GAZDASÁGSTATISZTI K A
BARCZAK, A. —CIEPIELEWSKA, B.—
JAKUBCZYK, T.——PAWLOWSKI, Z.:
LENGYELORSZÁG ÖKONOMETRIA!
MODELLJE
(Model ekonometryczny gospodarki Polski Ludowej.) Warszawa. 1968. PWN. 181 p.
A szerzők bemutatják Lengyelorszag öko—
nometriai modelljét, amely 17 egyenletből áll.
A klasszikus, illetve a kettős legkisebb négy- zetek módszerével becsülték meg a paraméte- reit az 1950 és 1964 közötti (egyes késleltetett változók esetében néhány évvel korábbi) adatok alapján.
A modell nem késleltetett endogén változói:
Y1 : foglalkoztatás a mezőgazdaságon kívüli termelő ágazatokban, Y2 —— foglalkoztatás a nem magánszektor mezőgazdaságban, Y3 — az If, és Y2 változók összege, Y; :- termelő beruházás a mezőgazdaságon kivül, Y§ — beruházás a mezőgazdaságban, Yo — nem ter- melő beruhazas, Y7 — teljes beruházás, Ya —
a nem mezőgazdasági ágazatokban termelt nemzeti jövedelem, Y,, —— a mezőgazdaságban termelt nemzeti jövedelem, Y10 —— az Ya és Y,,
változók összege, Y11 — import, Yla —- export,
Y13 : külkereskedelmi mérleg, Yu -— a fogyasz- tas része a nemzeti jövedelemben, Yu; — átla- gos reálbér az iparban, Y16 —- atlagos reálbér a többi ágazatban, Y" —-— atlagos reálbér az egész gazdaságban (a szocialista szektorban).
A predeterminalt változók: Zl—zérus vagy 1 értéket felvevő változó, amely 1 a beruházás
erős növelésének éveiben, Z2 — az előbbihez
hasonló változó, amely az életszínvonal na- gyobb emelkedését hozó években vesz fel 1 értéket, Za —- az előbbiekhez hasonló változó,
amely az 1951—1953. években vesz fel 1 értéket, Z, —— idővaltozó, értéke 1950-ben 7, 1951-ben 6 stb., Z5 : búzaimport, Z.,-tól
Zg—ig : az Y,-től Yö-ig változók egy évvel késleltetett értéke, Zlo — az Y. két évvel késlel—
tetett értéke, Zu — az Y12 egyéves késleltetés—
sel, Z12 és Zwa — az Ys és Y,, változók egyéves késleltetéssel, Z14 — a munka termelékenysége az iparban.
A modell strukturális alakjának egyenletei a következők.
Foglalkoztatási egyenletek:
Yl : 0,0083 Y., 4— O,5409 Z6 %—
Jf— 0,00l3 Za %— 1595,70 -i- e,, Ya : O,7l30 Z, %— 17490 %— ed
Beruházási egyenletek:
Y4 : 74,0064 Y10 %— 43343 Z1 4—
4— 0,5934 Z8 —— 2823,2O —l— s"
Y5 : : l246,5 z8 % 911,10 z, Jr 4- 10069,04 Jr e,, '
Y, : : 0,143s (Y, %— Y,) %
Jr 2442,25 z4 : 30567,6 %e.,,
Termelési (nemzeti jövedelem) egyenletek:
Ya : (),0046 (Y1 — Zo) %
4- 0,0009 Zlo 4— 0,8593 Z12 —l— 11,47 %— őst Y9 : 0,0016 Z9 4— O,1196 Z13 4— 66,91 4- 89;
Import és export:
Y11 : 14,73 Ya 4- 0,0857 Y,3 4—
-l— O,5923 Zö 4— 822,00 %- But Y12 : l,2442 Zu 4— 0,1218 25 — 469,19 —i—
'l' 812!
Fogyasztási egyenlet:
Y" : — 0,0080 Y10 4- 0,839 Z2 %— 78,89 %
"l' 814!
Reálbér egyenletek:
Y15 : : 181,27 z34r21,9612 ari—288374-
4" Elst ri
Y,, : O,6986 Y,5 ,a l96,89 Jr em
Azonosságok:
Y1 4- Ya
Y. 4— YB 4— Ya Ya *" Ya Yla Y12 *— Yu
17 Kt Ylsi 4— (1 _ Kt) th
ahol Kt az időben változó súlyozó tényező.
A szerzők megadják az együtthatók hibáját, az egyes egyenletekben szereplő véletlen komponensek szórását, autokorrelaciós együtt- hatóját, valamint a konvergencia együtt—
hatót.
A modellben viszonylag kevés a Változók közötti kölcsönös összefgíggés. Egyetlen hosszú és zárt összefüggés lancot találunk benne:
Y1" Y7'" Ylol" Yf— Y!
Y8
Yv
Y10
u n n " "
STATISZTIKAI IRODALMI FIGYELÖ
713
vagyis a foglalkoztatástól függ a nemzeti jövedelem, az utóbbitól függ a beruházás, és a beruházástól függ a foglalkoztatás. Össze- foglalva: a lengyel modell lényegesen egy- szerűbb, mint a magyar M—2 modell. Ezen—
kívül más ökonometriai modellektől megkülön-
bözteti a 0— l változók használata, amelyek-
kel a központi állami szervek gazdaságpolitikai preferenciáit kívánták kifejezni.
A becsléseket 1950 és 1964 közötti adatok- kal végezték. A klasszikus és a kétfokozatú legkisebb négyzetek módszerét használták (az utóbbit a kölcsönösen összefüggő vál- tozókat tartalmazó egyenletekben).
Közönséges trendbecsléseket is végeztek,
és összehasonlították azokat a modell alapján becsült értékekkel.
A szerzők erősen hangsúlyozzák azt a nézetüket, hogy az ilyen típusú ökonometriai modellek felhasználásának nagy szerepe kell hogy legyen a szocialista gazdasági tervezés—
ben az input—output modellek és az optimálási modellek mellett. Eddigi viszonylag kisebb mértékű felhasználásuk okát részben abban látják, hogy az ökonometriai modelleket sokáig csupán a konjunktúrakutatás eszközé- nek tartották, részben pedig az optimálás módszere ,,igézetével" magyarázzák.
(Ism.: Andorka Rudolf)
*
BERRI, L.:
A GAZDASÁGI FEJLÓDÉS És A MOSZAKI HALADÁS ELÓREJELZÉSÉNEK
MÓDSZERTANI PROBLÉMA!
(Metodologicseszkie problemü prognozirovanija éko- nomicseszkogo razvltija i tehnicseszkogo progreszsza.)
—— Voproezü Ékonomiki. 1969. 10. sz. 76—85. p.
A cikk elöljáróban a tudományos gazdasági előrejelzés lényegét, jelentőségét, a népgazda- sági tervvel való összefüggését vázolja. Hang- súlyozza: a tudományos előrejelzés a szocializ- musban a népgazdasági tervek összeállításá- nak szükségszerű fázisa. Feladata a műszaki, gazdasági és szociális fejlődés lehetséges va- riánsaínak olyan perspektivikus meghatározá- sa, amely lehetővé teszi a népgazdasági tervek elkészítését. Még konkrétabban: az előrejelzés- nek jellemeznie kell a jövő időszak alapvető gazdasági és szociális problémáit, sajátosságait,
s ebből kiindulva, meg kell szabnia a jövőbeni
fejlődés irányait. Ezt a feladatot csak a külön—
féle kutatások, a különböző tudományágak eredményeinek széles körű felhasználásával
lehet megoldani.
A szerző kifejti, hogy az előrejelzés és a ter- vezés egymással szétbonthatatlan egységet alkot. Az előrejelzés a kialakult, illetve az újonnan formálódó tendenciákat elemzi, és perspektivikusan határozza meg a gazdasági fejlődés lehetséges változatait. A tervekben
7 Statisztikai Szemle
nemcsak pontosabbá teszik és konkretizálják
az előrejelzésben adott ,,kontúrokat", hanem azokat az intézkedéseket, szabályozókat is rögzítik, amelyekkel a kitűzött cél elérése biz-
tosítható.
A cikk a Szovjetunió több intézményét, tu- dományos szervét sorolja fel, amelyek az előre- jelzéseket illetően, igen jelentős módszertani
és gyakorlati munkálatokat folytatnak.
A szerző a továbbiakban két fejezetben tag- lalja az előrejelzés főbb kérdéseit. Ezek a követ- kezők:
— a gazdasági fejlődés tényezői és az előrejelzésbsn betöltött szerepük,
— a műszaki haladás előrejelzése.
Az első fejezetben a szerző hangsúlyozza: a gazdasági fejlődés előrejelzésének egyik fő feladata az, hogy a fejlődés ütemét és arányait jelezze. Ezzel kapcsolatosan nagy a jelentő- sége azon tényezők prognózisának, amelyek az ütemet és az arányokat megszabják. A hosszú- távú előrejelzés metodikájának tanulmányoz- nia kell a gazdasági fejlődés tényezőinek elem- zését és osztályozását, a társadalmi termelés szerkezeti változásait, a tényezők ismérveit, jellemzőik változásának számszerű mérési le- hetőségeit, a gazdasági fejlődés mutatóira tör—
ténő hatásuk mértékét. Ilyen tényezőkként a cikk a következőket sorolja fel:
—- természeti erőforrások és ezek kihasználása;
—— a népesség — ezen belül a munkaképes korú lakosság számának növekedése;
- a műszaki haladás és a termelési szervezet tökéle- tesítése;
-— a fogyasztás volumenének és szerkezetének vál- tozása;
— a termelő berendezések (termelési rendeltetésű állóeszközök) kapacitása és a kapacitás valtozasa;
-— a foglalkoztatottság, a foglalkoztatottak szak- képzettségének, ágazati és területi csoportosulásuknak alakulása;
-— a termelékenység alakulása;
—- állóeszköz-hatékonyság, eszközigényesség;
—- az ágazati szerkezet és az ágazatok közötti kap- csolatok változásai;
— a területi elhelyezkedés (megoszlás) fejlesztése;
—- a nemzetközi munkamegosztásban való részvétel;
— az erkölcsi és az anyagi ösztönzés fokozása;
— a dolgozók kulturalis színvonalának és szakkép- zettségének növelése;
— a szolgáltató (,,tercier") szféra fejlesztése;
— végül, különleges hangsúllyal: az allam gazdaság- politikája, amely az előzőkben felsorolt tényezők ala—
kulását is nagymértékben befolyásolja.
A szerző ezután —— különféle ismérvek alap- ján —— több módon osztályozza, csoportosítja a tényezőket, és az általa legfontosabbnak tar- tott egyes konkrét tényezők jellemzőit, belső hatóerőit (,,al-tényezőiket") vizsgálja.
A második fejezetben azt emeli ki a szerző, hogy az egész előrejelzés nélkülözhetetlen fel- tétele: a műszaki haladásnak, a tudomány és a technika fejlesztési lehetőségeinek kisebb- nagyobb pontossággal történő meghatározása.
A szerző véleménye szerint, a tudomány és a technika perspektivikus fejlesztésére vonat- kozó hosszú távú prognózisoknak elsődlegesen a következőket kell tartalmazniuk.
