AZ ÚTTORÓ ÓROKSÉGÉ'
NYlTRAl FERENCNÉ DR.
Keleti Károly születésének 150. évfordulóján a statisztikai szolgálat minden dol—
gozója őszinte tisztelettel emlékezik meg a tudósról, szakemberről, politikusról. aki létrehozta "a központi statisztikai hivatalt Magyarországon, 5 annak első vezetője volt. 1867—ben, amikor hivatalos felkérésre véleményt állított össze a statisztikai hi—
vatal szervezéséről. áttekintette a hasonló tevékenységű külföldi intézményeket. ösz- szevetette ezek feladatkörét a felmerült hazai igényekkel. A ..Vélemény"—t a kormány- zat elfogadta. és ezzel létrejött — Keleti Károly vezetésével — a mai hivatal őse mint a iföldmívelés-. ipar- és kereskedelemügyi minisztérium szakosztálya. Keleti a szer—
vező munkát tovább folytatta. és egymás után terjesztette elő javaslatait a statisz-
tikai tanácsra. a statisztika vidéki szervezetére, a városi statisztikai hivatalokra stb.
Majd rövid idő alatt kidolgozta a központi hivatal tevékenységi körére, létszámára és költségvetésére vonatkozó javaslatait. E javaslatot 1870-ben. illetve a ..Szabály- zat"—ot 1871. április 18-án hagyták jóvá. s egyidejűleg Keletit kinevezték a hivatal igazgatójának. Érdemes felidézni ,,Az országos magyar királyi statisztikai hivatal ügykörének és ügyviteli szabályzat"—ának munkánkra ma is érvényes első két sza—
kaszát:
,,1 §.. A statisztikai hivatal czélja és feladata a statisztika tárgyát képező hazai állapo—
tokról minél teljesebb és biztosabb adatokat gyűjteni, azokat megvizsgálni, rendezni és akként összeállítva közrebocsátani, hogy azok törvényhozói, közigazgatási. tudományos és gyakorlati czélokra egyaránt használtathassanak.
2. §. E szerint a statisztikai hivatal teendői közé tartozik mind az államszervezet és ál—
lamélet, mind a nemzet társadalmi munkásságának tényeiről és eredményeiről nemcsak hű és tárgyilagos képet szolgáltatni s ezáltal a nemzeti önismeretet és tájékozottságot előmozdí- tani. hanem a szerzett anyag segedelmével az ország állapotának statisztikai szempontból folytonos nyílvántartásával mind a gyakorlati élet, mind a tudomány igényeinek kielégíté- séhez járulni."1
Mi, kései utódai magunkénak vallhatjuk Keleti Károly csaknem teljes munkás- ságát, amelyben egyaránt tükröződik az előremutató, a külföldi példákat, módsze- reket ismerő, adaptáló és továbbfejlesztő tevékenység és a statisztikában szükség—
szerű pontosság, precizség. kritikus szemlélet, valamint törekvés a begyűjtött adatok közötti összefüggések megragadására.
A tudós—kutató elme azonban korántsem lett volna elég ahhoz. hogy a XIX.
század második felében működőképes statisztikai szolgálatot tudjon létrehozni, eh-
' Megjelent: Figyelő. 1983. július 16.
A tanulmányban a horpadt zárójeles () számok a ..Keleti Károly műveinek válogatott bibliográfiája"
:. összeállítás (lásd az 1083—1087. oldalakon) sorszámai.
1 Bokor Gusztáv: A magyar statisztika fejlődése és szervezete. Budapest. 1896. 49. old.
9$
AMAGYAR KORONA uns/munk
HELYSÉGNEVTARA
AI OIWAUUU mun ARmun."
STATCSYIKAI HIVATAL
TllNAUXDUEGNGRII
NIVAM %!' IS
.W
*ww,———-———————————————'*' ,
A MAGYAR KURUNA nRszAGAmAN
umu n une! vakuum"
NÉPSZÁ MLÁLÁS
EBEDIÚRYII
A HASZMFÁ HAZl ÁLLATOK
umnnnvn. unt-n
A NumvnnWu IA lumummltm'l nm u nun!lms"! mumuwl
AZ ORSZÁGOS HM"! III. "ATIHKM "HMM.
NYH'RAI FERENCNÉ DR.
Malisüsrhes Handburh
Nrrrvirhisrh—Humerhx—u Honnrvhiv
Neue- Fmgc
hr1.m.u4v,v.0au
.— ;. suhmicheo Cumrn'—Commrsvon m Wm—
ha!nag"mummy- Lanúetbmenu m Bvdapail
A!
PESTV — A. ;
un.—xm .x mmm;
stngcs "ugyi! m stzhnbhm , -
akxx'uuxm. mi : I-
('l!)ll"l"l'1*klí§ hl
x M mint I': mcsxn
A m an.-y
DEUXIÉM! PARTlE.
mztruk-mzluur munurvhia
Síatimikai Kézikönym
l'. in )sxn
. (s su Hum—sw account mensag Reuben
Wun
..m. mr k,, m ... m.n.n—u...)
mm manna nun A mmm
nznwtus snssmu
un u.
PROGRAMME
n na,-non
AGRWI'LTCBR ET RYLVICVLTI'RF.
Kiadványok hivatalos statisztikánk első évtizedeiből
AZ ÚTTURÖ URÓKSÉGE
953
hez magasfokú szervezői készség is szükséges volt. Ebben az időszakban ugyanis többször átalakult a magyar állami és közigazgatási szervezet, és ennek keretei között kellett a korszerű statisztikai szolgálat stabil magját létrehozni. Keleti felis- merte azokat a legfontosabb elemeket, amelyekkel ezt a tevékenységet úgy tudta megalapozni, hogy az korának égető társadalmi és gazdasági kérdéseire s az ezekre ható tényezőkre rá tudjon mutatni, és ezzel szolgálja korának gazdasági és társadalmi fejlődését.
Viszonylag korán felismerte azt is. hogy egy kis országban korszerű statisztikát művelni nemzetközi összehasonlítás nélkül csaknem hiábavaló fáradozás. Ezért már a kezdeti években szorgalmazta a nemzetközi kapcsolatok megteremtését, az euró—
pai statisztikai szervezetekkel való együttműködést is. Ennek a törekvésnek köszön- hető, hogy a magyar statisztika már az induláskor aktiv résztvevője lett a nemzet- közi statisztikai tevékenységnek. s e téren is olyan hagyományai vannak, amelyeket kevés európai ország statisztikai hivatala mondhat magáénak.
Itt nincs mód arra, hogy Keleti Károly sokrétű munkásságának minden elemét felvillantsuk, csupán néhány jellemző, ma is sok tanulságot nyújtó tevékenységéről
szólunk.
Keleti vezetésével három népszámlálást folytattak le az 1869. (1870), az 1880.
és az 1890. évekre vonatkozóan. Ezek során a személyek mellett a lakásokat is szám—
ba vették, sőt az első kettőnél még a háziállatokat, az 1890. évi népszámlálás al—
kalmával pedig a köz— és magánépületeket is. 1880—ban és azt követően egyéni számláló/apokkal végezték az összeírást. és azok adatait községenként, járásonként.
megyénként, majd az ország egészére összesítették. Az összeírás tartalmazott meg- felelő számú kérdést a jelenlevő népesség faglalkozásáról 52 csoportra bontva, tu- dakolta az irni—olvasni tudást, sőt a népszámlálás keretében igyekeztek megvetni az
iparstatisztika alapjait is.
Viszonylag korán, már 1867—ben megindult a mezőgazdasági termelés statisz—
tikája, amelynek első eredményei azonban még nem tűntek megbízhatóknak. Az 1880—as években vált az aratási statisztika elfogadhatóvá? s ugyanebben az időben készült az első megbízható szüreti statisztika is.
Keleti Károly 1867 decemberében terjesztette elő elképzeléseit az iparstatisz- tikai adatfelvételek megszervezéséről, amelynek az ő megfogalmazásában nemcsak az úgynevezett ,,műiparra", hanem a kis- és háziiparra is ki kellett terjednie. Külön kérdőívet készítettek a kézművesek és mesteremberek és külön a gyáriparosok szá- mára. Ez utóbbi négy kérdéscsoportot tartalmazott, amelyek az erőgépek és munka- gépek adataira, a munkásokéra, a felhasznált nyers— és tüzelőanyagokra, valamint az előállított termékekre vonatkoztak.
Figyelemre méltó, hogy a ..Magyarország iparstatisztikája 1885-ben" című, 200 oldal terjedelmű kiadvány már részletes adatokat tartalmazott a háziiparról is.
lgen értékesek azok a társadalmi—gazdasági elemzések, amelyek az 1870—es évek elején jelentek meg Keleti Károly tollából. Ezekben foglalkozott a hazai köz- gazdasági és művelődési állapotokkal, tanulmányozta a népesség élelmezésének statisztikáját, a hazai táplálkozási szokásokat. Ez utóbbi kapcsán — érdekes módon
— az elfogyasztott élelmiszerek közül elsősorban a fehérjékre koncentrált. Meghatá—
rozta azt a napi fehérjefogyasztást, amely a felnőtt férfiak esetében a táplálkozás napi optimumát jelenti. A táplálkozási szokásokat 733 megfigyelési egységből álló mintával jellemezte, s évszakok, hétköznapok és ünnepnapok, valamint nemek és életkor szerint differenciáltan vizsgálta.
2 Lásd bővebben dr. Kiss Albert tanulmányát a Statisztikai Szemle jelen számában a 982—i'li6. olda- lukon.
:
má ; '!
-i v zu
,.
nm . mm
!S
! G L!
"m !!
/r m, rf u;
y
41 12 50
"
! 57 11 00 , 47 11
'a an
"?
"W nÁ '
n/ gg Mm í/
a/ r
; Á '?
WW
; / *7
/v a,
!v a_
m wa y?
/í ) cí m.
/p w zt
á/
; ?W fl a/
nú ta Ja l;
'M mo /
fv 'r um (7 ; 'l
m p, ft az 77 ,—
lé e- pn
'z őp my 'z '
ív v /f / űm yn
ey y'
:w w v ma /' aa
fc nf wy
fW
;? /w
/W 'n JI WW
w W) 44 57 4/
27
az
? Wz WW
gv ű/
an kw /z yw
;.
!!
va
"V f"
; M" *É
**
C' W/
W- ,P .W
éW W'
* .0 79
7?
an gr u—
'W v ,g
má n/
íy aw (j vy
ü/
m; ,,
;w
W" —W 7
MW ' M_
z—
r/ lm a/
, '?
mű W ,—
Áf Mr a?
??
"
0
"?
Á- W/
MW Yf
f' wv / 29 M
'7
- MÁ fa
c/
ny Já
'p hő / ww Áx h? /t
fu V' PW m- 'í
W
/ m.
;l íí wy
Wé ly aá
m np
;;
m/ át
"4 4 va ';
/m 9, 74
1;
In ,
? 'a u,
mw ., WW
m / va mf
Á/
W Vű
Év :—
"v W ga /i rn fu ál
t;
?? , l' ?/
?
mm a, m—
ne ,- ,I M m ap ma ó—
'M M/
2 39 v/ fő
nm /l /n
wm nw p / Wl
. ..
MW ) ml 19
mc z' fv
wp vw /ű
"% em í—
ww bp nw
/ mz ' ww w
" Ág wm
",
"W /m
e/
P f )"
WM W— Wű
nm : np
73 va rr őv
IM
Én áz !/
my z— gé
"I ZW a I
i/ 'M w
ww Mw
?
%? ? WW
Ma /v rv
, .
"W ww Ww
"W Ma
m/
% .j r
a—
om ny ai
iv ar íg av
y ng %
m mw
w ww Ma ou nf
p z/
-7
'M i"
Z' Ii 'w 'l
gá
"; lf
?m f" —W
—W ő?
" WW ,0
"W A:
/"
' Wr 'a /w 'W
m— am
"?
"W f'
" ő
"9 er
M
"ű W /F WW
"?
m. (7
;—
4 va la g/
ÁK
; ';
ny ak ú/
7 r) fá zt uJ /J / :f '
, /
JI M?
'M i/
m
;—
/ 1
s
/
pg p/
02 77 7 f
'? má /6 7
rn a—
' F'
WW /1 /7
' y, Wa
")
;2 m/
0
;!
m 'm
", aW
"l / aw m. —v
;
;
un er o-
am
—w íg 'J VW
'W 'Y fa ;?
rm
—m r fi m; ai
wm fv
—m y 47
,
!
WW W/
:
1 ': '
"f /f w v/ lá
%
' ') 4, .M
"
_
"( u 57 15 fü 1 /7 lű 17
!
a ma . W
("
WW 0 W/
1' 9/ 7—
[
na /u v, "(wt ln tá lv aj u/
ue xl pz ra fn 2 42
"?
t' ft r— vg vf f' pW lz al ay
íg
; ág u ai
" n/
'v '/ ') ' lű Wl
ÖM i/
04 37
? 52 17 '; 0
7
' /5 49 va
"2 9 0/ 14 a
MM (M mw !?
4 _%
", ,) l/ If
gy ví oz /m
Uj g/
zv ft Á, uv D/ fu
vr 42 l
;
15
"?
Wf ((
w/ 'W ű/ WW
W"
"7 W ?
o? wh , j/ If
? nő ,) ..
;r
?? ua v ?/
'; () y
' / Ma ); t/
va (7
;/ gy Nő ' u. i/
?
CÉ WW 'I 'J
u— nu
%% YI f' fl /l íu fő ff
r— Em 10 mm 50
/N WW vw ía
r% ,e
"
ff va v/
"t 'f mf
' íf 'Z
/ 'e
va n/
ry V- PT
Á 44 /1 27
3v
a
u,") r .
rn Ma e (A .? V/
'v W
07 'M 1í 74
VJ CU /n íÓ
w fv '. ay
va /f /U
(7 WW 32 _a 7)
pg wy gy , xv
"l /M JO
' II
"%
"( :!
/U UM ,!
óf 'p ff '/ '
uz 'M j' :g rm
w ni ál
/W l" il
07 ?!
27
!la ná
? /n fe ,,
de y_ m/
va n' vl
!— Áá W
," WM v' me
f V/
zo ra /M WW W
pv %m lv az fv (?
my gw m/ z/
ío vm /U J/
lá mé wg n/
W /Á y/ wr
i Ma
űg " af M— WV _l, y/
ai );
r/
7 71 y/ (x 'Ö n
'
me 'g um zv
_ m/
'v
r/ tú gy ik ul fu ? mp n/
n/ ía m g
.m Mr óf 'f 'Z I 'M té 4' v- am %n
i/
' gw
az m _v zn pm
/y wa a- ul gv
/ vm 'á %-
Ww wM /v /f
W y? wa "" %
", (v Mr
íz
—7
7 "0 v/ Mt my n— va "I"É m n M MM
%m *m lw un
fm óÁ
n/ wp
: ;?fo nő n/
k, wá ),
uo vu o/
/r W uu
eí 'l fv wf
űz n vm
(?
0 40 W
"? É?
Ma Wf rv
me em
—%
f" e!
'?
an ; lm n/ fa '" '.m __
/ /p
.N ún a/
wk ..
ww yé
;g ):
p/ pw
"%
My m nő ga ó,
l/
01 11 ag 4v y)
;
WW W WM WV
" WW
v/ va WI r
,v N/
(h /v ye ul u? -v
a I/ /
"a W?
"
, W/ WW
' / mz
a! P
u.
r .
1 .
/ )
. íx f/ /l rJ ű/ gy zw z/ , s 51 19
//
/
b/ .
! )
'
f' fff fl/ ' UV Á' A/ ;—
!/
'l e' 'Ú fi wí ux w gp /' (I 4- Il /l ly íí /;
7 ,- Al á y
"á '/
l
É/ M.
jg '* i '/
ii 7 fa f/
'/ x /l
/
Wl '.
í 'V Á Ú/
M.
/ Jv
?) ,p 'W
73 36 10 /1 07 /3 /7 01 4/
8/ 15 / 07 'ő ?
4/
0 (T '/
Ul l:
U/
w );
'J UJ /í NI /í fl l/
; A / 'N
956 NYITRAI FERENCNÉ DR,
A népmozgalmi statisztika alapjainak lerakása is Keleti Károly nevéhez fűződik.
Ez viszonylag nagy előkészítést igényelt, hiszen ismeretes, hogy a lelkészek az anya- könyvek vezetését 1866-ban a kiegyezés hírére abbahagyták, s az ezekre az évekre vonatkozó hiányzó adatokat a későbbiekben kellett pótolni A naprakész népmoz- galmi statisztika 1877-től kezdődik, érdekes módon külön részletezve például azokat
a házasságokat, amelyek biológiai okokból különös figyelmet érdemelnek (ilyen a
rokonok közötti házasság, amelyet genetikai szempontból tartott nagy jelentősé—gűnek).
E néhány alapvető elem mellett szorgalmazta a biztosítási ügy statisztikáját, erre vonatkozó javaslatokat terjesztett elő már 1874-ben, majd 1889—ben megkezdte a bűn- és börtönügyi statisztika kiépítését, és megvetette a közoktatási statisztika
alapjait is.
Számunkra, a mai statisztikusok számára is külön figyelemre méltó az, hogy
Keleti Károly időszakában az igen nehezen begyűjtött adatokat viszonylag gyorsan dolgozták fel. Jó példa erre az 1869. (1870) évi népszámlálás. amelynek anyagát már 1871 karácsonyán kiadták a ..Hazánk és népe" című kiadványban. Ez a mű a kiegyezés utáni Magyarországról ad eléggé részletezett képet, különösen a mező- gazdaság területére és birtokmegoszlására vonatkozóan. Ebben az időszakban csak—nem 2 és fél milliónyi paraszti gazdaság volt az országban. amelyeknek majd 60 százaléka törpebirtok volt. s további mintegy harmada kisbirtok.
Keleti Károly tudományos munkássága is jelentős volt. ,,Statisztikai és nemzet- gazdasági közlemények" címen szerkesztette a Magyar Tudományos Akadémia Sta- tisztikai Bizottsága kiadásában azt a publikációsorozatot, amelynek már a címlapon megjelölt célja: .,A hazai állapotok ismeretének előmozdítása" volt. Ennek hatodik kötetében (1869.) foglalt állást a ,.statisztikai tények alkalmazása" mellett. hangsú- lyozva, hogy a statisztikai adatokkal az átlagosra és nem az egyénire következtetünk, és rámutatva az elemzésekben a statisztikus felelősségére.
Ugyanennek a sorozatnak a hetedik kötetében azt fejtegeti. hogy:
,,A statistika nem pusztán művészet (mesterség): hanem joga van rangsort foglalni a tudományok között.
Hasznossága, sőt lőhaszna nem szorítkozik arra, hogy segédül szolgáljon azon más tu- dományszakoknak, melyek kifejtésökben rovatokba szedett számokat és táblázatokat alkal—
maznak. Van a statistikának független létele, van tulajdon tárgya és különleges czélja.
A statistika nem vegyülete többféle tudományoknak, melyek eltérő irányokban működ- nek és megkülönböztető nevet igényelnek. Tárgyánál és czéljánál fogva a statistika egy és elválaszthatatlan.
A statistika tárgya és czélja, melyek természetét, egyéni állását (position) és határait meghatározzák: a nemzet és nemzetek társadalmi élete tényeinek beható ismerete." ((8) 143.
old.)
Akadémiai székfoglalóját — amellyel korábbi tudományos tevékenységét hiva—
talosan elismerték — 1875 végén tartotta ,.Visszapillantás közgazdaságunk egy ne—
gyed századára" címmel. Ebben keserű szavakkal írja le gyáriparunk és kézműipa—
runk korabeli állapotát.
Tudományos műveit nemcsak magyarul. hanem franciául is megjelentették, elő-
adással szerepelt 1869-ben a 7. nemzetközi statisztikai kongresszuson, majd jelen-
tést készített az 1872 augusztusában megrendezett, 8. statisztikai kongresszus ré-szére is. '
Keleti Károly érdeklődési köre igen szerteágazó volt. a már említett népmozgal—
mi statisztikától a gazdaság- és a társadalomstatisztika számos területére kiterjedt.
Módszereit a tudományos alaposság, részletesség, elmélyültség mellett a kritikus hangvétel jellemzi. Ez nemegyszer eléggé keserű ismertetéseket is eredményez, hi-
AZ unom CRUKSEGE
957
szen a XIX. század végén a magyar gazdaság és társadalom állapota nem sok okot adott elégedettségre. Keleti jó érzékkel mutat rá azokra a területekre. ahol a bajok forrásai keresendők. Csupán néhány példát említve.
1871—ben jelent meg ,,Hazánk és népe a közgazdaság és a társadalmi statis- tika szempontjából" című munkája 12 grafikai térképpel. E munkában megállapítja.
hogy szántóföldi adataink, összevetve az ausztriai adatokkal, azt jelzik, hogy ... . . túl—
ságos nagy súlyt fektetünk szántóföldünknek búzával. legfeljebb rozzsal való beve- tésére; pedig hogy egymagával a gabonatermeléssel nem boldogulunk, világos je- lét láttuk az elmúlt években is." ((63) 84. old.) Ugyanebben a tanulmányban jelzi.
hogy jelentős mértékben elmaradtunk valamennyi európai művelt nemzet mögött az élelmiszer-gazdaság számos ágában, például a kisebb birtokokon a méhészet. a gyümölcstermelés, (: nagyobbakon a földműveléssel együtt járó ipar, a cukor- és szeszgyárak, a malmok kialakításában. ((63) 86. old.) Összehasonlításai kiterjedtek Erdélyre, Horvát-Szlavónországra és a határőrvidékekre is. ahogy ezt a korabeli meg- nevezéssel Keleti Károly ismerteti. Ugyanebben a munkában vizsgálja az ipar vi—
szonylag csekély voltát, és jelzi ennek hiányosságait is. Nem kedvezőbbek megál- lapításai az ország műveltségi állapotát. elsősorban az irni—olvasni tudást illetően.
Foglalkozott olyan, ma is aktuális kérdéssel, mint a népességszaporulat az or—
szág különböző területein. felmérte a különbséget e téren megyék és körzetek sze—
rint is, és megállapította, hogy .,. .. a vogyonosabb és míveltebb osztályok tagjai nem oly mértékben pusztulnak és halnak el, mint a szegényebb és míveletlenebb néposztályok." ((57) 8. old.)
ldézhetnék még számos részletet munkásságából, ez azonban az évforduló ün- nepléséhez csupán adalékul szolgálna. A mai statisztikusnak a történelmi távlat alapján kell állást foglalnia a tekintetben. hogy mit adott nekünk Keleti Károly sze- mélyisége, mi az, amit ebből továbbvittünk. és mi az. amit munkásságunkban jobban kell erősíteni, visszafordulva időnként azokhoz a gyökerekhez, amelyeknek a mai statisztika létét köszönheti.
Keleti Károly időszakában kis létszámú, nem túlzottan jól képzett statisztikai szolgálat működött az országban, amelynek működtetéséhez nagymértékben járult hozzá kiváló személyisége, szervezőkészsége. műveltsége és nem utolsósorban em—
bersége. Már a XIX. század utolsó negyedében törvény szabályozta a statisztikai szol- gálat működését. Ennek tervezetét is Keleti Károly készítette elő. jelezvén azt is.
hogy csak törvényadta keretek között lehet szabályozni ennek a fontos szolgálat- nak a működését. A törvényes keretekhez kell tartani magunkat ma is, bár a statisz- tikai törvény kiterjedési köre, tartalma ma természetszerűleg lényegesen bővebb, mint az ő korában volt. Nincs különbség azonban az alapkövetelmények tekinteté- ben. Ma is érvényes az 1874. évi XXV. törvénycikk 8. §—ának ez a megállapítása: ,.Á statistikai adatok helyességéért és pontos beszolgáltatásért a hatóságok vagy az ezeket közvetlenül nyújtani köteles intézetek, egyletek és társulatok. .. felelősek."
Napjainkban is érvényes az a tétel, amelyet a Hivatalos Statisztikai Közlemé- nyek ll. évfolyamának első füzetében találhatunk, és amely szerint ... ,. a statistika tág mezőről, az egész ország területéről szedi kalászait, az egyes adatokat. lly mun—
kára nagy erő, számos közreműködő, összhangzatos működés és erélyes központi vezetés szükséges." (4. old.) Ez a megállapítás egyaránt hangsúlyozza a széles adat- bázist, a nagyszámú közreműködőt és legalább ugyanolyan mértékben az ,,erélyes központi vezetés" igényét. A hivatalos statisztika Keleti Károly vezetésével ezt az egységet kivánta megvalósitani. Nem véletlen tehát, hogy korán kezdte meg a te—
rületi szolgálat megszervezését. Ezzel a területi irányítás számára is megfelelő ada—
tokat kivánt biztosítani annak érdekében, hogy a statisztika fontosságát a helyi ve-
958 NVITRAI FERENCNE DR.
l?!" !;
MAGYAR ?"
STATISTIKAI ÉVKÖNYV
sznxxnszn És mun
AZ ORSZÁGOS MAGY. KIR.
STATISTIKAI HIVATAL.
ELsó ÉVFOLYAM.
STATISTISCHES JAHRBUCH
FÚR UNGARN
VEEFASBT UND HERAUSGEGEBEN
DUNA!!! DA!
KÖN. UNG. STATISTISCHE BUREAU.
ERSTER JAHRGANG.
BUDÁN, 1872.
NYOMATOTT A uAaun KIRÁLY! EGYETEMI NYOMDÁBAN.
A magyar hivatalos statisztika első évkönyvének címlapja
AZ ÚTTURÖ URUKSEGE
959
zetők sajót tapasztalataik alapján becsüljék meg. Ez a tanulság sem megvetendő napjainkban.
Hasonlóan fontos az. hogy a statisztikai szolgálatvmegszervezése és a statisz- tikai szakemberek képzése szinte egyidőre esett. Kezdetben tanfolyamokat szervez—
tek .,statisztikai előadások" cimen. s ezek keretében nemcsak a statisztika elméle- tét, hanem mezőgazdasági, ipari, államháztartási, pénzügyi és egyéb ismereteket is oktattak. A mai statisztikusok sem nélkülözhetik ezeket az ismereteket, sőt ezek köre napjainkban bővül az informatika számos új elemével.
Keleti Károly a hivatal kiépítésével szinte egyidőben képezte ki azokat a hivo- tásos statisztikusokat, akikkel megosztva munkójót, biztositani tudta a megbízható adatokat. Amit ma különösen meg kell becsülnünk. az az, hogy adatgyűjtései kezdetén kellő kritikaval vizsgálta felül az adatgyűjtések eredményeit. és nem fo—
gadta el azokat akkor. ha azok nem minősültek eléggé megbízhatóknak. Úgy is fo—
galmazhatnánk: volt bátorsága ahhoz, hogy kevéssé megbízhatónak és felhaszná- lósra alkalmatlannak minősítsen egy olyan adatgyűjtést, amelynek szervezését ő irányította, és amelytől a korabeli óllami vezetés többet várt volna. Még mindig ezt tartotta jobb megoldásnak, mint azt, hogy téves következtetéseket vonjanak le rosz—
szul megalapozott adatgyűjtések alapjón. Ez is tanulsag a mai statisztikusok sző- móra. Munkánk nem nélkülözheti az alapos kritikát. s jobb. ha ezt mi magunk gya- koroljuk és nem adataink felhasználói.
Emberi magatartósóhoz tartozik. hogy a tudós tórsadalompolitikus és a gazda—
sági élet ismerője nem vetette meg az adatok részletes kontrollját. összehasonlító—
sót különböző metszetekben. Sőt nagyon fontos feladatként hangsúlyozta azt. hogy a publikációkban jelöljék meg az adatok gyűjtésének forrásait, módszereit is an- nak érdekében. hogy a hivatalos statisztika adatait megfelelő kontrollnak vethes—
sék alá. A részletes adatgyűjtés mellett becslési módszereket is alkalmazott, termé- szetesen mindenkor közölve. hogy milyen feltevések alapján, milyen típusú becslése- ket alkalmaz. és szerinte milyen ezek megbízhatósági szintje. Úgy is megfogalmaz—
hatnónk, hogy korrekt tiszta módszerek, alapos, részletes elemzés együttesen biz- tosíthatják a statisztika eredményeinek megfelelő felhasználását.
Keleti Károly életműve sokat ad a XX. század végén is a statisztika művelői—
nek és felhasználóinak egyaránt. A legtöbbet azonban sokoldalúsógóból, széles ér- deklődési köréből tanulhatunk. Akart és mert tenni a korabeli gazdasági és társa—
dalmi állapotok feltórósa, elemzése és bemutatása érdekében. Ez a tennivógyós kell.
hogy őthassa kései utódait is.
PE3fOME
OxBaTblBar—omee nna c nonoauuoü necsnunemn Taopuectao Kapos Kenet", poguame—
racs 150 ne'r TOMY Hasag yueuoro, akcnepfa " nonumuecxoro nemem, BBHAY xapaxrepa Tornawueü seHrepcxoí—i .neücrswreanocn—l Henaőemno Hananocs c ,,SGKHÖAKH ocuoa". B nep—
BOM pasAene caoero ouepka aarop nonaamaaer .nem-enbnocn ,,ocuoaononomuuna", opraHu- saTopa, coanaswero C'ra'mcmuecnoe ynpaanem—ie. l'loguepkuaaer, HTO Kenem coaAan npou- Hoe napo cospemeHHoü cmwcmuecxoú cnymőbi Ha ocnoaauuu Hauőonee nepenosslx npu—
MepOB Tornawueü eaponeücxoü cramcmkn c yue'rom omecrsem—ihrx ocoőennocreü. 310 nos—
aonuno aenrepcxoü cramcmxe anniountbca :; memnyuaponuyio cramc-muecxyio opranuaa- u.mo " HenocpencreeHHo nocne caoero oőpaaoaanm npmm'rb yuacme s memAyHapoAHoü cramcmuecxoü nenrenbuocm. 06
ucxmov-mrenbuom opranuaa'ropcxom rename Kenem ceu- Ae'renbcmye-r coanaune TeppHTOpHaanbIX oprauusauuü —— roponcmx cm'mcmuecxux ynpaB—
nem—iii. Ero opraHH3a—uuounbie CHnbl pacnpocrpauunncn, Takme " Ha nonromaky cra'mcmue- cxux nanpoa. Aarop o'rMeuae'r, ura Kapoü Kenem yme a Hananbublü nepnon (pyukunonupo—
Bamm Cramcmuecnoü cnymőu ynenne'r őonhwoe BHHMaHHe nocroaepuocm cramcmuecxnx AaHthX, cuuraer HeOÖXOAHMbIM nocmnnuuü Kom-pam, " anal-maa naHHsix.
960 NYITRAINÉ DR.: AZ orrom onoxstos
B paMKax ucxmov—mrensuo őoraroro " MHorocropoHr-rero HacneAun Kapos Kenem aarop npuAae-r őonswoe suauenue opraunsauuu " ocyutecrsneumo nepenuceü Haceneuun 1869, 1880 a 1890 rvoa, rmareanOMy ssröopy reM nepenuceü " cucremarwuecxoe coaepmencr- Banan-me metanos c Gopa u npnmenenmo Harim-ran c 1880 rona unnusnnyanbnux nepenucnhm mrc-ros.
i'lo unuunaruae Kenern u noA ero pyxoaoncraom ősmu COBAaHbI rakue ocnoauue cra- mcrnuecxue orpacnw nak, Hanpumep, crarucrnxa cenbcxoxosnücraeunoro npousaoncraa "
npomumnennue ueH3bl. C ameHeM Kenem canaana Aanee SBKJ'IaAKB OCHOB nemei-partm- uecxoü craruc'mxw, yronosuoü " nopeMHoü cra'mcruxn u, Honor-ren, crarncruxu oőpasoeannsrr
l'loprper yueuoro u crarucruxa—auanuruxa aarop naoőpamaer nepe: ero csapasra npo- usseAeHun ,,Hame oruecrao u ero napon." " ,,Perpocnexruaubiü Bamm Ha ueraepn. crone- run Hameü aonomuuecxof—i Haynau". B caoeü ouenxe napmy c mupunoü xpyra Hay—aux nu—
repecoa Kapos Kenern nap.—repxusaer Hayuuyro OÖOCHOBüHHOCTb rutarenbuocrs ero Meronos u ero Kpmuuecxnü nogxon.
SUMMARY
The career of Kóroly Keleti, scholar, expert ancl politician, born 150 years ago. covered two and a holt decade and started inveriably with founditional work due to the conditions of contemporary Hungary. In the first part of the article the author shows the ,,founder", the organiser of the Statistical Office. .
it is painted out that Keleti formed the care of Up-to-date statistical service, relying on the most advanced examples of contemporary statistics in Europe. ln doing so, he took into account the characteristics of Hungary, and embedded it. at the same time, in the inter- national statistical organisation system which ensured Hungarian statistics to participate ac- tively, even in its earliest period, in international statistical activities. Keleti's excellent talent for organizing is proved by the estabilishment of regional organizations. the municipal sta- tistical offices. To his organizing power is due also formation of a staff of experts in sta—
tistics. The author emphasizes that Károly Keleti, even at the beginning of the functioning of the statistical service payecl great attention to the reliability of data, moreover, he felt necessary the continuous control of the latter, and the permanent development of the meth- ods of data collection and analysis.
Of Keleti's ample and varied oeuvre the author stresses the organization and guidance of population censuses in 1669, 1880 and 1890. the careful elaboration of census programs and the accomplishment of incluiries with individula statistical forms form 1880 an.
On Keletí's inditative and under his guidance fundamental branchstatistics were launch- ed: for instance the surveys of agricultural production and surveys of industrial statistics.
Foundation of population statistics, formation of criminal and penology prison statistics as well as of educational statistics are also associated with Keleti's name.
The author outlines the figure of the scholar and analytic statistician relying on his summary works entitled ,,Hungary and its population" ancl ,.Review of the Hungarian econ- omy in the last auarter of the century". The evaluation shows. in addition to Károly Keleti's profused field of interest, the sound scientifical foundation and fullness of his methods and also his critical tone.
