10. szám
böző ágai iránt minél szélesebb körben érdeklődést keltsen.
.A tanulmányok egyrésze a falukutatás régebbi mozgalmait ismertet—i s ezzel kapcsolatban külön
kiemeli a statisztikai tudomány első művelőinek,
mint Bél Mátyásnak, Fényes Eleknek, Hunfalvy Jánosnak és; Keleti Károlynak úttörő munkásságát.
A tanulmányok más része a megfigyelések és adat—
gyűjtések módszertanával foglalkozik, amelyek kö- zött ott találjuk Buday Lászlónak az adatszolgál—
tatók lelki dtiszpoziucióiról írt értekezését is.
Részletes tájékoztatást ad továbbá a kiadvány az egyes intézmények, valamint a főiskolai diák—
szövetségek és a taníttóság falukutató tevékenys—égé—
ről és ismert—etéseket találunk más államok hasonló törekvéseinek eredményeiről is.
Igen értékes munkát végzett Bodor Antal ezek—
nek a tanulmány—oknak (összegyűjtésével, mert azok a falukutatás jelentőségét igen sokféle oldalról vilá—
gítják meg s hisszük, hogy a Magyar Társaság cél—
kitűzéseit ez a kiadvány lényegesen elő fogja se—
J. Gy. dr.
gif-eni.
Ungarisches Wirtschatts-Jahrbuch. Xl. Jahr- gang: 1935.
Kiadja Gratz Gusztáv dr. Felelős szerkesztő: Bokor Gusztáv dr. Budapest, l935. 483 l.
Editem': Dr Gustave Gratz; rédactem' eu chef: Dr Gustave Bokor. Budapest, 1935. 483 p.
A szokott nívós tartalom átfogja az egész ma- gyar gazdasági életet, melynek egyes
kitűnő szakemberek kalauzolnak végig. Cikkei: a különböző társadalomtgazdlasági problémáknak nemcsak utolsó évi alakulását vizsgálják, de tágabb perspektívákat is festenek A terjedelmes ideit fo- lyam új aktuális témákkal is bővült, így a birtok- politikát, a gyáripar konjunkturális helyzetét és a kézműipar állapotát ismertető cikkekkel. Az eddi- ginél részletesebbek azonban az államháztartás, a pénzintézetek, a közmunkák, a l-akóházépitkezések s az ipari szociálpolitika fejezetei is. Az anyag össze—
hordása és egésszéformálása ezúttal is Grotz Gusz- táv kiadónak és Bokor Gusztáv felelős szerkesztő—
nek a lényegeset és értékeset ügyesen megválogató munkáját dicséri.
Kádár Gusztáv a válság leküzdését célzó euró- szakaszain
pai és amerikai kísérletekkel foglalkozva a további részletrajzokhoz .ad nemzetközi hátteret.
(A mező. és erdőgazdasági tőfejezetben Utassy Béla a mezőgazdasági termelés legújabb alakulásá- val foglalkozik Pra'ck László a mezőgazdaság ren- tabilitásáról az llZOInSta'ilSZ'itltka legfrissebb mieg- figyel-éseit hozza. Gruzl Ferenc vázolja, hogy a búza minőségi termelését a tudományos, hivatalos és ér- dekeltségi munka mennyire mozdította elő. Mes—
tetovits Iván a t-ejgazdálkodás legújabb szabz'ilyozá- sáról számol be. Nőtel Vilmosnak a birtvokszetrkezvet és telepítés háború utáni problémáiról irt összefogó
———927 — 1935
tanulmánya módszerességével és alapos forrásbúvár—
latával tűnik ki. Lesenyi Ferencnek az erdőgazda- ságról szóló tanulmánya az új erdőtörvény mélta- tására is kitér.
Az ipari részben Farkasmlví Sándor a gyáripari termelés legfőbb statisztikai adataiból nyujt rend- szeres áttekintést; egy másik cikk Farkastfalvi egyik előadása nyomán a kisipatr gazdasági helyzetéről ad képet. Müller Gyula a széngaz—daság helyzetét, Dob—
rovics Károly a kartelltörvény gyakorlatú alkalma- zását ismerteti.
Avatott tollú munkatársak írtak a kereskedelmi részbe is: Ferenczi Izsó a kereskedelmi politikáról, Meszluényi Emil a külkereskedelem
Serbán litván a Külkereskedelmi Hivatal tevékeny—
ségéről, Kemény DeZSÖ a kereskedelem helyzetéről tájékoztat, Szeben Dezső a gabonakampányt keres- kedelmi szempontból méltatja.
A közlekedésügy tárgykörében a vasútról és gépjárműről Déry Hugó részletesebb cikkét talál- juk, míg Nik! Béla a folyami hajózásról, Szent—
iványi Ervin a postáról, ttávíróról, távbeszélőről és rádióról nyujt az új fejlemények szempontjából tá- jékoztatást. A pénzügyi kérdések körében az állam—
háztartás thelyzet—éről Kállay Tibor elmélyüvlő tanul- mánya számolt be. Szigeti Gyulának Popovics Sán—
dorról írt nekrológ'ja után Róz Jenő a devizagazrdál- kodási—ól, Domárty Gyula a nemzetközi pénzhelyzet- ről, Katona Lajos bő statisztika kapcsán a magyar pénzintézetekről, Tommy Béla a postatakar—ékpénz- tárról ad szakszerű helyzetrajzot.
A közmunka—részben Hantos Aladár a munka- szerzés és a közmunkák, Farkas Elek a lakóház—
építtkezések, Dálnoki-Kováts Jenő a munkabérek, a drágaság és a létfenntartás témaköréből
tanulmányt.
A zárófejezetekben Kutasi Elemér a biztosítás- ügyet ismerteti, Pap Géza pedig az ipari szociál- politika alapos áttekintését nyujftja, Bogsch Aladár az idegenforgalom legfontosabb feladatait taglalja.
A könyv értékét részletes szakirodalmi szemle emeli s a legújabb adatoknak függelékül történt közlése növeli aktualitását. E. D. dr.
alakulásáról,
közöl
Friedrich Burgdörfer: Bevölkemngsentwíck- lung im Dritten Reich. Tatsachen und Kritik.
Heidelberg-Berlin. l935 (Kurt Vowinckel Verlag).
VIII-j—84 l. — p.
A német népességstatisztikai irodalom ma legtöbbet olvasott, legtermékenyebb írójának, Burgdörfernek ez a kisebb könyve ,,Vo—lk ohne Jugend" c. átfogó kézikönyvétij a német nép- mozgalom újabb fejleményeinek méltatásával egé- szíti ki.
Ismeretes, hogy a világgazdasági krízis és a
1) lsmertetését ]. M. Stat. Szemle 1933. évf.
209. és köv. ].
