította meg.

Époly érdekes és tanulságos az 1887 évben megjelent ,,Magyarország népességé- nek élelmeZési statisztikája" is, mely a vidé- kek, társadalmi osztályok s évszakok sze- rint lényegesen különböző néptáplálkozás—

nak oly gazdag adattára, ho,Úy az ilyirányú vizsgálódás terén ma is mintául és az össze- hasonlításra alapul szolgálhat.

% vizsgálódási

_ Keletinek nagyobbrészben a mezőgazda—

sággal s a népesség gel foglalkozó egyéb mű- vei szintén sok szociográfiai elemet tartal—

maznak. Az18 jellemző hogy akadémiai em—

lékbeszédeit a monográfus Palugyaí Imre, a szintén falukutató statisztikus Fényes Elek s a tudományos földrajzunkat megala—

pító Hunfalvy János felett tartotta Mind- (gyikük a honismeret lelkes úttörője volt s két utóbbi Pesthy l*r1gyessel Keletível és Galgóczy Károllyal együtt a szabadságharc utáni bújdosás közben ismerte és szerette meg bensőségesebben a falut s annak népét.

Keleti Károly magvetése most kezd ki—

hajtani s örömmel lehet megállapítani, hogy a falukutatás iránt nálunk a századforduló óta nagyobbfokú érdeklődés mutatkozik.

Előbb a Magyar Gazdaszövetség kezdésére készültek gazdasági irány—ú községmonográ- fiák, a világháború után pedig a Faluszö—

vetség útmutatása alapján állítottak össze szélesebb tárgykörű községleírásokat míg a Szociográfiai Intézet cédulás és a Belügymi—

niszte'rium F ayol rendszerű tadtatgyűjtése a anyaghoz való hozzájutást könnyítette meg. Az elemi oktatásban már helyet talált a szülöföldismeret, a település- és az emberföldrajzi irányú tudományos kutatásnak pedig több értékes monográfiát

köszönhetünk. Újabban a cserkészek s a bajtársi és más ifjúsági szervezetek vidéki

kiszállásaik s nyári táborozásaik során rendszeres gyűjtőmunkát végeznek, a ko—

moly sajtó pedig gyakran közöl ef!_,yes köz- ségek jellegzetességeiről érdekes képeket, le- írásokat. Keleti Károly kedvelt eszméje, a községekig lehatoló széleskörű vizsgálódás.

Mint már megvalósult, de e munkában még limes összhang s születésének századik év—

fordulóját űgy ünnepelhetjük meg legmélt- tóbban, ha az illetékes szervezetek és szak—

emberek közös falukutató intézetet, vagy bizottságot szerveznek, hogy abban megfe- lelő munkamegosztással és tervszerű együtt—

működéssel még eredményesebben dolgoz—

hassanak.

Bodor Antal dr.

61