A Magyar Tudományos Akadémia Földrajziudományi Kutatóintézete (razdaságföldnijzi Készlegének Kiadványsorozata
G A Z D A S Á G F Ö L D R A J Z I D O K U M E N T Á C I Ó
►
B U D A P E S T
MA.GYÁR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA FÖLDRAJZTUDOMlNYI KUTATÓ INTÉZET
Ga c.da ság f öldra j z i Dokume nt ác ió
1 1. SZ „
i ,
A TERMÉSZET ÉS TÁRSADALOM KÖLCSÖNKAPÓSOLATA He lyze tk ép
ö s s z e á l l í t o t t a Bencze Imre
Buöape st 1972
A.dg. l é k ok _a_ f ö l ara ,j z t uő omány e lmé l e t éhez.
Eand Gátol
Bár soha se ni v oltam abban s f re ne-sás h e ly z e tb e n , hogy Bo
bul" p r o f e s s z o r tanítványának mondhassam magam,, hasonló irányú szakmabeli '.-rdcklődós köt össze bennünket? ez a f ö l d r a j z i ku
tatásuk mc3 s z e r t a n á r ó l i r o t t munkáinkban j u t k i f e j e z é s r e * Azon
k í v ü l személyen isme re tség i s f ű z Bobok p r o f e s s z o r h o z * Első, 1954-os Z ü ri c h i találkozásom i d e j é n Böbe p r o f e s s z o r r a l é lé n
ken vit á z t a m a f ö l d r a j z l é n y e g é r ő l * Ebben v i t á b a n Bővek olyan .l ije le ü té s e t e t t , amely engem mindmáig f ogisl.;:oztat * Arra a kér
désemre ugyanis, hogy 6 milyen formában adja e l ő h a l l g a t ó i n a k módszertani gondolatait, Í g y v á l a s z o l t : " I l y e s m i r ő l nekik nem
’j-"s z é l e k ” . L ehe tsé ges , hogy én mindmáig nem t e l j e s e n értem ennek a k i j e l e n t é s n e k é r t e l m é t . . V e l e m éppen megfordítva t ö r t é n t ok
t a t ó i tevékenységem során* A mi egyetemeinken /Tanada/ egye
nesen elsőrendű tö re k v és , hogy a diákokat a föld rajzt du on án y e g é s z é v e l megismertessük; a kezdőknek egyszerűbb és g y a k o r l a t i l a g alkalmaz ottabb módon, a haladóknak pedig egy-szeme szte- :.?es szeminárium keretében besaálunk a földrajztudomány t ö r t é n e t é r ő l és e l m é l e t é r ő l . Az i l y e n tö rek vések ú j r a —meg újra sa
j á t az idők folyamán k i a l a k u l t e l m é l e t i f e l f o g á s u n k próbakö
vének bizonyulnak. Különösen azokon a szemináriumokon, ahol k i s számú, de l e l k e s egyetemi h a l l g a t ó k k a l dolgoztam, elenged
ne t é t lennek b i z o n y u l t , hogy a g e o g r á f i á t a maga sokoldalúsá
gában é rt h e t ő v é tegyem, Az öss ze kus zá lt vélemény - dzsungelben iránytűként egy v i l á g o s a n megfogalmazott e l m é l e t e t k e l l e t t k i d o l g o z n i r ö v i d t é z i s e k formájában, e t é z i s e k kidolgázásában a l e g j o b b diákok a k t í v r é s z t v á K & a k . Ezek a t é z i s e k , " t e h á t e r e d e t i l e g egy f ö l d r a j z i " hogy i s mondjam meg a fiamnak”
módszerből f e j l ő d t e k . k i . Erősen á t d o l g o z o t t formában ez a l k o t ja cikkem v e l ő j ó t .
nom ur- ncu:n egyébként szükséges u t a l á s t , magyarázatot, ö s s z e h a s o n l í t á s t » Esek a t é z i s e k mégis é rth etőbbek, mirt több é- v:-s t á j k u t a t ó munkám eredményei, mégpedig mind konkrét, mind
e l t e l e t i sík on . Elhagytuk úg ys zin té n a földrajztudomány t ö r téne lmi k i a l a k u l á s á r ó l s z ó l ó tu d n i v a l ó k a t , a legújabb módszer t a n i iroda im at, továbbá a szakemberekkel f o l y t a t o t t személyes v i t á i m a t . P edig éppen ezek a v i t á k /mint p l . e cikk e l e j é n
e m l í t e t t Bobok-vita/ s z o l g á l t á k az uj go nd ola tok s z ü l e t é s é hez, szükséges ” k e l t e t é s i h ő t ” . és e l ő s e g í t e t t é k az -embrionális g ó r d o l a t t o r e d é k e k növekedését. Bobek f ö l f o g á s a s z e r i n t , s eh
hez én t e l j e s s é g g e l csatlakozom, ma a földrajztudománynak nincs olyan e l m é l e t e , amely ö s s z e v e t h e t ő lenne a H e t t n e r - i
e lm é le t e l és t ö b b é . s e n k i t sem e l é g í t k i a g e o g r á f i a l e g - ujabbkori f e j l ő d é s e . Hartshorne-nek ssTáv l a t o k a f ö l d r a j z t u
dom'. y t e r m é s z e t é r ő l ” című uj könyvének sem az a c é l j a , hogy e zt a hiányosságot k i t ö l t s e , Ezen okból legújabb "Gondolatok a földrajztudomány l o g i k u s r e n d s z e r é r ő l ” című módszertani cikkében Pobek c élsz er ű n ek t a l á l t a " le g a l á b b k í s é r l e t k é p pen f e l v á z o l n i az egés z ren d sz er k ö r v o n a l a i t . Egy i l y e n k í s é r l e t n e k csak akkor van é r t e l m e , ha hozzá tud j á r u l n i ah
hoz, hogy e r ő s í t s e az e g é s z r ő l v a l l o t t n é z e t e k e t , t i s z t á z zon bizonyos n é z e t e l t é r é s e k e t , rámutasson a hiányosságok
ra és nehézségekre és e z z e l s z i l á r d í t s a a f ö l d r a j z t u d o mány e g y s é g é t . ”
Hasonló g o n d o l a t o k t ó l v e z é r e l v e hozom n yilván o ssá gr a eze&et a t o z i s e k e t . A tanulmányom Végén összehasomlitom t o z i s e i m e t Bobek I9b7~es c i k k é v e l , amely a z t mutatja, hogy az a la p v e tő f e l f o g á s b a n t e l j e s közöttünk a nézetazonosság.
- 3 -
Egy-egy geográfusnak az alapkérdésekben v a l l o t t nézetazonos
sága - e l t e k i n t v e a másodrendű kérdésekben meglevő e l t é r é s e k t ő l - a legfo nto sa bb e l ő f e l t é t e l e annak, hogy a f ö l d r a j z t u domány á l t a l .nos elmélete f e j l ő d j é k .
A tudományos kutató nézetazonosságával és násetkülönbö—
zősé g é ve l kapcsolatban e g y kérdés f o g l a l k o z t a t engem, amely
re nem' a föl drajz tud om ány, hanem a p s z i h o l ó g i a adhatná meg a v á l a s z t * A z t szeretném ugyanis megtudni, hogy milyen n é z e t azonosság a tudományos dolgozónak hasonló t á r g y f e l i s m e r é s é ben r e j l i k - e / amint a z t mi hajlamosak vagyunk gondolni / vagy pedig elsősorban nem az ad ott személyek p s z i c h i k a i a l
k a t á t ó l f ü g g - e ; a n a l i t i k u s o k - s z i n t é t i k u s o k ; pragmatikusok- t e o r e t i k u s o k . Erre a kérdésre adandó v á l a s z n a gy je len tő ségű le n n e 5 a k i l á t á s o k m e g it é lé se szempontjából egy i!o b j e k t i v ” , egy á l t a l á n o s a n e l f o g a d o t t fö ld raj zt u do mán yi elm éle t megal
kotásához.
I . TéziseVc a földrajztudomány e lm é le t é h e z . A/ A . v a l ó s á g tudományos megközelitése
1./ M ié rt földrajztudomány ?
” A f ö l d r a j z megismertet bennünket az egyes országuk és tengerek l a k ó i v a l , a n ö v é n y z e t t e l és kül ön féle f ö l d r é s z e k s a j á t o s s á g a i v a l és f o g l a l k o z i k azonkivül az
é l e t nagy p ro blém ái val i s " /szabad f o r d i t á s Strabo ny omán/
A 2oo éve megfogalmazott meghatározás ugyanarra a v a ló s á g r a vo n a tk o z ik , amelyet a geográfusok a f ö l d rajztudományban mint k u t a t á s i objektumban keresnek.
Ugyanazon k u t a t á s i objektum i r á n t , " ország és nép”
i r á n t i érdek lőd ésbő l for dulnak ma i s egyesek a
7 1996/Sné
2r 7 A v a l ó s á g s z u b j e k t í v és o b j e k t í v szemlél e t e .
a/ A földrajztudomány k u t a t á s i objektumának lé n y e géből fakad, hogy o b j e k t i v és s z u b j e k t í v módon egyaránt m e g k ö z e l í t h e t ő . Mi azt a f e l f o g á s t k é p v i s e l j ü k , hogy a v.-'lóság o b je k t iv és s z u b j e k t í v s z e m l é l e t e kérdésében e l v i t i s z t á z á s r a van szükség, m e r t . az a l a p v e t ő f o n t o s
ságú a geográfusok munkája számára#
b/ A "művészi t í p u s ” /a szó legtága bb érteiméiben/
emocionális és i n t e l l e k t u á l i s e r e j é t a v a l ó s á g szubjek
t í v m eg k ö z e lí té s é re f o r d i t j a ; arra t ö r e k s z i k , hogy a r e a l i t á s t a p a s z t a l a t a i t s z u b j e k t í v , énhez - k ö t ö t t f o r - mábau műt a ss a be.
c,/ A "tudományos t i p u s " / a szó le gt á ga bb ért elm é ben / emocionális és i n t e l l e k t u á l i s e r e j é t a Valóság o b j e k t í v m-~'don m e g k ö z e l i t é s r e f o r d i t j a ; arra t ö r e k s z i k , hogy a r e a l i t á s t a p a s z t a l a t a i t o b j e k t í v r a c i o n á l i s f o r
mában mutassa be.
d/ Annak a geográfusnak, a k i a tudományos g e o g r á f i ának s z o l g á l a t o t kiván t e n n i , o b j e k t i v módszereket és k i f e j e z é s i formákat k e l l v á l a s z t a n i a . A g e o g r á f i a t á r gyának s z u b je k tí v á b r á z o l á s á t továbbra i s át k e l l enged
nie a művésznek, különösképp a k ö lt ő n e k és f e s t ő n e k . A v a l ó s á g o b j e k t i v és s z u b j e k t í v m eg k ö ze lít ó e-n ek e gy b e- mosása mindkettőnek gyümölcsöző. Ez az á l l í t á s persze nem z á r j a k i , hogy a geográfusnak szüksége, van kutatás,
eredményéinek á b r á z o lá s á ra , bizonyos m eg ele ve n ít ő ké
pességükre.
e/ A tény ek leírá sa szava kkal, g r a f i k u s vagy nu
merikus eszközökkel ” semleges fol yam at " és e z é r t mind a művész, mind a tudományos t i p u s alkalmazza.
1%7/Sné
/
3*/ A v a l ósát'; ob.jektiv s z e m l é l e t e .
a/ A tudományos magatartásnak az a c é l j a , hogy új rateremtse a r e a l i t á s t a maga s a j á t o s módján, a maga valóságának m eg fe le lő en .
A * ,v
b/ Mint emberi lé n yek.a r e a l i t á s t tapaszba latátalm&k m eg fe lelő en f o g j u k f ö l . A v a l ó s á g megértése e z é r t minden " o b j e k t i v i t á s a " m e l l e t t i s "e m be ri" és a d o l g o k . " v a l ó d i " természete ism eretl en marad szá
munkra. A k u ta t ás i módszerek finomodásával f o g a l maink m e g k ö z e l í t i k a v a l ó s á g o t , természetesen a n é l kül, hogy azt t e l j e s s é g é b e n f e l f o g h a t n á .
c/' " A tudományos o b j e k t i v i t á s " /Jaspers meghatá
rozása/ a v a l ó s á g h o z tö rt é n ő r a c i o n á l i s h o z z á á l l á s eredménye, mindaddig, amig ez az eredmény a tudós közössége á l t a l nincs e l i s m e r v e . A tudományos ered
mények " o b j e k t i v e k " " h e l y e s e k " az emberi k o r l á t o k k e r e t e i kö zö tt különösen abban az időszakban, ami
kor ezek az eredmények megszületnek*
4./ Jigy tudományág meghatározásának k r i t é r i u m a .
Sgy tudományág három á l t a l á n o s k r i t é r i u m a la p já n v á l a s z t ható e l más tudományágaktól: / l / van s p e c i f i k u s k u t a t á s i objektuma, s p e c i á l i s k u t a t á s i s z a k t e r ü l e t e ; /2/ e l ü t ő mód
szere i v a n n a k , amelyeket a z é r t hoztak l é t r e , hogy a f e n t i s z a k t e r ü l e t e t f e l f o g j á k ; /3/ s a j á t t ö r t é n e t e van, amely kö
v e t i a fogalmak és módszerek t ö r t é n e l m i f e j l ő d é s é t , s e z z e l l e h e t ő v é t e s z i , hogy az a d c i t tudományág állandóan f e j l ő d jön.
Sgy tudományág meghatározásának három f e n t megneve
z e t t kritér iuma közül á l t a l á b a n a k u t a t á s i s z a k t e r ü l e t e t t e k i n t i k fundamentálisnak, mivel az v e l e j é b e n konstans marad,
- 5 -
199ö/Sné
a módszerei és a t ö r t éneim . -viszont á lla n dó -változásnak varinak k i t é v e .
A« A f ö l o ra;i ztucománry kuitatási szalctőrülete . 1/ A ku a t á s i objektum
a/ Strabó óta a geográfusok érdeklődése mindig az '•ország és erabc-rek ” komplex megismerésére i r á n y u l t . R i t t e r és R i c h t h o f e r alkalmazták e l ő s z ö r a " f ö l d f e l -
s z i n '5 m e g j e l ö l é s t , mint a földrajztudomány k u t a t á s i s z a k t e r ü l e t é t , R i c h t h o f e r , H e tt n er pedig a f ö ld b u ro k
/Jirdhülle/ k i f e j e z é s t h a sz n á lt a , amelyet Hartshorne ” e a r t h s h e l l " szó v a l f o r d i t o t t a n g o l r a . Ugyan annak a k u t a t á s i tartománynak a m e g j e l ö l é s é r e a s z e r z ő 195S óta a g e o -
s z f éra m e g j e l ö l é s t alkalmazza.
b/ a o s z f é r a legkevesebb három és maximálisan hat különböző tartományból, s z f é r á b ó l á l l . Három s z e r v e t
len r é t e g s z f é r a / l i t o s z f é r a , a tm osz féra , h i d r o s z f é r a / a l k o t j a a t e r m é s z e t i k ö r n y e z e t e t , a növényi és á l l a t v i l á g a b i o s z f é r á t ; ez utóbbi a s z e r v e t l e n s z f é r á k k a l
közösen ké pe zi a t a l a j o k s z f é r á j á t , a p e d o s z f é r á t . Eb
be a s z e r v e t l e n - s z e rv e s struktúrába épül be le a t e l jesen más j e l l e g ű emberi v i l á g , az a n t r o p o s z f é r a .
2/ A g e o s z f é r a f e l o s z t á s a
a/ A fö ld raj zt ud o mán yt nem cs-.k k i z á r ó l a g a nehezen f e l f o g h a t ó g e o s z f é r a , mint egész é r d e k l i , hanem annak
kisebb-nagyobb r é s z t e r ü l e t e i s . Már Strabó különbséget t e t t a g e o g r á f i a és a " c h o r o g r á f i a ” k ö z ö t t , az utóbbi az egész ökumen egyes r é s z e i v e l f o g l a l k o z o t t . A Lánder- kunde vagy r e g i o n á l i s f ö l d r a j z k i f e j e z é s mutatja a f ö l d rajztudománynak a z t . a t ö r e k v é s é t , hogy a f ö l d b u r k o t r é s z e re osztva v i z s g á l j a .
- 7 -
b/ Még mindig e l t e r j e d t az a n é z e t , hogy a f ö l d burok egy adott minta a la pjá n r é g i ó k r a , tá ja kr a
o s z t ó d ik , amelyeket a geográfusoknak f e l k e l l i s merni, l e k e l l h a t á r o l n i , l e k e l l i r n i .
c/ Bucher könyve óta /1827/ ” a f ö l d r a j z t é r i n d i v i duum” ntérorganizmus ok” " t o t á l r e g i o n s ” id e á ja meg
g y ö k e r e s e d e t t , mivel a földbur ok heterogén j e l l e g e nem t e s z i l e h e t ő v é ” a természet á l t a l a d o t t ” t e r ü l e t i egységek e g y e t l e n e l v ala pjá n t ö r t é n ő f e l o s z t á s á t *
d/ Fnnek m e g fe lelő en a föl d b u rok f e l o s z t á s á b a n va lam ilyen e l v e t k e l l k ö v e t n i , amely alkalmas az ad ott r é s z t e r ü l e t le Í r á s á r a . A g e ő s z i é r e i l y e n módon e l h a t á r o l t szegmentjének alkalmazta e l ő s z ö r a sz erz ő 1956- ban a nemze tközileg i s j ó l használható geomér k i f e j e z é s t . Ebben " a geo ” a g e o s z f é r a , a ” mer " . a meros r ö v i d i t é s e , amely az egész egy r é s z é t j e l e n t i . A geo
s z f é r a és geomer a földrajztudomány axióma - j e l l e g ű a l a p f o g a l m a i .
e/ A földrajztudomány mai nylevhasználatáben a geo
mér k i f e j e z é s szinonimájaként az a lá b b i szavak i s használatosak? G e b i e t , Region, Őrt, Lándschaft, Land, pays, r é g i o n , piacé s i t e .
3/ A g e o s z f é r a és geomér k r i t é r i u m a i
a/ Tartalma : A g e o s z f é r a meghatározott r é s z t e r ü l e tén . tény lege sen csupán a s z e r v e t l e n s z f é r a van j e l e n . A fö ld b u r o k m e g f e l e l ő s z e l v é n y é t /gömbszele
t é t / s z e r v e t l e n geomérnek i s l e h e t j e l ö l n i / j é g s i va ta gok , s z é l s ő s é g e s s z á r a z s iv a t a g o k / . A föl d b u rok más r é s z e i n a s z e r v e t l e n szférába b eék e lő d ik a b i o - 2oco/Sné
és p e d o s z f é r a . Ebben az esetben a fö l d b u r o k adott s z e l v é n y é t s z e rv e s g eo fér n ek i s l e h e t ne
v e z n i /tu n d ra tá j, ő s e r d o t á j / . A s z á r a z f ö l d nagy rés zé n az a n t ro p o s z f é ra magában f o g l a l j a a s z e r v e s és s z e r v e t l e n s z f é r á k a t . A földburoknak e z t
a s z e l e t 3ét antropikus geomérként /kulfcur - ge óméi
ként / i s meg l e h e t j e l ö l n i /Európa, Bécsi-medence, Bécs város a/.
b/ K o r r e l á c i ó : A g e o s z f é r á t a l k o t ó hat s z f é r a ös sze fo n ód ik , i n t e g r á l ó d i k ; ez az i n t e g r á c i ó néha csak dsekély f o k o t ér e l , máskor v i s z o n t
igen magasat.
c/ V e r t i k á l i s dimenzió; A geo szfé rá n ak mint e gé s z nek, akárcsak minden geomérnek,. l e n t a l i t o s z f é r a , f ö n t az atmoszféra a h a tá ra. E l m é l e t i l e g a
g e o s z f é r a vastagsága kb. l o o km, s ebU&i a l i t o s z f é r á r a maximálisan mintegy 3o , . a t r o p o - és s t r a — t o s z f é r á r a p edig együttese n kb. 7o km e s i k . Rend
s z e r i n t azohban a f ö ld r a jz tu d o m á n y egy sokkal szükebb t e r ü l e t t e l , a f ö l d f e l s z i n köze lében l é v ő t é r r e l f o g l a l k o z i k , . ahol a s z f é r á k é rin tk e z n e k ,
á t - meg át szövődnek.
d/ H o r i z o n t á l i s d im e n zi ó ; A g e o s z f é r a magában f o g l a l j a az 51o m i l l i ó km2- n y i f ö l d f e l s z í n t .
A legnagyobb l e h e t s é g e s geomér e l m é l e t i l e g azonos a g e o s z f é r á v a l ; a le g k i s e b b l e h e t s é g e s geomér h o r i z o n t á l i s k i t e r j e d é s é n e k d e f i n i l i á l á -
sa még k é s i k . G y a k o r l a t i l a g annak i s l e h e t ér
telme, hogy a földburoknak egy i g e n k i c s i n y sze lv é n y é t meg válas ztj uk a f ö l d r a j z i kutatás
tá rgya ként , e s e t l e g egy mezőgazdasági üzemet, egy k i c s i n y városnegyedet, vagy egy l o x l o méteres k í s é r l e t i t e r ü l e t e t v á l a s z t v á n k i geomérként a tundrában vagy aa őserdőben. A geomér mindegyik esetben magában
f o g l a l mindent, ami a föld bur ok ad ot t s z fé rá já b a n f e l l e l h e t ő *
e/ I d ő beni dimenziós A geoszféra/miként minden geomér/
az idők folyamán a l a k u l t k i . A k i a l a k u l á s e l s ő f á z is á b a n a f ö ld b u ro k csupán három s z e r v e t l e n s z f é r á b ó l á l l t .
Egy másik f á z i s b a n t á r s u l ehhez a sz e rv e s é l e t * A har
madik f ő f á z i s b a n . m e g j e l e n t az ember, mint novam, a maga k u l t ú r á j á v a l . A g e o s z f é r a néhány b i l l i ó éve l é - . te z i k és l é t e k i n y ú l i k a meghatározhatatlan jövőbe i s . G y a k o r la t i' é r t e i '.ben s z ó lv a , a geogr áfu s kiválaszt ma
gának az e g é s z f e j l ő d é s i időszakból egy j ó l körülha
t á r o l h a t ó id ő s za k o t, e s e t l e g a . j é g k o r s z a k o t , az ókort vagy leggyakrabban a j e l e n k o r t .
A három t é r b e l i dimenzión k i v ü l az idő a f ö l d r a j z i k u t a t á s i t e r ü l e t v e h s z ü l e t e t t negyedik dimenziója- A hagyományos al ap
e l v e k , mint p l . " a g e o g r á f i a tértudomány, miként a t ö r t é n e lem időtudomány" /Hettner/ nem bizon yu lta k a valóságban a l kalma snak.
C. A .földrajztudomány lényege és módszerei
lm / A g e o g r á f i a helye a tudományok rendszerében
a/ e g y e t l e n tudományág sem f o g l a l k o z i k olyan sok ré - - tü k u t a t á s i t e r ü l e t t e l , mint a m i l y e n t a föld bur ok képvissl. Ezen a té n y á l l á s o n nyugszik az a különös in
g e r , am elyet.a g e o g r á f i a a sokoldalúan érdeklődő em
berre k i f e j t . A f ö l d r a j z k u t a t á s i t e r ü l e t é n e k komplexi- 2po2/Sné
tása -viszont megneh ezíti azt a f e l a d a t o t , amely a földrajztudomány e l ő t t á l l : /'./ Nagyon nehéz a kuta
t á s i objektum megismerése, /2/ nehéz a f ö l d r a j z t u -
v
domany azon s a j á t o s k a pcso la ta in ak megismerése, a- iieiyek nagyszámú rokontudományhoz f ű z i k , /3/ a spe
c i f i k u s módszerek komplexitása m i a t t , amelyet a f ö l d e n tudomány a v i z s g á l a n d ó t e r ü l e t kutatására k i f e j l e s z t e t t »
B» Hogy a z t a túlárad ó b ő s é ge t, amely a g e o g r á f i á b a n megvan, a maga komplexitásában megragadhassa, a földrajztudomány kényt elen durvább k i v á l a s z t á s i e l v e k e t al kal m az n i, azaz
más tudományágakhoz v i s z o n y í t v a erősebb g e n e r a l i z á c i ó r a kényszerüld A geo grá fu s minden más tudósnál jobban rá van k é n y s z e r í t v e a r ra ," h o g y f e j e d e l m i s z u v e r e n i t á s s a l /P»
N i g g l i / megkülönböztesse, e l v á l á s s á a l é n y e g e s t a l é n y e g - i-qlp ntcl* A " l é n y e g e s ” k iv á la s z t á s á n a k k r i t é r i u m a i a t u domány n l m ó l e t i meggondolás és g y a k o r l a t i alkalmazás hosz-
szadaltias f o r g á s i folyamatában k r i s t á l y o s o d n a k k i . 1 * / i í re ridsze re z et t tud óra/, n? ágak
a/ Számos tudományág f o g l a l k o z i k a g e o s z f é r a egyes ö s s z e t e v vele. A l i t o s z f é r á t k u t a t j a a g e o l ó g i a , a p e t r o g r á f i a ,
a g eo m o rfo ló g ia , a p a l e a n t o l ó g i a , a g e o f i z i k a ; az a t moszférával a m e t e o r o l ó g i a , a k l i m a t o l ó g i a f o g l a l k o z i k , a h i d r o s z f é r á v a l a h i d r o l ó g i a és az o c e o n o g r á f i a ; a bio;
f é r á t a bicdogia és résztudományai : a botanika, a geobo- tanika és a z o o l ó g i a v i z s g á l j a . Az a n t r o p o s z f é r á t az an p o l ó g i a 5 az e t n o l ó g i a , a p s z i c h o l ó g i a , a s z o c i o l ó g i a , a demográfia, a közgazdaságtan, a p o l i t i k a i tudományok,
- 11 -
a nyelvtudomány, a t ö rt én el em s tb . t e k i n t i ku
t a t á s i tárgyának®
b/Kem a fö ld ra jzt u d o n á n y f e l a d a t a , hogy ezekkel a r e n d s z e r e z e t t tudományágakkal együttesen vagy egyenként k u t a t ó i l s g i s együttműködjék, még csak narn i s az ad ot t j e l e n s é g j e l t e r j e d é s i aspektusában*
Miként a g e o l ó g i a , a botanika, vagy a t a l a j t a n v i z s g á l j a a k u t a t á s i objektumainak a Poldön v a l ó
e l t e r j e d é s é t , ugyanagy tanulmányozza a közgaz
daságtudomány vagy a demográfia s a j á t k u t a t á s i tárgyának g l o b á l i s megoszlását és nem szorulnak r á a gazdasági f ö l d r a j z i l l e t v e i n é i j e s s é g f ö l d ra j z s e g í t s é g é r e . Téves az a n é z e t , hogy a f ö l d rajztudomány a j e l e n s é g e k f ö l d f e l s z i n i e l t e r j e désének tana.
c/Á geográfusnak mégis abban aí íe lyz et be n k e l l l e n n i e , hogy k i v á l a s s z a és c é lj á n a k m eg fe lelő en a l kalmazza a g e o s z f é r a ért elm ezésére a ren d sz ere z e t t tudományágak lényeges eredményeit. Ez nem
csak a természettudományokra, hanem a s ze llem tudományi ágakra i s v on at koz ik .
c/Á f ö l d r a j z i kutatás v e l e j e a föld bur ok komplex természetének megismerése. Ezt a c é l t csak f o kozatosan, számos fö l d r a j z t ö d o m á n y i f ő és r é s z ágazat k u t a t á s a i v a l l e h e t e l é r n i .
./ A földrajztudomány f ő á g a z a t a i
a/ A g e o s z f é r a természetének m eg felel ő en három f ő ágazatrt k e l i f e l t é t e l e z n ü n k : s z e r v e t l e n f ö l d r a j z , s z e rv e s f ö l d r a j z , e m b e r fö ld ra jz o o4/l/Subáné
/ k u l t u r f ö l d r a j z / •> 2z a v i z s g á l a t i ren dsz er mindegyike mindenkor k u t a t á s i tárgyának egé
sz ét v i z s g á l j a v a la m il y e n s p e c i f i k u s aspektus b ó l .
b/ A s z e r v e t l e n ge ogr áf i a t ö r t é n e l m i f e j l ő d é s é ben egész f i z i k a i fön tosságára von a tk o zt a tv a k u ta t ja a g e o s z f á r á t » Az á l t a l u n k f e l v e t t
s z e r v e t l e n f ö l d r a j z csak f e l t é t e l e s e n t e k i n t hető azonosnak a mai t e r m é s z e t i f ö l d r a j z z a l . o / A s z e r v e s f ö l d r a j z a z z a l a kérdés f e l v e t é s s e l
v i z s g á l j a k ú t a t ó t e r ü l e t é t , hogy miként ágyazó
dott az idők folyamán a sz e rv e s é l e t a s z e r v e t len környezetbe-.
d/ Az emb e r f ö l d r a j z / k u l t u r f ö l d r a j z / a z z a l a kér
d é s f e l v e t é s s e l v i z s g á l j a t á r g y á t , hogy az embe
r i s é g f e j l ő d é s e során miiét i l l e s z k e d e t t be le a s z e r v e t l e n , . s z e r v e s és a már meglévő k u l t u r á l i s kö rn y e ze tb e .
3*/ Az emberf öl d ra .íz á g a z a t a i
a/ A három v e z e t ő ágazat k ö z ü l : s z e r v e t l e n , s z e r ve s és e m b e r f ö l d r a j z , k é t s é g t e l e n ü l az utób
b i f e l a d a t a a legkomplexebb. ílnnek m e g f e l e l ő en több ág az at ra t a g o l ó d i k , mint a másik két
v e z e t ő á g a z a t . «
b/ Az egyes ágazatok vagy s p e c i á l i s v i z s gá l a t i rendszerek utánozzák azt a néhány le g fo n t o s a b b
emberi t e v é k e n y s é g e t , a m e l l y e l a fö ld b u r o k á t alakí tásában r é s z t v á l l a l n a k . Az alábbiakban
c s o p o r t o s í t v a á b r á z o lju k e z e k e t , miközben az á l t a l á n o s t ó l a s p e c i á l i s f a l ó haladunk. A termé' s z e t t e l legszorosabb kapcsolata a végén emlí
t e t t v i z s g á l a t i r e ndszernek vanj . I m b e r f ö l d r a j z / k u lt u r x ö l d r a 32 /
U ■ ...
P o l i t i k a i f ö l d r a j z Társadalor/f öldra j z
^Gazdaságiöldrajz
kö z I e ke d é s f ö I d r a j z i p a r f ö l d r a j z
bány ásza ti f ö l d r a j z h a l á s z a t i f ö l d r a j z mezőgazdasági f ö l d r a j z
C-J Az emberföldrajznak i t t f e l s o r o l t ág a za t a i semmiképp sem t e k i n t h e t ő e k t e l j e s n e k vagy l e zártnak. Az i t t f e l t é t e l e z e t t v i z s g á l a t i rend
szered d e f i n í c i ó j a ás módszerei sem f e d i k jÜL- téüenül a mai k ö z f e l f o g á s t. l z imént megneve
z e t t r és z á ga z a to k l é n y e g é r ő l . í g y p l . a gaz
d a sá gi f ö l d r a j z nem f o g h a t ó f e l mint a gaz
dasági je l e n s é g e k e l t e r j e d é s é n e k tudománya /ez elvben a közgazdaságtudomány e g y i k ága- zatának f e l a d a t a / , hanem mint a földb urok é rt elm e z é s e, ahogy k o n f i g u r á c i ó j a a gazda
s á g i erők hatására megváltozott,, / Földr a j z i elemzés
a/ Minden v i z s g á l a t i rendszeren b e l ü l k i k e l l al ak u ln ia a.mindenkori f e l a d a t o k n a k m eg fe lelő módszereknek, f o galmaknak, fogásoknak. Az a d o t t t é z i s e k keretében csak j e l e z n i tudjuk azokat a munkaiogásokat, amelyeket meg
határoz r t t f ö l d r a j z i munkában alkalmaznak. A g y a k o r l a - - 13 -
)o6/Sné
t i példák á t f o g ó bemutatását a s z e r z ő korábbi munkájában m e g t e t t e *
ló/ Az eleme nt áris a n a l i z l s s e g í t s é g é v e l a g eo gr á fu s megismerkedik a k u t a t á s i objektum t e r m é s z e t i
és k u l t u r á l i s ö s s z e t e v ő i v e l , smennyire <=z a k i v á l a s z t o t t v i z s g á l a t i ren dsz er keretében szük
séges. Növekvő mértékben é r t é k e l h e t i a geog
rá fu s a r e n d s z e r e z e t t tudományok meglévő kuta
t á s a i t i s , gyakran k i k e l l e g é s z í t e n i azonban ezeket s a j á t k u t a t á s a i v a l i s ,
o/ A s t r u k t u r á l i s elemzésnek az a c é l j a , hogy a k u t a t á s i objektumok egy m e g v á l a s z t o t t v i z s g á l a t i rendszeren b e l ü l a m e g f e l e l ő komplex
je le n s é g e k a la p já n k ö r ü l h a t á r o l j a . A t e k t o nikus - normátiv ö s s z e h a s o n l i t c v i z s g á l a t
e l ő t é r b e l é p a k a u z á l i s s a l szemben; ez olyan szempont, amelyre Wernli különös nyomatékkai u t a l t .
d/ A stru ktu rál is elemzés két egyetemesen használ
ható - minden v i z s g á l a t i re n dsz er he z egyaránt igazodó - e l v e a f o r m á l i s és fu n k cion á l í r ku
t a t á s i i r á n y . Al apvetőe n mindkettő k ö v e t i a k u t a t á s i objektum f e j l ő d é s é t , t e h á t g e n e t i k u s . e/ A f o r m á l i s /morfológiai/' v i z s g á l a t i irány ma
gában f o g l a l j a az autochon /az ad ot t helyhe z k ö t ö t t / jelens ége ken s ha azok homogén k i t e r -
jedésüek, f orma 11 s e gy s ér;ekba /komplexumokba/
f o g j a ö s s z e . A német nyelvű irodalomban az a - l á b b i f o r m á l i s természetű fogalmak használatosak 2oo?/Sné
- 15 -
!’p h y s io t r o p " ” F l i e s e ;! különböző nagyság- rendű " t e r m é s z e t i egységek” t e r m é s z e t i t á j , t á j i s e j t - t á j , és az ökotop* Az ame
r i k a i szaknyelvben az ‘’uniform r e g i o n ’5 meg
nevezés j á r j a .
f / A f u n k c i o n á l i s / p s z i c h o l ó g i a / v i z s g á l a t i ir á n y z a t ö s s z e f o g j a az a l l o c h t o n / t á v o l i h e l y e k t ő l függő/ j e l e n s é g e k e t és amennyi"
ben hasonló k i t é r j e d é s ü e k , f u n k c i o n á l i s . egységekbe /komplexumokba/ egye s i t i őket-, A s z e r v e t l e n v i z s g á l a t i rendszerben a funk
c i o n á l i s egységek egy-egy f o l y ó v i z g y ü j t ő t e r ü l e t é n e k f e l e l n e k meg. A. sze rv es v i z s g á l a t i módszerben a f u n k c i o n á l i s egységre a. v a d á l l a t o k l e g e l ő t e r ü l e t e a le gjo b b példa . Az embr:r- f ö l d r a j z i v i z s g á l a t i rendszerekben vannak s z e r vező j e l l e g ű f u n k c i o n á l i s egységek p l . egy me
zőgazdasági üzem, vagy egy-egy központi h e l y - nek.hierarchikusgQ a l á r e n d e l t e l l á t ó t e r ü l e t e . Az amerikai szaknyelvben ezeket a f u n k c i o n á l i s .
egységeket "nodal r e g i o n ” m e g j e l ö l é s s e l i l l e t i k * ' Földr a j z i s z i n t é z i s
a/ A f ö l d r a j z i s z i n t e t i z á l ó folyamat lé p c s ő z e tesen megy végbe, kezdve az elementáris és s t r u k t u r á l i s elemzésekkel, melyek egy adott k u t a t á s i rendszeren b e l ü l r é s z - s z i n t é z i s h e z v e z e tn e k . A s z e r v e t l e n - , a s z e r v e s - é s az
e m b e r f ö l d r a j z i r é s z - s z i n t é z i s e k egymásután
ja f ö l d r a j z i ö s s z - s z i n ü é z i s h e z v e z e t , a szó
ban f orgó k u t a t á s i objektum g e o g r á f i á ;i áh o z . -v’Srié
rása a s z e r v e t l e n k e z d e t t ő l a s z e r v e s f á z i son át az emberi i g é n y b e v é t e l különböző s t á diumain k e r e s z t ü l egészen n a p j a i n k i g . Ez az ut e l v e z e t bennünket a f ö l d r a j z i kutatás c é l
jáh oz: a r a c i o n á l i s fogalmi, f e l v é t e l h e z , a f ö l d r a j z i k u t a t á s i t e r ü l e t megértéséhez.
7*./ A g e o g ráfus ok szakosdása*
a/ Bizonyára k ívánat os c é l , hogy mind az, aki ma
gát geográfusnak n e v e z i , a já rta ssá gn a k v i s z o n y la g magas f o k á t é r j e e l , a fölűburoknak mint e—
gésznek v i z s g á l a t á b a n és ebben r é g i mestereink i r i g y l é s r e m é l t ó példaképeink le h e tn ek . K i e g é s z í tésként azonban amikor a g eo gr á fu s h-özzálát a kutatáshoz, v a la m ily e n r é s z t e r ü l e t r e k e l l s z a -
kosodnia. Az rdősebb nemzedék t a g j a i közöbt ez a s p e c i a l i z á c i ó a szi s zt e m a ti k u s /ter mé szet/ tu dományok rendszerében z a j l o t t l e , a jövőben ez a
szakosodás e r ő t e l j e s e b b . l e s z , és a s p e c i á l i s a n f ö l d r a j z i kereteken b e l ü l megy végbe majd.
b/ A szakosodást k ö v e t h e t i munka ko n ce n tr á lá s e g y e t le n vagy néhány v i z s g á l a t i r e n d s z e r r e . A geog
ráfus szakemberré k é pe z h e ti magát a s z e r v e t l e n , a sze rve s vagy az em b erfö ld ra jz ba n, vagy a f e n t i e k egy-egy ágában.
c/ A geo gráfus szakosodhat m á s f e l ő l a geo,szféra
meghatározott r é s zére i s / r e g i o n á l i s , ,!l e i r ó - f ö l d - r a j z i ' 1 szakosodás/. Önálló k u t a t á s i objektumké&t
- 17 -
k i v á l a s z t h a t magának / ! / egy ha gy omán:/ osan kö
rüli® t á r o l t geomért. i g y p l . kontinenst, egy un. !,l a n d " - e t / ‘’ p a y s " - t / ; /2/ p o l i t i k a i l a g kö
r ü l h a t á r o l t georiiért, ig y k ö r z e t e t , áll am ot , á l l a m c s o p o r t o t , /ez az un. l e i r ó f ö l d r a j z német n y e l v t e r ü l e t e n / ? /3/ t e r m é s z e t i ha
t ár okkal k ö r ü l r a j z o l t geomért, mint p l . a t r ó pusok, az Alpok, A Bécsi-medence/ ez az un.
t á j h u t a t á s német n y e l v t e r ü l e t e n /; /4/ t e t s z ő leges en e l h a t á r o l t .geómért, amikoris a határok bárhol meghúzhatók.
d/ A geo grá fu s szakosodhat továbbá egy meg
h a t á r o z o t t geómértipusra i s ; / v i d é k i , vagy v á r o s i k u l t u r t á j / v á r o s f ö l d r a j z . /
\
e/ Szakosodhat továbbá a földrajztudomány t ö r - . téne t é r é és m et o d o l ó g i á j á r a , / e l m é l e t é re / i s . A metodológiának az a f e l a d a t a , hogy megalkos
son egy lo g i k u s e l m é l e t - r e n d s z e r t , megteremt
se a földrajztudomány e l m é l e t é t ; arra k e l l t ö r e k e d n ie , hogy az uj fogalmakat értelmezze és
e l t e r j e s s z e , a használhatatlanná v á l t .fogalma
kat pedig kiv es se a közgondolkodásból*
f / Ha több f é l e szakosodásra n y i l i k le h e t ő s é g , a geogr áfus á l t a l á b a n az őt érdeklő kombinációt v á l a s z t j a k i .
g/ Módszertani szempontból a geográfus szakosodá
sa a föl d b u rok meghatározott egyedi je le ns égé ne k tanulmányozására nem i n d o k o l t . Nem szabad a te
le p ü lé s e k megoszlását e l s z a k i t a n i a föld bur ok t ö b b i ö s s z e f ü g g é s é t ő l és ennek az egy edi
n e
j e le n ségn ek a tanulmányozását " t e l e p ü l é s i ö l ű - 1
r^jjz/ 'ak" k i n e v e z n i * I
Hem i n d o k o lt az or vos f öldranz vagy a t a l a j . -
•feláránz m e g j e l ö l é s sem, minthogy i g y l o g i kusan f o l y t a t v a ;,k ő z e t f ö l d r a j z r ó l ” i s k e l l e n e
beszélnünk, ez azonban n y i l v á n v a l ó a n azonos lenne a g e o l ó g i á v a l . A f o l ö b u r o k egyes e le m ei
nek m eg lé té t és e l t e r j e d é s ü k e t a már meglevő tudományágak k u t a t j á k .
ü/ Szén e l m é l e t s z e r i n t ugyanez v o n a t k o z i k a f ö l d r a j z i kutatásnak e g y - vagy t ö b b el e m i s z fé rá r a
v a l ó szakosodásával, ami a j ö v ő b e n t ö b b é nem k iv á n a t o s . Az atmoszféra j e l e n k o r i kutatása
s p e c i á l i s ism erete ket k ö v e t e l meg a meteoro
l ó g u s t ó l / s p e c i a l i z á l t f i z i k u s n a k k e l l l e n n ie/
és nem e lé g e d h e t meg a g e o g r á f u s á l t a l á n o s i s m e r e t e i v e l . A g eo g r á fu s a s z i s z t e m a t i k u s / t e r mészeti és szellemtudományi irá ny za tú / tudo
mányágak l é n y e g e s eredményeit alkalm azn i f o g j a , de abban többé nem v e s z r é s z t magö, i s ku
ta t ó k é n t .
8,/ A” _?ölára,jzu szó j e l e n t é s e i .
a/ A " f ö l d r a j z " és a " f ö l d r a j z i ” szavakat ha sz ná lju k mind a hétköznapi, mind a tudományos nyelvbe n. A f ö l d r a j z
tudomány k e r e t e i k ö z ö t t azonban csak v i l á g o s a n k ö r ü l h a t á r o l t értelemben használhatók, azaz egy tudományos
tartományt k e l l m e g j e l ö l n i ü k , amely f ö l d r a j z i szak te
r ü l e t f e l é I r á n y i t ja é r d e k l ő d é s é t ,
b/ A f ö l d r a j z i s z a k t e r ü l e t s p e c i á l i s v i z s g á l a t á t módositó
2 o ll/ S n é
- 19
j e l z ő v e l , vagy e l ő t a g g a l f e j e z z ü k k i ■. p l . s z e r v e t l e n f ö l á r a .3zs e21berföldraj z .
A f ö l d r a j z i elm é le t keretében a f ö l d r a j z és f ö l d r a j z i szavak használata nem helyénva l ó " / v a la m ily e n j e l e n ségnek s Földön v a l ó e l t e r j e d é s é n e k m e g j e l ö l é s é r e pl®
a népesség, emberié:* t e l e p ü l é s e k , nyelvek, betegségek, á l l a t ok r stb " f ö l d r a j z M- a * .Hogy a f ö l d r a j z i l y e n f e l fog ás a hová v e z e t h e t * a z t néhány legújabb amerikai szak- könyv cirne j ó l i l l u s z t r á l j a 2 r á r f ö l d r a j z ” , /Geography
of P r i o e / " h a l á l o z á s i f ö l d r a j z ” /Geography of Death/, a *’ gazdasági j ó l é t f ö l d r a j z a . " /'Geography of Economic Health/ e tb « Még ma i e beszélnek " f ö l d r a j z i t é n y e z ő k r ő l ”
/geography f a c t o r s / , amin t e r m é s z e t f ö l d r a j z i tényezők*
órtenek. A f ö l d r a j z i tényezők a szó me i je le n t é s é b e n ö s z - s z e f o g l a l j á k mindazon e r ő k e t , amelyek r é s z t vesznek a- föl d b u rok f e l é p í t é s é b e n és eseményeiben, azaz nem pusz
tán a f i z i k a i e r ő k e t . /3/ Különösen az angolban gyak
ran v á l t a k o z v a j e l ö l i k a f ö l d r a j z s z ó v a l mind a tudo
mány t e r ü l e t e t , mind a k u t a t á s i t e r ü l e t e t . í g y p l * :
" A f ö l d r a j z egye s i t i Kanadát és az Egyesült államokat, a t ö rt én el em v i s z o n t e l v á l a s z t j a ő k e t . " /Geography uni—
t e s Canada and the United St at es, h i s t o r y d i v i d e s them./
A _ f ö l d r a ,jztudomány g y a k o r l a t i alkalma z ása.
Az oktatásban: ahogy a v ilá g u n k egyre inkább "egy v i l á g "
l e s z , annál nagyobb a szükség a r r a 5 hogy az ember "ha
z á j á t " , a fö ld b u r k o t megismerje és megértse. Lünden tu
dományág meghatározott módon h o z z á j á r u l a környezet meg
ismeréséhez, mégis a földrajztudomány az e g y e t l e n , amely arra t ö r e k s z i k , hogy.a fö ld b u r k o t minden jelenségé ö s s z e - • függésében f o g j a f e l . Hogy ezeket az is mer eteket oktatá
s i ren dsz er m e g f e l e l ő csator náin e l t e r j e s s z e , ez lényeges 1/ Sné
s z o l g á l a t , amelyet a g e o g r á f i a a társadalomnak n y ú jt a n i tud.
b- Tervezésbens ahol egy f ö l d r a j z i k ö r z e t egyetemle
ges értelmezése a, g y a k o r l a t i in t é z k e d é s e k e l ő f e l t é t e l e , '..ott a geográfus más tudomr.lyágak k é p v i s e l ő i v e l együtt s p e c i á l i s ad al ékot tud nyújtani*. í g y á l l a h e l y z e t a t e r v e z é s minden fokán : a v á r o s i , a r e g i o n á l i s és egyes or s z á g ré s z e k t e r v e z é s é b e n , de ez egyre nagyobb fontos ságú a . n a g y s z e r k e z e t i ,
set a v i l á g m é r e t ű t e r v e z é s b e n i s *
•?./ Van-e a geográfusnak töltényéé f e l a d a t a a v i l á g m i n- denség kutatásában? A szóban f o r g ó e l m é l e t s z e r i n t az i l y e n f e l a d a t csak rés zb en , k o r l á t o z o t t mérték
ben é r i n t i a g e o g r á f i á t , ne veze te sen abban.az e s e t ben, ha az é g i t e s t e n hasonló "burok” lenn e, mint a vóldön. Sz a k i k ö t é s csupán a Vénuszra és a Marsra vorEbkozhat, de Holdunkra semmi e s e t r e sem.
I . Z á r ó t é hicek
;U / A j e l e n l e g i k í s é r l e t ü n k a föld ra jzt ud o mán y e l m é l e t é re von atk ozó lag e g y e t l e n axióma szerű f e l t e v é s r e t á
maszkodik ; arra ugyanis, hogy a k u t a t á s i objektum, a "- o g r á f u s o k k u t a t á s i t e r é n ma az ó k o r t ó l napja ink
i g és a jövőben i s v á l t o z a t l a n u l a f ö l d b u r o k , e gé szében /g eo s zf éra / vagy r é s z l e t e i r e bontva /geomér/.
2*./ A földrajztudomány olyan tudományos es z k ö z , amely a z é r t j ö t t l é t r e , h o g y . l e h e t ő v é v á l j é k a föl d b u rok r a c i o n á l i s megismerése. Mint megismerési eszköz,
2oI3/Sne
- 21 -
a földrajztudomány állandóan' j a v í t o t t a módszereit ás t ú l h a l a d o t t h o z v a l ó dogmatikus ragaszkodás csak akadály ozh atja kibontakozását- A földrajztudomány elm é le te ezért.nem s t a t i k u s és l e z á r t , hanem f l e x i b i l i s és n y í l t *
5-/' A földrajztudomány elméletének az a c é l j a , hogy a megvizsgálandó té n y e k et egy egymássá.1, összefüggő
g o n d o l a t i rendszerbe h e l y e z z ef és ez megkövetelné a szakembertől, hogy f e l a d a t á t ’’ o b j e k t í v " - más ku
t a t ó eredményeivel Összehasonlitható módon ~ ha jts a v é g r e . ” Az o b j e k t i v i t á s ” , az erednínyek összeha
so n lít h a t ó s á g a a tudomány f e j l ő d é s é n e k a la p ja * 4 . / A földrajztudománynak mint akaSémái tudományágnak
f e j l e s z t e n i e k e l l módszereit* a riaga fogalom rend—
szr récét e l j á r á s a i t , k i f e j e z é s i f o r m á i t , hogy e zek meg felelhe sse nek f e l a d a t a i n a k . Meg. k e l l szabadulnia a ma még gyakran hozzátapadó tudománynépszerüsitő
j e l l e g t ő l . A különböző fok oz at ú f ö l d r a j z i o k t a t á s nak k e l l gondoskodnia a r r ó l , hogy az akadémiai n y e l v e z e t az oktatásban r é s z t v e v ő k f e l fo g ó k é p e s s é g é h e z alkalmazkodjék.
5*/ A földrajztudománynak egyetemességre i s k e l l t ö r e kednie. A nemzeti " i s k o l á k ” l é t r e j ö t t e bármennyire , i s jo g o s v o l t , fogalmaikban és módszereikben hason
l í t a n a k egymáshoz. Csak az alkalmazható s i k e r r e l Franciaországban, Amerikában, Oroszországban, vagy Japánban, ami a német.nyelvű földrajztudományban i s
j e l e n t ő s n e k b i z o n y u l t ,
o « / Amint az ebből az e l m é l e t b ő l i s k i t ű n i k , a f ö l d r a j z tudománynak szüksége van számos más s z is zt em at ik us tudományág ism ereté re * Csak a szis zte m at ik us tudó—
2 o lr;/Sné
mányágafc f e j l ő d é s é v e l l e s s a fö l á r a j a t u d o n á n y abban a helyzetben., hogy ' idomanyos módon ’ ’ l j e s . i t s e f e l
adatát A-jö vőb en a geo gr á fu s képes l e s z a r r a , nogy
;i abban meglapos ~bt helyzet képe b ás p r o g n ó z i s t ad- rj on j,
Az uj e l j á r á s o k /elekt ronikus számológépek/ alkalma
zásáv á! a í'öldrajztudomány számára ed dig nem s e j -
>; b a r á n y o k b a n v á l i k l e h e t ő v é , hogy f ö l d r a j ’:* l a g f o n t o s tények m i l l i ó i t b á r ó ij u k Ss o b j e k t í v módon k o r r e l á l j u k , A szá mítógépet azonban természetesen ';gy valóban f ö l d r a j z i programzással k e l l e l l á t n i ,
S o k s z o r o s í t o t t adatok, l é g i f e . v é t e l e k , g l o b á l i s épt ékü t érképe k és a f e n t i e k ki é r t éke 1 és éra meg- f e l e l ö t e c h n i k a i segédeszközök; - mindez hozzáse
g í t i . a f ö l á r a j z t u d o m '• nyt ahhoz. hogy korábban nem s e j t e t t mért ékben m e g f e l e l j e n f e la d a tá n a k *
/ Mégis az uj e l j á r á s o k önmagukban még nem g a r a n t á l j á k szükségképpen a f ö l d r a j ztud omán."1 f e j l ő d é s é n e k k i t e l j e s e d é s é t , mert csak v i l á g o s a b b s e l m é l e t i l e g megala
pozottabb c é l o k k a l l e h e t jobbár, f c - ' l e t t e l j á r á s o k a t o élt u da t osan a 1ka Ima z n i .
s/ -Unt korábban i s , ma i s megnyilvánul az a te n d e n c ia , hogy a geográfusok i s k ö v e t i k a más tudósok p é ld á
j á t az egyre élese dő s p e c i a l i z á c í ó b a n , a v a l ó s á g egyre szűkebb k o r l á t a i közé, a h e l y e t t , hogy a f ö l d rajztudomány s a j á t ö n á l l ó f e l a d a t a i r a s p e c i a l i z á
lódnának. Ez á l t a l a g e o g r á f i a e l v e s z t i a munka
erő j e l e n t ő s r é s z é t * A földrajztudománynak arra k e l l t ö re k e d n ie , hogy a f ö l d b u r k o t tudományosan
megalapozott egy séges s z e m l é l e t t e l v i z s g á l j a , e l lenkező esetben mint tudomány e l v e s z t i l é t j o g o s u l t ságát* A földrajztudomány ahogy ma s e j t e n i l e h e t .
hatalmas tudományos é p ü l e t t é f o g f e l n ő n i , és nem szabad Eobek k i f e j e z é s é v e l élve f ö l d s z i n t e s bún- g a Io\ -nak elképzelnünk >
~ 23 -
I I . Bojjek g ondolatai v a l v a l ó összei h a s o n l í t á s
hobeknek ” Gondolatok a földrajztudomány log ik us r e n d s z e r é r ő l ’* cimü cikkében a c é l o k azonosak az
i t t megfogalmazott t é z i s e k c é l j a i v a l és a két d o l gozat ö s s z e h a so n li tá sá ra e z é r t gyümölcsöző l e h e t .
a z ö s s z e h a s o n l í t á s t néhány nekem lényegesnek Ját
szó pontra korlátozom,
Akárcsak néhány é v v e l ezelő-V- ? Bobek cikké
nek újra olvasásakor i s a legtöbb al ap vető pontra né zetazonosságot tudtam m e g á l l a p í t a n i . Néhány helyen azonban a véleményünk e l t é r ő .
á t ; L Í ? ek ' h _nA;? r é s zének össze ha són] i t á s q ; a va—
- l ó s á g tudományos m e g k ö z e l í t é s e . Bobek munkája nem pendantja t é z i s e i m f i l o z ó f i a i rés zé n ek . 'Ennek az sa oka, hogy a két d o lg o z a t l o g i k a i gondolatmene
te nem mindenben e g y e z i k . Az a véleményem, hogy min-íl jobban s i k e r ü l v i l á g o s a n f o g a l m i l a g i s e lha tó.!'ölni a k u t a t á s i objektumot a k u t a t á s i módszer
ből. annál vil ágosa bban megfogalmazható a f ö l d r a j z - tudhaány e l m é l e t e . Csak akkor t i s z t á z h a t ó az egy
mástól e l t é r ő értelm ezések sokaságából a "Land- s c h a f t 5* szó i s .
217/Sné
így h e l y ü t t Bobéit egyenesen f e l s z ó l í t as objektum és a v i z s g á l a t i mód g o n d o l a t b e l i e l v á l a s z t á s á n a k szükségességére , mégpedig annak a v i t á n a k kapcsán, nogy v a j o n a Landschaft sző r e a l i t á s t , vagy a b s z t rakt t í p u s t j e l ö l - e . A t á j k u t a t á s n a k nem az oo~
;i6kturna a l k o t egy t i p u s t , hanem. a v i z s g á l a t i mód ad alkalmat a v a l ó s á g o s objektumnak l e h e t ő s é g
s z e r i n t i messze menő t i p i z á l á s é r a .
A t é z i s e k ^B" rés zén ek 6sszeha^soni^Ltásas A földrajztudomány k u ta t á s i t e r ü l e t e .
A földrajztudomány objektuma Bobek s z e r i n t a. f ö l d f e l s z í n } amelyen azon s z f é r á k a t k e l l é r t e nünk. amelyekben a s z á r a z f ö l d , a v i z és a l e v e g ő
é r i n t k e z i k , és részben ös s z e f o n ó d i k egymással. Ide k e l l számítani az e szférákban f e l l e l h e t ő é l ő l é
nyeket i s , közülük elsősoi'ban az embert; mindezt együttesen makroszkopikusan k e l l v i z s g á l n i . Ezt az objektumot egészében vagy részb en / t é r b e l i ré s z le t e k b e n / a földrajztudo mán y k u t a t j a . " Ez
a két mondat ugyanazokat a megfontolásokat t a r talmazza, mint amelyeket én t é z i s e i m nB': részében k i f e j t e k . Néhány egybevágó pont külön e m l i t é s t
érdemel, mégpedig; / ! / a. f ö l d i szféráit ob je k- t-ivegészként k e l l é r t e l m e z n i /'és nem mint e z e r
nyi egy edi j e l e n s é g g e l k i t ö l t ö t t t e r e t , melynek c s í z e i ü g g é s e i t kapcsolattudományi utón k e l l v i z s g á l n i : /2/ a f ö l d i s z f é r á k a t kontinuumnak k e l l f e l f o g n i ; /3/ h'jgy nincsenek " o b j e k t í v ha tárok” ,
amelyek a " t e l j e s f ö l d r a j z i l é n y e g e t " s z é t t a g o l j á k 2olO/Sné
/4 ' e l k e l l vetnünk a f ö l d r a j z i térindividuum l é t é r ő l s z ó l ó e l m é l e t e t ;
/?/
ss a f e l f o g á s , hogy az elemi struktúrák l é p c s ő z e t e s i n t e g r á c i ó j á t ó l k 11 eljutnunk a t e l j e s f ö l d r a j z i lényeghez, a t á j h o z .5Tbben az u t o l s ó pontban termi n o l ó g i a i különb
ség van köztünk, Bobek azt e m l í t i - hogy a t á j p l*
er/s é l e t t e l e n sivatagban " s z e r v e t l e n összkomplexum"
és i t t a "legmagasabb i n t e g r á c i ó s f o k o t " k é p v is e l i * Mégis e lm u la s z t ja * hogy ebben az esetben egy Uj fogalommal é l j e n , mint anilyen a s z e r v e t l e n ge o-
iüvrs / s z e r v e t l e n t á j / * Hasonlóan nem ad megne
v e z é s t a " t e r m é s z e t e s összkomploxumra" / p l . ő s e g e i t e r ü l e t / amelyet " t é z i s e i m ” -'organikus geomér
nek' /szerv es tájiak/ j e l ö l A " s z e r v e t l e n é s sze rv e s összkomplexum” e g y ü t t e s é t v i s z o n t j o gosan á l l i t j a szembe a kiiburtá j j a l , t e r m é s z e t i t á j k é n t .
A f ö l d r a j z i kutatás tárgyának i d ő b e l i dimen
z i ó j á v a l kapcsolatban Bobek t ö r t é n e l m i - g e n e t i k u s k u t a t á s i i r á n y z a b o t ” j a v a s o l , amely "a t ö r t é n e l m i k i a l a k u l á s t ó l e l v e z e t a j e l e n s é g mai á l l a p o t á i g "
Véleményem s z e r i n t bár ez ma i s megszokott és gyak o r l a t i l a g t e l j e s e n in d o ko lt f e l f o g á s , mégis té zi seim ben sokkal nagyobb e l m é l e t i j e l e n t ő s é g e t t u l a j d o n i t o k az i d ő b e l i dimenziónak.
Böbéknél a !,t á j ” k i f e j e z é s a f ö l d r a j z i ob
jektum á l t a l á n o s m e g je lö lé s é r e s z o l g á l , a t é z i sekben v i s z o n t Egyanezt az objektumot a geomér s z ó v a l j e l ö l j ü k . A t á j szó geoméri értelemben v a l ó f e l f o g á s olyannyira m e g s z o k ó hogy bár
nehezemre e s i k , e l kel-h og y vessem a nagyoob
•világosság és g l o b á l i s alkalmazhatóság k e d v é é r t . Ugyanez a dil em á ja Boeschnök is *a m ik o r r ö v i d e n
a r r ó l i r , hogy a " t á j " k i f e j e z é s sokértelműsége miatt t a l á n . j o b b lenne, ha isméb elbdnne a szak
iroda lomból . Tanulmányában azonban még megtar tja e z t a l i f e j e z é s t .
A t é z i s e k ;tC” részének ö s sze ha so nl ít á sa c A földrajztudomány lényege és módszerei*
Legyen szabad, k ir a ga d n i néhány p o n t o t , amelyek k ö z ö t t k i v á l t k é p p egyértelmű a né zeta zonosság.
1,/ A t i p i z á l á s vagy homogenizálás nőm más, mint
hogy egy e g y s é g e s í t e t t g o n d o l a t i modellé vonjuk össze az igen d i f f e r e n c i á l t v a l ó s á g o t ; ez a t e
vékenység f i g y e l m e n k i v ű l hagy számos e gy e d i v o n á s t ; a modell mintaszerűen é rt h e tő anyagból van ös sze
á l l í t v a .
2*/ A tudomány b á r m i f é l e f e l o s z t á s á n a k akkor van értelme, ha za olyan külörooző e l j á r á s o k a t kap
c s o l össze, amelyeket nőm c é l s z e r ű e g y e t l e n v o nással e l i n t é z n i , ha az objektum különböző r é
s z e i t v i z s g á l j á k , n y i l v á n v a l ó a n t e l j e s e n e l t é r ő v i z s g á l a t i módszert k e l l a lk al m az n i. Másutt Bö
bék az igen t a l á l ó " d i f f e r e n c i á l a n a l i á s " k i f e j e z é s t h asz nálja err e a fo l y a m a t r a .
J./ A f ö l d r a j z i l a g r e l e v á n s , p r e c í z e b b t á j b e o s z t á s s a l kapcsolatban Bobek r á r u t á t a r r a , h ’op-v
T Q v '
ügy l á t s z i k , még nem egészen is m e r e t e s az a t é n y , 2o2o/Sné
hogy T: a t e r ü l e t i t a g o l á s al só határa a f ö l d r a j z - t adományban nincs meg az objektumban magában, ha
nem annak megvonása k i z á r ó l a g k o n ve n cio ná lis a l a pon t ö r t é n i k ” . Az un. alapegységükben t ö r t é n ő t e r ü l e t i d i f f e r e n c i á l á s /Fliese., physiotop, ökotop/
csak megszokás dol g a , miként az i r konvenció, hogy a b é r b e l i t a g o l á s t l e f e l é i s a d i i g végezzük, aráig az f ö l d r a j z i l a g gyümölcsözőnek vagy célszerűnek l á t s z i k . Bobek támogatja e zt az igen f ontos á l ta lá n o s érvényű szempontot a z z a l a m eg je gy z é s s el, hogy R i t t e r , Richth of en vagy H e tt n er földrajzéiban más v o l t a f e l t e v é s a f ö l d r a j z i l a g még c é l s z e r ű nek: l á t s z ó t é r t a g o l á s al só h a t á r á ró l*
Terepmunkám közben t e l j e s e n indokoltnak ta-- lá i t a m , hogy "másodrendű s z e r v e t l e n - f o r m á l i s egy
s é g e k e t " i s m e g j e l ö l j e k , mint p l , márgás t a l a j ú
meredek h e g y o l d a l /az “ alapegységeknek" "physotopoknak t á j i sejte kn ek m e g f e l e l ő e n . / Az elsőrendű s z e r v e t
len f o r m á l i s egységekben megkülönböztettem a k t i v csuszamlást, i n a k t i v csuszamlást, m e g e r ő s i t e t t márgás l e j t ő t . Az i l y módon ny ert e ls ő / l e g a l s ó / rendű egységek olyan k i c s i n y e k v o l t a k , hogy t é r képezésük csak l : 5 * 0 0 0 - e s méretaránnyal v o l t l e h e t s é g e s . A “ r é s z l e t e s s é g n e k ez az a l s ó 1' foka nincs meg magában a k u t a t á s i objektumban, hanam a m e g f i g y e l ő akarata a l a k í t o t t a k i . Az 1:1000-hoz méretarányban a mikrogeográfus p l . az a k t i v csu
sza mlás e g y s é g e i t k a r t o g r á f i a i l a g l e szakadó^fül
kének, csúszós l e j t ő n e k , csúszási, boltosodásnak tudná d i f f e r e n c i á l n i . Ahogy ebből a pádéból i s
k i v i l á g l i k , ú g y lá t s z i k . , a jövőben azon k a l l f á r a doznunk, hogy a f ö l d r a j z i kutatások minden t e r ü l e tén f o g a l m i különbséget tegyünk & - v i z s g á l t t á r g y -
az alk al maz ott módszer és az e l é r t eredmények k ö z ö t t * Ha eddig a Bobok ás a. köztem meglévő egyező
n éző pon tró l v o l t szó , most az e l t é r ő pontokat sem szabad kihagyni* Bobak cikkében a l e i r é f ö l d r a j z i g a z o l á s a és h e l y z e t e a f ö l ű r a j ztudományon b e l ü l nagy t e r e t f o g l a l e l * H i v a t k o z á s s a l 1.956-os é r t e kezésemre megkérdezi? " E s z e r i n t a l e i r ó f ö l d r a j z e g y á l t a l á n nem t a r t o z i k t bbé a föld ra jzt ud om án y
hoz? Vagy t e l j e s e n f e l o l d ó d i k a tájkutatásban? Hogy erre a kérdésre megfelelhessek;, mélyreható v i t á r a volna szükség, ez p e d ig s z é t v e t n é a tanulmány ke
r e t e i t * E zé rt i t t csak néhány pontra utalok*
1,/ Téziseimben a " l e i r ó f ö l d r a j z 1’ és a ” t á t k u t a t á s ” nem s z e r e p e l a fö ld ra jz tu d o m á n y Ágazatai k ö z ö t t i 2c / A t é z i s e u l i t é s t t e s z a r r ó l , hogy a geo grá fu s spe
c i a l i z á l ó d h a t a g e o s z f é r a meghatározott r é s z é r e , mégpedig r e g i o n á l i s / l e i r ó f ö l d r a j z i / szakoso
dással i s .
;’•«/ Az un* l e i r ó f ö l d r a j z i német n y e l v t e r ü l e t e n p o l i t i k a i l a g k ö r ü l h a t á r o l t geomérekkel f o g l a l k o z i k , míg az un. t á j k u t a t á s :í a te rmésze t á l t a l kö
r ü l h a t á r o l t geomért tanulmányozza*
E z z e l tézisemben j e l e z n i kívántam, hogy német n y e l v t g r ü l e t e n a földrajztudománynak s p e c i á l i s á g a z a t a i a l a k u l t a k k i a s z e r i n t , hogy p o l i t i k a i l a g
2o22/Sné
- 29 -
k ö r ü l h a t á r o l t geomérek /un. t á j a k / " r e g i o n á l i s ” f ö l d r a j z á t k u t a t j a - e . Már maga az az á l l í t á s , hogy sem a f r a n c i a "geographie r é g i o n a l e " , sem az angol tfegional geography” nem e k viv a le n s a német l e
i r ó f ö l d r a j z n a k /Landerkunde/ és tájkutatásnak /Landschaftskunde/,- e l é g s é g e s u ta lá s a r r a , hogy
e két k u t a t á s i ágazat nem f e l t étiénül a f ö l d rajztudomány l o g i k u s igénye a la p já n s z ü l e t e t t meg, hanem sokkal inkább a német nyelvű g e o g r á f i a hagyományos s a já t o s s á g a . A geográfusok r e g i o n á l i s /geoméri/ s p e c i a l i z á c i ó j á t úgy k e l l é rt e lm e z n i, hogy kutatások minden egyes esetben megkívánja a tézisber^ m e g j e l ö l t v i z s g á l a t i ren dszer r*
és v i z s g á l a t i i r á n y z a t értelem s z e r i n t i al alm azá sát . Nincs k izá rv a azonban an&
nak a l e h e t ő s é g e , hogy a bőre szab ott módszerta
n i kereteken b e l ü l akadhatnak olyan munkamódsze
r e k i s , amelyek a no rm at ív , vagy e s e t l e g az id e o - g r á f i á i momentumokat hangsúlyozzák.
V é g e z e t ü l s ze re tn ék hangot adni annak a kívánsá
gomnak, hogy Bobek p r o f e s s z o r ne. e l é g e d j é k meg a z z a l , hogy az i t t i s m e r t e t e t t cikkében k í s é r letképpen Jsf5rvo na la zza a földrajztudomány egész r e n d s z e r é t , hanem t ö r e k e d j é k a r r a , hogy rangos h e l y z e t é t kihasználva á b r á z o l j a a mai f ö l d r a j z
tudomány egész e l m é l e t i r e n d s z e r é t .
2o23/3né
Ö s s z e f o g l a l ó Je le ntés
a természet és társadalom, kölcsonkapcsolata témakörébe vágó és részben módszertani, részben g y a k o r l a t i J e l e n t ő
s é g g e l b i r ó , k ü lföl dön m egj elen t f ö l d r a j z i tanulmányok á t t e k i n t é s é r ő l .
Az I n t é z e t v e z e t ő s é g 1971* második f é l é v é r e a z z a l b i - z o t t meg, hogy a f e n t i témakör nemzetközi irodalmát át n éz
zem, az arra alkalmas c i k k e k e t , tanulmányokat l e f o r d i t s a m i l l . bő kivonatban ismertessem, majd egy ö s s z e f o g l a l ó , j e l e n t é s t á l l i t s a k ö ssze . Az ide vonatkozó irodalom k i v á l a s z t á s a k o r nem kis nehézségbe ütközbom* E lő s z ö r i s meg
l e p e t t az adott témáról i r o t t tanulmányok bősége, s az a z z a l e g y ü t t j á r ó !,embarras de r i c h e s s e " . Ez persze nem v é l e t l e n j e l e n s é g , his zen a f ö l d r a j z i cikkek és könyvek többsége - k ö z v e t l e n ü l vagy közvetve - a társadalom és a
természet kölc sön ka pcs o la tá t b o n c o l j a . I l y e n értelemben s z ü k i t e n i k e l l e t t a k ö r t , s a v á l o g a t o t t tanulmányok közé csak olyanok k e r ü l t e k , amelyek:
a/ cimük és tartalmuk alap ján a te rm észetre ható emberi/társadalmi/ te vé ke n ys é gg e l f o g l a l k o z n a k : b/ módszertani vonatkozásban előremutatónak l á t s z o t t a k c/ a cikk s z e r z ő j e neves szem ély is ég , a geográfikum
problematikájának j e l e n k o r i ú t t ör őj e/G era szi m ov , Berry, Hágerstrand, N ee f, Boesch s t b . / .
2o24/Sné
Ügyeltem továbbá arra i s , hogy a cikk - á t ü l t e t é sekor a G a z d a s á g f ö l d r a j z i O sztál y egyes kutatóina k köz
v e t l e n i g é n y e i t i s k i e l é g í t s e m . "A g e o m o r f o l ó g i a i s tr uk tú ra
v á l t o z á s o k a barnaszénbányászat k i a l a k í t o t t a mütájban "
c. c i k k e t p l . a z é r t t a r t o t t a m l e f o r d í t á s r a érdemesnek, mert em brion ális formában bemutatja a t e r m é s z e t i és gaz
dasági geográfusok gyümölcsöző együttműködésének gyakor
l a t i l e h e t ő s é g é t . " A geotudományok és a föl dr ajztudomány h e l y z e t e az UNESCO programjában" p e dig a negyedszázados nemzetközi s z e r v e z e t és a földtudományok hasznos koope
r á c i ó j á r ó l ad á t f o g ó ké pe t. A k i v á l a s z t o t t cikke ket t e l j e s terjedelműikben l e f o r d i t o t t a m , e z z e l a s z e r z ő egész gondolatmenetét s z e re t t e m v ol n a átmenteni.
A l e f o r d í t o t t c ik ke k e t két nagy csoportba soroltam, a s s z r i n t , hogy a cimben j e l z e t t témát k ö z v e t l e n ü l vagy
csupán k i s s é t á v o l a b b r ó l é r i n t i k .
a/ a termoszét és társadalom egymásrahatását v i z s g á l ó cik kek;
b/ módszertani tanulmányok;
AZi .ux'TliSCO és a i ö l d tudomany ok k ö l e s önviszony át t a g l a l ó cikk e l ő s z ö r szambaveszi az e d dig m egv al ós ul t prog
ramokat, s különösen a h i d r o l ó g i a t e r ü l e t é n v é g z e t t nem
z e t k ö z i együttműködésről s z o l d i c s e r o l e g . Ezután tudomány—
