Statisztikánk első nemzetközi kapcsolatai (1867–1885)

STATISZTI KÁN K' ELSÖ NEMZETKÖZI KAPCSOLATAI*

(1867—1885)

KÁRMÁN TAMÁSNÉ

Az alábbiakban annak bemutatására törekszünk, hogyan indult meg a Köz—

ponti Statisztikai Hivatal megalakulása után a nemzetközi statisztikai együtt—

működés útján. Szeretnénk bemutatni ezen túlmenően a magyar statisztika és a nemzetközi statisztikai együttműködés kölcsönhatásait. Végül a nemzetközi sta—

tisztikai együttműködés egy rövid, de igen kritikus időszakával foglalkozunk részben annak magyar vonatkozásai, részben pedig a mai nemzetközi kapcsola—

tok egyik fontos szervezete megalakulásának jelentősége szempontjából.

A HIVATAL BEKAPCSOLÓDÁSA A NEMZETKÖZI STATISZTIKAI MUNKABA A statisztikai hivatal felállítására 1867 májusában, a földmívelés-, ipar— és kereskedelemügyi minisztérium keretében megalakult statisztikai szakosztály formájában került sor. A statisztikai szakosztály élére Keleti Károlyt, a neves

közgazdasági írót nevezték ki.

Keleti Károly a statisztikai hivatal, a statisztikai munka megszervezésében a külföldi példákat tartva szem előtt, olyan intézmény létrehozásán fáradozott, amely nemcsak képes a belföldi igényeket kielégíteni, hanem megállja helyét a magyarnál idősebb külföldi hivatalok között is, és képes részt venni a már kialakult nemzetközi statisztikai együtth1űködésbefn. így írt erről a statisztikai hivatal szervezése tárgyában Gorove István földmívelés-, ipar- és kereskedelem—

ügyi miniszter felkérésére készített emlékiratában:

,,Az elfogadandó szervezetnek olyannak kell lenni, melynek életbeléptetésével a magyar statistikai hivatal rögtön és egyenjogúan sorakozhatik a külföld hasonfajú legjobb intézeteihez, hogy az működésében mennyiségre nézve egyelőre talán csekély, de minőségre, tudományos becsre és használhatóságra nézve hasonló eredményeket

tudjon felmutatni." *

Majd az adatok feldolgozásáról és közléséről szólva:

,,A közlésben és földolgozásban pedig oly alapokból kell indulnia a magyar sta—

tistikai hivatalnak, a minők külföldön nemcsak helyeseknek bizonyultak, de általában el is fogadtattak; mert Magyarországnak nemcsak Ausztriával kell folyton érintkeznie,

' A tanulmány szerzőnek a Központi Statisztikai Hivatal és a Magyar Közgazdasági Társa- ság statisztikai Szakosztálya 1964. évi statisztikatörténeti pályázatán IV. díjjal jutalmazott, ,,A Központi Statisztikai Hivatal nemzetközi együttműködésének elsó megjelenési formái" című pályaművét, valamint a Statisztikatörténetl Szakcsoport 1965. december 10-i ülésén elhangzott ..A—v lékok a Nemzetközi Statisztikai Intézet megalakulásának körülményeihez" c. előadását tartal- mazza rövidített formában-

fiát

740 KÁRMÁN TAMÁSNE '

;

hanem egyenközűen kell haladnia a távolabb külfölddel is, különben statistikai'ada—

tok összehasonlítása, mi valamely országnak megismerésére elkerülhetetlenüleziikse- ges, merő lehetetlen, legalább soha nem taxmlságos."i

Az emlékiratban vázolt költségvetésben Keleti teret biztosított a külföldi

statisztikai munkák, lapok és folyóiratok beszerzésére, valamint arra is, hogy a hivatal vezetője részt vehessen a nemzetközi statisztikai értekezleteken, és tanul—- mányozhassa a külföldi statisztikai intézmények munkáját.

Elvi megállapításait Keleti gyakorlati példával is illusztrálta: az adatközlé-

se-knek külföldön alkalmazott módjait elemezve alakította ki ajánlásait a statisz—

tikai hivatal által kiadandó publikációkra vonatkozóan.

Később, 1868 novemberében a Statisztikai Tanács ülésé n Keleti írásos javas—

latot adott be városi statisztikai hivatalok létesítése tárgyában, és ebben a javas—

latban, úgyszintén a külföld példáját felhozva, javasolta a főváros statisztikai hivatalának felállítását.

A tények ismeretesek: a statisztikai szakosztály (illetve statisztikai hivatal) gyorsan megerősödött, jelentős statisztikai munkálatokhoz fogott hozzá, lebo- nyolította az 1869. évi népszámlálást stb. A Keleti vezette magyar statisztikai,

hivatal mai működésének első szakaszában kapcs olatokat keresett és talált a kül—

földi statisztikai hivatalokkal, és bekapcsolódott a statisztikai kongresszusok munkájába.

A múlt század derekától a 70—es évek végéig a nemzetközi statisztikai kon—

gresszusok intézménye testesítette meg a különböző országok statisztikai szer-—

vezetei. a statisztika tudományának képviselői közötti rendszeres nemzetközi együttműködést.

A nemzetközi statisztikai kongresszusok eszméje Ouetelet—től származik; Az:

első kongresszust 1353—ban tartották Brüsszelben, ezt kö vette az 1855. évi párizsi,

az 1857. évi bécsi. az 1860. évi londoni, az 1863. évi berlini, az 1867. évi firenzei, az 1869. évi hágai, az 1872. évi szentpétervári, Végezetül az 1876. évben Buda—

pesten megrendezett nemzetközi statisztikai kongresszus. Az egyes kongresszu—

sokon a különböző országok képviseletében több száz résztvevő vitatta meg a statisztika problémáit, és az e testület keretében hozott határozatok irányadók

völtak a statisztika fejlődésére.

*A nemzetközi statisztikai kongresszusok létrejöttének o kairól és jelentőségé—

ről,— valamint a nemzetközi statisztika szükségességéről Kele ti Károly és Hunfalvy

János a hágai kongresszusról beszámoló jelentésükben így írtak:

_ - ,,Az országok kölcsönös érintkezése, a nemzetek anyagi és szellemi közlekedése egymással korunkban oly általánossá és bensővé lett, hogy egy ország sem maradhat elszigetelve, s hogy a különböző nemzetek társadalmi és állami életök fejlődésére

nézve solidaritásban állanak.

Ezen ténynek elismerése szükségessé tette a nemzetközi statistikát, melynek fel—

adata a különböző nemzetek állami és társadalmi viszonyait hiven s összehasonlítha—

tólag előadni. De a tudomány és gyakorlat kívánalmainak megfelelő nemzetközi statis—

tikát nem lehetett alkotni mindaddig, míg az egyes országokban felállított statistikai hivatalok és bizottságok az adatok gyűjtésében és összeállításában egymástól annyira eltérő módon jártak el, hogy munkálataikat alig lehetett egymással összehasonlítani 5 közös elvek szerint feldolgozni. Majdnem legyőzhetetlen nehézségek gördültek azok elé, kik az összehasonlító statistikával foglalkoztak. Ezen tapasztalás szülte a nemzet—

közi statistikai kongressus eszméjét A___mely ország sem személyes képviselőket sem munkákat nem küld a nemzetközi" státistikai kó'ngre's'sus'ra, 'az úgy tekintetik,

1Bokor Gusztáv: A magyar hivatalos statisztika fejlődése és szervezete. Budapest. 1896.

19., illetve 20. Old.

STATISZTIKANK ELSÖ NEMZETKÖZI KAPCSOLATAI 741

mintha nem is léteznek, vagy azon vélemény támad felőle, hogy a többi civilisált európai országokkal nem bír szellemi versenyre kelni. "2

Az elmondottak alapján nem meglepő, hogy a magyar hivatalos statisztika képviselőit, Keleti Károly és Hunfalvy János személyében, hivatalos küldöttként már ott találjuk az 1869—ben Hágában megtartott VII. nemzetközi statisztikai kongresszuson. A hágai kongresszus volt az első, amelyen Magyarország hiva—

talos delegációval vett részt. 3

A magyar statisztikusok bekapcsolódása a nemzetközi statisztikai kongresz—

szusok munkájába tevékeny módon történt. Keleti és Hunfalvy hivatalos jelen—

tést vittek magukkal a hágai kongresszusra: az erre az alkalomra Keleti Károly által szerkesztett ,,Statistigue officielle de la Hongrie" c beszámolót, amely többek között ismertette a magyar hivatalos statisztikai szolgálat megalakulásá—

nak körülményeit, a statisztikai szakosztály szervezetét és kiadványait.

A VII nemzetközi statisztikai kongresszus legnagyobb jelentőségű határo—

zata az volt, amelyet a kongresszus résztvevői dr. Ernst Engelnek, a porosz sta—

tisztikai hivatal vezetőjének javaslatára az összehasonlító nemzetközi statisztika megteremtéséről hoztak. Engel indítványa alapján a statisztika által felölelt terü—

letet 24 nagy fejezetre tagolták. Az egyes fejezeteket felosztották a statisztikai hivatalok között azzal az elgondolással, hogy valamennyi közreműködő hivatal megadja a szükséges adatokat a megfelelő témák kidolgozásával megbízott sta—

tisztikai szervek részére, és elkészíti a nemzetközi statisztikának a munka ilyen

módon történő megosztása révén rá kiosztott fejezeteit. 7 __

A csak nemrég megalakult hivatal munkájának és küldötteinek elismerése volt a kongresszus részéről, hogy a felosztott fejezetek közül a szőlőművelés nemzetközi statisztikája összeállítását a magyar statisztikai hivatalra bízta, sőt felmerült a magyar főváros mint jövőbeli kongresszusi székhely gondolata is.

Annak kapcsán, hogy ,,Magyarországnak európai gyülekezet színe előtt ará- nyos munkarész jutott az európai statistika létesítésében", 4 Keleti és Hunfalvy a kongresszusról szóló jelentésükben megragadták az alkalmat, hogy ráirányítsák ikormány figyelmét azokra a körülményekre, amelyek a statisztikai hivatal munkáját akadályozták, mégpedig mindenekelőtt az adatszolgáltatási kötelezett—

ség hiányára. A hivatalos statisztika szervezésében elsősorban a nemzetközi kötelezettségek teljesítése miatt javasolt reformokat Keleti külön memorandum—

ban terjesztette a Statisztikai Tanács 1869. december 10—i ülése elé. ,,Emlékirat, egyúttal javaslat Magyarország hivatalos statistikájának szervezése tárgyában"

címmel, amelyhez törvényjavaslatot is mellékelt a memorandumban foglaltak megvalósításának biztosítása érdekében.

Ily módon gyorsan megnyilvánult a statisztikai nemzetközi együttműködésbe való bekapcsolódás pozitív hatása a magyar statisztikai szervezet és a statisztikai munka fejlesztésére.

Keleti Magyarország hivatalos statisztikájának szervezése tárgyában benyúj—

tott emlékiratában első helyen említi meg a hágai nemzetközi statisztikai kon—

? Keleti Károly—Hunfalvy János: Jelentés az 1869—dik evi september havában, Hága váro—

sában tartott VII. nemzetközi statistikai kongresszusról. Hivatalos Statistikai Közlemények, IX évi. V. f. Pesten. 1869 90—91. old.

3 A Magyar Tudományos Akadémia képviseletében már korábbi kongresszusokon is részt vettek magy ar statisztikusok. Például az 1857. évi bécsi nemzetközi statisztikai kongresszuson a korabeli osztrák források szerint jelen volt Fényes Elek, az 1863. évi berlini kongresszuson részt vett Weninger Vince.

Lásd: Die dritte Versammlung des intemationalen Congresses für Statistik zu Wien im September 1857 von Adolf Ficker, Mitheilungen aus dm Gebiete der Statistik, VI évf. III. f.

Wien, 1857, 43. old és dr. Adolf Fia-ker: Die IX. Versammlung des intemationalen statistischen Congresses, gehalten zu Buda—Pest von 30. August bis '7. September 1876, Statistische Monat—

schrift, II. Jahrgang, Wien, 1876, 405. old. ill. Report of the Official Delegates to the International statistical Congress. 1872. Washington 1875. 101. old.

'- Lásd 2 alatt i. m. 109. old.

7 42 . KARMAN TAMASHÉ ,

gresszuson az összehasonlító európai statisztika létrehozására hozott határozatot azon okok között, amelyek szükségessé tették az adott időben a hivatalos statisz- tika szervezésével való foglalkozást. Az emlékirat az adatszolgáltatás törvényileg történő elrendelésének szükségességére felhozott érveit alátámasztotta a magyar statisztikai hivatal nemzetközi viszonylatban vállalt kötelezettségteljesítésének biztosításával. Érvként használta fel Keleti a hivatal nemzetközi kapcsolatait

a statisztikai hivatal központosítása kérdésében kifejtett indok oknál is.

Keleti bemutatja emlékiratában a központi statisztikai hivatal munkája által felölelendő területet, s itt ugyanazt a huszonnégy csoportos felosztást alkalmazza, mint amit a hágai kongresszus a nemzetközi statisztikára vonatkozóan elfoga—

dott.

Az emlékirat szervezeti függetlenséget, de legalábbis önállóbb hatáskört a

nagyobb létszámú apparátust kívánt a központi statisztikai hivatalnak biztosi- tani, hogy az valóban betölthesse hivatását. A nemzetközi statisztikai együtt- működésbe való tevékeny bekapcsolódás nélkül Keleti nem léphetett volna fel alig két évvel a statisztikai szakosztály megalakulása után ilyen igényekkel.

A miniszteri tárcában bekövetkezett változás késleltette ugyan némileg az emlékiratban foglaltak megvalósitását, de 1871—ben létrejött az OrSzágos Statisz- tikai Hivatal. A nemzetközi együttműködés jelentőségének elismerését mutatja, hogy az Országos Statisztikai Hivatal ügyviteli szabályzata több pontjában is foglalkozott a Hivatal nemzetközi kapcsolataival.

A Statisztikai Hivatal az 1872. évben Szentpétervárott rendezett VIII. nem—

zetközi statisztikai kongresszuson másodízben jelent meg nemzetközi statisztikai rendezvényen. Hivatalos küldöttek ismét Keleti Károly és Hunfalvy János vol- tak, nem hivatalos küldöttként részt vett a kongresszuson többek között Kőrössy József. Magyarország hivatalos statisztikájának állapotáról Keleti és Hunfalvy jelentést nyújtott be a kongresszusnak, amely kiterjedt annak áttekintésére is, hogy milyen volt a korábbi kongresszusi határozatok alapján végzett statisztikai munkálatok fejlődése magyar viszonylatban.

A hágai kongresszuson kapott feladatnak megfelelően az Országos Statisz- .ikai Hivatal hozzálátott a reá kiosztott fejezet elkészítéséhez, és a szentpéter—

vári kongresszusnak bemutatta az európai bortermelő államok szőlészeti és borá—

szati statisztikájának létrehozása tárgyában készített tervezetét. Az itt megtár—

gyalt és elfogadott tervezet alapján megindulhatott volna a munka a külföldi országokban is, Sajnos azonban a külföldi adatok nem érkeztek meg, így 1875-ben ,,Magyarország szőlészeti statistikája 1860—1873" cimmel a tervezett nemzetközi szőlészeti statisztikai munkának csak első része jelent meg.

A szentpétervári statisztikai kongresszuson a nemzetközi statisztika tárgy—

körének Hágában megállapított fejezeteit E. Engelnek, a porosz statisztikai hivatal vezetőjének javaslatára a nagyvárosok statisztikájával bővítették. A magyar statisztika ekkor ismét megtisztelő feladatot kapott: a fejezet kidolgo- zásával dr H. S Schwabet a Berlin városi és Kőrösy Józsefet, a Pest Városi statisztikai hivatal igazgatóját bízták meg.

A szentpétervári kongresszus több fontos kérdésben (például a népszámlá—

lásnál alkalmazott népesség-definíciók, a népszámlálások meghatározott években történő végrehajtása) hozott iránymutató határoza-tot, komoly problémák merül—- tek fel azonban a nemzetközi összehasonlító statisztika programjának teljesítésé—

vel kapcsolatban. Az egyes hivatalok legjobb esetben a munkák tervezetének

elkészítéséig jutottak el A kongresszuson szóba került a nemzetközi összehason—

STATISZTIKANK ELSÖ NEMZETKÖZI KAPCSOLATAI

7 43

lító statisztika munkáinak elhalasztása, sőt beszünte tése, de végül a hágai hatá- rozat fenntartásában állapodtak meg. _ _

Abban, hogy a nemzetközi összehasonlító statisztika nagyszabású terve csak kis részben került megvalósításra, szerepe volt annak, hogy az érdekelt statisz- tikai hivatalok nagy része Viszonylag rövid múltra tekinthetett vissza, éppen ezért nem is rendelkeztek mindig a szükséges

tapasztalatokkal, s nem egy hiva—

tal az anyagi problémáktól kezdve a lét és nemlét kérdéséig számtalan gonddal

küzdött.

A szentpétervári kongresszus lényeges szervezeti változásra hozott határo- zatot: P. Szemenov (Szemjonov), az Orosz Központi Statisztikai Bizottság elnö—

kének javaslata alapján létrehozta a nemzetközi statisztikai kongresszus új szervét, a kongresszus állandó bizottságát. Az állandó bizottság rendeltetése volt a kongresszus munkájában mutatkozó hiányosságok (a nemzetközi jelleg nem megfelelő érvényesülése, az egyes kongresszusok közötti folyamatosság és a hatá—

rozatok végrehajtása megfigyelésének hiánya) kiküszöbölése. Az elfogadott határozat szerint az állandó bizottság elnökének tisztét a mindenkori kongresz—

szusi szervező bizottság elnöke, első ízben P. Szemenov látta el. Az állandó bizottságban minden ország képviseltethette magát, Magyarország részéről Keleti Károly és Kőrösy József vettek részt benne. _

Az állandó bizottság létesítése fejlődést jelentett a nemzetközi statisztikai kongresszus szervezetében és működésében, úgy tűnik azonban, hogy az állandó bizottságra háruló feladatok túlságosan sokrétűek voltak ahhoz, hogy azokat a szükséges szervezettel és apparátussal nem

rendelkező bizottság megfelelően el—

láthassa.

7

Nem célunk a magyar statisztikusok szentpétervári szereplését részletesen tárgyalni, csupán megemlítjük, hogy eredményes részvételük a kongresszus mun- kájában nagyban hozzájárulhatott ahhoz, hogy a kongresszus szervező bizottsága a IX. ülés helyének kijelölésében az Amerikai Egyesült Államokkal és Svájccal

,szemben Budapest mellett döntött._

A szentpétervári kongresszusról a magyar kormány részére készített jelentés alkalmat adott arra Keletinek, hogy felhívja a figyelmet a magyar statisztika égető problémáira, s ugyanakkor az a tény, hogy a következő kongresszus szín—

helyéül Budapestet jelölték ki, aktuálissá is tette a legfőbb kérdések megoldását.

Keleti Károly a szentpétervári kongresszusról szóló említett jelentéssel egy- időben ,,Magyarország hivatalos statistikája és továbbfejlesztésének szükséges-

sége" c. újabb emlékiratot készített és ter jesztett be a kormányhoz. A reformok sürgetése nem maradt eredmény nélkül: 1874 júliusában törvénybe iktatták az

,,országos statistika ügyének szervezéséről" szóló 1874. évi XXV. törvénycikket, mely kimondta az adatszolgáltatási kötelezettséget és a statisztikának a Statisz—

tikai Hivatalban történő központosítását.

Az állandó bizottság bécsi (1873) és stockholmi (1874) ülései után 1876 augusztusa végén került sor Budapestenletében a nemzetközi statisztikai kongresszusa Magyar Tudományos Akadémia épü—IX. és a kongresszus állandó bi—

zottságának harmadik ülésére. A kongresszus szabályzata értelmében a buda-'-

pesti ülésen az állandó bizottság elnök évé Keleti Károlyt, titkárává pedig Herich

Károlyták meg.egyetemi magántanárt, az Országos Statisztikai Tanács tagját Választot—

. A sikerrel megrendezett budapesti IX. nemzetközi statisztikai kongresszus

HamazmagyarOrszágoshivatalosStatisztikai Hivatal tekintélyét, a hivatalstatisztika történetének kritikus időszakábanmunkája új megerősítetteerőre kapott.

744x _ _ , * KARMAN TAMASÉÉ'*_

A NEMZETKÖZI STATISZTIKAI EGYÚTTMÚKÖDÉS VÁLSÁGA ÉS A NEMZETKÖZI STATISZTIKAI INTÉZET MEGALAKULÁSA

A IX. kongresszus után az állandó bizottság soron következő ülésére 1878—

ban Párizsban került sor. Az ülésen Keleti javaslata alapján új statutumot' fo—w gadtak el az állandó bizottság szervezeti megerősítésére. Megállapodtak francia.

nyelvű negyedéves bulletin kiadásában a tagok közötti folyamatos összeköttetés céljából (a bulletin szerkesztői tisztét Deloche—ra, a francia Statisztikai Hivatal,

akkori vezetőjére bízták), továbbá ha tározatot hoztak a bulletin szerkeszt őségé-

nek székhelyén könyvtár és archívum létesítéséről is. '

Az új alapszabályokat a beterjesztett java slat alapján Magyarország, Orosz—x-

ország, Franciaország, Poroszország, Anglia képviselőiből álló albizottság vitatta meg, és terjesztette az állandó bizottság elé, amely azokat kisebb módosításokkal.

elfogadta.5 Az új statutum igen határozott szervezeti formát kívánt az állandó—

bizottság részére biztosítani, és szabályokat kivánt életbe léptetni a kongresszu—

sok által hozott határozatok érvényre juttatásának biztosítására. Kimondotta például, hogy az állandó bizottság határozatait szótöbbséggel hozza, amennyi—.

ben pedig a határozat a statisztikai szolgálat vezetőjére nézve kötelezettséggel"

jár, a szavazás a neveket is feltüntető szavazólappal történjék. Az alapszabály kötelezte a statisztikai hivatalok vezetőit arra, hogy tájékoztassák az állandó bi—-- zottság elnökét kormányuk döntéséről a bizottság által hozott rendszabályok

végrehajtásával kapcsolatban. Tény, hogy az ülés a határozatokat elfogadta, és

a határozatokkal szembeni ellenzés később —— kormányuk nyomására —— azok részéről merült fel, akik jelen voltak az ülésen, sőt részt vettek az új alapsza——

bályok _megvitatásában is. Ugyanakkor az is elismerhető, hogy a határozatok ..a bár szándékuk és céljuk az volt, hegy a hágai kongresszuson megkezdett nem—7!—

zetközi összehasonlító statisztika sokféle akadállyal küzdő munkálatait intézmé-e—

nyesen előbbre vigyék —- alkalmat adtak arra, hogy ezek alapján, valamint ki—

használva a francia—német politikai,ellentéteketLBismarck a párizsi ülést köve——

tően távoltartsa a nemzetközi statisztikai együttműködéstől a német statiszti—a

kusokat. A németek'példáját mások is követték, s így bár az állandó bizottság

soron következő ülését 18779 októberére ös szehívták Rómába, erre az ülésre soha——

sem került sor, Keleti az állandó bizottság tagjaihoz intézett körlevelében6 be—

nyújtotta lemondását, és a nemzetközi statisztikai kongresszusok intézménye—

felbomlott.

A korszak neves statisztikusai közül többen próbálták helyreállítani a sta—r—

tisztikusok nemzetközi együttműködését, illetve a német statisztikusokat imás'

belátásra bírni. Neumann-Spalla'rt, a bécsi egyetem professzora, az osztrák sta- tisztika kiváló képviselője ,,Die Éiinfte Session des internationalen Permanenz-—

Commission in Rom"7 című cikkében (amelyet még Keleti lemondása előtt irt)

elítélően nyilatkozott arról, hogy bár az állandó bizottság által hozott határo— - zatok a francia Statisztikai Hivatalt szintén bizonyos fokú centralizált vezetőszerephez juttatták (amit elősegített az, hogy Franciaország vállalta az ezzel járó munkát, valamint a francia nyelv nemzetközi volta), Párizsban a Né—- rnet Birodalom jelenlevő képviselői ez ellen nem léptek fel. Ellenkezőleg, részt

5 Az albizottság tagjai voltak: Keleti Károly, P. szemenov, M. Deloche, E. Engel. K.

Becker, a Német Birodalmi Statisztikai Hivatal vezetője, F. J. Mouat, az angol statisztikai Tár——

saság külügyi titkára, E. Levasseur, a College de France professzora, a Párizsi Statisztikai 'rar- saság vezetőségi tagja és E. Yvemés, a francia igazságügyi Minisztérium statisztikai részlegének vezetője.

"Annales de Demographie Internationale. III, année. 18794 SOS—304. old.

7 Statistische Monatschrift, V. Jahrgang, Wien, 1879. 406. old.

S'I'ATISZTIKÁNK ELSO NEMZETKÖZI KAPCSOLATAI 7 45

vettek a statutum létrehozásában, kifejezték hozzájárulásukat, és csak utólag, a

birodalmi kancellár felszólítására jelentették be ellenvetésüket.

A Statistísche Monatschrift következő számában azonban Neumann—Spallart—

nak már az állandó bizottság ülésének elhalasztásáról és Keleti lemondásáról kellett beszámolnia. Míg korábban egyértelmű dícsérettel nyilatkozott Keleti energikus törekvéseiről az állandó bizottság ötödik ülésszakának megtartására,

ebben a cikkében elismeréssel vegyes elmarasztalással illette Keletit: ,,mély saj——

nálattal fűzzük ezekhez a szavakhoz (mármint Keleti körlevelének utolsó mon—

datához) azt a további közlést, hogy Keleti miniszteri tanácsos egy olyan elnöki;

tisztet, amelyet eddig oly kiválóan töltött be, feladott és ahelyett, hogy a gyeplőt a következő kongresszusig a maga kezében tartotta volna, arra szorítkozott, hogy kifejezze azon óhaját, mely szerint az állandó bizottság . . . munkálatai, amelye—

ket 1878—ban Párizsban méltóan befejezettnek reméltek, eredményes befejező——

déshez vezetnek."8

Az idő azonban Keleti döntését igazolta: a statisztikai kongresszusok intéz——

ménye az akkori helyzetben valóban menthetetlen volt.

Kísérletet tett a statisztikusok nemzetközi együttműködésében mutatkozó törés elhárítására a nagytekintélyű angol Statisztikai Társaság is. F. J. Mount, a Royal Statistical Society elnöke a Társaság 1891—92. évi ülésszaka alkalmából tartott megnyitójában ismertetett néhány, korábban nyilvánosságra nem hozott, a Társaság jegyzőkönyvében szereplő adatot a Statistical Society ez irányú fára—

dozásaira vonatkozóan:

"Amikor a néhai Statisztikai Kongresszus állandó bizottsága Párizsban ülésezett 1878—ban, a kongresszus legközelebbi összehívását Rómára halasztották. Társaságunk

Tanácsa akkor felhatalmazott engem, hogy meghívjam a tagokat, a legközelebbi kongresszusok—közti ülés alkalmából jöjjenek Londonba.

Időközben a kongresszust halálra ítélték —- hogy hogyan és miért, azt sohasem ismertették pontosan —— és az ülés elmaradt.

Némelyikünk azt gondolta, hogy nagyon sajnálatos volna, ha nem tudnánk módot találni az elhalálozott kongresszus... fontos munkájának folytatására.

Abban az időben Társaságunk külügyi titkára voltam, és Mr. Giffennel, tagjaink és titkáraink egyik vezető egyéniségével értekezletet tartottam ebben a tárgyban; az, értekezleten megegyeztünk abban, hogy egy szigorúan zártkörű Nemzetközi Statisztikai Egyesület, amely teljes egészében statisztikusokból állna, és amelyből minden hivata- los és piknik jelleget szigorúan kizárnánk, a körülmények között a legmegfelelőbb modus vivendit nyújtaná, és Tanácsunk ennek alapján hozzájárult ahhoz, hogy az,

állandó bizottság tagjait összehívjam Londonba abból a célból, hogy fontolóra vegyük a néhai kongresszus nemzetközi intézményként való folytatásának legjobb módozatait- Többektől kaptam választ a javaslatra. De Fovílle, Tisserand, Poznanski, Kiaer és Böckh urak feltétel nélkül elfogadták az indítványt. Signor Bodio bizonyos nehézsé—

gekre mutatott rá, amellyel sok tagnak kellene megküzdenie, ha az intézménynek nem volna hivatalos jellege, és alapjában Véve ez *volt a véleménye Keleti, Yvernés, Siedenbladh és Kőrösy uraknak is. Maurice Block úr szerint a londoni ülés nem élesztené fel sem az állandó bizottságot, sem a kongresszust, de ő —- Társaságunk iránt viseltetett személyes érdeklődése folytán — mégis részt venne azon. Dr. Böhmertg ——

bár nem állt módjában cselekedni, mielőtt a német császári kormány kinyilvánította nézetét —- barátságos érzelmekkel viseltetett a tervezet iránt. Az összes urak, akik

* Stattstische Monatschrtft, V. Jahrgang, Wien, 1879. 478. old.

" A. de Fovtlle, a francia Pénzügyminisztérium statisztikai részlegének vezetője, a Párizsi statisztikai Társaság alelnöke, E. Tisserand, a francia Földművelésügyi Minisztérium vezető tiszt—

viselője, I. Poznanski varsói bankár, A. N. Kiaer, a norvég Központi Statisztikai Hivatal igaz- gatója, R. Böckh, a Berlin városi statisztikai Hivatal igazgatója, L. Bodto, az olasz Statisz'ikai Hivatal igazgatója, E. Siedenbladh, a svéd Központi Statisztikai Hivatal igazgatója. M. Block, a frargia Slttatisztikai Hivatal korábbi aligazgatója, V. Böhmert, a szász Statisztikai Hivatal igaz—- gat a vo .

7 46 ! KARMAN fra—Wizz

valaszoltak, igen barátságos érzelmeket fejeztek ki Társaságuk iránt, ése—,hittekrabban, hogy az ügy nem lehetne jobb kezekben. De a néhai kongresszusok némelyxlegfonto—

sabb német tagja, sem pedig Szemenov úr nem jelentkezett. ,

...Az állandó bizottság ülése, amelyet terv szerint Londonban tartottunk volna meg, német barátaink fent említett tartózkodó magatartása következtében soha nem jött létre, mivel úgy éreztük, hogy nélkülük nem lehet ilyen egyesületet alakitani.

Minderről egy közleményben jelentést tettem a Társaság Tanácsának. A Tanács

—— mivel osztotta véleményemet —_—— elrendelte, hogy a közlemény in extensom vezet—

tessék be jegyzőkönyveibe. Ez 1880. február 12—én meg is történt, és a javaslattal—egy—

időre felhagytunk, főleg mivel Keleti úr kijelentette, hogy tavasszal újabb erőfeszítést kíván tenni a kérdés kormányúton történő rendezésére. De az ügy 1885-ig, jubiláris ülésünkig aludt . . ."U

Tehát az 1870—es évek végén megszakadt a nemz etközi statisztikai kongresz—

szusok negyedszázados sorozata, megszakadt az intézményes tudományos, _a sta—

tisztika jóformán minden akkor művelt ágára vonatkozó egy üttműködés a Világ .statisztikusai között. ,,__

A nemzetközi együttműködésben mutatkozó törés ellenére is tapasztalható volt azonban, hogyha kongresszusok által elért eredmények nem mentek veszen—

dőbe. Például az 1880—es népszámlálások munkálatai nak végrehajtásánál a szent—

pétervári kongresszuson hozott határozatoknak megfelelően jártak el az egyes

országok, köztük Magyarország is. Hazánkban az ország nem kielégítő pénzügyi helyzete miatt már—már lehetetlenné vált a né pSzámlálásnak a nemzetközi meg—

állapodás szerinti végrehajtása. Baross Gábornak a képviselőházban a népszám—

lálási törvényjavaslat elfogadása mellett mondott felszólalása, melyben a nép—

'számlálás hasznosságán kívül utalt arra is, hogy annak fontosságát minden nem-

zet elismerte, kedvezően döntötte el a vitát. (

A statisztikusok nemzetközi együttműködésének megújítására igen kedvező alkalmat kínált az 1885—ös esztendő. 1885 júniusában ugyanis két ország fővá—

rosában —— Párizsban, majd néhány nappal később Londonban -— gyűltek öSsze a statisztikai tudomány képviselői nemzetközi találkozóra a korszak két leghíre—

sebb nemzeti statisztikai tudományos társasága, a Société de Statistigue de Paris [fennállása negyedszázados és a Statistical Society of London megalakulása fél-

évszázados jubileumának tiszteletére. _

Általánosan ismert és elismert az a szerep, amelyet az angol Statisztikai Tár—

saság játszott a Nemzetközi Statisztikai Intézet létrehozásában, a nemzetközi

statisztikai együttműködés renaissanceában. Meg kell azonban emlékezni a Pá—

rizsi Statisztikai Társaság ez irányú szerepéről is, hiszen a párizsi jubileumi ülés

szintén jelentősen hozzájárult a nemzetközi statisztikai együttműködés új alap—

jainak megteremtéséhez. '

A nemzetközi statisztika kérdése a Párizsi Statisztikai Társaság ülésének

programjában is szerepelt, mint azt Léon Say, a Társaság elnöke ,,La statistigue internationale" c. elnöki megnyitó előadása is mutatta, s a korszak több kiváló

*statisztikuSag Neumann—Spallart, Levasseur professzor, Inama-Sternegg, az oszt—

rák Központi Statisztikai Bizottság elnöke és mások is szót emeltek a statiszti—

kusok nemzetközi együttműködésének megújulása érdekében. Az eredeti elkép—

zelés -— ahogyan Neumann—Spallarttól tudjuk12 —-— az volt, hogy már a párizsi ülésen elhangzik egy előadás ,,Javaslat egy nemzetközi statisztikai állandó bizott—

ság megalapításáról" címmel. Az előadó F. J. Mouat lett volna. Az előadásra

N Teljes egészében.

" Journal of the Royal Statistical Society, London, 1891. december, Vol. LIV, Part IV. 592.

old.

_H Neumann—Spallarz: Ein internationales statistisches Institut. Jahrbücher für National- ökonomie und Statístik, Jena, Neue Folge Elfter Band, 1885, 222. old.

STATISZTIKANK ELSÖ NEMZETKÖZI KAPCSOLATAI

747

azonban —— amely az előbb idézett Mouat-féle javaslat kifejtését tartalmazta volna —— nem került sor, mert Mouat magánjellegű okok miatt nem vett részt a Párizsi Statisztikai Társaság ülésén. (Később, amikor megismerte Neumann—Spal—

lart terveit, Mouat visszavonta saját javaslatát.)

Az ülésen a vendéglátókat is beleértve, tizenkét ország —— Amerikai Egyesült Államok, Anglia, Ausztria, Belgium, Brazília, Franciaország, Görögország, Hol—

landia, Magyarország, Norvégia, Olaszország, Svájc —— statisztikusai találkoztak.

A magyar delegáció tagjai Keleti Károly, Hunfalvy János és Kőrösy József voltak.

Bár a német

statisztikusok nem vettek részt a Párizsi Statisztikai Társaság ülésén, a Társaság által a külföldi statisztikai szervekhez intézett felkérésre a jubiláris ülésre több munkát benyújtottak. A Párizsi Statisztikai Társaság jubi—

leumi ülésének anyagát magában foglaló, 1886—ban kiadott kötet tartalmazza dr. K. Becker ,,Die Organisation der Deutschen Reichsstatistik. Denkschrift zur 25 jáhrigen Stiftungsfest der Pariser Statistischen Gesellschaft" c. emlékiratát és K. Böckh ,,Travaux du bureau de statistigue de la Ville de Berlin" c. dolgozatát.

Az ülésről szóló jegyzőkönyv említést tesz arról is, hogy dr. Becker nevében T.

Loua, a Társaság főtitkára, a francia Statisztikai Hivatal főnöke átadta a Párizsi Statisztikai Társaságnak azt a német évkönyv—kollekciót, amelyet Becker a 25.

évforduló alkalmából ajánlott fel a Társaság részére, *

Nem sikerült teljesen kielégítő magyarázatot találni arra, mi volt az oka, hogy a német statisztikusok, bár nem éltek a meghívással, és nem vettek részt az ülésen, mégis külön erre az alkalomra írt emlékirattal, illetve egyéb munkák—

nak a Társaság rendelkezésére bocsátásával aktívan elősegítették az ülés mun—

káját'Lehetséges, hogy hivatalos okok miatt nem állt módjukban személyesen részt venni az ülésen, tudományos síkon azonban nem akartak elzárkózni kollé—

gáiktól. Az is lehetséges, hogy a benyújtott munkákat az elszigetelődésből való kimozdulás kezdeti lépéseként lehet értékelni, olyan törekvésnek lehet felfogni, amely átmenetet kívánt képezni egy későbbi időszak felé. ' *

A Társaság felkérésére számos ország, köztük Magyarország nyújtott be

anyagot az ülésre. A hivatkozott jegyzőkönyv említést tesz egy, a magyar sta—

tisztikai szolgálat állapotáról, szervezetéről és kiadványairól szóló, Keleti Károly által benyújtott munkáról (Keleti megbízásából György Aladár által szerkesztett ,,Magyarország hivatalos statisztikája. Történelme és fejlődése" c. Budapest, 1885, magyar és francia nyelven megjelent kötet) e's Kőrösy József által a Tár—- saság részére felajánlott, a Budapesti Statisztikai Hivatal által kiadott publikáció—

kat tartalmazó gyűjteményről. '

t

A párizsi ülés után 1885. június 22—24-én került sor Londonban a Statistical Society jubileumi ülésére. Bár a Statistical Society of London ,,magánjellegű"

tudományos társaság volt, a Statisztikai Társaságra és a jubileumi ülés fontos—

ságára tekintettel a meghívókat az angol kormány küldte ki diplomáciai úton.

Az angol külügyminisztérium erre vonatkozó, külföldre akkreditált képviselőinek

küldött tájékoztató körlevele hármas programot jelölt meg az ülés számára,

E program első pontjaként kitűzte a Statistical Society és a külföldi országok hasonló társaságai munkájának áttekintését a megelőző 50 évre. Második pont—

ként a nemzetközi statisztikai kongresszusok munkájának értékelése szerepelt, ' a harmadik pont pedig ,,egy Nemzetközi Statisztikai Társulat megalapítása lehe—

tőségének megfontolása" volt.

7 48. KARIVIÁN TAMÁSNE

Az ülésen lényegében ugyanazokból az országokból vettek részt statiszti—

kusok, mint a párizsi ülésen, azzal az eltéréssel, hogy a londoni jubileumi ülésen * képviselve voltak Oroszország, valamint Románia is, de nem vettek részt a svájci statisztikusok. Számban és tudományos színvonalban egyaránt igen jelentős volt a francia statisztikusok részvétele. A magyar statisztikusok delegációja válto——

zatlan volt. y _ A

A jubileumi ülés harmadik napján került sor a nemzetközi statisztikai együttműködés vonatkozásában oly nagy fontossággal bíró előadásra és vitára,

melynek eredménye a Nemzetközi Statisztikai Intézet létrehozása volt.13 Ilyen szempontból a statistical _S ociety of LOndon jubileumi ülése valóban új korszak

megnyitását jelentette a különböző országok statisztikusainak tudományos ko—

operációjában.

;

A Statistical Society of London Neumann-Spallart professzort kérte fel a nemzetközi statisztikai kongresszusok munkáját értékelő és egy nemzetközi sta- tisztikai társulat létesités'ére javaslatot tevő előadás megtartására.

Neumann-Spallart ,,A Nemzetközi Statisztikai Kongresszusok eredményei- nek rezüméje és egy Nemzetközi Statisztikai Társulat javasolt tervének vázla "—

c. előadásában kitűnő áttekint ést adott a nemzetközi statisz tikai kongresszusokon végzett munkáról, ismertette az eredményeket, és rámutatott a kongresszusok

tevékenységének és az intézmény szervezetének hiányosságaira is. A nemzetközi

statisztikai együttműködés szükségességéről szólva hangsúlyozta: ,,A statisztiká—

ban az izolálás semmit sem jelent, míg az együttműködés mindent jelent."14 A nemzetközi statisztikai kongresszusok eredményei közül Neumann-Spal—

lart többek között kiemelte a következőket: személyes kapcsolatok megteremtése

a hivatalos és a tudományos s tatisztika képviselői között; a hivatalos statisztika fejlődése (a kongresszusok elősegítették számos országban statisztikai hivatalok

megalakulását, a kongresszusok felbomlása után viszont egyes országokban -———

például Egyiptomban __—— felszámolták a statisztikai hivatalt vagy decentralizál—

ták a statisztikát); a kiadványcsere és a kiadványok körének bővítése; a híva-

talos statisztika áttekinthetőbb bemutatása; retrospektív és nemzetközi össze—

hasonlítások bevezetése; használható statisztikai évkönyvek létesítése; a statisz—

tika különböző ágazatainak fejlődése; a hágai határozat alapján elkészített nem—

zetközi statisztikai munkák mint a' statisztikusok közötti kooperáció sikerének

bizonyítékai; a grafikus ábrázolás bevezetése a statisztikába; a statisztikai iro—

dalom gazdagítása értékes tudományos munkákkal.

Neumann—Spallart világosankifejtette, hogy az elért eredmények ellenére a kongresszusok _munkájában egyre inkább megmutatkozó szervezeti hiányosságok,_

valamint amiatt, hogy kiváló statisztikusok nem voltak hajlandók az üléseken

részt venni, nem volt lehetőség a kongresszusok megszakadt folyamatosságának helyreállítására Csak egy új és szilárd alapokon álló intézetre lehetett gondolni, amelynél elkerülhetők azok a hibák, amelyek a kongresszusok és az állandó

bizottság ,,korai végét" előkészítették. Ezekhez a hiányosságokhoz tartozott

Neumann—Spallart értékelése szerint mindenekelőtt a laikus elemek sokasága az üléseken: a résztvevők gyakori cserélődése, amely sok ismételt felesleges vitát

** Jubilee Volume of the statistical Society, London, 1885, X. old. — A Nemzetközi Statisz- tikai Intézet megalakulása körülményeinek és fejlődésének értékelését adja Friedrich Zahn:

,,50 années de YInstitut International de Statistidue" e. 1934-ben megjelent könyvében, a Nemzetközi statisztikai Intézet 75 éves történetét pedig modem szemlélettel elemzi J. W. Nixon ,,A History of the International Statistical Institute 1885—1960", Hága, 1960. c. műve. Magyar nyelven az Inté- zet történetét legutóbb dr. Kenessey Zoltán méltatta ,,A Nemzetközi Statisztikai Intézet megala—

kulásának 75. évfordulója" (Statisztikai Szemle, 1961. évi 7. sz. 722—727. old.) e. cikkében.

"- Jubilee Volume of the statistical Society. London. 1885. 284. old.

STATISZTIKANK ELSÖ NEMZETKÖZI KAPCSOLATAI 1749

okozott s a már egyszer letárgyalt kérdések újbóli napirendre tűzését, a meg—

kezdett munkáknak más szellemben való továbbvitelét vagy feladását eredmé—

nyezte; az a probléma, amely a kongresszus vezető személyiségeinek kormányuk—

kal való hivatalos vagy félhivatalos jellegű kapcsolataiból adódott; s végezetül, de nem utolsósorban az az elgondolás, amely szerint a kormányzatoknak telje—

síteni kellett volna a kongresszus vagy az állandó bizottságkhatározatait. Ezt a problémát csak növelte az, hogy a Végső határozatok nem voltak előreláthatók, azok esetleg csak véletlen szótöbbség eredményei voltak. Semmi sem volt hátrá—

nyosabb a kongresszusok tekintélye szempontjából, mint az, hogy míg egyrészt

jogot formáltak az illetékességre, másrészről határozataiknak nem volt gyakor—

lati értékük,

és ezért az ilyen jellegű határozatok sohasem voltak végrehajthatók.

Az eredmények és a hibák mérlegelésével —— nézetünk szerint — összefogla—

lóan megállapítható, hogy a kongresszusok erőteljes ösztönzést adtak a statisz—

tika fejlődésének, s bizonyítékát adták a nemzetközi együttműködés lehetőségé—

nek a statisztika területén. Ugyanakkor nem vitatható az sem, hogy a kongresz—

szusok túlságosan sokat akartak elvégezni a lehetőségekhez és az adottságokhoz mérten. Ez érvényes a munka volumenére (például a 24 nagy ágazatra bontott összehasonlító nemzetközi statisztika koncepciója) vonatkozóan, valamint az ál—

landó bizottságra háruló igen sokrétű feladatra is: mint ahogyan korunk példája is mutatja, csak megfelelő apparátussal rendelkező, függetlenített nemzetközi szervezetek képesek a nemzetközi statisztikai munka koordinálására. Túlságosan messze szaladt az állandó bizottság a határozat érvényével bíró nemzetközi sta—

tisztikai megegyezésekkel is.

Neumann-Spallart a megalakítandó Nemzetközi Statisztikai Társulat jelle—

gére vonatkozó hármas javaslatot terjesztett a jubileumi ülés elé. Az első válto—

zatban egy hivatalos jelleggel biró tudományos egyesület szerepelt, amely magá- ban foglalta volna a hivatalos jellegből eredő valamennyi előnyt a statisztika nemzetközi egységesítésére, biztosította volna a tudomány megfelelő fejlesztését is. Ez a javaslat azonban a statisztikának a közigazgatással és törvényhozással való szoros kapcsolatanmiatt az országok szuverenitásának bizonyos fokú csorbí—

tásával járt volna együtt, és mint ilyen keresztülvihetetlen volt. A másik válto—

zat félhivatalos jelleggel rendelkező intézmény lett volna, hasonló a nemzetközi statisztikai kongresszusok állandó bizottságához, amelynek tagjai főként a sta- tisztikai hivatali vezetők mint kormányuk delegátusai és a tudományos társasá—

gok tagjai voltak. Tekintettel azonban arra az ellenkezésre, amit az ehhez ha—

sonló javaslat 1878—1879—ben kiváltott, és egy még korábbról, 1863-ból Engeltől származó ugyancsak valamennyire rokonjellegű propozíció kedvezőtlen fogadta—

tására, lehetetlenné vált egy ilyen jellegű intézmény megalakítása. Végezetül Neumann—Spallart kötetlen, szabad, minden hivatalos jelleget nélkülöző tudomá—

nyos egyesület körvonalait vázolta fel, úgy gondolva, hogy ennek a társulásnak a tekintélyét a hivatalos jelleg nélkül is meg fogja adni résztvevőinek —— a sta—

tisztikai hivatalok, statisztikai bizottságok, statisztikai társaságok vezetőinek és (egyéb szaktekintélyeknek —— munkássága és személyes befolyása a statisztikai tudományra. E harmadik változat alapján javasolta Neumann—Spallart a statisz-

tikusok nemzetközi együttműködésének újrafelvételét egy akadémikus, nem 1hi—

V'vatalos, független, a Nemzetközi Statisztikai Intézet nevet viselő tudományos _ társulás keretében. Neumann—Spallartnak egy 1885 őszén irt leveléből származik 'az a definíció, amely tömören így foglalta össze a Nemzetközi Statisztikai inté—

zet célját: ,, .mig a kongresszusok és az állandóAbizottság közvetlen oélja a kormányzatok befolyásolása volt, a Nemzetközi'Statiszt'ikai Intézet célja a sta—

750 _ , ; _ - KARMAN TAMÁM

tisztikai tudomány fejlesztése és tökéletesítése, és olyan t ájékoztatások szolgál-—

tatása, amelyek hasznosak lehetnek azon kormányok számára, amelyek, figye——

lembe óhajtják venni az elért eredményeket."15

Neumann—Spallart előadásában _-_—- ,leszűrve a kongresszusok munkájával

kapcsolatos tapasztalatokat ——- konkrét javaslatot tett az Intézet maximálisdtagw létszámára: az indítvány 80 tagot és 80 levelező tagot emlit mint maximumot, nem korlátozva a tiszteletbeli tagok számát. Az Intézet alakuló ülésén azután a.

tagok és a levelező tagok maximális számát százban állapították meg (ez a szám, a Nemzetközi Statisztikai Intézet 80 éves története során módosult), s mire az

Intézet első, 1887. évi római ülésére sor került, már megszüntették a levelező-

tagok pontosan körül nem határolt kategóriáját, és az Intézet tagjait csupán..

rendes és tiszteletbeli tagok szerint különböztették meg. _

Előadásának befejezéseként Neumann—Spallart a jubileumi ülés elé terjesz—A tette az Intézet alapszabályának tervezetét. _

A javaslat egészében véve tetszésre és elfogadásra talált a jelenlevők között,

az előadást követő élénk Vita bizonyos kérdések körül folyt. Ilyen probléma volt például a megalakítandó Intézet és az egyes országok kormányzatai közöttikap- csolat. _Az egyik angol résztvevő javaslatára már—már az a veszély fenyegette a megalakulóban levő Intézetet, hogy az alapítás késedelmet szenved. Több fel—- szólaló azonban az Intézet azonnali megalakítását szorgalmazta, és így a javasla—

tot visszavonták. Másik probléma volt az, hogy Neumann-Spallart országok sze——

rint akarta felosztani a tagok számát, s ez a javaslat több érintett ország nem-—

tetszésével találkozott. Mouat indítványára a résztvevők elálltak a tagság orszá—

gok szerinti felosztásától. A legérdekesebb hozzászólás Inama—Sterneggnek, az

Osztrák Központi Statisztikai Bizottság elnökének felszólalása volt, aki felhívta, a figyelmet arra, hogy az Intézet nem hivatalos jellegénél fogva nem les z képes hatékony intézkedésekre és statisztikai összeírások és felvételek gyakorlati vég——

rehajtására. Javasolta, hogy a tudományos és hivatalos statisztika egyesítése, a gyakorlati eredmények biztosítása érdekében az Intézeten belül létesüljön egy kifejezetten hivatalos statisztikusokból álló konferencia is, amely az egységesí—

tés megvalósitására javaslatokat dolgozna ki kormányaiknak való ajánlás céljából. (A résztvevők abban egyeztek meg, hogy Neumann-Spallart és Inama—

Sternegg javaslatai nem ellentmondok, hanem az utóbbi egy független javas——

latot képez. A javaslat nem került szavazásra.)

Az azóta eltelt idő során gyakorlati igazolást nyert, hogya Nemzetközi Sta- tisztikai Intézet tudományos tevékenysége mellett, azzal párhuzamosan, valóban szükség van olyan nemzetközi statisztikai szervezetekre, amelyek a hivatalos sta—

tisztika fejlesztésével, nemzetközi egységesítésével foglalkoznak a__ kooperáció keretében. Csak így érhető el a statisztika tudományának koordinált, és a statisz—v tikával szemben támasztott igényeket kielégítő fejlesztése.

A Neumann—Spallart által javasolt alapszabályokat először egy külön bizott—

ság vitatta meg, melyben Keleti Károly is részt vett, majd a mődosított alap—

szabályok elfogadása után megtörtént az Intézet tagjainak és vezetőségének meg.—

választása. A Nemzetközi Statisztikai Intézet első vezetőségét Sir Rawson W.

Rawson elnök, Émile Levassetyr és F. X. Neumann—Spallart alelnökök, John B.

Martin pénztáros és Luigi Bodio főtitkár alkották.

A Nemzetközi Statisztikai Intézet huszonkét alapító tagja közül három :—

Keleti, Kőrösy és Hunfalvy magyar volt. (Á magyar alapító tagok száma nagy—v

ságrendileg a harmadik helyen, az angolok és a franciák után szerepelt.)

15 Bulletin de l'Institut International de statistigue, Róma, I. évf. 1. f. 1886, 33. old.

STATISZTIKÁNK ELSÖ NEMZETKÖZI KAPCSOLATAI

751

A jelenlevőkön kívül jelölések történtek az alapító ülésen a statis ztikai tudo—

mány távollevő jeles képviselőinek a Nemzetközi Statisztikai Intézetben valóe tagságára. A magyar statisztikai tudomány képviselői közül Kautz Gyulát jelöl——

ték a résztvevők a Nemzetközi Statisztikai Intézet tiszteletbeli tagságára.

A német statisztikusokkal való konfliktus túlságosan kiélezett volt ahhoz,, hogy bekapcsolódásuk a Nemzetközi Statisztikai Intézet munkájába teljesen si—v mán menjen végbe. Az Intézet tagjaira vonatkozó jelölőlistán helyet kaptak a Statistical Society of London jubileumi üléséről távolmaradt német statisztikusok is. Ezek közül kettő: dr. Becker és dr. Blenck (a Német Birodalmi, illetve a Po—

rosz Statisztikai Hivatal vezetője) nem fogadták el jelölésűket a Nemzetközi Statisztikai Intézet tagságára. Annak ellenére, hogy a megalakult Intézet nem hivatalos jellegét világosan megjelölték az Intézet létrehozásakor, Becker és, Blenck az Intézet megválasztott elnökéhez, Sir Rawsonhoz intézett közös leve—

lükbenic hosszadalmasan fejtegették aggályaikat, amelyek azzal voltak kapcso—

latosak, hogy a hivatalos statisztikai szolgálatban teljesitett funkciók és a társa—

sági tagságukból eredő kötelezettségek között konfliktusok támadhatnak. Sírt Rawson válaszlevelében, amelyet dr. Beckernek cimezve Neumann—Spallart út—

ján ——- aki a közvetítő szerepet vállalta —— juttatott el, világosan, félreérthetetlenül kifejtette a Nemzetközi Statisztikai Intézet feladatát. A levél világos okfejtése ——

és valószínűleg Neumann—Spallart közreműködése —— nem volt eredménytelen, el—

oszlatta Becker és Blenck aggályait, és közösen írt Válaszukban elfogadták a, Nemzetközi Statisztikai Intézet rendes tagjaként való jelölésüket.

Ilyen módon normalizálódott a viszony a német statisztikusokkal, és mód nyílt a nemzetközi kooperáció kifejlődésére a Nemzetközi Statisztikai Intézet keretében. A már nyolc évtizedes múltra visszatekintő Nemzetközi Statisztikai Intézet megalakítása új korszakot nyitott a statisztika nemzetközi történetében,, és új lehetőségeket teremtett a magyar statisztika számára is a nemzetközi

együttműködésre és a nemzetközi együttműködés eredm ényeinek a hazai statisz—

tika szempontjából való felhasználására.

A magyar statisztika a Hivatal megalakulásától kezdve kivette részét a sta—

tisztikusok közötti nemzetközi kooperációból, a nemzetközi együttműködés pedig visszahatott a magyar statisztika fejlődésére, sőt kritikus időszakaiban megerősi- tette azt. A Központi Statisztikai Hivatal megalakulása után rövid időn belül létrejöttek azok a gyökerek, amelyekből a Hivatal későbbi kiterjedt nemzetközi kapcsolatai kifejlődhettek. A Központi Statisztikai Hivatal fennállásának első két.

évtizedében a hazai statisztika jeles képviselői: Keleti, Kőrösy és Hunfalvy meg—

teremtették a, Hivatal nemzetközi kooperációjának alapjait, és elismerést szerez—4 tek külföldön a magyar statisztikának.

PESIOME

Beurepcxoe LIGHTpaJIbHoe Cramcmuecxoe anaenenue chope nocne ero COSJIaHl/IH, umesmero mem-o B 1867 rom/, anmumiocs B memnynaponnoe corpwmuuecmo cra'mcmxom Perwmpnoe memnvnapouuoe corpyzmmec'rao cramcmxoa OT narnnecmux 110 cemuaecmmx roncs npoumoro cronemz ocymec'rsnmocs B paMKaX memnvnaponnux cramcmuecxnx xourpeccos. Hpencraamenu BeHrepCKoro CTaTHCTWiECKOI'O anasneuuz BnepBble npmmma vuacme Ha cocronuiemcz B 1869 rom! a Faare VII memnynapoanom CTaTI/ICTH'IECKOM KOHTpec- ce, sa'reM anaanenue őbmo npeuc'ramieao Ha VIII KOHFpecce ;; CanKT—Herepőypre, a B 1876 muy B.Evnaneun'e com-onnon IX, aaomio nocnennnü, memnyua—ponnmii cramcmuecimü icon—

rpecc. B 1872 muy őbma coauaua nocronnnaz Komnccm memuynaponnmx c'ra'mcmlrecxnx non—rpeccoa, npencena'renem Koropoü c 1876 roua mmm-s 110 npoucmemuero B Kon—ue cem—

W Bulletin de i'Institut International de Statistigue, Róma. 1888, !. évf. 1. !. 30—82. old.