Keleti Károly tudományos pályájáról

__TORTÉNET! DOLGOZATOK

KELETI KÁROLY TUDOMÁNYOS PÁLYÁJÁRÓD

DR. KEN ESSEY ZOLTÁN

Keleti Károlynak. a statisztikusnalk pályája elválaszthatatlan a magyar hivata- los statisztika első fejlődési korszakától. Áll ez Keletinek. a tudósnak pályájára is.

Amint már lekelfalussy rámutatott: ,.Az országos statisztikai hivatal első szervezé- sével esik össze a hivatal szak—könyvtárának alapítása. Keleti a statisztikai hiva- talt nem mint bureaukratikus intézményt, hanem mint tudományos intézetet fog- ván fel, gondoskodni igyekezett a tudományos forrásokról . .. is . . ."1

A teljesség minden igénye nélkül az alábbiakban mégis külön is szeretnénk felhívni a figyelmet Keleti tudományos pályafutásának néhány állomására. Ezt rész- ben az indokolja, hogy munkásságának nem egy oldala már — méltatlanul — feledésbe merült. holott elemzései, gondolatai nemegyszer a mai napig is aktuális kérdésekkel kapcsolatosak. Másrészt csak Keleti tudományos erőfeszítéseinek a fé- nyében értékelhető kellően a magyar hivatalos statisztika egy jelentős haladó ha—

gyománya: az adatok értékelésére, társadalmi viszonyaink tudományos bemutatá—

sára való törekvése. Amint ismeretes, a hivatalos statisztikai szolgálatok ilyen irá- nyú felelőssége sok országban nem volt elismerve — s egyesekben még ma is in- kább csak vitatkoznak felőle. javasla—tok tárgyát képezik stb. A magyar hivatalos statisztika — fejlődésének első szakasza óta -— több vagy kevesebb sikerrel. vállalni igyekezett ezt a feladatkört is. Abban, hogy ez igy alakult. Keleti Károly munkás—

sága. tudományos érdeklődése és aktivitása kezdeményező és példamutató voltá- nál fogva jelentős szerepet játszott.

Keleti Károlynak a Magyar Tudományos Akadémia Statisztikai Bizottságával az 1860-es évek elején alakultak ki kapcsolatai. A Földhitelintéze't — Keleti akkori munkahelye2 -— élén ugyanazon személyek (Dessewffy, Lónyay, Csengery) álltak, akik az Akadémia Statisztikai Bizottságát is vezették. A tehetséges fiatal munka- társ —- aki ekkor már publicisztikai tevékenységével bizonyos nevet vívott ki magá- nak — 1864—ben hosszabb tanulmánnyal jelentkezett a Bizottság által közreadott ,,Statisztikai Közlemények"—ben. 1864 végén vagy 1865 elején Keleti már tagja a Bizottságnak.3 Akadémiai kapcsolatai ettől kezdve egész életén végig'kisértélk.

1868. március 8-án már az Akadémia levelező tagja. 1869—ben Hunfalvytól át- veszi a Bizottság közleményeinek a szerkesztését. Rendes taggá 1875. május 26-án

" 100 éve annak, hogy Keleti Károly .,Hazánk és népe" (Pest. Athenaeum. 1871. VI —l— 471 old.) c.

munkája megjelent és a Magyar Tudományos Akadémia nagydíjával tüntette ki. Ebből az alkalomból, a m:"

szerzőjére való megemlékezésül. valamint Keleti halálának 80. évfordulója alkalmából közöljük ezt a részletet dr. Kenessey Zoltán kandídátusnak. a Statisztikai Szemle volt felelős szerkesztőjének művéből. (Kézirat)

l.lekelfcvlussy József: Emlékbeszéd Keleti Károly fölött. Emlékbeszédek a Magyar Tudományos Akadémia tagjairól. VII. kötet 10. sz. 1893. 233. old.

21863 közepétől kezdve.

3A "Statisztikai és Nemzetgazdasági Közlemények" 1865. évi 1. száma (amelynek előszava 1865.

,,fébruór havában" kelt). a bizottsági tagok között Keletit is feltünteti.

282 DR. KENESSEY ZOLTÁN

választották. 1890. május 8-án pedig az Akadémia igazgatósági tagja lett. Az Aka-

démián számos előadást tartott. az akadémiai kiadványokban ezek és más érte-

kezései közel három évtizeden át jelentek meg.

lrodalmi munkásságáról először a .lekelfalussy emlékbeszédhez kapcsolt füg- gelék adott részletes áttekintést. 1958—ban pedig a Központi Statisztikai Hivatal

Könyvtára által összeállított Keleti Bibliográfia.

EGYES KUZGAZDASÁGl MÚVEl

Keleti első nagyobb szabású vállalkozása. Baudrillart művének magyarra való átültetése és általa történt kiegészítése volt/* Keleti e munkájában természetesen csak a kiegészítéseket számíthatjuk szorosabban vett tudományos tevékenységéhez.

bár a mű lefordítása is kétségkívül gazdagította a magyar nyelven hozzáférhető közgazdasági irodalmat. Ez az adott viszonyok között már csak azért is jelentőség—

gel bírt, mert Kautz Gyula értékes s korában nemzetközileg is sikert aratott nagy- szabású munxkái — magyar kiadók híján — német nyelven kerültek közzétételre.

4A politikai gazdaság kézikönyve. Baudríllart Henrik franczia műve nyomán kidolgozta Keleti Károly.

Pest. Emich Gusztáv. 1863. V! %— 419 old.

KELETI KÁROLY 283

Keleti Baudrillart művéhez nyújtott hozzájárulásai eddig tudomásunk szerint

még nem képezték közgazdasági elmélet-történeti feldolgozás tárgyát. Jelen ta- nulmányban sem tehetünk erre kisérletet. Előzetes vizsgálataink alapján azonban úgy tűnik, hogy a Keleti által végzett kiegészítő munkálatok szorosabban politikai gazdaságtani részei zömmel Kautz Gyula. illetve Roscher nézeteinek a könyvbe való beiktatásával voltak kapcsolatban.

Keleti a maga kiegészitéseiről a könyv előszavában a következőket említi meg:

.,. . . Ósszeállítám a nemzetgazdaság rövid történelmét, hogy e tudomány iránti ér- dekeltséget növeljem s hazai közönségünket is tüzetesb tanulmányozására buzdít- sam; összefoglaltam vkülön szakaszban a communista és socialista tanok főtéte- leit. hogy a műben előforduló, éppen e tanokra vonatkozó czáfolatok érthetőbbé le—

gyenek; megváltoztattam a tudomány általános részével foglalkozó egyes fejeze—

teket, újakat szőttem be és megtoldtam egyes helyeket. hogy a mit az előadás hiányosb volta az eredeti mű becséből elvonna. azt az anyag bősége és helylyel- helylyel megváltoztatott beosztása pótolja." (IV—V. old.)

A mű ötödik fejezetéhez (,,A politikai gazdaság tudományának történelme")

Keleti elsősorban Kautz Gyula elmélettörte'neti munkáját használta fel. Amint irta:

.,. . . hazai irodalmunk e fontos tárgyra nézve is bír egy. a külföld által is elismerés- sel fogadott nagyszerű irodalmi történetet Kautz Gyula hazánkfiától, mely a követ- kező körrajzban is használtatott, s melynél csak egyet kell sajnálnunk, hogy nem magyar nyelven van irva." (22. old. 1. lábjegyzet.)5 A közgazdasági gondolkodás magyarországi fejlődésének bemutatásához Keleti még felhasználta Bidermann kassai jogakadémiai tanár anyagát: ,,E tárgyban a többször említett Kautz-féle iro—

dalmi történeten kívül . .. egy tán kevésbbé ismert. de nem kevésbbé tartalomdús kőnyomatban megjelent füzet szolgál segédesz'közül. Czíme: Das Studium der poli- tischen Oekonomíe und ihrer Hilfswissenschaften in Ungarn, van Dr. Bidermann Prof. des Faches an der Kaschauer Rechts Akademie." (35. old.)

Az elmélettörténeti áttekintés egyik érdekessége. hogy annak harmadik része (,,A socialismus. és communismus" címmel) áttekintést ad a szocialista eszmék fej- lődéséről, az utópisztikus szocializmusról. majd a szocializmus korábban ismert rendszereiről. Nem érdektelen megemlíteni, hogy Keleti — aki alapvetően a pol—

gári fejlődés és a polgári viszonyok talaján állt —— kritikai megjegyzései ellenére nem tagadta teljesen az általa ismert rendszerek tudományos jelentőségét: ..a socialista nézetek felé fordulunk, . . . miknek egy része tudományunk mai állásában elismerést is vívott ki. és gyakorlatban alkalmaztatik is". (40. old.)

Kautz hatására Keleti is kiemeli az ő korában új irányzat érdemeit is: ... . .el nem tagadható a socialistikus iránynak hodoló nagy gondolkodóktól azon érdem, hogy a jelen társadalmi szerkezet sok hiányát. visszaélését és baját földeríték, s a mint nagy horderejű igazságokat ki is mondtak, úgy még többet sejtelemkép nyi—

latkoztattak. mikre a gyakorlati életben figyelemmel s tekintettel [kell lenni. Vala- mint egyik főérdeme a socialismusnak. hogy kiegyenlíteni iparkodik az egyéni- és közérdek közötti ellentétet. és a munkát jobban kiemelve erősen fölszólalt a mel- lett, hogy a munka—fölosztásnál tekintettel legyenek a hajlamra is; úgy inditóul szolgált a politikai gazdaságnak. hogy az elszegényedés. a tulnépesedés s más alapos nemzet gazdasági kérdés szorgosabb vizsgálat tárgyává legyen, hogy e kér- désekre tudományos kutatás által több világ deritessék, jó és bal oldalai jobban megismertessenek; e tan szerzett a szabadság és egyenlőség elvének is nemcsak

5Kautz Gyula statisztikai munkásságáról lásd dr. Horváth Róbert: Kautz Gyula hozzájárulása a mo—

gyar statisztikai tudomány kialakulásához c. tanulmányát. mely a Statisztikai Szemle 1971. évi 7. és 8—9.

számában jelent meg Kautz születésének 140. évfordulója alkalmából.

284 DR. KENESSEY ZOLTÁN

nagyobb elismerést, de tágabb gyakorlati alkalmazást is, s így segédeszköznek nyilvánult nemcsak a nemzetek jólétének gyarapodására, de főkép intésül szolgált

a tudománynak, hogy a jövő nemzedékek jobblétét már a jelenben is megalapítva lehetségessé tegye." (41—42. old.)

Keleti —- figyelembe véve polgári niézőpontjána'k és a szocializmus korabeli (1862-ig elért) fejlettségének a korlátait — viszonylag áttekinthető képet rajzolt a szocializmus és kommunizmus viszonyáról: ,,A socialisták úgy mint a communisták

azon alapelvből indultak ki, hogy a fennálló társadalmi rend rosz, s a különbség nézeteik közt inkább a fokozatban mint a lényegben rejlik, úgy hogy a socialiSe

tákat mintegy mérsékelt irányú képviselőinek tarthatnák a behozandó új rendszer—

nek. kik inkább alkalmazkodva a fennálló társadalmi viszonyokhoz, azoknak in-

kább reformok útján eszközlendő lassu meg—változtatását óhajtják. meg nem tagad—

va a tulajdon -— s tisztelve az egyéni jogokat, az, elérendő jobblétet inkább nagy—

szerű társulatok alakításában a munka hatalmasabb tölkarolásában keresve, mig a communistá—k, mint legszélső párt a magántulajdont kárhoztatják, mely szerintök nemcsak az ember ősi jogi közé nem sorozható, sokkal inkább kutfeje minden társul—mi (sic!) rosznak: nevezetesen ez segiti elő a kereskedelem és pénz közre- működése mellett az erkölcstelenséget, bűnt és nyomort. ez szüli a birtokos osztály

túlsúlyát, a szegények elnyomatását s ez által keltett irigységet, az elszegényedést és proletariatust." (39. old.)

Foglalkozott Keleti (: szocializmus, illetve a kommunizmus és az állam viszo- nyával is. Nézetei szerint: ,.Egyik jellemzője a socialis'musnak az államhatalom sok- kal nagyobb tisztelése s hatáskörének tovább terjesztése. mintsem az újabbkori

tudományban igazolva van. Csak hogy a socialismus e hatalom alatt nem ért ab-

solutlstiikus k-ényuralmcvt, hanem sokkal inkább közakarat által azzá lett egyetemes, központi hatalmat mely az összes tevékenységet vezeti, mindenben a vezérszerepet viszi, a bért és jutalmat kiosztja. mig a cammunismus, a democratiai egyenlőség elvének tulhajtása, oly mindenihatóvá teszi az államhatalmat, hogy, ha eredetiben más formában is keletkezett az, igen könnyen kény-uralommá válhatik. (40. old.)

Érdekes, hogy Keleti e részben, az egyik lábjegyzetben Marx nevét is megem- liti: ,,Nem lehetvén itt az egyes rendszereket tüzetesen tárgyalni csak néhány eddig ez irányban megjelent főmüvet idézünk. . ." (40. old.) Az általa felhozott ,,főmű- vek" között — Cabet, Considérant. Proudhon, St. Simon, Fourier, Fröbel egy-egy munkája után megemlíti Marx: .,Kritik der pol. Oekonomie" c. művét is. Tekintettel

arra, hogy a Tőke első kötete 1867—ban jelent meg s Marx Keleti által is idézett

munkája 1859-ben került kiadásra Berlinben, bizonyos tájékozottságra utal, hogy Keleti 1862-ben Baudrillart műve kapcsán említést tesz arról. Ebből nem következik, hogy Keleti el is mélyedt Marx 1859. évi munkája tanulmányozásában -— annyi azon- ban tény, hogy Magyarországon azon kevesek közé tartozik, akik az 1860-es évek elején Marx nevét már ismerték, illetve arról említést tettek.

A politikai gazdaságtan tudományának és módszereinek a tagolása során is

részben eltért Keleti Baudrillart eredeti fejtegetéseitől. E részben felhasználta

Roscher munkáit s a kérdés kifejtését megelőzve a maga nézeteiről a következő- ket mondta: ,,E tudomány módszereit illetőleg azt lehet mondani, hogy sok közü-

lök már elavult, mint a hittani, mely a középkorban majd kizárólag uralkodott; a jo-

gászati, melynek a tizenhetedik században hódoltak; helyettök újabban a mathe- matikaival tettek kisérleteket, de ezen módszer nincs még eléggé megalapítva, hogy vele itt tüzetesebben foglalkozhatnánk." (58. old.) Keletinek ismeretei a ma- tematikai módszerek közgazdasági alkalmazásának akárcsak elvi lehetőségéről (1862—ben!) kétségkívül érdekesnek tekinthetők.

KELETI KÁROLY 285

A politikai gazdaságtan elvi kérdései közül Keleti nézeteit csak egy kérdésben, a termelő—nem termelő munka kérdésében kívánjuk még érinteni. Keleti a tanu—

lással foglalkozó fejezetben e kérdésről a következőket írja: ,,A következők megér—

tésére s minden félreértések kikerülése végett szükségesnek tartjuk itt megjegyezni.

hogy Baudrillart különbséget tesz a különféle munka—nemekre nézve, s nem mind- egyiket tartja termelőnek, mig a legtöbb újabb nemzetgazda azon nézetet osztja, hogy minden hasznos munka gazdasági productivitással is bír, mire nézve Roscher azt jegyzi meg: "hogy nagy különbség van a közt, vajjon igaznak tartatik-e vala—

mely nézet. mert senki azon nem kételkedik, vagy mert minden kétely le van győz—

ve." Szerintünk e kérdés tudományosan és végleg ledöntve még nincs; s ha inkább azon nézet felé hajolunk, mely egy hasznos munkától sem tagadja meg a termelő tulajdonságot, mégis véteni gondoltunk az alapul fölvett franczia mü szelleme el—

len, ha e fejezetet egyéni véleményünk szerint egyszerüen megváltoztatjuk; leg- helyesebbnek véltük tehát azon eljárást, hogy előadva Baudrillart nézetét és in—

dokolását, szintúgy az ellenkező vélemény fővédője. Dunnoyer nézeteit is (nem jegyzékben mint az eredeti franczia müben, hanem a szövegbe szőve) közöljük, hozzá csatolva több tekintélyes német szerző e tárgybani véleményét is." (63—64.

old.)

A hivatkozott nézetek kifejtése után Keleti a maga állásfoglalását így indokol—

ja: ,,Jól megfontolva e két itt kifejtett vélemény különbségét, azt látjuk, hogy a fő ellenzék a productiv és inproductiv munka között főleg a személyes szolgálatokra vonatkozik. Hogy ezekre nézve véleménykülönbség létezheti'k nem is annyira föl—

tünő, ha meggondoljuk. mily közvetve müködik valamely személyes szolgálat anyagi javak termelésében." (73. old.) ,,Bármily nagy legyen is az ellentét a productiv és inproductiv müködésekre nézve, arra nézve, hogy a legtekintélyesb nemzetgazdák e tudományt tárgyalni szokták, mégis megegyeznek, vegyék bár a productivitást legtágabb vagy legkorlátoltabb értelmében; mert utóvégre is csak azzal foglalkoz—

nak. mit az egész világ ipar és gazdaság alatt ért.

És elismerve azon javak felsőbbségi jellemét. melyek úgyszólván finomabb és nemesebb természetűek, semhogy becslési számolás alá vehetők volnának, azt kell mondanunk, hogy értékük nagyobbrészt erkölcsi, anyagi becsük pedig, melyet meghatározni lehetetlen, többnyire csak legcsekélyebb része az általuk nyert ár—

nak.

ltt6 tehát csak azon termelésről lesz szó, mely az anyagnak hasznunkra s szük- ségleteinkre alkalmazott átalakítását tűzte ki czéljául." (75. old.)

Nem annyira elméleti — politikai gazdaságtani — mint statisztikai jelentősége miatt említjük meg. hogy Keleti állást foglalt a tiszta (nettó) jövedelmeik kimutatásá—

nak a jelentősége és a nemzetijövedelem-számitás fontossága mellett: ,,Ez vagyon- részeket, helyesebben a vagyon ilynemü osztályozását ugy az egyes. mint a nemzet csak szorgos följegyzés, rendszeres könyvvitel utján tudhatja meg, mely könyvvitel pontossága a népek iparos és kereskedelmi halvadásóval egyre fejlődik. A termelé- si mód előnyeit egyedül a nyers és tiszta jövedelem közötti arány szerint ítélhetjük meg s eljárása okszerűségéről csak az adhat számot, ki ez arányt üzletéről vitt pon- tos könyvvezetés nyomán tisztán megláthatja s szerinte intézkedik a jövőre néz—

ve.

A mily haladott e könyvvitel a kereskedőknél és nagyobb iparosoknál, a mily erősen törekszik ujabb időben a mezőgazdaság is. hogy pontos és szabatos, min—

den apróbb változásról tisztán telelő számadási módszert alkalmazzon és segedel—

6Ti. a könyv hátralevő részeiben (K. Z.)

286 DR. KENESSEY ZOLTÁN

mével termelési módja okszerűségéről. eljárása czélszerüségéről és üzletének egyik másik ága termékenyebb voltáról tiszta meggyőződést szerezhessen, époly elma—

radt, hogy ne mondjuk elhanyagolt az országok ikönyvvitele. melynek körébe a nem-

zet jövedelmének kimutatása tartozik . . ." '

,,Mindezekből látható, mily kevéssé biztos eredményre jut a nemzetgazdaság.

ha az országisme. ép ez esetben főfontosságu tudomány följegyzései nem nagyon biztosok. nem eléggé szabatosan terjednek az ipar, kereskedelem és általánosan a gazdaság minden ágára s így nem nyújtják a szükséges anyagot. Pedig valamint tudományos szempontból szükséges valamely nemzet jövedelmének ismerete és összehasonlítása másokkal. épugy nagy fontosságu ez az adóztatásra..." (282—

283. old.)

A hazai közgazdasági viszonyokkal kapcsolatban Keleti által a könyvhöz fűzött

kiegészítések egész sorát nem tekinthetjük át. Ezek zöme a hazai gazdasági viszo- nyok elmaradottságát, a tőkés fejlődés szükségességét stb. taglalja. Ezen nézeteit összefüggőbb. a magyar statisztikai adatok felhasználásán alapuló nagyobb mun—

kája. a Hazánk és népe adta meg 1871-ben.

-Baudrillart művének 1863—ban történt közreadása után 1864—ben Keleti két részből álló hosszabb tanulmányt közölt ,.Az 1864-dik évi osztrák költségvetés. külö—

nös tekintettel Magyarországra" cím alatt.7 E mű célját Keleti így összegezte:

,... . nem vélünk háladatlan munkába fogni, ha a birodalom 1864-ki költségvetését, szemügyre véve, kivonjuk belőle a Magyarországot külön érdeklő tételeket, össze- hasonlítjuk a többi tartományok hasonló tételeivel és számba véve az ország terü- letét. népességét. határai hosszát, gazdasági és ipari termelését: kiszámítani ipar- kodunk a költségvetésben foglalt összevont terhe-k és kiadások mily arányban ne- hezednek MagyarorSzágra. valamint a magyar koronához tartozó országok mennyi- vel s mily arányban járulnak a birodalom jövedelmi forrásai szaporításához." (3.

old.) A részletes tanulmány lényegében statisztikai táblákra és Keleti számítá-

saira szorítkozik — a munkának már ezen része is — Keleti szavai szerint .,hossza—

dalmas, nehéz és pontosan ki nem vihető" volt. Mégis — messzebb menő fejtegeté- sek nélkül is - a Keleti által kidolgozott anyag a kor viszonyait sok szempontból értékes adatszerű megvilágításba helyezte.

1865—ben jelent meg Keleti által .,irodalmi—történeti tanulmány"-nak jelzett cikke ,.Az osztrák nemzetgazdasági fejlődés !. Lipót alatt".8 Ebben Roscher egy 1864-es ciktke nyomán Becher és mások nézeteit ismerteti. Keleti cikkének záró bekezdése jó képet ad közzétételének motívumairól. .,lgy honosodtak meg Ausztriá- ban azon nemzetgazdasági elméletek. melyeket később Lipót utódai. főkép pedig Mária Terézia és II. József alatt Magyarországon is meghonositani iparkodtak.

Ezen, a korlátlan monarchiában alkalmazható és érvényesíthető tanok mind meg annyi dönthetlen nemzetgazdasági dogmákká váltak az amugy is stabilis osztrák kormánypolitikában s ugyanannyi sérelmi pontokká az elmaradottabb ugyan, de

már alkotmányos fejlettségöknél fogva is felvilágosodottabb magyarországi rendek

tárgyalásai alkalmával; nagyobbrészt oly tanok, melyek ellen őseink másfél szá- zadon keresztül állhatatosan küzdöttek s a melyek nagy részének hibás irányát dönthetlenül megczáfolni még a mi korunknak volt és van fenntartva." (121—122.

old.)

,.Az iparos nevelés" c. Keleti tanulmány 1867—ben jelent meg.9 E munka cí- mében jelzett témája mellett egyebek között az iparfejlődés sürgetésével, továbbá

7 Statisztikai Közlemények. 1864. Vl. köt. 3—55. és 206—249. old.

BStatisztikoi és Nemzetgazdasági Közlemények. !. köt. 1865. 110422. old.

9$tatisztikai és Nemzetgazdasági Közlemények. Ili. köt. 1867. 90—124. old.

KELETI KÁROLY 287

'; KE L E T,; K A RÖLY

,; nem Tvt). mm! LHV,— Fmax;

12f$iRAFíRM frankúhi' "

Ki! A b (: A az f ,,A'r H ENÁB ;; M$

A ,,Hazdnk és népe" c. k tet címoldala

288 DR. KENESSEY ZOLTÁN

Keleti Károly előszava (: ,,Hazánk és népe" c. kötetből (III. old.)

KELETI KÁROLY

, 28?

_tánf a_ncpésaéggel foglalkozván azorSLágot _támadaimunk él és mozog,legalábbvaiamennylre ' "vonnám munkába , ' '

, nemzetg, d_ glrhárom főtényező;éve1

"etek kör ettük , Csopo

Keieti Kám/y előszava a ,,Hazónk és népe" c. kötetből (IV. old.)

5 Statisztikai Szem le

290 DR. KENESSEV ZOLTÁN

a gyáripar és (kisipar viszonyának az elemzésével tűnt ki: ,,Rég letűnt a physiok—

rátok korszafko, melyben valódi jövedelmi forrásnak csupán a földet és mívelését tekintették. Túl vagyunk már azon álhiedelmen, mintha csak is a földmivelés ter—

melne uj értékeket, minden egyéb foglalkozás pedig csak az eredetileg termelt értékek cseréléséből állna. Napjainkban a pusztán földmívelő (vagy. mert ilyen voltaképen nem létezik: a kiválólag földmívelő) államot szerencsétlen állapotnak

tartják, s habár vannak, kik némi büszkeséggel teikintenek roszul mívelt földbirto-

kainrk nagy terjedelmére . . ."(90. old.) A mű egyébként az iparosnevelés tematikai és egyéb kérdéseit rendkivül alaposan. sok külföldi tapasztalat figyelem'bevételével.

magas elvi és gyakorlati síkon vizsgálta.

Keleti talán legnagyobb hatású átfogó munkája a .,Hozánk és népe" —- teljes

címén: ,.Hazánk és népe a közgazdaság és társadalmi statistika szempontjából" — 1871—ben jelent meg.10 A mű amegírásánaik politikai motívumát Keleti a könyv elő—

szavában igy jelölte meg: "Nálunk is elérkezettnek látszik az idő arra nézve. hogy a politika mindent magába ölelő. de kizárólagossága által már-már veszélyessé váló teréről a társadalmi térre vigyük át tevékenységünket, ha vagyonilag hanyat-

lani, míveltségileg elmaradni nem akarunk." (lll. old.) Más szavakkal: a kiegyezés

megteremtette politikai helyzetet az ország gazdasági és kulturális felemelésére kell kiaiknázni, ennek hiján az ország felemelkedésének a reményei veszendőbe mehetnek.

A nagyszabású műhöz az első magyar népszámlálás adatanyaga adta a ki—

índulópontot. . . Kezdetben csakis az vala tervem, hogy a nagy népszámlálási mü egyes fejezeteihez írt bevezetéseket közöljem némi bővítéssel..." (3. old.)

A könyv igen találó és később is sokat emlegetett — címéhez alighanem W. H.

Riehl ..Land und Leute" (1851) elnevezésű munkája adhatta az inspirációt. A mű tagolása a következő: ,.l. Földrajzi áttekintés. ll. Nemzetgazdasági szempont. lll.

A föld és nép társadalmi viszonyai, az állam. lV. Népünk foglalkozása. V. A nem- zetiségek. VI. Az őstermelés, mivelői és termékei. VII. Az ipar, mivelői és termékei.

Vlll. A ikereskedés és forgalom. lX. A család és vallás. X. Miveltségi állapotaink.

Xl. Városi és vidéki népesség. Xll. Politikai ügyeink". A könyv végén egy minta-

szerűen összeállított szakirodalmi jegyzék található,11 amely 15 oldalon keresztül

mintegy 400 forrást közöl.

Nem gondolhatunk itt az egyes fejezetek áttekintésére, vagy akárcsak a főbb gondolataik kritikus bemutatására. Csupán a mű jellegének az érzékeltetésére em—

lítjük meg néhány sajátosságát. Az egyik ezek közül — bármely fejezetet tekintjük -— társadalmi—gazdasági fejlődés szempontjából történő elemzés. A földrajzi rész- ben, az éghajlati viszonyokat elemezve azokat természetszerűen a mezőgazdasági termelésre kivetítve vizsgálja. . . az Alföld gazdag televény földje. mely kedvező időjárás mellett csodálatos termést képes adni, hosszabb évi á'tlagokban keveseb—

bet termel a silányabb. de egyenletesebb termésü felvidéki 5 erdélyi földeknél. Az 1867—diik évet megelőző 77 évben ugyanis 23 rosz esztendő volt s közülük 19-et oko- zott az aszály s csak 4-et a tulnedvesség meg fagy. Ez időjárás azóta is váltal'kozva foly . . ." (10—11. old.)

Keleti mind az ipar. mind a mezőgazdaság lényeges fejlesztését szorgalmaz- ta. Könyvében ismét elvetette a korábban — még később is — sokak által hangozta- tott ,.földművelő", ,.par excellence" agrár-Magyarország gondolatát. Ellene volt természetesen a mezőgazdaság lebecsülésének is: ,.Mert valamint iparos fejlődés

10 Hazánk és népe a közgazdaság és társadalmi statistika szempontjából. Pest Athenaeum. 1871. VI "E- 471 old.

" Usszeáiiitásban Bielz Albert segédkezett Keletinek.

KELETI KÁROLY

291

s.

a!

, Nem tekinthetjük, hazánk, föidé§ külön a ziéikui, hogy egy nagy egésznek, földgömbunknek részem ne isnierjük el, Épú'gy e hazát

, , lakó nemzetet18 az egész emberi család egyik ta:giának kell tekinte—

"nunk, tekintenünk főteg akkor, ha a föld és népviszonyainak és ' * ' állapotainak megitéiéséhez mértéket keresünk, ha ösSzehamnlitáso

"kat altal-mikx tenni, ha támaadalmí szempontbói akaxjnk tanulunk—' _**

nyomi hazánkat így mintegy természatszerüena réSziettői az"

általánosboz jutunk; melynek megítélhetéeevégett:;statistxkas3

más tudományág—hoz kénytelen folyamodni *eenzxek némelya! *pté _teleivel megismerkedni ,

Ezen tudomány pediga köz—' §; nem__gxazdaság, eiy,

_gyébiránt minden, bár nagynak fejlödéseme ett; leginkábbszeruL

' *' statistika támogatására is valamint tanái. helyességét csak statis—

tikai alapon tartja bebizonyítani, állításait csak ennek segedelmével, _,zolni: úgy viszont éltető elema,etatistikára nézve, melynek leg-__

rdekesebb kutatásaiban irányt ezek;, vizsgálatai számán-*a, kijelöii :; "

tatésigy a. mennyi hasznát vegzi maga,a. etatistxkának épannyir hat termékenyítőleg vissza reája. Ez§n kölcsönbetámogatáses istá"

_Iáe mellett: pedig mindkettö,haia'd _és'ffeiiődxk. Nézzükt§bát ai d§tes embert, vagy tömgesebbent§kintv§, a területetés népe séget mely helyületi meg a nemzetgazdaság tana:szerint s az_

Keleti a nemzetgazdaság és a statisztika kapcsolatáról

292 DR. KENESSEY ZOLTÁN

megfelelő mezőgazdaság nélkül nem létezik egy országban sem, habár nem min—

den ország képes saját élelmi szükségleteit tulajdon földi termékeiből fedezni: *

úgy nem létezik mezőgazdaságot üző ország sem minden ipar nélkül." (27. old.)

Sok esetben nem habozott erőteljes kritikai észrevételekkel előhozakodni - még ha az várhatóan széles körű nemtetszéstbe ütközhetett is. Jól látható ez a me- gyék kérdésében: ,,Már e számsorozat mutatja s egyelőre nem szükséges több ada—

lékot is szerezni arra nézve, hogy megitélhessük, mily aránytalan elosztást mutat az ugynevezett historiai, rég elavult indokokkal támogatott politikai felosztás." (33.

old.) Ellene szólt az ország elmaradottságát a népszerűséggel kapcsolatba hozó ..magyarázatoknak" is, a vonatkozó hazai és külföldi adatok elemzése alapján:

,,Annyi mindenesetre kiderül e futó átnézetből is, hogy hazánk népessége. ha kel—

lően nincs is elosztva az ország minden részén s ha termőföldje sürübb lakosságot birna is eltartani, népességi viszonyai még sem főoka a sok irányban tapasztalható elmaradásnalk; de igen is 'számba veendőlk akár mezőgazdasági rendszereit, akár ipari állapotait tekintsük, melyekre alább fogunk áttérni." (45. old.)

Egyes korabeli megállapításai —— sajnos —— az azóta bekövetkezett fejlődés elle- nére sem vesztették el teljesen aktualitásukat: ,,. . . gazdasági termelésünknek nem volna szabad annyira gabonanemüewkre szoritkoznia. hanem sokkal nagyobb és fő- gond volna fordítandó a marhatenyésztésre." (110. old.)

A mai olvasó számára megrázók leírásai a mezőgazdasági életkörülmények tekintetében: .,A lakás, a butorzat, legtöbbhelytt (: ruházat is, az állatok eltartása, olvasmány vagy egyéb önmivelőclési eszköz vagy teljesen hiányzik, vagy a legikez—

detlegesebb állapotban sinlilk. A legszegényebb franczia, belga, németalföl- di köznép legalább fapapucsot hord, nálunk még a módosabb parasztlegény, fő—

leg pedig leány mezítláb jár, pedig hiába dicsekszünk az ebből folyó edzéssel, mert a halandóság népünk között semmivel se kisebb más országénál, fajunk ér- dekében pedig a meglettek s meglevők életbenmaradását, ha lehetne száz évre kellene fejenkint terjesztenünk." (150—151. old.)

Bemutatja az úri rétegek életkörülményeit s indolenciáját is: .,A mit lköznépünk—

nél miveltség hiányából eredő csekély fogyasztásnak mondtunk, annak ellenkezőjét látjuk ez osztálynál, legalább nagy többségénél. ...Kevés a jól rendezett közép—

gazdaság ez országban (a föntebbi csoportozást tartván szem előtt), de sok az utána élő ur. Ha valamely köz'birtokosság fogatjai után itélnőlk meg gazdasági vi- szonyoit. csupa viruló körülményekre, gazdag birtokosra kellene 'következtetnünk.

Ha vidéki bált látogatunk meg, azt hinnöx'k csupa mágnásnőnek leszünk bemu- tatva -— a toilettek után. Ha pedig a *kártyázó—szobába lépünk, azt kellene hinnünék, legalább három főváros gazdag bankiárjai hányják—vetik a rájok nézve már inger-

rel nem bíró mammont. *

De, ha kimegyünk a tanyák közé s látjuk a düledező juhaikolt, a boglyas ka- zalt, a csenevész gulyát. a trágyátlan földet, a szerb tövis borította legelőt, a fátlan vízmosásos hegyoldalt, a kapálatlan szőlőt; ha a telekkönyvbe pillantunlk s lát—

juk a sok betáblázást és előjegyzést; az ügyvéd irodájában a sok beperluést, a szomszéd város kereskedő-tárczájában a sok beváltatlan váltót, könyvében a sok és fizetetlen számlát; ha a gazdasági egyesület üléstermébe lépünk s látjuk gyü—

le's napján is a sok üres széket s halljuk az egy-két megjelent tag üres politizálá-

sát: ha a gazdálkodásra hazakerült urfi tanbizonyitványait kérdjük 5 ilyet elő nem mutatnak, vagy az országgyűlésen sürgetve sürgetett magasabb szakiskolák felállí—

tás—át a miniszter azzal kénytelen fel nem állítandónak véleményezni, hogy a meg- levőiknek sincs hallgatójuk -— akkor szomoruan hajtjuk le fejünket s arról győző- dünk meg, hogy a fogatok _s a toilettek fénye csalt. svhogy egészségtelen társadalmi

KELETI KÁROLY

293

ületőíeg ;; számbetí külonbségeket a régibb és újabb adatok közöt annyira, igazolják a megváltozott viszonyok,hogy'—ia ny§1t eredmény

,; nyel nemcsak meg. !ehctünk elégedve, '

'*',belőlé ajövőt: is;mint azt az186? '

, ;,dolgozott aőatok be,16 bizonyltották

buza. .

'rozg ,.

x nézszeres

Mig télnat az 1868 (Kiki termés a ter átiagót 21) , öve!meghaladja, az 1869 dikxt§rmés pcdi§ nemcsak 28 _

mamam hogy iszabnicsnal %.szü lőshéiük'z arány,

okozható, agéágz'én melloztetett

A gabonatermelés eredményei (: "Hazánk és népe" c. műben

294 DR. KENESSEY ZOLTÁN

viszonyok között élünk, melyek mielőbbi jobbra fordulását. gyökeres orvoslását min—

den jó hazafinak nem ismét csak külfényes dictiókban kell hangoztatni, hanem változtatásokhoz saját jó példájával, saját munkásságával járulni is.

Ha még ehhez hozzávetjük azon csodálatos kasztszerü osztályozást. mely fen- nen hangoztatott demokratikus elveink mellett szerte divik az országban, épen két- ségbe kell esnünk. Már a zsellért is lenézi a féltelek birtokosa, a hat ökrös gazda meg nagy ur a faluban, kihez még a (kisbiró se mer kalappal a fején szólani.

De ha a miveletlenebb köznwépnél e ferde felfogást el is nézhetnők, mit mond-'—

junk. ha ugyanezt, és még nagyobb mértékben megtaláljuk birtokos középosztá-

lyunktól fölfelé az aristo'kratiáig. itt nemcsak a holdszám szerinti birtokfokazat ál-

lapít meg társadalmi fokozatokat, hanem a jobb hangzású név, talán még a nemes- ség hányadiziglensége is határoz azon körök felett. melyekben az illető megfor- dulhat, vagy meg akar fordulni." (151—152. old.)

Keleti e műve igen nagy feltűnést és a szakkörök messzemenő elismerését vál- totta ki. A művet 1872. május 23-i nagygyűlésén az Akadémia nagyjutalmával (meg- osztva) tüntette ki. 28 év után először érte magyar statisztikust ez a kitüntetés. 1844—

ben Fényes Elek: ,,Magyarország statistikája" című műve után 1872-ben Keleti Károlynak jutott az a dicsőség, hogy magyar statisztikus munkája ilyen kiemelés- ben részesüljön. A bírálat Keleti művét úttörő jelentőségűnek nevezte, mely ... . . a rendelkezésre álló hivatalos statistikai adatok segélyével megvilágítja a magyar birodalom földe és n—épében rejlő termelési tényezőket az állami és társadalmi szer- vezetünkben mutatkozó hiányokat. magán— és *közéletünk minden terén mutatkozó visszás állapotokat. Az előadási modora lehetővé teszi, hogy azt a nagy művelt közönség is tanulsággal használhassa. miután a statistikai adatok és száraz ki- mutatások oly szerencsésen vannak feldolgozva, hogy *közérdekeltséget kelteni ké- pesek."12 Tartós népszerűségét az is mutatta, hogy 1873-ban és 1889—ben újra meg- jelent.

Keleti sok egyéb tanulmánnyal és könyvvel járult hozzá a magyar társadalmi—

gazdasági viszonyok statisztikai alapokon történő megvilágításához. 1868-ban pél—

dául több mint kétszáz oldalas könyvet adott közre .,A telekadó és kataster közgaz—

dasági és statisti'kai szempontból" címmel.13

Maga Keleti —— Jekelfalussy közlése szerint —— ,.Magyarország közgazdasági és mívelődési állapotai kiállítási itanulmánykiépen" c. 1879-ben megjelent munkáját14 tartotta a legjelentősebbnek. E műve azonban — kétségtelen jelentősége ellenére

— kevés hatást gyakorolt lkorára. A könyv Keleti már többször idézett gondolatainak sokoldalú kifejtésével tűnt ki. Keleti könyvében erőteljesen felhívta a figyelmet a magyar gabonaexport jövőbeni reménytelenségére: .,És ezt Keleti akkor mondá.

midőn a gabonaárak négy—öt év múlva bekövetkező hanyatlásáról a világnak még sejtelme sem volt. Kimutatta. hogy tulajdonképen nem fölöslegünket szoktuk ex- portálni. hanem eladunk annyit, a mennyit birunk, népünk élelmezéséneik és mező- gazdasági fejlődésének rovására. Niépünket jobb keresethez kell juttatni. hogy jobban élelmezhesse magát s jobb fogyasztója legyen mezőgazdaságunknak; de ily keresetet csak az ipar biztosit s szükségkép ez van hivatva, hogy sarkpontját

képezze gazdasági politikánknaak."15

Keleti nézetei nem hullhatta'k termékeny talajra. A kor magyar társadalmi vi—

szonyai, mindenekelőtt a feudális maradványok és az ország gazdasági elmara—

dottsága a polgári fejlődés Keleti sürgette távlatai előtt nem engedtek teljes kaput

13 MTA Értesítője. 1872. évi 10. sz. 153. old.

13 Pest, Emich G. 1868. VII 4-221 old.

" Pest; ny. XXXVII —l— 299 old.

15 Jekeliolussy József: i. m. 239—240. old.

KELET! KÁROLY 295

nagymami; nagyob§ vit-§":a %m: nem; iolimzö mm;

Az ("mus *Az ipari A mi ém ' ' ' , ,* * * _Wenaé; és hamu tok (nin-n! Mádai Akvim nem * , aims delmi 558- _éz ulvuní- ; nem;

, '! —,_,_ mmm, immar "

Vf * " , , Vale"!

?m. . * . mmm; — 77.117:

_ huga—111; . * _ 70.179 , szabnak: . . 56.377 ** 7.717

flhida . '* . ., 539987? _18 ki "*

" Hődmezőváxárhely 49JB3, ' 6.773 ,

jí—Pamuy . . 46,i340 ,: 22.132 72 17: .

' í , Debreczen . . 46311 i 18.32_.__5 79 33

xmkemée . . 41.195 ja.—sg ' 16.55

* Amd . . . 32577 1 20.717 49.71 ; , , Temesvár . 37.773; 33.75,— 53.07 __ * "

B.-Csaba . mm 5.068 77.171"

Nagyvárad; .— 28398 73.733 61.711 . , ,

Bram . . . 27.767 73.171 , 49.91- 3.711 * 211511 17. m., 77.117], Szente: . '. . 21658 , 7.113 55.71 7.117 4.719, 7.11sz 356 _ Makó . . . 27449 ' 71.51, 61.00 0.m*** 27.111 11.17 . 17.17,

Kolozsvár . .* 263182 20.317 66.177 L,_8.7s 10.78 7.71 ,' 2.571 Zombor . , . 24309 10.117, 77.771; 3.1: (13.37. 1.117 2.117

Pm. . . ,, 23.863 18.77 66.22 7.711; __ 12.117 157411" gum __

azékmmutmir. 21.683 * 17.71: 75.93 , 4.718 26.773; 7.377 2.361, __

nem '. . . 22547 4.177 67.771 v_0.83' 28.72 0.115; zum—V gzarvaú. . . 223146 G.?a * 717173 2.2? " 17.55 (7.718 u' 3.679

Czeglét! . . . 22316 u 7.3: 61.70 ().—1: 2.117 ,, 0.1: 2.713 * , Nyíregyháza . 2139!) 15.19 56.11 (ms ' 10.17, ' ().-17 1.1; '*

Kis—ms . . . 2154? 32.33 62.78 9.071 23.017 ,,20.l:'z_ 2.5:

Félegyháza. . 71313 " 15.15 ' 75.10 0.173"** 7.311 ' 0.151 *" 77.17

Miskolcz . . 21.197 20.71: 62.21: az:: 15.771 4.171

Soprnny . . 21.108 15.13. * 81.742 8.011 *8.88 43.52 ' , Vert-10.07. . . . 21,096 l2.a3 35.28 1.513 7.790 1 59

Mezőzúr . . 207147, 4.430 56.115 1.117 3.416 "(__ * ,

*_.1:':szberóuy . . go,—333 7.117: , 46.11 * 3.111: 7.717 17.15 Nagykőrös . . 204791 10.77 56.73 ' 2.711 7.111 * 0.177"

, Györ. . . . 70937. 70.77 , 71.97 3.71 18 71 21.71. *

__ Zenta. . . 19.938 6.211 36.777 ' 0.777 _ 2.179 0.117

; !; * Nagwaechmck 195566 13.11 : 35.99 2.274 23.571 ,' 1.88 IIajdú-Böwönm'lny l9,208 3.618 67.114 _ 1.3? 2.2! 0.113 *,

Eger . . . 19.170 17.111.- 45.11—f 7.1: 17.77 ' 4.7;

* Újvidék. . . 19.117 14.37 39.787 7.17 61.78 _ 7.317 Nagyszeben. . 1.8,998 35.19 37.117: 7.177 , 15.77 i 35 m, Nagy-Kikinda . 197334 7.5.1 üzem 1.177 . 7.9: , 47.39 _ , _Gyuxa . . . 18,495 77.13 47.77:- '1.11 4 _ 0.73'%',*o.séa*

Hmtmár—X'őmehi 18,353 14.11: 62.717 4.111 7.1: f 7.179 " — 77151. . . . 18.119 18.71 47.71: ' 3.017 * 7.717 , 50.77 513791125171 . . 17341; _ 4.317 ,39.55'_, 17.72 4.717 77.07 *

, Kalocsa. ., ,. . 167302 6.251! 433 ?.Is- , 43)?! , 3.111 * _ _

(ug—um , . _, 160177 1:: :;:: 71.75,

Magya/orszag nagyobb varosbinak tobb jellemzoi "

Keleti Károly összeállítása szerint (: "Hazánk és népe" :. muben

296 DR. KENESSEY- zouAN

; á

, ' . 30'.

109 " 120 [97 116 ' 12.

Magyarország nagyobb városainak urbanizációs szintje Keleti Károly számítása szerint a ,,Hazánk és népe" c. műben

KELETI KÁROLY 297

nyitni. A kapu 'kinyilóban volt — de csak csikorogva araszonként tágult a rés. Az ország elmaradottsága csak lassan csöikkent —— teljes felszámolása pedig csak a XX. század második felében került komoly formában napirendre. Amint jól tudjuk.

az elért eredmények ellenére a teljes megoldásért még ma és a jövőben is erő—

teljesen meg kell küzdeni.

Keletinek ,,A Balkán-félsziget némely országai— és tartományainak közgazda-

sági viszonyai" c. könyve 1885-ben jelent meg.16 Ebben a könyvben —— a rendelke—

zésére álló forrásanyagok alapján — Szerbia, Románia. Bulgária, továbbá. az akkor még török uralom alatti Albánia, Macedonia és Tra'cia gazdasági viszonyait irta le. A könyv, amely az 1885. évi budapesti általános kiállitás alkalmából látott nap—

világot, Keleti előszava szerint ,,kereskedelmi és ip—anköreink s nem tudományos szakkörök számára szerkesztetett..." (V. old.) A mű, kétségtelen korabeli forráse'rtéwke mellett a magyar tőke -— tényleges és remélt — expanzív gondolatainak a jegyében fogant. Keleti felhívta a figyelmet a nyugati országok erőteljes ..érdeklődésére" (:

Balkán iránt s azt remélte — bár nem túlzott biztonsággal —, hogy az ország a ver—

senybe némi esélyekkel bekapcsolódik: .,Ez országok népei. úgyszólván :közvetlen határunkon élnek, praedestinálva mintegy, hogy ipari termelésünknek ők legyenek legközvetlenebb fogyasztói. míg nagyrészt nyers termelésülknek Magyarország ke- reskedelme legyen hivatott közvetítője" ,,ne higyjük, hogy ott mások előtt is ismeret- len területre lépünk, vagy más európai versenynyel ott ne találkozzunk" ,,. . . csatla- kozik az említett franko—angol verseny mellé, fejünkön keresztül és saját utainkon az erősebb osztrák ipar és kér magának mind nagyobb tért az újabb időben tete-

mesen megerősbült nagy németországi ipartermelés." (6—7. old.)

Az esetleges magyar tőkeiklvitelt reménytelen elképzelésnek tartotta, az áru—

piacok elnyerésében azonban bízott: ., . . . Magyarország szempontjából. melynek még saját országában is annyi teendője van iparának emelésére; nem lehet föla- data azt más távolabb országrészekben fejleszteni. Nekünik egyelőre elég. ha saját termelvényeinknek — és pedig főleg ipartermelvényeinknek — bírunk, részben fejlesz- tett kereskedelmünk, részben a létező és létesítendő közlekedési eszközök előnyö—

sebb kihasználása által, nagyobb elkelési piaczot biztositani." (14. old.)

A magyar gazdasági expanzió gondolatát a következőkben összegezte:

,,Öszintén és nyiltan szólva: tért akarunk, tért kell foglalnunk a szomszédunkká vált európai vagy közel ázsiai kelettel és nyugati civilisatiónkat tekintve talap- zatul, versenyre kelni a nyugat ama részével, mely keletre már is behatolt vagy ott minrovuásunkra további foglalásolkat tenni készül." (11. old.)

STATISZTl KAl MUN KÁl

Csupán Keleti szűkebben vett statisztikai természetű munkái egy átfogó tanul—

mány anyagául szolgálhatnóna'k. Anélkül. hogy e helyütt részletesebb tárgyalásukra törekedhetnénk, megemlíthető, hogy ezek többé-kevésbé három fő csoportba sorol—

hatók:

1. a statisztikai szolgálat fejlesztésévei kapcsolatos munkák (emlékiratok, javaslatok, cikkek, könyvek).

2. statisztikai elemzések, 3. módszertani művek.

Keleti egyes, a fenti csoportokhoz sorolható statisztikai munkáiról a magyar hivatalos statisztika fejlődésének a bemutatásakor több alkalommal tettünk emlí—

"* Pesti ny. V Jr 452 old.

298 DR. KENESS£Y ZOLTÁN

tés*t.17 lgy beszámoltunk emlé'kiratairól, a nemzetközi kongresszusok kapcsán vég-

zett munkáiról, élelmezési statisztikájáról. a statisztikai tanfolyamok ügyéről stb.

Úgy véljük. hogy ezek bemutatása a magyar hivatalos statisztika konkrét fejlemé—

nyei kapcsán volt célszerű s természetszerűleg a már érintett munkákra ismételten nem térünk vissza.

Rá kell mutatnunk arra is, hogy aligha lehet Keleti műveit következetesen zköz—

gazdasági és statisztikai munkákra tagolni. Jelen tanulmányban ugyan elkülönítve

beszéltünk egyes közgazdasági műveiről s e részben egyes statisztikai munkáit em- lítjük meg. Ennek oka azonban főleg Keleti közgazdasági tudományos tevékeny- sége jelentőségének a kiemelésében van. Keleti mint közgazdász — megítélésünk szerint — az indokoltnál kevesebb figyelemben részesült az utókor által. Statisztikai tevékenysége nemcsak sokkal ismertebb, de elismertebb is maradt. mint közgazda- ságtudományi hozzájárulása. Ha ennek voltak is objektiv okai. véleményünk sze—

rint legalábbis statisztikatörténeti szempontból Keleti közgazdaságtudományi tevé- kenységét ki kell emelni. Ha más nem is indokolná, már csak az is szükségessé teszi ezt, hogy ezzel is dokumentáljuk az első magyar statisztikusok .,kifelé" for—

duló érdeklődését. A statisztika szűkebb belső kérdésein túlmenő érdeklődés ugyan- is —- amint ez Keletinél is látható volt —— statisztikánk pozitív hagyománya.

Keleti — jelen összefüggésben szűkebben statisztikai jellegűnek tekintett — munkáit e pont bevezető részében három fő csoportra tagoltuk. Az első csoport te- kintetében —— a statisztikai szolgálat fejlesztésével kapcsolatos munkái sorából - az eddig nem érintett mun—káik közül csupán ,,A statistika hivatalos és tudomá-

nyos mívelése" c. 1868. évi értekezését,18 továbbá a nemzetközi statisztikai kong-

resszusokkal kapcsolatos munkáit emeljük ki. Utóbbiakra nézve a Központi Sta- tisztikai Hivatal Könyvtárának említett bibliográfiája jó tájékoztatást ad. itt csak azt említjük meg, hogy Keleti e munkái változatos témakört ölelnek fel (mező- gazdasági statiszti-ka, nemzetközi statisztikai bibliográfia, az egyes kongresszusok áttekintő bemutatása stb.). Jelentős anyagok találhatók ezekben a magyar statisz- tikai fejlődés eredményeiről és problémáiról (a kongresszusok részére készített ma—

gyar jelentés keretében). Keleti egyébként a nemzetközi statisztikai kongresszusok-

ról 1875-ben hosszabb tanulmányt is közölt a Budapesti Szemlében.19 Keleti a kong-

resszusok jelentőségét magasra értékelte: .,. . . meggyőződésem szerint, semmi sem fejleszté úgy a statistika elméletét is. mint ennek gyakorlati, alkalmazott haladása.

vagyis a hivatalos statistika működése és ennek egyik legújabbkori alakja a nem—

zetközi statistikai congressusok".20 Jól látta azonban hiányosságaikat is,amelyelket 1875-ben megjelent könyvében így vázolt: ,,Sokikal inkább mozdították elő a tudo- mányosságot. sokkal inkább fejlesztették a tudományt általában, semmint előbbre vitték —— a miért voltalképen gyülekeztek — az összehasonlító statistikát. És ez ter—

mészetes is. Újabb meg újabb kérdések felvetése, beható tanulmányozásuk és meg- vitatásuk, kiváló férfiak személyes találkozása s az ez alkalommal megnyilt eszme—

csere, lehetetlen. hogy előbbre ne vitte volna a tudományt, melynek zászlóját mindnyája lobogtatá.

De a tényleges határozatok valósitásában már nem együtt működhetett a szó- mos szarkférfiú. ltt az egyéni erő és tevékenység. a szívós kitartás, az otthoni ba—

n Lásd Kenessey Zoltán: A hivatalos statisztikai szervezet fejlődése Magyarországon (Statisztikai Szemle. 1961. évi 8—9. sz. 863—873. old.); A Központi Statisztikai Hivatal adatgyűjtései és kiadványai (Sta—

tisztikai Szemle. 1961. évi 12. sz. 1238—1262. old.)

13 MTA Ertekezések a társadalmi tudományok köréből. I. köt. 6. sz. Pest. 1868. 41 old. (E tanulmány a statisztikai módszertan, illetve tudomány kérdéseivel is foglalkozik, ezért Keleti módszertani művei között is kiemelendő.)

19 Keleti Károly: A nemzetközi statistikai congressusokról. Budapesti Szemle. 1875. évi 306—326. old.

2" Keleti Károly: A gyakorlati statistika kézikönyve. Budapest. 1875. 7—8. aid.

KELETI KÁROLY 299

jokkal és netaláni ellenszenvvel megbirkózni tudó bátorság kellett. mely nem volt meg egyaránt a kongressus minden tagjában. Ehhez járul az egyes kormányok külön czéljai, eltérő törekvéseik, más érdekeik, stb." (24. old.) Keleti azt remélte.

hogy a nemzetközi kongresszusok állandó bizottsága — amely az ő elnöklete alá

került —— a nehézségeket képes lesz áthidalni. Amint Jekelfalussy írta: ,....a kül- föld elfogulatlan tudósai előtt is oly becsben állt, minőre alig-alig tudnánk más példát felhozni. Keleti előkelő szerepet vitt a nemzetközi statisztikai kongresz—

szusokon, melyek működésétől a statisztikai tudomány aranykorának felvirradását várta. Az akkor mindenható vaskanczellár hatalmi szava azonban szárnyát szegte a

sok reménnyel indult és nem kevés sikert mutatott kongresszusoknak."21

Keleti műveinek második fő csoportjába -— a statisztikai elemzések között — az előző fejezetek során még nem érintett munkák egész sora tartozik. Ezek közül itt csak a népességi és népmozgalmi statisztika körébe tartozó számos tanulmányára hívjuk fel a figyelmet. Ezek jelentős része a népszámlálással, illetve az 1869. évi népszámlálással. továbbá az első magyar népszámlálás során nem érintett nem- zetiségi kérdéssel foglalkozott. (Egyik legutolsó tanulmánya is 1890-ben népszám- lálási tárgykörű volt.)22 Népességi és népmozgalmi elemezései természetesen össze—

fonódtak módszertani megjegyzéseivel és vizsgálataival is.

A népességgel kapcsolatos elemzései közül életében nemzetiségi tanulmányai keltették a legnagyobb figyelmet. Ilyen tárgyú művei korában sok elismerést, de sok kontraverziót is kiváltottak.

Keleti nemzetiségi tanulmányairól Jekelfalussy sokatmondó leírása a következő:

,,A megboldogult ravatala fölött Akadémiánk megbízottja ékes szavakkal tolmá—

csalta Keletinek azt az igen nagy érdemét, hogy megdönthetetlen adatokkal be—

bizonyította annak az általánosan elterjedt nézetnek téves voltát, hogy a magyar terméketlen faj, s a lassú kihalás kérlelhetetlen végzetére van kárhoztatva. Keleti megczáfolhatatlonul kimutatta, hogy a magyar még termékenyebb a többi hazai népfajoknál. sőt a legtöbb európai nemzetnél, s ha :közegészségi viszonyaink ren—

dezésével a nagy halálozást, különösen gyermekhalálozást mérsékelni tudjuk, tel—

jes bizalommal tekinthetünk fajunk és nemzetünk jövője felé. Keleti hazafias mű- ködését (: magyar nemzet külföldi ellenségei természetesen folyvást rossz szemmel nézték, s nem szűntek őt silány rágalmakkal illetni, és azt a férfiút. a ki mindig csak az igazságot kutatta, a ki az igazságot, bármíly fájdalmasan esett, mindig bátran kimondta, nem egyszer a statisztikai adatok meghamisításával vádolták.

renegátnak és sovinisztának gúnyoltákfufl

Keleti nemzetiségi tanulmányainak kétségkívül lehet és kell pozítív tartalmat is tulajdonítani. Maga az a tény, hogy a kérdés tényszerű, statisztikai vizsgálatára törekedett, előbbremutató volt kortársai többségének felületes, illuzórikus szemlé- leténxél. Keleti vizsgálataiban általában tárgyilagosságra törekedett. Jól látható ez például abból, hogy Fényes adatait, amelyeket a magyarok arányára nézve túl- zottaknak tartott, nem fogadta el, Ficker adatait viszont lelkiismeretes munka ered- ményeként értékelte. Saját (1870—re vonatkozó) adatait—"! is Fickeréhez álltak köze- lebb. Keleti maga így írt erről: ,,A nemzetben mindazonáltal élt s egyre erősbödött a hit, hogy többen vagyunk, mint (: mennyinek hivatalosan kimutattak, csakhogy ezen semmi kézzelfogható anyagra nem támaszkodó, inkább csak érzelemszülte statistikai sejtelem vagy hit a másik végletre is ragadta nemzetbelieinket.

" !ekelfalussy József: Keleti Károly emlékezete. 1833—1892. Nemzetgazdasági Szemle. 1892. évi Áll—412. old.

" Keleti Károly: A magyar és az osztrák népszámlálás. Nemzetgazdasági Szemle. 1890. évi 487—498. old.

23 !ekelfalussy József: i. m. 237. old.

24 A népiskolai felvételen alapuló becslései.

300 DR. KENESSiEY ZOLTÁN

S az idők jobbrafordultával, a 60-as évek elején, régi hírnevű statistikusunk Fényes, akit startistikoi forráskint szokta volt amagyar ember idézni, csakugyan . iparkodott is emez érzelmet számokban,tolmácsolni. Csakhogy érdemes tudósunk úgylátszik némileg a közhangulat befolyása alatt állott, mert számai ránk magya—

_rokra nézve nagyon is tkedvezőiknek látszanak. Ez főkép a százalékokban nyilat—

kozik, hol a magyar nemzetiséget majd 55 százalékára teszi az összes népesség—

nek, mit fájdalom, ma sem értünk el."25 Keleti, mint irta. ,.szívesen" elfogadta volna

Fényes nézeteit. s őszintén sajnálta. hogy az adatok azoknak ellentmondanak, Fíaker nézeteit elvetette —- adatait azonban nem: Ficker a német faj supreima'tiáját nemcsak nem tagadja, sőt részben dicsőíti; nem szükséges a sorok közt olvasni, hogy a régi telivér centralista osztrákra ráismerjünlk . . . Annál elismerésre méltóbb azonban, hogy el nem tagadva nézeteit. mégis tárgyilagos marad. Adatait részre- hajla'tlanul állítja össze, német alapossággal gyűjti és részletezi, tekintettel van a tényleges és jogi népesség közötti különbözetre s e tekintetben, főleg százalék—

szómitc'isaiban az 1857. eredményekre támaszkodik, a mikor ugyanis a nemzeti- ségek számba nem vétettek; absolut számait pedig csak megközelítőknek mondja

s csupán kereik összegekben közli. !

Mindezt számba véve, Ficker adatait még akkor is [megbízhatóknak tarthatnák,

ha különben is nem járnának oly közel saját kutatásainak eredményéhez, melyek- nek mikénti keletkezése elég részletesen volt bei-mutatva."26

A nemzetiségi kérdéssel kapcsolatos állásfoglalásai azonban sak esetben na-

cionalista jellegűek voltak. Amint ezt Jekelfalussy fogalmazta, távol állt tőle a ,,vacl- magyarság": ,,Való igaz. hogy Keleti szenvedélyes lelkének egész hevével magyar volt. Nevének választásával is erős magyar érzését dokumentálta, mintegy azt akarva kifejezni vele, hogy szíwel-lélelckel csatlakozik Kelet népéhez. Az erős ma- gyarsággal azonban mindig a nyugati eszmék embere párosult benne s a magyar nemzet boldogulását a nyugati czivilizáczió minél teljesebb átvételében (kereste.

Semmi sem volt tőle távolabb, mint a vadmagyarság. Tudjuk, mily erős küzdelmet folytatott a képzőművészeti társulatban. melynek az első nehéz évek alatt állandóan választmányi tagja, sőt támasza volt, azok ellen, kik rosszul értelmezett hazafiság- bál minden áron ellenezték a külföldi festményeknek és szobroknak a társulat tár-

lataiban való kiállítását."27

Ha előnyösen különbözött is kortársai nagy részétől e tekintetben. őszinte ha- "

zafisága mellett — s a .,vadmagyarság" általa történt elvetése ellenére is — polgári korlátaiból eredő nacionalista hibáit is látnunk kell. _

Művei harmadik fő csoportja — módszertani munkái — tekintetében a már

korábban említetteken kívül itt csak egy rövid kiegészítésre korlátozódunik. Keleti

módszertani munkássága — kisebb vagy nagyobb mértékben és mélységben —— a ,statisztika szinte minden lényeges területét érintette. Kiterjedtek vizsgálatai a nép- számlálás kérdéskörétől a szőlészeti statisztikáig, a statisztikai tudomány jelle—

gének az elemzésétől a teleldkönyvek statisztikai jelentőségéig.

Jól látható ez ,.A gyakorlati statistika kézikönyve" c. 1875. évi munkájából is.

E mű —— címével ellentétben -— elsődlegesen a statisztika különféle területeinek a fejlődésével. a számbavételi módozatok-kal, a statisztikai módszertan (korában ak- tuális kérdéseivel foglalkozik. E 220 oldalas könyv első részében — ,,Által-ános is-

meretek" címszó alatt — a következő hét témakört tárgyalta Keleti: A stotistika mi-

25 Keleti Károly: Hazánk és népe. 71. old.

% I. m. 71. aid. A becslési módszer és az eredmények értékelésére lásd: dr. Vukovich György: Magyar- ország nemzetiségi megoszlása az 1870 körüli években. (A Statisztikotörténeti Szakcsoport 1967. majus 23- 25—én Gödöllőn tartott V. Vándorülésén megvitatott dolgozat.)

77 Jekelíalussy József: i. m. 238. old.

KELÉTI KÁROLY 301

velőiről, A statistikai kongressusok keletkezéséről és müködésök irányáról, A sta—

tistika elméletéről és tudományos állásáról, A statistika technikájáról, A szám— és rajzbeli módszerekről, A statisztikai tények alkalmazásáról, A statistikai hivatalokról, szervezetük- és közegeikről.

A második rész (.,A statistika egyes ágai") 15 fejezete az egyes ágazatok a népességtől a hadseregig —— statisztikáját tárgyalja.

Keleti tudományos munkássága — amint ezt talán az előzők is kellően megvilá—

gitottávk —- igen nagy jelentőségű volt a magyar hivatalos statisztika fejlődése szá—

mára. Keleti tudományos igénye és sok esetben messzire pillantó politikai—közgaz—

dasági érzéke sokban hozzájárult ahhoz. hogy a magyar hivatalos statisztika kellő perspektivába ágyazva, a kor nemzetközi szinvonalától el nem maradva tölthesse

be feladatkörét.

PEBIOME

B CBOCM ouepxe aBTop uaAarae'r—Hayueyxo nenTeAbHom'b BblAaEOIgeFOCH npeactamrrenn Benrepcxoü ctatnarnuecxoü Hayxu, OCHOBOHOAOH'iHHKa OTelICCTBeHHO ogmgnanbuoü c'ramcm- eccxoü cwymőm Kapos KeAeTu (i833—1892) B CBeTe ero exonommecxnx 14 e'ramcmuecmtx npousaeaeeuü. floaoaom Hac'romgeü CTa'l'bH RBHAOCD CTOAeTHe co mm Harpamaennn 'rpyzta Kene"! ,,Hama pozmna H ee— napon" malmot? npemncr'i Bcerepcxoü AKaAeMHH HayK.

BTOp nocneaonarenbno uaAaraCT Bamr—leümue a'ranbr Hayvmoro 'reopuectea Kene'ru. B nepaoi'r geo-m anannsnpyc'r ero axonmwuuecxne pram, cpeim KOTOprX ozmo Ha BbIAatOLgHXCH MCC'T npuaazmexmw ynommtytomy Bbllne Harpamaeeaomy npousseaem—im. I/choAHbli'i nynm aTom KaHHTaAbHOYO 'rpyaa COCTaBI/XAH MaTCpHaAbt nepBoíi Bearepcxoü nepenncn HaceAeHHH.

a eno őonbmoü sacwyroü mmaetcn aHaAHB nanabxx 'ramxe n c TOHKH spemm oőlgeCTBeHHO—

exonomneecxoro pasnmnn. _ _ _

B xoae paccrwo'rpeung CTaTuc'ruuecxux 'rpyaos KCAGTH aBTOp nem" xx Ha TpH rpyrmbx:

7. nponasegennx, cassaneme c cosztamtem ;! passzt—mem cta'rncmuecxoü CAYRKÖbI; Z. aHaAn—

Tnuecxue pram; 3. metoaonornvecxne paÖOTbI.

B aamuotxeune aBTop yxaabmae'r, tri-o naytmoe TB.Op'-I€CTBO KCACTH oőAaaaAo prngIM snaueunem c Ta'-um apelma paBBuTus Beurepcxoííi ommgnanbeoi'i arattam-mm, a csomvm aan;- Hioammbmn nonntneecxnmu n' eonoM'nvecngi—x BBFAH/IEMH on oxasaA ÖOAbHIOG coaeiic-rrme Tomy, trroőbi omngnanbean c'ra'mc'mxa pemaAa cnon semen s COOTBeTCTBm—x (: Memaynapozi-

HbIM ypoaHeM csoeííx anoxn. , '

SUMMARY

The study reviews the scientific activity of Károly Keleti (1833—1892), an outstancling representative of the Hungarian statistical science and founder of the statistical office, relying,upon his economic and statistical war—ks. Timeliness of the commemoration is in that 100 years ago in 1872 Keleti's work ,,Our Country and Her Population" won the. grand prize of the Hungarian Academy of Sciences. —- -

The author follows up the main phases of Keieti's scientific career. In the first part of the study his economic works are analysed, of which one of the mostimportant is the prize—

winner one, mentioned above. The starting point was given for this large—scale work by data of the first census of population in Hungary. Greatlmerit-ot this work is that the analysis of the data was carried out also from the point — of view of socio—economic

development. _ ._ —

The author investigates Keleti's statistical works dividing "them' into three main groups: 1. works related to the development of statistical office; 2. statistical analyses;

3. methodological studies.

ln conclusion the author establishes that Keleti's scientific activity had a great im—

portance in respect of development of the Hungarian official statistics; His politico-economic cbncepts, looking into the future, promotecl considerably the official statistics to fulfil its

duties at the international level/of that age. ' ' ,