• Nem Talált Eredményt

GAZDASÁGFÖLDRAJZI DOKUMENTÁCIÓ

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "GAZDASÁGFÖLDRAJZI DOKUMENTÁCIÓ"

Copied!
164
0
0

Teljes szövegt

(1)

■I, -2-2. i -I

A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA FÖLDRAJZTUDOMÁNYI KUTATÓCSOPORTJA GAZDASÁGFÖLDRAJZI RÉSZLEGÉNEK KIADVÁNYSOROZATA

G A Z D A S Á G F Ö L D R A J Z I DOK UME NT ÁC I Ó

BUDAPEST,

2. É V F O L Y A M i ? « j .

f

HimmiA l-ÖLDf:AJZI , KÖNYVÁR

1. S Z Á M

(2)
(3)

A Magyar Tudományos Akadémia'Földrajztudományi Kutatócsop Gazdaságföldrajzi Részlegének kiadványsorozata

/ 1

f

G A Z D A S Á G F Ö L D R A J Z I D O K Ú M É N . T A C

1962. /2,évfolyam/ 1. szám

Külföldi folyóiratok és könyvrészletek fordi- ditásai az iparföldrajz tárgyköréből

Szerkeszti: dr. Lettrich Edit .

Ezt a számot szerkesztette: dr. Simon László Telefon: 116-833

Sokszorosította: a MT A Földrajztudományi Kutatócsoport házi sokszorosítója

(4)
(5)

TARTALOMJEGYZÉK

P,N« Sztyepanovs Iparföldrajz ... * i cla /Kratkaja Geograficseszkaja 'ír-tik-

lopedija, l.köt. Moszkva, 196o0/

4.

Antoni Kuklinski; Az iparföldrajz fejlődési irányai 'V cli /Przeglad Geograficzny XXIII,3 o1956 / Miroslav Strida. Az ipar^nagyságának és szerkezetének

mérése és ábrázolása a gazdasági

földrajzban ... .. . . . 0 18 old /Sbornik Ceskoslovenské Spolecnosti

Zemepisné. 195902./

A.M. r>Tejfahj_ Uj áramlatok az ipartelepités búr-

zsoá tanában . . . c o 28 old /Izvesztyija Akademii Nauk SzSzSzR

szerija geograficseszlcaja 1961*

I 1

Andrzej Wróbel: A burzsoá iparlokációs elméletek

biralata . a o « , , • • « . « « 3T old /Przeglad Geograficzny XXVIII.köt,

3,fűz. 1956./

\ , /

Erich Otromba; Az iparföldrajz fejlődése, hely­

zete és feladatai . . . < > 7 /Fejezet az "Allgemeine Agrár- unl

Industriegeographie" , Stuttgart,, 196o, c. munkából./

Elizabeth Lauschmann: Tplephelyelmélet és térgazda- , ságtan az ujabb amerikai irodalom­

ban . . . ... . » . 64 old A.E. Probszt: A szállitás és az ipartelepités 73 old

/Vaproszi razmcscsonija proizvodsztva i ekoncmicseszkovo rayonirovanyija, Moszkva./

S; Loszczycki, A« Kuklinskif M a Najgorokowski, J. Grzeszczakc A lengyel ipar térbeli szerkezete

1956-ban « « » . . . , . • < > ' > » 116 olá /Przeglad Geograficzny, XXXII,

1960.5 Supplement*/

1

R.E,Murphy; A bányászat földrajza . * . » » 127 old /Amerikanszkaja Geografija,

Moszkva, 1957./

(6)

/

2

11* Antoni Wrzosok: Az ipar elhelyezkedésének problémái

'Lengyelországban ... . . 142.old, /Przeglad Geograficzny, XXXII. 196o*

Supplement/

12, A MTA Földrajztudományi Kutatócsoport jának könyvtá­

rában megtalálható iparföldrajzi tárgyú fordítások

jegyzéke ... ... .. * 151*old,

(7)

P . N . S z t y e p a n o v :

I

Iparföldrajz*

/Geografija promüslennosztyi/

Kratkaja Geograficseszkaja Enciklopedija 1, kötet, Moszkva.

196ö , 43o-431® o l d n

Fordította: Vörösmarti Antal

Az iparföldrajz a gazdasági földrajznak az az ága, amely az ipar területi elhelyezkedésenek és az elhelyezkedes törvény­

szerűségeinek tanulmányozásával5 valamint az egyes országokon és körzeteken belül az ipar fejlődése*és megoszlása körülményei nek és sajátosságainak tanulmányozásával foglalkozik.-, Az ipar- földrajzának tanulmányozása a következő kérdésköröket öleli fel a/ az ipar egésze és az egye0 iparágak elhelyezkedése szerepé ­ nek meghatározása az ország népgazdaságában; b/ az ipar fejlő­

dését és elhelyezkedését befolyásold természeti viszonyok gaz™

dasági értékelése; c/ az i^ar elhelyezkedésére^döntő befolyást gyakorló társadalmi-gazdasági tényezők jellemzése; d/ az egyes iparágak földrajzára ható technikai-gazdasági viszonyok; 0/ az ipar elhelyeckedésének, mint körzetképző tényezőnek jelentősé*-*

ge; f/ a valóságban létező ipari körzetek és ipari-.gócok, val mint ezek tipusainak kijelölése; g/ az ágazatok közötti és a körzetek közötti kapcsolatok szerepének kutatása; h/ az ipar

földrajznak, az ipart, mint egészet tekintve és az egyes ipar­

ágak földrajzának történeti alakulása.

Az iparföldrajz számára különösen fontos a szocialista és kapitalista országok iparának elhelyezkedésében mutatkozó gyö­

keres különbségek elemzése. A szocialista országokban az ipar elhelyezkedése a népgazdaság tervszerü-és arányos fejlődése törvényének megfelelően megy végbe és alá van rendelve annak a követelménynek, mely szerint a gazdasági felemelkedésnek az ország^minden körzetében erőteljesnek kell lennie, A^kapitalis- ta világban viszont az ipar elhelyezkedése spontán módon megy végbe és antagonisztikus jellegű: az iparilag^fejlett országc^

saját mezőgazdasági és nyersanyag függelékükké változtatják a körzetek egész sorát és teljes országokat. A szocialista és k a ­ pitalista országok iparának elhelyezkedése közötti gyökeres kü­

lönbség abban rejlik, hogy a szocialista országokban nincs an~

tagonizmus a körzetek között,,

(8)

2

Az ipar eliieiye'iskedé sél-sr. a döntő szerep a társadalmi*

gazdasági tényezőket illeti- Nagy jelentősége van azonban a természeti környezetnek is,, A. különböze'^körzetek ipari fejlő­

désének sajátosságait a társadalmi-történelmi és. természeti környezetnek azok a kölesönii atásai határozzák m e g ? • amelyek a termelés társadalmi módjának hatására jönnek létre. Az ipar.-,

földrajzban nagy jelentőségű van annak^ hogy tanulmányózzuk az iparágak és az ipari körzet ok keletkezesének és fe jlöcosér~k történetét- ez sokban magyarázatot ad, az ipar jelenlegi elhe­

lyezkedésére vonatkozolag,

Az iparföldrajz az ipargazdaságtan olyan adataira tárnáéz«

kodik, amelyek az ipar fejlődése általános törvényszerűségeinek tanulmányozásával foglalkoznak*, A termelési folyamat technoló­

giájának kérdései szintén jelentősek- Az egyes körzetek termék szeti erőforrásai csak meghatározott technikai színvonalon válnak hasznosíthatokkác A technika fejlődése mind u.jabb és ujabb természeti erőforrások bekapcsolását teszi lehetővé az

ipari termelésbeo A technika mind nagyobb befolyást gyakorol az ipar elhelyezkedésére*

Mivel az egyes tényezők hatása az ipar elhelyezkedésére minden iparágban^raáa ésjnás, időszerű az egyes iparágak föld­

rajzának az iparág fejlődése sajátosságainak figyelembevételé**

vei való kidolgozása^ Különleges figyelmet kell fordítani az ipar szervezetenek /'struktúrájának/ kérdésére és a termelőesz­

közöket és fogyasztási javakat előállító iparágak közötti ősz- szefüggés kérdéséreo Az iparföldrajzban kijelölhetők a vas- és színesfém kohászat'körzetei, a gépgyártás körzetei* a kémiai ipar körzetei, stbe

Az iparföldrajzban az ipari körzetek kijelölése rendkívül jelentős saerepet játszik, az ipari körzetek az általános gaz­

daság- földrajzi rajonirozásho.z és az egyes gazdaságföldrajzi körzetek fő specializációjának megállapitásahoz nyújtanak nagy

segítséget* Ipari specializációjuk szerint a körzetek erősen különböznek egymástólc Az? hogy minden körzetben megvan az

egyes Iparágak és iparvállalatok közötti legszorosabb szerves kapcsolat lehetősége,. * a szocialista gazdálkodás egyik legna­

gyobb előnyét jelentig

A népgazdaság legdinamikusabb ágánál: az iparnakf fejlődé­

si folyamatában a földrajzi problémáknak nagy a '3Í, ' • lent-őségüko A szocialista társadalomban az ipar földrajz í_:: ju­

tott arra; hogy az uj iparüzemek .részére■a telephely" tudomá­

nyosán megindokolt kiválasztását megadja* Az ipari üzemek meg­

határozott ponton való fekvésének-jelentősége az aj szállítá­

si feltételek következtében* a nyersanyaggal,^vízzel* füt6 a°*

nyaggal szemben a technikai haladás folytán támasztott uj k ö ­ vetelmények következtében* uj termelési kapcsolatok követhez-

2,

(9)

tében, valamely adott körlet *egés*í ipari komplexusánál: válto­

zása következtében erősen megváltozhat* Minden.körzetben meg­

található a különböző ipari üzemek csoportosulása, mely csopor­

tosulás nem csak az egyes ipari üzemeknek azonos területen való elhelyezkedését«, hanem az egymással kölcsönösen kapcsolódó ter­

melési folyamatok együttesét is jelenti, A szocialista épitésre éppen az ilyen komplex kombinációk a jellemzők# Ezekkel kapeso- latban az iparföldra.i'zban nagyon fontos az iparágak különböző kombinációinak kérdésé- az i.nvri körzetek és ipari gócok tipoló­

giájának, a különböző Ipari termelési-területi ciklusok /a vas és a színesfémek p iróme tál Itt :-gi ai ciklusai, a kőolaj ' energeti­

kai | vegyipari ciklusok stb0/~tipológiájának kérdései- A sp"»'*?

lizació mellett az iparvállalatok kooperációjával kapcsolatos k e ­ déseknek is hatalmas jelentőségük van,

A körzetek ipari specializáciőlának. a termelési-területi kombínác:

J- O XJ . GL U C' . J L k U „v U t| .L. ^ ÍJ. 1/ ' U C- ^ V C U x c

körzetek ipari spscia'iízáciőjánakf a termelési-terület ációk különböző típusainak* az ioari üzemek kooperáció­

gazdasági, közigazgatási rayonokban való létrehozásává! - kü­

lönösen időszerűvé váltak a Szovjetunióban0 A Népgazdasági T a ­ nácsok létrehozásának az jp/...r területi fejlesztése szempontjá­

ból hatalmas jelentősége vai>

Irodalom:

Brejtermán A*D,: Geografija tjazsoloj promüslennosztyi /A nehéz­

ipar 'földrajza/T Skonomicseszlcaja geografija SzSzSzR 1 0 rész® ieningrádj 1958,

Koloszovszklj N * N a ; Proizvodsztvenno-territorialnoe szocsetanie /ííompTéksz/ v szovjetszlcoj ekonomicseszkoj geografii /A termelési-területi kombináció /komplexus/ a szovjet gc^n.-

sági földrajzban/* Voproszü Geografii, 1947/6,

havriscsev A,Ne,: Geografija otraszlej narodnogo^hozjajsztva

Szojuza SzSzR /A Szovjetunió népgazdasági ágainak földraj”

za/ Moszkva, 1955<,

Sztyepanov P*N„: Geografija promüslennosztyi SzSzSzR /.4 Szovjet­

unió iparának földrajza/ kiadás, Moszkva-, 19./5o

(10)
(11)

Antoni Xuklinski:

AZ I PA KP ÖI/DRA J Z PEJLŐDíÍSI IKÁMYAI.

*

/O kierunkach rozwojowych geografii przemyslu/

Przeglad GeografLozny X X I I I .3.1956. 533-546 old./

V I T A C I K K

Fordította: dr. Kindlovits Kálmán

A lengyel iparföldrajz fejlődési irányainak megvi­

tatásánál kiinduló pontul kétségtelenül ezen tudományágnak világ- viszonylatban elért eredményeit kell tekinteni *

A viszonylag gazdag szakirodalom szelekciója szem­

pontjából a következő két kritériumot lehet alkalmazni: l./'a for­

mai kritériumot, vagyis.ha geográfus, ir az iparról, azt az ipar­

földrajz körébe eső publikációnak tekintjük, 2/ tartalmi kritériu­

mot, vagyis, hogy iparföldrajzi tanulmányoknak csak speciális kellé­

keknek megfelelő publikációkat• fogadunk el, másszóval a tanulmány minősítésénél az adott publikáció tartalmi elemzésére támaszkodunk

és nem elégszünk meg a szerző szakképzettségén alapuló formális minősítéssel,

A lengyel ás külföldi iparföldrajz eredményeit mél­

tató cikkék szerzői ' a tartalmi kritériumot fogadták el a tudomány­

ág publikációinak elhatárolásánál es nemcsak a geográfusok, hanem a közgazdászok, történészek, urbanisták ás más tudományágak képviselői­

nek pu.likációira is kiterjeszkednek, amennyiben azok,az ipar t erül d elhelyezésének problematikáját tárgyalják. A. Wrzosek ', J. Rud-

zinski ' idézett tanulmányai alátámasztják azt a né-zetet, hogy a lengyel iparföldrajz eredményei - a külföldi földrajztudomány meg­

felelő eredményeihez képest - viszonylag csekélyek.

Hasonlóképpen rá kellmutatni arra, hogy az ipar te­

rületi elhelyezkedésével foglalkozó földrajzi tanulmányok, különö­

sen az elméleti /vagy elméleti általánosítással foglalkozó/ müvek mennyisége és minősége szempontjából elmaradnak a közgazdasági tudo­

mányok hasonló jellegű publikációi mögött,

, Ez a helyzet összefüggésben van sok geográfus azon álláspontjával, amely szerint az iparföldrajz kutatási' körébe ne,u

to .znak bele a termelés lokalizálásának elméleti problémái.

Ezen a területen mint reprezentativ tanulmányra lehet hivatkozni E«- Otromba munkájára. Nevezett 1953-ban Nyugatnémet-őr-

(12)

szagban egy mezőgazdasági- ás iparföldrajzi kézikönyve t publikált,

"A közgazdászok által kidolgozott lokalizációs elmé­

letek további fejlesztése - irja Otremba ' - nem tartozik az iparföldrajz feladatkörébe", mivel "ezen elméletek érdeklődésének tárgya az ipari

üzem, mig a geográfusok érdeklődési köre a földrajzi terület és a föld­

rajzi elhelyezkedés."

„Szén álláspont tükröződik az iparföldrajz feladatkörének.

E . Otrombától ' származó azon meghatározásában, amely szerint az ipar­

földrajznak a következő kutatásokkal - kell foglalkoznia; /L. jelen kö­

tetben

E.

Otremba cikkének forditását./

Az iparföldrajz fenti koncepciója azon tudományom kon­

cepción alapul, amely eloősorban a tények kutatásával foglalkozik, viszont teljességgel lemond a kutatott jelenségek okainak felderíté­

séről . Q /

E. Otremba szerint / az iparföldrajz nem foglalkozhat az ipari üzemek lökalizaíásának vagy az ipari körzeteknek felderítő jel­

legű leírásával, miivel a' földrajz eszközeivel csak részleges megvilá­

gítást lehetne adni. Teljes megvilágítást viszont csak a költségek regionális összehasonlítása révén lehetne biztosítani. Az ilyennemü kutatások azonban - hangsúlyozza a szerző - elsősorban az ipargazda­

ságtan érdeklődési körébe tartoznak. Mivel Otremba kiemeli, hogy nem szükséges, hogy a geográfusok “közgazdasági eszközöket11 vegyenek igény­

be, a következő megokolásókkal próbálja mesterségesen megosztani a ku- '* tatások körét: "Minden ténynek ás folyamatnak van oka ás hatása. Ha

részünkről az okok vizsgálata a sok említett körülmény folytán nem minden irányban érhető el, még mindég marad elég tennivalónk, h o g y az ipar hatását a földrajzi térségben kutatásainkkal követhessük /Die Wirkung dér Industrie im geographischén Hátim forschend zu verfolgen/,"

E. Otremba fenti, álláspontja tarthatatlan ás a.5 ilyen metodológiai alapé Ivek'megakadályozzák az iparföldrajz mint .tudomá­

nyos discipliíia fejlődését. A tudomány története azonban megmutatja, hogy a kutató gondolat fejlődésének motorja az a törekvés, hogy minél

jobban megismerjük a dolgok oka t /rerum cognoscere causas/, minden olyan kutatási eszköz felhasználásával, amely az adott korban a tudo­

mány rendelkezésére áll.

Hasonlóképpen téves E. .Otremba érvelésében implicite benn­

foglalt az a tétel, ho 0y az iparföldrajz csak "a földrajz kutatási esz­

közeit" veheti igénybe só szükségképpen a,részleges felderítés biztosí­

tására kell szorítkoznia. Világos, h o 0y a földrajzi kutatások ilyen meghatározása esetén a részleges magyarázat hamis magyarázatot fog je­

lenteni. .. ... ... ,r...

Ebből következik,- hogy az iparföldrajz mint társadalom-- tudomány igénybeveheti és igénkbe is kell vennie.más módszereket is, olyanokat, amelyekkel a közgazdaságtan is dolgozik, igy-éppen az ön­

költség térbeli összehasonlításán^k módszerét is.

E.

Otremba harmadik téves célkitűzése, hogy

az

iparföld­

rajzból ki akarja küszöbölni az iparágak tanulmányozását és azt csak a regionális kutatásokra akarja korlátozni.

Könnyű kimutatni, hogy az említett szerző az iparföldrajz feladatának elemzésénél az ipari üzem lokalizálásával kapcsolatos ku­

tatásról közvetlenül áttér - azt sui generis ipari mikrorayónnak te­

kintve - az ipari körzetek kutatására.

Felmerül az a kérdés, hogy az iparföldrajz milyen irányát

2

(13)

képviseli. Kétségtelen, hogy a táj-irányhoz tartozik., annak.ellenére, hogy a nevezett szerző kifejezetten hangsúlyozza, hogy az iparföld­

rajzot", nem lehet az ipari tájjal foglalkozó tudománnyal kapcsolatba hozni". '

A fenti tételből lehetetlen fel nem ismerni a táj-irány metodológiai koncepcióját, mivel E, Qtremba szerint a szóbánlévő tudo­

mányág fejlődése szempontjából döntő, hogy,a,z ipar részéről a föld­

rajzi térben kifejtei- hatásának kutatása ' kizárólagsa "földrajz kutatási eszközeinek" igénybevételével történhetik.

Természetesen a kutatások tárgyának ás módszereinek i- lyen meghatározása az iparföldrajz táj-elméletének elfogadására utalt.

Az -első szerző, aki teljesen kidolgozza az. iparföld­

rajz tájelmáit.t.ánek,metodológiai'3fpncepciój.4t, minden valószínűség szerint E.' Winkler. Winkler hangsúlyozza, hogy a szóbanforgó tu­

dományágat nem lehet másnak tekinteni, mint az "ipari tájjal foglal­

kozó tudománynak."

A fenti idézetet H. Boesch engedélyével közöljük 'á vi­

lág gazdasági tájaival foglalkozó munkájából ', amelyben az ipari tájakról is beszél.

Az iparföldrajz táj-elméletét képviselő geo gráf usok- közül E.. Winklei/, H. Bocsch ss E. Otromba mellett meg kell említeni W. Gerlinget , aki a kulturtáj kutatásának problematikáját igyekszik

felelevchiteni a technikai haladáerak tájra gyakorolt hatása előtérbe helyezésével.

A táj-elmélet által képviselt metodológiai koncepciót nem lehet az iparföldrajz fejlődése céljáraelmáleti alapként elfogad­

ni, mivel akadályozza egyrészt ezen tudományág gyors fejlődését, más­

részt népgazdasági szempontból gyakorlati jelentőségű tanulmányok meg­

jelenését is.

Az iparföldrajznak a külföldi szakirodalomban képviselt másik irányzata a történeti-földrajzi irány.

Ezen irányzataetodolő^iai alapelveit legjobban N.

Oreutzburg fogalmazta meg ', aki többek között a következőket irjas

"A gazdaságföldrajz igen gyakran a tiszta leírásra szorítkozik, még ma is erősen el van terjedve az a nézet, hogy tztn tudománynak a gaz­

dasági tényeket csupán azok természetföldrajzi előfeltételei szempont­

jából kell felderítenie * Nyilvánvalólag ilyen álláspont mellett az ok sági kapcsolatoknak csak egy részét lehet felderíteni és nem lehet be­

szélni azok teljes tisztázásáról. Az ilyen álláspont elterjedése "tu­

dományos diliéttantizmust" fejleszt ki, amely gyakran ártalmára van a gazdasági földrajznak.

1T.Oreutzburg szerint a szóbánlévő tudománynak minden esetben"tekintetbe kell venni azokat az oksági feltételeket is, ame­

lyek kizárólag gazdasági tényezők következményei." Az idézett szerző a továbbiakban azt állítja, hogy a kézműipar és a gyáripar térbeli struktúrájának kutatása a gazdaságföldrajz egy különösen elhanyagolt területe és különösen jellemző erre a szakterületre a. tárgynak "rova- toló" fcldolgozásmódja /rubriezierende Darstellungweise/ és az, hogx , sajátos érdeklődést tanúsít az oksági kapcsolatok kutatása iránt*" '

A kutatások alapvető problémáját N.Oreutzburg a kö­

vetkezőképpen fogalmazta meg: "..mié t és milyen összefüggések ered­

ményeképpen alakult ki ipar valamely maghatározott helyen ás milyen változásokat idézett elő abból a célból, hogy jelenlegi fennmaradását biztosítani tudja?"

3

(14)

Nevezett szerző egyidejűleg hangsúlyozza, hogy ezen a területen a gazdaságföldrajz legfontosabb~/ha nem is egyedüli/ prob­

lémája” a földrajzi tényezőknek egy adott termelési folyamat lokali­

zálására gyakorolt hatásának" kutatása*

Ki kell emelnr , hogy II, Creutzburg 51 Az ipar lokalizálás sa az északnyugati T h ü r i n g i ^ r ő o példáján’1 c. tanulmányáliaa t^tt megállapításai a fenti tételek helytállóságát /alátámasztják-.'1 c'

*N;. Creatzbarg munkásságának / pozitív oldalát érté- • kelve nem mellőzhetjük el, hogy kritikai megjegyzést ne fűzzünk a

kérdéses tanulmány témaválasztásához* mivel a szerző kifogásolható módon nem gazdasági, hanem természetföldrajzi vidéket választott kar

tatási területként. Haoni óképpen bizonyos hiányossága a tanulmánynak, . - hogy a chronologiai keresztmetszet /t irténéti karokra való felosztás/

és iparági keresztmetszet /iparágakra való felosztás/ megadása mellett figyelmen kivül hagyja a rajon e;:, rinti. iíe.-*e^ztmetszetek felállításá­

nak /a kutatott területnek, iparii talonokra való c~ ztásának/ lehetőségét, Végül annak, a m ^ g y ő z ő ö isühknek-adunk kifejezést, hogy N. Creutzburg elemzései során messzebbre hatol a múltban,- m i n t " az .

szükseges volna iparföldrajzi kutatások során; tanulmányai tárgyává-. 1 tesz olyan tényeket és jelchségeküV is,, amelyek semmiféle összefüggésé­

ben nincsenek az iparnak a kutatási területen való jelenlegi elhelyez­

kedésével.

Meg.kell jegyezni,' hogy.'.ilyen természetű túlzásokat nem találhattunk a történet-földrajzi irány n á c i k •reprezentatív jel­

legű tanulmányában? nevezetesen J,.G/g bánásnak a Ruhr-vidékkel foglalko­

zó monográfiájában, amely a szánjuk dpnce iparfejlődésének problematiká­

jával, valamint e terület' gazdasági kihasználásában a legutóbbi 15o év alatt bekövetkezett változások.' ./.* ,£oglaIközík* .E-zérn tanulmány kri­

tikai értékelését W a K rzyzanowski J< és 0 0 H eld 7 recenziói adjál-:

meg. N. Creutzburg es j -.G.Po unds műveinek összehasonlítása során bizo­

nyos hasonlóságot észlelhetünk a tárgy felfogása ás a kutatási módsze­

rek megválasztása.tekintetében- Mindkét szerző alkalmazza - más-más Vét iparnak a kutatási területen .való elhelyezkedését két térképpel szem lélteti: az .ogyik a X V I I I «," ás XÍX« század fordulóján fennállóphelyze- tet, a másik az 1921/2.2 • évi. állapotot tünteti fel-. J.Ö.Pounds ' a Ruhr-mede-nce 0azdasági .kihasználását négy időpont keresztmetszetével

jellemzi: nevezetesen az 18oo-as, az 185o-es ?v» ljoo-oi3 és as» 1$ terv­

evekből. Az időkor sztmetsz£,^&k összehasonlításának módszerét alkalmazza nálunk I. Kostr.owicka, ^ 1 '• akinek tanulmánya szintén a tör­

ténet-földrajzi irányt képviseli-

Meg kell .jegyezni, hogy az időkercsztm-e t s ze tek. össze­

hasonlításának módszere ésszerű, mivel az.ipar területi elhelyezkedé­

sében bekövetkező változások, fokozatosan következnek be és hosszabb időszak eltellése szükséges ahhoz, hogy á*változások méretét ás irányát, meg tudjuk állapítani.

B'yilvánvalólag legfontosabb' ebben a vonatkozásban a z időkeresztmetszet időpontjának helyes megválasztása, különösen az, hogy ezt a rendelkezésre álló statisztikai és kartográfiai források mennyi­

sége és minősége tegye indokolttá* . .

(15)

8

De minden körülmények kozott részletesen jellemezni kell a megadott időkeresztmetszetet, meg kell határozni helyét a f utat ott

jelenség fejlődésében ás a kérdéses ország gazdaság:';'Öi-tén* tohen /a ter­

melés területi elhelyezkedésére jellemző időkerosztmetszetok összeha­

sonlításánál a kapitalista országokban az adott keresztuetszetet a konjunktúra ciklus körének megfelelő helyére kell beilleszteni/ Q

A történet-földrajzi irány témájának lezárásaképpen meg lehet állapítani, hogy a lengyel Iparföldrajznak fel kell használni az ipar területi elhelyezkedésével is foglalkozó történet-földrajzi tanul­

mányok kétségtelenül alkotó ás pozitiv tudományos eredményeit;

A harmadik fejlődési irányzat az iparföldrajz terült 3ón a technikai-gazdasági irá n y ...

A technikai-gazdaság: problémáknak e z iparföldrajzi ku-.

tatások során való megfelelő tekintetbevétel áré irányuló követeléseket már ávek óta hangoztatnak. Ezek közül ki kell' emelni VL M a a s x , aki A. Libaultnak a Varsói XIV. Nemzetközi Földrajzi Kongrl'ss'zuson eIhang- zott referátumával kapcsolatos vita .során kijelentette; "Szükségesnek tartom hangsúlyozni, hogy a geográfusok ne csak azt kutassák, Jicgyan helyezkedik el"az ipar, hanem azt is, hogy hogyan helyezkedik el pl, a villamosenerg-íti ipar. Ez azonban csak abban az esetben ] esz lehet­

séges, ha a geográfusok az eddiginél nagyobb mértékben ismerkednek meg 'a technológiai problémákkal, A földrajz szempontjából is csak ilyen

utón lehet eredményeket elérni.

/ Ezen követelmények realizálását tartalmazza'

E tW«

Zimmermanr]/0/ tanulmánya, akinek munkássága az iparföldrajz technikai~

gázda’ságl" irány za tának kifejlődése szempont jából, lehet monáíuii, döntő jelentőségű.

E.W.Zimmermann érdemeként"kell megemlíteni a technoló­

giai folyamatok, különösen a technikai haladásnak az ipar nyersanyag- bázisára gyakorolt hatásának, valamint a lokalizáció egyes tényezői vi­

szonylagos súlyában beállott -változásoknak tudatos elemzését,,

A v a s - ‘és acélipari, technológia fejlődésének problémá­

jával kapcsolatban 2..W.Zimmermann ' elemzi többek között S O e phomas P. C.Cxilchrist találmányának jelentőségét /18?8/, amely iVFe“tove~

tette a foszfort tartalmazó vasérc nagyarányú ipari felhasználását, aminek következtében 1878 után megindult a délsvédorssági, a lotharin- giai, a Felső-tó melletti vasércelőfordulások tömeges kihasználása.

A technológia, a gazdaság ás a villamosipar lokalizá­

lásának problematikajáj; tárgyalva E «•W . Zimmermann^ ' azon az álláspon­

ton van, hogy a technika vívmányainak kihasználása csökkenti a tüzelő­

anyag felhasználást, egyben azonban növeli a termékegyságreeső. vizhasz- nálatot. A szerző véleménye szerint: "Nyilvánvaló, hogy a t ű z ő

a v í z felhasználásában bekövetkezett fenti változások arra inditanaK,

hogy revideáljuk a villamoserőmüvek lokalizálásánál befolyással biró tényezők jelentőségét."

E.W.Zimmermann müvéé az iparföldrajz kutatási metodi­

kájának szempontjából vizsgálva megállapíthatjuk, hogy a tanulmányban különös figyelmet szentel az ipar egyes ágainak, elsősorban az energia termelés ás a kohászat lokalizálásé problémái.,elemzésének.

Ezen elemzések során a szerző ' a tárgy /a földrajzi adottságok mint a kutatás kiindulópontja/ hagyományos "földrajzi szem­

léletével" szembe uj technikai-gazdasági kutatási módszert állit, amely azon alapul, hogy kiindulási pontként az adott iparágnak a kérdéses or­

5

(16)

szág gazdaságában vagy a világgazdaságban elfoglalt szerepének megha­

tározását, valamint technológiájának és gazdaságtanának beható elem- zását veszi. Ezután foglalkozik az adott iparágterületi elhelyezkedé­

sének és a földrajzi környezethet való viszonyának kérdésével.

E .W .Z immermann müvének második kiadása* ' sokkal gazda­

gabb ás sokrétűbb annál, semhogy jelen oikk keretében értékelni vagy akár behatóbban ismertetni tudnánk.

Hangsúlyozni kell azonban, hogy mi£ E ,W. Zimmermann müvében nagy figyelmet szentel a mezőgazdasági és ipari termelés" o- gyes kiválasztott ágai problámatikájának, ugyanakkor teljesen mellőzi az ipari körzetek problémáit.

Sbhtn a vonatkozásban,-,igen jelentős eredményeket hozott N.Koloszovszki j^ / ás J . O h a r d o n m .t"~ ^ m u n k á s s á g a . , ,

N.Koloszovszij eredeti ás mályenszántó tanulmánya* ' érdekes kisérlet a termeté si-terűiéti komplexusok, különösen az ipari körzetek /kutatási módszerének kialakítására. Nevezett szerző hangsú­

lyozza , hogy "ha azon törvényszerűségeket akarjuk felderíteni, a- melyeket iparvidékek kormányzati utón való kialakításánál fel akarunk

használni, kiindulási alapul a termelési folyamat bizonyos állandóan ismétlődő -^ipusait fogadhatjuk el." A továbbiakban N.Iíoloszovszkij bevezeti / "azenergetikai termelési ciklus fogalmát, amely magéban foglalja a termelési folyamatok egészét. A fogalom a Szovjetunió gaz­

dasági rajonjainál alakult ki bizonyos fajtájú energiáknak ás nyersa­

nyagoknak - a termelés eredeti stádiumától, a nyersanyag kitermeléstől ás dúsításától a mindenféle késztermék létrejöttéig terjedő - összekap­

csolása révén...A ciklust mint történeti, időben változó kategóriát kell felfogni." A következőkben a szerző 8 általánosított ciklust ir le ás végső következtetésképpen megállapítja, hogy "ezek a ciklusok egymástól az energia, a nyersanyag szállító eszköz, a beruházás ás a munkaerő reájuk jellemző felhasználási arányai tekintetében különböz­

nek egymástól" ás ennek folytán "a gazdasági rayonok jeliegzetesságéit ciklus módszer /teljes és nem teljes ciklus/ alkalmazása esetén nemcs°!

mir.ősági, hanem mennyiségi szempontból is meg lehet határozni."

N . líoloszovszklj cikkének további részében a ciklusfogalom felhaszná­

lásává 1 ittekintist ad a szovjet nehézipar regionális komplexusai gaz­

dasági struktúrájának és specializációjának problémáiról.

Ez az elemzés, amelynekyvannak hiányai és homályos részletei ás amelyet egyes kritikusok^' a szűklátókörű technicizmus vádjával illettek, mégis bizonyos haladást jelent az iparföldrajz ku­

tatási módszerei tekintetében és e módszert kutatási eszközként kell alkalmazni egy adott ipari körzetben lokalizált iparág T ’ 'fejlődése és területi elhelyezkedése összefüggéseinek vizsgálatánál, valamint az

ország népgazdaságán belüli speciális profilja pontos meghatározásá­

nál. *

A technikai-gazdasági irányt képviselő tanulmányok ér­

tékelésénél meg kell állapítani, hogy a ok a lengyel ipariöldrajz je­

len fejlődési stádiumában különös figyelmet érdemelnek, mivel megköny- nyitik azon metodológiai koncepcióknak a megvalósítását, /amelyeket az osiecznai konferencia alkalmával fogadtak el.

x x x x

Az iparföldrajz területén nemzetközi viszonylatban je­

lentkező irányok vázlatos áttekintése után megalapozottnak tarthatjuk azt a következtetést, hogy a lengyel iparföldrajznak a későbbiek során mindenekelőtt a történeti-földrajzi irány ás a technikai-gazdasági

irány

(17)

eredmÍnyeinek felhasználására is alkotó továbbiéjlesztésére kell tőre-- kedn'ie, mivel esen irányoknak metodikai ás metodológiai alapelvei biz­

tosítják a tudományág elméleti alapjainak fejlődését as az ország nép­

gazdasága szempontjából gyakorlati jelentőséggel biró tanulmányok el­

készülését. , , . . ,

Vágül meg kuli jegyezni, hogy fenti irtokéi231 kritéri­

umok megfelelnek a P. Szty..panov /4 6/ által képviselt iparföldrajzi koncepció elvi álláspontjának. 4.7 /

Ez iv;őb>bi szerző álláspontja a z ^ (/, hogy "az iparfold-^

rajz az iparnak az ország terült tán való elhely e zk edp s e törvényszerűsé­

geinek elemzésével, valamint az egyes vidékek iparának kutatásával fog­

lalkozik". Ezen defrdició továbbfejlesztésével azt mondhatjuk, hogy az iparföldrajz fő feladata' ezen népgazdasági ág területi elhelyezkedásg^

törvényszerűségei nek regionális ás egyes iparágak szerinti' kutatása Célszerűnek tartjuk a z 'elemzés kifejezés0•a kutatás szó­

val helyettesíteni, mivel itt nemcsak az ismert törvényszerűségek elem­

zéséről van szó, hanem azoknak az aj törvény szerűségeknek feltárásáról is, amelyeket a termelés gazdaságtannak és technikájának állandó fejlő­

dése hoz létre„ aq '

A törvényszerűség.-fogalma - mint tudjuk - y/ elsősorban bizonyos összefüggések fennállását jelenti, mely összefüggéseket a kö­

vetkezők jellemeznek:

1. Oksági-ténybeliek;

2 0 Tömegesen ás ismétlődve lépnek fel.

Ezen összefüggések kutatásánál ,

a / megállapítjuk létezésüket,

b / megvilágítjuk az Összefüggések keletkezésének okait, c/ összehasonlítjuk ezeket az összefüggéseket, hogymeg- állapithassuk, közülük melyek lépnek fel ismételve,

d/ általánosítunk, illetve törvényszerűségeket határozun;:

1 0

meg.

det követjük:

galmazása;

A törvényszerűségek meghatározásánál a következő sorreh- 1* a területi elhelyezkedés törvényszerűségeinek megfő-

2. a területi elhelyezkedés kiértékelése,

3* az ipari termelés területi elhelyezkedésének tekin­

tetében a jövőben várható változások.előrelátása.

A törvényszerűségek ás a törvények kérdései a gazdaság­

földrajz metodológiai problémái közé tartoznak ás külön beható vizsgá­

latot igényelnek,

P.Szt.yepanov definíciójának lényegét elfogadva, fel kell ismernünk, hogy nem "helyes az iparföldrajzi kutatásoknak csupán egy or­

szág területére való Korlátozása. „Egy .ország iparföldra,jzávai foglal­

kozó tanulmányok pl. P, Sztyejpanov ' ás G . Kulagin-'* 'tanulmányai, melyek iparág szerint sITregionális tagolásban is, tehát nemcsak egy kutatási szempontból tárgyaljak a problémát, Hogy azonban uj összeha- sonlitó adatokat nyerhessünk, amelyek nélkül törvényszerűségeket felál­

lítani nem l«het, szükséges, hogyha kutatásokat kiterjesszük az egyes iparágaknak ' valamint az i p a r v i d é k e k n e k' világviszonylatban való területi elhelyezkedésére is,

7

(18)

11

Az iparföldrajz tágabb értelemben vett feladatainak megvalósitása érdekében elengedhetitleny hogy esen diszciplínát ne-

csak a gazdaságiöldrajz többi ágaival ' , hanem a technikai- társa­

dalmi ás termászettduományok. összességével is kapcsolatba hozzak.

Technikai tudományok.

Ebben a vonatkozasban legfontosabb az ipar termelés technológiája. Hogy idevonatkozó tudását célszerűen felhasználhassa,

az iparföldrajzosnakmeg kell ismerkednie a/ az ipari termelés techno-r(-/

lógiája területén a jelenlegi állapottal ás a fejlődési tendenciákkal>;>/

b/ az adott technológiai folyamatok lokalizálásának szakszerű magya­

rázásával s idevonatkozó értékes módszertani példákat találunk Ostrowski^ ' tanulmányában, c / a technikai fejlődés lokalizálása következményeinek szakszerű elemzésével - az ipari termelés lokalizá­

ciója és a technológia terén bekövetkezett változások közti összefüg­

gések felállitásáyaL. Ebben a vonatkosás-ban különös figyelmet érdemel­

nek E .W . Siiroermann G .Veyret-Verner^ ' , valamint P.Sztyepanov"' ^ ta­

nulmányai"!

Társadalomtudományok.

Az ipar f ö1 drajz szempontjából a társadalomtudományok közül a legfontosabbak az ipartörténet, ipargazdaságtan ás iparsta­

tisztika.

Az ipartörténet tudományos eredményednek felhaszná­

lása nélkülözhetetlen mind az egyes iparágak genezisével ás területi elhelyezkedésükben beálló változásokkal foglalkozó tanulmányoknál, mind az e g y e s ^ p a r i körzetek létrejöttének és eddigi fejlődésének ku­

tatása során. '

2. A z ipargazdaságtan mindazon tudományok közül, ame­

lyekkel az iparföldrajz kapcsolatban áll, kétségtelenül .a legfontosabb tudomány.

Az iparföldrajzos számára a tárgykör problematikáján belül a következő egymással szoros összefüggésben álló kérdéscsopor­

tok a legfontosabbak:

a/ az ipari termelés önköltsége, különösen az, hogy az ipar üzemeltetése ás /lokalizációja hogyan hat ki a termelés önköltsé­

gének alakulására. '

b/ A beruházások hatékonysága az iparban. Néhány év óta a Szovjetunióban és Lengyelországban ' élénk vita folyik elméleti és gyakorlati vonalon arról a kérdésről, hogy a beruházások hatékonysá­

gának - elsősorban az ipari beruházások hatékonyságának - elbírálásá­

nál milyen módszereket, milyen mérőeszközöket alkalmazzanak. Est a vitát az iparföldrajzosnak különös érdeklődéssel kell figyelemmel kí­

sérnie, mivel ez többek között azzal a problémával is foglalkozik, hogy mi az összefüggés a beruházások lokalizálása ás azok hatékonysá­

ga kÖzottg.zA/Z idevonatkozó szakirodalom legértékesebb tanulmányai A* Notkin ás IC. Seco^ski 'tollából származnak. Ezen probléma aktu­

alitását tanusitja az a tény, hogy az elmúlt é v márc. 21-23. napjain az illami Tervbizottság ás a Lengyel Tudományos Alcidámia rendezésében Varsóban országos konferenciát tartottak, amelynek tárgya a beruházások Gazdasági hatékonysága kutatásának megszervezése ás módszereinek kiala­

kítása volt, -*•

c/ Az ipari üzem nagysága,, Kétségtelenül bizonyos, kap­

csolat áll fenn az ipari üzem nagysága ás lokalizációjának problemati­

kája között. Az iparföldrajzosnak az üzem lokalizációs problémáinak el­

bírálásánál nemcsak az üzem iparági hovátartózására, hanem annak nagy-

8

(19)

12

ságára is tekintettel kell lennie'. Az idevonatkozó irodalom lég (T kesébb munkai E PA.G-.Robinson ' , P,,3. Florence ás B, George

.tanulmányai. - '

d/ Az ipar koncentrációja és dekoncentrációj.a - ezen jelenségeknek a lokalizálásra gvakorolt hatásával foglalkozik

G» Dessus J ' -ás P»S.Florence \ ' . .

e./ Az .ipari üzemek -kooperációja és special-izáció ja - ezen problémának,, az- -ipar lokalizálása kérdésével való-szoros össze- függését L.Berri /fejti ki, * . . . . .-■

Ebben a vonatkozásban sem lehet figyelmen kívül hagyni

•az iparföldrajz ás a gazdaságtan, ill, a földrajztudományok ás a gazda- sági tudományok közti legfontosabb határproblémát, a termelés terüle­

ti ^elhelyezésének elméleti problémáját* Ez. a probléma-külön tárgyaljáét igényel, különösen azárt mert i|e,vcnatkozólag/fontos vitaanyag, 'áll rendelkezésünkre K 6 Dziewonski / , B, Malisz nn>/ P »Sz.Iivsic ' J . G . Fe ,jF,í üL / ■> B . Oy rzanowskl ', K. Secomski ' A. Wróbel -''■é' J -. SsjS.l-.'.’iski 'íiv.y.ká ib an *

3* Iparstatisztika. Az iparföldra.izi kutatásoknál az ipar- statisztika ada^ai/t es módszereit is alkalmazni kell* ill* fel kell a- zokat használni ' . Megjegyezzük azonban hogy célszerű volna egy olyan speciális tanulmány összeállítása, amely szisztematikus és -kritikai értákelását nyújtaná minden olyan létező statisztikai forrásnak, -a- melynek bármilyen jelentősége van a lengyel ipar területi elhelyezke­

désére -vonatkozó kutatásoknál, , . ’ ■■■■■■/■■’

Természettudományok. < - ‘ *

Az .iparf öldrajzí kutatásoknál, elsősorban a földra-jzi adottságoknak e népgazdasági ág területi elhelyezkedésére gyakorolt hatásának vizsgálata során .fel kell használni a természettudományok

a természet^ tech nika i tudományok, különösenp&z ásványi nyersanya­

gok geológiába / ' a talajtan ás a hidrgeológia A hidrográfia ás

klimatológia ' a talajfeXdrajz ás beigeográfia ' valamint a város 8f-/

természeti földrajzával^' összekapcsolt komplex természeti földrajz ' által összegyűjtött tudományos anyagot és elméleti általánosításokat.

Félne rül a kérdés, hogy nem. kellene-e az ipar fizio- nomiai elméletét, mint g7városok természeti földrajzával analóg irányt,

is megvitatásra kitűzni. '

.Az iparföldrajz kutatási problematikájára vonatkozó fenti megjegyzéseknek vitaindító jellegük van. Kétségtelen, hogy sok meghatározás módosításra ás kiegészítésre szorul. A szerzőnek azonban az a meggyőződése, hogy a cikk megkönnyíti a lengyel iparföldrajz"

fejlődési irányaival kapcsolatos nézetek kicserélését*

(20)

13

Lábjegyzetek:

1. Leszczycki L . : Néhány megjegyzés a gazdaságiöldrajz helyzetéhez*

Przeglad Geogr. XXIII.3«1956,463 old.

2. Wrzosek A.: A lengyel iparföldrajz eddigi eredményeinek kiértéke­

lése; Rudzinski J.j Az iparföldrajz tudományos eredményei külföl­

dön - a kutatás irányai Lengyelországban. Przeg.Geogr.XXIII.^ , 1956. 487 és 5o5 old,

3. Wrzosek A.id.nw id.h.--- 4 / Rudzinski id.m.id.h.

5. Otremba E. : Általános agrár és ipariöldrajz /Allgemeine Agrár und Indistriegeographie/ Stuttgart, 1953. Wrzosek recenzióját a jelen füzet tartalmazza 62o p,

6. Otremba E, id.m* 239 és 243 old,, 7/ Otremba E„id.m,2o6 old.

8. Otremba id.m.2o7 és 2o8 old. 9* Otremba id.m.id.h.

lo. Otremba E. id.m, 2o7 old, --- 11. Otremba E.E.' id.m.id.h.

12. Otremba E. id*i:'.id.h.

13* Winkler E . : Az iparföldrajz helyzete és feladatai /Stand und Auf- gaben dér Indu.striegeograph.ie/ Zeitschrift 'für Erdkunde - 19/2o«

fűz.1941.568 old,

14, Boesch, H . : A Eöld gazdasági tájai /Die Wirtschaftslandschaften dér Erde /Zürich, 1947, 123 old,

15, Gerling W. : Technika ás Földkép /.Vürzburg 1949. - Gerling W. ; A modern technika értékelése korunk földrajzi gondolatában /Die Bewertung dér modernen Technik im geografischen Denken unserer Zeit/ Würzburg, 1949.; Gerling,W.: Modern gazdasági létesítmények ás ezeknek a technikához ás a térhez való viszonya. /Moderne

WirtschaftsbaCiten, ihre Beziehungen zu Tochnik und Raum/ Würzburg, 1951,

16, Creutzburg, K . : Az ipar lokalizálása az északnyugati Thüringiai Erdő példáján /Das Lokalisationsphánomen dér Industrie am Beispiel

des nordwestlichen Thüringer Waldes/, Stuttgart, 1925, 7, old.

17, Creutzburg id.m. id.h.

18, Creutzburg: id.m. id.h. -- 19. Creutzburg id.m. 68 és 69. old.

20. A tanulmány egy bevezctő részből /4-14 old./, valamint három fe­

jezetből áll. Az első fejezet /L8~59.old./ foglalkozik az iparnak a kutatási területen való lokalizálásának történeti fejlődésével.

Chronológiai szempontból három időszakot határol el: a gazdasági tevékenység kezdetétől a harmincéves háborúig, a harmincéves há­

borútól a XIX.sz.kezdetéig és a XIX, sz. kezdetétől a jelenkorig.

A második és harmadik időszakra vonatkozó fejtegetéseit tovább ta­

golja iparágak szerint. A második fejezet /59-75.old,/ foglalkozik az ipari termelés lokalizálásának feltételeivel. Kritikai átte­

kintést ad az ipar lokalizálásánál közreható tényezőkről, ebben a vonatkozásban néhány uj fogalmat vezet be és általános következte­

téseket von le az első fejezet tartalma alapján. - A harmadik fe­

jezetben /7 5-126.old./ a szerző az ipar lokalizációjának aktuális kérdéseiről beszél és sorra vesz 19 iparágat,

21. Creutzburg N. id.m, ás Creutzburg N .: Áz ipar területi eloszlásá­

nak kartográfiai ábrázolása az északnyugati Thüringiai Erdő pél­

dáján /Die ka^tographische Larstellung dér Industrieverteilung

am Beispiel des nordwestlichen Ihüringor Waldes/ Petermanns Geo gr, Mitteil. 1925. 1-7. Ki kell emelni, hogy a tanulmány különös fi­

gyelmet érdemel mind iparföldrajzi, mind kartográfiai médszere

szempontjából. v

lo.

(21)

22, Pounds, J,&«s A Rúhrvidák, Történeti- ás: gazdaságföldrajzi tanál- raány /The R.uhr. A Stady in Historioal and Economic Geography/

London, 1952 *

2 3 o Xi. a Przeglad Geogr, XXIXl«3.olS56 füzetének 632 oldalát0 24-. Economic Geography 1/19543

25^ Creutzburg No s Die Eartographisohe Darstellung id,me 2 6 r Pounds, JoG* id^m,

2 7 w Kostrowicka-I? Az ipar lokalizációja terén bekövetkezett változá­

sok kutatásac “Zeszyty Naakowe S G 0P i o •’ 2/1954-*fttz«, 1 .Kiiklinaki A?

recenzióját a Przeglad. Geogr.. X.XIII-3*1956 száma 638 cld0

28c A Varsói Nemzetközi Földrajzi -Kongresszus iratai /Comptes Redús du Congres International de Géogra'phi e/Varsó} 1.954*XIIok«286 p, 29r Libáult A.; A termelés központjai is a villamosenergia-elosztásá­

nak lehetőségei Európában ’/ Lef: centre3 de productlon'ét les moyens de répartition de 1* energie é-le.ct.; iqae en Eurcpe* Comptes Rendus id.m„ 278-286 p»./9 Ki kell éra élni, hogy a nemzetközi földrajzi kongresszusok anyaga több tucat 'referátumot tartalmaz az iparföld­

rajz k ö r é b ő l c Ezeknek értékelésével Rudzinski J »-nak a jelen fü­

zetben megjelent c i k k e 'foglalkozik,

3o« Zimmermann E » Wí A világ' nyersanyagforrásai és az ipar. New-YoMc and-London, 1933.'

31. Zimmermann id»m„ 597-599* old<, •

3 2 r Zimmermann id.m* 5 68-569;«oÍd» ' '

33. Zimmermann -E.0W. id.m. .VIT0

34. Zimmermann, E-*W.: A v i lág 1'nyersanyagforrásai ás az ipar. A a ipari és mezőgazdasági nyersanyag-kJezletek biztosításának funkcionális áttekintése /World Resources and Industries ~ A Puncitonal Appraisa of the Avail-ibility of Agricul u-.ií*al and Industrial Mate rials/ á.t~

dolg. kiadás New-York, 1 9 5 1 c

35* Ezzel a problémával egy külön tanulmánynak kell foglalkoznia, a- melynek feladata lesz, hogy kritikailag kiértékelje' E^W.Zimmermann tudományos munkásságának egészét-, ezen belül az- a körülményt, hogy annak nemcsak az iparföldrajz, hanem a mezőgazdasági földrajz és az általános gazdasági földrajz szempontjából, is van jelentősége,, 36. Koloszovszki j , N,'s Termelési-területi komplexusok a szovjet gaz­

dasági földrajzban. "Vovroszü, Geografii" 1947-N.6,, A további uta­

lásoknál Miezkowski Z-nek.a "Przeglad Zagranicznej literatury

Gcograficznyi! 3/1/55 számában megjelent fordítására hivatkozunk* . 37. Chardonnet, JV: Az ipari komplexusok nagy tipusai /Les grands

types de complexes industriels/ Paris, 1953. 1. Krzyzanowski W«

recenzióját a Przeglad Geogr., XXIII, 3»1'956 száma 164 old.

38. Koloszovszkij N., idtm. 39® Koloszovszkij N. idem. lo5 o l d *

4o. Koloszovszkij N, id.m. ío7'old, -— 41. Koloszovszkij i d 3m. lo7-lll o l d . -- 42. Koloszovszkij id.,m.,

4-3. 1. Vaszjutyin V« hozzászólását Osztrovitjanovnak: A tudományos ku­

tatómunka hiányosságai is feladatai a közgazdaságtan területén c»

referátumához. Voproszii Ékoxaomiki 8/1948. Io9,old,

4 4 0 Lo még Dörpmund, H * : Az i p á n telephelyválasztást béfolyásol 6. - 'h közök ás ezek alkalmazhatóságának határai /Die Mit tel dér Indus iii-ie standortlenkung und die Grenzen ihrer Anwendbarkeit, Eremen, 195or ---45. Leszczyck L 0 id„m„

(22)

15

46. Sztyepanov P . : A Szovjetunió iparföldrajza, Moszkva 1955.1.

Mieczkowski Z. recenzióját a Przeglad Geogr. XXIII.3.1956. szám,6o9.

valamint noczy J. as Vficckovaki IC-nak a Przeglad Zagranicznej Literatury Geograficznej" 3 A 9 5 5 * számában.

47. Sztyepanov P. : id.m. 4» old,

48. Hasonló^eredményre jut N. Creutzburg*"Azon kárdis megvitatásánál, hogyan/js milyen törvényszerűségek szerint következik be az ipari

termelős tényleges lokalizációja, célszerűnek látszik a kérdést felbontani js a következőket megvizsgálni: 1. mi ,a feltétele egy tetszés szerint izolált termelési folyamat tárbeli elhelyezésé­

nek, 2. milyen okok hatnak kör., o egy tetszés szerint csoportosí­

tott ipari agglomeráció lokalizálásánál," id.m.66.old.

49. L. Schaff A.: A történeti törvények objektív ielle^e V^rsó

1955. 31-5o.old. ‘ ’

5o<- Sztyepanov P.,:id.m»

51. Kulagin G.i Olaszország iparföldrajza. Moszkva, 1955. 1. Bareinski F recenzióját a Przqglad Geogr, XXIII.3.1956.sz.613.old.

52. 1. George P.: Energiaiöldrajz /Geographie de l ’energie/, Paris 195o.

53. öhardonnet, J. id.m-.

54* Preobrazsenszkij A: Gazdasági kar^ografia. Moszkva, 1953® 115- 13o* old. Recenzió 1, Ratajskitól a Pr:;eglad Geogr. 1 / 5 5 *sz., Creutzburg N. Die kartographische Darstellung id.m.

55. Iparági tanulmányok összeállításánál feltétlenül szükséges, hogy megismerkedjünk az adott iparág'technológiájáról kiadott fonto­

sabb müvekkel, pl. Ahrents J, es Cicslinski W . : A cement techno­

lógiába c* müvével. Az ipar termelési technológiája jövőbeli fej­

lődési tendenciáinak értékelésénél különös figyelemre kell mél­

tatni az atomenergia békés c é l .a való felhasználása tárgyában Genfben összeült Nemzetközi Konferencia bizottságainak ötkötetes beszámolóját. / I . Ekonomista* Külföldi folyóiratszemle 1955. évi 4/5 szám, továbbá Paley V/.S. A szabadság erőforrásai c. müvét /Resources fór^freodom/^Washington, 1952. Az iparföldrajzos ér­

deklődésére számot tartó népszerűsítő technikai müvek szemléjét adja Kuklinszlci A. cikkej Az ipar elemei az iparföldrajz egyetemi oktatásánál.■Czasopisno Gcograficzne 4/1954.

56. Ostrowski, W«: Tervezés és lokalizáció az iparvidékeken, Varsó, 1953.

57. Zimmermann, E.W.-id.m.

58. Veyrct-Verner, G.i A szállitás kényszerbefolyásolása és annak visszahatásai az iparföldrajz területén /Le transport de forcc et ses repercussions en geographie indnstriellc/ Revue de Géogra-

• phio Alpine 1/1955.

59. Sztvcpanov, P.j Földrajz és technika. Voproszü Geografii, 1951.

n° 27. „ ■

Co. L. Lenin: A kapitalizmus fejlődése Oroszországban. Lenin Müvei III.k. 462-561.o ld. ; Gásiorowka: A kapitalista ipar kialakulása és az osztályharc kezdete lodz város és a ’Lodz-i körzet - terüle­

tén 182o/1864. - A kutatás metodológiai alapelvei,^Lodz. 1955* ^ Pazdur J.: A bányászat-kohászat technikai fejlődésére vonatkozó kutatások problematikája a kapitalizmus időszakában. Kwartalnik Iiistorii Kulturey Materialnoj 1-2/L954. Pietrzak-Pawlowskas a

lengyel királyság az imperializmus kialakulásának időszakában*

19oo-19o5. Varsó, 1955..

(23)

IS

61. 1.Weber,A-: Az ipar telephelye /tíber den Standort dér IndustriGn/

I. Tübingen 19o9» 15-36.old. - Livsic, R,s Regionális különbségek a munkii termelékenysége és az ipari termelés önköltsége tekinteté­

ben, Varsó, 1951. Oroszból fordított a M, Sakow, - Az önköltség, mint a szocializmus gazdasági kategóriája, Voproszü Ekonomiki 3/

1956. .

62. Secoraski, K . ; A b e r u h á z d hatékonyság elméletének fejlődése a Szovjetunióban és a beruházások tervezése Lengyelországban. Gosz- podarka Planowa, 1953. 9* sz r

6 3. Notkin, A . : A beruházások gazdasági hatékonysága meghatározásának problémái a Szovjetunió iparában. Varsó, 1955. //ford, oroszból/^

6 4. Secomski, K.;_ A beruházások hatékonyságának elmélete. A beruházá­

sok tervezése c, tanulmány I, rés zc XX, fejezet, Varsó, 1954.

65. 1. A beruházások gazdasági h atékonys’gának problémában Gyűjtőmé- nyes munka, fo-rrásAnyag. Összeáll, Kaufraan A. vezetésével munka- közössége Varsó 1 9 5 6.5 Minc,B,: A szocializmus politikai gazdaság­

tanának aktuális problémáig Varsó 1956.

66. Robinson E.A.G.: Üzemnagyság és termelési költségek /Betriebs- grösse und Produktionskoston, Wien, 1936, ford* angolból.

67. Florence, P„S,: A beruházások lokalizálásé és az üzem nagysága /Invcstmeni Location and Sizc of Plánt/ Cambridge, 1948. L» • Rudzinslci J„ id,m. 516„ old,,

68. Dessus G., George P,, Weulersse J,: Anyaggyüjtemény egy kötetlen francia iparföldrajz céljára /l.Iateriaux pour une géographie vo- lontaire de 1*Industrie francaise/ Paris- 1949, 1* de, Mezer re­

cenzióját Przeglad Geogr. X X I I I . 3 -,1956. 626 old.

6 9. Dessus G e, George P. Weulersse J, id,mc

70. Florence P.S.: Az angol és amerikai ipar logikája /Tnc Logic of British and American Industry/ 516* old,

71. Berri L . : Specializáció és kooperáció a Szovjetunió iparában,

Varsó 1955. /ford, oroszból/. L még Czarriocki, J.: A gépipar spe- cializációjának problémái a szovjet közgazdasági irodalomban, 1 Ekonomlsta, 1956..2, sz. • '

72. Dziewonski K . : A termelési komplexumok problémái a lokalizációs elméletekben és a tervezési gyakorlatban, Ekonomista. 1949o3»

73. Malisz,B.: Az ipar lokalizációja.. Varsó 1952. 1. Leszezycki re­

cenzióját Przeglad Geogr,. 1953, 4,f.

74. Livsic, R.: A szovjet ipar területi megoszlásának vázlata, Moszk­

va. 1954. 1, Mieczkowski recenzióját Prz e d 0 Geogr. X X Í I I *3.1956 sz r

- 6o3 old. • 1 ' ;;

75. Fejgin : Az ipar területi elhelyezkedése a szocializmusban és a kapitalizmusban, Moszkva 1954.: lo Mieczkowski recenzióját Przegl,

Geogr. XXIII.3*1956, 6o3. old, ^ ^ -

76„ Oyrzanowski B»: A termelőerők területi helyezkedésének általános elvei, Kraków, 1953*

77. Sccomslci, K . : Bevezetés a termelőerők terüle i elhelyez.ésenek el­

méletébe. Varsó 1 9 5 6c

78. Rudzinski i d gm c ,

/

(24)

79. Wróbel. A . : Az ipar területi elhelyezkedésére vonatkozó burzsoá elméletek bírálata.

8 0. 1. Kantov J. és Osipow I.; Iparstatisztika, Varsó 1S54---

81. 1; Krajewski R . : Az ásványi nyersanyagok kitermelése* Kraków 1954 82. l.Priklonszkij V.: Talajtan., Moszkva 1949, Strzemski M, recenzió­

jává Prze^lad Geogr, 1955« 3/4 0f - P r i k l o n s z k i j ; A bányaművélésnél eló'fordulo vizfajták mérnökgeológiai osztályozása és jellemzésen Voproszü Izuczenyija Podzemnik Vöd i Inzsénerno-Geologicseszkij Proccsszov - cikkgyűjtemény,, Moszkva* 1955.

83. L. Southgate: Az ipari vadvizek elvezetése és felhasználása

/Tratment and Disposal of Industrial Waste Waters/ London, 1948..

March, A . : Füst. A légkör 'széntartalmának problémája /Scioke * The problem of coal in the atmosphero/ London 1947« Grundko G.; A kii­

ma jelentősége az ipari telephely szempontjából / D i ó Bedeutung des Klimas für den industriellcn'3 tandort/Gogha, 1955* - 1. ' Grzeszczak, J. recenzióját a Przeglad Geogr, XXIII.3.1956.sz. 618 old,

84. Whitö, R.O.: Sisam, J*W.B,s Növényzet telepítése az ipar által

letarolt területeken /The Sstablishment of Vcgetation on Industrial Waste'Lands./ Oxford, 1949. - 1. Strzenski M. recenizóját a Pzeglaö Geogr. 1955* 3-4.f.

85. 1. Dzicwonski K. A földrajzi-kutatások uj területe - az urbanista fiziográfia. Przcglad. Geogr. 1955. 3-4 f.

8 6. 1. Sz, Voszkreszenszkij:•A komplex természetföldrajzi kutatások szervezése és metodikája. Vesztnyik Moszkovszkogo TJniversziteta,

# - Mát. fiz. term. tud. sorozat. 1955. 9 sz.

87. V.ö. Leszczycki L. id.nu 48o-481 old. Rózycka W.í Az urbanista fiziográfia problematikája és feladatai* Przeglad Geogr. 1955«

3-4 f.; Vajncvajd A * S . : Helykijelölés iparvállalatok építésénél Moszkva, 195o. 5. fej.^~ Osztrowski W;: Tervezés 03 lokalizáció

az iparvidékeken, Varsó, 1953. 17-lol,old9

14

(25)

18

Mirroslav Strida:

Az ipar nagyságának éa szerkezetének mérése és ábrázolása a gazdasági földrajzban.

/Mereni a znázornováni velikosti a struktury prumyslu v hos- podárském zemepisu/

Sbornilc Ceskoslovenské Soolecnosti Zemepísné. 1959* 2c sz.

/ H 3 ~ 1 5 2 . o l d . /

Forditotta: Országos Fordító és Fordításhitelesítő Iroda

Talán úgy tűnhet, hogy e cikk témája szükkörü szakkérdés;

ám korántsem így van. Az ipar nagyságának és szerkezetének mé­

rése és ábrázolása a gazdasági földrajz fő alkotórészét képező iparföldrajznak alapvétő problémája. A csehszlovák geográfusok 1957 évi brnói VII. Kongresszusán J. Maressel beszámoltunk az ipari termelés csehszlovákiai helyi megoszlásának ábrázolási módjairól és többek között néhány térképét és kart'ogrammot ^mu­

tattunk be. Ezek. valamint néhány metodikai elképzelésünk ér­

deklődést váltott ki a szakértők kör ében és mivel á kcngresz- szusi megbeszélések korlátozott időbeosztása miatt részleteseb­

ben nem tudtunk velük foglalkozni, a Csehszlovák .Földrajzi Társaság prágai fiókja úgy -határozott, hogy e tárgykörrel elő­

adást iktat be programmjába. Hogy a hasonló kérdések iránti ér­

deklődés nem lanyhult, bizonyltja az az élénk vita, amely a - Társaságban Blazek - Csehszlovákia gazdasági térképe felett a-

lákult ki.

A gazdasági geográfusok nálunk ed!dig inkább a falusi te­

lepülésekkel, a mezőgazdaság földrajzával, & városok, és a köz­

lekedés földrajzával foglalkoztak, meglehetősen kevés figye- . lemben részesítve az iparföldrajzot. Igaz, fiatal földrajzi á-

gazatról van szó, amely későn kezdett kialakulni és nem rendel­

kezik olyan hagyományokkal, mint a gazdasági földrajz egyéb á- gazatai. Fejlődése és kialakulása elméleti szempontból sem volt homogén, folyamatos. Az igen nagy mértékben eltérő elvekből nem dolgoztunk ki olyan elveket, amelyek pontosabban meghatá­

roznák céljait és módszereit. Az utóbbi évek során, a II. vi­

lágháborút követően, szaporodni kezdtek az iparföldrajzzal fog-

1

(26)

10

lalkozó munkák és tanulmányok. Ezekben a geográfusokon kivül mind nagyobb számban vesznek részt a közgazdászok, technikusok és más szakértők is. Különösen .az ipar helyes területi elosz­

tása vet fel ujabb problémákat és járul hozzá ennek a földrajzi ágazatnak a fejlődéséhez. Az intenziven ipari csehszlovák gaz­

daság az ipar régi, kapitalista módszerü területi elosztásával, a bekövetkezett szocialista átalakulásokkal és az ipar tervsze­

rű fejlesztésével gazdag lehetőségeket nyújt ahhoz, hogy tárgya legyen érdekes földrajzi tanulmányoknak, s talán még hálásabb tárgya, mint más szocialista országokban* Feltehetőleg az ipar területi elosztásával foglalkozó szervek is örömmel fogadnának egy ilyen kezdeményezést.

Az ipar földrajzának feladatairól és módszereiről ezideig nem alakult ki egyseges^ eIHaTar:öTf^l:ernTéTeTr~Xnnyi azohTbarf bizonyos, högjy az íparfoTdraJz, á" mezögazdasagi, a közlekedési,

a népességi es a települési földrajzzal együtt /S. Leszczycki:

Néhány gondolat a gazdasági földrajzról. Földrajzi Szemle.

Varsó 1956. 3.sz./, egyike a- gazdasági földrajz négy alapvető ágazatának, miért is elméleti fülfogasa szorosan kapcsolódik a gazdaság^ földrajzéval, mint társadalmi tudományéval és egyben mint a két fő földrajztudomány! ag egyikével. Az iparföldrajz módszereivel és alapvető irányvonalaival nemrég részletesebben foglalkoztunk kiadás alatt álló: munkánkban - "A csehszlovák i- pár területi elhelyezésének^főbb vonásai", újabban pedig K, Ivanicka is irt ezekről a kérdésekről, /Az ipar-földrajz tár­

gya,^ módszerei és fejlődési irányai. A Szlovák Tudományos A- kadémia földrajztudómányi szemléje, Bratislava, 1958,l.sz,/ A csehszlovák geográfusok közül az iparföldrajzzal, mint ismeretes, F, Malik, F, Stula, J, Krcák, L, Joura, K. Ivanicka, M, Blazek C, Votrubec, 0. Zurek és mások. Jelenleg e kérdésen J, Trábkovc és a prágai közgazdasági főiskola gazdasági földrajzi tanszéké­

nek kollektívája foglalkozik. A Csehszlovák Tudományos Akadémia gazdasági földrajzi osztályán 1955 évi felállításától kezdve az iparföldra^z keretein belül a gazdasági területek elhatárolása volt vizsgálódásaink tárgya.^ Kitűnt, hogy csehszlovák feltéte­

lek mellett az ipari termelés, a maga messzemenő kapcsolataival és kihatásaival, köztük területi kapcsolataival és kihatásaival is, fő tényezője a munka területi megoszlásának az objektív gaz­

dasági területek kialakulásában, ilyen módon tehát fő kritériu­

ma is kell hogy legyen e gazdasági területek elhatárolásának.

Annak érdekében azonban, hogy " szak m^ a b b a n " foglalkozhas­

sunk bármilyen munkával az iparföldrajzban, mindenekelőtt, az 8llpar nagysága" t az "ipari termelés volumene7*" problemálZÉaT ^ e l l tisztába .jönnünk. Ez annyit jelent, hogy földrajzilag elfogad­

ja ató es amennyire csak lehetséges, egységes eljárást kell betar tanunk és alkalmaznunk az iparágak osztályozásában és megbízható

2 i

(27)

mértékegységet kell választ m ű n k m u t a t ó s a m k é n t az ipar nagysá­

gának kimutatására. Ehhez természetesen meghívható adatok szük­

ségesek az ipari termelésről, az ipar .területi megoszlásáról;

ezek az adatok már többé kevésbé rendelkezésre is állanak* A felvázoltakból látható, hogy nem pusztán a Kartográfiai ábrázo­

lás valamiféle problémájáról van'szó, hanem a szamanyag olyan módon való kihasználásáról os felhasználásáról, értékeléséről, hogy segítségével ki tudjuk fejezniy ábrázolni tudjuk az ipari termelés megoszlását községi, kerületi, területi, táji viszony­

latban , értékelni tudjuk további.kapcsolatait a lakossággal, a közlekedéssel, a nyersanyag lelőhelyekkel stb.

Foglalkozzunk legelőszai is az iparágak osztályozásával;

ennek földrajzinak kell lennie, vagyis 'folürajzf "széfel^önTSoT elfogadhatónak,,. Természeteden, ma még minden munka a saját szük­

ségleteinek m'egfélelő osztályozást alkalmazhat. Persze vala­

mely saját osztályozást kifejleszteni, előnytelen, ^egyrészt a- . zért, mivel e szükségleteknek nem kell, hogy feltétlenül meg­

feleljenek a kiindulási alapadatok, másrészt főként azért, mi­

vel ezáltal 'erősen csökken e munkák összehasonlíthatósága és felhasználhatósága tudományos, pedagógiai és gyakorlati c=Tok ' ra. Az a követelmény, hogy azonos reszletességü és célkitűzésű

m u n k á k . osztályo&á:si’'rendje azonos legyén, jogosnak tűnik. A múltban földrajztudósaink.gépiesen átvették -az Állami Statisz­

tikai Hivatal osztályozását, vagy'a minisztériumok szerinti megoszlást. Csak néhány munka'alkalmazott saját osztályozást, ennek azonban nem voltak még -.az- előfeltételei ahhoz, hogy a mo­

dern gazdasági'földrajz Szükségleteinek.megfelelően tartósan hasznosítható legyen. Mindezek a módszerek bizonyos esetekben

indokoltak, vagy ki elégítetek lehetnek, azonban csak korláto- . zott eredményeket érnek e:l és feltehető, hogy valamennyien, akiknak a munkáját e'z érinti, - a földrajztudósok, tervezők,

pedagógusok, tanácsi, dolgozók - megelégedéssel vennék, ha e téren tartosabb megoldásra tudnánk jutni,'Mindézideig előfordul,

hogy valamely földrajzi munkában például bányászatról beszé­

lünk', de nem tudjuk, benne foglaltatik-e az ásványbányászat és a ..nemfémes-nyersanyagok kitermelése;, beszélünk faiparról, de- nem-tudjuk, ide számit-e a-papír és . a cellulóz, gyártás, vagy csak a fakitermelés, Még ennél is nagyobbak a nehézségek a vegyipar, az élelmiszeripar, a könnyűipar””- és a régibb földrajzi munkákban a mezőgazdaság és a •kohászat terén* Sok vitára adott okot a gázgyárak, kokszolók, hídépítő vállalatok, öntödék, az építőipari és használati cikkeket gyártó kerámia- ipar, az optikai ipar, a z.si^aéékgy,ártóiptar, a'szappangyártó­

ipar stb, besorolása,

A

koEszkeníiái, a fakem.i.ri, az ásványolaj- feldolgozó és a szénfeldolgozó ipar'besorolása, vagy be nem so­

rolása a vegyiparba lényegeden módosítja ennek'az iparágnak te­

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

Az akciókutatás korai időszakában megindult társadalmi tanuláshoz képest a szervezeti tanulás lényege, hogy a szervezet tagjainak olyan társas tanulása zajlik, ami nem

A kiállított munkák elsősorban volt tanítványai alkotásai: „… a tanítás gyakorlatát pe- dig kiragadott példákkal világítom meg: volt tanítványaim „válaszait”

Nagy József, Józsa Krisztián, Vidákovich Tibor és Fazekasné Fenyvesi Margit (2004): Az elemi alapkész- ségek fejlődése 4–8 éves életkorban. Mozaik

tanévben az általános iskolai tanulók száma 741,5 ezer fő, az érintett korosztály fogyásából adódóan 3800 fővel kevesebb, mint egy évvel korábban.. Az

* A levél Futakról van keltezve ; valószínűleg azért, mert onnan expecli áltatott. Fontes rerum Austricicainm.. kat gyilkosoknak bélyegezték volna; sőt a királyi iratokból

Garamvölgyi „bizonyítási eljárásának” remekei közül: ugyan- csak Grandpierre-nél szerepel Mátyás királyunk – a kötet szerint – 1489 májusá- ban „Alfonso

A második szakasz, ami a demográfiai robbanás első fázisa számos kevésbé fejlett orszá- got jellemez. A jellemző korfa széles alapú, fokozatosan keskenyedő piramis. ábra alul)

Legyen szabad reménylenünk (Waldapfel bizonyára velem tart), hogy ez a felfogás meg fog változni, De nagyon szükségesnek tar- tanám ehhez, hogy az Altalános Utasítások, melyhez