pAZMANY PÉTER
BIBORNOK, ESZTERGOMI ÉRSEK, MAGYARORSZÁG PRIMÁSA
ÖSSZES MUNKÁI.
A
BUDAPESTI KIR. MAGYAR TUDOMÁNY-EGYETEM
MEGBIZASABÓL
EGYBEGYÜJTI ÉS SAJTO ALÁ RENDEZI UGYANAZON EGYETEM
HITTUDOMÁNYI KARA.
VII. KÖTET.
PREDIKÁCZIÓK.
MÁSODIK RÉSZ.
BUDAPEST, 1905.
NYOMATOTT A M. KIR. TUD.-EGYETEMI NYOMDÁBAN.
A RÓMAI ANYASZENTEGYHÁZ SZOKÁSÁBÚL,
MINDEN VASÁRNAPOKRA ÉS EGY-NEHÁNY INNEPEKRE
RENDELT EVANGELIOMOKRÚL,
PRED IKÁCZI Ö K,
MELLYEKET ÉLŐ NYELVÉNEK TANÍTÁSA UTÁN IRÁSBAN FOGLALT
CARDINAL
PÁZMÁNY PÉTER
ESZTERGAMI ÉRSEK.
AZ 1636-IKI, VAGYIS ELSŐ KIADÁS UTÁN SAJTÓ ALÁ RENDEZTE
KANYURSZKY GYÖRGY
THEOL DOCTOR, A BUDAPESTI KIR. M. TUD.-EGYETEMEN A HITTUDOMÁNY-BÖLCSELET JOGOSITOTT, A KELETI NYELVEK NYILV. RENDES PROFESSZOHA.
BUDAPEST, 1905.
NYOMATOTT A M. KIR. TUD.-EGYETEMI NYOMDÁBAN.
EBBEN A KÖNYVBEN FOGLALT PREDIKÁCZIÓK RENDI ÉS T ANUSÁGOK JEGYZÉSI.
MÁSODIK RÉSZ.
Lap
HUSVÉT-után V. vasárnap. 1. Predikácziá : Az imádságrúl . . . . . 8 II. Predikáczió: Azesküvésrőléshit-szegésrűl 27 URUNK MENY BE-MENETELE napján. Predikáczió: Urunknak menybe-
menetelérűl . . . . . . . . 40 ÁLDOZÓ csütörtök-után-való vasárnap. Predikáczió: A világi nyomoru-
ságok békeséges szenvedésérűl. 53 PÜNKÖSD napján. Predikáczió: Mely drága ajándékokkal ékesittetik, a
kinek Szent Lélek adatik . . . " 77 PÜNKÖSD utánLvasárnap, mely SZENT HÁRO:vlSÁG napja. 1.Predikáczió:
A Szent Háromság egy bizony Istenrűl 91 ll. Predikáczió: A halálos és bocsánandó bűn-
rűl: és, mely szorgalmatoson kel távoztatni a bocsánandó vétkeket. . . . . 108 ÚR-NAPJÁN. 1. Predikáczió: Mint kel az Oltári Szentség részesüléséhez
készűlnünk . . . . 120 II. Predikáczio : A Christus Testének valóságos jelen-léte a
Sacramentomban, megbizonyíttatik 134 PÜNKÖSD-után ll. vasárnap. Predikáczió: A mennyei bóldogságrúl. 136
I. tanuság. A hittúl-szakadtakat fenyítékkel-is igazságra kel hozni. . . . . 153 JI. tanuság. Mely esztelenek, a kik világi dolgokért Istent
elhadgyák 154
PÜNKÖSD-után III. vasárnap. Predikáczió: A bűnnek rútságárúl és
veszedelmérűl . . . . 158 I. tanuság. A dücsőült Szentek tudgyák a világi dolgokat . 175 II. tanuság. Christus juhai vagyunk; és nagy fáratsággal
viselte gondunkat a mí Pásztorunk . . . . 176 PÜNKÖSD-után IV. vasárnap. Predikáczió: Hogy minden cselekede-
tünket Isten tisztességére kel igazítanunk 180 PÜNKÖSD-után V. vasárnap. I. Predikáczió: A gyilkosságrúl és ha-
ragrúl . . . . 195 II. Predikáczió: A nyelvnek vétkeit-ű! . 215
II A PREDlKÁCZIÓK RENDI ÉS TANUSÁGOK JEGYZÉSI.
Lap
PÜNKÖSD-után VI. vasárnap. I. Predikáczio: A jóra-való restség-ellen;
hogy Istennek szorgalmatoson kel szolgálni . . . . . . . . . 232 II. Predikáczió: Az ételben és aluvás-
ban-való mértékletességrűl . . . . 248 PÜNKÖSD-után VII. vasárnap Predikáceio : Mint kel a bárány-bőrbe
őltözött farkasokat megismérni 264 PÜNKÖSD-után VIII. vasárnap. Predikáczió: A keresztyéni Prudeniia,
okosság, miben áll? . . . . 278 PÜNKÖSD-után IX. vasárnap. Predikáczió: Jerusalemnek és a sidó
nemzetnek utolsó romlásárúl 293 PÜNKÖSD-után X. vasárnap. I. Predikáceiá : Hogya tudós nagy
emberek esetiben nem kell meg- botránkoznunk . . . . . 308 II. Predikáczió: A vakmerő itíletrűl . . 321 PÜNKÖSD-után XI. vasárnap. Predikáczió: Mint kel embernek magát
viselni betegségében . . . . 334 PÜNKÖSD-után XII. vasárnap. Predikáczió: Felebarátunk szeretésérűl. 354 I. Tanuság. Az emberi nemzet romlásárúl . . . . . . . . 369 II. Tanuság. A bűnös ember igazulásárúl . . . . 378 PÜNKÖSD-után XIII. vasárnap. I. Predikáczio: A papi rend méltóságárúl 380
II. Predikáczió: A feslett társok és hízel-
kedők barátsága veszedelmes 400 Tanuság. A hála-adatlanság veszedelmérűl . . . . 415 PÜNKÖSD-után XIV. vasárnap. Predikáczió: Nagyob dolgunk az Isten
országának keresése . . . . . 422 Tanuság. Istennek és ördögnek eggyütt nem szolgálhatni 437 PÜNKÖSD-után XV. vasárnap. Predikáczió: A halálrúl . . . . 439 Tanuság, A keresztyén halottak temetésérűl. . . . " 459 PÜNKÖSD-után XVI. vasárnap. I. Predikáczió: A kevélységrű1 465
II. Predikácziá : Mint kel az innepeket szentelni . . . . . . 480 PÜNKÖSD-után XVII. vasárnap. Predikáczió: Az isteni szeretetrűl. . . 491 PÜNKÖSD-után XVIII. vasárnap. Predikáczió: A hitnek szükséges-vóltá-
rúl, méltóságárúl, hasznairúl 510 PÜNKÖSD-után XIX. vasárnap. Predikáceio : Isten a mí lelkünk jegyese 525 PÜNKÖSD-után XX. vasárnap. Predikáczió: Hogy Isten mindenüt jelen
vagyon és ezzel szent életre kötelez- tetünk . . . . 538 PÜNKÖSD-után XXI. vasárnap. Predikáczió: A pokolnak örök kín-
nyárúl . . . . . 552 PÜNKÖSD-után XXII. vasárnap. I. Predikáczió: Minnyájan Istené va-
gyunk és az ő hasonlatosságát visel- vén, szolgálattyára köteleztetünk . . 566 II. Predikáczió: Mivel tartozunk feje-
delmünknek és fejedelmünk nékünk? 580
A PREDIKÁCZIÓK RENDI ÉS T ANUSÁCOK JEGYZÉSI. III Lap
PÜNKÖSD-utan XXII. vasárnap. III. Predikáczió: Az igazmondásrúl és hazugságrúl . . . . . . . . . 597 PÜNKÖSD-után XXIII. vasárnap. L Predikáczió: Mint kel a keresztyén
leányt nevelni . . . . 614 II. Predikáczió: Hogya halál kívá-
natos jó. . . . . . . . . 633 PÜNKÖSD-után XXIV. vasárnap. L Predikáczió: Hogy a világ javait
semminek kell tartani, ha lelkünket meg akarjuk tartani. . . . . 652 II. Predikáczió: A templomok tisztele-
tirűl . . . . 665 SZ. MÁRTON püspök napján. Predikáczió: A keresztyén vitézek köteles-
ségirűl. . . . . 679 SZ. ALBERT püspök napján. Predikáczió: A jó püspökök tüköre 693 SZ. MÁRK evangelista napján. Predikáczió: A proczessiókrúl . 712 SZ. KERESZT napján. Predikáczió: A Sz. Kereszt böcsülletirűl . 726 SZ. MÁRIA MAGDOLNA napján. Predikáczió: Igaz penitenczia példája. 738 SZ. PÉTER és PÁL Apostol napján. L Predikáczió: Sz. Péter Apostolrúl 752 IL Predikáczió: Sz. Pál Apostolrúl. 766 BOLDOG ASZSZONY méltóságárúl és tiszta fogantatásárúl. Predikáczió 780
A keresztyén olvasóhoz . . . . . 799
KARÁCSON-NAPI PREDIKÁCZIÓ 800
MÁSODIK RÉSZ.
HUSVÉT-UTÁN V. VASÁRNAP.
ATYÁNAK ÉS FIÚNAK ÉS SZENT LÉLEK ISTENNEK NEVÉBEN.
AMEN.
Christus JEsusnak drága Szent Vérével megváltott keresztyének, a mái Szent Eoangeliomot írta-meg Szeni János Evangelista, könyvének tizenhatodik részében. Melynek bötü-szerént-való magyarsága eképpen vagyon: halgassátok isteni félelemmel.
Az üdóben monda
JESUSaz
Őtanitványinak: Bizony bizony mondom néktek, ha mit kértek az Atyátúl én nevemben, megadgya néktek. Eddig nem kértetek sem- mit az én nevemben. Kérjetek, és elvészitek : hogy a ti örömetek tellyes légyen. Ezeket példákban mondottam néktek. Eljött az óra, mikor immár nem példákban szóllok néktek, hanem nyilván hirdetek néktek az
Atya-felől.Azon a napon az én nevemben kértek: és nem mondom néktek, hogy én kérem az Atyát érettetek. Mert
ő-magaaz Atya szeret titeket, mivel ti szerettetek engem és elhittétek, hogy én az Istentül jöttem. Kijöttem az Atyá- túl és a világra jöttem: ismét elhagyom a világot és az Atyához mégyek. Mondának néki az
őtanitványi: ihon most nyilván szóllasz és semmi példát nem mondasz:
most tudgyuk, hogy mindeneket tudsz, és nem szükség néked, hogy valaki megkérdgyen téged.
Ebbőlhiszük, hogy Istentül jöttél.
Ez a mái Szeni Evangeliomnak bötű-szerént-való magyarsága. Melyből,
hogy lelkünk éppületire tanuságot vehessünk, és Istennek akarattyát ne csak füllel hallyuk, hanem cselekedettel tellyesítcsük, kérjünk altatos szűvel Szent Lelket, mondván: Mí Atyánk, etc. üdvöz légy, etc.
8 HUSVÉT-UTÁN V. VASÁRNAP, r. PREDlKÁCZIÓ.
ELSŐ
PREDIKÁCZIÓ.
Az imádság1'úl.
Az megromlott és számtalan nyomoruságok-alá vettetett emberi gyarlóságnak egyéb nyavalyái-között, két közönséges fogyatkozása vagyon: egyik: az elmének késedelmes tompasága ; nem-csak az isteni és mennyei dolgokban, de a maga hasznára és szükségére
nézendőkben-is. Ebből következik, hogy sokan úgy járnak, mint a
1Apoc. 3. v.l7.Laodicma-béli 1püspök; ki azt itílte, hogy jól vagyon dolga; dicse- kedett, hogy semmi-nélkül nem szűkös: maga, Isten itíleti-szerént, nyavalyás, szegény, vak és mezítelen vólt. Második fogyatkozás:
az elégtelenség vagy erőtlenség; mely mi-bennünk oly nagy, hogy, bár tudnók-is, mi hasznos és mi-nélkül szűkölködünk, annak meg- szerzésére tehetségünk nem érkezik. Azért mongya Szent Pál: 2Veile
2Rom. 7. v. 18 adjacet mihi: perficere autem bonum, non inoenio ; hogy láttya és kivánnya a jót: de nem talál erőt magában, mellyel azt elérhesse,
3Isai 61. v. 1. A mi édes orvosunk, ki Meny-országból a végre jöve, 3ut
mederetur contritis corde; hogy romlott természetünket orvosolná és gyógyitaná. azzal vígasztal bennünket a mái Evangeliomban ; hogy annak a két rendbéli nyavalyának orvosságát találta. Elsőben
azért; fogadással köti magát, hogy tudatlanságunkat világos taní- tásával elvészi, Mert, ha annak-előtte homályos példákban szólott, Jam non in proverbiis loquar ; ez-után immár, elhadgya az árnyé- kozó hasonlatosságokat és setét példákat; elszaggattya az Isten
'Matt.nv.51.titkait fedező superlátot :4 és palam, nyilván taníttya a mcnnyei
• Isai. ll. v. 9.titkokat: úgy, hogy, 5Replebitur terra scientia Domini. sicut aqum 'maris operientes;az isteni tudománnak bévsége, mint egy feneketlen tenger ellepi és bétőlti az egész földet. Másodszor; erőtlenségünk
nek orvoslására, az imádságot rendeli. És nem-csak ínt .és paran- csol, hanem, úgy tetczik, ugyan után nunk jár és kér, hogy, ha rniben megfogyatkozunk; ha rni-nélkül szűkölködünk, kérjük az Atyátúl, és helye lészen kérésünknek. Mert a Felséges Isten nem
6Esther 4.v. 2.ollyan, mint Assverus, 6kinek csak udvarába sem bocsátották, a
&11. kik szűrben és rongyos köntösben váltak; hanem mindeneket,
minden üdőben eleibe bocsát: és audiénciát adván, a mire szük- ségünk vagyon, azt nem nagy költséggel, vagy fáratsággal, hanem kéréssel és könyörgéssel megnyerhettyük ő-tőlle; mivel ugyan assecural és bizonyossá tészen Christus, hogy valamit ő nevében
AZ IMÁDSÁGRÚL. 9 kérünk az Atyátúl, megadgya nékünk: Ut gaudium nostrum sit plenu'm,. hogy minden jókkal tellyesedvén, teli örömünk és fogyat-
kozás-nélkül-való elégségünk légyen.
Mivel azért Christus a mái Evangeliomban, parancsolattyával-is, de fő- képpen ígért jóknak reménségével izgat az imádkozásra:
az Anyaszentegyház-is, a következendő három 1könyörgő napokon, lRogationes.
közönséges imádságival templomokat és úczákat szentel. Én-is, a jelen-való órában, csak az imádságrúl szóllok. És, mint-hogy ked- vünk s kivánságunk akár-mire-is, akkor gerjedez, mikor annak méltóságos hasznait jól megértyük: hogy az imádságnak felséges- vóltát értvén. azt nagyra böcsüllyük : abban örömest, gyakran és
szorgalmatoson foglallyuk magunkat; elsőben megmagyarázom: Propositio.
mely böcsülletes, hasznos és szükséges az imádkozás. Másodszor:
mádgyá! és formáját mutatom, mint kel rendelnünk imádságinkat, ha azt akarjuk, hogy meghalgaitassunk. Nagy és életünk núnden napjaira, n'lÍnden dolg'aink folyásira szükséges tudomál1yt adok elötökbe. Kérlek, egyéb gondoJkodásokat kirekesztvén elmétekből,
füleiteket és szűveteket nyissátok-fel tanításomra.
Az írás-magyarázó doktorok azt mongyák; hogy az üdvösség I.RÉSZE.
nyerésére rendelt eszközökben, ollyan az imádság, mint emberben a kéz: melyrűl azt írja Aristóteles, hogy, est instrumentum instru- mentorum ; minden eszközök eszköze. Az ácsok, kovácsok, ötvösök és egyéb műves-emberek munkájához sok külömböző szerszámok kivántatnak, melyeket ember kézzel szokott megcsinálni. Ennek- felette; a kéz fárad és munkálkodik az egész testért: óltalmaz és takargat minden tagokat. Ha valamely részünk megsebesedik, ha megmocskosodik: a kéz béköti, gyógyíttya, mosogattya és tisz- togattya. Egy szóval: semmi haszonra-való eszközt nem csinálhatni kéz-nélkül: a kéz pedig mindent megkészíthet ; és nem-csak egyéb részeknek, de magának-is minden szükségét megszerezheti a kéz.
Illyen az imádság. Mert e nélkül, üdvösséges munkákat végbe nem vihetünk: ezzel minden fogyatkozásinkat megorvosolhattyuk, minden rútságinkat megtisztíthattyúk. Azért írja Arany-szájú Szent
János, ~hogy, ha oly embert lát, ki az imádkozás gyakorlásában2Chrystóst.lib.
nem gyönyörködik: ottan által-érti, hogy annak lelkében semmi de Oratione.
tekélletes jóság nincsen. Ha pedig (úgy-mond) valakit látok, a ki telhetetlen az imádkozásban: künnyen elhiszem, hogy abban sok
jó vagyon. Mert, 3Qui conservat legem, multiplicat orationem ,.3Eceli. 35. v.L
valaki lsten akarattyárt jár) megsokasíttya imádságit. És, a mint
Pázmány Péter müveí, VII. kötet. 2
10 HUSVÉT-UTÁN V. VASÁRNAP, I. PREDIKÁCZIÓ.
JAug. tom. 10.Szent Ágoston írja, l Vere nouit recte vivere) qui recte novit orare ;
Hb. 50. Horni!csak az tud jól élni, a ki jól tud imádkozni. Mert az Istennel-
H~:::~~4.
való gyakor beszélgetés, mely az imádság-által vagyon, meg-• Exod. 34. világosíttya az ember lelkét, 2rnint a Moyses orczáját: a világi psa~·3;~~.6. ~iuságokat megútáltattya: mennyei dolgok kivánságára gerjeszt:
aSap, 7. v.ll.Es egy szóval; 3 Veniunt omnia bona pariter cum illa; minden isteni áldások eggyüt-adatnak vélle.
Erre-nézve, Isten ő-maga egybe-köti az imádság és isteni
4Zach. 12. kegyelem lelkét, mikor azt mongya: 4Effundam Spiritum gratia;
v.10.
et
precum ,. kiöntörn a kegyelem és imádkozás lelkét, rnint-ha azt mondaná; hogy eggyüt-jár a kegyelem és imádkozás: mert az imádság csatorna, mellyen reánk szivárkoznak minden áldásole AztbAug.PsaI.65.írja Szent Ágoston; hogy 5valakirtil Isten az imádságban-való
in fine. buzgóságot el nem vészi, attúl irgalmasságát meg nem vonsza:
Quod concessurus est, si differt, non aufert. Cum uideris non a· te amoiam deprecationem tuam, securus esto, quia non est a te amota misericordia ejus. Azért, más jeIét nem adá Isten Ananiás-nak,
6Act. 9. v. 11.hogy Szent Pál. 6választott edény és Christus dücsősségének ter- jesztésére rendeltetett; hanem, hogy, Ecce orai ; imádkozásban fog- lalta magát: jelentvén, hogy örök bóldogságra választott ember, a ki gyakoroIlya az imádkozást.
Némely Szent Atyák, hasonlíttyák az imádkozást a gyomor- hoz, vagy ételhez, italhoz. Mert, miképpen, ha a gyomor megbomlik, ha étellel, itallal ember nem tápláltatik, elerőtlenedik, elszakaszko- dik, meghal belé; ha pedig a gyomor helyén vagyon, megújúlnak, megvastagodnak, erejekben maradnak minden részeink : azon formán, ha a mi lelkünk imádkozással vastagodik, gyors és vídám minden üdvösséges munkákra: de ha az imádkozásban megfogyatkozunk, szárazon és erőtelenűl maradunk rninden jóra.
Sokan azt írják; hogy az imádság, ollyan, mint egy közönsé- ges orvosság, mely minden lelki nyavalyát meggyógyít. Az orvosok
külörnbözőbetegségnek külörnbözőorvosságotrendelnek; és gyakran egy orvosság nem lévén elég, sok italokkalorvosolnak egy beteg- séget: de a lelki nyavalyákra-nézve, az imádság' elégséges orvosság:
mert minden bűnöket megtisztít : minden áldásokat megszerez : minden kísértetek-ellen győzedelmet vészen; melyre-nézve, arra
7Matt. 26. tanítá Christus 7ApostoJit, hogy, ha kísértetbe nem akarnak esni,
v.41. imádkozzanak. Szent Jakab arra ínt; hogy, 8ha szomoruságban
8Jac. 5. v. 1~.vagyunk, imádkozzunk: ha vígak vagyunk, Istent dicsírjük. Egy
AZ IMÁDSÁGRÚL. 11
szóval; mint a ~~anná-ban, 1minden gyönyörűséget, minden ked- lSap.16. v. 20.
ves ízt találtak a sidók: úgy az imádkozásban, minden jó talál..
tatik. Hogy pedig mi nem érezzük ezt a csudálatos gyönyörüsé-
get az imádkozásban, oka az, mert meg nem kóstollyuk: 2Gicstate. 2Psa!. 33. v. 9.
et videte ,. kóstollyátok és akkor érzitek ízit; mert ez oly dolog,
mellyet 3senki nem tud, hanem csak, a kinek adatik. 8Apoc. 2.
Arany-szájú Szent János 4azt írja, hogy az imádság ollyaoH Ch:~~~~tom.
mint a sovány és száraz kertben a forrás: melyből,ha nem öntöz-Tract. de Orat.
tetnek, kiasznak a vetemények; újulnak pedig, zöldellenek, virá- goznak és gyümölcsöznek, ha abból öntöztetnek. Elhervadnak és asznak akár-mely nagy jóságok az emberek lelkéből, ha imádsággal
nem öntöztetnek. Jól tudta ezt Dániel ; 5és azért, mikor Dárius5 Dan. 6. v. 6.
király, életvesztés-alat parancsolta vólna, hogy harmincz napig 10. ll. 12.
senki ne imádkozzék: inkáb választá, hogy megölessék, hogy-sem az imádkozástúl megszünnyék.
Ezek mind igazak, és efféle hasonlatosságok elégségesen rnu- tattyák az imádságnak böcsülletes hasznait : de nékem úgy tetczik, hogy felségesb és dücsősségesb méltósága az imádságnak három dologból ismértetik :
Először abból, hogya hívek könyörgését Isten ő-maga 6áldo-60sere 14. v.B,
zatnak, az-az, isteni tiszteletek-közöt legméltóságosb cselekedetnek
nevezi. Mert a mi ajakink tulkait, 7Hostiam. Sacrificium laudis, 7Hebr. 13.
dicsiretek áldozattyának híja. És, nem e földön füstölgő áldozattyá-psa1.v4~.5~.14.
nak, hanem oly áldozatnak, mellyet a mennyei 8Angyalok arany-6Apoc, 8. v. 3.
edényekbe szednek, Meny-országba visznek és kedves szagok Cap. 5. v. 8.
illatozásával Isten széki-eleibe bocsátnak. NEvel a mennyei dolgokTob. 12. v. 12.
felségét a mi szavainkkal vóltaképpen ki nem mondhattyuk: ezekkel a mi földünki szókkal, árnyék- és példa-által, jelenti a Szent Irás az imádság drága-vóltát: melynek felszedésére mennyei angyalok
jőnek: és nem cserép- vagy fa-edénybe, hanem arany temjényezőbe
szedik: felszedvén, nem hadgyák a földön, hanem Isten országába
viszik; mínt ám Rafael 9mondá, hogy ő vitte a Tóbiás imádságát rros.tz.e.rz, Istenhez; Meny-országban-is nem egyebüvé, hanem az áldozatok
tulajdon helyére, az oltárra, még pedig arany-oltárra tészik : hogy
onnan, 10Sicut incensum in conspectu Dei, drága-illatú szag-gyanánt, 10Psal. 140.
Isten székihez jusson, és az Istent, Szent Angyalival egyetemben, v.2.
gyönyörködtessé. Ennél felségesb igékkel és csudálatosb hasonla- tosságokkal ki nem mutathatta a Szent Lélek a hívek könyörgé- sének böcsülletességét.
2*
12 HUSVÉT-UTÁN V. VASÁRNAP, I. PREDIKÁCZIÓ.
Vaj ha testi szemeiddel látnád, keresztyén ember, mint forgód- nak az Angyalok körűlled, mikor könyörgesz; rninémű böcsüllettel szedegeti k fohászkodásidat és köny-húllatásidat; mely örömmel viszik Isten-eleibe! Vaj ha értenéd, mely kedves illat Isten-előt
az aítatos könyörgés: bizonnyal hiszem, hogy annak gyakorlását minden világi jóknál fellyeb böcsüllenéd.
Tudgyátok-e miért akarta és rendelte Isten, hogy, miképpen szántás-vetés-által ád kenyeret; a műves-emberek fáratsaga-után ád hajlékot: azon-képpen az ímádság-által segítcse gyarlóságunkat;
gazdagítcsa szegénységünket ; tellyesítcse mennyei áldomásival lel- künket? Nem azért bizony, mint-ha nem tudná szükségünket ;
I Heb.4. v. 13. mert az ő szemei-előt1nyilván vannak mindenek ; sem azért, hogy kérésünkre megváltoztassa szándékát, és szűve megesvén rajtunk,
ilMal. 3. v.6. megadgya a mit nem akart adni; 2mert az Isten akarattya és tanácsa
Nu~.23. v.19. semmi könyörgéssel nem változik: és annál egyebet sem ád sen-
Isai 46. v. 10.
kinek, a mit öröktúl-fogva rendelt adni. Hogy azért, a mit Isten
örökfűl-fogva nékünk rendelt, nem külömben, hanem könyörgés- által adgya: oka nem egyéb, hanem, hogy az imádság ő-magában
nagy isteni tisztelet, nagy méltóságos dolog: és a ki Istent segít-
aPsaI.49.v.15.ségűl híja, az tiszteli őtet: aInvoca me,' et honorificabis me,' mert a ki Istennek könyörög, az ő nagy hatalmát, adakozó jó-voltát, könyörülő irgalmasságát vallya: reménségét ő-benne veti. És, mi- képpen tisztességének tartya Isten, mikor ő-tőlle valamit kérünk:
úgy boszszúságnak és gyalázatnak itíli, ha őtet elhagyván, mástúl
44. Reg.1.v.6.várunk segitséget ; mint 4Illyés-által megjelenté Ochozias királynak.
Másodszor: abból ismértetik az imádság méltósága; hogy az Isten fia emberi testbe öltözvén, nem-csak maga lén mester az
• Matt.6.v. 9. imádkozás formájának fi tanitására, mivel egyéb tanítók elégtelenek vóltak arra; nem-csak czikkelyenként előnkbe adá a Mi-Atyánk rendiben, mint kel imádkozásunkban Istentűl kérnünk; nem csak szép intésivel és parancsolatival édesite az imádkozásra, hanem
ő-maga, földön jártában, gyakor imádkozásban foglalta magát.
6Matt. 4. v. 1.Keresztelése-után, minek-előtte predikállani kezdene, a pusztába6 7 Luc.6.v.1Z. méne, ott negyven napig bőjtöle és imádkozék. Mikor 7tizen-két Apostolt akara választani a Tanítványok-közzűl, egész étszaka
8Matt:Mar 1 v 35·4:v: 1.'lma'dlcozek.'k M 'enyiszer Olvassu \:l a Szent Evange 10m an,l' b hogy, Luc.5.v. 16. 8Abiit in desertum locum, ibique orabat ; pusztába ment és ott
~:~t~ 1~.:· ;~:imádkozott? Hányszor mongyák az Evangelisták, 9Ascendit in mon- Marc.6.v.46.tem, ut oraret ; hogy hegyekre ment imádkozni? Vallyon nem
AZ IMÁOSÁCRÚL. 13
Szent Lukács szava-e az, hogy, 1Erat pernoetans in oratione Dei ;1Luc. 6. v. 12.
étszakállott az imádkozásban? Szenvedését imádsá~on kezdé, rníkor~:~: ;~.':: :~:
a kertben leborúla és három ízben könyörge. Eletét imádságonMatt. 26.v. 39.
végezé; mert ama szókkal-eggyütt adá-ki lelkét: 2Atyám, kezedbe2Luc. 23.v.48.
ajánlom lelkemet. Mikor halottakat támasztott; mikor ördögöket
űzött; mikor betegeket gyógyított, imádsággal kezdett csuda-téte-
lihez. 3Ételét háladáson kezdette; étel-után, Hymno dicto, isteniaMatt. 26.v.30.
dícsíreteket mondott. És, ha az Istennel-való beszélgetés-által,
4,Moyses orczájának tekinteti fényességbe öltözék: Christus Urunk-4Ex. 34. v. 29.
nak-is szent színe dücsősséges fényességgel ékesitteték, 5mikoróLuc. 9. v. 29.
imádkoznék a Tábor hegyén. Egy szóval; megtellyesitette Christus
a mit mondott: <Oportet semper orare ; hogy szükség mindenkore Luc. 18. vv L
imádkozni: és minden üdőben, szűnetlen imádkozott. Mert, noha a mi példánkra, hol a hegyekre, hol a pusztákba ment imádkozni:
de, minthogy az ő lelke, megállapodott vala a jóban, semmi egyéb gondolat, vagy munka akadékot nem szerezhetett elméjében;
tétova sem ragadhatta gondolattyát. Azért, egyéb dolga-között-is,
szűnetlen minden üdőben imádkozott: annyira, hogy, mikor testi
érzékenségi álommal lenyomattak-is, azt mondotta: 7Ego dormio, 7Cant. 5. v. 2.
et cor meum vigila t ,. noha aluszom, de szívem ébren vagyon és Istenre vigyáz. Ezek pedig a Christus imádkozási sok köny-húlla- tásokkal, nagy fohászkodásokkal vóltak elegyítve, mint Szent
D 'l r Ó » 8
.La írja. 8 Hebr. 5. v. 7.
Mit gondoltok keresztyének; vallyon miért foglalta Christus tellyes életét imádkozásban? Talám szüksége vólt valamire; és azt magátúl meg nem szerezhetvén, mástúl kérte, mint mí? Hová
tészük tehát amaz igazságot; hogy az égen és földön 9 minden 9Matt. 28.
hatalom Christusnak adatott? Mindeneket maga erejével cseleked- v.1S.
hetett Christus : de az imádkozás oly felséges isteni tisztelet, hogy, ha semmit az-által nem nyernénk-is, méltó vólna magúnkat szű-
netlen abban foglalnunk ; miképpen a mennyei Szentek, 10Die ac10Apoc.4. v. 8.
nocte requiem non habetdes ,. éjet-napot, fáradatlanul isteni dícsé- retben töltenek. Oh ki nagy dolog ez, mellyet az Isten fia és a mennyei Szentek, szűnetlen gyakorlanak!
Harmadszor: az imádság ereje és méltósága abból tetczik-ki ; hogy nem halandó és gyarló embert győz-meg, hanem Istent magát hatalmas erejével úgy hozzánk hajtya, hogy akaratunk- szerént cselekeszik mindeneket. Mikor Jákob szarándokságából
haza tére, virratta-felé küzködni kezde vélle egy 11angyal: és aztIIGen. 32.v.24.
14 HUSVÉT-UTÁN V. VASÁRNAP, I. PREDIKÁCZIÓ.
megragadván, addig el nem bocsátá, míg áldást nem vén tőlle.
Az áldás pedig az lén; hogy, akit eléb Jákób-nak, az-az, csalárd- nak híttak, lsrail-nek, az-az, Pramalens Deo, Isten-ellen győzedel
mesnek nevezé. Magyarázván Oseas proféta, micsoda küzködéssel IOsere,12.v.4.nyert Jákob lsten-ellen győzedelmet, azt írja: 1Flevit et rogavit
eum ; hogy sirással, könyörgéssel jutott adiadalomhoz.
Ez az imádságnak felséges ereje és méltóságos hatalma, hogy a nagyhatalmú Istent meggyőziés megtartóztattya. Hallyad minémü szókkal jelenti ezt ő-magaa Felséges lsten: ki, mikor ugyan elúna- kodott vólna a si dó népnek sok tétovázó engedetlenségén, Moyses-
2Ex.32. v. 10. nek így szólla : 2Dimitte me, ut irascatur furor meus, et deleam
3Ex.32. v. 11.eos .. bocsás-el engem Moyses, had roncsarn-el ezt a népet. 3Moyses auiem orabat ; Moyses pedig, ugymond a Szent Irás, imádkozik vala. Elő-hozván Szent Dávid ezt a dolgot, azt mongya; hogy, mint a szállott vár törésén szokott bérohanni az ellenség, úgy Ps.105.v.23.indúlt vólt lsten a sidó nép romlására: de, <Stetit- in confractione in conspeeiu ejus ; Moyses a törésre állott; könyörgésével meg-
5Ex.32 v. 14. tartáztatta Istent: 5Placatusque est Dominus ; és megengede az Úr a sokaságnak.
Másutt azt olvassuk; hogy, midőn a sidóság felzendűlt
6Num.16.vA3. vólna, 6futva szalada Moyses Aaron-nal-eggyüt, az lsten sáto-
7v.45. rába. Megharaguvék lsten és azt mondá: 7Delebo eos; elrontom
8Sap.18. v. 21. / / . ,-r
Mikor Isten óket. A Szent Iras utánna veti ; hogy, 8Aaron pro) erens seruitutis rontani akar sua seutum orationem , restitit irce; ragadá Aaron az imádság valamely or- / , , II '11 I h . / k E l " . h szágot, elfogjapaiSSat es e ene-a a az sten aragjanak. zze ismertetven, ogy
kedvesszol- oly pais az imádság, mely az lsten kezéből bocsátott nyilakat meg-
gait, hogy ne , / . ' . I 0/ 9 T. tertionit .
imádkozzanak tartoztattya, es, amm t sten o-maga rnongya, rn erpom sepem . érette. 1°0pponit murum: 11Tenet Deum ; aki buzgó szűvel könyörög, Je:..;1/i~.4.gyepet, sőt kő-falt, vét lsten-eleibe és megtartóztattya az ő haragját.
c. 14. v.ll. A mint másut előhozzuk. sokat okoskodtak a Darius király
9EzeCh
Ó22. komornyiki, hogy feltalálnák, 12micsoda erősebb a földön? De ha
IQE:e:h: 13. ebben a tanácskozásban szóm válna, úgy tetczik, bátorsággal azt
11 : .5. ~ mondanám; hogy minden teremtett hatalmasságnál erősseb az Isai. 64.v.t •imádság: mely Istent magát meggyőzi: felgerjedett haragját meg- Infra, Dom.XXII.post. enyh' . 'ItI: es azt cse e eSZI,1k . hogy Isten enged em emeb k es az o/ 0/
Pentecost. akarattyán jár.
Conc.B. Kemény mondások válnának ezek, ha a Szent Irásban nem
Ja 3.Esdr.3. 4. találtatnának. De, mikor Josue megállata a napot könyörgésével, J8Jos.IO.v,14.azt mongya a Szent Irás: 130bediente Domino voci hominis, hogy
AZ IMÁDSÁGRÚL. 15 azért lett ez, mert az ember szavának engedett Isten, a ki:
l Voluntatem timentium se faciet : híveinek akarattyán jár, azok-IPs. 144. v.19.
nak könyörgését meghalgatván. Azért az imádság, néminemű-
képpen mindenhatóvá tész i embert az égen és földön. Mert oly Privilegiumot adott Isten a módgyával rendelt imádságnak, hogy,
2Omnia qucecumque orantes petitis, accipietis, et euenient uobis :2Mar.ll. v.24.
semmit Isten meg nem tagad néki. Illyés Proféta 3imádságávalaJac. 5. v. 17.
az egeket bétette, hogy három esztendeig és hat hólnapig esőt Luc. 4. v. 25.
ne adnának. Viszontag, mintha az egek kulcsaival bírna, imád-
kozásával felnyitotta. Josue, 'könyörgésével a nap-keréket meg-4Jos.10.v.14.
kötötte, hogy ne fordúlna. Ezechias király imádsága tíz órával
5hátráb voná a nap forgását. Moyses 6imádsággal győzé Amaleket.°Isai.38.v.3.8.
Jósafat "könyörgéssel vőn hatalmat az Ammonitá-kon. Vallyon:;~~'al/;0.1~:
Babyloniá-ban "nem kötéjé-meg a tüzet a három Szent lfiak 21. 22.
könyörgése? Vallyon, a tenger habjait és a sebes vizek folyásit "Dan·5~.v.24.
nem száraztá-e ki "a Moyses és Josue imádsága? Vallyon, az orosz-9Exo.14.v.21.
lányok torkát nem fogá-e bé IOa Dániel esedezése? Mivel gyógyúla Jos. 3. v.16.
ki
betegségéből
11Ezechias király, ha nem imádsággal? mert, abőlcs
10~~~
••~.~;.2.
mondása-szerént 12 nem pénzért mint a testi orvosok hanem imád- IIIsai. 38. v. 5.
o o ' ' . o o . ' o 12Eceli,38.v. 9:
sagert orvosollya Isten a betegeket? Mí szabadíta kl 13Szent Petertla Act.12. v. 5.
az erős tömlöczből, Jónást 14 a czet-hal gyomrából és tenger feneké- 14Jon. 2. v. 10.
ből, hanem az imádság? Az imádság tévé győzedelmessé 15azlOExo.~~.V.l1.
Israel fiait Amalek-ellen; Juditot 16Holofernes-ellen; Ezechiast16Jud. 4. v. 13.
17Sennacherib-ellen Az imádsás szerze 18 kedves mazzatot magtalan l7Jsai.37.v.21.
, . b b 181. Reg. I.v.
Anna-nak. Az imádság készíté 19a z Apostolokot, hogya Szent 26.
Lelket elvennék. Egy szóval; oly ereje vagyon az imádságnak,19Act. 1. v. 14.
hogy 2
°
a le"Iho et, sot az ege et a ta - attya: es vrssza nem ter,nk n ket riI 1 h o . o 20etEccli. 35. v.cap. 2.hanem Istentűl megnyeri a miért bocsáttatott. Ha adós vagy Isten- 21.
nek: könyörögj és megbocsáttatik; 21Debitum dimisi tibi) quoniam21 Matt. 18. v.
rogasti me. Ha szomoruságban vagy: híjd segítségűl Istent és sza- 32.
badúlást találsz: 22Inuoca me in die tribulationis, eruam te. Ha22Ps. 49. v. 15.
tudatlan vagy: kérj bölcseséget Istentűl, és megadatik: 23Si quis28Jac. 1.v. 5.
indiget sapientia) postulet a Deo, et dabiturci. Ha az ördögi kisér-
tetektűl tartasz: 240rate, ut non intretis in tentationem ; imádkozzál24 Matt. 26. v.
és megszabadúlsz tőlle. Egy szóval: igazán írja Szent 25Bernárd;20Bern. erm.41.S hogy az isteni Felség nagy-vólta úgy felmagasztallya kedves szol-85. in cantica.
gait, hogy Fiunt Omnipotentes, mindenhatók lésznek: nem-csak azért, hogy Isten segítségével minden üdvösséges jókat cseleked- hetnek; hanem, hogy könyörgésekkel mindent megnyerhetnek.
16 HUSVÉT-UTÁN V. VASÁRNAP, I. PREDIKÁCZIÓ.
Tudgya jól a pokol-béli ellenség, hogy az imádság minden nyavalyáink orvossága, minden jók forrása. És miképpen Holofernes,
IJudit. 7. v.6.1Betuliá-nak megvételét abban helyheztette, hogy a mely forrás a városba szolgált, azt elvegye: úgy az ördög, minden mcster- ségét és tehetségét arra fordíttya, hogy az imádkozástúl elvonnyon.
Azért, mikor a harangszóval Szentegyházba hívatunk, úgy tetczik, mintha az ördögök mind oda idéztetnének ; oly sok és alkalmatlan gondolatokkal ostromolnak imádságainkban: oly dolgokat jutatnak akkor eszünkbe, mellyek azon-kivűl elménkbe sem ötlenének. Ez az oka, hogy az Anyaszentegyház minden óránként-való imádsági
, Psa!. 69. v.1.elein, azon kéri Istent: 2Deus in adjutorium meum iniende : Domine} ad adjuvandum me festina " hogy késedelem-nélkül nyúj- cson segítséget, mellyel győzedelmet vehessen az imádság-hábor- gató ellenségén.
II. RÉSZE. Ha ennyi sok és böcsülletes méltoságit, ily kimagyarázhatatlan
nagy hasznait értvén az imádságnak, még sem gerjed szívünk ennek gyakorlására: négy-lábu barmoknál oktalambak vagyunk. De abban áll a mesterség, hogy tudgyuk és ércsük módgyát ennek
8Jac. 4. v. 3. a foganatos imádkozásnak. Mert, a Szent Jakab 3mondása-szerént, sokat kérünk Istentűl, és meg nem nyerjük, mert nem jól kérjük.
'Habac.l. v. 2.Habacuc Proféta is, a sidók képében azon panaszolkodik; 4hogy sokat kiáltanak, könyörögnek, de meg nem halgattatnak : mivel Isten imádságnak sem tartya, ha a kérés nem úgy bocsáttatik hozzá, mint ő kívánnya. Innen vagyon, hogy noha az Apostolok, sok ideig tanúltak vala a Christus iskolájában; sokszor sokat kér- tek vala től1e: még-is, a mái Evangeliomban azt mongya nékik:
Haetenus non petistis quidquam ,. hogy eddig semmit nem kértek:
mert nem úgy kérték, a mint kívántatott. Ebből megtetczik, mely
6Theodoret.1i.balgatag bizakodással vítatták a Massalianusok, "hogy a keresztség
4. Histor. e.ro,sem szükséges, csak imádkozzunk: mivel Isten ígérte, hogy vala- mit kérünk, megadgya. De eszekbe kellett vólna venni, hogy az
6Joan. 15.v.7.illyen ígéretek oly ok-alat lettek; "ha azt cselekeszük, a mit Isten
14. parancsol: ha ollyat és úgy kérünk tőlle, a mint akarattyát kinyi- latkoztatta.
Ha meg akarjuk tanúini, mint kel imádkoznunk, Istenhez kel
7Luc. ll. v. 1.fohászkodnunk : 7Domine} doce nos orare. Quid oremus sicut oportet,
Rom. 8. v. 26.nescimus : Uram, tanícs minket az imádkozásra: mert nem tudgyuk a mint kívántatik, mit kel tőlled kérnünk. Miképpen a járást kisded- korúnkban, nem egyéb oktatásból tudgyuk, hanem járásból ; úgy
AZ IMÁDSÁGRÚL. 17 az imádkozást, gyakor imádkozással tanúllyuk. Mindazáltal, a lelki tanítók, sok szép oktatásokat adnak az illendő imádkozásrúl
Némellyek feljegyzik a külső dolgokat, mellyek illendő-képpen
kívántatnak a könyörgéshez.
Először: azt taníttyák ; hogy az imádkozásra helyt kel válasz- tani. Ez pedig, közönségesen a templom, mert Isten a templomot
imádság-házának nevezi: 'Domus mea, domus orationis vocabitur.lMatt.2lov. 13.
Annak-okáért, nem-csak 2Anna Profetissa, nem-csak 3a Fariseus és2Luc. 2. v. 37.
Publicanus, nem-csak 4a Candaces királyné szolgája: hanem, 5Szent:Luc.lS.v.13.
Act. 8. v. 27.
Péter és a töb Apostolok templom-ba mentek imádkozni, sőt, a kik - Act. 3.v.I.c.
templom-oe nem mehettek, 60rczájokkal a templom-felé fordúltak 2. v.~6.~.5. v.
S
úgy imádkoztak. Mert az Isten, kivált-képpen való ígéretet adott6D;;'6~~:
10.arrúl, hogy az imádság-házában meghalgattya és vígasztallya híveit: 3.Reg.8.v.44.
7Latificabo eos in domo orationis mece. Ugyan-is, templom-oesv7Isai. 56. v.7.
vagyon Christus, a kegyelem-székiben, a Szent Oltáron: ot vannak3. Reg.9. v. 3.
az Angyalok: ot a hívek aítatossága, az Anyaszentegyház szer- tartása és könyörgése gerjeszti és izgattya embert a buzgóságra:
és az Isten szolgainak eggyüt-való könyörgése hathatósbá és
Isten-előt foganatosbá tészi az imádságot.
Másodszor: azt kiván nyák ; hogy üdőt válaszszunk az imád- kozáshoz; és intenek, hogy főképpen reggel, a nap első sengéjét, fordítcsuk az imádkozásra. Mert Szent Dávid sok helyen írja;
"Iicgy megelőzte a nap felkelését könyörgésével. Isten ő-maga8Ps. 118. v. 62.I's.lU7. v.B, arra felel; "hogy a ki ő-hozzá reggel folyamik, megtalállya őtet:148. Ps. 87. v.
és 10 a ki reggel kél Istenéhez, mingyárt felébred ahoz az Isten. 14. Ps. 5. v. 4.
Erre-nézve, ugyan parancsollya 11Jeremias mindeneknek, hogy
~·P~~~~:.·:'·l~:
idején kellyenek az Isten szolgálattyára. Noha a Manna tűzben10Job,8 v.5.6.
1 d d .h 1 12 " f' . t If 1 t A . t Isai. 50. v. 4.
meg nem o va ott; e mt e t vero- eny er e, e o y . zer a IIThren, 2. v.
Mannát 13 csak reggel, nap-kelet-előt szedték : Ut doceret prceuenire 19.
diem ad orandum ; hogy ezzel, a nap-kelet-előt-való imádkozásra12
S;r
218~' v.taníttatnánk, 13Exo. 16. v.
Harmadszor: azt tanácsollyák; hogy, mikor imádkozni akarunk,II
3~~e:.18.
v.mint szűkölködő kúldúsok; mint királytúl kegyelem-kérő vétkes 54.2. Paral,6.
rabok, alázat~sságunkjeleit mutassuk testünk külső állapattyával. 15D:~.~~~.10.
Salamon az O Testamentomban, Ukét térdére álván és kezét kiter- Mich. e. v. 6.
jesztvén imádkozott. 15Daniel-rűl és Michceas-iiú olvassuk, hogy~~:'~.·:ó.::;~.·
térden-ál va esedeztek Istennek. 16Szent István) Szent Péter és Szentv.ae.e.et.vs.
Pál sőt ő maga Christus térdre estek úgy imádkoztak. Az Luc. 22. v. 41.
, , ' , . ' 172.Reg.t2. v.
O Testamentomban, 17Szent David es Judit aszszony; az Uj Testa- 16.Judit.9.v.1.
Pázmány Peterművei.V·lI. kötet. 3
18 HUSVÉT-UTÁN V. VASÁRNAP, r. PREDIKÁCZIÓ.
17Eceli. 18. v.
23.
1Matt. 2. v.ll.mentomban, 1a három Szent Királyok, és ő-maga Christus, arczúl
c. 26. _v. 39.borúltak a földre, könyörgésekben; mint szinte a mennyei Vének-
Apoc. v. v. 8.is. Mért, ha sokszor földreborúlunk a világi királyok-előt, noha ezekben csak morsácskája vagyon az isteni hatalomnak: rnentűl illendőb, hogy Isten-előt földig megalázza ember magát?
Ezek mind jók és dícsíretes dolgok: de azért, nem ál ezekben az imádságnak tekélletessége.
! Luc. 5. v. 16. Mert, elsőben tudgyuk; hogy 2Christus sokszor hegyeken és
cap. 6. v. 12.pusztákban imádkozott· Jákob 3a mezőben: 'Tudi; és 5Szent Péter
sG 94 63 . , , ,
4J:;i~.~t~.
5:
a háznak felső részében könyörgöttek : a jó lator a kereszt-fán;5 Act.10. v. 9.Dániel az oroszlányok közöt; Jónás, a ezet-hal gyomrában imád- koztak; és meghallgatta Isten őket. Christus Urunk is azt taníttya,
6Joan.4.v.2!.hogy 6az imádkozás bizonyos 7helyhez nem kapcsoltatott, sőt
7 ~1att.6.v. 6.azt tanácsollya, hogy titkos kamarába mennyen ember és ot
Tim.2. v.S. könyörögjön. Szent Pál pedig azt kívánnya, hogy s/n omni loco, minden helyen imádkozzunk: az-az, mikor a műves-ember varro- gat, vagy farag; mikor a szakács főz, vagy mosogat; mikor az aszszony fon vagy egyéb kézi-munkát mivel, akkor-is imádkozzék:
az-az, mikor munkájához akar kezdeni, emellye szemét Istenhez, a ki jelen vagyon; és szüvének belső indúlattyával kérjen segít- séget attúl, a ki-nélkül semmit sem mivelhet. Munkája-között-is,
9Eph. 6. v. 18.gyakran azont cselekedgye. Igy, "Orantes omni tempore in spiritu "
10Luc. 18. v. 1.minden üdőben lélekkel imádkozik ember. Egy szóval; 10Semper"
1.Thes.5.v.17.sine intermissione : rninden helyen minden üdőben kellemetes és
Eccli. 18. v. 22.szükséges az imádkozás. És az
mo~datik
imádkozni~indenkor,
a ki mennél gyakrabban szenvedi az emberi gyarlóság,'* minden dolgai- között Istenéhez emeli szívét, dícsírvén, hálákat adván, kérvén őtet.II Gen. 24. v. Az üdőt a mi illeti; Isaák l1estve-felé imádkozott. Szent Dávid,
12p 63. 12Vespere, et mane, et meridie : 13Septies in die; estve, reggel,
5.54. v. 18. •
13 Ps. 118. v.dellyest: nap-estig hetszer, könyörgött Istennek. Christus Urunk
164. setét étszakának csendesz idején imádkozott sokszor.
14Exod.17.v.9. Végezetre; '<Moyses fen-álva; " Isaák sétálva; 16Ezechias
::Ge~.24.v.62.beteg ágyában; a jó lator kereszt-fán fügve imádkoztak; és meg-
Isai. 38. v. 2. "
halgatta oket lsten.
Hogy azért imádságunk Isten-előt kedves, foganatos légyen, úgy tetczik, fő-képpen négy dolog kívántatik hozzá.
ELŐSZÖR: a Bölcs tanácsát kövessük: 17Ante oration em, pra:- para animam tuam; et noli esse quasi homo qui tentat DEUM; és
*
=
szenvcdteti, bántja, csüggeszti az emberi gyarlóság.AZ IMÁOSÁGRÚL. 19 az imádság-előt, úgy készítesük lelkünket, hogy ne láttassunk imád-
ságunkal csúfolni Istent: mint a kik Christus-előt 1térdet hajtottak, lMatt. 27. v.
de szájokkal pökdösték. kezekkel pofázták őtet. Ez a készület 29.
abban ál, hogy, miképpen Moyses 2levetette saruját} mikor a csipke-2Exod. 3. v. 5.
bokorhoz akart közelgetni; miképpen az Ó Testamentom papjai
3megmosták lábakat, mikor az Isten oltárához járúltak imádkozni: 3Exod. 40. v.
úgy mí, ha lelkünket halálos bűnnel mocskoltuk, abból kitisztúl- 28. 29. 30.
lyunk; és, töredelmes szűvel siratván esetünket, jobbúlásra igye- kezzünk. Mert, a ki tudgya, hogy halálos bűnben vagyon, és nincs szándéka hogy abból kitisztúllyon: annak imádsága nem foganatos
Isten-előt; 4Non est speciosa laus in ore peccatoris. És, a mint4Eceli. 15. v. 9.
sokszor mongya a Szent Irás; akár-menyit imádkozzunk, meg nem
halgat Isten, "ha ragadománnyal, ártatlan vérrel és egyéb gonosz-fiIsai.!. v. 15.
sággal mocskosok vagyunk. Jer. 14.v. 12.
Jól értette ezt Szent Dáoid ; és azért éneklette : 6Iniquitalem6Ps. 65. v. 18.
si aspexi in corde meo, non exaudiet Doniinus ; hogy, ha szívében gonoszságot látott, ottan tudta, hogy meg nem halgattya Isten.
Mert, egy az; hogy csak arra felel lsten fogadasával, hogy, ha
ő-benne maradunk (az-az, ördög tagjai nem lészünk.) megadgya,
a mit kérünk: 7Si manseritis in me, quodcumque uolueritis, petetis,7Joan. 15. v. 7.
et fiet vobis. 8Quidquid peiierimus, accipiemus: quoniam mandata8l. Joan. 3. v.
ejus custodimus,
et
qua: sunt placita coram eo, facimus. Más az; 22.hogy, a mint Zachariás-rúl olvassuk, ua ki Isten szavát és paran-9Zach.v.7.13.
csolattyát megveti : érdeme-szerént arra méltó, hogy Isten se
adgyon helyt az ő kivánságának. Azért mondgya a Bőlcs: l°Qui 10Prov. 28.v.9.
deelinat aures suas 11e audiat lcgem, oratio ejus erit execrabilis ,.cap. 2l. v. 13.
hogy valaki elfordíttya fülét az Isten törvényétűl, annak imádsága gyülölséges. Jeremias Proféta-is, okát azt adgya, miért nincs sok-
szor foganattya könyörgésünknek : 11Nos inique egimus, idcirco tu IIThren. 3.
inexorabilis es ; mert vétkeinkel haragra indítottuk az Istent: és, v.42.
120pposuúnus nubem, ne transcai oratio ; bűneink temérdek felhőjét 12v. 44.
közbe-vetettük, hogy égbe ne hasson könyörgésünk. Innen vagyon, hogy az Ó Törvényben erőssen parancsolta Isten; hogy, mikor a
pap imádkozni akar, 13megmosgyék: megmosódván, drága ruhákba13Exo. 29.v. 4.
őltözzék és tűkörbe nézve úgy ékesítcse magát, hogy mocsok neExod, 38. v. 8.
találtassék benne. Az Új Testamentomban pedig, azt parancsolta
Christus ; hogy, 14mikor imádsághoz kezdünk. mindennek meg- 14Mar.ll.v. 25
bocsássunk, ha azt akarjuk hogy Isten megbocsásson nékünk.
Mert, akkor lehetünk tellyes bizodalommal, hogy Istentűl meghal-
3'
20 HUSVÉT-UTÁN V. VASÁRNAP, r. PREDIKÁCZIÓ.
I 1.Joan. 3. v.gattatunk, 1Si cor nostrum non reprehenderit nos " ha semmi nem
21. vádollya szívünket. Ugyan-is, az Ur Isten, 2Voluntatem timentium
2ps.144.v.19. d '
se faciei, et eprecaiionem eorum exaudiet : azoknak akarattyán jár és azok könyörgését halgattya, kik őtet félik, A kik pedig a Szentegyházban imádkoznak és onnan kimenvén részegeskednek,
:l \'s. lOS. v. 7.feslettűl élnek, csalárdsággal kereskednek: 3Oratio eorum fiet in peccatum; azok imádsága haragra indíttya Istent.
Mikor azért imádsághoz akarunk kezdeni: elsőben, alázatoson vádollyuk Isten-előt háládatlanságunkat : bocsánatot kérjünk és
• Joan.D, v. 31.jobbúlást igérjünk. Mert, noha, 4Deus peccatores non exaudit ; Isten az bűnösöket meg nem halgattya, a kik, tudniillik, bűnben
5Judit.9.v.16.való szándékban maradnak: de, 5Humilium semper piacet depre- catio; a maga-megalázök és bűnökből kitérni igyekezők imádsága
"Job.35. v.12.kedves ő-előtte. 6Et non exaudiet superbiam malorum " a gonoszok kevélységét pedig, akár-mint kiálcsanak, sem halgattya. Innen vólt a régi Szentekben ama dícsíretes szokás; hogy, mikor Istentűl
7Gen. 18. v. 27.valamit akartak nyerni, imádságok kezdeti n vallást tettek, 7hogy
Ps. 10Z. v. 14.ők Isten-előt csak porok és hamvak.
Job. 10. v. 9.
MÁSODSZOR: szükség, hogy az imádság idején, egyéb gondo-
latokat kirekeszszünk: és nagy figyelmetességgel, nagy isteni féle- lemmel, abban foglallyuk elménket, a mit kérünk nyelvünkel. Hogy
8Eccl.1S. v.23.azért ne láttassunk Istent csúfolni: az imádság-előt, 8lelkünket
9Gcn. 22. V. 5.úgy készítcsük, a mint kívántatik. És, mint Ábrahám, 9áldozni indúlvan, szolgáit hátra hagyá: úgy mí, ne csak a világi hiusá- gokat, hanem egyéb hasznos, vagy szükséges dolgokat-is, kirekesz-
lDAug.in Psa!.szünk elménkből. Azt írja Szent Ágoston: 10Quando legis, DEUS
~5..subinitiu~tibi loquitur: quando oras, cum DEO loqueris. Si interpellas judi-
Intuillud: qUiaDomine cem Ut te au 'la ; e su 'l o cum ad' t t b 't d eum loquens,. d''imittas eum,.
suavis.
et
incipias jabulari cum amico tuo: quando te tolerat? hogy mikor olvasunk, Isten szól nékünk: rnikor imádkozunk, Istennek szóllunk.Ha azért, a ki súllyos igyében, fejedelmének vagy birájának akar könyörögni, egyéb gondokat és gondolatokat félre-tészen, tétova nem szemlél, másokhoz nem szól, hanem arra figyelmez, a mit kel mondani : nem illik, hogy egyebet gondollyunk imádságunk idején, hanem csak azt, hogy Istennel szellunk. Christus Urunkrúl
IIJoan. 11. v.olvassuk, l ihogy szemét felemelte az égre, mikor imádkozott: tanít-
41.cap.17.v·1.v án ezzel, hogy gondolatunkat, akaratunkat, kivánságinkat a földi dolgoktúl el kel szakasztani és az égbe kel fordítani elménket, mikor imádkozunk. Semmi gondolat, semmi külső érzékenség indú-
AZ lMÁOSÁGRÚL. 21 lattya és mutatása, csak egy szempillantásig-is, el nem vonhatta a Christus lelkét az Isten látásátúl. De, hogyamí fogyatkozásinkat példajával tanítaná, éjjel és pusztában szokott vala imádkozni:
hogy a külső tekíntetek és nappali zörgések másra ne fordítanák gondolattyát.
Mikor azért imádságunkhoz akarunk kezdeni: eszünkbe jus-
son legelőször; hogy Isten-eleibe megyünk : 1Istenünk és az Ő 1.Cor. 4. v. 9.
angyali szemei reánk néznele 2Cogitcmus circumspectioneni DEI;2EccI.14.v.22.
meggondollyuk, hogyamí Urunk láttya, mit mivelünk. Miképpen azért Moyses, noha testi szemeivel nem látta az Istent, de hitivel
szemlélte, 3mint jelen-lévőt:úgy mí, keresztyén hitünk tanitásából,>Heb.l1,v.27.
meggondolván, hogy vólta-képpen jelen vagyon a mí Istenünk és
reánk vigyáz; Szent Dávid-dal 4azt kiálcsuk : Sen/per in conspectu4Ps. 18. v. 15.
ejus, oratio et meditatio cordis mei ; Istennek szeme-előt imádko- zom; és, mint-ha testi szemeimmel látnám jelen-létét, úgy böcsül-
lörn Teremtőmet. Ha az Isten tekíntetire 5a föld megindúl ; ha-Ps. 103.v.32.
6az Angyalok meghorgadnak ő-előtte' ha 7Tobiás három árá-ig6Job, 9. v.13.
, , 7Tob. 12.
földre borúlt, mikor hallotta, hogy mennyei Angyal vált előtte: v. 15.22.
gondold-meg keresztyén ember, mely igen kivántatik, hogyamí Istenünk szemei-előt,nagy böcsüllettel és tisztelettel térdre essünk,
sőt leborúllyunk; és, mint az éhező kúldus a gazdag-előt; mint a halálra-itílt ember, birája-előt, nagyalázatoson azt kiálcsuk :
13Loquar ad Dominum meuni, cum sim pulvis et cinis .. noha por"Gen.18.v.27.
és hamu vagyok, de szállok az én Uramnak. gMendicus sum, 9 Ps. 39 ..v. 18.
et pauper: Uram, én igen szegény kúldus vagyok; segícs engem.
lUSana me Domine, quoniam injirmus sum: igen nyomorúlt beteg 10Ps. 6. v. 3.
vagyok, gyágyícs-meg-engem. 11Ut jumentum sum apud te: ostoba"Ps.72.v. 22.
vagyok, mint a barom; oktas engem. 12Ego sum puer paruulus, 123. Reg.3.v. 7.
ignorans egressum et introitum meum : tudatlan gyermek vagyok,
nem tudván, mit mivellyek. 13Dabis ergo servo tuo cor docile, ut 13v.9.
possit discernerc inter bonum
et
malum : azért, Te adgy Uram értelmet, hogy a ját megválaszszam a gonosztúl : Te adgy erőt,hogy életemet kedved-szerén t rendelhessem.
Annak-utánna, eszünkbe jutassuk; hogyamí Istenünk nem a nyelvnek gyors pergésére, hanem értelmünk és szívünk buzgo- ságára figyelmez az imádkozásban. Jaj, ki sokan vannak, a kik,
u Populus hic labiis me honorat. cor autem eorum longe est a me "14Isai.29.v.13.
ajakokkal dícsírik Istent, de szívök távúl jár tőlle: a kik ízit nem érzik az imádságnak, mint rágás-nélkül elnyelt falatoknak! Menyin
