Keleti Károly centenáriuma. Megemlékezés Keleti Károlyról

(1)

11. szám. -———895— l933

szúró, majdnem zord tekintete, inkább me- lankólikus, de akarást és elmélkedést tanu—

sító kifejezést adott arcának. Előkelő ter- mészet volt.

Érdekesen megvilágítja Keleti tárgyila-

gos gondolkodását, amit Fényes Elekről tar- tott emlékbesze'dében mond, akit 1848—ban a magyar kormány az akkor szervezett statisztikai hivatal élére állított, de 1867—ben a sta- stisztikai hivatal újraszervezése alkalmával mellőzött, Keletit nevezvén ki a hivatal főnö—

kének. ,,Életem egyik igen kínos perce volt, midőn az ősz férfiú először cllátogatva hi- vatalomba, leplezetlenül kifejti velem szem- ben abbeli igénytartását, hogy az én hivatali állásom voltaképen őt illeti s az én helyemen tulajdonképen neki kellene ülni.

Meg valék lepve, de néhány másodpercnyi szünet után megnyugtatá őt azon őszinte nyilatkozatom, hogy kész vagyok bármely percben lemondani az ő javára hivatalom—

ról, melyet nem én kerestem, hanem amelyre Gorove, az akkori kereskedelmi mi- niszter úr hívott meg, ha a kormány bizal- mát [a kinevezésre ő kinycri". (Értekezések a Társadalmi Tudományok Köréből. V. K. I.

sz. 1878. 4. l.). —— ,,K—eserű és szomorú lehe—

tett a koros ugyan, de erőteljes és még munkabíró férfiúra nézve, hogy az ország mintegy elfeledni látszott korábbi érdemeit és —— visszaállíttatván a jogfolytonosság ——

csak ő reá, nézve maradt az megszakítva s a mely helyet ő két évtizeddel ezelőtt hiven betöltött, arra egyáltalán ismeretlen. iro- dalmi működése szerint is vele arányba, nem hozható liatalabb férfi állíttatik." ill. 0.)

Fényes Elekről mondott emlékbeszéde egyébként is bizonyítéka annak a nemes tár—

gyilagosságnak, mellyel mások érdemeit el—

ismerni tudta. valamint ama szomorít tény átérzésének, hogy a haza és tudomány terén tett legértékesebb munka sem nyujt biztosítékot a megfelelő elismerés iránt, sőt még a kenyérgondtól és nyomortól való sza- badulás iránt sem.

Keleti Károly kora óta a statisztika, dacára a bekövetkezett végzetes politikai és pénzügyi összeomlásnak, jelentős haladást tett. Elmélete mélyült, technikája finoimult, alkalmazása bővült. De e haladást meg—

könnyítette, hogy statisztikánk alapszerve- zete szilárd alapon nyugszik, irányeszméjev korrekt. Ez pedig Keletinek, a hivatalos statisztika első szervezőjének, érdeme.

A statisztika munkájának legfőbb tör—

vénye az igazság. És Keleti dicséretére mondhatjuk, hogy ő a statisztikai szolgálat szervezésénél, az adatok feldolgozásánál mindig is legfőbb törvénynek ismerte el az igazságot és annak megfelelően irányította a hivatal munkáját. A magyar statisztikai hivatal soha hamis, vagy hamisított adatot nem bocsátott világgá mások megtéveszté—

sére, mások kárára, még a magyar nemzet érdekében sem. És az igazsághoz való szi- gorú ragaszkodásának következménye, hogy ez a felfogás dogmaszerű hagyománnyá vált a magyar statisztikai szolgálatban, még akkor is, mikor egyik—másik nemzet e te——

kintetben a legrosszabb példát adva, teljesen aláássa a statisztika tekintélyét és komoly——

ságát.

Keleti szilárd alapra fektette a magyar hivatalos statisztikát, melyen az a századok és balsors viharának ellen fog állani, min—

dig tudást, igazságot, hazaszeretetet hir—

detve.

Keleti Károly a magyar hivatalos statisz—

tika első szervezője mai centenáriumán, a tudomány és a nemzet szolgálatában telje- sitett gazdag termésű munkásságának és kiváló érdemeinek kijáró hála és elismerés jeléül teszem le ezen hódolatteljes meg—r emlékezéssel a magyar tudományos és hiva—

talos statisztika ma itt egybegyűlt képvise- lőinek nevében a nemzet habérkoszorúját.

A közönség élénk tetszésnyiivánítása után;

Kovács Alajos dr., a Központi Statisztikai Hivatal elnöke Keleti Károlyról, mint hivatali elődjéről emlékezett meg a következő megkapó beszéddel:

Kovács Alajos dr. : Megemlékezés Keleti Károlyról.

Úgy érzem, nem múlhatik el ez a nap anél—

kül, hogy mi hivatalos statisztikusok külön is ki ne fejezzük mélységes hálánkat és tisztele—

tünket annak a férfiúnak emléke előtt. aki a Központi Statisztikai Hivatalnak megalapítója, megszervezője s több mint két évtizeden át igaz- gatója volt. Azok után a szép szavak után, amelyeket Földes Béla őexcellenciája szájából hallottunk, s amelyek mesterien jellemezték Keleti Károlynak egész tudományos és hivatali munkásságát, nem lehet feladatom, hogy újból

végigtekintsek azon a szinte szizifuszi munkán, amelyet Keleti Károly végzett, mig megszervezte a statisztikai hi'atalt, amely elsősorban neki köszönheti, hogy kiizigazgatásu-nsknak és tudo—

mányos életünknek egyik kimagasló intézmé- nyévé vált. Utódai az igazgatói székben, akik.

szintén kiváló és elismert tudósok voltak, a tu—

dománv haladásához és a társadalmi és közgaz- dasági e'let követelményeihez képest tovább fej-' lesztették a statisztikai hivatalt, de ővé marad az örök érdem. hogy ezt a fejlődést az alapok

(2)

l 1. szam. —— 896 __

1933

lerakásával és a haladás biztosításával lehetővé

A Elie. ; * ;

; Több mint 40 esztendeje, hogy Keleti Károly munkaerejének, alkotóképességének teljében az örö—klétbe költözött. Mi, fiatalabb nemzedék, már nem voltunk abban a helyzetben, hogy szemé- lyesen ismertük volna őt és közvetlen közelből láthattuk volna munkásságát. Mi azzal a cso- dálattal és mélységes tisztelettel tekintünk a

"Statisztikai Hivatal tanácstermében lévő arc- képére, mint ahogy az ősi kastély mai lakói tekintene-k kiváló őseik páncélos, vagy dísz- magyaros képmására. Az ő nemes alakja min—

denkor példakép marad előttünk és azt a tisz—

tteletet és hálát, amelyet iránta érezünk, igyek—

szünk a mi utódainkra is átörökíteni. Ennek a nemes célnak szolgál a mai ünnepség is.

Ezzel be is fejezhetném felszólalásomat. De Keleti Károly élettörténetében és munkásságá- nak ismertetésében megragadott két körülmény, amely gondolataim továbbfűzésére késztet. Keleti Károly tipikus példája a magyar föld és a ma—

gyar nyelv beolvasztó és átalakító erejének. Apja Drezdából bevándorolt német festő, akinek csa—

iládi neve Klette von Klettenhof volt: s akinek családja tisztviselőket és katonatiszteket adott

*Szászországnak. Keleti Károly apja fia születé—

sének iidvejében a Pozsonyban lakó József nádor családjánál mint rajztanár volt alkalmazva. Ke- leti Károly családja körében —— anyja is po- 250nyi német leány volt —— tés gyermekéveiben Budán is úgyszólván csak német szót hallott, mégis izzó fajszeretettől áthatott magyar em—

berré vált. Fiatalos lelkesedésében 16 éves korá- ban honvéd tüzérnek áll be és Végigküzdi a sza- badságharcot. Ez a fajszeretete megnyilatkozik

"magyar nevének választásában és akkor is, amikor mint statisztikus legfőbb gondjának azt tartja. hogy népszámlálás híján megállapítsa a magyarság számát. bebizonyítva azt, hogy a magyarság nem kihaló faj, amint azt ellensé—

_geink állítják. hanem éppen ellenkezőleg, leg-

Kenéa

Öszinte hálával köszönöm meg Kovács Alajos LÖméltóságánxak nagy hivatali elődjét melegen

méltató, tömörségükben is sokat mondó szavait,

Földes Béla őexcellenciájának pedig azt az oku-

lást és gyönyörűséget, amelyet a tárgy szuverén ismeretével és szívbéli szeretettel készült tanul- mányának előadásával mindnyájunknak szer- zett. Megszilárdította bennünk a tudomány ha—

talmában való bizakodást és szemléltetővé tette Carlyle nagy tanításának igazságát: ,,a mult is egyik tényezője a nemzetek hatalmának". Ha méltóan éltek: az elhanyatlott nemzedékek nem mnyésznek el nyomtalanul. Példájukból tanul—

fejlődésképesebb valamennyi nemzetiség között, amely ebben a hazában él. Ezen az alapon is megvan tehát a jogcíme ahhoz, hogy ebben az országban vezető legyen. _ _, ,

Ma bizonyos tekintetben hasonló időket

élünk, mint a mult század hetvenes éveiben-, amikor Keleti ilyen irányú munkásságát kifej—

tette. Trianon szétszakította, darabókra tépte nemcsak az országot, de magát a magyar faj—

tánkat is, Ma épp úgy nincsenek pontos ,mérő- eszközeink arra, hogy a magyar faj egyetemé—

nek fejlődése't figyelemmel kísérhessük, mint Keleti működésének első idejében nem voltak.

Most épp úgy számítgatásokra vagyunk utalva, ha meg akarjuk állapítani a magyarság szá—

mát, mint ahogy Keleti is csak kerülő úton jut- hatott wahhoz. Nem a statisztika tudománya maradt el, amely nálunk éppen ebben .az irány- ban fejlődött ki a legmintaszerűbben, hanem akadálya ennek az eldarabolás, az egység meg- bontása és kiváltképen ellenségeink rosszakarata és elnyomási vágya. A magyarság egyharmada ma kisebbségi sorban él olyan elnyomás és ki- pusztítási szándék alatt nyögve, aminek az ürü—

gyével országunkat a háború után feldarabol- ták. Holott mi valósággal becéztük nemzetisé- geinket. különben Keleti Károly a Hazánk és Népé-ben nem fakadhatott volna a következő szavakra: Hazánkban a nemzetiségi kisebbség ürügyül szokott használtatni monopolisztikus előjogok és kiváltságok élvezésérel

Keleti Károlytól kell vennünk az ihletet, az izzó fajszeretetet, hogy az ő művét most a vál- tozott körülmények között változatlan lelkese- déssel folytassuk. Az önismeret erőt ad, a csüg- gedőkbe is bátorságot önt, az erő tudata pedig biztosítéka a jobb jövőnek. ügyünk győzelmé—

nek. Az ő szelleme legyen irányító a ránk szia—

kadt sötétségben. Áldás emlékére!

A nagy tetszéssel fogadott megemlékezés után Kenéz Béla dr. az ülést e, szavakkal zárta be:

Béla dr. : Zárssó.

nak, tudásuk és tapasztalatuk ,kineseiből gazda—

godnak a nyomukba lépő ivadékok s az elődök—

től lerakott alapokon tovább építik, fejlesztik és diadalraviszik a tudomány és a tudomány által szolgált nemzet szent ügyét. Köszönjük

Öc—xcellenciájának, hogy Keleti Károly méltatá-

sával és a saját élete példájával elevenebbé tette bennünk ezt a tudatot, amelynek fenntartó és buzdító erejére a magyarnak nagyobb szüksége van ma, mint volt bármikor. Rendületlen hittel tudományunk multjában is gyökerező nemzeti jővőnkben és ismételt köszönettel a közönség megtisztelő megjelenését, az ülést bezárom.