Keleti Károly a tudós és közgazdász

KELETI KÁROLY A TUDÓS ÉS KOZGAZDÁSZ'É

DR. KOVACSICS JÓZSEF

Megemlékezésemet a tudásról és közgazdászról azoknak a fiatalkori esemé—

nyeknek, élményeknek rövid említésével kezdem, amelyek egész életére. egyénisé- gére döntő hatással voltak.

Mindenekelőtt arról az ifjú Keleti Károlyról szólok, aki 1849 tavaszán beállt a honvéd hadseregbe és részt vett Bern tábornok csapataival az Erdélyi—havasokban folyó ütközetekben. Fogságba esett, ahonnan megszökött. Szülei Alcsutra küldték a főhercegi uradalomba. ltt kapta azokat az impulzusokat. amelyek műveltségét meg—

alapozták, elsősorban közgazdasági szemléletét formálták.

Keleti Károly műveltségére nagy hatással volt korának egyik legtekintélyesebb irója, politikusa Eötvös József. Gyakran megfordult Eötvös József házánál, ahol test- vére. Gusztáv Eötvös Loránd nevelőjeként tevékenykedett. Eötvös József Keleti Ká- rolyt elvhűségéért, bátorságáért, korszerű tudományos nézeteiért igen nagyra be- csülte. Ennek tudható be, hogy Eötvössel mint igazgató—titkár szorosan együttműkö- dött az lparegylet feltámasztására irányuló munkássága során. Eötvös a Politikai Hetilap szerkesztését Keleti Károlyra bízta. Ez a folyóirat a politikán kivül a tudo- mány. a művészet és az ipar érdekeinek is hű szószólója volt. A kiegyezés éveiben teljes odaadással csatlakozott a nemzeti önállóságért küzdők táborához.

Rövid négy esztendeig, 1863-tól 1867-ig volt a Földhitelintézet szolgálatában.

1867 májusában már tanácsosként a Statisztikai Osztály élére állította a magyar kormány. Egy évvel később pedig a Magyar Tudományos Akadémia tagjai sorába választották. Gyakorlati tapasztalatai, tudományos felkészültsége, nemkülönben nagy munkabírása következtében már az 1867—es tanévben megkezdi előadásait a népesedési viszonyokról és a közgazdaságtanról a pesti Tudományegyetemen. Elő—

adásait három éven át tartotta, közben egyetemi magántanárnak nevezték ki. Saj—

nos előadásai félbeszakadtak, amit részben a Tudományegyetem Jogi Karának ál- lásfoglalása váltott ki. Keleti ugyanis azt javasolta Trefort Ágost vallás- és közok- ' tatásügyi miniszternek, hogy létesítsenek számára egy második egyetemi tanári ál-

lást, mert szerencsés dolog az, ha a gyakorlatban tapasztalatokat szerzett tudósok működnek az egyetemen. Trefort a javaslatot megküldte a Jogi Karnak. A testület

azt a véleményt alakította ki. hogy második statisztikai tanszékre nincs szükség. bár

elismerte, hogy a demográfia és a morálstatisztika bővebb tárgyalást érdemelne. Ha fel is állítanák a második tanszéket, akkor is csak pályázat útján lehetne betölteni az állást, ahol minden pályázónak, így a vidéki jogakadémiák tanárainak is esélyt

* Az MKT Stotiszitkoi Szakosztálya Statisztikatörténeti Szakcsoportjánok Kaposvárott, 1983 május 24. és 26. között rendezett XXI. Vándorülése keretében tartott Keleti Emlákülésre beküldött dolgozat.

A tanulmányban a horpadt zárójeles () számok a ,,Keleti Károly műveinek válogatott bibliográfiája"

c. összeállítás (lásd az 1083—1087. oldalakon) sorszámai.

DR. KOVACSICS: KELETI KÁROLY A ruoos 1071

kellene biztosítani. A Kar ugyanakkor támogatta azt az igényt, hogy Keleti Károly a statisztika és a demográfia említett ágait két szemeszterben, heti öt órában adja le

magántanári minőségben.

Sajnálatos tény, hogy Keleti Károly a visszautasítás után fokozatosan beszüntet-

te egyetemi működését. Felszabaduló idejét a statisztikai hivatalnak és a közgazda-

ságtudománynak szentelte.

Keleti munkái maradandó értékű alkotásai a magyar statisztikai tudománynak.

Munkássága azt a korszakot fogta át. melyben a naturálgazdálkodást a pénz— és tőkegazdaság váltotta fel, megindult az ipar, a kereskedelem és a közlekedés fej- lesztése és a modern államháztartás szükségleteinek a felismerése is egyre világo—

sabban kifejezésre jutott. A föld- és birtokrendezési kérdések mellett a pénz- és hi—

telügy, az adó, az áruforgalom és a jövedelem kategóriái ebben az időszakban ke- rülnek megvilágításra.

A magyar közgazdasági gondolkodás előfutárai. Berzeviczy Gergely, Széchenyi

István után méltán kap kitüntető helyet a Hunfalvy János által fémjelzett Statistikai

Közlemények, a későbbiekben Keleti Károly társszerkesztésében megjelenő Statis- tikaí és Nemzetgazdasági Közleményekben feltűnő nemzedék.

Az a felismerés. hogy a statisztikai adatok begyűjtésénél és feldolgozásánál a modern nemzetgazdaság elveit és igényeit kell zsinórmértékül alkalmazni. akkor tel- jesedett ki, amikor Keleti Károly lett a Statístikai és Nemzetgazdasági Közlemények

társszerkesztője.

A szerkesztő bizottság — amelynek tagjai voltak: gróf Dessewffy Emil, Korizmics

László,, Csengery Antal, Galgóczy Károly, Hunfalvy János, Kautz Gyula, Konek Sán- dor,'Weninger Vince, Barsi József, Keleti Károly, Szathmáry Károly, Tormay Károly és Trefort Ágoston — úgy döntöttek, hogy a közleményekben a nemzetgazdaság körébe vágó kérdésekkel tüzetesebben kell foglalkozni.

A Statistikai és Nemzetgazdasági Közleményekből 1871—ig 8 kötet jelent meg 65 nagyobb tanulmánnyal és több kisebb közleménnyel. Meghaladná e rövid meg- emlékezés kereteit a Közlemények behatóbb ismertetése. ezért csupán az elmondot—

tak alátámasztására néhány tanulmányt emelünk ki. Itt jelent meg Keleti Károlynak ,,Magyarország külforgalmáról" (118) szóló értekezése, melyben a külkereskedelmi statisztika megszervezésének fontosságát. jelentőségét fejti ki: ... . . arra nézve, hogy külforgalmunk összes képét megkapjuk, szükséges tudnunk a szállító vállalatok ma- gyarországi állomásain mennyi és miféle áru adatott fel? A feladott áruból mi ra- katott le az ország határain belül. és mi vitetett azon túl? a leadott áruk közül mi származik az ország határain túlról ..." ((118) 182. old.) Keleti a továbbiakban érinti a belkereskedelmi statisztika létrehozásának a fontosságát is az ország gaz- dasági életének figyelemmel kísérése szempontjából. A Közleményekben jelent meg az első bányászati statisztika, Hunfalvy János tollából.1 Ha még két fontos közgaz- dasági tanulmányt kiemelünk, egyet Lónyay Menyhért tollából az úrbérrendezés és tagosítás állásárólz, valamint Konek Sándor tanulmányát a földbirtokstatisztikáról3,

% úgy véljük, sikerült megvilágítani azt a célkitűzést. amit a szerkesztő bizottság Ke- leti Károly vezetésével követett.

Míg a Statistikai és Nemzetgazdasági Közleményeket szerkeszti, sorban jelen-

nek meg könyvei, nagyobb tanulmányai. 1863—ban jelent meg a ,,Különvélemény az

i A magyar korona területének bányászata. Stati'stikai Közlemények. Pesten. 1862. Harmadik köt. 161—

230.; Negyedik köt. 47—55. alaki

2 Az úrbérrendezés tagosítás—ügyének állása Magyarországban. Statistikai és Nemzetgazdasági Köz- lemények, Pesten. 1865. Első köt. 5—72. old,

3 A földbirtok statistikája Magyarországon, tekintettel Csehország ebbeli törekvéseire. Statisztikai és Nemzetgazdasági Közlemények. Pesten. 1866. Második köt. 3—43. old.

1072 DR. KOVACSICS JÓZSEF

alföldi nyomor enyhítésére nézve" (61) című tanulmánya, 1865—ben a ,,Nemzetgaz—

daság és társadalmi tudomány" (71), 1868-ban jelent meg ,,A telekadó és kataster"

(30) című könyve. .,Hazánk és népe" (63) című munkájáért 1872—ben Wenczel Gusztávval megosztva az Akadémia nagydíját kapja,

Közben modem statisztikai hivatalt szervez, bekapcsolja a magyar statisztikát a nemzetközi statisztikai tudomány vérkeringésébe.

1865-ben jelent meg ,,A Balkán—félsziget némely országai— és tartományainak közgazdasági viszonyai" (78) című nagy munkája, amelyet az 1885. évi Budapesti Általános Kiállítás alkalmából irt. Ebben a következőket írta:

,,Közvetlen fontossággal reánk az bír: milyen ez országok és áilamrészek termelési, milyen fogyasztó képességük? Mennyiben fedezhető emez saját termelvényeinkből; mennyire fordit- ható amaz akár saját termelésünk kiegészitő részeül. akár kereskedelmi forgalmunk öregbí- tésére a nyugat felé.

Öszintén és nyíltan szólva: tért akarunk, tért kell foglalnunk a szomszédunkká vált eu- rópa vagy közel ázsiai kelettel, és nyugati civilisatiónkat tekintve talapzatul, versenyre kelni a nyugat ama részével, mely keletre már is behatolt, vagy ott minrovásunkra további fogla—

lásokat tenni készül." ((78) H. old.)

Az ipar nélküli balkáni államok és az iparosodó Magyarország kereskedelmi problémáit Keleti világosan, kitűnő közgazdasági érzékkel ragadta meg egy év- századdal ezelőtt, és mutatott külkereskedőinknek sok tekintetben ma is követendő

utat.

1892—ben újra elnyeri a Magyar Tudományos Akadémia nagydíját. ezúttal ..Ma- gyarország népességének élelmezési statistikája physiológiai alapon" (66) című munkájáért.

Keleti nemcsak a gazdaságstatisztika fejlesztését tartotta fontosnak. Jól látta, hogy a munkaerőre. az iskolázási és közművelődési viszonyokra vonatkozó informá- ciók is nélkülözhetetlenek a társadalmi haladáshoz. Ezért szorgalmazta a népszám—

lálás megszervezését, az oktatási, valamint a morálstatisztika megteremtését.

Azt is csak elismeréssel említhetjük, hogy magáévé tette annak a haladó. or- szágismertető irodalomnak a törekvéseit, amely Vályi, Dóczy, de főleg Magda és Fényes munkássága nyomán a magyar falu és magyar parasztság elmaradottságá- nak a bemutatásával a polgári átalakulósért szállt sikra. Keleti azonban tovább ment koncepciójában a helységnévtári irodalom szerzőinek elképzeléseinél. ,,Vala- mint az ország történelme a község történelmén alapul és abból egészül ki, úgy a társadalmi statistikának is (: községig kell elágaznia Végre a községig le—

hatoló társadalmi jellemképnek alig van még itt—ott nyoma. Pedig ily helységi sta- tistikán alapul kiválóan az ,orszógisme' a szó legteljesebb értelmében, s ily

részletig ható országisme viszont a társadalomról szóló tudomány leggazdagabb,

legtisztább forrása" vallotta W. H. Riehllel teljesen egybehangzóan. ((63) 4. old.)

A közigazgatás legkisebb egységeinek a megismerése mellett a megyék tanulmá- nyozását sürgette. E célkitűzés vezérelte, amikor a megyeiimonográfiák kiadását szorgalmazta, és ezt a célt kívánta szolgálni a területi statisztikai hálózat megszer—

vezésével is. Keleti világosan látta, hogy ,.Csak a tényleges állapot folytonos és be—

lyes ismeretén alapul a jó közigazgatás . . ." ((63) 454. old.)

A 60. életévét meg nem élt tudós gazdag életművet hagyott maga után. Az a Keleti Károly. aki 1862-en még fordítások útján ismerkedett a modem közgazdasági tanokkal (ekkor fordította le Baudrillart ,.Manuel de L'Éc0nomie Politigue" (136) cimű munkáját, élete végén elemző képét adta a magyar közgazdasági életnek. Ebben természetesen nagy segítséget nyújtott az a hivatal, amelynek európai hírű munkája

ugyancsak összefonódott Keleti tervező, szervező elképzeléseivel.

KELETI KÁROLY A TUDÓS ES KOZGAZDASZ

1073

A

STATISTIKA

HIVATALOS ÉS TUDOMÁNYOS

MIVELÉSE

KELETI KÁROLY.

anxLuő TAGTÓL.

PEST,

EGGENBERGER FERDINÁND AKAD. KÖNYVKERESKEDÉSÉBEN.

1868.

Keleti Károly akadémiai székfoglaló értekezését tartalmazó kötet belső címlapja

9 Statisztikai Szemle

1074

DR. KOVACSICS JÓZSEF

Keleti világosan felismerte, hogy Magyarországon a közgazdasági elvek és né- zetek az egész XlX. század folyamán a legszorosabb kapcsolatban álltak a közjogi és politikai nézetekkel. Az alkotmányi és politikai érdekek mindig a közgazdasági és anyagi érdekek elé helyeztettek. Mindez nem kis mértékben hátráltatta a gazdasági haladást. ,.Belső viszonyaink rendezése pedig —— foglalta össze megállapítását — nem a politikai, hanem a művelődési és anyagi kérdések minél megfelelőbb elin- tézésétől függ." (63) 456. old.)

Keleti pénzügyi nézeteiben a francia Bastiat—t követte, aki ..Les harmonies éco—

nomiaues" (Párizs, 1850) című világhírű munkájában az Osztrák—Magyar Monar- chiára nézve bankdecentralizációt követelt.

lparosítást követelő munkáiban következetesen a nemzeti elemek erősítésére törekszik.

Usszefoglalásként megállapíthatjuk, hogy Keleti Károly könyvei, tanulmányai. a Tudományos Akadémia keretében és az egyetemen tartott előadásai, a Statistika és

Nemzetgazdasági Közlemények létrejötte, az ezekben publikált tanulmányok mind—

megannyi serkentést és ösztönzést adtak a magyar közgazdaságtudománynak és statisztikai tudománynak. E sokoldalú támogatás világraszóló eredményét ékesen bi-

zonyította az 1876-ban Budapesten tartott lX. Nemzetközi Statisztikai Kongresszus,

melynek során a legnagyobb külföldi szaktekintélyek is úgy nyilatkoztak, hogy még egyetlen statisztikai kongresszus sem volt tudományos vonatkozásban úgy előkészit—

ve. mint a budapesti. Végül ki kell emelnünk azt a körülményt is. hogy a kor tudo—

mányos színvonalán álló statisztikai hivatal megteremtése is nagyrészt az ő munkás- ságához fűződik.

Keleti Károly nemcsak mint tudós. mint statisztikus és közgazdász volt kiemelkedő személyiség. szinte minden munkájának jelentős a politikai tartalma is. Politikai ta—

nításai külön tanulmányt érdemelnének. Ehelyütt csupán azt a mélyenszántó böl- csességet emeljük ki. amit a ,.Hazánk és népe" befejezéseként ((63) 456. old.) meg- fogalmazott: ,.A tanulás az. mely művel, a munka az, mely gazdagít. Ezért kell összes törekvéseinket művelődésünkre; összes munkásságunkat anyagi jóllétünk fokozására fordítanunk. Feladataink legnagyobb része társadalmi téren várja üdvös megoldá- sát; csak ha politikai küzdelmeink czéljául társadalmi fejlődésünket tűzzük. és e czél felé törekszünk minden kifejthető erőnkkel és soha nem lankadó eréllyel, csak akkor remélhetjük, hogy boldogulni fog és megelégedett lesz hazánk és népe."

Születésének 150. évfordulóján arra a kiváló tudósra és közgazdászra emléke-

zünk, akinek a munkássága máig világító fáklya hazánk közviszonyainak megisme- V

réséhez.

PE3lOME

B p.axnaAe, npoumam—roM a paMKax MéMópuaanoro aacenannn Ha cocronsmeücn 24—

26 max 1983 min 3 Kanomaape XXl ablesmloü ceccmi Cekuuu no ncmpun ctamcwm Cra—

'ruCTw—reCKoro orneneuua BeHrepcxoro akouomnuecxoro oőuecraa, aarop ornae'r nemm-noe namam Kapos Kenem KaK yueHoro-akonomucta, oc—raaaamero prrmoe Taopueckoe Hacne—

nme.

B one noxaaa-raopuecxoro paaan'mn Kene-m aa'rop oőpamaercn n nomoum öuorpa—

cpuuecnux Aaunmx, nomepxuaas cpenu aux 're CPBKTOpbl, KOTOpble umenu anyum-me ua ero akonommecnue Barnum u 'rpyAu.

Ha npumepe Hecxonsmx myunamen'ranbusrx npousseneuuü no axouommecxoü cvamc—

Tune, nmeioumx Takme " nonnmaemuü a mupoxom cmsrcne akonommecmü xapamep, aarop

TUDÓS ES KÓZGAZDÁSZ

1075

l'lOKö3blBaeT crpemneHMe Kene'rn K CO3A6HHIO B BeHrpnw CMhbHOI'O, CaMOCTOHTeanOI'O, OC-

HOBblBalOl-ILGI'OCS! HB KOHerTHle (paK'rax SKOHOMHHeCKOrO Mhrmneuus, Koropoe SEOAHO SBHH- Mae'l' HeTKyl-O l'lOI'IHTH'fleCKYI'O nosnumo " B OTHOLUeHHH K Dől-LleCTBeHHO-3KOHOMHHeCKOMY HO- nemei-lme CTpőHbl.

SUMMARY

The study submitted to the 215t ltinerary Session of the Group of History of Statistics.

Statistical Section of the Hungarian Economic Society held at Kaposvár from 24 to 26 May 1983,

devoted to the memory of Károly Keleti, presents the figure and oeuvre of Keleti, econ- omist dnd scholar. as most important characteristics of his ample career.

In order to follow up Keleti's intellectual development the author had recourse to his biogrophycol emphasizing the facts which influenced Keleti's activity in economies.

Relying on some fundamental works in economic statistics and in economies, in wider sense, the author shows Keleti's efforts to give rise to a well founded. independent economic way of thinking based on factual information which was. at the same time. not without of alignment to the socio—economíc conditions of the country.

9—