to tt k ísérettel, fogékony és értelm es lélek re vall.
M olnár G yörgy az o n b a n k ap k o d ó , n y u g ta la n te rm é szet volt, kü lső h a tá s o k á lta l engedte m ag át m ellék- ú ta k r a vezetni és m u n k á já b a n igen nagy szerepe volt a g ö rögtűznek.
P a u la y á tte k in tő , ö n tu d a to s egyéniség, ak i jó z a no n g o n d o lta á t m in d e n m u n k á já t és a N em zeti S zín
h á z a t a k o rsz e rű szín p ad m ű v észet o tth o n á v á tette.
A k o rszerű szín p ad m ű v ész eíet pedig ebben az időben a teljes re a liz m u s képviselte, am ely elvet k ü lönösen tö rté n e lm i d a ra b o k b a n a legkövetkezetesebben György m ein in g en i herceg u d v ari tá rs u la ta fe jle sz te tte ki. E zt vitte á t P a u la y E de a N em zeti S zínház sz ín p a d á ra ízléssel és m érsék lettel, k erü lv e a tú lz á so k at a n n á l is in k áb b , m e rt h o z z á n k csak e k k o r é r
kezett el a villan y v ilág ítás és a zá rt szobadíszlet.
Két o ly an kellék, m elyek n élkül a m ai néző nem is tu d n a elő ad á st elképzelni.
M ár Szigligeti kezdte m ag át m in t igazgató fü g g etlen íten i külső k ö rü lm én y ek tő l, k ü lö n ö sen felső b e folyástól. F o k o z o tta n követte őt ebben P a u la y Ede, ak i az in te n d á n si in tézm én y ellenére teljes m é rté k ben m eg tu d ta v a ló síta n i az önálló igazgatást, am i
n ek feltétlen szükségét m á r Salam on F e re n c h a n g súlyozta.
P a u la y egy fo k k al h a tá ro z o tta b b a n vitte véghez e lő d je p ro g ra m já t a m ag y ar d rá m a iro d a lo m fe lle n dítése, a világ iro d alm i m ű so r kiépítése és a sz ín é sz g árd a fo k o zato s kiegészítése tek in tetéb en . M indezen k ív ü l sok egyéb té re n is o d aad ással em elte a színház szín v o n alát. L au b en ak , a Burg th ea ter egykori nagy ig a z g a tó já n a k elveit téve m agáévá, szükség szerin t á ld o zo tt a sz ín h á z ra és a d a rab o k k iá llítá sá ra , m e rt szerin te az ilyen k iad áso k a p é n z tá ra b la k o n k eresz
tül k a m a to stu l m eg térü ln ek . Míg elő tte a legtöbb esetb en m egelégedtek a színész-rendezők k ét-h áro m p ró b áv al, pedig ily rövid idő a la tt csak a
legszük-- '"sv s • - .*.rae-.»rjk.Ä - ' . .
56 PAULAY EDE
ségesebb u ta s ítá so k m eg a d á sá ró l le h e te tt szó, ő ra g a sz k o d o tt az elő ad áso k tíz-tízen ö t p ró b a a la tt tö r ténő h iá n y ta la n felépítéséhez, m e g sz ilá rd íto tta a fe
gyelm et és zav aró szo k áso k at sz ü n te te tt be. Jászai M ari írja e m lé k ira tá b a n : a P a u la y elő tti időkben á lta lá n o s jelenség volt, hogy je le n é sü k u tá n a d rám ai színészek is visszam en tek m eg h ajo ln i a szín p a d ra . Az ő id ejére esett az az egész E u ró p á ra k ite rje d ő m ozgalom , am ely végsőkig m en ő en k ié p íte tte a szín h á z a k tű zb izto n ság át a bécsi Rin gtheate r 1881-ben tö rté n t b o rzalm as k a ta s z tró fá já b ó l levont tan u lság o k a la p já n . E k k o r vált kötelezővé p éld áu l a vasfüggöny h a sz n á la ta , a díszletek tű zálló anyaggal való k e z e lése és az a szabály, hogy a sz ín h ázb an m in d en a jtó kifelé nyíljék.
P a u la y E de in tézm én y esen ép ítette ki a m ag y ar d rá m a iro d a lm a t, nagyon sok új d a ra b o t m u ta to tt be.
k ü lö n ö sen az o p e ra kiválása, 1884 u tá n . A Magyar Királyi Operaház m egnyitása csak u g y an te h e rm e n te sítette m in d k é t m ű fa jt és k o rlá tla n leh ető ség ek et te re m te tt m eg azo k további fejlődéséhez. T erm é sz e te sen a leg k o rszerű b b alfaj, a m a g y a r tá rsa d a lm i d rá m a k ia la k u lá s á t szo rg alm a zta és a Szigligeti á lta l m eg
in d íto tt. de első évek b en csekély e red m én n y el já r ó p á ly á z a to k a t fo ly ta tta . K iem elkedő esem ény volt eb b en a te k in te tb e n a Prole tárok b e m u ta tó ja 1880-ban, am elyet B eöthy Zsolt is ö rö m m el üdvözölt, m iu tá n kevéssel előbb le h a n g o lta n á lla p íto tta meg, hogy a m a g y a r író k jó ré sz t nem teszn ek egyebet, m in t silány u tá n z a tá t adiják a d iv ato s fra n c ia d a ra b o k n a k . E ttő l kezdve Csiky G ergely u ra lta a n y o lcv an as évek m a g y a r d rá m a iro d a lm á t, felem elve ezt a rr a a s z ín v o n alra, m elyet P a u la y n á k sik e rü lt a N em zeti (Szín
házzal elérnie. A P roletárok-a t a következő években a Cifra n y o m o rú sá g (1881), m a jd Szigeti Jó zsef leg jo b b m u n k á ja , a Rang és m ó d (1882), R ákosi Jen ő : E n d re és J o h a n n á - ja (1885), M urai K ároly, D óczy
57 L ajos, to v áb b á Csiky G ergely tö b b i m u n k á ja követték.
L egnagyobb h a tá s ú volt a Proletárok, m ely p a rá d é s szerep o sztással, P rielle K ornélia, M árkus E m m a, H alm i F eren c, Ú jházi Ede, E. Kovács G yula, N agy Im re, C sillag T eréz, V ízvári Gyula, H elvey L a u ra fe l
léptével, ötvenes so ro zato t ért el, de a közönség a legkedvezőbben a N a g y m n m á -1 fogadta, m ely a N em zeti S z ín h á z b a n sz o k a tla n m ódon tíz év a latt h e tv e n szer k e rü lt színre. T a lá n ez a sok m ag y ar sik er b e
fo ly áso lta Jó k a it is, aki sóik gyöngébb színm űve között e k k o r két alk alo m m al k iro b b a n ó sik e rt é rt el Az a r a n y e m b e r (1884) és a Fekete g y é m á n to k (1885) d ra m a tiz á lá sá v a l.
A m ag y ar d rá m a iro d a lo m n a k ez a fellendítése jó ré sz t a fra n c ia szín p ad i m u n k á k jegyében tö rté n t meg. U ralk o d ó szerephez ju to tt a tá rsa d a lm i színm ű, n ép szerű volt a v íg játék , k ezd ett v isszam arad n i a tö rté n e lm i d rá m a és a N em zeti S zínház sz e m p o n tjá ból m á r nem jö tt szá m ítá sb a a N épszínház sz ín p a d á n egyre in k á b b n ép szerű szó rak o zássá váló n épszínm ű.
P a u la y E de, a m ik o r a m ag y ar szín p ad i iro d alo m m al fo g lalk o zo tt, nem csak a jelen n el és jövővel gondolt, h a n e m visszan y ú lv a a m ú ltb a, összefoglalta az ő k o ra elő tti m a g y a r d rá m a iro d a lm a t és szilárd ala p p á fo r
m á lta azt, am ire céltu d ato s m u n k áv al leh etett em elni a n n a k egész épületét.
H á ro m egym ás u tá n következő évben, h á ro m d rá m a tö rté n e ti ciklus so rán h o zta színre a régi m a g y a r d rá m a írá s k itü n ő b b alk o tásait. N agyszabású k ís é rle tk é p p e n m u ta tta be P a u la y E de először a Csongor és T ü n d é t (1879) Nagy Im rével és M árkus E m m á v a l a cím szerep ek b en , m ajd Az em ber tragé
diáját, m ely b en Á dám ot Nagy Im re, É vát Jászai M ari, L u cife rt pedig a K olozsvárról szerző d tetett fia
tal G yenes L ászló já tsz o tta . E n n ek a k ét m ű n ek a b e m u ta tá s a , m ely ek rő l az volt a közfelfogás, hogy sz ín p a d ra nem való k ö n y v d rá m á k , a m ag y ar szín p ad
as
nagy d ia d a lá t jelen tette. A Csongor csak erkölcsi s i
k e r m a ra d t, nem ta lá lta m eg az u ta t a közönség é r
deklődéséhez. A k ritik a is m e g á lla p íto tta róla, hogy:
„kevés benne a d rá m a i éle t“ (P éterfy ). M adách re m ek én e k b e m u ta tó ja ellenben 1883. szep tem b er 21.
igen fo n to s esem énye le tt a m ag y ar színészet tö rté n e tén ek és P a u la y joggal jeg y ez h ette fel, hogy: „leg szebb d ia d a la im leg n ag y o b b ik át ü n n e p e lte m “ .
Ez a tén y k ed ése, a m a g y a r szín p ad i iro d a lo m n ak két ilyen rem ek m űvel való g azd ag ítása csúcs
p o n tja volt m u n k aterv én ek , m ellyel a világ iro d alm i m ű so r m ég m in d ig érezh ető h iá n y a it e ltü n tette. P au- íay tíz e n h a te sz te n d ő s m ű k ö d ése zsúfolva v an je le n tős esem ényekkel. S zín reh o zta az Ödipus Kolonos- ban-t (1878) E. K ovács G yula cím szereplésével, m ajd az egész triló g iát egy estén 1891-ben, N agy Im rével.
Egy estén k e rü lt szín re Sophokles: Ajas-a és E u rip i
des: K yklo ps-a 1890-ben. P la u tu ssz a l is m e g p ró b á lk o zott (Miles Gloriosus 1882-ben E gressy G ábor fiával, Á kossal a fő szerep b en ). L ope de Vegat a Király és pór képviselte, (1889. N agy Im re — U j'názy), R acinet a Baja ze t és az Iphigénia, C alderont az Állhatatos fe j e d e le m , G rillp arz ert pedig a S a p p h o és különösen a Medea, m ely u tó b b i Jászaiv al a cím szerep b en rövid idő a la tt ötven elő ad á st é rt meg. B e a u m a rc h a ist is ö ism e rte tte m eg a m ag y ar közönséggel, k ét egym ás u tá n i évben (1880-81) h o zta ki a Figaró házasságát és A sevillai borb él y-1, F ig aró szerepében H alm i F e renccel. Nagy te ljesítm én y e volt a F aust m ag y ar b e m u ta tó ja 1887-ben (Nagy Im re — M árk u s — G yenes), és súlyt h ely ez ett a rra , hogy S h ak esp eare- és M oliére- m ű so ra á lla n d ó a n m eg ú ju ljo n . Űj S h ak esp eare-b e- m u ta tó k a t ta r to tt (V ízkereszt, C ym beline, Já n o s k i
rály ), ism ételten fe lú jíto tta a rég eb b iek et és első ren d ű színészeinek m ó d o t ad o tt a nagy S h ak esp eare-szere- pek e ljá tsz á sá ra . íg y já tsz o tta E. Kovács Gyula M acbethet, Nagy Im re, m ajd Szacsvay O thellot,
Gye-AZ O ’I V C N E T E L T Ű N Tm7 F " ll ‘S T Íín^ a z, S e ries és Csillag T eréz a M akrancos hölgy k é t fő szere
pét, Nagy Im re H am letet, Mihály fi R óm eót stb.
M oliérejei közül az Ú rh atn ám polgár (Szigetivel), a D anáin György (V ízvárival), a F ösvény (U jházyval) és a K épzelt beteg (G abányival) v o ltak kiem elk ed ő b b teljesítm én y ei. T erm észetesen szám os fe lú jítá s egé
sz íte tte ki ezt a m ű so rt. T iszteletrem éltó, de sik e rte le n k ísé rle te volt P a u la y n a k az, hogy a Keg yenc-e t m egkedveltesse a közönséggel. A m a g y a r d rá m a iro d a lo m és a m ag y ar színészet tö rté n e ti k ia la k ítá s a tek in tetéb en szép alk alm id szolgált k ét ritk a ju b ileu m , m ely az ő ig azg a tásá
n a k id e jé re esett. 1887-ben ü n n ep elték m eg a N em zeti S zínház ö tvenesztendős ju b ile u m á t, m ik o r is az Árpád ébredése k e rü lt szín re Nagy Im rével, J ó k a i
n a k : O ly m p i vers en y cím ű alleg ó riája és Csiky G er
gely egyfelvonásosa: A sz ínésznő. H áro m évvel k é sőbb az első m a g y a r színielőadás százéves fo rd u ló ja a lk alm áb ó l az a k k o ri p ro d u k c ió t az Igazházi-1 ú jí
to tta fel ü n n ep i külsőségek között. H atá ro z o tta b b é rté k e t ad o tt en n e k a k ét ju b ile u m n a k az a k ö rü l
m ény, hogy ekkor, 1889-ben szétszéledt az utolsó n ém et d rá m a i tá rsu la t is M agyarország fővárosában.
A g y ap jú -u ccai színház leégett és a m illen áris idők lé g k ö réb en nem látszo tt id ő szerű n ek új ném et s z ín h á z a t ép íten i. U gyanezen évben a városligeti szín k ö r igazgatója, F eld Zsigm ond is á tté rt a n é m e t
nyelvű elő ad á so k ró l a m a g y a rra , úgy, hog y a m ag y ar színészet e k k o r m á r véglegesen eg yeduralom hoz ju to tt.
A század u to lsó k ét évtizede volt n á lu n k a fra n c ia tá rsa d a lm i színm ű és első so rb an v íg játék a ra n y k o ra . A N em zeti S zínház ö sszetan u lt g á rd á ja N ád av F erenccel, P rielle K ornéliával, M árkus E m m á val, Csillag Terézzel, H alm i Ferenccel, V ízvári Gvulá- val az élén u tá n o z h a ta tla n és a p árizsih o z a n n y ira h aso n ló ch a rm e -m a l já tsz o tta a zo k at a d a ra b o k a t,
ßu m m r e g g
m elyek szinte kivétel nélk ü l szép sik erh ez ju to tta k . P a u la y a la tt k e rü lte k so rra D um as fils, A ugier, F eu illet ú ja b b d a ra b ja i, B isson n a g y sik erű : Meg
boldogult-)^ és Válás utáü-ja, S ard o u d a ra b ja i, e ls ő so rb a n a h íres: V á l j u n k el!, H alevy: K o nsta ntin abbé-ja, m ely U jházy h íres szerep e volt, M aupassant- Musett-je és a gy o rsan nép szerű v é vált O h n et több d a ra b já v a l, m elyek közül a Vasggáros százas so ro z a to t é rt el rövid idő a la tt N áday F eren ccel a c ím szerepében. Jellem ző, hogy ennyi fra n c ia sik er m e l
lett csu p án P oole: Pry Pál-já t (V ízvári), a R o sen k r a n z és G ü ld e n ste m cím ű v íg játék o t K lapp-tól, E c h e g a ra y : Nagy Galeotto-já t és N áday h íres szere
pét az Ibolyafaló-t leh et felem líten i m ás iro d a lm a k k ö n n y eb b term ék ei közül.
A fra n c ia tá rsa d a lm i színm ű a k k o r a b á r le g n é p szerűbb, de nem leg k o rszerű b b stílu st jelen tette. A szá
zadvégi n a tu ra liz m u s és im p resszio n izm u s ezen id ő k ben k ezd ett lassan, beszivárogni hozzánk. É rdem es ebből a szem pontból m egem líteni, hogy a N épszínház sokfelé k ap k o d ó vezetősége 1882-ben Zola híres, sőt a k k o rib a n m ég hirhedit m ű v eit h o z ta színre, a Na- ná-t és a P álinká-1, m ely u tó b b ib a n a v en dégszereplő H alm i F e re n c k e lte tt nagy h a tá s t. A k o rá n e lh u n y t m ű v észn ek ez volt u tolsó szerepe. U gyancsak a N ép
sz ín h á z b a n ju to tt először szóhoz a N em zeti S zín h ázat évekkel m egelőzve S u d e rm a n n is 1890-ben A becsület cím ű d a ra b já v a l. A N em zeti S zín h ázb an B jö rn so n m áso d ik d a ra b ja a Leonarda se tu d o tt a közönséghez közel ju tn i, (1879) ellenben Ib sen so k k al kedvezőbb fo g a d ta tá s b a n részesült. Ez a közönség, am ely et a fra n c ia d a ra b o k rá n e v e lte k a k o rsz e rű tá rsa d a lm i k érd ések re, érdeklődéssel fo g ad ta a Nóra elő ad á sát M árkus E m m a h íre s ala k ítá sá v a l főszerepében, és a következő Ib sen d a ra b o k a nagy norvég író későbbi n ép szerű ség én ek a la p ja it v etették meg. 1890-ben k e rü lt szín re a T ársadalo m tá m aszai Szacsvayval,
R E A L IZ M U S^ NATURALIZMUS ÖT
1891-ben pedig a N épgyűlö lő U jházyval, H elveyvel és A lszeghy Irm á v a l a főszerep ek b en .
A szín h ázi k ritik a , am ely et eb b en az id ő b en leg- k im ag asló b b an B eöthy Zsolt, A m brus Z oltán és Pé- terfy Jen ő képviseltek, m á r n y ilv án v aló an m e g b a rá t
k o z o tt a fra n c ia tá rsa d a lm i d a ra b o k k a l, de a n a tu ralizm u s és az im presszionizm us előtt m ég é rte t
lenül állo tt. A n a tu ra liz m u st „m ü v észietlen n ek “ n e vezték, k ö rü lb e lü l u g y an av v al az indokolással, m ellyel nagy elődeik a re a liz m u st kifogásolták, az im p resz- szio n izm u sró l pedig az volt a vélem ény, hogy d rám a iatlan . Még G yulaival ta r to tta k eb b en a te k in tetb en , aki 1863-ban azt írta , hogy: ,,a d rá m a i c se le k m é n y n e k leh ető keveset kell foglalkozni avval, am i az e lő tt tö rté n t vagy á lla n i a m ú lt b efolyása a la tt“ . P é te rfy h aso n ló lelki b eállíto ttság b ó l k ifo ly ó an fejtegeti, hogy p é ld á u l a Leonarda h ő sn ő je
„ . . . a m ú lt h a tá s a a la tt cselekszik, anélkül, hogy azt e lő ttü n k felfed n é“ , h o lo tt a d rá m a cselekm ényé
nek tisz tá n a k v ilág o sn ak és e lő ttü n k tö rté n ő n e k kell lennie.
P a u la y id eje azo n b an a realizm u s jegyében fo ly t le. Minit szín h ázi vezető és rendező, a színészek sz e m p o n tjá b ó l az egységes reális já té k stílu s k ia la k í
tá s á t ta r to tta szem előtt. M odern d a ra b ja in á l m eg
v a ló síto tta a reális, k ö n n y ed já té k azokból folyó k ö v etelm ényeit, tö rté n e lm i d a ra b ja in viszont a m ein in - geniek p recíz realizm u sa volt érezhető, még Az e m b e r tragédiájá n is, de fő k én t a Julius Caesar e lő ad á sán , m ely azok leghíresebb p ro d u k c ió ja volt.
P é te rfy erő sen k ifo g áso lta ezt a stílust, m ondván, hogy a d rá m a i m üv ek lényegéről eltereli a figyelm et d e k o ra tiv k ü lsőségek felé. A Julius Caesar-b a n An
to n iu s nagy beszédénél p éld áu l nem a főszereplőn volt a h an g sú ly , h a n e m a, töm egen.
S zínészeink fejlő d ésére erősen h a to tt ebben az id ő b en Salvini és Rossi, illetőleg S arah B e rn h a rd