GAZDASÁGFÖLDRAJZI DOKUMENTÁCIÓ

Gazdaságföldrajzi Részlegének Kiadványsorozata

G A Z D A S Á G F Ö L D R A J Z I D O K U M E N T Á C I Ó

B U D A P E S T

G a z d a s á g f ö l d r a j z i Dokumentáció lo.i sz

1 ^-

A R’ .GIÜ' ALIS SZEMLÉLET TÉRHÓDÍTÁSA A FÖLDRAJZI KUTATÁSOKBAN

;

H elyzetkép

ö s s z e á l l í t o t t a S á r f a l v i Bé3.a

Budape st 1972

kútatácokban /Helyaetkép/

A nemzetközi f ö l d r a j z i irodalom uto ls ó 20 e s z t e n d e i proőukturnának - helye sebben annak h o z z á fé rh e tő hányadának - tanulmányozása nem hagy k é t s é g e t a f e l ő l , hogy ez idő a l a t t gyök oj-'-'S f o r d u l a t , mondhat iánk forradalom z a j l o t t l e a földrajztudomány berkeiben*

A f e j l e t t társadalmak gazdálkodása, f e j l ő d é s ü k t e r ­ mészete, f ö l d r a j z i környezetük csaknem t o t á l i s h a sz n o sítá ­ sa men nyiségi leg és m in ős égile g uj igényeket tám as zt o tt a tudománnyal mint e g é s s z e l szemben# Az u.j tár sad al m i e l v á ­ rások, azok j e l l e g e , igényessége p o l a r i z á l t á n h a t o t t a tu­

dományokra: a válaszad ásra f e l k é s z ü l t , a tár sad al m i szük­

s é g l e t e k e t érzékenyen követő tudományágak gyors f e j l ő d é s é ­ v e l szemben mások alkalmazkodására több id őre v o l t szükség,

ezek r e l a t í v e lemaradtak.

A földrajztudomány - g l o b á l i s a n ke z e lve - állandóan és időben é r z é k e l t e az uj s z ü k s é gle te k j e l e n t k e z é s é t , k i - e l é g í t ésükhöz azonban hiányoztak az e l e n g e d h e t e t l e n ü l szűk-

.

séges koncepciók és módszerek. A tudomány f e j l ő d é s é t James B. Conant úgy j e l l e m z i , mint e g y - d i a l ó g u s t az empirikus- -dedukbiVy i l l e t v e az e l m é l e t i - i n d u k t í v gondolkodási és v i z s g á l a t i módszerek k ö z ö t t . I z e k egymásra hatása kölcsön

és folyam at os ; egé szs ége s egyensúly esetén születnek uj s i ­ kerek a megismerésben.

A f ö l d r a j z b a n a mérleg ny 'ive többnyire mindig az empirikus-deduktiv gondolkodás f e l é h a j l o t t . Az uj ad at-

X983/OL

se v i s z o n t e l l e n k e z ő irány an h a t o t t . # Ma mái- e 1 mondhat ónk, hogy ~ nemzetközi méretekben- a k v a n t i t a t í v for ra da lo m l e z a j l o t ti azaz az uj módszerek a geog.Cc.fia mindennapos ssí 1 . ze Ív é,a. létfköznapi tudás elemeivé v á l t a k . Ugyancsak '.:onszol i d á c i ó s j e l e n s é g az i s , hogy f o k o ­

zatosa;.! f e l s z a m o l o d o t t a k v a n t i t a t í v módszerek alkalmazásának partod la n sá ga , s melletti!.. megnőtt az e l m é l e t j e l e n t ő s é g e . A kvai iti tia tiv módszerek önmagukban nem b i z t o s í t j á k az eredménye

séöe t , ooak j ó elméiéi' a la p já n vál na k jó módszerekké.

a i v a n o i t t í t i v módszerek e l t e r j e d é s e , mindennapi eszközzé v

" ^ a i^-te^cnyan j a v í t j a a g e o g r á f i a , i n t e r d i s z c i p l i n á r i s kap- -L,°it,ua*o, a ls z c ű közös nyelv gyanánt f ű z i a hasonló eljá rá so ; a lka Ima zó rok ontud ományokhoz.

uj , onuepciók, módszerek t é r h ó d í t á s a nyomán meglehetős p o l a r i z á l ó d t a k a különböző f ö l d r a j z i irán yza to k , s nemzeti i s lv° ” Ak' ‘k ^ v o i t .U,c) t ív e l j á r á s o k u r a l j á k az an gol szász irodalom!

^3 - - s . ,~ t s ugyanez mondható e l a svéd, a f i n n ds a h o l- ' anu ^ iouo_á..,.ól i s . x g t a ^yományos ir á n y za to k v i s s z a s z o r u l -

Ü 0 IC ^•

A h&gy ^rQv.ny Oo irányzabok m e l l e t t , részben azokat meg­

termékenyítve e r ő s ö d i k a k v a n t i t a t í v f e l f o g á s , elsősorban a Sz lV je j.u.ióoaa, de i.^snc,. v o n a t k o z i k többek k ö z ö t t a f r a n c i a a spanyol g e o g r á f i a h e l y z e t é r e ’ i s .

-égül a na ^y ormányos is u ola oulsu lya j e l l e m z i még mindig a néost nyelvű f ö l d r a j z i irodalmat, de i t t i s megnyílt az ut az uj módszerek e l ő t t .

Az angolszász irodalom f r i s s termesén k e r e s z t ^ megfigyel, t0 U f ° ldraá2J haSyl á n y o s á n k i a l a k u l t r é s z d i s z c i p l i n á i n a k f o -

nye annak, hogy a f ö l d r a j z i ' k u t a t á s o k k a l szemben támasz­

t o t t uj társadalmi elv á rá so k nem adelcváltak e g y e t l e n ága­

zat hagyományos te v é ke n ys é gi k ö r é v e l sem, azokon minden t e ­ kinte tb en túlmutatnak.

Nem v é l e t l e n , hogy az amerikai f ö l d r a j z h e l y z e t é t f e l ­ mérő nagy l é l e k ^ t ü mii az ben p u b l i k á l t "American

Geography" a leimének /Ir.vontory and Prospe ct/ m e g f e l e l ő ­ en , több iáint 2o r é s z d i s z c i p l i n a k e r e t e i k öz ö t t v a l ó ­

ságos l e l t á r t t a r t a l m a z o t t e z amerikai f ö l d r a j z tevékenysé­

g é r ő l . Az egy é v t i z e d d e l később -hasonló igé n ny el k é s z i - t e t t , de nem v i s s z a t e k i n t ő , hanem elsősorban e lő r e n é z # , programot adó- "The Science of Geography" alcimének

/Inventory and Pro spect/ m e g fe le lő e n , több mint 2o T é s z - d i s z c i p l i n a k e r e t e i k öz ö t t v a ló s á g o s l e l t á r t t a r t a l m a z o t t az amerikai f ö l d r a j z t e v é k e n y s é g é r ő l . Az egy é v t i z e d d e l ké­

sőbb -hasonló igé n ny el k é s z i t e t t , de nem v i s s z a t e k i n t ő , hanem elsősorban e l ő r e n é z ő , programot adó- "The Science

of Geography" a;;.clyet a F a t i o n a l Academy of Sciences és a N a t i o n a l Research Souacij p u b l i k á l t , az Amerikában mindig v i r á g z ó k u l t ^ r f ó i d r a j z és p o l i t i k a i f ö l d r a j z , vslamint a t e r ­

mészeti f ö l d r a j z m e l l e t t az összes tö b b i gazdasági f ö l d ­ r a j z , valamint a t e r m é s z e t i f ö l d r a j z m e l l e t t az összes t ö b b i gazdasági f ö l d r a j z i ágazat problémakörét " t e l e p i - t ó s e l m é l e t i studiumok" cim a l a t t f o g l a l t a Össze.

Az egyes ágazatok v i z s g á l a t i szempontjai és e s z k ö z e i a r e g i o n á l i s a n a l í z i s b e n oldódnak £ e l , amely az á g a z a t i tartalommal szemben hatékonyabb d i s z c i p l í n a a l a k i t 6 ténye­

zőnek b i z o n y u l t , .ti’zek az uj koncepciók a t é r r e é s a l o k á -

1985/TI

tes en t ü k r ö z i k a f r i s s e b b f ö l d r a j z i tanulmányok.

Gyakran használt közhely manapság az, hogy a l e g é r ­ tékesebb uj eredmények az un. h a t á r t e r ü l e t e k e n szü le tn ek . Ha -akárcsak részben i s - i g a z ez a legkülönbözőbb tu­

dományokra, még inkább érvényes egy -e gy tudományon be­

l ü l , igy a f ö l d r a j z esetében i s . A mi szakterületünkön i s lassan l e j á r az egymástól mereven elkül ön ül ő d i s z c i p ­ l í n á k kora. Az összefüggést... f e l t á r á s a , a bonyolultabb

j e l e n s é g e k v i z s g á l a t a széleseb b f r o n t o n v é g z e t t kutatásokat kivan, e z é r t i n t e g r á l n i k e l l a f ö l d r a j z i v i z s g á l ó d á s o k a t .

A t é r b e l i ö ssze fü ggé sek v i z s g á l a t á t á l t a l á b a n a három fo koz at ú t é r b e v e z e t é s é v e l v é g z i k , ez a három f o k o z a t a

k i t e r j e d é s , a sűrűség és az együ ásu tán iság. Jüzek a Koncep­

c i ó k f e j e z ő d n e k k i a ” c e n t r a l piacé h i e r a r c h y " , a sűrűsé­

g i küszöb, a d i f f ú z i ó s e l m é l e t e k g y a k o r l a t i f e l h a s z n á ­ lása során.

, A legújabb munkákat ugyan inkább az a lk al m az o tt mód­

szerek ala pjá n m i n ó s i t i k , tartalmuk, problémakörük mégis arra u t á l , hogy a r e g i o n á l ' s v i z s g á l ó d á s továbbra i s e s z -

s z e n c i á l i s rés ze marsa a g e o g r á f i á n a k . A./

A r é g i ó fogalmát á l t a l á b a n hármas értelemben ha sz n á ljá k : a/Bármely méretű t e r ü l e t /o rs zá g, k ö r z e t , agglomerácio s t b . /

b/Bizonyos s p e c i á l i s krit éri um ok értelmében homogén t e r ü ­ l e t ;

c/ A szomszédos t e r ü l e t e k t ő l , —t é r b e l i l e g ös szefüg gő t u l a j ­ donságok s a j a t o s együt tes e x'évén— elk ül ön ül ő is^rülot, ame—

1

986/ t i -i |ÉMÉlte*<

delke znek.

Az elmúlt kát é v t i z e d r e g i o n á l i s v i z s g á l ó d á s a i több é-

—isevésbé q hármas értelm ezé s alapjár. k a t e g o r i z á l h a t ó k , hoz- -sát évo a z t , hogy az e l s ő két pontban f o g l a l t régió-fo^'alom- -mal inkább a hagyományos j e l l e g ű munkákban találkozhatunk,

jiig a korszerű r e g i o n á l i s kutatások a r é g i ó harmadikként i s m e r t e t e t t é rt elm e z é s éb ő l indulnak k i .

Zz természetesen koránt sem j e l e n t i a z t , hogy nem szü­

l e t t e k olyan korszerű, munkák, amely&k p l . or szá g-k at egó ­ r i á v a l op erál ta k . Ilyen n ek minősíthető Brian J . L . B e r r y tanulmánya amely mindenféle méretű t e r ü l e t - k a t e g ó r i á k ö s z - szeha o o n ii tá s á ra alkalmat; módszert d o l g o z o t t ki /' " Így in ­ duktív m e g k ö z e l í t é s i módszer a gazdasági f e j l ő d é s r e g i o n a - j . i z á c i ó j á h o z ::/. Az alábbi kérdések á l l n a k a d o lg o z a t hom­

l o k t e r é b e n ;

a . ./-Le .'j-e t -e f e j l e t l e n országok pontosan tiörül irha t ó és meg­

határozható c s o p o r t j á r ó l b e s z é l n i , vagy pedig ezek a f e j ­ l e t l e n e b b országok különböző kontinumok ment-én h e l y e z ­ kednek e l , amely kontinumok v i s z o n y l a g o s f e j l e t t s é g e t mérnek l e l ?

b./ Vannak -e e g y á j t a l á n a gazdasági f e j l e t l e n s é g e i n e k r e ­ g i o n á l i s t í p u s a i , s ha igen, hogyan határozhatók meg?

c ./ M ó d sz er ta n ilag az a f ő t ö r e k v é s e , hogy nagyszámú, a modernizáció mértékét j e l z ő mutatok k ö z ö t t á l l a p í t s o n meg kapcl j l a t o k a í .

Az e l k é s z ü l t adatmátrix 93 országra, 42 gazdasági és, k u l t u r á l i s mutatót f o g l a l t m a g l ó n .

1937

. /ÜTI

A mutatókat f a k t o r a n a l i z i s s e l

5

f ő ö s s z e t e v ő r e r ed u k á lt a , a- melyek l e f e d t é k a sorren d-m átrix t e l j e s n é g y z e t ö s s z e g e in e k

94%-1 . Saját hazai v i z s g á l a t i módszereink é r t é k e l é s e szempont­

j á b ó l i s megnyugtató e f a k t o r - a n a l i z i s eredménye, az ugyanis, hogy az e l s ő f a k t o r /amelyet lényegében a nemzeti jövedelem határos meg, k ö z v e t l e n , i l l . közvetettm-don/s négyz etek t e l ­

j e s számának 84%-ról ad számot. Hasonló tém áva l-egy szorü k v a n t i t a t í v i n f o r m á c i ó v a l d o l g o z v a - f o g l a l k o z i k ugyanezzel',a problémakörrel J.G.Vüilliamson/” R e g i o n a l I n e a u a l i t y and the P ro c es s of N a t i o n a l Dev

0

1 opment:AAikjseripbiará the P a t t e r n s 5*;

in;

1

. Needlemann: R é g i ó n á l A n a l i s i s / . a Tanulmány már á t v e z e t az egyes országokon bel ü l i f e , i l e t ■: sá&i különbségek,.

a ''‘r e g i o n á l i s dualizmus" „ a ^növ ekedé si póluso..--" v i z s g á l a t á r a * Tanulmányában f e l v o n u l t a t j a a v i l á g val am en ny i-látván yos mér­

tékben- p g g r i z á l t f(ÓLettséget mutató, Észak-D.élre e l k ü l ö ­ nülök o r s z á g á t. O la szo rs zá g , l'ranci s orszá g, Spanyolország, J u g o s z l á v i a , ‘Jvéü., orszá g, USA, B r a z i l i o , C h i l e , A u s z t r á l i a

stb.

A z - “ eredendő'* r e g i o n á l i s különbségeket a nemzeti #ac egy­

beolv ad ás ái g nyomozza v i s s z a f e l é és az i n t e r r e g i o n á l i s kap­

c s o l a t o k t ö r t é n e l m i f e j l ő d é s é n e k tükrében v i z s g á l j a .

Ezek a munkák, valamint az un. Pröblein ar eas " témakörébe

■vágó egyéb irányzatot,, amerikai, o l a s z , német s t b . / e g y e l ő r e kább a f e j l e t t s e g i különcségek kialakulásának f o l y a m a t á t , a különbségek mértékét, a r e g i o n á l i s k o z l i t é s v a g ; tá vo lo d á s to n y ét * d e r i t i k f e l , e s e t l e g ogy-egy elmaradott t e r ü l e t t e l g l o b á l i s a n f o g l a l k o z n a k . Kevés az olyan k i s érlelte-. amely

egy-e gy elmaradt k ö r z e t t e r m é s z e t i a d o t t s á g a i n a k , g a z d a s á g i - 1 9 8 8/TI

das á g i- tá rsa da lm i sze rke zet én ek, a belső munkamegosztásban b e t ö l t ö t t szerepkörének v i z s g á l a t á t , az e gy es témakörök r é s z l e ­ t e s a n a l i z í s é t tű z te volna napirendre.

Az i l y e n f a j t a v i z s g á l a t o k h o z nyújt bizonyos módszertani s e g i t s é g e t az “ i n s t i t u t f ü r J^aumordnung'“ néhány kiadványa.

Közöttük els ők én t emlitendő G.Müller; "Zűr Problem ati k dér Abgrenzung von dér Allg'emeinen imtvjicklung zurücKgebliebenen Gebiet oni:c. tanulmánya, amelyben az NbzK k ö r z e t e i t v i z s g á l j a a

szerz ő az országosan á l t a l á n o s f e j l ő d é s i ütemnez v i s z o n y í t v a . Számos f e l h a s z n á l t mutató közül a t e r m é s z e t i adottságok, a mező­

gazdasági és i p a r i t e r m e l é s i mutatók, e v.: ad ó r i á s i különbözet, a beruházások, az adózás, a jövedelem és az i n f r a s t r u k t u r á l i s e l l á t o t t s á g különböző indexeinek használata emelhető k i .

A r e g i o n á l i s f e j l ő d é s másik o l d a l á t v i z s g á l j a ü l a f ^oustedts

;:Zur P r obiéra dér Abgrenzung von Yerdichtungsr. áumen“ c. mun­

kájában,amelyben az agglomerálódó, gyorsan f e j l ő d ő t e r ü l e t e k leha tá rolá sá na k m óds zerei vel f o g l a l k o z i k .

R é sz le t es e b b a n a l í z i s r e k í n á l pé ld á t és módszereket a Penn- s y i l v á n i a megyéinek r e g i o n l i z á c i ó j á v a l f o g l a l k o z ó és az A^pa- lache kör2étén visszaesés\neK okait elemző tanulmány. Az u-

t ó b b i több é v t i z e d r e v is sz an yú lv a v i z s g á l j a meg e két

1.0

termelő ágazat f e j l ő d é s i n e k g ö r b é j é t /megyék s z i n t j é n / , a város ia sod ás fo ly am at át es a nepesseg jöved elmi - f o g l a l i v o z á s i viszonya ^t B . /

^.••településekkel f o g l a l k o z ü irodalomra i s az a l e g je ll e m z ő b b ,

— s e z t a f e j l ő d e s i ir án yt az elmúlt ev ITurópai R e g i o n á l i s

198Q./TI

előadások i s t ü k r ö z t é k —, hogy a v á r o s es p e r i ! s r i á j a kö­

z ö t t i kanosöletok k e r ü l t e k a f ö l d r a j z i kutatások e l ő t e r é ­ be. Az ö n á l l ó v á r o s i ö l r a j z jóformán e l t ű n t a témák sorá­

b ó l , m iv e l a városok nem é r t h e t ő k meg - k ö z e l i és tágabo- körnvezetűkből k i s z a k i t v a ._*/

A le gé rté k es e b b eredményeket egy -e gy központi f u n k c i ­ ót b e t ö l t ő v á r o s h in to rla n djá n a k , vonzáskörének v i z s g á l a ­ t a i hozták. M ó d s z e rt a n ila g a G r á f - e l m é l e t alkalmazása , a városok k ö z ö t t i különböző mozgásfolyamatok elemzése, a

h ie ra rch ik u s t e r ü l e t e k l e h a t á rlolása emelhető k i .

A v á r o s i iiifcterlandot mintegy t é r o e l i l e g i n t e g r á l ó ­ d o t t s z e r v e z e t e t é r t e l m e z i k , amely lényegében a mukameg­

osztáson a l a p u l . Ezek a tanulmányok t ö b b f é l e a n a l i z i s t ha

31 3

na k v égr e :

a . / a n a l i z á l j á k a népesség s z e r k e z e t é t , d e m o g r á fi a i s a -

*

3

át o s s á g a i t , a f o g l a l k o z á s i ö s s z e t é t e l é t , a kul­

t u r á l i s - e g é s z s é g ü g y i e l l á t o t t s á g á t .

b./ a r é g i ó k g azdaság i s z e r k e z e t é t , a mezőgazdaság f ö l d - 'h a s z n o s it á s i f o r m á i t , a b i r t o k v i s z o n y o k a t .

c . / ' a v á r o s k ö r z e t in t éz mény há ló za t át .

d./a népesség és különböző fu n k ció k t á r b e l i e l o s z l á s á t i l l . tö m ö rü lé sét. Egyre j e l e n t ő s e b b f i g y e l e m f o r d u l a f a l u s i t e l e p ü l é s e k r e t q az irodalom g a z d a . v á l a s z t é k o t k in á l különböző o s z t á l y o z á s i e l j á r á s o k b ó l , amelyek közül azon­

ban á t s l a k i t á s né lk ü l e g y i k sem alkalmas a hazai v i s z o ­ nyokra. .ízek sz o s z t á l y o z á s o k - amelyen tulajdonképpen az a la p vető l é p és e k az i s m e r e t e k rendszere s&sében - rend' k i v ü l é rt ék e s es ú js z e r ű á l t a l á n o s í t á s o k l e v e z e t é s é t en-

:

1990/TI

- g e d i meg.

A f ö l d r a j z i munkákban két különböző - egymással természetesen kapcsolatban á l l ó - fór..iában j e le n t k e z n e k ezek az o s z t á l y o z á ­

sok. Az e l s ő azoknak a megfigyeléseknek vagy jelensége kne k a kö­

zös csoportba vonása, emelek bizonyos mértékű hasonló s a j á t o s ­ ságokkal rendelkeznek / p l . t e l e p ü l é s e k osztályo zás a a kereső né­

p e s s é g f o g l a l k o z á s i sze rk eze te a la p já n s tb ./

A második o s z t á l y o z á s i forma már sokkal inkább j e l l e m z ő a f ö l d r a j z i kutatá sra. Zz azoknak a te r ü le t e k n e k a f e l i s m e r é s é r e

és kürülha táro lásá ra s z o l g á l , amelyek bizonyos sajátosságaikban megegyeznek, vagy amelyeket valamely központi helyhez azonos kapcsolat f ű z .

A vár os ás környéke v is z o n yla t á b a n v é g z e t t induktív kutatások á l t a l á b a n azonos formulát követnek. Z k u ta t á s i módszerben négy l é p c s ő t különböztetnek meg:

a./e gy olyan probléma f e l i s m e r é s e és megfogalmazása, amely­

nek van t é r b e l i aspektusa;

b./ egy h i p o t é z i s , vagy val a m ilye n a l t e r n a t í v e l j á r á s fel-r á l l í t á s a a f e n t i probléma megoldására* . c . / a h i p o t é z i s vagy a l t e r n a t í v megoldás e l l e n ő r z é s e r e l e ­

váns adatok s e g í t s é g é v e l ;

d ./ v é gü l a h i p o t é z i s vagy a l t e r n a t í v megoldás elfogadása vagy e l v e t e s e , s az ennek a la p já n le s zű rh e tő köv etkez­

t e t é s e k .

A v ár os és környéke v is z o n yla t á b a n v é g r e h a j t o t t induktív v i z s g á l a t o k f i g y e l e m r e a é l t ó k í s é r l e t e k é n t ’ é r t é k e l h e t j ü k L.O.

■■•olfs "A nag;, v á r o s i árhullám Ohio-ban

1900

- 2ooo KÖzöttuc. t a ­ nulmányát. .innék e l m é l e t i kiin dul ó ,,o ntja az a f e l t é t e l e z é s , hogy a népesség növekedésének mértéke a nagy .árosok k öz p o n tj á-

1991/TI

- b ó l k ii n d u ló koncentrikus körökhöz hasonlóan egyre- f o k o z ó d i k , mig e l é r i a hullám l e g i a g a sabb p o n t j á t , majd n i r t e l e n csőkkén-

ni kezd. Az évtzed ek múlásával - részb en a k ö z l e k e d é s i f e l t é t e ­ l e k j a v u l á s á v a l párhuzamosan -a z árhullám k i f e l é halad, mögötte mindenütt f o k o z a t o s apadás á l l be. A n a gy vár o si árhullá n közép­

pontjában az a .zóna h e l y e z k e d i k e l amelyben a népesség növeke­

dése csökken, e z t k ö v e t i egy alocsony növekedésű zóna.

A népet i s k o l a ~ hasonló ig én ye ket e l e g i t v e k i - a gazda­

s á g i t e r e k f e l t á r á s a , egymástól v a l ó e l h a t á r o l á s a c é l j á r a a gaz­

da sá gi t e r e k s z e r k e z e t é t t e t t é k meg mértékül. Az ismérvek f e l ­ tárásában e ls ö h e l y e n

3

m eg figy e lé s n e k j u t t a t n a k nagyobb sze rep et másodsorban a ritkábban alkalmazható, de ren d kív ü l ért ék e s

módszernek, a kikér dezésn ek, i z e k h e z az e l j á r á s o k h o z c s a t l a k o ­ zik. a h i v a t a l o s s t a t i s z t i k a mint k o n t r o l .

Az agglomeráció kutatás s z o v j e t iskoláiéiban - részben ha­

gyományos módszerekkel kombinálva a k v a n t i t a t í v e l j á r á s o k a t a j e l e n s é g e t az a l á b b i ténye .ok tükrében v i z s g á l j a k :

a . / az agglomeráció l é t r e j ö t t é n e k f e j l ő d é s i f o l y a m a t a i t , f e l é p í t é s ü k e t , az “ ol a pa g^ lo m o rá ció s* t é n y e z ő k e t , a

központosodási te n d e nc iá k a t, a t e r m e lé s és a lakosság t e r ü l e t i Központ csodását é.s annak mértékét, a t e l e p ü ­

l é s e k k ö z ö t t i kölcsönös k a p c so la t o k a t ;

b./az agglomeráció népgazdasági b á z i s á t , annak Ö s s z e t é t e ­ l é t , s p e c i a l i z á l ó d á s á t , a t e r m e l t s kombinációjának és k

op erációjának f o l y a m a t a i t , a ga zd a sá gi kölc sön ka pcs o la - t o k á t,

c./a trerűlet í e l h a s z n á l á s t , az a la p v e t ő fu nk c ió k a t hordo­

zó zonakat , a település és k'Zlekedés r e n d s z e r é t , a

1992/Tl

t e l e p ü l é s e i t h á l ó z a t á t , a gazd asági éózpont okát, a k u l t u r á l i s e l l á t á s s z e r v e z é s é t ,

d ./ a b e é p í t e t l e n t e r ü l e t e k e t , azok h e l y z e t é t , m é r e t e i t , f e l - használásuk é r t é k e l é s é t ,

e • / az egé szs égü gy i körüIuk n y é k ét, a l e v e g ő i n t e n z í v szennye­

ződésének f o r r á s a i t , a megbétcgedéseK (apusait és J e l l e g z e t e s ­ s é g e i t , az egé szs égü gy i védőzónák h e l y z e t é t és minőségét.

Az agglomeráció kutatása a Szovjetunióban a népgazdasági t e r v e z é s s e l szinkronba ho zott c é l k i t ű z é s e k e t k ö vet:

a . / a v á r o s i agglomerációk a népgazdasági tervekben és ^l t e r ü l e t i t erve zé sb en mint"egységes e g é s z " k e l l s z e r e p e l ­ je n . A v á r o s i agglomeráciÓK a s t a t i s z t i k a i f e l v é t e l e z é s ö n á l l ó objektumává k e l l v á l j a n a k , különösen a lakosság f olyamatos n y i l v á t n t a r t á s á b a n .

b./A p e r s p e k t i v i k u s népgazdasági .,crvek k id o lg o z á s á n á l ®eg k e l l huzni a v á r o s i agglomerációk népgazdasági bázisa észszerű f e j l ő d é s é n e k h a t á r a i t , melyek a t e r h e l é s mért ér te le *; t e r ü ­ l e t i k o n c e n t r á c ió j á t i s k o n c e n t r á c ió j á t i s k o r l á t o z z á k c . / a legsűrűbben b e é p í t e t t és b e n é p e s í t e t t agg!onaráclókban*

meg k e l l akadályozni a v á r o s a l k o t ó b áz is továb bi f e j l e s z t é ­ s é t .

d»/ a t ö b b i agglomerációban az a f e l a d a t , hogy a központi város f e j l ő d é s é n e k k o rlá to z á s a m e l l e t t a perem kerü­

l e t e k f e j l ő d é s e k e r ü l j ö n e l ő t é r b e ;

e*/ f o n t o s gazdasági f e l a d a t az agglomerációk iparának r a ­ c i o n á l i s s p e c i a l i z á l á s a ;

A központi t e l e p ü l é s n e k a v o n z á s t e r ü l e t r e g y a k o r o l t k i s u g á r -

1993/Sné

20

hatását - s t a t i k u s á l l a p o t á b a n , nem p e d i g az amerikai Íme l e t dinamikus s z e m l é l e t é t alkalmazva - v é g e z t e e l J.

Hűlt f i n n geo grá fu s számos más c é l r a i s alkalmas k v a n t i t a - e l j á r á s s a l v i z s g á l a t a i t “ A központok b e fo ly á s a f o r g a l ­ mi t e r ü l e t ü k népsűrűségére" c . tanulmányában,

W.YJitt p o t e n c i á l modellek h a s z n á l a t á v a l a különböző t e r e k e lh a t á ro lá s á h o z !íi n d i f e r e n s zónákat” mutat k i k a r t o g r á f i ­ a i módszerekkel.

C./

Az egyes f ö l d r a j z i d i s c i p l i n á k i n t e g r á l ó d á s i folyamata nemcsak a t e r m é s z e t i f ö l d r a j z i i l l e t v e ga zd a sá gi f ö l d r a j z i

o tón b e l ü l f i g y e l h e t ő meg, e g y i k legérdekesebb f e j l e - meny a két nagy d i s c i p l i n a k ö z ö t t i k a p cso la to k szorosabb-

Ez a s z o v j e t g e o g r á f i a g y a k o r l a t i irányú t e - ve&enysege során hozta a l e g f i g y e l e m r e m é l t ó b b eredménye­

k e t, me6p edig k ö z v e t l e n ü l prakti ku s c é l o k a t s z o l g á l ó kom­

p l e x t é r k é p e z é s i munkálatok kere tében. Szerbenyuk és Skur-

^ov a nepGsseS elQ^körülményei szempontjából j e l e n t ő s s z e - rephez j u t ó t e r m é s z e t i f ö l d r a j z i ad ot ts ág o kat v i z s g á l t meg f a k t ó r a n a l i z i s s e i , A következő ti p u s a mutatókat használták f e l . j y o l c k l i a a e l e m o t , négy r e l i e f ele m et, három h i d r o g o -

o g r á f i a i t é n y e z ő t , a t a l a j o k r ó l k e t t ő , a n ö v é n y z e t r ő l i l -

2102/KÉ

l e t v e á l l a t v i l á g r ó l egy -egy mutatót. A t i z e n k i l e n c muta-

rom f ő f a k t o r c s o p o r t o t a l a k í t o t t a k k i , majd esek ala pjá n öt tipúsba s o r o l t á k a t e r ü l e t e k e t .

j e t u n i ó t e r ü l e t é r e vonatkozóan.

A nyugati f ö l d r a j z i i s k o l á k eredményei közül ezen a t é ­ ren J . I . Coppock - A.M. Colema.n "Land use and conserva- t i o n " c. tanulmányukban hoznak uj módszereket. Tanulsá­

gos a m e l l é k e l t f e l v é t e l e z ő iv tar ta lm a.

S.Gregory x>eaig ,!Water resou rce s and economic developmont in England and Wales” c. tanulmányában hoz átvehető e l ­ jár ásokat •

Ezekben a munkákoan érdekes és új sze rű az, hogy a f ö l d ­ r a j z i elemeket - t e r m é s z e t i f ö l d r a j z i és gazdasági f ö l d ­ r a j z i elemekt e g y a r ' n t - összefüggésükben, a.z együttha­

t á s különböző s z i n t j e i n ragadva meg, mint e g y e t l e n kom- t ó t

1-3

pontokkal é r t é k e l t é k , a f a k t o r a n a l i s i s során há-

Zajcev a t e r ü l e t h a s z n o s i t á s r a d o l g o z o t t ki némileg hason­

l ó e l j á r á s t , rnig Sancebovszkaja és Muhina az é p ít k ez és ek t e r m é s z e t i f e l t é t e l e i n e k é r t é k e l é s é t v é g e z t é k e l a Szov-

2104/KÉ

Gyakran merülnek f e l konkrét igények a t e r ü l e t - i l l e t v e v á ro sre n dezés kapcsán egy -egy v á r o s t e r ü l e t ” land useSí

sémájának é r t é k e l é s é r e vonatkozóan. A l e g k i d o l g o z o t t a b b módszerekkel az amerikai i s k o l a d o l g o z i k , különösen ked­

v e l t téma a nagyvárosok C en t r a l Business D . i s t r i c t f e j l ő ­ désének problémája.

Az utóbbi időben az NDK g e o g r á f u s a i d o l g o z t a k k i igen kor szerű módszereket a v á r o s i f e l s z í n h a s z n o s í t á s á n a k e -

lemzésére, különös t e k i n t e t t e l a v á r o s i funkc iók t é r b e l i e llie lye zke d é s é r e .

Az amerikai városok tanulmányozásának f i g y e l e m r e m é l t ó eset e az i p a r i , továbbá a s z o l g á l t a t á s i munkakörök sok­

f é l e s é g é n e k elemzése különös t e k i n t e t t e l a városok mére­

t é r e .

A h e ly z e t k é p f e l v á z o l á s a k o r e l e n g e d h e t e t l e n az u j , a nemzetközi f ö l d r a j z i irodalomban n a p v i l á g o t l á t o t t e - redmények és módszerek szembesítése

a . / a g e o g r á f i a o l i a i l o t i és n ó d s ^ r t a n i s z i n v o - l'Vtf-a

1

;

b./ a hazai t á r s a d a lm i e l j á r á s o k t e r m é s z e t é v e l .

G lo b á lis a n m e g á l l a p í t h a t ó , hogy a f e l s o r o l t k u t a t á s i t e r ü l e t e k e n a ha zai kutatások még sok t e k i n t e t b e n n é l -

k a l ó z i k az ö n á l l ó , vagy akárcsak a s a j á t viszo n yain kra a d a p t á l t e l m é l e t i alapokat i l l e t v e módszertani e l j á r á s o ­ kat. Ás á t v e t t egyszerű és k v a n t i t a t í v e l j á r á s o k mecha­

nikus alkalmazása nem hozhatja meg a k e l l ő eredményeket.

Csak e g y e t l e n példára utalnék; az elmaradott t e r ü l e t e k k r i t é r i u m a i , az egyes f a k t o r o k értelmezése minden bizon y­

nyal e l t é r egymástól egy f e j l e t t , egy közoposen i l l e t v e egy .gyengén f e j l e t t gazdaság esetében.

L nemzetközi t a p a s z t a l a t o k a hazai gazdasági t e r ü l e t e g y ­ ségek taxonómiai besorolásának t a r t a l m i j e g y e i n e k , továb­

bá e l h a t á r o l á s u k során alk al maz ott módszerek f e l ü l v i z s g á ­ l a t á t s ü r g e t i k .

A t é r b e l i kapcsolatok, a mezőkörzet határok kutatása t e ­ rén a t e r ü l e t i h i e r a r c h i á t meghatározó i p a r i t e r m e l é s i összefüggőnek hiányában a v i z s g á l a t o k s ú ly p o n t já t réssben e gysze rű , a la p v e t ő kapcsolatok, részben pedig a r e j t e t t t ö r d e l é s i összefüg gés ek szekundér j e l e n s i g e i n e k ; f e l t á r á ­

sára k o l l h e l y e z n i .

Célszerűnek l á t s z i k a városa ink hiera rch ik u s rendjének l e g a l s ó fokán á l l ó központi t e l e p ü l é s e k és v o n z á s i t e r ü ­ l e t ü k e g y ü t t e s é t v á l a s z t a n i az a l u l r ó l k iin d u ló l e h a t á r o - 1 \si v i z s g a l a t o k al apelem éü l. A következő lépcsőként eze k- .nek az alacsonyabb rendű területko-plexumok f e l s ő kapcsola-

Ol /v.'TTI

tai n ak v i z s g á l a t a k ö v e t k e z h e t . Természetesen az egyes v á ­ rosok k ö z ö t t felbukkanó " v o n z a t l a n " vagy e s e t l e g több olda r ó l i s v o n z o t t t e r ü l e t e k hovatartozásának eld öntése ese­

tenként s p e c i á l i s r é s z l e t k u t a t á s o k a t i g é n y e l .

A hazai társada lmi e l v á r á s o k m e g f e l e l ő s z ín v o n a lú k i e l é g í ­ t é s é t csak az u j , k v a n t i t a t í v e l j á r á s o k a lkal m az ás át ól v á r hatjuk. A r e g i o n á l i s ku tatásokkal szemben j e l e n t ő s - eddig részben k i e l é g í t e t l e n - t á r s a d a lm i ig én yek et tarthatunk

számon.

Szaktudományunk képes egy sor g y a k o r l a t i ig én y t színvonala san k i e l é g í t e n i , e z t tá masz tja a l á többek k ö z ö t t az a j e ­ lenség i s , hogy a hazai ga zd a sá gi g y a k o r l a t -* h e l y i f ó r r á - sa nem l é v én - bőségesen merít a nemzetközi f ö l d r a j z i irodj lom módszertani t á r h á z á b ó l .

módszer, különös t e k i n t e t t e l D é l - I n d i á r a ,

Módszer a gazdasági f e j l ő d é s r e g i o n á l i s elemzéséhez;

elsős or ban

D é l - I n d i a v o na t ko" á s áb an...

M.U.Pal

/a s ze rz ő a:; Indián S t a t i s t i c a l I n s t i t u t e , New D elh i munkatársa/

i^X^zetés^

Ennek a tanulmánynak a c é l j a az, hogy megol­

dást t a l á l j o n egy ol yan á l t a l á n o s mutató megszerkeszté­

s é r e , amely egy adott t e r ü l e t gazdasági f e j l ő d é s é t mu­

t a t j a és amelynek s e g í t s é g é v e l ö s s z e h a so n lí th a tj u k a különböző t e r ü l e t e k e t f e j l e t t s é g i s z i n t j ü k ala pján, és m eg v iz s gá lh a tj u k, hogy f e j l e t t s é g ü k j e l l e g é t és f o k á t

t e k i n t e t b e véve k i a l a k u l t a k - e a t e r ü l e t e k k ö zö tt r e g i o ­ n á l i s csoportok. Eaenkivül k i s é r l e t t ö r t é n t annak a m e g á l l a p i t á s á r a , hogy ez a mutató milyen mértékben hasz­

nálható egy o l y a n te rve zé sben , amelynek c é l j a D é l - I n d i a k ö r z e t e i n e k f e j l e t t s é g i s z i n t j é b e n mutatkozó e g y e n l ő t ­ lenségek csökkentése.

2107/S.Áo

seinek , ö s s z e t e v ő i n e k megv ála sztá sa éppúgy, mint annak ooc 3í.tiv’ meghatarcaás&, hogy az egyes komponensek milyen s ú l l y a l legyenek k é p v i s e l v e . Az l . s z , t á b l á z a t b a n és a

2.2 f e j e z e t b e n f e l s o r o l t komponenseket v á l a s z t o t t u k , m i v e l az adatok könnyen b e s z e r e z h e t ő k , és kimondottan

a d i f f e r e n c i á l t r e g i o n á l i s g a zd a sá gi f e j l ő d é s s e l kap­

cso la to sa k .

A következő f e j e z e t e k o e n sor k erü l ezek t e r ü l e t ­ ben es sűrűségben egyaránt k i f e j e z e t t s t a t i s z t i k a i ana­

l í z i s é r e , és sokrétű s t a t i s z t i k a i módszerek alkalmazásá- va_ me0sze^kesztünk / k ia la k ít u n k / egy ö s s z e t e t t mutatót.

A mutatók m eg sze rke szt ése.

2

^.

1

^.

1

^. A nem-mezőgazdasági tevékenység ko n ce n tr á c i­

ójának hét k e z d e t i mutatója.

a hét, k i i n d u l á s i mutató mindegyike k i f e j e z h e t ő a következő k é p l e t s e g í t s é g é v e l :

/ l/ I . — C"p j o

1 --- - 2 -1— D i / i = 1 - • •

1 1+ P l 1 °Di Í í^ pP 7

ahol P i egy s z á z a lé k o s v á l t o z ó t j e l ö l és Dj_ egyenlő i e ^ ’ ^ o l ^ d ^ az 1. t á b l á z a t b a n megadott sűrűségi v á l b o z ó t j e l ö l i ; p^^ és 5^ a középértékek és Qp. és

0Di pedig a P ^ t ő l és D j - t ó l való ál la n dó e l t é r é s t mute t j a .

2109/S,Á.

p. és r k o e f f i c i e n s e i t az egyenletben / ! / úgy v á l a s z ­ t o t t u k meg, hcgj^ ezek k i e g y e n l í t s é k r - j F . ^ = r-, ^ , r_ .p. és r>, . D . - t v aiaelTek • külön P . - v e l és D . - v e l

l i i l i x *' • i x . i

a l k o t o t t k o r r e l á c i ó j á n a k k o e f f i c i e n s e i . P^ és I). t e l j e s e l t é r é s e amint azt magyarázza a következő l e h e t ; '

/2/-J- /rliF:L + r l:L-

7

= - A - /X + pP i D i /

CL C±

Hol rp^ a P^ és k ö z ö t t i k o r r e l á c i ó / p o z i t i v é rt é k / k o e f f i c i e n s e . Kimutatható, hogy ez a mpjcimális e l t é r é s , amelyet a l i n e á r i s a n f e l é p í t e t t v á l t o z ó , Pj_ és I ^ - j e megmagyarázhat. F e l h í v j u k a f i g y e l m e t arra, hogy I i egy közép érték , ol yan egység, amely D é l - I n d i a színvonalának f e l e l meg bármilyen gazdasági tevékenység vonatkozásá­

ban. I 1 é r t é k D é l - I n d i a koncentrációs s z i n t j é n é l i

magasabb, I^

1

p edig annál alacsonyabb s z i n t e k e t j e ­ l ö l , Végül meg k e l l j e g y e z n i , hogy 1^ a k ö z é p é r t é k t ő l v a ló állandó e l t é r é s é t e, következő ké ple t ad ja;

/

3

^{/ °ii =}

■JüMí.dJJ'IL

^_

0 r - i'i" o p j 1

A 2. t á b l á z a t mutatja minden indexhez a m e g f e l e l ő e g y e n l e t e t és az ezekhez t a r t o z ó k o e f f i c i e n s e k e t .

A 2. t á b l á z a t

3

. oszlopában megadott k o r r e l á c i ó s k o e f f i c i e n s e k é r t é k e i o ly an magasak, hogy a mutató,

1

^ mind a P. mind a D. nagyon m e g f e l e l ő ábrázolásának t e -4- X t

k i n t h e t ő . A v a r i á c i ó magas é r t é k e i , amint ezek a 2, t á b l á z a t negyedik oszlopában meg vannak adva, ugyan-

2112/S,Á

ezt b i z o n y í t j á k . P^ éa D. változók, a d o t t ért-ékei, va­

lamint a /'+/ és / ’ 0/ k ö z ö t t i e g y e n l e t e k a la p j á n I i é r - r é k e i t D é l-I n d iá n a k h o z z á v e t ő l e g e s e n 57 k ö r z e t é r e vo­

natkozóan meghatároztuk..

Szék az ért ék e k s z o l g á l t a t j á k a most következő számításokhoz az a l a p o t .

2 . 1 . 2 . A z _ ö s s z e t e t t _ r r j t a t ó /index/ megszerkesz t égé.

Kimutattuk, hogy néhány v á l t o z ó e l s ő f ő komponen­

sét /a v á l t o e c k l i n e á r i s kombinációja, amely a legma­

gasabb v a r i á c i ó t megmagyarázza/ f e l h a s z n á l h a t j u k , mint egy ö s s z e t e t t mutató m ér té ket, f e l t é v e , hogy / i / a v á l ­ to zók k ö z ö t t i i n t e r k o r r e l á c i ó k magasak; / i i / a megma­

g y a r á z o t t v a r i á c i ó e l é g magas

/50

% f e l e t t / ; és / i i i / a végső ö s s z e t e t t mutató i n t e r p r e t á c i ó j a nem ü t k ö z i k nehézségekbe.^

/3 Pa I 3/

A v á l t o z ó i k i v á l a s z t á s a llehet s z u b j e k t í v vagy ob jek­

t í v , de valamennyi k i v á l a s z t o t t v á l t o z ó nem tü kröz -

é

hét szükségszerűen e g y e t l e n egy j e l l e m z ő vonást. A v á l t o z ó k egy o l y a n c s o p o r tj á b a n , amelyek e g y e t l e n

j e l l e g z e t e s s é g e t f e j e z n e k k i , az á t l a g o s i n t e r - k o r r e - l á c i ó magasabb a csop ort on b e l ü l , mint az összes t ö bb i v á l t o z ó v a l e g y ü t t v é v e .

\

/4 Lásd a B - k o e f f i c i e a s vagy "a z egy csop or tb a t a r t o ­ zó k o e f f i c i e n s " e l v é t H o l z i n g e r n é l és Harmonnál 2 . /

2114-/S. Á.

j e z i k i . A különböző csoportok v á l t o z ó i közö tt az j.nfcer- k o r re lá c ió n a k alacsonyabbnak k e l l lenn ie* Csak a csoport e l s ő főkomponensét k e l l meghatározni.

Ha a f e n t j a v a s o l t módon k o r r e l á c i ó s m á tr ix v i z s g á l a ­ tával. meghatározzuk a hasonló v á l t o z ó k egy c s o p o r t j á t , az e l s ő vezérkomponenssel magyarázott v a r i á c i ó rendsze­

r i n t nagyon magasnak mutatkozik.; és az a v a r i á c i ó , ame­

l y e t minden további főkomponens magyaráz, v i s z o n y l a g nagyon alacsony. A r e g i o n á l i s a n a l í z i s n é l az e l s ő t kö­

v e t ő to vá bb i főkomponenseket f i g y e l m e n k i v ü l hagyhat­

juk, m i v e l az olyan ös szet evők , amelyek csak i g e n c s ek é ly v a r i á c i ó v a l rendelkeznek, nem rendelkeznek számottevő r e ­ g i o n á l i s dim en zi óv al /vagyis az i l y e n komponens é r t é k e i a la p já n a t e r ü l e t nem os zt ható f e l j e l e n t ő s k ör z e te k re , rég ió k r a / -

Számításba k e l l venni, hogy képeseknek k e l l lennünk a rra , hogy az e l s ő főkomponenst r e g i o n á l i s gazdasági vo­

natkozásban értelmezzük. Még abban az esetben i s , mikor a k o r r e l á c i ó s mátrix elemei e l é g j e l e n t ő s e k , a k o r r e l á c i ­ ós k o e f f i c i e n s olyan természetű l e h e t , hogy olyan', össze­

t e v ő t eredményez, amelynek gazdas ági k i é r t é k e l é s e i g e n nehéz.

2117

/S,Á,

jában. .-zereplő v á l t o z ó k e l ő j e l é n e k olyannak k e l l l e n ­ ni, hogy ezáltal mégjobban kihang súlyozzák az á l t a l á ­ nos j e l l e g e t . A f e n t i e k t ő l v a l ó b á r m ily e n e l t é r é s q -

setén, amely l e h e t a tanulmányozott t e r ü l e t s a j á t o s ­ ságainak következménye, az e l s ő vezsrkc.fiponens v a l ó ­

s z í n ű l e g csak a csoport j e l l e g egy r é s z é t tükrözi.- igy i g e n nagy óv at os ság o t k e l l t a n ú s í t a n i az e l s ő v e z é r -

komponens l i n e á r i s a n k i a l a k í t o t t formájában szereplő v á l t o z ó k k o e f f i c i e n s e i természetének tanulmányozásá­

nál.

Meg k e l l e m l í t e n i , hogy a fö ld - t e rm ő k é p e s s é g mu­

t a t ó j a , az L /lásd 2.2/ f o r d í t o t t / n e g a t ív / k a p c s o l a t ­ ban á l l a 'nem-mezőgazdasági f e j l ő d é s m u ta tó já v a l, 2*-vel

/lásd 2.1 .3 */ - Ez a n e g a t í v k o r r e l á c i ó problémát j e l e n t , mikor a f ő komponensek m ód sze rév el v e t j ü k össze ^{p z} ös sze ­

te vők et , hogy az á l t a l á n o s ga zd a sá gi f e j l ő d é s ö s s z e t e t t mutatóját megkapjuk. Az á l t a l á n o s gaz das ág i f e j l ő d é s mutatójának végső formájában a Z és L mutatók súlyának

é

/ k o e f f i c i e n s e i n e k / azonos e l ő j e l ü e k n e k k e l l lenniük.

De egy i l y e n ti p u su n e g a t í v k o r r e l á c i ó b a n az e gy ik hajlamos a r ra , hogy a másikat s e m l e g e s í t s e , í g y megszű­

nik az a képessége, hogy t ü k r ö z i az á l t a l á n o s gazdasá­

g i f e j l ő d é s s z í n v o n a l á t . Ennek e l l e n é r e l e h e t s é g e s lenne a kombinációj olymódon, hogy mindkét mutatót azonos e -

l ő j e l ü s ú l l y a l n ö v e l j ü k , e g y ú t t a l számításba vesszük minden ö s s z e t e v ő r e l a t í v ga zd as ág i j e l e n t ő s é g é t .

2119/SaÁ.

2 .1. Jo Dél - I ndia n em-v.ez ogazáasági f n j l "déséne-k ö s s z e t e t t snit-...tója

\

A nemHnejsegasöasági f e j l ő d é s ö s s z e t e t t indexe, a Z egyen lő :

Z s 0,18041^+ O.C55-1 -t 2 + 0,3 091 I 7 +0.2354 I 4 + 0. '616 1^

/1X/ 4-0,1316 I 6 + C... 68 I ?

Á v á l t o z ó Z-nek van egy közepes egysége, amely D é l - I n d i a nem-mezőgazdasági f e j l ő d é s é n e k s z i n t j é t mu­

t a t j a . Ez a v á l t o z ó a hót v á l t o z ó , 1-,-tő l I y - i g , e l s ő vezérkomponense, d e f i n í c i ó j a az 1 . táb lá z a tb a n s z e r e ­ p e l .

Az 1-^ - t ő i ír, - i g t e r j e d ő v á l t o z ó k k o r r e l á c i ó s m átr ixé a 3» táblázatban *;an megadva.

A k o r r e l á c i ó s mauri? v i z s g á l a t á n á l k i t ű n t , hogy az és írj k ö z ö t t i v á l t o z ó k e l é g j e l e n t ő s mértékben kölcsönösen kapcsolódnak egymáshoz, i g y e^en v á l t o z ó k mindegyikét f e l h a s z n á l j u k a nem-mezőgazdasági f e j l ő d é s

elemzésénél. A Z á l t a l magyarázott v a r i á c i ó e l é g ma­

gas, k ö r ü l b e l ü l 75 sz á z a lék /.749/, ahhoz, hogy Z-t úgy tekin ts ük, mint a hét v á l t o z ó b ó l á l l ó csoport j e l ­

lemző s a já to ssá ga in ak m e g t e s t e s í t ő j é t . A második f ő ­ komponens a v a r i á c i ó n a k csupán 8 s z á z a lé k á t magyarázza.

Az e l s ő után következő főkomponenseket a r e g i o n á l i s

2120/S.Á.

rendelkeznek; számottevő r e g i o n á l i s dimen zióval * Minthogy az e l s ő vezérkorjponens o l y a n nagyszájú v a r i á c i ó r a ad magyarázatot

5

a fennmaradt m egnagyaráz a t l a n varián s

fi g y e l m e n k i v ü l hagyható, mint t é v e s t a g .

A hét v á l t o z ó mindegyike, 1^, p o z i t i v a n kapcsoló­

dik a r e g i o n á l i s nem~moz "g a zd a s á g i f e j l ő d é s h e z - M i v e l Z a hét v á l t o z ó m in d e g y ik é v e l, 1^., p o z i t i v összefüggés­

ben ^áll, és a k o r r e l á c i ó s k o e f f i c i e n s minden esetben / .

7 6

, . m , .

7 8

, .

92

, .94, ,

85

, és .96 külön-külön/

i g e n nagy j e l e n t ő s é g g e l b i r , semmiféle é r t e l m e z é s i , k i - é r t é k e l é s i nehézséget nem okoz, ha Z - t úgy t e k i n t j ü k , mint a nem-mezőgazdasági f e j l ő d é s ö s s z e t e t t m utat ó já t.

Z.2. | _: f ö 1 d _ t éra ok é p o s cég . % e z cg az d a s á g i / műt at ó ^

A fontosabb g ab on afélé k 1951-52 -ben és 1952-53- ban mért á t l a g o s termés! szamát vesszük i t t a f ö l d - t e r m ő ­

képesség mértékének., L -nek, amint ezek egy m e g f e l e l ő mutatóvá á l l n a k ö ssze .

Legyen T-^Yg . . . , Y n ors zágos / i n d i a i / v i s z o n y l a t ­ ban

£-^2

* • - ' g ab on afé lé k terméshozama, és Y ^ az

i - d i k g a b o n a f a j t a t e r m é s á t l a g a / i = 1 . , . . . n / a j k ö r ­ zetben, mikor a j t ú l t e r j e d az m körzeten:* Legyen P —

az i g a b o n a f a j t a t e r m e l é s é r e f o r d i t o t t t e r ü l e t aránya a j k ö r z e t e n b e l ü l , úgy, hogy

212J/S. Áo

1 = 2 . - P i j i 3 - 1. * , , 0m) i —I

A fö ld -te rm cképe sség mutatója a j körzetben, Lj a követke ző:

( i 2 ) l ó * i r _ ( _ m ___ ) p - , i - 1

X—L y i

Az L megszerkesztésének l o g i k á j a i g e n egyszerű.

A törtszám / Y . . / T . / azt i terméshozam t ö b b l e t e t mutat- i j ^•

j a , a m e l l y e l egy adott t e r ü l e t e n te rmelt minden egyes g a b o n a fa j t a t e r m é s á t l a g a i meghaladják az országos t e r ­ mésátlag s z i n t j é t , és minden gabonafélébe ö s s z e á l l í ­ tottunk i l y e n f a j t a arányszámokat, m e g f e l e l ő módon, szá­

mításba véve a gabonafajták h e l y i j e l e n t ő s é g é t .

A j e l e n tanulmányban j D é l - I n d i a 37 k ö r z e t é r e t e r ­ jed k i , és n = 22. - t o l C2o - i g a ter mé ny fa jtá k a kö­

v e t k e z ő k : 1 - r i z s , 2 - jowar, 3 - b j a r a , 4 - kukorica, 5 - r a g i , 6 - apró k ö l e s , 7 - búza, 8 - árpa, 9 - ba­

g o l y b o r s ó , 10 - tú r, 31 - burgonyas 12 - cukornád,

13

^-

gyömbér, 14 - bors- 15 - c h i l i , 16 - dohány, 17 - f ö l ­ dimogyoró, 18 - c a s t o r mag,

19

- sessamum, 20 - mustár, 21 - lenmag, 22 - gyapot.

L ^ l az országos á t l a g n á l magasabb s z i n t ű f ö l d ­ termőképességet jelent, .

Z.J. A-gazdaaági f e .ilődés ös s z e t e t t mutató.ia; ^

A gazdasági f e j l ő d é s mutatóját Z és L összeadásával kapjuk meg.

2124/S.Á.

t é k é v e l / három éves á t la g b a n :

1955

~

5>6

- t ó i

1957

- 5>8 - l g / Dél -A-dia ne^ uxozogazda^agi és mezőgazdasági ágazataiban külön iü l ö n . Hornodon az egyes ágazatok egymáshoz v i s z o ­ n y í t o t t twriae^esi s z i n t j e a f ő t é n y e z ő Z és I súlyának meghatározásánál az é r , c - m e g á i l a p i t á s a során, Z és L

ílyenmódon v a l ó összeadása l o g i k u s abban az esetben, mi­

kor Z es L k o z o t t semminemű számottevő k o r r e l á c i ó nőm l e t e z i k /kb. 20 szá za lé k o s n e g a t i v k o r r e l á c i ó é r t é k az, amely nem számottevő sem az ogy, som az öt s z áz a léko s s z in t e n .

14. t d = 0.5082 Z + 0,4918 L

^ * éx. ódás^^meg’; á la sz fc ás a t é r k é p k é s z ít é s n é l*

Minden mutatónak van e gy s é ge , mint a közép érték , l a r a u ^ e t e s e n a- egység - ö r ü l i é r t é k e k b ő l k i a l a k u l egy o^zta.1/.. Ezt az o s z t á l y t m b e t ű v e l /mediira-kczepes/ j e ­ l ö l j ü k , A magasabb é r t é k e k b ő l ös sze te vőd ő o s z t á l y o k a t h b e t ű v e l /high-magas./ és 1 b e t ű v e l /lc w-a lac son y/ j e ­

l ö l j ü k . Ha szükséges, alkalmazható a vh / v e r j h ig h - -nagyon magas/ vagy a v l /very low-nagyon alacsony/

j e l ö l é s azoKnál az o s z t á l y o k n á l , amelyeken b e l ü l az ér t ek ek r e n d k í v ü l magasak i l l e t v e alacsonyak.

Az o s z t á ly - fc a r t omáisyofc Jiegválasztásánál a s ta ­ t i s z t i k a i megoszlás f i g y e l e m b ’e v é t e l é ' v e l , egymástól f ü g g e t l e n ü l f o g j u k c s o p o r t o s í t a n i Z vagy L é r t é k e i t . Más mutatók osztály-1ai^toraányait a meglévő f u n k c i o n á l i s

viszonyok s e g í t s é g é v e l számitjuk k i Z és L mutatóiból.

Z ért ék e in e k o s z t á l y o z á s á n á l megjegyezzük, hogy Z tr i u i o d á l i s fr e k v e n c i a i s hisztogramof; kópez. /lásd 1. ábrát,/' Az i z o l á l t m e g f i g y e l é s e k egymástól f ü g g e t ­ l e n v i z s g á l a t a érdekében az egymást követő o s z t á l y o k számára egy h a t á r é r t é k e t v á l a s z t o t t u n k , ez Z = 1.6.

A fennmaradó m e g f i g y e l é s e d e t hárem o s z t á l y b a c sop or to ­ s í t j u k , az o s z t á l y o k mindegyike egy ol yan modust / l e g ­ gyakoribb értéket./ ta rtal m az , amely a középérték egysé­

get az m o s z t á l y közepén t a r t j a . Ilymódon négy o s z t á l y a la k u l ki és ezeket az a lá b b i osztálytartományok ha­

tá ro z z á k meg:

o s z t á l y Z o s z t á l y - t a r t o m á n y a i

vh /nagyon magas/ 1*6 f e l e t t

h /magas/ 1,2 - 1,6

m /közepes/ 0,8 - 1,2

1 /alacsony/ 0,4 - 0,8

L megoszlása Z m egcsal ás át ó l e l t é r ő e n nem olyan mértékben multi-mod ű i i s •, hogy egy az egymást követő mcüusok k ö z ö t t i h a t á r é r t é k e t adjon. L - n é l az o s z t á l y ­ tartományok k i t e r j e d é s é t úgy határoztuk meg. hogy a

2128/S.Á.

tük k i , hogy az az o s z t á l y b a n t e t t m e g f i g y e l é s e k t e l j e s számának egy-harmadát 'jajába f o g l a l j a - fez a tény, hogy

az o s z t á l y o k a t az m o s z t á l y h o z v i s z o n y í t v a , e t t ő l mind­

két irányba haladva ilymódon szándékozunk meghatározni, oda v e z e t , hogy az összes m e g f i g y e l é s e k egy harmadát az m o s z t á ly b a n végezzük. I, v L s k á l á j á n az o s z t á l y - t a r t o ­ mányuk k i t e r j e d é s e v a l a m i v e l 0,2.6 f e l e t t van. A k ö v e t­

kező négy o s z t á l y t k ü l ö n b ö z t e t t é k meg:

o s z t á l y vh /nagyon magas/

h /magas/

m /közepes/

1 /alacsony/

L o s z t á l y t a r t o m á n y a i 1 540 - 1,65

1,13 - l s40 0,87 - 1,1-3 0,60 - 0,87

Figyelembe k e l l venni, hogy L á t l a g é r t é k e D é l - -I n d iá b a n 1,10 ez v a l a m i v e l magasabb az országos á t ­

l a g n á l és ez az egység s z i n t é n az m o s z t á l y o n b e l ü l t a l á l h a t ó .

Z és L ö s s z e t a r t o z ó h a t á r é r t é k p á r j a i t b e h e l y e t t e ­ s í t j ü k /14/--be, í g y megkapjuk^! o s z t á l y a i n a k h a t á r é r t é k e

i t « A következő négy o s z t á l y t kapjuk:

2129/S.Á.

f

mutató o s z t á l y a i n a k h a t á r é r t é k e i t , először' m e g f i g y e l ­ jük a 4. sz . t á b lá z a tb a n minden egyes mutató Z~hez va ló v i s z o n y á t . Z h a t á r é r t é k e i t b e h e l y e t t e s í t j ü k a 4. t á b l á z a t /15/ - ő s t ő l a /21„/ e g y e n l e t e i b e , i g y meghatározhatjuk a mutatók o s z t á l y a i n a k h a t á r é r t é k e i t és bemutathatjuk ezeket az 5* táblá za tba n.

Meg k e l l j e g y e z n i , hogy azok a t e r ü l e t e k 5 amelyek az 1^ és Ír? koz öt t i k e z d e t i mutatók s z e r i n t egy bizonyo o s z t á l y i i o z tarto znak, kismértékben e l t é r h e t n e k a z o k t ó l a t e r ü l e t e k t ő l , amelyek Z ö s s z e t e t t index m e g f e l e l ő o s z t á ly á h o z tartoznak, .z o ly an k ö r z e t , amelyre nézve egy k e z d e t i mutató j e l e n t ő s e n magasabb vagy a l a c s o ­ nyabb, mint az ö s s z e t e t t mutató, t o vá bb i elemzésnek v e t h e t ő alá* Az állandó s zá m itá si h i b a l e h e t ő s é g /a 4, t á b l á z a t 4, os z lo p a / a k o r r e l á c i ó s e g y e n l e t t e l

/a 4. t á b l á z a t 2. os z lo p a / a r ra s z o l g á l , hegy megma­

gyar áz z a egy k e z d e t i mutató j e l e n t ő s e n magasabb vagy alacsonyabb é r t é k é t * Ha a t é n y l e g e s é r t é k az állandó

2130/S-Á.

szá mítá si h i b a l e h e t őse'g k é t s z e r o s e v o l több, Asb")' ne­

vesebb/, mint; az e g y e n l e t ! é r t é k , ebi-?:i az esetben a k e z d e t i mutató é r t é k é t j e l e n t ő s e n magasabbnak / i l l e t ­ ve a la c « o n y e.bbn&k/ t a r t j u k ; mint az ö s s z e t e t t mulató é r t é k é t az öt s zá za léko s s z i n t e n . í g y m in d e n fa jt a he­

l y i s a j á t o s s á g k i r a j z o l ó d i k a nem--mezőgazdasági f e j ­ lődés á l t a l á n o s r é g i ó n á l ' s sémájában.

M i v e l és Ih /'ezentúl d^/ sz or os ös s z e fü g gé s ­ ben á l l

1

^ - v e l /lásd a

2

* t á b l á z a t

3

. o s z l o p á t / , min­

den

1

^ osz tá lytartoiránryait P^ és d^ g e n e r a l i z á l t t é t e ­ l e i v e l f e j e z z ü k k i . Ez egyszerűen segédeszköz ahhoz, hogy i i é r t é k e i t az á l t a l á b a n h a sz n á lt arányossági és

sűrűségi v á lt o z ó t : t é t e l e i b e n r e a l i z á l h a s s u k .

^ • Ere dmények

A t é r k é p k é s z í t é s módszere megmutatja, hogy a kör­

z e te k milyen r e g i o n á l i s csop ort ok at képeznek és elkü­

l ö n í t i az alacsonyabb f e l e t t s é g ü t e r ü l e t e k e t ^magasabb f e j l e t t s é g ű t e r ü l e t e k t ő l Dél.-Indiában /lásd a

2

^{. ábra/.}

A médium /közepes/ k ö r z e t e k ö s s z e fü g gő t e r ü l e t e k e t képeznek, de nem formálódnak r é g i ó k k á : inkább átme­

n e t i ö v e z e t e t alkotnak. Az alacsonyabb f e j l e t t s é g ű és a magasabb f e j l e t t s é g ű r é g i ó k a f e n t i térkép en ábrá­

z o l t f e j l ő d é s i s a j á t o s s á g a i t a

6

, t á b l á z a t i r j a l e .

2131/S.Á.

ta lá nos f e j l e t t s é g i s z i n t magas /C, , 0? és 0 A / három olyan k ü lön ál ló körzet van, s M l az á l t a l á n o s

f e j l e t t s é g i g e n magas, vagy l e g a l á b b i s magas, Ezek Maáras, Hyderabad és Bangalore, A nem-mezőgazdasági f e j l e t t s é g valamennyi mutatója s z e r i n t Madras á l l ez e l s ő he ly e n , mig Hydera. ;d valamennyi s z e r i n t a második;

k i v é v e az i p a r i t e véken ys ége t. Bangaloréban j e l e n t ő s az i p a r i a k t i v i t á s , mig Hyderabadban a harmadfokú s z o l ­ g á l t a t á s o k j e l e n t ő s e k . Ez a három magas f e j l e t t s é g i ! k ö r z e t alacsony vagy közepes f ö l d - t e r m ő k é p e s s é g g e l r e n ­ d elkező t e r ü l e t e k e n f e k s z i k .

í g y ezeknek a körzeteknek az ig en taagas, vagy magas f e j l e t t s é g i s z i n t j e döntő mértékben egy erősen

nem-mezőgazdasági f e j l ő d é s eredménye.

a közepesen f e j l e t t te r ü le t e k közül néhány külön- leges sajátosságokkal rendelkezik, amelyeket a

7

^- táb­

lá za t mutat be,

5’ Az i n d e x . f e l h a s z n á l á s a a beruházások r e g i o n á l i s h e l y z e t i sémájának meghatározásában.

A g y a k o r l a t i t a p a s z t a l a t o k megmutatták, hogy a gazda­

s á g i f e j l ő d é s ö s s z e t e t t mutatója, és az egy f ő r e eső jövedelem, U, köz ö tt j e l e n t ő s mértékű /kb.0,58/ korre­

l á c i ó á l l fenn, A k o r r e l á c i ó s e g y e n l e t e t .722/ a ren -

2I32/S.Á.

d e l k e z é s r e á l l ó k ö r z e t i s z j e t e k r e vonatkozó adatok a~

l a p j á n határoztuk meg csak két állam ra, Madrasi-a és Audhrára.^

/ Az U-ra vonatkozó adatokat, amelyek B é l - I n d i a 57 k ö r z e t é b ő l 53 -na r e n d e l k e z é s r e á l l n a k , az U j - D e l h i - i Alkalmazott Gazdasági Kutatás Nemzeti Tanácsa számí­

t o t t a ki/.

/

22

/ u _

12

.

5

,

6

°* 5395 ^

Mindegyik k ö r z e t i g s i - e s népességafiatainak és 4 é r t é k e i n e k f e l h a s z n á l á s á v a l számítottuk k i a h o zz á - v e t ő l e g e s ö s s z jö ve d e lm e t , a T ^ ~et

M i v e l Indiaban a ga zd as ág i t e r v e z é s l e g f ő b b c é l - 3 ‘ "zé t a r t o z i k a ga zd a sá gi f e j l e t t s é g t e r é n mutat­

kozó t e r ű i é t í e g y e n l ő t l e n s é g e k csökkentése6 .

Z6 Az országos szintű t -ve-é- _• v, ve. e^. c é l j a az, hogy mini­

mális k ö l t s é f f e l n t- -

i

00

' i- • u o o s s z v o l u m e n é t maximális mértékben e melie. 'R? rra„A > •

J lua a gaz dasagi ren dsz erb en o l y a n szek­

torok termelésének növeléséi- iái "

8

o j e l e n t i , amelyekben a, t e r m e l é s - t c k e r á f o r d i t á

<3

^hó

harmados magas, áz szükségsze­

rű, de nem slependő ■p,c, „ _ ,

a gaz dasagi f e j l ő d é s t a r t ó s - sására s ú ly t a .ly es ttn k, l é n y e g e i aég az i s , hogy "min­

den s z í n t a n b i z t o s í t s u k a r e n d e l k e z é s r e á l l ó terme­

l é s i l e h e t ő sé g e k o p U - . 4 1 i * ha té ko n ysá gá t" , különösen

2133/3.Á.

désben hátramaradót ^ r é g i ói kozo tt fü ggő sé gi viszony á l l fenn.. Erre vonatkozóan id é z h e tj ü k Gholanovitoh meg­

á l l a p í t á s á t / I p 214/.

"Bármilyen ellen!;jiondásosnak t i n i k , ha az a cálunk, hogy az ország gazdasági rendszerében le g a lá b b megköze-- l i t ő mértékű t e r ü l e t i egyensúly a l a k u l j o n k i , két d o l ­ got k e l l szem e l ő t t t a r t a . i : / i / az ország elmaradott r é s z e i b e n a növekedés ütemének gyorsabbnak k e l l l e n n i e , mint a f e j l e t t t e r ü le t e k é n ek , / i i / az elmaradott v i d é ­

kek ip a ro s ítá s á n a k k i e g é s z í t ő j e l l e g ű n e k k e l l l e n n i e , v a g y i s össze k e l l hangolni az ország á l t a l á n o s i p a r i f e j l ő d é s é v e l , mindenekelőtt annak s z e r k e z e t i és dinami­

kai v o n a tk o z á s a it k e l l fig y e le m b e v e n n i1'. /

F e l t é t e l e z h e t j ü k , hogy ez «sój f ó r é eső jövedelem, y nö­

ve ke dési mértékének f o r d í t o t t arányban k e l l á l l n i a a gazdasági f e j l ő d é s ö s s z e t e t t m u t a t ó j á v a l , ^ , - v a l . Vagyis

K i t 7 i . _ r

ahol y^ a j körzetben, az egy f ő r e j u t ó é v i jövedelem szá za léko s növekedési arányszáma, *2 j a j körzet g a z ­ dasági f e j l e t t s é g i ö s s z e t e t t mutatójának é r t é k e és K p e d i g az arányossági áll andó.

Kimutatható, hogy

/24/ ;,cj - g j r yjmj

ahol x . a j körze tben a t e l j e s é v i jövedelem s.zázslé- U

kos növekedési népességnövekedésének százaléko s arány-

2154 / .3. A „

/25/ ^ x j - >£- . rrii / mn \

3=x 0 g l = % -

3=1 <4 3

ahol N D é l - I n d i a összes k ö r z e t e i n e k száma. /2JA /2^/

és /

25

/ a la p j á n e z t kapjuk:

mj ^ ^{n .x}

/26/ x j = g j •»• ( - ___ J3==i._j_iL v ~ (j?ü,___ )

0-1 ^{-4 o}

ahol ar = ^ -ÍL.

~T~ T Ó az -n é t i a g á t j e l e n t i .

J 0=1 J

F e l t é t e l e z t ü k , hogy D é l - I n d iá b a n x e gy enl ő 7 s z á z a l é k k a l . ^

/ (n Ezt az é r t é k e i Shri .tamber Pánt, az i n d i a i k o r ­ mány T á v l a t i T e r v e z é s i Osztályának v e z e t ő j e adta meg./

g j = m&x ( 956;j} 946<j> 9 ^ n ^ )

ahol g j 6 i ~j körz etb en, az

1931

és 1951 k ö z ö t t i idősza k­

ban a népesség szá za lékos növekedési arányszáma.

2135/S.Á.

a. Képesség e s i s a l é k o s n ö vsk eáé fi aré.nyszé.ira*

óz'-: “ .i k ö r l e t b e n az

1951

és 1951 kö?.öttj időszakban U

a népesség száza léko s növekedési erártyszáüm.

nrf;_. » j körzetben az évenkénti természetes szapora- l a t százalék os aránysaáa?.;. air.'ály a^áuyc-s az

1951

- e s népszámlálás termékenységi mutatójával®

Ily'.no dón határozzuk meg x é r t é k e i t D é l - I n d i a min den egyes k ö r z e t é r e vonatkozóan* Majd x esen é r t é k e i és é r t é k e i a la p já n meghatározzuk, hogy al a k u l a t e l j e s jövedelem, Tr^ 1971-ben. Az esszjövedölemnek az utóbbi é v t i z e d során tö rt é n ő növekedését /™<^ "

- -

02

i / ^ i ^ e n k ö r z e t r e , r é g i ó r a én államra vonatkozó­

an. kis zá m ít o tt u k és a 8. scu tábláz atb an, mint a D é l - - I n d i a e g é s z é r e v o n a t k o z t a t o t t összjövedelem s z á z a l é ­ kában f e j e z z ü k k i .

Az a értéke k megadják a beruházások v i s z o n y l a g o s mértékét az 1951-1971 k ö z ö t t i időszakra k i a l a k í t o t t p e r s p e k t i v i k u s tervben a négy d é l i államra és ezeken b e l ü l az 57 k ö r z e t r e von atkozó la g. Az 1-16 k ö r z e t e ­ ket a f e j l ő d é s b e n elmaradottak közé s o r o l t u k , a 38- t ó l 5 7 -ig a k ör ze te k a f e j l e t t ka te g ó riá b a tartoznak és a fennmaradtak p e d i g abba az o s z t á l y b a so rolh a tó k , amelyet a közepes s z in t ű gazdasági f e j l e t t s é g je llem e:

2136/3.Á,