sz ín d a ra b o k a t. Ig azg atása előtt m á r 87 p re m ie rje volt a N em zeti Színházban, és term észetes, hogy ilyen m ennyiség m ellett nem volt m ó d ja a rra , hogy a la p o san elm e rü lh e sse n m u n k á já b a n . S zínm űveinek tú l
nyo m ó részét n a p i fo g y asztásra sz á n ta és ezek a n a p i m ű s o rra l e g y ü tt végleg le is tű n te k a színről. í r t azo n b a n n éh á n y ig azá n id ő tálló d a ra b o t, és ez a k ö rü lm én y nem közönséges teh etség re m u ta t. Szigorú b írá ló i h o l kom oly fo rm á b a n , hol g ú nyosan, bele
k ö tö tte k v á ra tla n gyorsasággal fe lb u k k a n ó ú ja b b és ú ja b b d a ra b ja i k ap csán . G reguss egyszer a k ö v e t
k ezőképp em lékezett m eg ró la: „ . . . ő a szín p ad o n k ív ü l tö k életesen ism eri eg y szersm in d a m ag y ar k ö zönségnek a m a legnagyobb részét, m ely a m ű v e lt
ségnek úgyszólván első hold-negyedében áll, m ely nek tetszésétő l m égis leg in k áb b függ a m ű sik e re “ . S alam o n k o m o ly ab b fo rm á b a n h ib á z ta tta visszatérő re fré n k é n t d rá m a i felép ítésén ek h ián y o sság ait, am i ism ételt h irla p i sz ó v áltáso k ra vezetett. G yulai is osz
to tta S alam o n em e nézetét, de id ő k fo ly am án e ln é
zőbbé v ált vele szem ben és k éső b b m á r szívesen is lá tta a d a ra b ja it.
Szigligeti író i m űk ö d ése egészben véve igen h a s z n o sn a k b izo n y u lt a sz ín h ázra nézve. D a ra b ja i m in dig jó l jö v ed elm eztek és sok m ű s o rg o n d tó l sza
b a d íto ttá k m eg az igazg ató k at. Szigligeti m in t ig az
gató igen széles lá tó k ö rű , nagym űveltségű em b er volt, aki a szín h áz v ezetését és a színészekkel való eg y ü tt
m ű k ö d ésn ek a m ó d ja it tö k életesen ism erte és rövid vezetése a la tt o ly an sz ín v o n a lra em elte a N em zeti S zínházat, hogy azt nagy és m éltó u tó d a, P a u la y m á r k ö n n y ű sz e rre l tu d ta a legelső so rb a állítan i.
P ed ig S zigligetinek m ű k ö d ési id eje a la tt több súlyos nehézséggel k e lle tt m egküzdenie. A B udai S zín k ö rb en a n y á ri h ó n a p o k b a n m a g y a r színészek já tsz o tta k , vidéki tá rsu la to k , így leg in k áb b L a ta b á r E n d re k assai igazgató. 1872-ben M iklósy G yula
vi-SZIGLIGETI L M MiRt IGAZGATÓ 47 déki igazgató M olnár G yörgy B udai N épszínházáéhoz h aso n ló v állalk o zásb a b o csájtk o zo tt. Is tv ánté ri S z í n ház néven a m a i K lau zál-téren sz ín h ázat n y ito tt és tá rsu la tá v a l, am ely b en tö b b neves fia ta l m űvész is m ű k ö d ö tt, így K assai V idor és V ízvári G yula, a N em zeti S z ín h á z n a k a k a r t v ersen y t csinálni. M űsorában és szerep o sztásb an a n n y ira ehhez igazodott, hogy
„fiók-N em zeti“-n.ek nevezték tré fá sa n a szín h ázát. A n y á ri h ó n a p o k ra a V árosligetben ép ítte te tt egy nagy szín k ö rt, 4500 férő h elly el. A pesti viszo n y o k k al nem egészen ism erő s igazgató szin tén tú lm éretezte a v ál
lalk o zását, a n n y ira , hogy k ét esztendő m ú lv a m e g b u k o tt és v isszam en t ism ét vidékre.
E k k o r azo n b a n m á r előkészítés a la tt volt a N é p sz ínház, am ely 1875-ben n y ílt m eg és szán d ék a elle
nére igen súlyos g o n d o k at o k o zo tt a N em zeti S z ín h á z n a k . E rrő l részletesen m ég aláb b szó lesz.
Szigligeti m in d ezek k el felvette a v ersen y t és a növekvő v ersen n y el szem ben a növekvő érd ek lő d ésre szám íto tt. Ú jjászerv ezte a tá rsu la to t, új író k a t fed e
ze tt fel és a N em zeti S zín h áz é rd ek k ö réb e v o n ta az ü re se n álló V árszín h ázát. 1871-től kezdődőleg sz ó r
v án y o san h e te n k é n t egy két alk alo m m al a N em zeti S zínház ta r to tt e lő ad á so k at a V á rszín h ázb an — k é
sőbb az O p eráv al felváltva — egészen a v ilág h áb o rúig, k isebb szü n etek et leszám ítva. Régi erői m ellett m eg b ízta ren d ezéssel az ügyeskezű N áday F e ren cet és B ercsényi B élát és a szín h áz g á rd á ja az ő igazga
tá s a a la tt igen kiváló erő k k el g y arap o d o tt. L eg n agyobb esem ény volt Blaháné szerződtetése, aki 1871-ben lépett fel először a T ü n d é r l a k M agyarhon
ban cím ű régi n ép szerű sz ín já té k b a n új p a rtn erév el, T a m á s i Józsefiéi. T am ásiró l, aki F ü red i nagyobb h ír ű u tó d a lett, m á r 1858-ben m egem líti a P esti N apló egyik vid ék i levelezője, hogy „ . . . a n é p sz ín m ű v ek b en d e re k a s a n viseli m ag át és n é p d a la in k a t erő teljes, csengő h an g jáv a l szépen é n e k li“ . A
fővá-48 A HETVÉ^EiS' ‘ ÉVEK
ro sb a azo n b an csak tizenegy évvel később tu d o tt fe l
ju tn i. K ettő jü k feltű n ése ú j — ö ncélúbb — n é p sz e rű séget a d o tt a n ép szín m ű v ek n ek és n ag y b an h o zzá
já r u lt a N épszínház létreh o zásáh o z.
Ú jo n n a n k e rü lt a szín h ázh o z N áday Ferenc, elegáns, fölényes világfi, a fra n c ia szellem tökéletes m eg szó laltató ja , Nagy Im re, a kiváló hős-színész, az e k k o r m ég je len ték telen eb b szerep et já tsz ó Paulay E de a feleségével, Szigeti Im re, R á ko si Szidi, U jh ázy Ede, Vízvári Gyula, Szigeti Jolán, H e lv e y Laura.
Az e lh ú n y t S zerd ah ely i K álm án ö rö k é t a re n d kívül tehetséges, de szin tén rövid életű H a lm i Ferenc vette át, aki m in t fra n c ia v íg játék o k szalónszínésze leg in k áb b P rielle K o rn élia p a rtn e re volt. Az öregedő és ek k o r m á r csak ritk á n v en dégszereplő Jó k a in é szerep k ö rét Szigligeti m erész, de sik e rü lt fogással az egészen fiatal Jászai Marira, bízta, aki elő d jén ek nagy szerepeit, így V o lu m n iát a Coriolanus-b an , vagy a h erceg n ő t az E g y pohár uíz-ben m eglepő eredm ény- nyel já ts z o tta el. Molnárné K ocsics o vszky Borcsa, B ercsényi Béla, Boér E m m a is ezek b en az években k e rü lte k a színházhoz. Szacsvay Im re 1875-ben m int R om eo m u ta tk o z o tt be a közönségnek. M árkus E m ilia első szerepe pedig (1877) Ju lia volt. Ez a névsor, a régebbi tag o k at, iSzigeti Józsefet, a F e le k i h á z a s
p á rt, az ifj. L en d v ay h á z a sp á rt, K om árom it, ISzath- m á rin é t hozzászám ítv a, a N em zeti S zínház m űvészi erőinek igen m ag as szín v o n alát b izo n y ítja.
A hetvenes évek m ű s o rá ra nézve jellem ző volt a m a g y a r d rá m a iro d a lo m v á rh a tó e lő re h a la d á s a és em ellett — vele n ag y részt összefüggően — az a fo ly am at, ahogy a fra n c ia sz ín m ű iro d a lo m vezető és h a tá so s szerep re ju to tt n á lu n k is. A hogy n ő tt a fő v áro s — az egyesítés is ezek b en az évek b en tö rté n t m eg — és a h o g y an lak o sság a egyre m o d ern eb b , n ag y v áro siab b szín ezetet k ezd ett ölteni, úgy ta lá lta m eg fo k o zato san a k a p c so la to t a p á riz si szalonok
légkörével. G reguss az ötvenes években m ég csak a n n y it volt h a jla n d ó elism erni, hogy a „ fra n c ia tá r salgási d arab o k a színészre nézve képző is k o lá k “ , v i
szont a hetvenes években egyetem i elő ad ásai so rán nagy p o rt felv ert n y ila tk o z a to t tett, hogy ifj. D um as:
Alp h o n se ú r-jáért o d a a d n á az egész m ag y ar v íg játék iro d a lm a t. E k k o r m á r ifj. D um asék u tá n p ó tlá s t k a p ta k M eilhac, H alévy, később Bisson, P aillero n és tá rsa ik szem élyében, a k ik m á r egészen fölényes v ir
tu o z itá s sa l k ezelték a sz ín p a d o t és rá ü tö tté k k éz
jeg y ü k et a N em zeti S zínház egész m ű s o rá ra a m ú lt század u tolsó évtizedeiben. E gy ed ü l S a rd o u n a k 28 d a ra b ja k e rü lt szín re eb b en az időben, am ib en az idegen szerzők k ö zü l csak Seribe m ú lta őt felül 34 d a ra b já v a l. S ard o u első nagy sikere az Idegesek, volt, m ely tíz év a la tt elért negyven előadásával em- lité sre m é ltó fe ltű n é st k eltett. 1865-ben k e rü lt színre és a m a g y a r k ritik a S zigligetinek ugyanezen évben b e m u ta to tt F én y árnyai cím ű d a ra b já v a l k a p c so la t
b an igen erős fra n c ia h a tá s t á lla p íto tt meg. É rd ek es tü n e t az idő és az ízlés válto zására, hogy a fra n c ia sz a lo n -d a ra b o k egyik legjellem zőbbike, a D e m i
m o n d e , b e m u ta tó ja alk alm áv al, 1855-ben m indössze ö t elő ad á st é rt meg, a hetv en es évekbeli fe lú jítá sk o r fo k o zó d ó sik errel k e rü lt színre és e lju to tt az ötvenes szám ig is. Ezzel szem ben a Dózsa György, Jó k a in a k az ötvenes években visszh an g o t k e lte ti d a ra b ja evvel eg y id ő b en szintén fe lú jítá s ra k erü lt, de m indössze egy alk alo m m al. E zt a szellem et k á rh o z ta tta Ra- k o d ezay P ál, aki egy írá sá b a n a k ö v etk ező k ép p en fa k a d t ki: „M in th a csak te rh ű n k re lett volna a h a z a fiasság , s a m ú lt szeretete, 67 u tá n eg yszerre a leg sív ára b b ko zm o p o litaság g al k ö n n y íte ttü n k m a g u n k o n “ .
Szigligeti ig azg a tása a la tt új d a ra b o k a t nem igen írt, in k á b b régi d a ra b ja it já tsz o tta , h a a m ű s o r ezt m egengedte, vagy m egkívánta. Nagy sú ly t helyezett
* n i' i i n K t i i /i i i i J U í C ü i d T 'BíTFu uL A EaíjTi "íb
4
50 Ä ' t i m E f f e i m
-az o n b a n a fiatal m ag y ar d rá m a író k b e m u ta tá s á ra ; ezek m üveiben h á ro m feltű n ő v o n alat leh et látn i, a n ép szín m ű írás, az ú jro m a n lik a és a po lg ári realizm u s felé. Üj n é p sz ín m ű -író k a t te rm e lt ki az a fellendülés, m elyet B lah án é h a lla tla n népszerűsége v o n t m aga u tá n . Abonyi L ajos, T ó th Ede, C sepreghy F eren c lép tek a közönség elé a h etv en e s évek elején, ak ik később a N épszínház háziszerzői lettek. R ákosi Jen ő is ír t népszínm űvet.
E lm életi „k ö ltő iesk ed és“ h o z ta létre azt a d rá m a iro d a lm i irá n y t, m ely ú jro m a n tik a néven k é p zelt o rszág o k b an já tsz ó d ó k ép zelt tö rté n e te k e t h o zott verses fo rm á b a n a közönség elé. E zek közül ú g y szólván csu p án Dóczy L ajo s kedves v íg játék án ak , a G'sóic-nak volt k om oly k ö zönségsikere (1874-ben, M olnár György ren d ezéséb en ), m íg a többiek, R ákosi Jen ő , É jsz a k i K ároly, B artó k L ajo s stb. d a ra b ja it jó részt m eddő erőlködés ik ta tta a m ű so rb a. Ide v o n h a tó V árad i A ntal, a N em zeti S zínház so k éven át volt d ra m a tu rg ja , és Jóslat-cím ű d a ra b já v a l eb b en a k ö rb e n lé p e tt a nyilvánosság elé Csiky G ergely, a k i
n ek k om oly m u n k á ssá g a a n y o lcv an as évekre esik.
T ó th K álm án, B alázs S án d o r és T oldy Is tv á n a fran ciák n y o m á n haladva, tá rsa d a lm i k érd ések k el fo g la l
ko ztak , és ism ét fel kell jegyezni J ó k a i nevét, aki eb b en az időben is több, de je le n té k te le n e b b d a ra b já v a l szerep elt a szín h áz m ű so rán .
M int en n y ib ő l is lá th a tó , ez az idő nagy lökést a d o tt a m a g y a r d rá m a iro d a lo m n a k , am ely n ek lassan tárgyilagos szem m el nézve is k ezd ett súlya lenni. A m ag y aro k és a fra n c iá k k ö ré Szigligeti k lasszik u s és m o d ern d a ra b o k b ó l ren d szeres m ű s o rt é p íte tt ki, m egadva a m ó d o t u tó d á n a k , P a u la y n a k , hogy azt teljessé tehesse. Az erő teljes S h a k e sp e a re -k u ltu sz je len tő s esem ényei v o ltak a S o k h ű h ó s e m m i é r t b e m u ta tó ja 1876-ban N ádayval és L endvaynéval, a Vihar-é 1874-ben, a Szen tivá n éji álom fe lú jítá sa , a L ea r
ki-51
rály előadásai M olnár Györggyel, illetőleg E. Kovács G yulával a cím szerep b en , a Téli rege új b e tan u lása, term ész etesen az álla n d ó d a ra b o k m ellett. 1864-től kezd ő d ő en je le n t m eg a K isfalu d y -T ársaság teljes S h a k e sp eare-k iad ása.
Szigligeti m ű s o rá b a n szerep elt a Makr ancos h ö lg y , az E g m o n t, M oreto h íre s d a ra b ja , a K ö z ö n y t k ö z ö n n y e l , a N ő k iskolája, a K én ytelen házasság Szi
geti Józseffel a cím szerep b en és első so rb an a Phedra és az Antigone b e m u ta tó ja 1876-ban, m ely a lk a lm a k kal p á ly á ja c sú c sá ra ju to tt fel Já s z a i M ari. P a rtn e re m in d k é t d a ra b b a n Nagy Im re volt. M ásik o ldalról Go
gol, B jö rn so n és D au d et te tté k teljessé a m ű so rt. A re
vizor 1874-ben k e rü lt szín re H alm ival, B jö rn so n szín já té k a a Csőd 1876-ban, D audet F r o m o n t és Risler-e pedig F elekivel és N ádayval a k ét cím szerepben, 1878-ban.
Az u to lsó nagy n ép szín m ű -b e m u tató a N em zeti S z ín h á z b a n az ism eretlen segéd'színésznek T ó th E d é nek p á ly a d íjn y e rte s d a ra b ja volt, a Falu rossza, B lah án év al, T am ásiv al, U jh ázy v al és V ízvárival a fő szerep ek b en . Nagy sik errel tizen n y o lcszo r k e rü lt színre, és a m ik o r 1875 o k tó b e r 10-én a S z ö k ö t t k a tona 114. elő ad ásáv al (B laháné, Jászai, T am ási, F eleki) a n ép szín m ű e lb ú csú zo tt a N em zeti Színház sz ín p ad átó l, ez is á tk e rü lt a tö b b iek k el együtt a N ép szín h ázb a.
A N ép szín h áz, m ely M olnár György és fők én t R ákosi Je n ő kezd em én y ezésére jö tt létre, a k ü lv á ro s
b an, ócska viskók k ö zö tt ép ü lt fel (m ai N em zeti S zínház) o ly an helyen, am ely m ellé m á r ki volt je lölve a k ö rú t vonala. M odern te ch n ik áv al ép ítette fel a később h íressé v ált bécsi társascég, F e lln e r és H ellm er, a k ik n e k k ia la k u lta b b szín h ázép ü let-tip u sáv al a V ígszínházon k eresztü l tele v an pötyögtetve a volt m o n a rc h ia egész terü lete. A színház a N em zeti Szín
h á z n á l jó v al m o d ern eb b beren d ezésű . volt (a
követ-4
* A NÉPSZÍNHÁZa2 A HETVENES ÉVEK
kező évben m á r b ev ezették a v illan y v ilág ítást is). Az Angot asszony lá nya volt első nagy sikere, m ajd C sepreghy revüi, így a S z tro g o ff Mihály, am ely m á r százas sz é riá t csinált. R övid idő a la tt elérték száza
d ik e lő a d á su k a t B lah án é p a rá d é s n ép szín m ű -szerep ei, a Falu rossza és a Sárga csikó is. Az első években tú lsz á rn y a lta ezeket a Cornevillei h a rangok 120 elő adással, m a jd a B udai N épszínház egykori sikere, az Ördög pirulái, m ely 167-szer k e rü lt sz ín re a m ásodik állo m ásh ely én .
A N épszínház avval a céllal n y ílt meg, hogy a N em zeti S z ín h áza t „ te h e rm e n te sítse “ a n ép szín m ű vektől. Ez a b eállítás h am is volt, hiszen a d rá m a i sz ín h á z a t első so rb an a vele nem -igen m egférő o p e
rá tó l k ellett v o ln a m eg szab ad ítan i, m ely eg y éb k én t a m aga nem ében igen je le n tő s ere d m é n y e k e t é rt el, m in t p é ld á u l a T a n n h ä u ser b e m u ta tó ja 1872-ben és H u n y a d i Lász ló 200. elő ad á sa 1874-ben. A N ép szín h áz a „ te h e rm e n te síté s“ cím én a legvonzóbb d a r a b ja it vitte el és az ig a z g a tá sra nézve igen nagy fe la d a to t je le n te tt a szín h áz e g y en sú ly át m egőrizni. A szín h á z a t e k k o r ú jjá fo rm á ltá k b elü l is és k ív ü l is: b é r p a lo tá k a t é p íte tte k k ö réje, új h o m lo k z a to t k a p o tt és ez a képe m a ra d t m eg a v ilá g h á b o rú előtt tö rté n t lebontásáig.
A vidéki színészet a szab a d sá g h a rc u tá n i időben h irte le n e lm a ra d t B u d ap est m ögött. A v á n d o rlá so k ezek életéb en to v áb b fo ly ta tó d ta k , és h a kedves, h u m o ro s v isszaem lékezéseket o lv asu n k is ró lu k Szigeti József, M olnár G yörgy, késő b b D eréki A ntal, D itrói M ór stb. k ö n y v eib en , az é rt ez a helyzet úgy a m űvészet m in t az életp ály a sze m p o n tjá b ó l igen le
sú jtó . M olnár G yörgy, aki m in d en főv áro si sze
rep lése m ellett is izig-vérig vid ék i színész volt, p a n a szk o d ik is e m lé k ira ta ib a n , hogy a b u d a p e sti köz- p o n to sítá s elv o n ja az e rő t a v idéki színészettől. A h ely ze t nem volt lényegesen jo b b a v á ro s o k b a n sem .
A VIDÉKI SZÍNÉSZET 53