MAGYAR BÁLINT

A MAGYAR SZEMLE TÁRSASÁG KIS KÖNYVTÁRA

51. sz.

MAGYAR BÁLINT

MAGYAR SZEMLE TÁRSASÁG BUDAPEST

f- * *

K I N C S E S T Á R

A SZÁZÉVES NEMZETI SZÍNHÁZ

I R T A

M A G Y A R B Á L I N T

B U D A P E S T , 1 9 3 7

KIADJA A MAGYAR SZEMLE TÁRSASÁG

11330S

A SZÁZÉVES N E M Z E T I S Z Í N H Á Z

i

A MAGYAR SZÍN ÉSZET HŐSKORA

A N em zeti S zínház százesztendős ju b ile u m a id ő ­ szerűvé teszi tö rté n e té n e k m egism erését, am ely ú g y ­ szólván eg y értelm ű az egész m ag y ar színészetével.

Ez volt m in d ig a törzs, am ely életben ta r to tta a m a g y a r színészetet s fogék o n n y á tette m aga k ö rü l a ta la jt a sz ín já tsz á s szám ára. A N em zeti Színház m á r m e g n y itá sa előtt évtizedeken k e re sz tü l m in t cél a d o tt lé ta la p o t a vergődő k ísérletek n ek . A ván d o rló tá rs u la to k m in d a N em zeti S zínház e lő fu tá rja i; h a n ­ g u lato t te re m te tte k m ellette és g y ak o rlati m eg n y il­

v á n u lásai voltak az azt előkészítő szellem i fo ly a­

m a tn a k . A százéves tö rté n e t te h á t nem a m egnyitás n a p já v a l k e z d ő d ik ; szo ro san h o z z á ta rto z ik az az idő is, am ely a la tt a m ag y ar színészet félszázados k ü z ­ delem so rán g y ö k eret tu d o tt verni.

A X V III. század végén M agyarország p o litik ailag és szellem ileg teljesen pro v in ciális jellegű volt. Az észrev eh ető en feltü n ed ező nem zeti á ra m la to k eg y e­

lőre m ég csak elszigetelten m u ta tk o z ta k . N álu n k ez év tized ek iro d a lm á b a n je le n tk e z e tt először fe ltű n ő b b m é rté k b e n a reak ció v al szem behelyezkedő nem zeti szellem . A század n y olcvanas éveiben m e rü lt föl a

1*

4 A MAGYAR SZÍNÉSZET HŐSKORA

m ag y ar színészet létesítésén ek g o ndolata. M agyar- ország e k k o r szín h ázi szem p o n tb ó l sem szá­

m íth a to tt ö n álló ság ra : a n n a k a k étség telen ü l vezető szerep et já tsz ó szín h ázi k u ltú rá n a k az érd ek k ö réb e ta rto z o tt, am ely H am b u rg b an , W e im a rb a n , M ann- h eim b en és B écsben érte el ebben az id ő b en leg­

m ag asab b fejlő d ési fo k o zatát. E n n e k a visszfénye volt érezh ető n á lu n k is, jo b b -k ö zep es vidéki jellegű tá rsu la to k közvetítésével.

A m ag y arság szellem i sz a b a d s á g h a rc á n a k leg­

k ö zv etlen eb b ü l m u ta tk o z ó célja a nyelv m egm entése, illetőleg k im űvelése volt, részb en a színház, a m a ­ g y ar színészet segítségével. Az első részletes eszm e­

felvetés ebben az ügyben Frentz el k a to n a tis z t n é m e t­

nyelvű írá s a 1779-ből, ak i h á ro m p o n tb a n fo g lalja össze a ten n iv a ló k a t: 1. szín h ázép ítés, 2. m ag y ar d a ­ ra b o k írá sa és 3. színészek k iv álo g atása és képzése.

Az első m ag y ar szín észek n ek k étszeresen nehéz fe la d a tta l (kellett m egküzdeniök. Ü zletileg és m ű v é ­ szileg e g y a rá n t le k ellett g y ű rn i a n ém etek et, akik m ögött o tt állt h a ta lm a s erk ö lcsi erejév el az egész g erm án k u ltú ra ; a z u tá n a h o zzájo k szo k o tt n é m e t­

nyelvű és szellem ű közönséget á t k ellett a la k íta n i n y elv b en és szellem ben. Az első k ísérletező k te rm é ­ szetesen n em is v o ltak k ép esek v ég re h a jta n i azt, am it m a g u k ra v állaltak . K e le m e n László m ű kedvelő-jellegű tá rs u la tá v a l 1790 o k tó b e r 25-ón és 27-én m u ta tk o z o tt be Sim ái K ristó f Igazházi cím ű d a ra b já v a l a V á rsz ín ­ házban, illetőleg a p e sti R ondella-szín h ázb an . A k ét m egnyitó elő a d á st a z o n b a n csak m ásfél év u tá n k ö ­ vette a tö b b i. A n é m etek m in d e n eszközzel igyekez­

tek a k a d á ly o k a t g ö rd íten i az ú tju k b a . A m a g y a r színészet te h á t az egyenlőtlen fegyverek m ellett teljesen k ilá tá s ta la n k ü z d e lm e t fo ly ta to tt. N em se g í­

te tt az sem , hogy a m a g y a r h ató ság o k , neveze­

tesen a várm eg y ék e rő te lje se n fe lk a ro ltá k az ügyet.

Az előadások 1792 m á ju s á b a n m e g in d u lta k u g y a n és

KIMÉÜL/ 1 Ö

k isebb-nagyobh m e g sz a k ítá so k k a l négy évig ta rto tta k is, de h ely ze tü k sohasem volt biztos. Belsőleg is elég volt a zavar. K elem en ellen a tagok egy része á lla n ­ dóan; p u c c so k a t szervezett. E n n e k k ö v etk ez téb en a tá rs u la t erkölcsi hitele is m egingott, p rim a d o n n a - féltékenységek is felszín re d o b ó d tak . Az ellentétek és sú rló d á so k n em egyszer n y ílt sz ín p ad o n is k i­

ü tk ö ztek . A közönség pedig lassan végleg e lm a ra ­ do zo tt a szín h ázb ó l és így az első m ag y ar tá rsu la t szereplése 1796 tav aszán elég szom orú körülm énlyek k ö zö tt fejező d ö tt be. A tá rs u la t szétszó ró d o tt és a ta g o k le g n ag y o b b részt m in t békés p o lg á ro k élték a zo n tú l életü k et.

A ránylag ked v ező b b k ö rü lm é n y e k k ö zö tt alak u lt m eg 1792-ben K olozsváron a m áso d ik m a g y a r t á r ­ sulat, leg n ag y o b b részt a nagyenyedi kollégium vég­

zett növendékeiből. V ezérük a nagynevű Kotsi P a tk ó Já nos volt, az első idők legkiválóbb m ag y ar színésze.

A kolozsvári tá rs u la t sok nehézséggel küzdve b ár, de fo ly to n o s élesztő je tu d o tt len n i a m a g y a r sz ín é sz e t­

nek és a N em zeti S zínház m egnyitó g á rd á ja is innen in d u lt ki. Az erdélyi fő u ra k , első so rb an W es selényi Mikló s báró, fe lk a ro ltá k az eszm ét és álla n d ó tá m o ­ gatást n y ú jto tta k nekik. W esselényi n éh á n y nagyobb v áro sb an , D ebrecenben, N ag y v árad o n és M aro s- v á sá rh e ly e n b izto s tá m p o n to k a t létesített szám u k ra, ahová úgyszólván m in d en évben e lláto g ato tt a t á r ­ sulat, so rrav év e te rm ész etesen a közbeeső kisebb v á ro s o k a t is. Idő k ö zb en , látva a tá r s u la t m eg erő sö ­ dését, le r a k tá k a kolo zsv ári nem zeti szín h áz a la p ­ kövét is 1803-ban, am ely n ek építése azo n b an v á r a t­

la n u l h o sszú ideig h ú zó d o tt, több m egszakítással, úgy hogy végül is csak 1821-ben n yílt meg.

A szín észet m a g y a ro sítá sá n a k ez az első lépése term ész etesen csak kiilsőséges leh etett, nem t a r to t­

tak, n e m is ta r th a tta k m ás szem p o n to t szem előtt, m in t a n y elv it; am ib ő l ö n k én t k övetkezik, hogy am it

6 T"MAGYAR"“ SZINESZh^r RÓSMJUa

n y ú jto tta k , az többé-kevésbibé m a g y a r nyelvű ném et előadás volt. Az első színészek elé nem le h e te tt fe l­

tételek et szab n i a kevés jelen tk ező m ia tt és m int eg y ü ttestő l sem volt szab ad so k at v á rn i tőlük. R en­

dezésről, ö ssz já té k ró l n a g y o n kevés fo g alm u k leh e­

tett. K özülök a p esti tá rs u la tb ó l c su p án R e h á k n é Moór Annát, a k o lo zsv árib ó l Jancsó Pált kell m eg­

em líteni.

É rth e tő , h a m ű s o r te k in te té b e n úgyszólván teljesen N ém eto rszág ra v o ltu n k u talv a. A szín re k e rü lt d a ra b o k legnagyobb része n ém et volt és a többiek, így S h ak esp eare is csak ném et közvetítéssel ju to tta k el h o zzán k . E k k o rib a n és k ü lö n ö sen később, a v á n ­ d o rlá so k k o rá b a n az egész m a g y a r színészet azonos m ű s o rra l já tsz o tt, am ib en évtizedekig úgyszólván sem m i változás nem tö rtén t, te k in te tte l a rra , hogy a d a ra b o k n agy id ő k ö zö k b en egyszer-egyszer k e rü lte k csak színre. Az a tény, hogy n á lu n k a h iv atáso s színészet nem ö n k én telen ü l fejlő d ö tt ki a kez­

detlegesebb fo rm ák b ó l, h a n e m n ag y részt ön­

tu d a to s kezd em én y ezésn ek k ö sz ö n h e tte létét, a sok te c h n ik a i a k a d á lly a l szem b en bizonyos e r­

kölcsi m a g asab b ren d ű ség et ered m én y ezett, még a m ag asab b fo k o n lévő n y u g ati n em zetek h ez v iszo ­ n y ítv a is. Míg u g y an is m á s u k m in d e n ü tt selejtes m u ta tv á n y o k k á lv á ria -ú tjá n ju to tt el a színészet b i ­ zonyos m a g a sla to k ra , addig n á lu n k m in d já r t az első m eg m o zd u lásk o r, 1790 n y a rá n h a tá ro z o tta n avval a céllal k ezd té k m eg a szervezkedést, hogy K azinczy H a m l e t-fo rd ítá sá t h o zzák színre, te h á t S h ak esp eare- d a rab o t. E ttő l a te rv tő l u g y an a k k o r k én y telen ek v o ltak elállni, am i term ész etes is, h iszen jó s zán d ék ú m ű k ed v elő k részére egy fe jle tt k u ltú rá t igénylő H am let-elő ad ás te lje s íth e te tle n fe la d a t volt, de ebben az esetb en a k ezd em én y ező szem p o n to k a lén y e­

gesek. S h ak esp eare eg y éb k én t n á lu n k m á r az első id ő b en n agyon n ép szerű volt, Schillerrel eg y ü tt és a

IX F T 7 5 T T E75 I \ U L U Í 3 V / i r u í v n j a u n

H am let m eg a Die Rä u b er voltak a kezdő m ag y ar színészet k étség telen ü l legm űvészíbb sik e rt jelen tő d a ra b ja i, és fő szerep eik m in d e n kom oly m űvész- egyéniség tö rek v ésén ek célp o n tja. M ellettük á lla n ­ d óan szerepelt a m ű so ro n a tö b b i nagy d rá m a ­ író : Goethe (Stella, Clavigo), Lessing (M in na v on B a rn h e lm és k ü lö n ö sen E m ilia Galotti), M oliére (K ép zelt beteg, F ösvény), V oltaire (Zaire), G oldoni ( K é t úr szolgája), M etastasio és m áso k m ű v ei is. A m ű so r g erin cét azo n b a n te rm ész etesen n e m ezek a l ­ k o tták , h a n e m K otzebue vezetésével a n ém et k i s ­ p o lg á r-ro m a n tik a divatos szentim entális írói. K otze­

bue k o rá b a n ó riási n ép szerű ség ű író volt, de később ép o ly an gy o rsan el is felejtették , d a ra b ja i gy o rsan k ik o p ta k , h a tá s u k a t elv esztették és a n egy­

venes években m á r a n a k ro n iz m u s t je le n te tt egy-egy előadásuk.

Az eddig em líte tte k e n kívül n ép szerű szerzők voltak m ég S c h ik a n e d e r n éh á n y v íg játék áv al, H ol- berg, S ch rö d er, M öller és a m agyarok, D ugonics, S im ái és S zen tjó b i Szabó László. M űveik legnagyobb része idegen d a ra b o k ,,m eg m ag y aro sítása“ volt.

Igen jellem ző volt e rre a k o rra az a felfogás, am ely külsőséges szem p o n to k figyelem bevételével, külföldi szerző k m ű v eit önkén y esen áth ely ezte h azai kö rn y ezetb e, h a z a i n ev ek et a d o tt a szerep lő k n ek és leg tö b b szö r m in d en in d o k o lás nélkül v alam ely ik is­

m e rt tö rté n e ti szem élyiséggel h o zta k ap cso latb a az egész cselek m én y t. Ez volt a helyzet D ugonics A nd­

rá s n ag y sik erű Rátöri Máriája esetében is. T e rm é ­ szetesen ez is N ém etországból érk ezett hozzán k , ahol m ég S h a k e sp e a re -t is igyekeztek lehetőség szerin t kor- szei űvé ten n i. A R o m eo és Júliát például W eise, a H a m ­ letet pedig S ch rö d er dolgozta át n ém etre és ily en f o r ­ rná ju k b a n k e rü lte k ezek azu tá n m a g y a r sz ín p a d ra is.

Az első m a g y a r S h a k e sp e a re -fo rd ítá s, K azinczy H a m ­ let je ez u tá n készült. Két S h a k e sp e a re -d a ra b o t a fo rd í­

ö M A O r A t t ^ a Z T fl 1 HTT5JTOTTA

tó ju k , M érey S ándor, nem h a g y o tt m eg m ásodlagos, n ém etes fo rm á já b a n , h a n e m to v áb b m en v e ő sm agyar id ő k b e helyezte á t a cselekm ényt. A III. R ich ard ily en fo rm án T ongor vagy K o m á r o m állapottya a V i l i . sz ázadban cím et k a p ta , m íg a L ear k irá ly ­ ból Szabolcs vezér lett.

A k o lo zsv ári tá rs u la t egy v á n d o rú tra in d u lt része 1807 ta v a sz á n P e stre érk ezett. Itt ezalatt so k a t fo g ­ la lk o z ta k a m ag y ar színészet életrekeltésével, első ­ so rb an K ulcsár Is tv á n la p já b a n a H aza i és Külföld i T u d ó sítá so k -b an . E n n e k az id ő n ek az eredm énye volt a n ém et tá r s u la tta l való eg y enjogúsítás, a m it a b u d a i országgyűlés ú tjá n é rte k el, ám a n ém etek 1812-ben h a ta lm a s elő n y re te tte k szert a m a g y a ro k ­ k al szem ben. Ez évben n y ílt m eg u g yanis E u ró p a a k k o ri le g p o m p ásab b szín h áza, az új n ém et s z ín ­ ház, a imái V ö rö sm arty -téren . A m a g y a r tá r s u la t a n ém etek k iv o n u lásáv al m e g k a p ta a R ondella-sz ín h á ­ zat (a m ai P e tő fi-té r h ely én ), n agyon piszkos, el­

h a n y a g o lt álla p o tb a n , a z o n b an rö v id idővel később a V e rsc h ö n e ru r g sk om m ission a D u n a p a rtjá n álló R o n d ellát is k ijelö lte a v áro sren d ezési szem p o n to k m ia tt le b o n ta n d ó ép ü letek közé. A tá rsa sá g kénytelen volt elhagyni evvel eg y ü tt a .fővárost is. N agyobb részük M iskolc felé in d u lt v á n d o rú tra , m íg egy k isebb tö ­ red ék K ecskem étre m ent. E b b ő l a k ettő s tö rzsb ő l a z u tá n leg n ag y o b b részt o sztó d ással k iá g a z o tt részek egy-két év a la tt b e já r tá k az egész ország o t és a k e d ­ v ező tlen v iszo n y o k m ia tt b iz o n y ta la n id ő re fe la d tá k az állan d ó letelep ed ésre irá n y u ló tö rek v ésü k et. E ttő l az id ő p o n ttó l kezdve a n ag y o b b v áro so k többé- kevésbé e g y en ran g ú állo m á sh e ly e k k é n t szerepeltek, k itö ltv e a kisebb hely ség ek egy-két elő ad á sú á tm e ­ n e ti lehetőségeivel és ezek k ö z ö tt P e st eg y általán nem je le n te tt tö b b et, m in t m ások, sőt in k á b b kevesebbet, h iszen 1815-től 1833-ig csu p á n alig négy-öt a lk a lo m ­ m al v en d ég szerep eitek itt á tu ta z ó tá rsu la to k .

A m áso d ik pesti tá rsa sá g ered m én y e pedig m á r ö ssz e h a so n líth a ta tla n u l k edvezőbb volt az elsőnél.

K ilenc és fél éven á t já ts z o tta k itt eg y fo ly táb an és h a a R ondella le b o n tá sa elk erü lh ető le lt volna, ta lá n egésiz m áslként alak u l a helyzet, hiszen a k k o ri­

ban m ű v észeti és an y ag i tek in tetb en e g y a rá n t em el­

kedés m u ta tk o z o tt. K olozsváron is változó s z e re n ­ csével já ts z o tta k a színészek, hosszú ideig itt sem tu d ­ ta k re n d szeresen m ű k ö d n i. K özben, 1825-ben F e h é r m egye p á rtfo g á sá b a vette az egyik v á n d o rtá rsu la to t, m ely n ek ta g ja i k ö z ö tt volt P erg ő Celesztin, K án to rn é, M egyeri és B a rth a is és felk ü ld te ő k et P ozsonyba, hogy az országgyűlés elő tt tegyen ta n ú s á g o t a m a ­ gyar színészet fe jle tt voltáról. A h a rm in c h á ro m ta g ­ ból álló N em zeti S zín játszó T ársaság jó d a ra b o k a t h o z o tt színre jó elő ad ásb an , a v á rt sik er azo n b an e lm a ra d t: az országgyűlés nem v ett tu d o m á st h iv a ­ ta lo sa n a tá r s u la t m űk ö d ésérő l. F e h é r m egye e lk e d ­ vetlenedve lev ette ró lu k a kezét, m ely D u n án tú li S zín játszó T á rsa sá g néven fo ly ta tta tov áb b m ű k ö ­ dését. F ő ig a z g a tó ju k a m egyék m egbízásából K is­

falu d y S án d o r lett, ak in e k ösztönzésére é p ü lt fel később a b a la to n fü re d i n y á ri színház.

A h u szas évek m áso d ik felén ek legkiem elkedőbb m o zza n ata az o p e ra előtörése volt. A gyenge láb o n álló ko lo zsv ári tá rsu la t vezetősége, az úgynevezett F ő ú ri R észv én y tá rsaság h ó d o lt be először te r v s z e rű - leg az o p e ra növekvő népszerű ség én ek és tö b b m a ­ gas szín v o n alo n m ozgó énekes-színész (D éryné, S z e r­

d ah ely i: b a rito n , P á ly : tenor) és h u szo n n ég y tag ú z e n e k a r szerződtetésével alk alm assá tette tá rs u la tá t ezek b e m u ta tá s á ra . A tá rs u la t k ét év m úlva a neves igazgató K ilényi vezetése alatt v á n d o rú tra in d u lt és ez volt tu la jd o n k é p p e n közvetlen előde a későbbi N em zeti S zínház tá rs u la tá n a k . K iválásuk (1827) te k in th e tő ezért a szűkebben vett v á n d o rid ő h a tá ­ rá u l és a ren d sz e re se n szervezett színészet m e g n y i­

" r í j t n Y i T i V i T O í i i y í í v i ' «?

tásáu l. ö k először K assán p ró b á lk o z ta k v á ra tla n sikerrel, a k iv áló an k ép zett m űvészlelkü fő ú r, Ber- zeviczy Vince b áró , m a jd Csáky T iv a d a r gróf p á r t­

fogása alatt. A k assai tá r s u la t rövid id ő re az első h ely et szerezte m eg az egész o rszágban.

E b b en az id ő b en a színészet m á r életp ály áv á lett, am in th o g y a k ó b o rlás term ész etén él fogva le h e te t­

lenné vált m in d en esetleges m ellékfoglalkozás. A színészeknek m á r nem v o lta k m ag asab b céljaik, m in t az első időben (nyelvm űvelés, stb.), a lé tfe n n ta r­

tá s é rt való k ü zd elem nem en g ed h ette ezt meg és csak a h a rm in c a s években k e rü lte k ism ét ilyen szem p o n to k előtérbe, első so rb an k ív ü lálló tén y ező k k e z d e m é n y e ­ zésére (S zéchenyi).

A v á n d o rlá so k id ejéb en n ém et h a tá s a la tt e lte r­

je d t az úgynevezett han g o s-én ek lő -d ek lam álás; k ü lö ­ n ö sen a színésznők h a n g h o rd o z á sa volt term észet- ellenes. E n n e k az id ő n e k két kiem elk ed ő színészi egyénisége volt D éryné és K án to rn é. D éryn é volt az első e u ró p a i szín v o n alo n álló én ekm űvészünk, a k in ek a szereplése d öntő b e fo g á s s a l volt az o p e ra n é p s z e rű - södésére. L eg k iv áló b b szerepe R osina volt a Szevillai borbély-b a n . K om oly szerep ek b en ő sem tu d o tt szab ad u ln i a ném etes stilus m o d o ro ssá ­ g ain ak h a tá s a alól, de a v íg já té k o k b a n ellensúlyozta ezt v id ám k edélye és kedves élénksége. K ánto rné E n g e lh a rd t A nna a m ú lt század első felén ek k im a ­ gaslóan legnagyobb tra g ik a i tehetsége, ak in e k leg­

jo b b szerepei k ü lö n ö sen E rzséb et (S tu a rt Mária) és L ad y M acbeth voltak. K ortársaiinak egyön­

tetű elism erésére eg y éb k én t jellem ző egy b írá la t, m ely tö b b ek k ö zö tt a k ö v etk ez ő k et m o n d ja : „ . . . K á n ­ to rn é m ellett vagy m ű v észn ek kell len n i a tö b b i já t ­ szó k n ak is, vagy k é n y te le n e k felh ag y n i azon re m é n y ­ séggel, hogy igyekezetük m éltó k ép p en m egesm ertes- sen . . .“ (M agyar K urir.)

A m űsor h a ta lm a s é rté k e t k a p o tt Kisfalu dy -rw--- rr .t i.vm m t

f 'íTj'A'iv- í i Káro ly fellépésével, a k in e k d a ra b író i m űködése ö ssz e fo rro tt a szék esfeh érv ári tá r s u la t fé n y k o rá ­ val. E zek fed ezték fel és ezek m u ta ttá k be legtöbb d a ra b já t. F eltű n ése a tá rs u la t 1820 tavaszi pesti k irá n d u lá s á n tö rté n t, am ik o r is m egnyitó elő ad á su l a rö v id idővel előbb S zék esfeh érv áro n b e­

m u ta to tt T a tá r o k Magyarországon k e rü lt színre.

K isfalu d y m essze felü lem elk ed ett író tá rs a i „m agya- ro s ítá s “ -ain és te re m tő képzeletével végre életet ö n ­ tö tt a k ö n n y e b b fa js ú ly ú m ag y ar d rá m a iro d a lo m b a . 1833-ban a k a ssa i tá rs u la t tek in tély eseb b része B u d á ra u tazo tt, ahol az ü resen álló V árszín házát a városi ta n á c s ing y en engedte át nekik.

B u d ap est eb b en az időben egyre jo b b a n alak u lt át m a g y a r v áro ssá és e k k o r m á r te lje s joggal nevez­

h ető ezen a néven, m e rt így em lékeznek m eg ró la leg n ag y o b b részt a h írla p o k is. A m ag y arság m in d en téren való előretörésével k a p c so la tb a n , m ég a h iv a ta ­ los k ö rö k b en is, a n ém et tá rs u la t v o n zó ereje egyre c sö k k e n t és azok a legkülönbözőbb fogásokkal ig y e­

k ezte k m ag u k felé irá n y íta n i az érdeklődést, első ­ so rb a n a rtis tá k vendégszerepeltetésével. A m ag y ar közönség kegyeibe is m eg p ró b áltak beférk ő zn i egyes m ag y ar tárgyú elő ad áso k k al, illetőleg a ném et d a r a ­ b okba b eleszú rt egy-egy m ag y ar m o n d attal.

A m ag y ar színészet k ö zp o n to sítása m egfelelő á l­

lan d ó helyiség, N e m z e ti S zínház, h iá n y á b a n m ég m in ­ dig le h etetlen volt. A m ú lta k ta p a s z ta la ta in okulva p esti tá r s u la t szervezésével addig nem is szán d ék o z­

ta k foglalkozni. E gyelőre teh át a színház felépítése volt a p ro b lém a. Sok v ita ira t je le n t m eg evvel k a p ­ cso latb an , B enke József, P e k h á ta K ároly, K ölcsey, K ato n a József, K unoss E n d re, P re p e litz a y Sam u, D ö b ren tey G ábor, stb. tették közzé vélem ényüket, term ész etesen m in d h angsúlyozva a színészet m ielőbbi m e g s z ilá rd ítá sá n a k szükségeségét.

Az előző század végén egym ás m ellett, egym ást

tám o g atv a m e rü lt fel a m a g y a r színészet és az a k a ­ dém ia m eg terem tésén ek az eszm éje. Az A kadém ia term ész etesen kötelességének ta r to tta elősegíteni a N em zeti S zínház lé tre h o z á sá t is és az egész idő a latt élén k m ű k ö d ést is fe jte tt ki ezirán y b an . 1831-ben V örö sm arty , S chedel és D ö b ren tey vezetésével a f o r ­ d ításo k te ré n m u ta tk o z ó h iá n y o k a t igyekezett pó to ln i, kijelölve hetvenegy d a ra b o t (köztük tiz e n h é t S hakes- p e a re t), m elyek le fo rd ítá sa első so rb an szükséges. A következő évben évi száz a ra n y p á ly a d íja t tű z te k ki felváltva sz o m o rú já té k ra és v íg já té k ra (az első év­

ben V ö rö sm arty Vérnász-a n y erte meg ezt, m ely szín re is k e rü lt a b u d ai társaság m ű so rán , de csak két ízben), rö v id d el ezu tá n pedig h a rm in c a ra n y p á ly a - d íja t -tűztek ki az állan d ó já té k sz ín p ro b lé m á já t t á r ­ gyaló értek ezésre. F á y A ndrás d íjn y e rte s m u n ­ k á já b a n k ö zad ak o zásb ó l lá tta m e g v aló síth ató n ak a terv et. E zzel p á rh u z a m o sa n az A kadém ia 1833 ban sa já t k e re té n b elü l b izo ttság o t a la k íto tt a N em zeti S zínház k ö rü li ügyek vezetésére, m ely b en ezid ő k n ek legkiválóbb irodalm i, m űvészi és k ö zgazdasági sz a k ­ é rtő i fo g la lta k h ely et: F áy A ndrás, V örösm arty, D öbrentey, K isfaludy S án d o r, ifj. W esselén y i M iklós, M átray -R o th k rep f G ábor, később B ajza és elsősorban S zéchenyi Istv án gróf.

S zéchenyi Istv á n gróf tev ék e n y részt v ett a N em ­ zeti S zínház előkészítésében, 1831-től k ezdődően, a m ik o r P est m egye sz ín ib izo ttság án ak a ta g ja lett. ö részv én y társaság o t a k a rt létre h o z n i 200.000 fo rin t alaptőkével, m ely n ek felét fel le h e te tt v o ln a h a sz ­ n áln i az építkezés és felszerelés céljaira, m ásik fele pedig k am ato zó a la p tő k e lett volna. K ét rö p ira to t is te tt közzé eb b en -az ügyben, m ely ek b en az t h a n g o z ­ ta tta , hogy nem szab ad e lh a m a rk o d n i az ügyet, előbb b izto sítan i kell az a la p tő k é t és csak a z u tá n h o z z á ­ lá tn i az építkezéshez. N em kell p o m p ás, nagy épület, m e rt ez elijesztené a szerén y eb b közönséget. A sz ín ­ -r*---- — -- w m nin-Hív "íTO-SKömr “-— ^ — ““

S^KCTH^YT WÍDVARY 13 ház ne legyen ü n n ep , h a n e m m in d e n n a p o s s z ó ra k o ­ zás. ( A m agyar játékszínről.) A hely kérdésével is fog­

lalk o zo tt, u g y an is a K ulcsár Istv án á lta l rég eb b en m eg v ásáro lt 'H atvani-utcai telket, (a m ai N em zeti K aszinó helyén) e la d tá k a r a jta lévő sok te h e r m iatt.

S zéchenyi először a Jó zsef-teret ta lá lta le g a lk a lm a ­ sa b b n a k , m a jd a v áro s á ltal fe la já n lo tt helyet, a k é ­ sőbbi A k ad ém ia-ép ü let helyén.

E llen fele F ö ld v á ry G ábor a lisp á n volt, a k i az e l­

lenkező m ó d sz e rre l a k a rt célt é rn i: fel kell ép íten i m inél előbb a sz ín h á z a t, h a az ép ü let m eglesz, a tö b b i m á r n em lesz nehéz. H elynek pedig m eg­

felelőnek ta lá lta G rassalkovich herceg nagy- k ite rje d é sű te lk én ek a saro k részét, am it a herceg, aki lek ö telezettje volt a m egyének, készségesen engedett á t e rre a cé lra m in d e n ellenszolgáltatás nélkül. A F ö ld v á ry és S zéchenyi k ö zö tti h a rc hosszas k ü zd elem u tá n előbbi ja v á r a d ő lt el; a színház építkezése m eg­

kezdődött.

A tá rs u la t jú liu s 7-én kezd te meg m ű k ö d ését nag y sik errel, telt h áz m ellett. B u d ap esten a szín ­ h á z a k élete m á r á lla n d ó h írla p i ellenőrzés m ellett folyt, részletes k ritik á k je le n te k m eg az előadásokról.

A v án d o rláso k k o rá n a k k é t fő h ib á ja : a készület- lenség és a m o d o ro sság a többi h ib á k egész so ro z a tá t h o z ta létre, első so rb an a tú lzáso k által. Az é l e l m e s ­ ségből érzelgés le tt és a pátoszból álpátosz. Az is k o ­ lázo ttság h iá n y a erő sen érezh ető volt a já té k o n : nem tu d ta k állni, ü ln i, já r n i stb. A k é z ta rtá s is m odoros lett: c sip ő re te tt, k a rb a fo n t kézzel á llta k a színpadon, am ik o r n em volt m o n d an iv aló ju k . A h an g h o rd o zás k ü lö n ö sen az érzelm es részeknél erősen éneklő volt.

N em volt szak szerű irá n y ítá s, m in d e n k ire rá volt bízva, hogy úgy játsszék , ahogy a k a r és te rm é ­ szetad ta képességeit a b b a az irá n y b a fejlessze, ahová tu d ja vagy a k a rja . E n n e k a m eg g o n d o lásn ak az első jele b á ró B erzeviczy Vince k a ssa i in te n d á n s terve

t r A MA G VA K SZÍ N E S Z KT H Ő S K O R A

volt, aki 1830-<ban m á r „színjátszó plá nta I s k o lá t“

a k a rt létesíteni.

E zekbe«1 az években szem m el lá th a tó a n alak u lt ki a m ag y ar színészet B u d ap estre való köz- p o n to sítása. A b u d a i tá rs u la t négy éves m űködése a la tt v alam en n y i neves színész m eg fo rd u lt n á lu k és ezek legnagyobb része véglegesen itt is m a ra d t. Ez a g á rd a így tu la jd o n k é p p e n az egy K á n to rn é k iv éte­

lével teljesen azonos volt a m egnyíló N em zeti S zínház g á rd á já v a l. Evvel eg y id ejű én az addig egyen ran g ú tö b b i vid ék i tá r s u la t m in d jo b b a n e lm a ra d t a b u d a ­ pesti színészet m ögött.

A b u d a i tá rs u la t igazgatói eleinte F áy A ndrás és D öbrentey G ábor voltak, ak ik n e k m ég m indig nem volt k ö n n y ű fe la d a tu k a szín h áz vezetése.

A közönség zöm e p é ld á u l p estiek b ő l k e rü lt ki, akik pedig télen, a h íd szétszedése u tán csak nagyon k ö rü lm én y ese n tu d ta k e lju tn i a szín h ázb a. Az é rd e k ­ lődés csökkenéséhez h o z z á já ru lt még a V árszínházhoz vezető ú ta k silány állap o ta, gyenge v ilág ítása is, am ely sokszor a közb izto n ság ro v á s á ra m ent. E zek u tá n érth ető , hogy b u d a i h ely ze tü k et eg y általán nem ta r to ttá k véglegesnek, h a n e m m in d e n e re jü k k e l ig y e­

k e z te k elősegíteni a pesti álla n d ó szín h áz ügyét.

E bből az okból le m o n d ta k 1835-ben a m egyétől k a ­ p o tt tám o g atásró l, hogy ezt az összeget is az épülő sz ín h á z ra lehessen fo rd íta n i. E z év őszén le is r a k ­ tá k az alap k ö v e k et és az építkezés ettő l kezdve g y o r­

san h a la d t előre a V árm egye tá m o g a tá s a és a nagy- közönség állan d ó érd ek lő d ése m ellett. Az ú jsá g o k b a n is sű rű n je le n te k m eg h íra d á so k a szín h áz á lla p o ­ tá ró l („Az épülő m ag y ar szín h áz te te jé t m ost fedik v asp léh v el“ stb .). Két év a latt elkészült a színház, Z itte rb a rth M átyás építész m eg b ízh ató m u n k á ja és Pesti Magyar S z í n h á z név a la tt 1837 a u gusz tus 22-én n y ílt m eg ü n n ep ély es külsőségek között, országra- szóló esem én y k én t. A m egnyitó elő ad ás m ű so rá n

A WRMZFll SZÍNHÁZ MEUNYiTASa 15 H ein isch k a rn a g y ü n n e p i n y itán y a, V ö rö sm arty a l ­ k a lm i alleg o rik u s já té k a az Árpád ébredése, R ózsa­

völgyi M árk m a g y a r tán cz en e-szerzem én y e és végül S ch en k B e lizá r-cím ű tra g é d iá ja szerepelt. A sajtó le lk e sh a n g ú tu d ó s ítá so k a t közölt az esem ényről, m ely b en egyedül azt ta lá ltá k k ifo g áso lh ató n ak , hogy idegen szerző idegen tá rg y ú m üvével n y ilt meg a m ag y ar szín h áz, m ik o r pedig le tt v o ln a alk alm as m ag y ar d a ra b is. T u la jd o n k é p p e n hom ályos, hogy m ié rt esett erre a d a ra b r a a választás, a m ik o r ez sem olyan jó, sem o ly an n ép szerű nem volt, hogy a v á ­ lasztást in d o k o lttá ten n é. E redetileg K örner: Z rínyi-je volt kijelölve m eg n y itó előadásul. A színház nem k é ­ szült el te lje se n a m eg n y itás n a p já ra . A n éző té rrő l ebből term ész etesen n em le h e te tt sem m it sem észre­

venni, de az öltözők tá jé k a — a m in t a rró l D éryné n a p ló já b a n k ed v esen em lék ezik m eg — m ég igen kezdetleges á lla p o tb a n volt. F u llasztó m eleg n y ári n ap o n , n em egészen telt h áz ü n n ep elte az állan d ó já té k sz ín m eg n y itását. V ö rö sm arty „igen szép sz á m ú “ közö n ség rő l beszél és elism erő en á lla p ítja meg, hogy az „ . . . o ly an volt, m ily et v á rn i leh ete: kim életes, k o m o ly s m in d en tiszteletre m éltó, tiszta h azafi ö rö ­ m ében egészen e lm é ly ü lt“ .

M űsor te k in te té b e n a h a rm in c a s évekre le g je l­

lem zőbb egyrészt a régi érzelgősség k ik o p ása, a ném et ro m a n tik a p o n y v aszerű elfaju lása, ezzel szem ben p e ­ dig a fra n c ia ro m a n tik a (Hugo V ictor, D um as, stb.) és a ném et ú j-g en eráció (N estroy, R au p ach , R aim und) té r h ó d ítá s a volt. A m a g y a r szerzők közül K isfaludy K áro ly és K ato n a József szerepelt tö b b szö r a m ű ­ so ro n , m e lle ttü k o ly k o r m ég m in d ig D ugonics, illetve az ú ja b b a k , Szigligeti első d a ra b ja iv a l, V örö sm arty ( K in c s k e r e s ő k , Vérnász), F áy ( Két B á th o ry stb .). M a­

gyar d a ra b o k sz e m p o n tjáb ó l legnagyobb jelentőségű esem ény k étség telen ü l a B á n k bán felszín re kerülése volt. 1833-as k a ssa i és 1834-es kolo zsv ári előadása

16 T T B SGYf ii r S ZTfl ESEE rT T O S K tatff

u tá n a következő évben B u d án is sz ín re k e rü lt K án- to rn é ju ta lo m já té k a k é n t, B a rth a (B ánk), K án to rn é (G ertrudis), L en d v ay n é (M elinda), M egyeri (Biberach) és L endvay (Ottó) já té k á v a l a fő szerep ek b en . A d a ­ ra b ró l való felfo g ást a H onm űvészek a k o lo zs­

v á ri elő ad ás u tá n ír t k ritik á ja jellem zi, am ely a k ö ­ v etk ez ő k b en szögezte le a vélem ényét: „E je le n d a ra b szerző je h ely esen ta lá lta el a fe ltű n ő k a ra k te re k e t és n álu n k , a h o l csak kö zép szerű ered eti d a ra b o k is oly g yéren v a n n a k , egy m a ra d a jo b b a k k ö zü l.“ A két legnagyobb k ö zö n ség sik ert a ra to tt m ű N estroy: L u m - pacius Vagabundus-a és a m ag y ar M unkácsy Já n o s : Garabonciás diák-ja v o ltak (m indkettő 1834-ben), u tó b b i eg y ú ttal az egyetlen sikeres m ag y ar d a ra b ezek b en az években.

II

A N EM ZETI SZÍNHÁZ A SZABADSÁGHARC E L Ő T T

A N em zeti S zín h áz m egnyitása, 1837 au gusztus 22-én, an y ag i tekimiletibein e g y á lta lá n n em já r t avval a hizto-s ered m én n y el, am elyet v á rta k . Az ü z le t­

m e n etét b efolyásoló b o n y o lu lt k ö rü lm én y ek m ég egy so k k a l sz ilá rd a b b ta la jo n álló v állalk o zásra nézve is végzetesek le h e tte k volna. A m eg­

n y itá s u tá n u g y an is P e st m egye házi kezelésben ta r to tta a .színházat, m ely n ek ig a z g a tá sá t Bajza J ó ­ zsefre b ízta, aki azo n b an k én y telen volt figyelem be venni a m egye u ta s ítá sa it is. Az igazgató függetlenségé­

n ek ily en h á tté rb e s z o rítá sa m ia tt tu la jd o n k é p p e n csak a felelősséget k ellett viselnie teljes m érték b en , m íg egy éb k én t a lk a lm a z k o d n ia k ellett az egyes m egyei u ra k g y a k ra n szeszélyes kív án ság aih o z is. A N em zeti S zín h áz első éveiben h irte le n eltolódás m u ta tk o z o tt a m ű s o rb a n a d rá m á k ro v á sá ra , elsősorban) a h íres és n ép sz e rű énekesnő, Schodelné kedvéért. A legjobb n a p o k a t, a legszebb k iá llítá s t az o p eraelő ad áso k szá­

m á ra ta rto ttá k fenn, m íg a színház tá rs u la ta , am ely e k k o r m á r elég m agas szín v o n alú d rá m a i e lő ad á so k at tu d o tt p ro d u k á ln i, h á tté rb e szo ru lt és többé-kevésbbé csak h ézag o k at k itö ltő szerephez ju th a to tt. A h a n g ­ súly egyre jo b b a n az o p e rá k ra to lódott át. T e rm é ­ szetes, hogy az a sa jtó és azok a k ö rö k , ahol a d rá m a i

2

színészetet m ég a k k o r sem ö n m a g á é rt m űvelték, h a ­ n em ta lá n az előző id ő k n él is k ifejezetteb b en a m a ­ gyar nem zeti és iro d alm i ö n tu d a t és á lta lá b a n az egész m ag y ar élet fe lv irá g o z ta tá sá t v á rtá k tőle, a nem zetközi jelleg ű o p e ra k u ltu sz kifejlesztésébe n em n y u g o d ta k bele, h a n e m éles h a rc o t in d íto tta k ellene. H ozzá kell m ég v en n i ehhez azt is, hogy ek k o r m ég a közfelfogás sz e rin t az o p e ra n em volt az a m a g a sab b ren d ü v é v á lt m ű fa j, m in t am in ek m a te ­ k in tjü k , h a n e m a tá rsa d a lm i életben k ö rü lb elü l azt a k ö n n y ed , kissé felü letes szó rak o zási lehetőséget je le n te tte , m in t m a az o p erett. E zt a té n y t az egyk o rú lap o k tré fá k és k om oly u ta lá so k fo rm á já b a n e g y a rá n t a lá tá m a s z tjá k . A m ag asab b sz e m p o n to k a t szem előtt ta rtó k ö rö k az o p eráv al csak n é h á n y év m úlva, E rk el m űvei nagy sik erén ek h a tá s a a la tt b a rá tk o z ta k meg.

B ajza, aki ö n tu d a to s, k o rlá to k a t nem tű rő eg y é­

niség volt, nem tu d ta sokáig elviselni azt, hogy m eg­

k ö tik a k ezét és m in th o g y h o z z á já ru lt m ég ehhez az anyagi ü zletm en et kedvezőtlen a la k u lá sa is, így p é l­

d áu l 1838 m á rc iu s-á p rilisá b a n tö b b m in t egy h ó n ap ig zárv a k ellett ta r ta n i a sz ín h á z a t az árvíz m iatt, am ely id ő b en n em csak a h a sz o n tó l estek el, h a n e m a sok o k o zo tt k á r is r á ju k h á ru lt, három inegyedéves igaz­

g ató sk o d ás u tá n le m o n d o tt az állásró l. U tán a fo ly ta ­ tó d o tt a vázolt helyzet, g yorsan v á lta k o z ta k a m eg­

b ízo tt igazgatók, de a b a jo k o n egyik sem tu ­ d o tt segíteni. Ja v u lá s h e ly e tt az egész v á lla l­

kozás egyre rossizaiblb helyzetibe k e rü lt. Em lí- tésrem é ltó m űvészi teljesítm én y alig volt eb b en az időben: L ear-elő ad ás E g ressy ju ta lo m já té k a k é n t (1838 á p rilis 30.), a Pele sk ei nótárius b e m u ta tó ja (1838 o k tó b e r 8.), B á n k bán (1839 m árciu s 23.), H a m ­ let (1839 n o v em b er 16.) és egy Velen cei ka lm ár- előadás (Megyeri, 1840 á p rilis 27.): ezzel tu la jd o n ­ k ép p e n fel is s o ro lta to tt m in d en . B ajza 1839 s z e p te m ­ b eréb en Szózat a pesti m a g y a r szín h á z ügyében

18

BAJZA JÓZSEF ÉS UTÓDAI 19 cím m el rö p ira to t a d o tt ki, m elyben k ifejti, hogy az ép ítk ezés kissé elh a m a rk o d v a tö rté n t, biztos m eg alap o ­ zás nélkül, m á r pedig p u s z tá n egy ép ü let léte m ég nem je le n t m e g sz ilá rd u lá st a színház szám ára. Legfőbb baj a hozzá nem értő vezetésben van, m ely id ő ­ szerű tle n o p e ra k u ltu sz t erő ltet tú lfiz e te tt én ek es­

nővel. A szín h áz csak jó l m eg v álo g ato tt p ró z a i d a ­ ra b o k k a l tu d n a sik eresen m ű k ö d n i. A legfőbb érv, am i a szín h áz tá m o g a tá s a m ellett szól, az, hogy a százhúszezer lalkósú B udapest m eg m ag y aro sítását le g n ag y o b b részt ez v a n h iv atv a befejezni. B u d a­

p est az ország k ö z p o n tja , ehhez alk alm azk o d ik az egész vidék, te h á t en n ek a m a g y a rrá tétele a legelsőbbrendű kötelesség. Az o p era nem zetközi m ű fa já n a k k u ltu sza azo n b an vagy eg y általán nem , vagy csak n agy k erü lő v el vezet ehhez a célhoz és ebben az esetben nagyon meg kell gondolni, hogy nem len n e-e érd em eseb b egyéb, h aszn o sab b célra fo rd íta n i azt a pénzt, a m it így az o p e rá ra alap o z o tt, te h á t legn ag y o b b részb en csak szó rak o zási le h e tő ­ séget n y ú jtó szín h áz em észt fel.

A zav aro s h ely ze t k ö v etk eztéb en a színház s z ín ­ v o n ala is egyre sülyedt. Végül 1840-ben m á r k ö zö n ­ séges m u ta tv á n y o k k a l, o rfeu m i szám o k k al ta r k ít o t­

tá k a m ű so rt, n ém i anyagi lehetőséget látv a ebben.

E k k o r az o n b a n az országgyűlés is felfigyelt az esetre és h á z i kezelésbe vette a szín h ázat. E n n e k a tén y n ek a k ö v etk ez téb en az addigi P esti M agyar S zínház 1840 au g u sztu s 8-tól N e m z e ti S z í n h á z-zá alak u lt át. A vál tozáshoz fűző d ő rem én y ek azo n b an nem v á lta k be, a k in ev ez ett v ála sz tm á n y szin tén kevés hozzáértéssel v ezette a sz ín h á z a t, m in ek k ö vetkeztében nem hogy ja v u lt v o ln a a helyzet, h an em in k áb b ro sszab b o d o tt.

Az em líte tt kifo g áso k o n kívül egyik fő érv volt a szín h áz ellen a n n a k a lk a lm a tla n , a fo rg alo m tó l tá v o l- eső fekvése, m ely m á r szinte a v ároson kívül nem -igen vonzza a közönséget. V ö rö sm arty is írta , hogy:

2*

20

--- --- .

A NEGYVENES ÉVEK .uttiitiiM* i.

„N em zeti S zín h á z u n k a világ h á ta m e g e tt“ , de k ü lö ­ nösen a Pesti Divatlap h a n g sú ly o zta ezt sű rű n . 1842-ben p éld áu l az egykori n ép szerű E m b e i - gyűlölés és m egbánás cím ű d a ra b egyik szinte ü res ház előtti elő ad á sa u tá n V ahot Im re egye­

nesen azt követelte, hogy z á rjá k be a s z ín ­ h ázat, m e rt ebből m á r úgyse lesz sem m i. S zínház közönség n élk ü l h alo tt, m á r pedig h a k étez er helyen alig százan ülnek, az e n n y it jelen t. Üj sz ín h á z a t kell ép íten i jo b b hely en , vagy legalábbis csö k k en ten i kell az e lő ad á so k szám át, n y á ri szü n ettel választva szét az év ad o k at. K evéssel előbb az Igazfi-nevü k ritik u s a szín h áz 1842. évi fe b r u á r és m árciu s h ó n a p já ró l írt a Pesti D iv a tl a p-b a n összefoglaló b írá la to t, kifejtve, hogy a negyvennégy előadás k ö zü l egyet se leh et k i­

fo g á s ta la n n a k nevezni. Á ltaláb an e lk o p tato tt, vagy gyenge d a ra b o k k e rü ln e k színre. Az egyes színészek jók, de az együttes tö b b n y ire nem felel meg a k öve­

telm én y ek n ek . Az á lla n d ó a n érezh ető h an y ag ság első so rb an a kellő p ró b á k és á lta lá b a n az egységes m űvészi vezetés h iá n y á n a k a k övetkezm énye. A rossz g azd álk o d ás ered m én y ezte a gyenge ü zletm en etet, am in úgy a k a rn a k segíteni, hogy a d rá m a i m űvészek fizetését csö k k en tik . A nyolc vezető d rá m a i színész ezért e lh a tá ro z ta , hogy h a újalbb levonások lesznek, a k k o r m in d fe lb o n tjá k a szerződésüket. Ez pedig eg y értelm ű len n e a szín h áz erk ö lcsi b u k ásáv al, m ert az elő ad á so k m a ra d é k é rté k ü k e t is elveszítenék.

Ily en k ö rü lm é n y e k k ö zö tt az országos v á la sz t­

m án y m eg in t m ó d szert v á lto z ta to tt és a h á z i kezelés m eg szü n tetésév el b é rlő n e k a d ta á t a h ely ét. A bérlő, Bartay E n d re egy éves m ű k ö d ése (1843— 44) v á ra tla n ja v u lá st h o z o tt a szín h áz életébe, a gyors felem elk e­

déssel ta rtó s v irá g z á st in d ítv a meg. Ő n evezhető a N em zeti S zínház első ig azg a tó ján ak , ak i n em csak a m űvészi vezetéshez é rte tt, h a n e m a k ö rü lm é n y e k k e l is szám olni tu d o tt. O kosan k ö rü lte k in tő p o litik á t

A lAl D ULÜSt 21

fo ly ta to tt. T e k in te tte l volt a színészek vélem ényére, a vezető d rá m a i színészek m in teg y ta n á c so t a lk o tta k k ö rü lö tte . L eg jelen tő seb b tén y k ed ése áz volt, hogy a m ű so r sú ly p o n tjá t n em csak a d rá m á ra helyezte át, h an em k ife je z e tte n a m ag y ar d rá m a iro d a lo m ra , e n ­ nek k ia la k u lá s á b a n lá tv a azt az erőt, am ely a N em ­ zeti S z ín h á z a t az ő t m egillető fo k ra fogja em elni.

E n n e k a p ro g r a m já n a k az első lépése volt az a p á ­ lyázat, a m it 1843-ban ír t ki n ép életb ő l m e ríte tt, m ag y aro s tá rg y ú d a ra b ra , am ely p á ly á z a to t az ez alk a lo m m a l feltűrJt S z ö k ö t t ka to na k iro b b a n ó sikere te lje s m é rté k b e n igazolta. B em u tató elő­

ad ása, 1843 n o v e m b e r 25-dke, vehető an n ak a p o n tn a k , am ely a m ag y ar d rá m a iro d a lo m e rő ­ teljes fellen d ü lésén ek a k ezd etét jelen ti. Az új n a g y ­ sikerű m a g y a r d rá m á k egész so ra k ap cso ló d ik ez id ő p o n t köré. Még elő tte egy h ó n a p p a l k e rü lt színre V ahot Im re n ag y sik erű Országgyűlési szállás-a, m ajd u tá n a a Két p is zto ly ((Szigligeti), a Tis ztú jítás (Nagy Ignác), a Még egy tisztújítá s (V ahot), az É ljen az egyenlőség (E ötvös), a K alm ár és tengerész (Czakó), az Örökség (O bernyik) és m ég sok m ás, szinte egy­

szerre jelen tk ező m ű. É rd ek es, hogy a m agyar d rá m a iro d a lo m kifejlődésével p á rh u z a m o sa n meg tö rté n t a v álto zás az o p e rá k k ö rü l is. R uzicska p r i­

m itiv d alm ű v ei u tá n u g y an is E rk e l ek k o rib an igye­

kezett m eg terem ten i a m ag y ar o p erát, m ely eleinte bizo n y elég vegyes érzelm ek k el találk o zo tt. Első tén y k ed é se ezen a té re n a Bátori Mária o p era meg- k o m p o n á lá sa volt, m ely n ek szövegkönyvét az ism ert régi n a g y sik e rű d a ra b szolgáltatta. E n n e k a b e m u ta ­ tó já ró l írv a a Regélő Pesti Divatlap k ifejtette, hogy e rő te lje s zene, de n em tu d ta elérn i az olasz zene kö n n y ed ség ét, ezért nem is a ra to tt sik ert. Nem egé­

szen két évvel a B áto ri M ária u tá n E rk e l m ásik m ű ­ vét, a H u n y a d i L ászló -1 is h aso n ló h an g n em b e n fo ­ g ad ta a k ritik a . A P esti D ivatlap b írá ló ja m egütközik

TI ^KM azon, hogy tö rté n e lm i n a g y ja in k én ekelnek. Ami E rk e lt illeti, — jó k a rm e ste r, de rossz szerző. Ez a m üve m ég gyengébb, m in t a B áto ri M ária volt. „ T u ­ dós ném et m u z s ik a “ , m ely n em tu d m élyen h a tn i az em berre. A közönség azo n b an ek k o r m á r nem volt ezen a vélem ényen. Az o p e rá b a n re jlő ro m a n tik u s leh ető ség ek legyőzték az em líte tt sz e m p o n to k at és a H u n y a d i László egyik legnagyobb szín p ad i sik e r lett, Szilágyi E rz sé b e t szerep éb en az id ő k ö zb en elm ent, de e rre v isszaszerző d ö tt S chodelnéval. A b e m u ta tó u tá n m ásfél évvel az É le t k é p e k m á r m in d en bizo- n y ítg atás n élk ü l a d h a to tt h a n g o t a k ö zfelfo g ásn ak avval, hogy ezt „g y ö n y ö rű m ű “-n ek nevezte.

B a rta y szépen in d u ló m ű k ö d ésén ek azo n b an h ir télén vége szak ad t. A k ezd eti nag y siker hatás-a a la tt u g y an is nem elég m eggondolással tú lm éretezte egész v állalk o zását, am ely a z u tá n a n y ag i b u k á st ere d m é ­ n yezett. Ily e n fo rm á n k é n y telen volt m ég jó v al a b é rle ti idő le já rta előtt, 1844-ben á ta d n i a helyét.

U tóda Ráday Gedeon lett, aki az ő kezdem ényezése a la p já n vezette to v áb b a szín h ázat. Igazgatói t a n á ­ csot szervezett, m ely n ek tag jai v o ltak : F án csy , ig az­

gatói m egbízott, to v á b b á E gressy, E rk el, László, L endvay, S zen tp étery és Szigligeti. A szerzői j u t a ­ lék o t 5 % -ró l 10 % -ra em elte fel és evvel is to v áb b é b re n ta rto tta a m ag y ar d rá m a iro d a lo m felé irá n y u ló figyelm et.

A m ű s o r h a tá ro z o tta n feljav u lt, nívós vendég- szerep lések k el ta rk ítv a , így p é ld á u l 1846 j a ­ n u á r 15-én Berlioz ta r to tt szerzői estet. A m ag y ar színészet m e g sz ilá rd u lá sa k ö v etk ez téb en te rm é sz e te ­ sen fe lm e rü lt az a terv , hogy a jelen tő ség et v esztett n ém et szín észettő l á t kellene v en n i a n n a k helyiségét is és cserébe o d a a d n i a k ü lv á ro sb a n lévő m ag y ar szín h ázép ü letet.

A N em zeti S zínház és vele e g y ü tt a m ag y ar d rá m a iro d a lo m első k o rs z a k á t éles h a tá rv o n a lla l

z árta le a szab ad ság h arc. 1848 m árciu s 15-én a k ö z­

h a n g u la t h a tá s a a la tt rö g tö n z ö tt d íszelő ad ást ta r to t­

tak , belépődíj nélkül. Az ezt követő id ő b en tovább fo ly ta tta szokásos p ro g ra m já t, úgyszólván z a v a rta ­ la n u l já tsz o tt a h a rco k , sőt az o sz trá k m egszállás a la tt is. E m líté sre m éltó esem ény volt e k k o rib a n Szigligeti II. R á k ó c z i Ferenc fogsága cím ű d rá m á ­ já n a k b e m u ta tó ja 1848 n o v em b er 4-én. T echnikailag, az elő ad á so k m e n e té t tek in tv e te h á t elég sím án lá ­ b o lt át a szín h áz a nehéz időkön, m elyek a z o n b an szellem i té re n ó riási sz ak ad ék o t tá m a sz to tta k a m eg­

előző és ezt követő idők között.

M űsor te k in te té b e n a negyvenes évek a ro m a n ­ tik a h a tá s a a la tt á llo ttak , am ely h a tá s azo n b an nem a v a ló já b a n ro m a n tik u s jellegű d a ra b o k e lő ad á sán ak sz á m á b a n n y ilv á n u lt m eg elsősorban. A vezető fra n c ia d rá m a író k m ű v ei so k k al kevesebb a lk alo m m al k e ­ rü lte k színre, m in t ahogy a z t a k ö rü lö ttü k folyó h a r ­ cok hevességéből k ö v etk ez tetn i leh etn e. A te rm é ­ k en y eb b D u m a s és az ará n y la g leg n ép szerű b b Seribe m ellett a vezér, Hugo Victor eléggé h á tté rb e szorult.

A legtöbb elő ad á st ezek közül D u m as Kean-ja és Monaldeschi-je, illetve Seribe Egg pohár víz-e érték cl, de ezek sem a n n y it, hogy azt a fra n c ia ro m a n ­ tik a tén y leg es n ép szerű ség én ek leh etn e tek in ten i. Ez az irá n y n á lu n k in k á b b h a tá s á b a n n y ilv á n u lt meg, első so rb an a m ag y ar d rá m a író k o n keresztü l. Köz v étlen ü l tu la jd o n k é p p e n csu p á n az iro d alo m és m ű ­ vészet vezető c s o p o rtjá t fo g lalk o ztatta b eh a tó b b a n , a p o lg ári nagyközönség érezh ető en tá v o lta rto tta m ag át az itt k ia la k u lt vélem ényektől, illetőleg csak a n n y i­

ban vette figyelem be ezeket, am en n y ib en neki k é ­ nyelm es volt. M ennyiségileg tek in tv e pedig, m in t­

hogy a szín h áz k én y telen volt ehhez igazodni, a m ű ­ sor tú ln y o m ó részét az o p era fo g lalta el, a d rá m á k közül pedig az érzelm es, ném et ro m an tik u s-jelleg ű b ie d e rm e y e r d arab o k , R au p ach , B irch -P feiffer és a

2 T - T « Ä r ETHÍP

tö b b ie k m űvei. A m ag y ar v árosi polgárság leg­

nag y o b b százalék b an n ém et ered etű volt és m agyar nyelvében és érzéseib en is ek k o r m ég erő sen érezhető volt a n ém et szellem , am in e k m egfelelően a ro m a n ­ tik u s m ozgalom is a csendes, ném et, kispolgári, bie- d e rm ey er fo rm á já b a n g y ak o ro lt rá vonzó h a tá st, n em pedig úgy, ahogy az a fra n c iá k n á l jelen tk ezett.

A m a g y a r szerzők közül Czakó Zsigm ond, H ugó K á ­ roly és Szigligeti v o ltak azok, a k ik le g sű rű b b en k e ­ rü lte k színre. A k om oly d rá m á k szellem ére első- so rb an a fra n c ia ro m a n tik a volt d ö n tő b e ­ folyással, azo n b a n ebben a fejlődési fo k o zatb an m á r n em a n n y ira hősi, m in t in k á b b polgári szín e­

zettel, (Báró és ban ká r) m in teg y á tm e n e te t alk o tv a a realizm u s p o lg ári d rá m á ja felé. H ely en k in t m á r szocialista v o n á so k a t is le h e t ta lá ln i (O bernvik:

Főár és pór), ide a ro m a n tik u s m ozgalom elm élyülése k ö vetkeztében jelen tk ező lib eralizm u s, sőt szocializm us ek k o r in k á b b a negyvenes évekre nagyon jellem ző sz a tirik u s fo rm á b a n je le n tk e z e tt, az ú gynevezett p o ­ litik ai v íg já té k a la k já b a n N agy Ignác, E ö tv ö s József, V ahot Im re és m ások idevágó m ű veiben a F a lu jeg y ző jé-b en h a ta lm a s sá n ö v ek ed ett p ro b lém atö m eg v an a sz ín h á z b a já r ó közönség sz á m á ra m u latság o s o ld alró l nézve, v íg já té k k ép éb en előadva. A p o litik ai v íg játék v irág zása n á lu n k szinte k izáró lag erre az év tized re szo rítk o zo tt, és az ö n k é n y u ra lo m te rm é sz e ­ tesen egyszerre véget v etett neki. A m a g y a r szerzők m ű v eib en jelen tk ező h a rm a d ik irá n y a n é p sz ín m ű volt, m ely e k k o r k e z d e tt k ifejlő d n i, első so rb an Szigligeti író i p á ly á já h o z k apcsolódva.

Az első ezen a néven nev ezett n ép szín m ű , a S z ö k ö t t ka to na m ég tu la jd o n k é p p e n közönséges ro m a n tik u s d rá m a volt, h e ly e n k é n t b elesző tt népies jelen etek k el, de az ezt követő K é t pis zto ly, m eg a Csikós m á r te l­

jes k é p é t a d tá k ennek. A n é p sz ín m ű gyors n é p sz e rű ­ ségének oka is a ro m a n tik a á lta l m e g in d íto tt d e m o ­

^ /.Ln ÍTa/,, KuAjIVTsFü E ^ R T í í FIKA 1. )

k ra ta h a jla n d ó sá g b a n k eresh ető , am ely az é rd e k lő ­ dést ezáltal részb en a nép felé fo rd íto tta . A n ép sz ín ­ m ű b en — és az iro d alo m tö b b i m ű fa ja in a k „n é p ie s“

irá n y á b a n jelen tk ező nép azo n b an m ég csu p á n e tn o ­ g ráfiai érdekesség volt, tisz tá ra m o s o tt ru h á k b a n já ró , v a sá rn a p i jellegű népszem lélet, am i k iterm elte m agából a h a m a r ém elygőssé v ált csikós-, fokos-, p u sz ta -ro m a n tik á t.

A m ag y ar színészet m egerősödésének igen ére z ­ h ető ered m én y e volt a m a g y a r sz in ik ritik a és d rá m a ­ esztétik ai iro d a lo m u g rásszerű k ifejlődése. A s z ó r­

ványos és n ag y részt kezdetleges m egjegyzések u tá n , m elyek k ö z ö tt csak Kölcsey F e re n c ta n u lm á n y a K ö rn er Zrínyi-jé rő l volt kiem elkedő érték, a h a rm in c a s években a b u d a p e sti szép iro d alm i lap o k k o m o ly an és b e h a tó a n k ezd te k foglalkozni a szín h ázi k érd ések ­ kel és az elő ad á so k b írá la tá v a l. Mátray Gábor la p ja a H o n m ű v é s z és a R a jzo la to k k e rü lte k szem be eg y ­ m ással ezen a téren , u g yanis előbbi k eztyüs kézzel b á n t a v á rs z ín h á z i tá rs u la t előadásaival, kím élni a k a rv a a fejlő d ő m ag y ar színészetet, u tó b b i viszont k em én y e n m eg ró tta az elő fo rd u ló h ib ák at.

A H o n m ű v é s z és a R a jzo la to k ú. n. d iv atlap o k voltak és azo k v o ltak negyvenes évekbeli u tó d a ik is, am ely ek sz e re p ü k e t á tv ették és k ifejlesztették , az A t h e n a e u m , m ely n ek szín h ázi ro v a tá t a nagyvenes évek h á ro m legkiválóbb esztétikusa vezette, Bajza, V ö r ö s m a r t y és Scheilel ( T o l d y ) F eren c, a Regélő Pesti Divatlap, am ely b en H e n s z l m a n n tette közzé m a ­ gas sz ín v o n a lú fejteg etéseit a fra n c ia ro m a n tik a ellen és a k o n z e rv a tív H onderű. A negyvenes évek ebben a te k in te tb e n jellegzetes összetételű légkört alk o ttak , am ib en a félszázad o s előkészítő m u n k a o ly an m é r­

ték b en h o zta létre a m agy aro so d ó m űvelődés u tá n i vágyat, hogy az a nagyközönség k örében d iv at-jelleg ­ gel és erővel je le n tk e z e tt. Az e m lített fo ly ó ira to k m in t k u ltú rá lis szervek és m in t üzleti v állalkozások

‘z b 1ETEK

is csu p á n m a g y a r érzelm ű v árosi lakosság tám o g a­

tásáv al b iz o n y u lh a tta k életk ép esn ek . E b b en az ú j­

k eletű félig -m ag y ar p o lg árság b an m egvolt a h a jla m a rra , hogy m in él előbb teljesen a m ag y arság fa ji adottságainak, jegyében illeszkedjék .az e u ró p a i k u ltú rá b a , k ü lö n v álv a a ném etségtől. V iszont ez az á ra m la t m ég az idő elégtelensége m ia tt n em h a to l­

h a to tt a n n y ira a m élybe, hogy lényeggé v á lh a to tt volna, te h á t jó ré sz t m ég a felü leten m ozogva, a nagy- kö zö n ség b en c su p á n külsőséges d iv at-jelen ség k én t je le n tk e z h e te tt. E n n e k a k ö rü lm é n y n e k a m eggon­

dolása m a g y a rá z z a azt, hogy az e m líte tt szép iro d alm i fo ly ó ira to k m ű fa ji m egjelölés tek in te té b e n a d iv a t­

lap o k k ö réb e so ro zh ato k , h iszen ism eretes, hogy igen fo n to s szerep et tö ltö tt b e ezeknél a m in d en szám hoz m ellékelt első ren d ű k iv itelű színes p árizsi div atk ép .

A v á n d o rlá so k k o rá n a k színészete nem volt egyéb, m in t a n ém et k isp o lg ári ízlés m eg szó laltató ja m ag y ar szín p ad o n . É rzék en y , sirán k o zó , felü letes é r ­ zelm eket m u ta tó irán y , m ely nagyon jó l m egfelelt a hozzáillő R au p ach -féle b ie d erm ey er iro d a lm i ízlés­

nek, de a fra n c ia ro m a n tik a elő retö résév el k é n y ­ telen volt á ta d n i a h ely ét ennek, m in t a soron- következő fo k o z a tn a k . E gységes elő ad á so k ró l m ég a N em zeti S zín h áz m eg in d u lása idejében sem leh etett beszélni, n em is m e rté k fel en n e k szükségességét és ezért a ren d ező szerepe is m eg leh ető sen a lá re n d e lt volt, k ö rü lb e lü l az ügyelő én ek felelt meg. A színészi egyéniségek k ia la k ítá s á t teljesen m a g án ü g y n e k te k in ­ tették , m in d en k i azt h o z ta k i m agából, am ih ez te h e t­

sége és kedve volt. A külö n b ö ző term é sz e tű a la k í­

tá s o k ö sszeh an g o lására n em g o n d o ltak , am i azt e re d ­ m ényezte, hogy m ű kedvelő fo k o n m á r m essze tú l­

ju to tt, h e ly e n k in t e u ró p a i sz ín v o n a lra em elk ed ett egyéni já té k o k m ellett az együttes szereplés sokszor egészen kezdetleges volt. A színészeti stílu sv álto zás ilyen k ö rü lm é n y e k k ö zö tt szin tén nem le h e te tt egy-

A íA M E W W Ba 2 7

ö n tetü , k ü lö n ö sen m ik o r csak ilyen részleges á tm e ­ n e trő l volt szó, am ily en a ro m a n tik a k e re té n belül a k isp o lg ári n ém ettő l a hősi fra n c ia felé vezetett. Az egyes szín észek et te k in tv e te h á t ez az irá n y a leg­

szélesebb sk á lá b a n je le n tk e z e tt, a p rim itív B arthátói a szinte realizm u sig elju to tt Egressy-ig. K ö zö ttü k a k ö z é p u ta t Meg yeri és ta lá n m ég in k á b b L e n d v a y képviselte. A m ennyiben m égis valam i közös vo n ást lehet felfed ezn i a N em zeti S zínház m egnyitó g á rd á ­ já n a k stílu sá b a n , az a n ém et b ie d e rm e y e r-ro m a n tik a h ely ét elfoglaló, az ö n tu d a to s k ia la k u lá ssa l é rth ető en e g y ü ttjá ró h a tá ro z o tta b b , jellegzetesebb, fra n c ia r o ­ m a n tik a volt. U tóbbi az em b erib b h angot, reálisa b b felfogást, életszerű ség et és az érzelm ek h ű festését á llíto tta m aga elé irá n y ító p ro g ra m m u l itt is, a j á ­ ték b an , te h á t szin tén m á r a realizm u s célkitűzéseit, de ebbe b e le é rte tte a jellegzetes ro m a n tik u s páto szt, a len d ü letes fellép ést és az ellen tétek tú lz o tt k ih a n g ­ sú ly o zását, am ik et m in d az életszerűség kellékeinek te k in te tt. N á lu n k a v á rs z ín h á z i já té k id ő a la tt e rő ­ sö d ö tt ez m eg és a N em zeti S zínház m eg n y itásak o r m á r nagy v o n á so k b a n a fő v áro s egész színészete en n e k k ö réb e volt soro zh ató . A vázo lt időszak k étség­

te le n ü l le g h a ta lm a sa b b színészi egyénisége Egress y Gábor volt. K ö rü lö tte d ú lta k a legnagyobb v iták , so ­ kan f e n n ta rtá s nélk ü l elsőnek ism erték el, m íg m á ­ sok, így az A th en aeu m k ritik u sa i, g y a k ra n nem osz­

to ttá k ezt a vélem ényt. E zek első so rb an azt h ib á z ­ h atták b en n e, hogy: „m űvészietlen egyszerűség“ -re,

„ p a rla g ia s sá g “ -ra h a jlik , vagyis az ellen a realizm u s ellen k ü zd ö ttek , am ely n á lu n k tu la jd o n k é p p e n belőle in d u lt ki. Já té k a így, különösen p éld áu l B a rth á é m ellett, a k in e k gy ö n y ö rű zengő h a n g jáv a l az ő e rő t­

len o rg á n u m a és V ö rö sm arty á lta l e m líte tt szaggatott beszéde am ugyse v eh ette volna fel a v ersen y t, k ü lö ­ nösen fin o m n a k , h a lk tó n u sú n a k , szinte k a m a ra - jelleg ű n ek látszo tt. K o rán ak kétségtelenül legöntuda-

Ä ~i^ÉCT7’ENES EVEK

tosabb, le g k o m o ly ab b an dolgozó m űvésze volt. Á lta ­ lá b a n B ajza is kedvezően ír t róla, („E gressy b eszéd ­ m űvészete tiszta, tö k é le te s és é rte lm e s“ ) és csak o ly a n k o r fo rd u lt ellene, am ik o r vagy tú lz o tt te rm é ­ szetességet, „ p a rla g ia ssá g o t“ vesz észre n ála, vagy pedig a je le n té k te le n k ritik u so k feltétel n élk ü li c s o ­ d á la ta v á lto tta ki belőle az ellen tm o n d ást.

H a n em is nagyobb, de m in d en esetre jellem ző b b színésze volt a fra n c ia ro m a n tik á n a k L e n d v a y Már­

t o n , az igazi ro m a n tik u s hős-színész. Szép alak, csinos arc, h u llá m o s h a j, első ren d ű m egjelenés, tö k é ­ letes elegancia, m in d szükséges kellékei voltak ennek.

A fe lté tle n ú r, m in d en k ö rü lm é n y e k k özött, a H er- n a n i-sz e rű ala k o k életrek eltő je, ak ik egy-egy ú ri g esztust tö b b re b ecsü ln ek m in d e n n é l E lődeihez k é ­ p est term ész etesn ek h ató já té k á v a l e g y a rá n t o tth o ­ nosan érezte m ag át a kön n y ed , fra n c iá s v íg játék i és a nehéz, k o m o r, tra g é d iá i levegőben. Megyeri Károly a term észetellen esség re h a jló n ém etes irá n y ú ttö rő ellenfele volt. Széles sk á lá jú színész, aki legnagyobb sik ereit k o m ik u s szerep ek b en a ra tta . K özvetlen j á ­ ték áv a l és kü lső m egjelenésével e rre volt a le g a lk a l­

m asabb. E m ellett azo n b an tra g ik u s szerep ek et is já tsz o tt. B arth a Já nos iskolai végzettség n élk ü li e m ­ b e r volt. K ifejletlen, k é p e z h e te tle n őstehetség, szép érces hanggal, h a tá so s p áto sszal, k o rá n a k egyik leg­

n é p sz e rű b b tra g é d iá i hősszínésze. T oldy ír ta ró la egyik k ritik á já b a n , egy M arót bán -elő ad ás a lk a lm á ­ val, hogy já té k á b a n csak k é t végletet ism er, á tm e n e t n é lk ü l csapva á t egyikből a m ásik b a. Fáncsy L ajos, Lász ló József, S z e n t p é te r y Z sigm ond v o ltak a fé rfia k közül m ég azok, a k ik a g á rd a é lc so p o rtjá b a ta r to z ­ tak, a n ő k közül pedig a K á n to rn é h ely ett s z e re p e l­

te te tt L a borfalv i Ró za és L e n d v a y n é H iv atal A nikó.

K á n to rn é fé lre é rté s k ö v etk ez téb en nem le tt ta g ja a N em zeti S zín h ázn ak . V idéki m a g á n y á b a n n em k a p ta m eg B ajza leveleit, aki h a llg a tá s á t v issz a u ta sítá sn a k