550 * NEMZETKÖZI STATISZTIKA
A FIZIKAI DOLGOZÓK ISKOLAI VEGZET'I'SÉGÉNEKALAKULÁSA
Az ezer főre jutó közép- és ( felsőfokú képzettséggel ren— '
delkező személyek száma az A munka jellege, foglalkozas, illetve betöltött munkakör '
1939. 1959.
évben
Fizikai jellegű foglalkozások, illetve munkakörök. . . . 43 316 Ebből : Erőmű- és szállitó-emelő berendezés mellett 60 383 Bányászati ... . . . ... 55 407 Kohászati és gépipari ... . . . 176 535 Vegyipari . . ... . . . ... . ... 113 514 Ásványfeldolgozó—ipari ... . . 56 403 Nyomdaipari ... . ... 190 * 640 Textilipari ... 60 478 Konfekeióipari ... 69 565 Építőipari ... 30 318 Mezőgazdasági ... 13 220 Vasúti közlekedés ... . ... , 71 408 Közúti és városi villamos közlekedés . . ... , 136 437 Szellemi foglalkozások, illetve munkakörök . . . 498 884 Ebből: Igazgatási vezetőkl ... 359 908 Vállalatvezetí'ikz * ... '. . . 285 853 Műszaki alkalmazottak ... 630 910 Mező- és erdőgazdasági szakemberek3 ... 622 936 Egészségügyi dolgozók . . . ... . ... . . . . 674 969 Tanárok, tanítók, tudományos dolgozó ... 892 991 Népművelési dolgozók ... . . 594 958 Művészeti dolgozók ... 644 894 Igazságügyi dolgozók ... . 684 987 Hírközlési dolgozók ... _... 368 792 Tervezési, számviteli dolgozók és ellenőrök ... 515 900
Meajevyzés. Mig 1926-ban a Szovjetunióban a főiskolai hallgatók száma. 168 000 fő, a teohnikumi tanulóké L_Sl 000 fő volt, és a szellemi dolgozók száma alig valamivel haladta meg a kétmillió tót, addig1959-ben 2 200 000 főiskolai hallgató, 1 868 000 technikumi hallgató volt, a szellemi dolgozók száma pedig meghaladta a 20 millió főt.
Az 1926—1959. évek között eltelt időszakban a Szovjetunió lakossága 42 számlákkal, a. főiskolai hallgatók száma 13-szoresára, a technikumoké több, mint 10-szeresére, a szellemi dolgozóké pedig S-szorosára emelkedett.
Megnőtt a közép— és felsőfokú képzettséggel rendelkezők aránya a fizikai munkát végzők között is. A forrada—
lom előttl Oroszországban a munkások és parasztok között nem voltak közép- és különösen felsőfokú képzettséggel rendelkezők, 1926-ban ez az arány alig haladta meg a másfél százalékot, 1939—ben 4,3 százalékra, 1959-ben pedig 32 százalékra nőtt, ezen belül a munkások között, 39, a kolhoztagok között pedig 21 százalék rendelkezik közép- és
felsőfokú iskolai képzettséggel. ., . _
Államigazgatási és társadalmi szervek apparátusában vezető munkakörben dolgozók. — * Ipari, épitőlpaxi, mező- és erdőgazdasági, közlekedési és hírközlési vállalatokvezetői. - 3 Agronómusok, zooteehnikusok, állategész- ségügyi dolgozók és erdészek.
FORRÁS: O raszpredelenii naszelenija SzSzSzR po obscsesztvennüm gruppam otraszliam narodnogo hozjaisztva i zaniatilam i ob urovne obmzovanija rabotnikov fizieseszkogo i umsztvennogo truda. Vesztnik Szm- tiaztiki. 1960. évi 12. sz.
II. Módszertani tájékoztató
A nemzeti jövedelem számításánál nemcsak a különböző évek azonos idő- alkalmazott szezonális módosítások szakai, hanem valamennyi negyedév Angliában összehasonlithatóvá válik. Természete—
Az angol Statisztikai Hivatal a nem— sem a módositott adatok sem mentesek
zeti jövedelem és kiadások adatainak Véletlenszerű események hatásától, de publikálásakor közli a szezonális ingado— belőlük a tendenciák mégis könnyebben
zásoknak megfelelően módosított adat— leolvashatók.
sorokat is. Ezekben az adatsorokban a A szezonális ingadozásoknak megfele- szabályosan (negyedévenként) visszatérő lően módositott adatsorokat az eredeti változásokat kiküszöbölik, és ezáltal sorokból négy lépcsőben számítják ki.
NEMZETKÖZI STATISZTIKA
551
1. Az eredeti sorokból először kiküszö- bölik néhány egészen speciális tényező befolyását, mint például az adótételekben vagy a társadalombiztosítási juttatások kulcsában bekövetkezett változásokat.
2. Az így módosított sorokból mozgó átlagok számításával meghatározzák a
trendeket. _
3. Az egyes negyedévekre kiszámítjáka trend és az elsődlegesen módositott sorok közötti százalékos eltérést, majd az egy—
mást követő évek azonos negyedévére vonatkozó eltérések átlagát veszik, mint a negyedévre jellemű átlagos szezonális módosítási tényezőt.
4. Az átlagos módosítási tényezőket alkalmazzák az elsődlegesen módosított sorokra, majd ezekhez ismét hozzáveszik az első lépésben levont speciális ténye—
zők hatását, s így kapják meg a keresett
módosított sorokat.
Cs. L.
Reprezentatív vizsgálat Franciaországban az újonnan épített lakások adataira
vonatkozólag
A Francia Statisztikai és Gazdaságku-
ltató Intézet (Institut National de la Sta- tistioue et des Etudes Economiaues) az Építésügyi Minisztérium felkérésére 1959
novemberében reprezentativ adatfelvé- telt hajtott Végre az 1954 májusa óta el—
"készült lakások viszonyainak felmérésé- re. Franciaországban az utolsó lakás—
összeírás 1954 májusában volt. Az 1959.
évi felvétel célja a francia lakásviszo—
nyokról korábban nyert kép kiegészítése volt az új lakásokról nyert adatok segit—
ségével.
Az 1959. novemberi vizsgálat foglal- kozott az új lakások nagyságával, felsze- reltségével, lakóinak demográfiai adatai- val, társadalmi-gazdasági státusával és ra laksűrűséggel.
— A vizsgálat során csak az 50 OOO—nél több lakosú városokban épült új lakáso- kat vették figyelembe, mert csak ezekben állt rendelkezésre az 'új lakások megfele- lő nyilvántartása, amely a mintavételhez alapul szolgált. A nyilvántartások azon—
ban városonként különböznek abban, hogy egyes helyeken csak az 1958 máju—
"sáig elkészült lakásokat tartalmazták, míg másutt szerepeltek bennük a későbbi időpontban befejezett lakások is. E miatt a Vizsgálat eredményeként kapott abszo- lút számok bizonytalan értékűek, viszont :; megoszlási arányok és az átlagok fel- használhatók az új lakások viszonyainak értékeléséhez.
Összesen 413 000 új lakásból történt a minta kiválasztása. A mintavétel Párizs—
ban és Szajna megyében 1/280 arányban történt (Párizsban egy fokozatban, a külvárosokban két fokozatban), a többi városban 1/70 volt a reprezentáció ará- nya. Összesen 4404 lakást választottak ' így ki, s ezek közül 4089 lakásnál sike- rült a kérdőívek kitöltése. Az esetek 3,1 százalékában a lakó távolléte miatt nem sikerült az adatfelvétel, 1,4 százalék volt azon esetek aránya, amikor megtagadták a választ, míg a fennmaradó hiányokat az okozta, hogy a kiválasztott lakások még lakatlanok voltak.
. Cs. L.
Bákhalandósági vizsgálat az Egyesült Államokban
Az elmúlt két év folyamán az Ameri- kai Egyesült Államok Országos Népmoz- galmi Hivatala (National Office of Vital Statistics) országos méretű rákhalandó- sági vizsgálatot végzett abból a célból, hogy egyrészt felmérje a halálos kimene—
telű tüdőrák esetében alkalmazott diag- nosztikai módszereket, másrészt, hogy meghatározzák a tüdőrákban elhaltak között a dohányosok arányát, valamint feltárják az elhaltak lakáskörülményeit.
Az adatfelvétel az Országos Népmoz-
galmi Hivatal által kiválasztott mintán
alapszik, mely 3000 tüdőrák és 500—500 vastagbél-, illetve végbélrák okozta halál-
esetet foglal magában.
A mintában szereplő halálesetekről a szükséges információt a halotti bizonyít- ványban szereplő kezelőorvos, valamint a családtagok megkérdezése útján bizto—
sították. A kezelőorvos a diagnosztikai módszerekről tájékoztatta a Hivatalt, a családtagok pedig az elhalt dohányzási szokásairól, valamint lakáskörülményei- ről adtak információt.
Ez a felvétel egyik fázisa az or—
szágos tüdőrák-halandósági vizsgálatnak.
A másik, a kiegészítő fázis, az élő népes—
ség reprezentativ megfigyelése lesz abból a célból, hogy a megfelelő összehasonlító—r adatokat begyűjtsék az élő népesség do—
hányzási szokásairól és lakásviszonyairól.
A halottakra, illetve élőkre vonatkozóan- megállapított dohányzási és lakásadatok—
ból fogják megállapítani azokat a muta— —
tokat, amelyek a demográfiai és életkő——— _,
rülménybeli tényezők alapján fejezik ki,, a várható rákhalandóságot.
— F. I—né.
