328
STATISZTlKAl lRODALMl FIGYELÖ—szont a lóversenynézők aránya. Csökkent a mozilátogatók aránya, de nőtt a szabadidő- ben társadalmi tevékenységgel foglalkozók aránya a válaszadók között.
A szerző táblában mutatja be a szabadidő eltöltésével kapcsolatos tevékenységek nép- szerűségét a nem fizikai foglalkozású férfiak körében a fizikai dolgozókhoz viszonyitva, korcsoportos bontásban. A táblából jól lát- ható az egyes tevékenységekben való rész—
vétel arányainak eltolódása a magasabb életkorokban.
A cikk több ábrát is tartalmaz. Ezek többek között a szabadidő-tevékenységek csoportjai- ban való részvételt ábrázolják 1977-ben kar és nem, a háztartás heti jövedelme, a férfiak társadalmi—gazdasági csoportjai, a 16—69 éves népesség legmagasabb iskolai végzett- sége szerint.
Végül a szerző egy kombinatív táblában mutatja be a részvételi arányt néhány sza- badidő-tevékenységben 1977-ben férfi—nő bontásban, majd részletesebben a férfiakra.
korcsoportok és társadalmi—gazdasági cso-
portok szerint. '
(Ism.: Kármán Tamásné)
FLAIM. P. O.:
A DEMOGRAFIAI VALTOZASOK HATÁSA AZ ORSZÁGOS MUNKANÉLKULISEGI ARANYRA (The effect of demographic changes on the Na- tion's unemployment rate.) -— Monthly Labor Review.
1979. 3. sz. 13—23. p.
A szerző azt vizsgálja, hogy milyen ciklikus és nem ciklikus tényezők befolyásolták az el- múlt 20 év munkaerő-kínálatát az Egyesült Államokban.
Nem ciklikus tényezőkként a következők szerepelnek:
1. az 1950—es évek közepétől jelentkező életkor-el- tolódós.
2. a munkaügyi statisztikónál bekövetkezett mód- szertani és fogalmi változások,
3. a munkaerő—kínálatot befolyásoló szociális és intézményes változások.
4. a jogszabályok változásai.
Demográfiai hatásként kell megjelölni fő- ként azt o jelenséget. hogy a második világ—
háború utáni években megnövekedett szüle- tési arány most a fiatalabb korosztályok felé tolja el a munkát kereső népesség kormeg-
oszlását.
A demográfiai tényezőknek a munkanélküli- ségi arányra gyakorolt hatását úgy vizsgál—
hatjuk meg, hogy képezünk egy ,,változatlan összetételű" vagy ,.eltolódásmentes arányt".
Ezt úgy kapjuk meg, hogy az egyes csoportok tényleges munkanélküli arányát a munkaerő- nek egy adott bázisidőszakhoz képest válto- zatlan megoszlásával vetjük egybe. A tény—
leges és a változatlan összetételű arány kö-
zötti különbség adja az összetétel-változás hatását (arányeltolódásl index).
A különböző módszerekkel végzett számítá- sok azt mutatják. hogy az 1950—es és 1970—es, évek közepe között az összetételváltazc'lsból egy százalékpontnyi eltérés adódik.
Az utóbbi években olyan vizsgálatok ké- szültek, amelyek alapjón 22, nem és kor sze- rinti csoportban vizsgálhattók a munkaerő összetételváltozásának a munkanélküliségi arányra gyakorolt hatását. E vizsgálatok so—
rán 1957 és 1977 között minden év megosz—
lása szerint elvégezték a számításokat.
A szerző táblában mutatja be. hogy meny—
nyivel lett volna alacsonyabb a munkanélkü—
liek aránya, ha a munkaerő az 1957. évi meg—
aszlásban állna rendelkezésre 1977-ben.
(Számszerű eredménye 1.03 százalékpont.) Bemutatja azt is, hogy az 1957. évi mun—
kanélküliekre vonatkozó statisztikában milyen változás lett volna az 1977. évi súlyok alkal—
mazása esetén. (itt az eredmény D,56 száza—
lékpont.)
A szerző a fenti két számítás alkalmazását, javasolja a kor— és nemeltolódásnak a mun—
kanélküliség szintjére gyakorolt hatása vizs—
gálatához. A bemutatott számítások szerinta hatás 0.8 százalékpont.
Az elemzések bebizonyították, hogy ezen belül a nemek közötti eltérésnek nincs nagy hatása az átlagra, mert a felnőtt nők viszony- lag kis hányada jelentkezik munkaerőként. A kor szerinti megoszlás változása csökkenő jel- legű. mert az 1960—as évek alacsony népesw ségszaporulata 1980-tól lefelé szorítja a fia—
talok arányát.
A munkaügyi statisztika módszertani válto- zásai közül az 1967—ben bevezetett új meto—
dika a felnőtt férfiak 1966-os munkanélküli arányánál 0.3 százalékos csökkenést, a fel- nőtt nők arányánál 0,4 százalékos növekedést és a tizenévesek arányánál 1.0 százalékos csökkenést okozott volna. Az összesített hatás 0.1 százalékpont (3.8 helyett 3.7 százalék).
Az 1970-ben bekövetkezett kisebb módszer- tani változások összességükben 0.1—O,2 szá- zalékos növelő hatással voltak.
A módszertani változások egy—egy csoport- nál mégis említésre méltók. így a felnőtt nők—
nél az említett két változás 0.6 százalékpont növekedést jelentett.
Az ellenőrző kikérdezések azt bizonyították, hogy az eredeti felvétel adatait 1950-re vo- natkoztatva 0.2. 1974—1977-re vonatkoztatva 0.6 százalékkal kell az eddigi torzítások figye—
lembevételén túlmenően felfelé korrigálni.
A szerző a cikkhez függeléket mellékel, amelyben felsorolja a jogszabályok és szociá—
lis intézkedések munkanélküliségi arányra gyakorolt hatását. Ezek a következők.
1. A munkanélküliségi biztosítás kiterjesz- tése növelte mind a munkanélkülivé válás gyakoriságát, mind annak időtartamát.
STATISZTIKAI IRODALMI FIGYELÖ
329
2. Nem számszerűsíthető. de lényegesen növelte a munkanélkülivé vólók számát és a munkanélküliség időtartamát az a jelenség.
hogy nőtt a két vagy több keresővel rendel—
kező csalódok száma.
3. A szociális programok eredményeképpen 2.4 százalékponttal növekedett a munkanél- küliek aranya, mert csak a munkanélküliek között nyilvántartottak részesülhettek segély-
ben.
4. A képzési (átképzési) programok követ- keztében O,3—0.4 százalékponttal csökkent a
munkanélküliként nyilvántartottak szóma. mert az oktatas időtartama alatt a beiskolózottak nem tekintendők munkanélkülieknek.
5. A bérminimum felemelése arra ösztönöz- te a munkaadókat, hogy a megnövekedett bérek ellensúlyozására csökkentse a foglal- koztatottak szómót. Ennek hatására — a szó—
mitósok szerint — a tizenévesek (különösen a színesbőrű fiatalok) munkanélküliségi aranya 4,5, a tizenéves nőké 11,3 százalékkal nőtt.,
(Ism.: Nádas Péter)
BIBLIOGRÁFIA
A Központi Statisztikai Hivatal Könyvtár és Dokumentációs Szolgálathoz az aláb—
bi fontosabb könyvek érkeztek be:
STATISZTIKAI ÉVKU NYVEK
AFRICAN, Caribbean, Pacific (ACP): Statistical yearbook, 1970—1976. Bruxelles. 1978. EUROSTAT. 622
p.. 2 térk.
Az afrikai, a karib—tengeri és a csendes óceáni or- szágok statisztikai évkönyve, 1970—1976. —'
I 30 B 97/1970—1976 ANNUAIRE statistiaue du département de Paris.
Année 1977. Paris. 1979. Prefecture de Paris. 259 p.
Párizs megye statisztikai évkönyve, 1977.
l 33 B 329/1977 ANUARIO estadistico de Espana 1979. Edicion ma- nual. Madrid. 1979. lnst. Nac. de Estadist. XXXI.
876 p., 23 t.
Spanyolország statisztikai zsebkönyve, 1979.
l 34 D 1/1979 ANUARIO estadistico de los Estados Unidos Mexi- canos 1975—1976. Secretaria de Programacion y Pre- supuesto. Mexico. 1979. Direction Gen. de Estadist.
994 p.
Mexikó statisztikai évkönyve, 1975—1976.
I 73 B 1/1975-1976 A HANDBOOK of Korea 1979. Ed. by the Korean Overseas Information Service, Ministry of Culture and Information. Seoul. 1978. Print. Samhwa. 825 p.
Dél-Korea statisztikai évkönyve, 1979.
703 682 NARODNOE hozjajsztvo sztran—cslenov Szoveta Éko- nomicseszkoj Vzalmopomoscsi v 1979 odu. Sztatísz- ticseszkij szbornik. Moszkva. 1979. SZ V. 410 p., 24 t., 1 mell.
A KGST-tagországok népgazdasága, 1979.
l 42 C 320 STATISTICAL pocketbook of Indonesia 1977/1978. ——
Baku saku statistik Indonesia. Jakarta. 1978. Biru Pu—
sat Stotist. XVII, 476 p.. 1 térk.
Indonézia statisztikai zsebkönyve, 1977/1978.
l 55 D 1/1977—1978 STATISTISCHES Jahrbuch der Deutschen Demokra- tischen Republik 1979. Hrsg.: von der Staatlichen Zentralverwaltung für Statistik. Berlin. 1979. Staats- verl. 512 p.. 9., t., 2 térk.. 2 mell. (36, 33) p.
A Német Demokratikus Köztársaság statisztikai e'v- könyve. 1979.
l 4 C 17/1979
STATISTISCHES Taschenbuch der Deutschen De—
mokratischen Republik 1976. Hrsg.: von der Staat—
lichen Zentralverwaltung für Statistik. Berlin. 1978.
Staatsverl. 160 p.
A Német Demokratikus zsebkönyve, 1978.
Köztársaság statisztikai I 24 C 1/1978
STATISZTIKAI évkönyv 1978. Bp. 1979. Stat. Kiad..
XVII. 545 p.
(KSH kiadványa.)
l 1 C 1/1978
ÁLTALÁNOS STATISZTIKAI MUNKÁK
AGENDA estatistica. 1978. Ed.: Secretaria de Frog——
ramacion y Presupuesto, Mexico. 1978. Direccionv Gen. de Estadist. 339 p.
Statisztikai gyűjtemény 1978. Mexikó.
l 73 D 3/1978'
ARANYI A. — DORNYEI ), —- NÉMETH L.: Nati- onal policy of informatics In Hungary. Bp. 1978. 62 p.
(KSH kiadványa.)
Az informatika nemzeti politikája Magyarországon.
803 369 BUHLMANN, H. -— LOEFFEL, H. —- NIEVERGELT, E.:
Entscheidungs- und Spieltheorie. Ein Lehrbuch für Wirtschaftswissenschaftler. Berlin — Heidelberg — New York. 1975. Springer.'XlII, 311 p.
Döntés- és játékelmélet.
703 907, 702 487 CRANE. M. A. -- LEMOINE, A. I.: An Introduction to the regenerative method for slmulation analysis.
Berlin —— Heidelberg —— New York. 1977. Springer.
VII. 111 p.
A szimulációs elemzés regenerativ módszere.
703 908 FEDULOV, A. A. — FEDULOV, ]. G. — GUGICSKO, V. N.: Vvedenie v teoriju sztatiszticseszki nenadezs- nüh resenij. Moszkva. 1979. lzdat. Sztatiszt. 275 p,
Bevezetés a statisztikai nem megbízható döntésel—
méletbe.
602 798 JOURNÉES de statistiaue des processus stochas- tiaues. Proceedings. Grenoble. 1977. Éd. par D. Da- cunha-Castelle, 8. Van Cutsem. Berlin -— Heidelberg
—- New York. 1978. Springer. 7, 202 p.
A sztochasztikus folyamatok statisztikája tárgyában tartott ülés közleményei.
703 909 LANCASTER, P.: Teorija matric (Theory of matric- es). Perev. Sz. P. Demuskin. Moszkva. 1978. lzdat.
Nauka. 280 p.
Matrixelmélet.
602 794 LIPAEV, V. V.: Raszpredelenie reszurszov v vücsisz- gigl'nüh szisztemah. Moszkva. 1979. Izdat. Sztotiszt.
p.
A források eloszlása a számítógépes rendszerben.
602 797
