A szántóföldi növénytermelés termelékenységvizsgálatáról (Termelési színvonalváltozás)

(1)

PIN TÉR LÁSZLÓ:

A SZÁNTÓFÖLDI NÖVÉNYTERMEkÉS TERMELÉKENYSÉGVIZSGÁLATÁ ROL

(TERMELÉSI SZÉNVONALVÁLTOZÁS)

SZERKESZTÖSÉGI MEGJEGYZÉS. A Statisztikai Szemle szerkesztősége Pintér László cikkét vitaanyag—

ként közli. A tanulmányban javasolt módszer _amint erre a szerző is -- bár nem elég következetesen -— rá—

mutat ——- lényegében a termelési szinvonal változásának mérésére szolgál és ezért nem oldja meg megfelelően a mezőgazdasági munka termelékenységének mérésével kapcsolatos problémákat. Mindenesetre a cikkben javasolt egyes figyelemreméltó módszerek közlését indo—

kolttá teszik.

l Célunk e rövid tanulmány keretében a szántóföldi növénytermelés ter—

melékenységváltozását meghatározni és ennek vizsgálati lehetőségét vázla—

tosan bemutatni. Nem törekedtünk a módszer bemutatásánál a teljességre;

erre a kutatások rövid múltja miatt nem is volt meg a lehetőség. Célunk az, hogy vitát indítsunk meg a szántóföldi növénytermelés termelékenységmé—

résének lehetőségéről és módszeréről, hogy ezáltal közelebb kerüljünk az egész kérdés megoldásához.

Termelékenységen az időegység folyamán előállított termékmennyisé—

l get értjük. Ennek a meghatározásnak fordítottjával is találkozunk: egy ter—

; mékmennyis'ég előállítására fordított munkaidő mennyisége, — ugyancsak a termelékenységet fejezi ki. Ezt a meghatározást főleg az ipari termelés területén alkalmazzák, így helyes, ha előbb ezen az alapon vizsgáljuk meg:

tulajdonképpen mit is foglal magába a termelékenység mutatója és ennek ' alapján értelmezzük a termelékenység fogalmát a mezőgazdaság szempont—

jából is.

A termelékenységi mutatóban a termelt mennyiség és ennek előállítá—

sára felhasznált munkaidő szerepel. Ezek közül legfontosabb a termelt mennyiség meghatározása és értelmezése. Ha figyelmen kívül hagyjuk a termék létrehozásában közvetlen résztvevő emberi munkát (élő munka), akkor azt tapasztaljuk, hogy az előállított termék mennyisége —— azonos ter—

mészeti feltételek mellett — a technika Színvonalától és a munka megszer—

vezésétől függ. Mivel ezek a tényezők teljes egészében emberi akarattól, az emberi munkától függenek, —— nem is beszélve a közvetlen élő emberi mun—

4 Statisztikai Szemle

(2)

' 634 , _ Pmran usam—

_ káról —— állíthatjuk, hogy a termelékenység emelkedése gyakorlatilag az ember beavatkozásától függ. ,,A munka termelékenysége emelkedik, ha tö- kéletesítik vagy jobban kihasználják a szerszámokat és gépeket, ha fejlődik a tudomány, fejlődik a dolgozók ügyessége, ha ésszerűsítik a munkát és más- fajta újításokat hajtanak végre a termelési folyamatban."1

A technikai színvonal állandó emelése, egyes munkafolyamatok teljes gépesítése, új beruházások növelik a termékek mennyiségét. A termékmeny—

nyiség növelése pedig egy előbbi szinten mozgó, vagy pedig a termék—meny—

nyiség növekedésénél kisebb mértékben növekvő élő munka mellett a terme—

lékenység emelkedését eredményezi.

Az ipari termelés területén általában a termelékenység változásának feltételei teljes egészében az ember akaratától függenek. Ha a mezőgazdaság köréből a szántóföldi növénytermelést tesszük Vizsgálat tárgyáváazt tapasz—' taljuk, hogy ilyen egyértelmű értelmezést nem találunk. Vizsgáljuk meg ezt ' a kérdést részletesebben.

Míg az ipar területén általában minden tényező emberi munka követ- kezménye, addig a szántóföldi növénytermelésről ezt nem mondhatjuk el.

,,A mezőgazdasági munka termelékenysége, --— írja Marx —, természeti fel—

tételekhez van kötve és azok termékenységétől függően ugyanaz a mennyi- ségű munka sok vagy kevés termékben, használati értékben jut kifeje—

zésre."2 A termelés előfeltételének, a növény kedvező körülményének meg- teremtése, valamint a betakarítás emberi munka közbejöttét igényli. Magá- ban a ,,termelési folyamatban" azonban egy olyan természeti tényezővel ta—

lálkozunk, amely ma még nagymértékben független az ember akaratától. Ez a természeti tényező az időjárás és a föld, mely igen nagy súllyal vesz részt a termés kialakításában.

Vizsgálataink szempontjából a föld, jelen esetben nem játszik oly nagy szerepet, mint az időjárás, ezért az alábbiakban főleg az időjárás szerepével foglalkozunk. A föld kérdésére még a későbbiek folyamán kitérünk. Az idő—

járás szerepe és terméskialakító hatása azonban nem egyforma mértékű.

Ennek is bizonyos előfeltételei vannak. Véleményünk szerint az időjárás , terméstbefolyásoló hatását illetően a következő három fokozatot különböz—

Ö tetjük meg: _

l. az időjárási elemek érvényesülése megközelítőleg száz százalékos;

2. az időjárási elemek hatásától a termés részben függetleníthető;

3. a termés függetleníthető az időjárástól.

Szükséges e három fokozatot részletesebben megvizsgálni. ,

Az első fokozat az, amikor bizonyos agrotechnikai eljárások alkalmazá—l—

sa'val (talajmunka, gépi vetés, vetésforgó, talajerőutánpótlás stb.) olyan kö—

rülményeket biztosítunk a növény részére, melyben az időjárási elemek megközelítőleg (teljes egészében) ki tudják fejteni terméskialakító hatásu—

kat. Ebben az esetben az alkalmazott agrotechnika arra adja meg a lehető—

séget, hogy a'termésátlag teljes egészében az időjárás változásának függvé—

nye legyen. Ebben az esetben találkozunk a termesátlagoknak egyik évről a másikra bekövetkező viszonylag nagy ingadozásával. (Elméletileg, a teljes—*

ség kedvéért külön fokozatként beszélhetnénk arról az esetről, amikor a mag mindennemű agrotechnikai előkészítés nélküli földbe jut. Ilyen körülmények

llmiitikai Gazdaságtam Tanköm'i. Szikra. Budapest, 1955. 73 oldal.

? Marx: A tőke. Ill. kötet. Szikra. Budapest, 1951. 886. oldal.

(3)

A SZANTOFÖLDI NÖVÉNYTERMELES TERMELEKENYSEGVIZSGALATAROL 635

között az időjárás hatása sem érvényesülhet. Ilyen fokozatot azonban nem találunk.)

A második esetben az agrotechnikai eljárásokat olyan mértékben alkal- mazzák, hogy a termés bizonyos fokig függetleníthető az időjárástól. Ebben az esetben a termésátlagok kiegyenlítettebb képet mutatnak, és az időjárás ' szerepe már nem olyan százszázalékos, mint az első esetben.

Az utolsó, harmadik fokozat már rendkívül fejlett, szinte iparosított (teljes egészében emberi akarattól függő) mezőgazdasági termelést követel meg. Itt már minden tényező az ember akaratától függ. A termés nagyságá—

nak itt már csak a fajta szélső lehetősége szab határt. Ez utolsó lehető- ség bekövetkezéséig még rendkívül hosszú út van hátra. A technika fejlődé- — sét figyelembevéve azonban ez a lehetőség nem látszik illuzorikusnak. Siker—

rel folytak már kísérletek főleg zöldség és főzelékfélékkel, hol minden ter—

mésbefolyásoló tényezőt az ember irányít és adagol.

További vizsgálataink során egész módszerünk tárgyalásánál az első két fázisban lévő szántóföldi növénytermelés termelékenységvizsgálatának le—

hetőségeit elemezzük. Ebben a vizsgálati szakaszban, mint láttuk, a termé- szeti (meteorológiai) tényezők még igen nagy súllyal szerepelnek a termés kialakításában. Tehát egy olyan tényező jelenik meg a termék létrehozásá—

ban, melyet az ipari termelés nem ismer. Ebből kifolyólag rendkívül nehéz a szántóföldi növénytermelés termelékenységváltozásának megfigyelése.

A szántóföldi növénytermelés sajátosságaiból kifolyólag a szántóföldi növénytermelés termelékenységvizsgálata is eltér a népgazdaság egyéb terü—

letén alkalmazott módszerektől. A későbbiek folyamán egyrészt beszélnünk kell a területegységre (egy katasztrális holdra) jutó termelési színvonalvál—

tozásról, másrészt pedig a mezőgazdaság egyes termelési folyamatainak munkatermelékenységéről. E kétfajta mutató alkalmazása önmagában is fe—

leletet ad bizonyos fokig a termelékenység változásáról, azonban szükséges e két eredmény alapján a szántóföldi növénytermelés komplex munkaterme—

lékenységi mutatójának megállapítása is. Jelen dolgozatban csak az első kér—

déssel foglalkozunk, mely a területegység termelési szinvonalváltozásával foglalkozik. Ebben az esetben az időjárás termésbefolyásoló hatását kell ki—

szűrni és az agrotechnika fokozottabb alkalmazása következtében létrejött terméktöbbletet kell megállapítani.

Az időjárási elemeken kívül a termés kialakításában szerepel a föld, me—

lyen a termelés folyik és az agrotechnika. A termelés színterének, a földnek részletesebb ismertetése a további számítások jellegéből kifolyólag nem szükséges. Vizsgálatainkat ugyanis mindenkor egy adott területre vonatko—

zóan végeztük el, így a földterületet állandónak, konstansnak vehetjük. A trágyázás, mint a föld termőerejét befolyásoló tényező azonban már szerepel számitásainkban. Részletesebben ki kell térni azonban arra, hogy mit értünk agrotechnika alatt és alkalmazásának milyen hatásai lehetnek. A to—

vábbiakban agrótechnika alatt minden olyan emberi munka következtében létrejött módszert, eredményt értünk, mely valamilyen mértékig befolyá—

solja a termésmennyiség alakulását. Az agrotechnikai tényezők általában mint múltbeli élő munka eredményei vesznek részt az össztermék előállítá—

sában. A fejlettebb agrotechnikai módszerek alkalmazása tehát egyazon kö—

rülmények között; ugyanazon munkával magasabb termés elérését teszik lehetővé. Gondoljunk itt arra, hogy különböző eljárásokkal például csök—

kentjük a szárazság hatását, jobb körülményt biztosítunk a növény részére

4?

(4)

636

PiNrsa LASZLÓ

stb., stb. Ebből következik tehát, hogy csökken az időjárás terméskíalakitó hatása.

A területegységre vonatkozó termelési színvonalváltozás mérésére az agrotechnika elterjedése és termésbefolyásoló hatása alapján létrejött ter—

' * mésmennyiséget használjuk fel. Ennek alapján —— a többi termésbefolyásolő tényező változatlansága mellett -——— a termelés színvonalváltozása mutatja az agrotechnika alkalmazásának mértékét.

Mint említettük, a termés kialakításában az időjáráson kívül az agro—

technikának van döntő szerepe. Ha ismerjük tehát a felhasznált agrotechni—

kát és alkalmazásának mértékét, feletet kapunk arra, hogy ez mennyiben járult hozzá az illető növény termelési színvonalváltozásához. Például, ha minden évben egy azonos nagyságú területen, azonos körülmények között folyamatosan több termést érünk el, akkor nyilvánvalóan azon a területen a termelési színvonal emelkedett. Minél nagyobb az agrotechnika érvényesü—

lése, annál inkább függetlenítettük termésünket az időjárás alakulásától, tehát annál kiegyenlítettebbé tettük termelésünket.

Az alkalmazott agrotechnikai módszerek hatásának megállapításánál fiv- gyelembe kell venni a munkák időben történő elvégzésének problémáját is.

Ez megint a mezőgazdasági termelés egyik sajátosságát, az időbeliség kér—

dését veti fel.

Az elvégzett munka a munkavégzés időpontjától függően a termést igen különböző módon befolyásolja. Például egy katasztrális hold mélyszántása egyforma időt igényel akár ősszel, akár tavasszal végezzük el, hatása a ter- mésre azonban igen különböző. Számításainknál az időbeliség kérdését egyelőre nem tudjuk figyelembevenni, hanem abból indulunk ki, hogy álta- lában a jó gazda gondosságával a legmegfelelőbb időben végzik el a szüksé- ges munkát. Ha ezt a megállapítást elfogadjuk, —— mely egy nagyobb terület- egységre feltétlen helytálló, —— akkor már csak az alkalmazott, döntőbb je—

lentőségű agrotechnika alkalmazásának mértékét kell figyelembe venni, hogy a termelési szinvonalváltozást mérni tudjuk.

Az alábbiakban röviden bemutatjuk az erre vonatkozó búzával kapcso—

latos vizsgálatunk eredményét és megkíséreljük a'termelési színvonalválto—

zás bemutatását 1920—1954—ig. Mint már a Statisztikai Szemle 1955.

* februári számában megjelent tanulmányban közöltük, számításainknál a

többszörös korrelációszámitást alkalmaztuk.

A tanulmány megjelenése óta eltelt időszakban számításaink körét ki—

terjesztettük, és olyan elemeket és időszakokat vontunk be számításainkba.

melyek ott még nem szerepeltek. Ezek közül legjelentősebb- volt a legfontosabb agrotechnikai tényezők figyelembevétele. Ennek megállapításánál egyelőre igen leegyszerűsítettük a figyelembe vett agrotechnikai tényezők körét: a vizsgált időszakban a búzánál a szerves és műtrágya volt az, melyre vonatkozóan adatok álltak rendelkezésünkre, és melyek nagyobb mértékben befolyásolták a termésátlag alakulását. A szervestrágyázást az állatsűrűség alapján, a műtrágyázást pedig egy katasztrális hold szántóterületre jutó foszforműtrágya mennyisége alapján vettük figyelembe. Az agrotechnikai tényezőket (szerves és műtrágyázás) tehát bizonyos közvetett mutatószámok segitségével vontuk be számításainkba, így nem oly pontosak és kifejezőek mint például a meteorológiai tényezők hatásának vizsgálata. Közvetett mu—

tatószámok segítségével figyelembe vettük még az elemi kár arányát abból a feltevésből kiindulva, hogy a teliesen kipusztult terület arány:). bizonyos

(5)

A SZANTOFÖLDI NÖVÉNYTEHMELÉS 'I'ElllllíLEliEXYSEGVlZSGALATAROL 637

fokig mutatja a learatott területen jelentkező, nem százszázalékos elemi kárt is. A termelési színvonalváltozast azonban az elemikár termésbefolyá—

soló hatása nélkül állapítjuk meg.

A későbbi vizsgálatok folyamán az agrotechnikai tényezők körét feltét—

len ki kell szélesíteni. Gondos mérlegelés alapján olyan tényezőket is be kell.

vonni a számításainkba, (vetésforgó, termesztett fajta stb., stb.) melyek számszerű értékben is kifejezhetők. Ez a kérdés nem megoldhatatlan. Az ál—

talunk vizsgált területre vonatkozóan például pontosan megállapítható a helyes vetésforgó rendszere. Ha ismerjük ezt a rendszert, akkor számszerű értékkel helyettesíthetjük ezeket, és így már a korrelációszámítás segítségé—

vel megállapíthatjuk az alkalmazott vetésforgó terméskialakító hatását.

(Például: a legjobb vetésforgó rangszáma tíz, a legroszabbé egy, a többi pedig e két érték között helyezkedik el. így már megállapítható az alkalma—v , zott vetésforgó termésbefolyásoló hatása és mértéke.) A traktorsűrűséget ' például — mely adat rendelkezésünkre áll — nem vontuk be számításainkba, mert ez a búzánál a termelési színvonalat nem befolyásolja, hanem csak a munkatermelékenységet (például a talajmunkák végzésére fordított idő) változtatja meg. Az alábbiakban a szerves és műtrágyázás alapján állapítjuk meg a termelési színvonalváltozást.

Számításainkba bevont elemek:

Y : búza termésátlaga

" leghőmérséklet hatására kialakult termésátlag ). 1

Xz : csapadék hatására kialakult termésátlag X3 : agrotechnika hatására kialakult termésátlag X; :: napfénytartam hatására kialakult termésátlag.

A léghőmérséklet, valamint a csapadék és a napfénytartam hatására ki—

alakult termésátlagot az illető meteorológiai elemeknek a búza kritikus idő—

szakaiban jelentkező mennyiségei alapján állapítottuk meg.

A számítások eredményeként az alábbi egyenletet kaptuk:

EíY) : — 421 —l— 03692 X! %— O,2383 X., —í'r— (),4286 X,. —f— 0,5395 X4 A korrelációs koefficiens: R : 07866.

A termésátlag (Y) feltételes szórása pedig:

a() : 0,582 g, vagyis 7,945%.

A számítások eredményeként megállapítható, hogy a figyelembevett tényezők közül az időjárás 79,7%—ig, az agrotechnika pedig (elemi kárral együtt) 20,3%—ig befolyásolják a vizsgált időszakban a búza termésátlagá—

nak alakulását.

Bizonyos periodogramm analízissel történő korrigálás után a búza or—

szágos termésátlaga és a számított termésátlag között a kapcsolat erőssége:

R : 033385; 0316

Ezek az eredmények a számítások helyességére engednek következtetni.

Ezen eredmények ismertetése után rátérhetünk tulajdonképpeni felada——

tunk megoldására, az adott időszakban a búza termelési szinvonalváltozásá—

nak megállapítására. '

(6)

L*_ 638 _; " ' __ ' emma LÁSZLÓ

A termelési színvonalváltozás mérésére két lehetőségünk van:

1 az agrotechnikai tényezők (terméstbefolyásoló) hatása abszolút ér—

tékben (g),

2. ezen tényezők százalékos aránya az össztermésen belül (relatív ter—

melési színvonalváltozás).

— , Nézzük sorjában e két módszer szerinti vizsgálat eredményét. Előljáró——

ban meg kell jegyezni, hogy a két görbe, mint később látni fogjuk nagyjából azonos módon alakul. Elhatározás kérdése, hogy a két lehetőség közül melyi- .ket fogadjuk el.

Az első vizsgálati mód az agrotechnikai tényezők termésbefolyásoló ha—

; tásának mérése. Ebben az esetben azt állapítjuk meg, hogy az időjárás ter—

méskialakító hatása mellett a számításba bevont agrotechnikai tényező milyen súllyal (hány métermázsával) vett részt a termés kialakításában. Az előzőekben láttuk, hogy számításainkban szerepel az agrotechnika hatására kialakult termésátlag (XB), és azt is említettük, hogy ez három tényezőt fog—

, lal magába: szerves trágyázás, műtrágyázás és az elemi kár arányát. Mivel

" szó—szoros értelemben az agrotechnika körébe csak az első két tényezőt So—

rclhatjuk, szükséges az így megállapított termésátlagból csak az első kettő termésbefolyásoló hatását megállapítani. Algebrailág kifejezve:

SZ %— M : AH

SZ :: szervestrágyázás terméstbefolyásoló mennyisége;, M :: műti ágyázás terméstbefolyásoló mennyisége, AB : agrotechnika súlya (g).

Ezen képlet alapján a vizsgált időszakban — bizonyos tényezőket állan—

dóaknak tételezve fel — évenként megállapítva az A,; értékét a következő

eredményt kapjuk: *

1. sz. ábra. Az A3 értéke métermázsában (g)

9/k/5 S

olllfíiliililllltlllllreííl

wo 1925 4950 1.955 1940 42 47 4.450 (954

így abszolút mennyiség alapján állapítottuk meg, hogy a búza termelési színvonala hogyan alakult az 1920—1954—ig terjedő időben. Az ábrából meg—

állapítható, hogy az első világháborút követő években a termelési színvonal azonos szinten mozgott, majd 1923-tól kezdve emelkedett. 1928-ban érte el , tetőpontját, majd ezt követően erős mértékben csökkent. 1933-ban megállt a csökkenés és egy nagyon lassú emelkedésnek adta át helyét. Ez az emelke—

* dés 1938—ban megáll és 1942—ig kb. azonos szinten marad. A második világ—- , háborút követő időben (1947) a termelési színvonalunk megint az 1920 évi

(7)

A SZÁNTÓFÖLDI NÖVÉNYTERMELÉS TEBMELÉKENYSÉGVIZSGALATÁROL 639

szinten mozog, majd gyorsütemű emelkedés után 1951—ben éri el az 1928 évi maximum értékét, és ezután is, most már kisebb mértékben emelkedik.

Ez a számítási eljárás tehát abszolút mennyiségek alapján mutatja a ter- melési színvonalváltozást.

Tulajdonképpeni célunk azonban nem csak az egyes növények, hanem az egész szántóföldi növénytermelés termelési színvonalváltozását lemérni; *

Ennek megállapítása azonban ezzel a módszerrel egyelőre nem látszik végre—

hajthatónak. Szükséges tehát, hogy a másik módszer lehetőségeit is meg-—

vizsgáljuk. Ez pedig, mint említettük, az agrotechnikai tényezők százalékos arányának megállapítása az össztermésen belül. (Relatív termelési színvonal—

változás). Nézzük meg röviden ezt a módszert.

A totális korrelációszámításból ismerjük, hogy az agrotechnika hatása (Xg) milyen mértékig (g) járul hozzá a termés kialakításához. Ha a számított termés-átlag TSZ értékéből (mely minden figyelembevett tényezőt magába—

foglal), ebben az esetben levonjuk a constans értékét, megállapíthatjuk, hogy az egyes években az agrotechnika hatása milyen súllyal szerepel, és megtud-

hatjuk ennek évenkénti terméskialakító arányát (H).

Algebrailag: ÉL - 100: H

-a

Meg kell jegyezni, hogy az az értékét csak abban az esetben kell a TSZ * értékéből levonni, amikor az a constans előjele negatív. '

Mint láttuk a H értékében szerepel az elemi kár termésbefolyásoló ha- tása is. Hogy az egész termésből tisztán kapjuk meg az agrotechnika hatását, ' szükséges a szerves— és műtrágyázás termésátlagkialakításában résztvevő Vi-

szonylagos súlyát az agrotechnikai tényezőn (Xg) belül megállapítani.

Algebrailag: ???—gí—B—I— - 100 :: AVg

* !;

ahol SZ : a szerves trágyázás terméstbefolyásolő mennyisége az agro—

technikai tényezők alapján megállapított termésátlagban;

M : a műtrágyázásé.

At az agrotechnikai tényezők alapján megállapított termésátlag, míg Avs az agrotechnika (SZ %— M) viszonylagos súlya.

Most már csak az agrotechnika hatását kell az összes tényező alapján számított termésen belül megállapítani. Ez az előző képletek eredményei

alapján már egyszerű.

Algebrailag: H — Avs : sz

ahol a Tsz a termelési színvonalat százalékban mutatja a számításba íbevont agrotechnikai tényezők alapján.

Ennek a képletnek segítségével is megállapítottuk az 1920—1954—ig ter——

jedő időszakra vonatkozóan a termelési színvonalváltozás görbéjét.

(8)

[640

2. sz. ábra. A Tsz értéke'százalékban

e a x

5 %lu—_a _'"E' V

A i §

máz/;XJ//,Nmm

o l ( L % l , 1 s 1 r ! ! I 1 ; l l l : 1 I ! L ! l

! l l 7 l ! F I 7 l I I ! l ( l l l ' l l l l l (

1.920 %% 1950 1.955 M 42 47 1.950 (954 v

Mint látható ennek a görbének is ugyanaz a tendenciája mint amit az ' első grafikonon láttunk, azonban nem olyan egyenletes és bizonyosfokig ér—

zékenyebb. Ezen a grafikonon az 1938—1942 években emelkedést tapaszta- lunk, ami az előző görbén nem jelentkezett. A második ábrának értékelésé—

nél figyelembe kell venni, hogy itt az évenként nagy mértékben ingadozó termésátlagon belüli agrotechnika hatásának viszonylagos súlya szerepel. Ez a számítási eljárás teszi majd lehetővé, hogy több növényre vonatkozóan a számításokat elvégezve, azonos módszer alapján tudjuk most már az egész szántóföldi növénytermelés termelési színvonalváltozását lemérni. (Elképze—

lésünk szerint elegendő az egész szántóterület kb. 60—700/0—ára kiterjedő vetésterületü növények eredményeit megvizsgálni.)

A tapasztalható erősebb hullámzás kiküszöbölésére hároméves mozgó—

átlag segítségével ábrázoljuk mind az agrotechnika arányát, mind pedig a termésátlag alakulását 1920—1954—ig. (Lásd a 3. sz. ábrát.)

Bizonyos elméleti meggondolások alapján annak eléréséhez, hogy ez a két agrotechnikai tényező nagyobb mértékben tudja az időjárás hatását be—

folyásolni kb. 20—300/o—os részesedést kell részükre biztosítani.

Az itt röviden bemutatott módszer további kiszélesítésének elméletileg semmi akadálya nincsen. Egy előfeltétele azonban van: amint említettük a számításba bevonandó agrotechnikai eljárásoknak bizonyos számszerű érté—

ket kell adni. Ez gondos mérlegelés alapján azonban az esetek nagyrészénél megoldható Nem szükséges minden tényezőt figyelembevenni, hanem csak a döntő jelentőségűeket, számottevőket, melyek hatása lényegesen nagyobb, , mint az esetleg elhanyagoltaké. Az egész számítási menetnél szükséges a szí- gorú egyöntetüség biztosítása, különben nem biztosítható kellő mértékben az összehasonlíthatóság.

A termelési színvonalváltozás mint láttuk, a bemutatott módszerrel ki—

* elégítő módon mérhető. Mint említettük, a termelési színvonalváltozás mé—

résével egyidejűleg szükséges az egyes munkafolyamatok termelékenység—

változását is vizsgálat tárgyává tenni. Ez a mutató szerves kiegészítője a ter——

PINTÉR LAszm

r ,

(9)

A SZANTOFOLD] NÖVÉNYTERMELÉS TERMELÉKENYSÉGVIZSGALATAROL ' 641

o

a. sz. ábra. Hároméves mozgóátlag

g/kh 7-

40 40

I !

§ ! "'d'—_.—

9 a ' A 'l' 9

, ,: x'

a IM k / 'n' x a

' 3

f ' I _

7 " "§ ;, x 7

i' s ;" 4 6

e ". '*x ___—1 ,

, x

§ / L—" 5

'" / , , L'

hay/eges fermesa/lag zz/ká

7 ---— --- fek/iv lame/ási szMwna/vá/faás % s

2 2

r e

* ;

J! ? 4 ,)

Ollllllllllllll$lííllli$§íc

1920 ,t 1025 1.950 4955 $er 42 47 1.950 !954

mele'si színvonalváltozás mérésének, mert feletet ad arra, hogy a mezőgazda- ságban alkalmazott egyes holt munkák elvégzésénél hogyan alakult a ' munkatermelékenység. (Egyes munkák gépesítettségi foka, egy normálhold elvégzésére felhasznált munkaidő stb., stb.) Szükséges tehát az egyes munka—

folyamatok termelékenységi mutatószámrendszerének kidolgozása és ezen mutatók egyöntetűségének biztosítása. Ha ezt a mutatószámrendszert bizto—

sítottuk, lesz meg a lehetőség arra, hogy a termelési színv'onalváltozás és az egyes munkák termelékenységi mutatói alapján az egész szántóföldi növény-—

termelés munkatermelékenységi mutatóját megállapítsuk. Ebben tehát kife—

jezésre jut mind az agrotechnika következtében létrejött terméktöbblet, mind pedig a munkavégzésre felhasznált munkaidő.

*

Összefoglalás:

A szántóföldi növénytermelés sajátosságaiból kifolyólag ezen a területen a termelékenység megfigyelése eltér a népgazdaság más területein alkalma—

zott módszerektől. A termelés sajátosságainak megfelelően szükséges:

]. a termelési színvonalváltozás megállapítása;

2. az egyes munkafolyamatok munkatermelékenységí mutatószámrend- szerének kidolgozása;

3. az első két mutató felhasználásával a szántóföldi növénytermelés termelékenységi mutatójának megállapítása.

Jelen dolgozatban részletesen a termelési színvonalváltozás megállapí—

tásával foglalkoztunk, mely egyik előfeltételét adja a teljes termelékenységi mutató megállapításának,