1 , f
ború előttit /1937/,az utóbbi évekével /1957/. E változásokat az egyes számú táblázat mutatja be.
Amint n táblázatból látható, az ipar ágazati szerkezeté
ben bekövetkezett legfontosabb változást a nehézipar, minde
nekelőtt a gépipar, fémfeldolgozó és elektrotechnikai ipar, valamint a kohászat és a fűtőanyag- és kokszgyártó ipar jelen
tőségének növekedése jelenti. Százalékos arányából a textil
es faipar vesztette a legtöbbet. Bizonyos fokig csökkent a munkáslétszámból való részesedése a vegyiparnak, ásvány-^és
kerámia-iparnak, de ez a csökkenés mindenekelőtt az iparágak belső szerkezeti átalakulásából adódott: a kicsiny és kezdet
leges felszerelésű üzemeket nagyméretű és modern berendezésű üzemekkel helyettesitették, amelyeknek ilymódon kisebb a mun
kaerő szükséglete. Az élelmiszeripar és a bőripar arányának növekedése azzal magyarázható, hogy a háború előtti Lengyel- országban az élelmiszer termékeket és a bőrcikkeket /főleg lábbeliket/ a kézműipar szolgáltatta, amelynek munkásai nem szerepelnek az ipari" foglalkoztatottak számában. Jelenleg ezek az ágak is nagyrészt gyáripari jellegűvé váltak és innen adódik a munkáslétszámuk növekedése,
l.sz. táblázat
% -os részesedés az összes ipari
1937 1957
Fűtőanyag és kokszipar lo, 5 12,8
Kohászat és fémipar 4,6 5,9
Gép és elektrotechnikai ipar 16,3 24,1
Vegyi és gumiipar 6,2
5,2-Ásvány- és épitőanyagipar 9,7 8,o
Faipar 8,2 5,5
Textilipar 18,9 12,5
Bőripar ' 1,5 3,5
Élelmiszeripar lo,4 11,8
^A^mai^Lengyelország iparának jellegét és földrajzi el
oszlását négy kartogram elemzése alapján kivánom tárgyalni, amelyek az 1956 évvogi helyzetet rögzitik. A kérdéses térké
pek járásonként és a járással egyenlő jogú városonként készül
tek, vagyis a francia körzeteknek megfelelő közigazgatási egy
ségek szerint. Egy járás átlagos nagysága Lengyelországban kb.
lo00 km2 /nem szamitva a járási jogú városokat/. Az ország^e- gjres körzeteinek iparosítási fokát -• vagyis az ipar jelentő
ségét az acott területek gazdasági életeben ™ a legjobban az iparban és kézműiparban foglalkoztatottaknak az össznépesség- hcz viszonyított arányával fedezhetjük ki, E probléma az l.sz.
térképen nyer bemutatást, E térkép bemutatja, hogy Lengyelor
szág . egyetlen nagy és erősen iparosodott része kelet-nyugati irányban lírákétól Zielona Gc'ra-ig húzódik-, vagyis á történel
m i ’ Sziléziával egyenlő, beleertva a krnkói vajdaság Ny-i__ré szét és Cze.stochowa környékét , Lengyulc-rszágnak ez a ^vidéke gazdasági szerkezetét tekintve -Csehszlovákia, vagy Németország iparvidékeihez hasonló, ahol az iparosítás nem korlátozódik a nagyvárosokra, hanem a teljes területre kiterjed, beleértve egy sor községet és kisvárost is.
Lengyelország többi ipari központja, mint amilyen pl, Lódz és Varsó környéke, viszonylag kis területet foglal el, az ipar szinte kizárólag kis számú nagyvárosban összpontosul.
Ami a többi erősen iparosodott területet illeti, ezek többsé
ge egy-egy elszigetelt város, leszámitva a gdanski, a szczeci
ni és rzeszowi vajdaság néhány járását, amelyekben az ipari alkalmazottak aránya számottevő. Kiterjedt területeken, de gyenge intenzitással jelentkezik az iparosodottság a poznani es bydgoszczi vajdaságokban, leszámitva azokat a területeket, amelyek.korábban a cári Oroszországhoz tart,óztak,
A nagyon fejletlen iparú területük nagy összefüggő kiter
jedésben a varsói vajdaság ÉK-i részén és a bialystoki vajda
ságnak csaknem egész területén jelentkeznek, Lerigy el ország legkevésbé iparosodott járása a dabrowai, a bialystoki vaj
daságban, ahol looo lakosra 3 ipari és kézműipari alkalmazott jut es ebből a gyáripar csak o,7 fővel szerepel.
A másik szélsőséget Stalowa, Wola és Bielsko- Biala váro
sok jelentik, ahol a fenti arány 667> illetve 644 személy ■ looo lakosra. Ez a jelenség nemcsak az erős iparosodottságból fakad, hanem abból is, hogy a két kisváros jelentős ingázási vonzóközpont,, mivel a helyi munkahelyek száma messze megha
ladja a helyben letelepíthető, illetve letelepített munkáso
két.
Az ipari foglalkoztatottak számának viszonyítása az összes ipari lakossághoz természetesen nem ad teljes képet az egyes járások iparának abszolút fejlettségéről, mivel a kapott vi
szonyszámot erősen befolyásolja az ország különböző,részei
nek eltérő népsűrűsége. Ilyródon azok a területek, amelyeknek ipari lakossága kicsiny, de a népsűrűsége is igen alacsony, a fenti összehasonlításban előnyösebb szerepet kaphatnak, mint
145
azok, amelyeknek u g y a n . jeleireősebb az iparaj de magas a nép
sűrűsége,
A fenti okok következtében pl. a koszalini vajdaság át
lagosan ma&asabb értékekkel szerepel, mint a varsói, vagy lublini, jóllehet ez utóbbiakban az iparban foglalkoztatót- tak száma jóval nagyobb és az ipari termelés teljes termelé
si értékéből is sokkal nagyobb arányban részesednek,^Hogy es
zekre a különbségekre is fény derüljön, az első térképet egy
be kell vetni a második térképpel, amely az iparban foglalkoz
tatottak számát terület egységre /I km2-re/ vonatkoztatja. Az általános hasonlóság mellett, a két térkép között lényeges különbségek is megfigyelhetők. Mindenekelőtt világosan lát
szik az iparosodottság viszonylag magas foka Közép-Lengyel.^
szágban, /Lódz-i, Kielce-i, Poznan-i vajdaságok és a Varsó-i vajdaság egy része/ amely terület az első térképen gyenge i~
parunak tűnik. Ugyancsak előnyösebben szerepel a második tér
képen a krakói és*rzeszowi vajdaság. Ezzel szemben sokkal ha
tározottabban kirajzolódik az ipar fejletlensége -* a terület
hez viszonyítva - Lengyelország ENy-i részén, ahol néhány nagyvárost leszámítva az ipar még nagyon fejletlen. Nyilván
való, hogy - még jobban mint az első térképen kirajzolódik a nagyvárosok szerepe az ipar eloszlásában.
Lengyelország legnagyobb ipari központja természetesen a Felso-Szilézia-i iparvidék, amely, a Felsó-Szilézia-i szénme
dencének felel meg. Kis területen kb, félmillió ipari munkás koncentrálódik, A terület legfontosabb iparágai a fűtőanyag- ipar f kohászat, nehézgépgyártás, de nem hanyagolható el a vegyipar és élelmiszeripar az ón- és ólom feldolgozás, vala
mint az épitőanyagipar jelentősége sem.
E terület városai közül Bytom városban a legnagyobb'az ipari munkások abszolút száma; ezután sorrendben Zabrze, Ka
towice, Chorzów, Sosnowiec és Gliwice következik, A városok legnagyobb részében a feketeszén bányászat foglalkoztatja a legtöbb embert, ki.véve Chorzówot, ahol a kohászat és Gliwiou., ahol a gépipar a legjelentősebb. Sosnowiecben a textilipar is említést érdemel. Bytom az ón- és ólomérc földolgozás legna
gyobb központja, A kisebb fontosságú városok közül Dabrowa Górniczában a kohászat és Szópienicében az ón és ólomkohászat a legszámottevőbb.
A második legnagyobb ipari központ Lódz és a környező . kisvárosok, amelyek lfoT"3oo ooo munkást foglalkoztatnak* Ebben a körzetben a textilipar a legfontosabb.. Magában Lódz városá
ban ^ezenkívül gépgyártás, ruházati-, élelmiszer- és gumiipar található, Zgierzben és Pabianicében a vegyipar számottevő*
Lengyelország nagyvárosai közül Lódz után Varsó emelhető ki, ahol egyértelműen a gépgyártás a legfontosabb* ezenkívül az
4.
élelmiszeripar, nyomdaipar, vegyipar és ruházati ipar követke
zik soron. Varsó elővárosi, övezete is a gépipar nagy intenzi
tásával jellemezhető,
A gépipar elsődlegessége tűnik ki a foglalkozási statisz
tikából Lengyelország' más nagyvárosaiban, igy Krakóban, Poz
nanban, Wroclawbari, Bydgoszczba'n és Gdanskban, Az iparágnak ez az elsődlegessége főleg. Poznanban.. Wroclaw-ban és Gdanskban jegyezhető fel - Krakóban már kisebbmértékü, ahol lassacskán a kohászat kezdi az első helyet elfoglalni - é s t ö b b i ipar
ágak közül az élelmiszer-, vegyi- t nyomda- és bőripar követ
kezik a rangsorban, Poznan jelentős szerepet játszik az élel
miszer- nyomda- ó j gumiiparban; Wroclawban az élelmiszer- vegyipar is számottevő. Bydgoszczban a gépiparral egyenl.
lentősógü az élelmiszer, vegyi-, bőr- és faipar, Gdanskban e~
léggé jelentős szerepet játszik az élelmiszer és faipar, Szczeczinben az ipari termelés igen változatos, A gépiparhoz - csaknem azonos jelentőséggel - az élelmiszer-, vegyi-, ru
házati-, kohászati- és papiripar csatlakozik.
Ami Lengyelország többi nagy városát illeti, Czestochowa a textilipar túlsúlyává}, tűnik ki, amelynek a kohászat és gép
gyártás a kisérője, • ,
Walbrzych jellegzetes bányaváros, jelentős kokszgyártás
sal, amely ágazatokon kivül az üveg-, porcelán- és gépgyártás
fejlődött ki, ^ ^
Radomban a gépipar dominál, a bőriparral és az élelmiszer iparral kiegészülve. Lublin és Gdynia Lengyelországnak azon nagyvárosai, ahol az élelmiszeripar a' legfontosabb; a gépgyár
tás csak másodlagos jelentőségű,
A közepes nagyságú városok közül a legnagyobb ipari köz
pont Bielsko-Biala, amely az iparban foglalkoztatottak számát tekintve a 11, helyet foglalja el Lengyelország városai kö
zött és e tekintetben egy ^ o r nagyvárost megelőz /pl,
Czestochowa, Gdansk, Sosnowiec, Gliwice, Lublin, Szczeczin/.
Bielsko városnak ez a jelentősége textil- és gépiparára alapo
zódik. A többi középváros közül emlitést érdemel Kalisz, Bialystok, Bielawa és Dzierzoniow, amelyekben a textilipar '
legfontosabb,' hasonlóan Stalowa Wola, Ostrowiec és Zawiercie, amelyek kohászati központok; Skarzyskó-Kamienna Starachowice, Elblag és Ostrów Vielkopolslci, amelyeknek gépipara jelentős, továbbá Piotrków, amely Lengyelország legfontosabb üvegipari központja. Sokágú ipar jellemzi Jelenia- Gora, Torun, Tarnów, Wloclawek, Grudziadz és Zielona Góra városokat. A wroclawi vajdaság £)— i része maga is egy kisebb ipari körzet, amelynek jellege igen összetett.
Az iparositás problémáját bizonyos fokig jobban
megvilá-1 4 7
gitja, ha megvizsgáljuk a .kézműiparban dolgozók viszonyát az egész iparban dolgozókéhoz, amelyet a 3. sz. térkép mutat.
Az .első jellemző vonás, amely a térképről szembetűnik, hogy a kisipar jelentősége nagymértékben eltérő a háború u- tán visszatért területeken és a régi területeken., A kézmüi- parosok száma a gyáripari dolgozókét csak a bialystoki, lub- lini, varsói és kielcei vajdaságok néhány járásában múlják felül. Ezek Lengyelországnak gazdaságilag legfejletlenebb területei, ahol a gyáripar szinte teljesen hiányzik,
A 4, sz. térkép az A/ csoport munkásainak arányát mutat
ja be az összes gyáripari dolgozóból /nem számitva tehát a^
ké^müiparosokat/, vagyis a termelőeszközöket és a fogyasztá
si javakat gyártó iparágak munkáslétszámban kifejezett, egy
máshoz viszonyított arányát tükrözi.
Az A/ csoporthoz tartozik: az energetikai-,^ fűtőanyag-, , kohó-, gép-, fémfeldolgozó-, ve^yi-, gumi-, és e^itőanyagipar
a B/ csoport pedig a többi iparagat foglalja magába.
Hangsúlyozni kell, hogy ez a térkép nem fejezi ki az i- parosodottság fokát, csupán a két iparcsoport közötti kapcso
latot mutatja meg, ezért azonos kategóriájú,besorolást kaphat
nak az erősen iparosodott és a fejletlen iparú járások. Ezért ezt a térképet csak az 1. és 2 . térképpel együtt szabad meg
vizsgálni, amelyeknek ez .kiegészítése.
Ez utóbbi térkép a következő tanulságok megállapitását teszi lehetővé.
.1./ Az A/ csoport túlsúlyának kiterjedése az iparon belül észrevehetően lecsökkent a visszatért területeken, mert élcsoport különösen' a városokban és a magas népsűrűségű járásokban játszik vezetőszerepet,
2./ Lengyelország nagyvárosainak több mint háromnegyed részé
ben /21- közül lb-ban/ és a középvárosok háromötödében a foglalkoztatott munkások nagyobb része a termelőeszközö
ket előállitő iparágakban dolgozik,
3./ Azok a járások, amelyekben a B/ csoport aránya túlnyomó /95% fölött/, szinte kivétel nélkül az iparilag fejletlen területeken helyezkednek el, mig azok a járások, ahol a munkások nagy többségét /9o% felett/ az A/ csoport foglal
koztatja. a^legerősebben iparosodott körzetek részei, A többi kategória esetén a két csoport közötti számszerű összefüggések nincsenek számottevő kapcsolatban az ipa- rosodottság fokával,
* I -
-6
4./ Azok a körzetek, amelyekben az A/ csoport az uralkodó, mindenkelőtt a Katowicéi, Kielcei és Rzeszówi vajdasá
gokban helyezkednek el; a Varsó, Walbrzych és az ország DK-i sarka által bezárt háromszög területe az A/ ipar
csoport túlsúlyával jellemezhető. A B/ iparcsoport leg
nagyobb aránya a Koszalini és Olsztyn-i vajdaságokban mutatkozik, ahol egyetlen járásban sem kerül az A/ cso
port túlsúlyba| a B/ csoport erős aránya figyelhető meg a Lublin-i Bialystok-i, Lódz-i és Szczecin-i vajdaságok
ban.
Végezetül csatolom a 2. sz. táblázatot, amely megmutat
ja az iparban és kézműiparban foglalkoztatottak arányát az összes népességből 1956-ban, vajdaságonként. A vajdaságok sórrendje iparosodottságuk fokának felel meg.
2,sz.táblázat.
Városok Ipari alkalma
zottak aránya Vajdaságok Ipari alkalma
zottak aránya
Lódz 29,6 Katowice 24,7
Poznan 21,4 Wroclaw 15,o
Krakkó 18,9 Opole 12,8
Wroclaw 16,8 Gdansk 9,9
Varsó 15,6 Zielona Gora 9,1
Bydgoszcz 9,o Krakkó 8,2
- Lódz -8,2
- Kielce 7,5
\ Szczecin 7,4
.' / Poznan
Rzeszów
6,8 6,1
Koszalin 4,9
Olsztyn Varsó
4,4 4,3
Lublin 4,1
i Bialystok 3,8
A MTA i'öldrajztudományi Kutatócsoportjának könyvtárában meg
található iparföldrajzi tárgyú forditások jegyzéke:
1./ Probszt A . E . :
2./ Duginov á . :
3./ Heiss H . : 4./ Tomszkaja I.:
5. / Jakovleva E . : 6. / Pusztalov I .:
7./ Szczygiel A . : 8./ Deparma V . N . :
9./ Granovszkij J.L.- Markusz B.L. :
lo./ Livsic R.Sz,:
A kőolajtermelés és feldolgozás megszer
vezésének történetéről Oroszországban, 1952. /orosz/
A Szovjetunió ipari ereje. A Szovjetunió nehézipara az 195o. év II.negyedévében.
1952. /orosz/
-Itt le.áz Kelet nagy kohászati kombinátja.
1952.
A tőkés országok aluminiumtermelése, fo
gyasztása és exportja.
1952. /orosz/
Lengyelország szocialista iparositása.
1952,
Az ország szocialista iparosításáról szó
ló klasszikus munka.
1952.
A kézműipar telepítésének néhány kérdése.
1952. /lengyel/
Milyen technikát alkalmaznak'a'kommuniz
mus nagyszabású építkezéseinél.
1952. /orosz/
A szocialista ipar fejlődésének korszakai.
1952. ' •
A Szovjetunió gazdasági területeinek ipa
ri fellendülése a háború utáni 5 ■-■vés t e r v időszakában.
1952. /orosz/ <
11,/ Sztepanov P,N, : A földrajz és a technika.
1952. /orosz/
1 2
./
13,/
Az energiatermelés nagy fejlesz tése a hatéves tervbén.
1950. /lengyel/
Az albán ipar gyors újjáépítése, 1951. /német/
14./ Janickij N.P,: A Román Népköztársaság ipari földrajzá
nak uj vonásai.
15./ Ziman L.J.:
16./ Vaszileva V s : 17./ Scsedrin M, :
18./ Trioart J.:
19./ Bardin I.:
2o./ Tokárev S.:
21./ Livsic R.Sz.
22./ Szluka A.Je.
23./ Makszakovszk 24./
✓ Szemencov V,.
25./ Szauskin J.G
26,/ Wrdbel A,:
27,/ Kuklinski:
28./ Ziman L.J,:
29./ Vojnov A. - Szimonov I.:
Az amerikai monopóliumok ásványkiterme
lési' politikája.
1952. /orosz/
Milliárdos trösztök,Franciaország urai, 1952. /francia/
A Sz.Sz.Sz.R. népgazdasága tüzelőszerbá
zisának fejlődése az 5-éves tervidőszakban.
1952. /orosz/
Vízierőművek létesítése a Szovjetunióban.
1953. /francia/
•
A népgazdacág kohászati bázisának fejlesz
tése' az ötödik 6-éves tervben.
1953. /orosz/
Az ipar földrajzi megosztásának alapelvei a Szovjetunióban.
1954. /orosz/
A Szovjetunió'ipárának területi megoszlá
sának vázlata.
1954. /orosz/
Franciaország ipara.
1955. /orosz/
V:Románia kőolajipara.
1956. /orosz/
: A Volga és a Káma vizierőmüvei.
A Szovjetunió iparának fejlődése és föld
rajzi eloszlása a hat odik .5-éves tervi dő-. • szakban.
1956. /orosz/
A burzsoá iparlokalizációs elméletek bí
rálata.
1957. /lengyel/
Az ipar földrajz fejlődési irányai.
1957. /lengyel/'
A vaskohászat térbeli eloszlása, 1957. /orosz/
Nemzetközi szocialista munkamegosztás a
■ gazdaság tüzelőszer és energiatermelésében.
1961, /orosz/
FCOV.JZI KÖNYVTÁR