Statisztikai híradó

(1)

STATISZTIKAI III'RADO

SZEMÉLYI HíREK

Címadományozás. A Központi Statisztikai Hi—

vatal elnöke Haasné Kirchkeszner Magdolnának, a KSH Veszprém Megyei Igazgatóság tanácsosának, tartósan kiemelkedő munkája elismeréséül február l—jei hatállyal, Pap Imrének, az Informatikai főosz- tály fótanácsosának, tartósan kiemelkedő munkája elismeréséül február l—jei hatállyal, Tófalty József—

nénck, az Adatgyűjtés és módszertani koordinációs főosztály főtanácsosának, kiemelkedő szakmai te—

vékenysége elismeréséül

CIMZETES FÖTANÁCSOSI CIMET;

Győr/ci Ildikónak, az Informatikai főosztály főtaná—

csosának, kiemelkedő szakmai tevékenysége elis- meréséül, és dr. Szlvós Péternek, a Nemzetgazdaság statisztikai főosztály titkárának

STATISZTIKAI TANÁCSADÓ CIME'I' adományozott. A Központi Statisztikai Hivatal elnö—

ke dr. Hűttl Antóniának, az elnöki főosztály főtaná- csosának 1996. április 1 S—ei hatállyal a

STATISZTIKAI FÓTANÁCSADÓ

címet adományozta.

!

A Központi Statisztikai Hivatal elnöke Mada—

rász Istvánnét, a KSH Pest Megyei Igazgatóság osz—

tályvezetójét a statisztikai szolgálatban végzett há-

rom évtizedes példamutató szakmai tevékenységé- ért eln'o'la' dicséretben részesítette.

Megbízás — Felmentés. A Központi Statisztikai Hivatal elnöke 1996. január l-jei hatállyal megbízta dr. Vukovich Gabriellát a Népszámlálási főosztály vezetésével; dr. Marosi Lajost a Tájékoztatási fó—

osztály Területi tájékoztatási osztálya vezetésével.

A Központi Statisztikai Hivatal elnöke dr. Szívás

Pétertől 1996. február 15-ei hatállyal az Életszlnvo—

nal és emberi erőforrás statisztikai főosztályon fő—

osztályvezető—helyettesi feladatok ellátására adott megbízását visszavonta.

A Központi Statisztikai Hivatal elnöke Meeke!

Sándomét 1996. május l—jei hatállyal megbíua az Elnöki főosztályon a főosztályvezetői—helyettesi feladatok ellátásával; dr. Pozsonyi Pált, a Nemzetgaz—

daság—statisztikai főosztály főosztályvezető-helyet- tesét, a Makrogazdasági elszámolások osztályveze—

tőjét további intézkedésig 1996. április lS—ei ha—

tállyal megbízta a Nemzetgazdasági—statisztikai fő- osztály vezetésével; dr. Probáld Ákost 1996. május 1—jei hatállyal megbízta a Szolgáltatás statisztikai főosztály vezetésével.

A Központi Statisztikai Hivatal elnöke dr. Hüttl Antóniától l996. április lS—ei hatállyal visszavonta a Nemzetgazdaság-statisztikai főosztály vezetésére

adott megbízását; dr. Probáld Ákostól 1996. május

l—jei hatállyal visszavonta a Szolgáltatás statisztikai főosztályon a főosztályvezető—helyettesi (és a Köz- lekedés statisztikai osztály vezetésére adott) megbí- zását.

SZERVEZETI KÉREK — KÖZLEMÉNYEK

EUROSTAT-biznttságl i'tlés Luxemburgban.

1996. április 18. és 19. között Luxemburgban ren—

dezték meg az EUROSTAT által 1994 óta évente összehívott ún. Steering Committee ülését. Az ülés

központi témája a rendszeres adatszolgáltatás elő—

térbe helyezése volt. Ez egyelőre az EUROSTA'I' dokumentumaiban első ízben .,accession" országok—

nak nevezett öt országra —— Csehország. Lengyelor—

(2)

STATISZTIKAI HIRADÓ 371

szág, Magyarország, Szlovénia, Szlovákia — terjed ki. A Bizottság megerősítette annak a négy fő sta—

tisztikai területnek a kijelölését, amelyek elsőként integrálódnak az EUROSTAT-adatgyújtésbe. Ezek közül elsőbbséget kap a makrogazdasági mutatók rendszere. A Bizottság a továbbiakban hangsúlyozta az EUROSTAT kizárólagos szerepét a szervezetbe áramló statisztikák tekintetében, majd elismeréssel szóltak a magyar — alsósorban a területi és a mező—

gazdasági — statisztikai tevékenységről és együtt—

müködésról.

Az ülésen részt vevö magyar küldöttséget dr.

Katona Tamás, a Központi Statisztikai Hivatal elnö- ke vezette. Tagjai dr. Szilágyi György, a KSH főosz—

tályvezető—helyettese és Pál Sándorné a KSH osz- tályvezetóje voltak.

Az Európai Unió Magyar Társulási Bizottság l996. március 22-én, Brüsszelben tartotta 4. ülését.

A résztvevő magyar küldöttség vezetöjedr. Gott-

fried Péter, az Európai Ugyek Hivatalának vezetője

volt, a Központi Statisztikai Hivatalt dr. Szilágyi György főosztályvezető—helyettes képviselte. Fel—

szólalásában vázolta az 1997 utáni időszakban le—

bonyolítandó statisztikai programokkal kapcsolatos problémákat, és hangsúlyozta a szorosabb koordiná—

ció fontosságát. Sipke Brouwer, az EU küldöttségé—

nek vezetöje ismertette az EUROSTAT belsö jelen—

tését, és elismerései szólt a magyar Központi Sta—

tisztikai Hivatallal való együttműködésről, majd a további feladatokat vázolta.

Az Európai Statisztikai Társaság képviselői—

nek találkozóját 1996. március 23-án tartották Pá—

rizsban, a Francia Statisztikai Társaság rendelkezé- sében. A tanácskozás célja a statisztika és a statiszti—

kai társaságok szerepének és az egyes országok kor—

mányaihoz és a nemzetközi szervezetekhez fúzódó viszonyának tisztázása volt, Szó volt a hivatalos sta — tisztika fogalomkörének értelmezéséről, az együtt—

működés módjáról és eszközeiről, valamint a .,kvali - tásos" statisnikai munkával kapcsolatban a képesí—

tés és az oktatás szerepéről. Az értekezlet résztvevői javasolták egy új szervezet, az Európai Statisztikai Társaságok Enökei Bizottságának megalapítását a magas szintű kapcsolattartás binosítására.

Az ENSZ EGB Statisztikai Osztálya és az EU- ROSTAT közösen készíti elő a 200l körül esedékes népszámlálások és lakásösszeírások ajánlásait.

Ezzel kapcsolatban 1996. április 22—25. között tanácskozássorozatot rendeztek Luxemburgban, amelyen a Hivatalt dr. Vukovich Gabriella, valamint meghivott szakértőként és felkért hozzászólóként

Rózsa Gábor képviselte. A hozzászólás a következő népszámlálások Kelet— és Közép-Európa országai- ban való előkészítése helyzetének rövid ismertetését tartalmazta az adott országoktól kért információk alapján.

A kétnapos plenáris ülést munkacsoport—ülés követte, ahol az összeírásra kerülő személyek és ia—

kások földrajzi ismérveit, valamint a népszámlálások módszertani alapkérdéseit és az adatok közzététe—

lére vonatkozó fejezeteket dolgozták ki a résztve—

vók.

Megjelent a Magyar Statisztikai Zsebkönyv '95. című kiadvány, mely ez évben is az első átfogó tájékoztatást nyújtja az előző év társadalmi és gaz—

dasági folyamatainak alakulásáról. A tájékoztatást számos grafikon is segíti.

A Zsebkönyv elsó része a társadalmi jelzőszá—

mokat tartalmazza, tehát a népesség és a foglalkoz- tatottság alakulásáról, a háztartási jövedelmek és fo—

gyasztás nagyságáról, az egészségügy és szociális ellátás, valamint az oktatás és kultúra helyzetét-ól.

A kiadvány második része a gazdasági jelzö—

számokat mutatja be, ezek között a gazdasági szer—

vezetek alakulását, átalakulását, illetve megszüné—

sét, az egyes gazdasági szektorok gazdasági adatait, a szolgáltatások szférájának teljesítményét. Külön rész foglalkozik nemzetközileg összehasonlítható adatokkal. Az egyes számok értelmezését módszer—

tani leírás segíti.

(Magar Statisztikai Zsebkönyv '95. Központi Sta—

tisztikai Hivatal. Budapest 1996. 292 old.)

Az Európai Unió a számok tükrében. A Köz- ponti Statisztikai Hivatal 1992—ben —- a nyugat euró—

pai régió iránti érdeklődés kielégítésére -— A Közös Piac és Magyarország cimmel kiadványt készitett.

amelyben a ,,tizenkettek"—et mutatta be a statisztikai adatok tükrében. A kiadvány e korábbi adatösszeál—

lítás folytatásának is tekinthető. Aktualitását az el—

múlt években bekövetkezett jelentős változások in—

dokolják: Magyarország az Európai Unió társult tagjává vált, s elérhető közelségbe került a teljes jo- gú taggá válás is. 1995—ben az EU—országok köre lS—re bóvtilt, s ebben a kiadványban már az új tag—

országok adatai is szerepelnek.

Az adatok elsösorban EUROSTAT és OECD forrásból származnak, s e szervezetek módszerta—

nán és csoportosításain alapulnak. A táblák végén - ahol a mutatók számításának hazai módszertana nem tér el a nemzetközi szervezetekétól — összeha—

sonlítás céljából Magyarország adatait is tartalmazza. A nemzetközi adatforrások megjelenésének idó- beli korlátai (késedelme) miatt csak korlátozott szá—

(3)

372

mú táblában szerepelnek — előzetesként — 1995. évi adatok

(Az Európai Unió a számok tükrében. Központi Statisztikai Hivatal. Budapest. 1996. 35 old.)

Felzárkózás Európához, 1990—1995 címmel összehasonlító elemzés jelent meg az ún. ,,visegrádi országok" (a Cseh Köztársaság, Lengyelország, a Szlovák Köztársaság, Magyarország) társadalmi—

gazdasági helyzetéről, fejlődéséről.

Az elemzés Szlovénia adataival egészíti ki a négy másik országét, mert a szakértő véleménye szerint ez az öt ország együtt alkotja azt a csoportot, amelynek relative legtöbb esélye van arra. hogy az ezredfolduló tájékán felzárkózhasson nemcsak a társult. hanem rendes tagként is az Európai Unióhoz.

(Felzárkózás Európához, 1990—1995. Összeállította Mátrai Fame-ne' dr. Központi Statisztikai Hivatal. Buda—

pest. 1996. 70 old.)

A Fognszlól árindex füzetek 29. száma Inflá- ció 1996. január—március alcímmel a fogyasztói árak ez időszakban történt alakulását mutatja be ki—

adási fócsoportok, termékek és szolgáltatások rész—

letes csoponjai szerint. A kiadvány visszatekintő idősor-okkal és módszertani megjegyzésekkel zárul.

(Fogautói árindex füzetek 29. Központi Statiszti- kai Hivatal. Budapest. 1996. 23 old.)

A vállalatok pénzügl adatai, 1992—1993. A

kiadvány célja, hogy a vállalatok fontosabb pénz—

ügyi adatainak ismertetésével bemutassa Magyaror- szág 1992. és 1993. évi gazdálkodását.

A táblák a vállalatok mérlegének es eredmény- kimutatásának összesített, részletes adatait, valamint az ezekből számított mikrogazdasági mutatókat tar—

talmazzák. Az adatok a társasági adóbevallások fel- dolgozásán és közvetlen statisztikai adatgyűjtése—

ken alapulnak. Az érdeklődők képet kaphatnak az egyszeres és a kettős könyvvitelt vezető vállalkozá-

STATISZTIKAI atRADó sok eszközeinek és forr ásainak. követeléseine It s kötelezettségeinek. saját tőkéjének alakulásáról, a különböző bevételekről. ráfordításokról és a számvi—

teli törvény szerinti új eredmenykategóriákról. A mikrogazdasági mutatók a vállalatok jövedelmező- ségét, likviditását, hatékonyságát jellemzik.

Az adattár a fontosabb adatokat nemzetgazda—

sági áganként és ágazatonként, valamint gazdálko—

dási tonnánként tartalmazza. Szűkebb körre. több mint 3000 gazdálkodom vonatkozóan pedig a teljes részletezettségű mérlegen kivül tevékenységi sta—

tisztikai adatokat is közzé tesz. A kiadványt a továb—

biakban hasonló szerkezetben és tartalommal éven—

ként terveu' a Hivatal megjelentetni.

(A vállalatok pénzügyi adatai, 1992—1993. Központi Statisztikai Hivatal. Budapest l996. 371 old.)

Területi halandóság táblák, 1988—1994. Ha- zánkban a halandóság három évtizede következete—

sen emelkedik. A halandóság szintjének növekedése főleg a fért"i népességben figyelhető meg. Ennek a kedvezőtlen demográfiai—egészségügyi jelenségnek a viBgálatára a KSH több évre kiterjedő kutató- programot valósít meg, melynek célja a halandósági különbségek feltárása.

A kiadvány e program részeként bemutatja, ho- gyan alakul a differenciális mortalitás lakóhely szerint. Melyek a legmagasabb, illetve legalacsonyabb mortalitásű megyék. befolyásolja-e a halandóság szintjét a települések lélekszáma, és ha igen milyen irányban?

A kötet a halandósági táblák 1988—1994 évi adatsorait tartalmazu. es tájékoztat a halandóság alakulásáról a rendszerváltás időszakában. Képet ad a férfi, illetve a női népesség halandósági különbsé—

geiról. Adatai felhasználhatók a döntéshozásban, to—

vábbá értékes információkat tartalmaznak a tudo—

mányos kutatás számára is.