Statisztikai híradó

STATISZTIKAI HIRADÓ

A Népgazdasági TanáCs határozata a Központi Statisztikai Hivatal munkájával kapcsolatos egyes

— kérdésekről

Július hó folyamán a Népgazdasági

Tanács foglalkozott a Központi Statisz—

tikai Hivatal 1950 I. félévi munkájával

és a gazidasálgstatisztikai megfigyelések színvonalának emelése, a statisztikai adatgyűjtési kör kiszélesítése, a párhu- zamos statisztikák megszüntetése és

általában a statisztikai tevékenység operatívabb-á tétele érdekében több fom- tos határozatot hozott.

A gazdaságstatisztikat munka színvonalának emelése

Az N. T. elhatározta, hogy a statisz—

tika üzemi célokra való fokozott fel—

használása érdekében a Központi Sta—

tisztikai Hivatalnak az 1951. évre ki kell dolgoznia a statisztikai fogalmak—- nak és legfontosabb mutató'számoknak átfogó rendszerét. Ezeknek a mutató—

számoknak alkalmazkodniok ' kell az üzemek szükségleteihez. Az üzemi cé-

lokra való felhasználás érdekében a havi kérdőíveket szakosítani kell. Itt irány—

adó szempont, hogy a szakma sajátossá—

gainak figyelembevétele mellett az or-

szágos összehasonlításban a legfontosabb fogalmaknak azonos értelmezéssel kell szerepelniük.

A statisztika üzemi felhasználását segíti elő a határozatnak az a része,

amely előírja, hogy a Központi Statisz—

tikai Hivatalnak a Vállalatok igazgatói és üzemstatisztikusai réíszére népszerű útmutatót kell kiadnia, amely megvilá-

gítja, hogy a statisztikai módszereket miként kell felhasználni a termelési

tevékenység előmozdítására, eredményei—

nek mérésére.

Több határozati pont foglalkozik az iparstatisztikai megfigyelés fennálló hiányosságaival és irányt mutat azok ki—

küszöbölésére. Igy leszögezi többek kö—

zött a termelés dinamikájának megbíz—

ható; mérése érdekében a befejezetlen

'!

termelés havi számbavételének szüksé- gességét. A befejezetlen termelés meg'- határozásának szakmánkinti módszerét

a Központi Statisztikai Hivatalnak az

illetékes minlisztérumokkal együtt kell

kidolgoznia. A határozat kimondja a to—

vábbiakban, hogy a minisztériumok

foglalkozzanak saját területükön az

anyaggazdálkodási terv statisztikai

ellenőrzéséhez szükséges folyamatos anyagnyilvántartással és a Központi

Statisztikai Hivatal feladata legyen a- nyilvántartás összesített eredményeinek figyelemmel kísérése.

Az önköltségstatisztika számítási mód-

szereinek .kidolgozásánál a Hivatalnak és az iparügyi minisztériumoknak figye—

lembe ke'll venni az ezen a téren ren—

delkezésre álló szovjet tapasztalatokat és a cikkemkinti önköltségszámítás mieg—

valósítása érdekében meg kell határozni az összehasonlítható gyártmányok körét.

Az építőipari statisztika elmaradott-

ságának felszámolása és az építőipar pontos statisztikai nyilvántartása érde—

kében a Népgazdasági Tanács utasította a Központi Statisztikai Hivatalt, hogy az érdekelt minisztériumokkal együtt

dolgozza ki az építőipar pontos statisz—

tikájának módszerét, elsősorban az el—

készültség foka meghatározásának, az

építőipari tervárrendszezrnek, valamint a termelékenység és az önköltség méré—

sének módszereit.

Szól a határozat. a statisztikai adat—

szolgáltatás és adatfeldolgozás meggyor—

sításáról is. Ennek döntő tényezője a

gépesítés. A statisztikai adatgyűjtés és

feldolgozás meggyorsítása nemcsak az

iparra, hanem a közlekedésre, a mező—

gazdaságra is vonatkozik.

Külön határozat foglalkozik a külke—

reskedelmi statisztika helyzetével. Itt elsősorban a statisztikai megfigyelés

^{.5 16}

alapjául szolgáló elvámolás'i adatok ké- sedelmes beküldésének megszüntetésében

és a külkereskedelmi tervárrendszer

megteremtésében jelöli meg a határozat a pontos külkereskedelmi statisztika

megteremtésének soron—következő felada—

'tait.

A mezőgazdasági statisztikával kap- csolatban a határozat utal arra, hogy elsősorban a szocialista terület széle- sebbkörű megfigyelésének irányában [kell a továbbfejlesztését megvalósítani.

Párhuzamos, felesleges statisztikák

Különös nyomatékkal foglalkozik a

"határozat a párhuzamos és felesleges

statisztikákkal. A N. T. ezzel kapcsolat-

)ban megállapítja, hogy bár az e tárgy-

ban hozott intézkedések és határozatok

hozzájárultak a párhuzamos statisztikák egy részének megszüntetéséhez, még mindig igen sok a feleslegesen részle-

tes, bürokratikus jelle—gű adatszolgálta—

tás nemcsak az ipar, hanem a külkeres—

kedelem és mezőgazdaság területén is, .A N. T. újra kimondta, hogy a Központi

Statisztikai Hivatal és a minisztériumok

( állandó feladata az ilyen párhuzamos, bürokratikus adatgyüjtések további egy-

szerűsítése. A határozat ugyanakkor le—

szögezi, hogy a minisztériumok irányitó

munkájához szükséges, egy hónapnál rövidebb időközben bekért operatív

adatgyűjtéseket egy—egy minisztérium

hatáskörén belül a miniszter engedé—

lyezhet. Az ilyen esetben is azonban az

adatgyűjtések elrendelésénél szükséges a Központi Statisztikai Hivatal előzetes

—meghallgatása.

s'í'A'rIszTIKAI Hiasnó

Vegyes intézkedések

A határozat további pontjaiban ki—

mondta, hogy a Hivatalnak gondoskod—

nia kell a statisztikai adatok folyamatos

összehasonlíthatóságának biztosításáról

és ezért a tervmetodika esetleges válto-

zásainrál különös gonddal kell figyelni

arra, hogy ez az adatfeldolgozás és adat—

közlés folyamatosságában törést ne idéz—

zen elő. Felhívja a N. T. a Hivatalt, hogy az egyes népgazdasági ágak megfigye—

lése mellett foglalkozzék az egész nép—

gazdaság összefüggéseinek megfigyelésé—

vel, a nemzeti jövedelem és a különböző népgazdasági mérlegek összehasonlítási:-

val, a beruházások megoszlásának, a

múnkabéralap, a munkaerő felhasználá—

sának, a lakosság fogyasztásának és élet- színvonalának mérésével, valamint a termeléssel, a fogyasztással, a beruhá—

zással, a lakosság és a vállalatok jöve—

delmével kapcsolatos pénzügyekkel.

Foglalkozik a határozat a szociális, a kulturális és népesedésstatisztika meg—

figyelési programjának kidolgozásával.

Itt irányadó szempont a nép—gazdasági tervek szociális és kulturális intézkedé—

sének számszerű alátámasztása és ellen—

őrzése, a dolgozók kulturális térhódítá—

sának, a szociális és egészségügyi intéz—

mények működésének megfigyelése.

A N. T. végül felhívja a Központi Sta- tisztikai Hivatalt, hogy törekedjék a stá—

tisztikai számoló munkák további gépe-

sítésére és bízza a nem központi jellegű

statisztikai adatgyüjtések egy részét Io—

kozatosan a megyei tanácsok terv— és

statisztikai osztályaira.

A Népgazdasági Tanács határozata az iparvállalatok Számvitelének továbbfejlesztéséről

A Népgazdasági Tanács augusztus ele- jén határozatot hozott az iparvállalatok számvitelének továbbfejlesztése tárgyá-

ban. A határozatban megállapítja, hogy

az iparvállalatok számvitelének fejlőu

dése elmaradt, nem fejlődött eléggé a

szocialista számvitel irányában. Az el- maradás fő okát a számviteli elméletben

és gyakorlatban még meglévő tőkés anaradványok képezik. Tőkés marad—

ványnak tekintendő a könyvvitel túlzot—

tan naxgy súlya a belső üzemi statisztika

;és az operatív számvitel rováSára.

Ugyancsak tőkés maradvány számvite- liink egyik súlyos hibája: a számvitel egységének hiánya, melyet fokoz az a

tény, hogy még a könyvvitel is két egy—

mással ugyan összefüggő, de különösen a

gyakorlatban erősen: elváló és függetle- nül működő forgalmi (kereskedelmilés termelési (üzemi) könyvelési rendszerben

épült ki.

Számvitelünk elszakadt a műszaki és gazdasági vezetéstől, azt nem támasztja , eléggé alá. Ugyanakkor a műszaki és gazdasági vezetők sem ismerik eléggé a

'!

STATISZTIKAI HinADó

számvitelt, nem segítik elő az üzemeik- ben annak jó működését és fejlődését.

Ezek a hibák azért váltak ilyen általá—

nossá és azért kerültek ilyen későn nap—

fényre, mert szakembereink nem tanul-

mányozták és nem ismerték eléggé a szovjet számviteli irodalmat.

A szocialista számvitel legdöntőbb tel—

adata, hogy a terv végrehajtásának

ellenőrzését szolgálja és a terv elkészí—

tését támassza alá. A terv ellenőrzése és

a tervezés alátámasztása a vállalat min- den tervére vonatkozik: az egyes üze—

mek, vagy műhelyek részletes termelési,

önköltségi, stb. terveire is. így a könyv—

vitelen keresztül kell elsősorban meg- valósítani a terv teljesítésének globális,

forinton keresztül történő ellenőrzését, a

statisztikának kell viszont szolgáltatni a terv mennyiségi ellenőrzését mind a vál—

lalati vezetők, mind pedig a felsőbb szetr- vek részére, az operatív számvitelnek

kell megadni a gyakorlati műszaki veze—

téshez szükséges részletes és gyors üzemi

adatokat. A számvitelnek ezen belül különösen fontos feladata a gazdaságos—

ság kimutatása, az önköltségalakulás, ön—

költségesöklantés ellenőrzése. Mindezen

feladatok ellátására súlypontnak kell

tekinteni az_ egységek önálló elszámolásá—

nak és az utókalkulációnak mielőbbi ki—

építését is.

Számvitelünk fejlődésénél arra kell

törekedni, hogy a könyvviteli számadá- s—ok jelentőségének csökkentése nélkül, elsősorban a belső üzemi statisztika és a gyakorlati üzemvezetés—t alátámasztó ope- ratív számvitel fejlődjék ki.

Biztosítani kell a három számviteli ág egységét. Ennek érdekében szakmánkint

kell megállapítani,, hogy a számvitel egyes ágainak milyen adatokat kell szol- gáltatnia és ezen keresztül is meg kell szüntetni a számviteli munkában még fennálló párhuzamosságokat. A jelenleg

különálló termelési és forgalmi könyve—

lést egységes számlakeretté kell össze- vonni. Ennek kidolgozásánál arra kell

törekedni, hogy az áttérés a vállalatoknál zökkenésmentesen történhessék meg.

A cél az, hogy a műszaki és gazda—

sági vezetők a számvitelt jobban meg-

ismerjék, annak a jelenleginél sokkal

több támogatást adjanak és a számviteli adatokat munkájukban fokozottabban

felhasználják. Ezért a Szovjetúnió ipari

6 (Statisztikai Szemle

517

vezetésének mintájára be kell vezetni az

ú. n. ,,mérlegbleszámolók" rendszerét,

ahol egy—egy vállalat negyedévi műkö-

dését a minisztérium, a számviteli adatok alapján, az illetékes vállalat vezetőivel együtt értékeli ki.

Fel kell venni a harcot a számvitelben

a maximalizmus veszélye ellen is, Ez

abban nyilvánul meg, hogy a számvitel elé olyan feladatokat állit, amelyeket az nem képes megfelelően teljesíteni, ez-

által bonyolulttá, áttekinthetetlenné és

lassúvá teszi egész működését. Ilyen jelenségnek kell tekinteni például a költ—

séghelyek és költségviselők túlzott rész-.

létezését a termelési könyvvitelben.

Meg kell szervezni számvitelünk eddigi helytelen nézetei és a számviteli iro—da—

lomban megjelent hibák és tévedések nyilvános bírálatát a szaksajtó-ban, an—

kétokon, előadásokon] Gondoskodni kell arról, hogy a számviteli szakemberek megfelelő továbbképzése meginduljon és,

hogy a műszaki szakemberek is meg-

ismerjék a számvitel alapjait. '

A számviteli kérdésekben a fentieken túlmenően széles tapasztalatcserét kell szervezni. Ezért a legrövidebb időn belül

meg kellindita-ni egy, legalább havonta

megjelenő számviteli szaklapot. Széles körben kell ismertetni a szovjet szám—

vitel irodalmát és a szovjet számvitel

módszereit: előadásokon, folyóiratokban és az alkalmas szakkönyvek fordításai—

nak kiadása révén.

Az Országos Számviteli Bizottságnak

koordináló munkát kell kifejtenie minid- azokban a kérdésekben, amelyek a belső üzemi statisztika és az operatív szám—

, vitel tekintetében általánosak, valamint

a számvitel minden elvi kérdésében.

Az OSZB munkáját közelebb kell hozni

az üzemi gyakorlathoz. Ezért az egyes kérdések tárgyalásába és előkészítésébe fokozottabb mértékben kell bevonni a gyakorlati üzemi szakembereket.

— A könyvvitel rendszerében végre kell hajtani azokat a változásokat, amelyek szükségesek, hogy jobban támassza alá a

terv ellenőrzését. Továbbá gondoskodni kell a számvit'elben az adatfeldolgozás technikai munkájának racionalizálásáról, egyfelől a munkamódszerek célszerű át—

alakítása, másfelől a számvitel fokozott

gépesítése révén és nagyobb súlyt kell

helyezni az üzemekben a bizonylatkeze-

lé", fegyelmének megjavítására.