★ PÉTERFY JENŐ

N ÉM ETH G. BÉLA

★

PÉTERFY JENŐ

I

A MÜLT MAGYAR TUDÓSAI

F Ő S Z E R K E S Z T Ő :

T O L N A I G Á B O R

S Z E R K E S Z T Ő :

SZALAI S Á N D O R N É

N ÉM ETH G. BÉLA

PÉTERFY JEN Ő

w m

AKADÉM IAI KIAD Ó B U D APEST 1988

MTAK

0

0 0 0 0 2 2 1 1 6 2 6

6 6 4 2 2 1

MAGYAR 1W O H ÄN YO S ÍK A D É M I*

tím w ÁSA

ISBn 963 05 4962 X

Akadémiai Kiadó, Budapest 1988 Németh G. Béla

Printed in Hungary

TARTALOM

Tragikus életút — korszakjelkép 7 Kereszteződések metszéspontján 11 Pályakezdés: németül zenében, magya­

rul színházban 31

A nagy kísérlet: szembenézés a magyar

korszellemmel 88

Lépésazonosság Európával 149 Sok jó ismerős — kevés barát 184 A z örökké vonzó téma: a tragikum 201 Végső próba — végső magány 229

Bibliográfia 258

5

TR A G IK U S É LETÜ T - KORSZAKJELKÉP

E g y olya n k itű n ő tehetség élet­

k u d arca , e g y o ly a n tiszta fejű e m b e r ö n g y ilk o sság a, e g y o lya n g a z d a g lélek m agányosság a, m in t P é te rfy é : e h áro m sorselem k ö z ü l e leg en d ő m agában m in d en ik , h o g y k o m o ly s á g ra intsen, s tá v o l tartson h am ar tűnő e lm életek és h iv a lk o d ó k o n cep ció k alkalm azásának in g e ­ ré tő l.

Életútját szem besíteni k e ll a k o r­

ral, m ű v e it életútjával. N e h é z fe l­

adat. A lélektan se g é ly é v e l m e g o l­

dani m agában nem is lehet. G o n ­ d o lk o d ó n a k készü lt, s a g o n d o lk o ­

dó alkati feltételei szellem i életünk történetében a lig v o lta k m é g e g y tehetségben o ly m é rték ig adva, m in t az övében. K ettős tragédiájá­

ban a m ásodikat, az ön k én t válla lt halált k ö z v e tle n ü l lélektan i o k o k is m a g yarázh atják ; az elsőt, am ely a m ásodikat is szülte, a tehetség és szem élyiség teljessé valósulásának lehetetlenné válását azonban nem . A tragédia m iv o ltá ró l m aga fejte­

g ette: n em a halál tén yéb en , hanem e lehetetlenülésben re jlik az. íg y az ő ö n gyilk o sság a v a ló b a n azáltal n yerte el ig a zá n m é ly , e g y korsza­

k o t je lk é p e z ő tragikus értelm ét, h o g y e m egvalósu lás m egh iúsultá­

nak, rem én ytelen ség én ek belátását és bevallását je len tette. T u d tá k ezt

kortársai, tudták barátai. T u d ták , h o g y m ű ve i — bár le g tö b b jü k ö n o tt a klasszicitás b é ly e g e , s értekező iro d alm u n k n ak íg y is a le g ja v á h o z tartozn ak — alatta m aradtak vá ­ g y a in a k , tehetségének és szem élyi­

sége m éreteinek. T alá n ezért is beszéltek d o lg o zataik tú ln y o m ó hányadában e g y re szem élyiség éről, s szóltak rö vid en m u n káiró l. U g y - lehet, m eg érezték , h iá n y zo tt a m e g n y u g ta tó m eg o ld á sh o z a szem ­ léleti distancia; a k ik tragédiájára rezonáltak, tö b b é kevésb é u g y an ­ annak a szem léletnek a m egtestesí­

tő i és fo g ly a i v o lta k , m in t ő m aga.

A m ai u tód feladata, h o g y a m aga m ásfajta szem lélete alapján elvé­

gezze e kettős szem besítést, rnűvei-

b ő i bontsa k i, világítsa m e g tra­

géd iája okait.

E rre a feladatra ez a n a g y o n is k o rlá to lt terjed elm ű d o lg o z a t nem v állalk ozh at. D e ha e g y -k é t szálat sikerül fölfejten ie e tragéd iát bu r­

k o ló g o n d o la ti sz ö v e v é n y b ő l, talán m ár az is lé tjo g o t adhat neki.

KERESZTEZŐDÉSEK M ETSZÉSPONTJÁN

Á tm en e ti k orszak és átm eneti réteg gyerm ek e. 1868-ban tette le érett­

ségi vizsgáját B udán , a K irá ly i K a to lik u s E g y etem i G im n áziu m ­ ban. B e ira tk o zo tt elő b b a J o g i K arra, de ham ar átm en t a B ö lcsé ­ szetire, m ajd v álasztott szakja, a történ elem és a fö ld ra jz m ellett, sőt előtt, n ém et n y e lv e t és iro d a l­

m at s m a g y a rt is tanított fő v áro si k özép iskolákban .

1850-ben, az ö n k é n yu ra lo m ne­

h éz első esztendejében született B udán . C saládja E r d é ly b ő l k i­

szárm azott, törzsökös nem es fa m í­

11

lia, de m ár teljesen vag yo n tala n , íg y apját, P é te rfy Józsefet m ár ele­

v e alk alm azo tti, azaz p o lg á ri lét­

fo rm ájú pályára szánták k ö rü l­

m én yei. M in t az elszegén yed ett, ho n oráciorrá lett nem esség g y e r­

m ekei k ö z ü l o ly sokan, ő is gaz­

datiszti képesítést szerzett, s ennek a társadalm i csop ortnak, a n y a g i s szociális h elyzetét tek in tve azon a szélső szárnyán h e ly e zk e d e tt el, am ely m ár egészen k ö z e l esett a szabad fogla lk o zású értelm iségiek nálu n k éppen csak form áló d n i kezd ő rétegéhez. H a n g sú ly o zn u n k k e ll: csak a n y a g i s szociális h ely­

zetét tekin tve. Szokásaiban, erk öl­

cseiben, m agatartásában u gyan is egyszerre szerencsésen és szeren­

12

csétlenül k e ve re d tek a birto k os nem esúr és a v álla lk o z ó p o lg á r tu­

lajdonságai. M in d k e ttő b ő l m e g ­ v o lt benne az, am i első pillanatra, h o g y ú g y m o n d ju k , n a g y b e n y o ­ m ást tesz. Ú rias fö lé n y , n a g y v o n a ­ lúság és k ö n n y ed grácia városias csiszoltsággal, tájék o zottság gal és a lk alm azk o d ó készséggel párosult egyéniségéb en. Gáláns társasági em ber, j ó m ulatótárs, aki v id ám poharazás és elegáns b ó k o k k ö z b e n is m e g tudta csillogtatn i széles k ö rű szakism ereteit és érdeklődést k eltő elgondolásait is. F in om id e g ű érzék en ység gel gyo rsan beleélte m a g á t e g y -e g y h e ly ze tb e, és lelkes é lvezettel, fö lg y ú lt fan táziával fo r­

gatta a benne rejlő lehetőségeket.

13

N e m csoda hát, ha tö b b ízben igen k itű n ő állásokat ajánlottak fö l neki. K e zd etb en m in den ütt j ó l is m en tek d o lg a i; de lelkesedése ha­

m ar ellobbant, kép zelete gyorsan k ifárad t, s e k k o r újra m eg újra előtűnt je llem éb en a k é t em lített típus n éh án y jelleg zetes hibája.

N a p i m u n k ájával n em tö rő d ött, h a g y ta tön krem enn i a gondjára b íz o tt v a g y o n t, szétzülleni a kezé­

b en le v ő ü g y e k e t, s u g y a n a k k o r a k eletk ezett zavaron halogatással, hitegetéssel, n a g y z o ló szólam o kk al ig y e k e z e tt úrrá le n n i; ez u tób biak ann yira h o zzátarto ztak lényéh ez, h o g y m é g ö reg k o ri n yom o rú sága idején, szeg én yházi kérvén yében sem szabadulhatott m e g tő lü k egé­

14

szén. S m in dez m é g ha g yjá n , az ig a z i baj t tulajd on képpen az ok o zta, h o g y e g y re jo b b a n m eg szo k ta a pazarlást, s p é n z ü g y e k b e n sem m aradt keze tiszta. E in au sg eg lü h - ter Lebenskünstler — ; m o n d otta róla későbben fia G o ttfried K eller szavát e g y k ü lön ösen keserű per­

cében. M ert keserű percben v o lt része családjának b ő v e n . Lassan b eván d o ro lták szinte az egész or­

szágot. Felesége e g y re n ö v e k v ő szorongással, e g y re m egalázottab - ban k ö v e tte , m íg v é g r e e lfo g y o tt ereje, és válásra k erü lt a sor.

C silla g Szabina n ém et családból szárm azott, akin ek e lő d eit M ária T erézia és József alatt telepítették be a polgáriasító re fo rm o k szolgá­

latára. A család n ev é t m agyarra válto ztatta, s nem esi le v e le t is szer­

zett, n yelv éb en , m ű veltségéb en azonban jo b b á ra m egm arad t né­

m etn ek, életform ájában h ivatal- n ok p o lg á rn ak . E g y v id é k i m a g ya r nem esasszony hasonló h elyzetb en talán házim u n k ák b a, szövésbe, fo ­ násba m en ek ü lt v o ln a ; C silla g Szabina v iszo n t a zene s a k ö n y v e k óp iu m ába s fia nevelésébe, ak it lelk e m en ed ék én ek abba a v ilágáb a v itt, a m elyb e, ú g y vélte, m egalá- zottsága b e n em h a to lh a t; a n ém et klasszikus zene s a n ém et klasszikus literatúra világába. A n n a k a k u ltú ­ rának a v ilágáb a, a m e ly m egterem ­ tette e g y — m á r-m ár a való sá g fö lö tt le b e g ő — h arm on ik u s v ilág

álm át, v á g y á t, lehetőségén ek rem é­

n y é t; m in t később m aga is an n yi­

szor m on dta, a schöne M en sch lich­

k e it evan g élium át. A k e g y e tle n való ság s az összhang m agas ideál­

világán ak e k ü lön ös együ ttélésébő l aztán a n ő i k é z v eze tte g y e rm e k ­ iélek b en szükségszerűen született m e g s állandósult, életérzésének e g y ik u ralk o d ó elem e gyan án t, b i­

zo n y o s hasadtság, az egyszerre fáj­

dalm as és édes n osztalgia.

S ez term észetes is; m in t a h o g y az is, h o g y a fo ly to n feszült otth on i lé g k ö rb e n s e k o ra i, töm eges m ű ­ v eltség i, fő k é p p zenei é lm é n y hatá­

sára érzelm ileg n ag yo n is ham ar érni kezdett, érzék en ység e p e d ig egész a sérüléken ység ig k ifejlett,

17

és eg yszerre h a jlo tt m elankóliára, s arra, h o g y az ö n lelk e rezdüléseit fig y e lő , átélő és á télvező goethei S ch ön geist e g y kissé n őiesebb, erősen befelé fo rd u ló változata vá ljé k m ajd belőle. E g y levelét ezzel a ford u la ttal zárta le : „ . . . es ist zu spät, ich b in m ü d e g e w o rd e n , ich schliesse den V o rh a n g m einer inneren W e lt , u n d sage dir ein herzlich es O d ie n !” A K ö ltészet és V a ló sá g ö r ö k g yerm ekszín háza nála íg y o ly stílszerűen a belső v ilá ­ g o t m u tató színpaddá v á lto z o tt át.

F ok o zta ezt a m e la n k ó liát és kö rn ye ze ti idegen séget anyja hozzá v a ló viszo n yá n ak e g y m ásik, ered­

m én yéb en u gyan csak kétarcú m o z­

zanata. A n y ja a k ö n y v e k , a zene,

18

a n ém et klasszicizm us id eálvilágá­

n ak harm óniájába m en ekü lt, s k ez­

d ettől azt a v á g y a t, k ö v e te lm é n y t sugallta fiára, h o g y ez id eálvilág le g fő b b eszm én yének, a szellem i, a m ű vészi k iv áló sá g n ak m egteste­

sítője le g y e n . Iskolás éveib en eleg et is tett e k ö v e te lm é n y n e k : szinte k iv é te l n élk ü l m in d ig az osztály em inensei k ö z é ta rtozo tt, s k e d v v e l s o ly k itű n ő előrehaladással h eg e­

dült, h o g y jo g g a l lehetett m ű ­ vészt várn i b elő le. K is háztartásuk a n ya g i fed ezetét azon ban e g y re in­

k á b b az ő fo ly to n o s h ázitan ító sk o­

dásának k ellett biztosítania, s íg y a zenélés hivatásbó l a lk alm i id ejű kedvteléssé szoru lt vissza.

F o k o zta m elankóliáját s lelk e

hasadtságát első s eg y e tle n ism ert szerelm i történ etének k im en etele.

E g y e te m i éveiben e g y feh érvári tá vo li ro k o n családnál, a zene- és iro d a lo m k ed ve lő , jó m ó d ú E ltérék - n él tö b b szö r tö ltö tt p ár hetet.

S beleszeretett a tekin télyes m e g y e i fő o rv o s szép és g y ö n g é d e n kacér nőiességet su gárzó ifja b b ik leányá­

ba, a csinosan éneklő E lizb e , aki, bár határozottan n em biztatta, nem is utasította e l a szelíden rajon gó s szem érm es rejtéssel v a lló „ r o ­ k o n t” . A család persze n em sze­

ré n y k ishivataln okn ak szánta a lá n y t, s a m ik o r e g y had bíró kapi­

tán y m e g k é rte k ezét, m e g is kapta.

A h ír bán tóan zavart, m ajd n em - h o g y sértőd ötten sértő m on d atban

rezd ült vissza benne. „ A z »Eliz«

m egn yugtatására m é g azt is m e g ­ íg é re m — írta E liz n ővérén ek, G izellán ak — , that I w ill n ő t be a

»chineser«” — ti. e g y m ár előb b m egb eszélt feh érvári találkozás ese­

tén. N é h á n y le v é l m o stan tó l fo g v a aztán a kedves n é v n élk ü l in d u lt el útjára, de a sérülés e g y re o tt m u n ­ k á lt lelkében, m íg lassan m egérett, fo rm á t n y ert benne az elégtétel ideája. E szm én yi elég tételvétel v o lt persze ez; e g y S ch iller-le lk ű ifjú idealistáé. N é g y lap on át ap oteó- zisnak b eillő , gond osan kicsiszolt je llem k ép é t rajzolta m eg az elvesz­

tett leán yn ak, je le z n i akarván, m en nyire ő v o lt az, aki való ban s m éltó k ép p en értette. A je lle m ­

rajz v é g é n p e d ig — e g y általános alannyal s e g y id ézettel k e n d ő zv e

— v é g r e k im o n d ta ré g rejtett vallom ását is. „ O b m an w o h l n och im G arten , die W o r t e hören m öch te, die sie so o ft sprach” , azaz: h o g y v ajo n hallgath atjuk-e m é g a kertb en a szavakat, a m elye­

k e t ő, E liz o ly g y a k ra n m o n d o tt:

U n d w ü sten ’s die B lu m e n , die K lein en W ie tie f v e r w u n d e t m ein H erz, Sie w ü rd e n m it m ir w ein en Z u heilen m ein S ch m erz!

T ie f v erw u n d e t, m é ly e n sebe­

sült sz ívv el — am e ly n e k g y ó g y í­

tására talán m é g a v irá g o k is v ele sírnának — k e rü lt hát k i P éterfy

élete első szerelm éb ől. S e z várh ató s e z szükségszerű v o lt. R e m é n y e i eleve az illú z ió k v ilágáb a tartoztak.

N e m csa k m e rt a le á n y m ár v ir á g ­ jában, ja v a férjh ezm en ő k oráb an állt, ő p e d ig m é g csak h arm ad ik e gy e te m i é vét taposta, s n em is csak a k é t család k ö z é szakadékot v o n ó an ya g ia k m iatt. E z e k m iatt is per­

sze. A fő o k azon ban m égsem itt rejlett, hanem a feh érvári család társadalm i m ozgásán ak irányában.

Jelentéktelen, de je lle m z ő m ozza­

nat az, h o g y P é te rfy e g y ik levelé­

ben a G roeller k a p itán y n eve e lő l kifelejtett v o n -t u tó la g v a la m e ly k é z beírta.

M it g o n d o lt később, fő k é p p utolsó esztendeiben e kap csolatról,

e k ö rü lm é n y e k rő l, e szerelem ről, n em tu d ju k . E rre g o n d o lt-e , erre is g o n d o lt-e , m id ő n E ö tv ö s-ta n u l- m án yát e kesernyés, de nag yszerű fölütéssel k ezd te: „K é tsz e r tanul­

ju k ösm erni az életet. E lő sz ö r m i­

d ő n félreism erjü k , aztán m id őn m e g ism e rjü k .” M e rt errő l a sze­

re lem rő l m é g a n n yit sem beszélt, m in t g y e rm e k k o rá ró l. E rrő l e g y ­ általán n em beszélt, s nem csak erről,

— a szerelem ről sem beszélt többé.

„ A je lle m tö v é n fak a d t tu lajd on ­ sá g o k ró l” beszélni P é te rfy n ek ked­

ven c ford ulata v o lt. M it értett rajta, pontosan n em h atározta m e g , de szem léletén ek k ö z p o n ti elem e, a tö rtén etiség s a lélek tan i fejlődés­

e lv m e g a p é ld á k , a m ely ek b en e

24

fo rd u la to t leírta, a m ellett szóln ak, éppen az ő feh érvá ri élm én yéh ez hasonlókra g o n d o lt. N e m óh ajt­

ju k persze su gallni, h o g y e z az él­

m én y , am elyben az e g y é n i h e ly z e t vonásai s az életk or jelleg zetes velejárói o ly sajátosan egyesü ltek , d ö n tö tte el P é te rfy sorsát, szabta m e g je llem ét, é letm ű vén ek ala­

kulását. D e ez az é lm é n y fo rm á l­

hatta határozottá s tudatosíthatta h e lyzetén ek , életérzésének, e g y é ­ niségének n éh án y o ly alap m o tív u ­ m át, m e ly később életm ű vén ek , szem élyiségén ek, sorsának alakí­

tásában je len té k e n y szerepet n yert.

M in d en ek elő tt m agányosságát, a m e ly e k u d arc n y o m á n m ély e b b lett, m in t v o lt előtte.

K e z d e ttő l szívesen, já té k o sö n te t- széssel je lö lg e tte m a g á t p l. a ném et klasszika s ro m an tik a szenved éství- vódást, k ü zd e lm e t m egtestesítő je l­

kép eiv el, jelkép essé le tt alakjaival.

E g y sze r T an talusz v o lt leveleiben, m ásszor P rom éth eu sz, m ost A has- vér, m ajd m e g O id ip u sz, itt H a m ­ let, m ásutt p e d ig Faust. Á m d e — sietett h o zzám o n d an i — csak a m o­

ly a n „tijk o ri T an talusz” , k i ú g y n y ú l v á g y a i után, „ m in t éhes g y e r­

m e k a vajas k e n y é r u tán ” , csak

„so eine A r t v o n Prom etheus — sehr diirftig en K alib ers” , és csak o lya n A h asvér, aki csupán Pest és B u d a k ö z t b o ly o n g , m ég p ed ig lakásm izéria k öve tk e zté b e n . V o lt hát ig a za a szenvedélyes Schiller-

26

id éző n ek , m ik o r azt m on d ta, az ő lelkesülése csak a fféle „P se u d o - S ch w ärm erei m it C itron en -sau ce” , ha n ém i szen velg ő szerepjátszás sem h ián y zo tt az ily fé le m o n d atok b ól.

N e m akarunk szociális szánal­

m at szerezni P é te rfy szám ára. M in ­ d ig v o lt ennie és ruhája is. Á m ez v o lt ama kisp o lgári tisztes szeg én y­

ség, a m e ly talán éhségnél és ron ­ gyo sko dásn ál is jo b b a n m e g b ék ­ ly ó z z a az ifjú em ber kapcsolatte­

re m tő exp an zióját. S e tisztes szegén ység n a g y o n is zárt határait m é g áthatolhatatlanabbá tette apja híre, sorsa, családja szerencsétlen­

sége és m egalázottsága.

M aradt vigaszn ak, kapcsolat­

terem tő erőn ek a szellem i élet, a

m ű vészet, az iro d a lo m , a zen e él­

m én ye. H a so vá n yk a erszénye enged te, o tt is ü lt esténként az operát já tszó N e m z e ti Színházban, v a g y m é g b o ld o g a b b a n k on certre v á lto tt m agának je g y e t . H ayd n , M o za rt, B ee th o v en m ellé ezekben az eszten dőkben fedezte fö l Schu- m an nt és W a g n e r t u jjo n g ó áram­

lással. C sa k h o g y ez é v e k Pestjén n em igen v o lt o ly , P éterfyéh ez ha­

sonló szociális h e ly ze tű csoport, am ely szám ára e z a zene kap csoló erő lehetett v o ln a . Z e n e i élm énye í g y igazáb an m é g m agányosabb á tette.

S n em já r t jo b b a n az iro d a lo m ­ m al sem . P e d ig alan yi föltételei, a k e llő érdeklődés és é lm é n y m eg ­

v o lta k itt is. Igaz, ez id ő b e n m ég h eged ű m ű vészn ek készü lt, s e g y - e g y bátrabb pillanatában szép ön­

tudattal „m ű v é sz e te m rő l” , „m e in e K u n st” -r ó l szólott, ám azért „a n ­ gehen der író n ak ” is v a llo tta m a­

gát k e zd e ttő l; és n em jelen tette kiseb b ö rö m m e l és bü szkeséggel E lizn e k G y u la i dicséretét Faust- tan ulm án yát illető en , m in t zenei előhaladását. A dicséreten k ív ü l azon ban n em sokra szám íthatott az ifjú szerző a je les k ritik u stó l. O ly ig e n m ás v ilá g b a n éltek , o ly igen más fajtáb ó l v o lta k ő k ketten.

G y u la i szám ára a lig lehetett tá v o ­ lab b v ala m i, m in t a zene, a n ém et klasszika v á g y b a n született, éteri harm óniája, a n ém et rom antika

nosztalgiákban le b e g ő varázsvilága.

N é h á n y é v v e l k oráb b a n szinte p rogram szerű en adta óvását: őriz­

k e d jü n k — m in t m o n d ta : — „ a H a m le t-le lk ű N é m e to rs z á g ” szel­

lem étő l, am ely tett h ely e tt, szerin­

te, tépelődésbe, való ság helyett, cselekvés h e ly e tt a go n d o la ttal való m ed d ő k ü zd elem b e, álo m v ilá g b a csal. A n n á l k evésb é érthette m e g és v on zh atta m ag á h o z — s e z a fo n ­ tosabb m ozzan at — , m ert m unkás­

sága épp ezek b en az eszten dőkben vesztette el, m ajdn em egészen, to v á b b v iv ő eszm ei energiáit, te­

vék e n ysé g e ez id ő b en alakult át e g y szerepét m ár b e tö ltö tt irán y és álláspont véd elm ére, fönntartására.

PÁLYAKEZDÉS:

N ÉM ETÜ L ZENÉBEN, M A G Y A R U L SZÍN H Á ZB A N

í g y érthető, ha n éh án y — m agá­

n y á t panaszló s a késő ro m an tik át visszhangzó — n ém et n y e lv ű vers, lírai kísérlet után m égiscsak a m u ­ zsika területén in d u lt el a lk o tó pá­

lyája. N e m u g y a n hegedűsként, m in t anyja s g y e rm e k k é n t ő is v á g y ta , hanem zen ekritikusként, u gyan csak n ém etül, a tekin télyes, n a g y m ú ltú , liberális Pester L ly o d - ban, ahova barátainak, tanártársai­

n ak ajánlása révén kerü lt. Z en ek a ri estekről, op era-előad ásokról, ven ­ d é g m ű v észe k rő l írt a lapba. O k o s, bátran írt c ik k e k ezek, e g y alapos

31

m ű veltség ű , m essze tá jék o zód ó, m é ly e n fo g é k o n y , k én yes ízlésű fiatalem ber cik k ei.

F in o m és csípős m e g je g y zé se k fü zérei e c ik k ek , a m e ly ek m ajd a h íg v e le jű v irtu ó z o k a t, m ajd az ezek ízetlen ségeit m ű vészetn ek né­

ző k öz ö n sé g e t, eg yszer a lélektani átélésre kép telen e lőa d ó k at, m ás­

szor az a v u lt v a g y stílustalan díszle­

teket, h o l az olasz opera triviális ható eszk ö zeit, h o l p e d ig a w a g n eri zenedrám a m esterkélt h itregéit érik. Z en ereferensi tisztét is, állító­

la g , e g y i l y csípős, bár találó m e g ­ je g y z é s e k k e l b ő v e lk e d ő cik k e

m iatt, am e ly b e n G o ld m a rk v é lt szentim entalizm usát csúfolta k i, ke llett feladnia a lapnál.

32

Szerencséjére. V a la m i alapvető u g yan is h iá n y z ik e c ik k ek b ő l.

N in c s belső összetartó erejük, nincs k o h é zió ju k , nincs m a g ju k . Füzér v a g y m o za ik v ala m e n n y i és nem szervezet. E g y ü t t v a n ben n ü k a zok n ak a m ű ve ltsé g -, ízlés-, sőt szem léletelem ekn ek is n a g y része, a m e ly ek b ő l drám abírálatai fö lé p ü l­

tek, s m ég sincs m e g b en n ü k a zo k ­ n ak feled h etetlen varázsa, élet­

szerű, savas, b u b o ré k o ló pezsgése.

N e m a szem élyes elem h iá n y z ik e c ik k e k b ő l; sőt, ezekb en talán tö bb is van, m in t színikritikáiban. E g y ik ­ ben péld ául e g y k o r i W a g n e r-ra - jon gására u tal, m ásikban heged ű ­ já té k á t em líti m ela n k ó liáv al, itt

B e r lio z bizarrsága, színpadiassága

iránt érzett ellenszenvét, sőt m e g ­ vetését je le n ti k i n a g y o n is szem é­

lyes tű zzel, a m o tt k é t kis érzelm es­

tréfás életkép et rö g tö n ö z , ábrázo­

lásul, m ik én t hat reá Sch ub ert és m ik én t Sch um an n. N e m a szem é­

lyes elem tehát — az az egyediség h iá n y zo tt e zek b ő l is, m in t versei­

bő l, a m e ly o ly pregnánsan e g y e d i­

vé, ered etivé b é ly e g z i dram atu rgiai d o lg o zatait. N e m csoda; a L lo y d közön sége, a m e ly (föltehető) j ó hazafisága ellenére, to vá b b ra is az osztrák— n ém et k u ltú ra áram köré­

ben élt, n em ö sztö n özh ette elég g é m agatartása tisztázására a m a g ya r m ű velő d és fejlődését illető en . M a ­ g y a r lapban m a g y a r k ö z ö n sé g g e l k ellett találkozn ia ehhez. E g y é v e s

írásszünet után, 1878-ban az E g y e t­

értés cím ű lap ban tö rté n t m e g e találkozás. S m en n yire je lle m z ő , h o g y — a m it n em tett m e g ed d ig

— első m a g y a r bírálatában szük­

ségesnek v é lte szinte kátészerűen összefoglaln i esztétikai elveit. A lap irán yán ak m o st sem v o lt k ü ­ lö n ö sebb szerepe abban, h o g y v á ­ lasztása reá esett. B arátai, ism erősei rév én k erü lt ide is. E lein te tu d o ­ m án yo s tárcákat fo rd íto tt, o lló z o tt, írt, s csak é v v é g é tő l s a k ö v e tk e z ő elejétő l zenei és színikritikát.

V é g r e h elyén v o lt, s m o st e g y tü n em én yszerű k ib o n tak o zásn ak leh etü n k tanúi. É letírói szerint az e lm ú lt évtized b en ren g e te g e t o l­

v a so tt; lete tt h eged űsálm airó l,

35

utazni ez id ő b e n m é g n em u tazott, és an yja g o n d o s k o d o tt napi szük­

ségleteiről, s í g y az isk ola m ellett teljes idejét k ö n y v e k r e ford íth atta.

F ő k ép p a m o d e rn n y u g a ti p o lg á ri realista re g é n y , elsősorban a lé lek ­ tani irá n yzatú tartotta fo g v a érdek­

lődését, de m é g in k áb b a filo z ó fia . O tth o n ossá g a a n ém et m ű velő d és­

ben , a rendszeres, alapos n ém et összefoglalások, fő k é p p a jó n e v ű , liberális filozó fia tö rtén észé, K u n o Fischeré segítették e lig a zo d n i. E z id ő b ő l v a ló le g m é ly e b b , egész é letm ű vére elhatározó filo z ó fia i élm én ye, H e g e l s K a n t bölcseleté­

n ek m egism erése. E n n ek világán ál, ú g y látszik, újraolvasta a n ém et klasszikát is, s láth ató lag m ost, a

36

filo z ó fia i eszm élkedés légk ö ré b e n ragadta m e g az elm életíró Sch iller, a n a g y esztétikai n e v e lő ; a kortárs és fé lm ú lt n ém et n ag ysá g ai k ö z ü l p e d ig e k k o r fo g a d ta szívéb e K e lle r m ellé H eb b elt is. M in d e z az é lm é n y és ism eret m ost, m in te g y a vállalt szerep galvan ikus érintésére, e lv v é és állásponttá, céllá és fo rm áv á ren d eződ ött benne, s klasszikus ran gú m u n k ák h o z, drám abírálatai­

h o z segítette.

P é te rfy drám abírálatain ak alap­

elem e, k ö z é p p o n ti k a teg óriája a m ű faj, a tá rg yi v a ló sá g k é n t s tö r­

téneti fejle m é n yk é n t fe lfo g o tt m ű ­ faj. E g y ik első, n ém ik ép p p ro g ra m ­ szerűen, b em u tatk o zásk én t m e g írt bírálatában le g fő b b dicsérete C s ik y

37

e g y v íg já ték á ra az: „ C s i k y G e rg e ly v fg já té k a o ly szabályosan írt, h o g y m a jd n em k e d v ü n k v o ln a rajta a m űfaj k e llék e it k im u ta tn i . . . a n y- n y ira k itö ltik a »vígjátékot« a cse­

le k m é n y és a je lle m e k .” S a zu to lsó - ban is azért m arasztalta el epés g ú n n y a l Á b rá n y i K o rn é lt, m ert n em ism erve v a g y sem m ib e v é v e a drám a szabályait, o ly tá rg ya t d o lg o z o tt f ö l drám ává, o ly hő sö ket erőszakolt drám ai h ő sö k k é , am ely s a k ik erre teljesen alkalm atlan ok.

F őh őse „ r e g é n y e p iz ó d hősnője, k iv e l a drám án ak nincs k ö z e ” . D e nem csak hazai s nem csak je le n ­ téktelen író k k a l szem ben já r t el íg y . B jö rn so n hires drám ájáról, a Leonarddtól h asábokon át m utatta

38

k i, m in t sérti a z fo ly v á s t a drám a elem i k ö v e te lm é n y e it, m iv e l tár­

g y a jelleg zetesen n ovella tém a , s a cselekm én y hő sn ő je je llem éb en n em födh etn e f ö l „se m m i esetre sem o lya t, m it a drám aíró használ­

hatna” . A drám ai k ö v e te lm é n y e k elseje u gyan is a tá rg y s a h ő sö k sa­

játosan drám aszerű v o lta , azaz o ly tá rg y , o ly h ő sö k , a m e ly ek b en s akikben h a tá ro zo tt s v a ló d i k o n ­ flik tu s, v a ló d i összeütközés leh ető­

sége rejlik. C s ik y darabjainak n ag y része azért eleve elh ib ázo tt, m ert

„n á la m in d ig jó s z ív , hum ánus ér­

zelem h a rc o l a h itvá n y sá g k arik a­

tú ráival” . B alázs S án dor színm ű­

v é b ő l sem leh et ig a zi drám a, m ert hősei k ö z ü l a n eg a tív fig u r á k „ le ­

v e g ő b e k o r m o z o tt ö r d ö g ö k ” , s

„d rám ája ex p o zíc ió ja ön kén yes csin álm án y” ; h a son lókép p en K is­

fa lu d y K á r o ly Irénéje azért n em v a ­ ló d i tragéd ia, m e rt m orális „m es­

terkélt fik c ió n alap u l” . ,, . . . a j ó drám a — v a llo tta ezek k el szem ben

— rendesen je lle m e k e n ép ül, s azok p sz ich o ló g ia i fejlő d ésével, össze­

ü tk özésével tám aszt érdek eltség et.”

A z ellen tét, az összeütközés nem társadalm i v a g y m orális e rő k k ö ­ zö tt születik m e g , han em lélektani típ u so k k ö z ö tt. N e m e llen zi a társadalm i v a g y m orális ellentétek színpadra v itelét, sőt a tendencia­

d arabokat is pártfogásába veszi, ha a zo k az ellentétet lélektan i ellen­

tétté tudják transzponálni, szubli­

m álni. Lind au drám áját n em azért tette nevetségessé, m ert az anti­

szem itizm us kérdését v etette fö l, s a p o lg á r — arisztokrata ellen tétnek a d ott fó ru m o t, han em m ert e g y ik oldalt a p o z itív fig u ra, a zsidó Lea g ró fn é „k iv é te les n ő ” , afféle lib e ­ rális a n g ya l, m ásik old alt ellensé­

g ei, a F re g g e g r ó fo k „viaszb ab ák , m éregtelen szalondám ák, s ro m an ­ tikus, Skóciáb a u tazott, házasuló le á n y k á k ” , v a g y is „ a darab a ten­

denciát csak fito g ta tja, de n em k e lti drám ai életre” . M árp ed ig m agá­

ban, drám ai p sz ich o ló g ia n élkü l, m o n d ja m ásutt, „ a legszeb b ten­

dencia sem terem thet j ó d rám át” . S am id őn ú g y látta, s tö b b n y ire ú g y látta, h o g y a lélektani típus és

a társadalm i egybeesik , a lélektanin át a társadalm i típus reális rajzát is szám on kérte. V árad i A n ta l e g y ik p o lg árfig u rá ját p éldául azért v ette to llh e g y re, m e rt „ m it szól­

ju n k a g r ó fi cím tő l m e g ije d ő am erikai p o lg árh o z? ” . C sik y n e k p e d ig Cifra nyomorúság c. darabját illető en szem ére vetette, h o g y bár helyesen, társadalm i típusokra ala­

p ozta m ű v e indítását, k éső bb m ég ­ is feledte ezt, s „e g észen m ellékessé v á lik , m ily e n állásúak hősei. B áln ái lehetne földesúr, ten gerészkapi­

tán y, k ereskedő, m in t m ost szám - tanácsos. A szerelm i drám a azért n em v álto zn ék . A h iva taln o k o k cifra n y o m o rú sá g a tehát tu lajd on ­ kép p en csak a darab előszobájában

m arad ” . E g y s z ó v a l: bár a lélektani típust szélesebb k ö rű s a m ű alk o ­ tásban elsődlegesebb fo g a lo m n a k látszott v éln i, m in t a társadalm it, tö b b n yire a k e ttő t elválaszthatat­

lan e g y ség k én t kezelte.

S akárcsak a m ű fa jok a t, a lé lek ­ tani típusokat is tö rtén elm i fejle­

m é n y ek n e k fo g ta fö l. E g y -e g y k orsza k le lk ét, szellem ét, a törté­

n elem szellem én ek e g y - e g y fejlő ­ dési fázisát m ás-m ás típus reprezen­

tá lja; a lélektan i alaptípusok k ö z ü l e g y e se k előtérbe k erü ln ek a fejlő ­ dés fo ly a m á n , m ások e lh a lvá n y o d ­ n ak v a g y eltű nn ek egészen ; e g y e ­ sek n yern ek intenzitásukban, m á­

so k veszten ek. A z egyes m ű fa jo k h e lyzete, jelen tő ség én ek alakulása

43

éppen az egyes típusok helyzetén ek, jelen tő ség én ek ilyszerű alakulásá­

tó l fü g g . A n a g y n em zeti drám ák, C ald erón é, Shakespeare-é, Schille­

ré és R a cin e -é azáltal v álta k az ille tő n em zet e g y korszaka szelle­

m én ek rep rezen tálóivá, h o g y az u ra lk o d ó vá le tt lelk i, m agatartás­

beli, szem léleti típus ö ltö tt ben n ük testet. A z íg y fe lfo g o tt drám ai je lle m tő l m in d en ekelő tt le lk i lo g i­

kát, k övetk ezetességet k ö v etelt.

Sem m in sem g ú n y o ló d o tt annyit, m in t a zo k o n a h ő sö k ö n , a k ik je lle m ü k lo g ik á já v a l ellentétben

— m in t m on dan i szerette — a szer­

ző irán ti szívességből, a darab to vább m ozgatása érdekében cse­

lekszen ek, „ a k ik k e l m in den történ­

44

h e tik és sem m i sem ” . A je llem a l­

kotást m in d e n k o r a cselekm én y­

alkotással e g y ü tt elem ezte, m ert a drám ahősnek o k v e tle n ü l tevé­

k e n y je lle m n e k k ell, szerinte, len­

nie. „A la k ja in á l n em az a fon tos d o lo g , h o g y m it tesznek, n em a cselekm én y a d ö n tő , hanem annak p sz ich o ló g ia i re fle x e .” S m ert az a lak o k szigorú lo g ik á jú je lle m é b ő l fo ly ik a cselekm én y, ennek is le g ­ fő b b jellem vo n á sa a szig o rú lo g ik a k e ll h o g y le g y e n . „ A realizm u s a le g szig o rú b b jellem festést kíván ja m e g , a cselekm én yn ek szig o rú k ö ­ vetkezetességét. E n élk ü l a realiz­

m us n em m ű vészet, hanem sab­

lo n ” — fig y e lm e z te tte B ercsén yi B élát.

45

A követk ezetességh ez fo k o z ato s­

ságnak s m in den fo k o z a th o z o k - adatoltságnak k e ll járu ln ia. E n n ek p e d ig feltétele a v ilá g o s terv , a cél­

nak, a m ego ld ásn ak fo ly to n o s szem e lő tt tartása. í g y szüli a v ilá g o s cél a helyes e x p o z íc ió t s fo rd ítv a, a helyes e x p o zíc ió a cél lo g ik u s m e g ­ valósítását: „ A drám a szereti a v ilá g o s e x p o zíc ió t, a szen ved élyek fo ly to n haladó, lépésről lépésre k ib o n ta k o z ó fejlődését, az ellenté­

tek célt kereső, célra hajtó m é rk ő ­ zését” — írta. O ly a n n y ira alap­

szem p on tn ak tudta ezt, h o g y szám ­ talanszor k e d v te lv e m u to g atta k i, m in t szüli m e g eg y e tle n h elytelen lo g ik a i lépés, e g y e tle n helytelen m o tiv á c ió a ham is, h a zu g drám ai

h e ly ze te k egész sorát. „H iá b a — í g y zárt le e g y ily fajta elem zést — , g y ö n g e tervn ek is é p p ú g y m eg v an a vaskövetkezetessége, m in t a le g ­ jo b b n a k .” Érthető hát, ha é p p ú g y fo ly v á s t tilta k o z o tt a cselekm én y­

ben a véle tle n ellen, m in t az alak­

terem tésben a k iv é te l ellen. M é g a bu rleszkben, a bo h ó za tb a n sem látta szívesen a véle tle n m o tív u ­ m á t; a n ém et M . K la p p e g y m u lat­

ságos, de ig é n y te len b ohózatán ak e g y ilyfajta — levélcserés — m o z­

zanatáról í g y ír: „ E g y véletlen , m e ly azonban m ég a v íg játék b an is a m eg n em en g ed h ető véletlen ek k ö z é ta rto z ik .”

A véletlen v égletes, történeti szem léletkén t je le n tk e z ő fajtáját,

a v ég zetszerű t alapelvszerűen uta­

sította el; hisz ez eleve kizárja a hős cselekvő je lle g é t, m egfosztja a drám át a tá rg y u l v e tt sors, h e ly ­ zet, p ro b lé m a értelm ezésének le­

h ető ségétő l. „ . . . ily felfog ás m e l­

le tt — fejtegette — az em beri lélek egészen eltö rp ü l; csak e g y tehetsé­

g e fe jlő d ik m ó d n é lk ü l: a sejdítés, a k ép zelgés. A z értelem v ilág a m é g ú g y sem fé n y lik , m in t a pislo­

g ó m écs; a m e g fo n to ló cselekvés, az akaratos c é lo k szám ára nincs h e ly . A z em ber az esem én yek labdája: o ly a n lé n y , k i m e g nem v eth e ti lábát a je len b e n , csak há­

n y ó d ik v ala m i sz ö rn y ű m ú lt és m é g szörn yű b b j ö v ő k ö z ö tt .”

M in d e n történésben elsősorban

az egyetem es s az e g y é n i tudat szerepe, változása és tö rv é n y e ér­

d ekelte, fo n to s k ö v e te lm é n y n e k tartotta a sorsukkal tev ék en yen , tudatosan, szellem i e ré lly el szem ­ b en álló drám ai h ő sö k form álását, k ü lön ösen a társadalm i drám ában.

C s ik y társadalm i darabjainak is e g y ik g y e n g é jé t e k ö v e te lm é n y elhanyagolásában látta. „ K o m o ly a lak jaiból k iv e sz i a szen ved ély m érg ét és erejét, m eg b én ítja a g y u ­ k a t: éppen csak arra v a ló k , h o g y érzelm es je le n e te k hősei le g y e n e k . . . A drám ai g o n d o la t k ép viselő i n ála azonnal k é t e g y e n lő tle n tá­

b o rra oszlanak; itt állnak a g y ö n g e , sem j ó , sem rossz em berek, k ik n ek m in den lépése történ het jo b b r a is,

balra is, v a g y pusztán érze lm e se k ; a m o tt p e d ig a pusztán k arikatú ­ rá k .” V a ló d i k o n flik tu s is csak ak k o r jö h e t létre, ha a szerző tiszte­

letb en tartja n eg atív fig u rái pszicho­

ló g iájá n ak o b je k tív belső tö rv én y - szerűségeit, ha n em tagadja m e g ­ tö ltik sem á jo g o t, a m a g u k lé lek ­ tani tö rv én y e i alapján értelm esen, lo g ik á v a l v a ló cselekvést. A z o b ­ je k tiv itá s schilleri k íván alm a f o ly ­ to n h a n g o zta to tt k ö v e te lm é n y e . D e m e g a k ad ály o zza a véletlen re alap o zó drám ai szem lélet a m ű , a cselekm én y s a je lle m e k au to n ó m i­

ájának lé tre jö tté t is, m árp ed ig e zek n ek értelm ü k et a drám a le­

záru ltáig, kü lső segítség n élk ü l a n éző elé k e ll tárn iok. „B jö rn s o n

Leonardája szent n ő. H o g y a n lett szentté? Épp ez a tito k , m ely n ek m egfejtését hiába keressük.” M i m iv é lett, s m iért, ezt k e ll fe lm u ­ tatni ; ám a lo g ik a m aga ehhez nem elég , dialektika is k e ll a változás v a ló d i m egragadásáh oz. P a illero n e g y darabjában a dialektika hiá­

n y áv al m agyarázta az a lak o k élet- telenségét, a cselekm én y h iteltelen - ségét. „ A z üres alako kn ak nincs dia­

le k tik á ju k , azt m on d ath atju k, azt téteth etjük v e lü k , am it ak aru n k .”

A dialek tik ával e g y ü tt já r szükség­

szerűen az egyénítés. V á ra d i A n ta l e g y darabjával kapcsolatban , am ely csupa e lv o n t lélek tan i típust v itt színpadra, p éld áu l íg y : n em elég az a lak o k terve, „k e ll h o z z á egyéni-

to hatalom és mélyebb pszichológia” . (P éterfy kiem elése.) A dialektika s a lo g ik a , az e g y é n i sajátság és az általános tö rv é n y v á z o lt történeti értelm ezése képessé tette P éterfy t a drám a k ü lö n fé le m ű faji ágainak m egértésére és m éltánylására, de e g y b e n m e g ó v ta a relativizm u stó l is. M e le g m egértéssel tu d o tt szólni a szerb T rifk o v ic s já m b o r h e ly ze t- v íg já ték á ró l, a bajor K la p p jó k e d v ű b o h ó za táró l, s adta elő n a g y passzi­

ó v a l, m ily színpadi históriát ácsolt össze „L a b ich e m ester” a k ö zö n ség jó íz ű vasárnapi szórakoztatására.

A n n á l n a g y o b b m egvetéssel beszélt v iszo n t a francia szalondrám a h a zu g p szich oló giájáró l, m o ráljáról és esztétikai n ag yzolásáró l.

52

P é te rfy a drám aírót k e d v te lv e n evezte k ö ltő n e k . N e m csa k a né­

m et szóhasználat hatásáról v an itten szó. A z író tá rg yism eretétő l m e g ­ k ö v e te lte , h o g y le h e tő leg o ly tár­

g y a t d o lg o z z o n fö l, am elyb en v a ló ­ di „ k ö ltő is é g ” van . A rút ábrázo­

lását nem utasította u g y a n v é g k é p p el, de k e rü ln iv aló n ak s az alacsony ran gú m ű fa jo k , a m ily e n szerinte péld ául a szatíra, feladatának tar­

totta. C s ik y t például legaláb b e g y tucatszor fig y e lm e z te tte : „ A z élet igazságait o ly k o r - o ly k o r n a g y o n is ig a zá n festi, csa k h o g y m in t elem i ig a zsá g o t, am i n a g y o n is unalm as v a g y p e d ig d u rva sz o k o tt lenni.

H át b iz az n a g y o n d u rva a m ásodik felvon ásban , a h o l B ih a ri Lina

m in t a v é n M a t y ó k F rici m aitres- se-e je le n ik m e g . S e m éltóságának árn yold alai fejteg ettetn ek saját test­

v ére által. V a la m in t u gyan ezen szem élyn ek a k o r z ó n m egjelenése szintén ig e n h ű fő v á ro si vonás, de m e g in t csak so k az igazság am a fajából, am ely k ellem etlen ” — íg y a S zép leányok-TÓ\. A k ö ltő isé g k ö v e ­ telm én ye szám ára az esztétikai tá rg y elen gedh etetlen velejárója, az esz­

tétik ai tárg yszerű ség ism érve v o lt.

A színésszel, a ren d ező v el szem ­ ben azonos e lv i k íván alm ak a t állí­

to tt, m in t a szerző v el szem ben.

P szich o ló g ia i hű ség, lo g ik a , típus és e g y é n egyesítése, a tá rg y b ó l és m ű fa jb ó l k ö v e tk e z ő stílus, a szub­

je k tiv itá s kerülése, a m ű fa jo k és

54

előadási fo rm á k tö rv én y e in e k is­

m erete és tiszteletben tartása — n a g yjá b ó l ezek. Élesen elítélte pl.

a m ein in g en iek h istorizáló natura­

lizm usát, a m e ly „ a z t hiszi, h o g y a rendezés m esterfogásai m in d en da­

rabban e g y e n lő hatással v an n a k a n ézőre. P e d ig a rendezés m o d o rá ­ n ak v álto zn ia k e ll a d arabo k ter­

m észete szerint” . A z előadás fe l­

adata, h an goztatta, segíteni a drá­

m aíró t le g fő b b céljában, esztétikai tá rg ya , é lm é n y e befogadtatásában.

M á ig elterjedt h ied elem P é te rfy h id eg k ö zö m b ö sség e, sőt iron ikus, elutasító arisztokratizm u sa a k ö ­ zö n ség g el szem ben. V a ló já b a n fé l szem e m in d ig a k ö zö n ség en v o lt, a g g ó d v a fig y e lt e ízlése alakulását,

s m in den a lk alo m m a l szinte túlára­

dó ö rö m m e l és elég ed ettség gel jelen tette, ha a k ö z ö n sé g ízlésről és ítéletrő l tett tanúságot és elutasí­

to tt e g y - e g y P aillero n -, v a g y Á b rá n y i K o rn él-fé le darabot, v a g y m egértett s b e fo g a d o tt e g y - e g y jó t .

„ S m ost e g y szót a kü lső hatásról.

V a ló b a n m e g le p e tt a k özön ség re n d k ív ü li fo g é k o n y sá g a . . . v a ló ­ ban n em tu d tu k , h o g y a k özön ség tapsainak örü ljü n k -e jo b b a n v a g y Joach im já ték á n a k ” — írta e g y h an gversen y alkalm ával.

E z tehát rö v id re fo g v a n ég yéves színbíráló m unkássága elvren d­

szerének vázlata. E lső tekintetre láthatni, h o g y alapja a hegeli, p on tosabb an e g y hegeliánus eszté­

tika, erős kanti-schilleri m egszorí­

tásokkal a hegeliánus tú lb izton ság- g a l és tú lzó lo gicizm u ssal szem ben.

M in d en ek előtt az esztétikai néze­

tek m ö g ö tt álló ism eretelm életi fölfogásra k e ll utalnunk, a lélek ­ tani, a társadalm i, a történeti v a ló ­ ság m egism erh etőségén ek fö lté ­ telezésére, a m egism erés racionális, o b je k tív je lleg én e k elfogadására, a történések m eg ism ert lén yeg én ek törvén yszerűség kén t v a ló fö lfo g á ­ sára és interpretálására. A m ű vészet feladata erősíteni ezt a törekvést, de e g y b e n ó v n i is teljes b iz o n y o s­

sága v ak h ité tő l. E k k o r m é g k ü lö ­ nösen találónak v élte T ain e tételét, h o g y alapjában m in den , a tö rtén e­

lem is lélektan, bár m ár m ost sem

„p sz ic h o fiz ik a i” , „p szich o k ém iai”

term észettu d om ányosság gal érvé­

n yesítette elem zéseiben.

M i ennek a drám aesztétikának társadalm i szerepe, jelentése? Ér­

telm iségi p o lg á r P éterfy e g y o lya n állam ban, a m elyn ek léte e g y k o m p ­ rom isszum fönntartásától fü g g , e g y o lya n társadalom ban, a m e ly ­ b en a p o lg á r n em birto k osa a ha­

talom nak, de szövetségese, osztá­

ly o s társa a hatalom b irto k osán ak ; o ly szövetségese, o ly osztályosa azonban, aki e szövetség, ez osztoz­

kodás első h elyére p á lyá zik , s szí­

véb en b iz o n y o s is a felől, h o g y az az id ő , a „fe jlő d é s” n eki d o lg o zik . A szövetséget felb on tan i hát nem k ell, n em szabad, sem a h elyzetet

élezni. N e m le g y ő z n i k e ll a nem est, han em egyesü lni vele, hasonítani, polgárosítani ő t is, a z egész tár­

sadalm at is a p o lg ár m ű veltségb eli, szellem i fö lé n y é n ek erejével. A fo r­

radalm ak k ora lejárt, s az utolsó, a hetven egyes párizsi, a p etro lő rö k é, alaposan k o m p ro m ittálta a forra­

dalm at, nem csak a birto kos, han em az értelm iségi p o lg á r előtt is. A k o r p o lg ári közírásának, P é te rfy n ek is, m indenesetre alig v o lt gú n yo sabb je lz ő je a „p e tro lő rn é l” . E z v o lt tehát a p o lg á r m agatartásának go n d o la ti, id e o ló g ia i sum m ája. D e v a jo n ez v o lt-e P é te rfy é is, s ha nem , m ib en k ü lö n b ö zö tt tőle?

A francia társasági drám a, sza­

londrám a iránti ellenszenve m utat­

j a ezt be le g m e g fo g h a tó b b a n . E da­

ra b o k at e g y u ralm o n lé v ő , u ral­

m át v é d ő , ga zd a g p olgárság k é p ­ v iselői írták e g y u ralm o n le v ő , u ralm át v é d ő , ga zd a g polgárság szám ára. P é te rfy v iszo n t e g y o ly szeg én y, a h atalm o n lén yegéb en m ég k ív ü l le v ő értelm iségi p o lg á r­

ság kép viselő je v o lt, a m elyn ek tö­

rekvése — ha m é g o ly félén k tö rek ­ vése is — a v a ló d i eg yen lő ség éért m é g a haladás irán yába m u ta to tt;

azaz m e g v o lt m é g az o b jek tív lehetősége annak, h o g y a z általa k é p viselt lélektan i-esztétikai ide­

á lo k n ak és p osztu látu m ok n ak s az e zeken alapuló bírálatnak a való d i eszm eiség erkölcsi hitelét adhassa, s a p olgárság v a la m e ly n a g y tö r­

60

téneti korszakához, id eo ló g iá jáh o z találhasson utat. R ö v id e n : e szer­

z ő k íz ig - v é rig bu rzsoák v o lta k , ő p e d ig , ha n em is c ito y e n , de le g ­ alább B ü rg er, p o lg á r. S okszor szó lo tt bírálataiban Sch illerről m é ly ro k o n szen v vel és tiszte le tte l; a fia­

tal, a cito y e n S ch illerrő l azonban rendesen iro n ik u san ; n em kétséges, a B ü rg e rt szerette Schillerben. S m aga is a B ü rg e r oldaláró l bírálta és vetette m e g a burzsoát. S ard ou t p éld ául í g y : „S a rd o u p e d ig a b u r- zsoá-bölcsesség frázisaiból n é g y -ö t felvon ásravalót teker b á b u ja k ö ré ” ; s í g y s h ason lókép p en D u m as-t, A u g ie r -t, P a illero n t s a tö b b iek et valam en n yit.

Jellem ző , h o g y pár é v v e l később,

Ibsent, e b u rzsoá k k al szem ben a v a ló d i p o lg á rt, az igazságkeresés­

b en , az erkölcsi m éltóságb an és esztétikai értékben a klasszika n a g y ja ih o z m é ltó t, n a g y elism erés­

sel ö v e zte és értéssel elem ezte.

B ecsületes v o lt, s néha a rút v a ló ­ ságos v o ltá t sem utasíthatta el.

D e m é g az ő esetében is in káb b n eveln i akarta a m értékb e, a fo r­

m ába f o g o tt széppel, em elkedettel az em b ert, h o g y eltű njék leik éb ől, szellem éb ől és társadalm ából a rút.

M in d e zek után az a kérdés, m it je len te tt P é te rfy m unkássága a m a g y a r drám abírálat történeté­

ben? A fiatal G y u la i dram atu rgiá­

já h o z k épest P é te rfy é egyszerre je len te tt n a g y e lő re- s n ém i vissza­

lépést is. H aladást je len te tt a m űfaj kérdésének történ eti-d ialektiku s fölfogásában , s ennek k ö v e tk e z ­ m én yek én t abban, h o g y a m ű fa jo k változását, b ő vü lését, új p o lg ári m ű fa jo k és ú j, p o lg á ri drám atár­

g y a k létrejöttét, új p o lg á ri drám a­

stíl és új drám ai előadástechnika lehetőségét m egértette és m éltá­

n yolta. D ialek tik á ja segítségével G yu la in á l jó v a l tö bb rétű én és fő ­ k ép p jó v a l m ély e b b p sz ich o ló g iá ­ v a l elem ezte a drám ai szerkezet­

n ek, az egész és rész viszo n yán ak kérdését, s a drám a han gu lati hatásait, a rendezés s a színpad- technika összhatását. Visszalépést m u ta to tt viszo n t a tartalm i-társa­

d alm i ítélkezés vállalásában. A fia­

tál G y u la i m in d e n k o r e g y ü tt tartotta s szem besítette az esztétika, a társadalom , a p o litik a , sőt alka­

lom ad tán a napi p o litik a szem pont­

j a it is, P é te rfy p e d ig a dem onstra- tívan társadalm it is lélektaniba szublim álta. P é te rfy hajlam os v o lt ítéletei élét fölényes, játék o s szelle­

m ességgel en y h év é csiszolni, G y u ­ lai n em ism ert igazságán ak véd el­

m ében k ím életet, s az iskolam es- teres m a g y a rá zattó l sem riadt v isz- sza; G y u la i sohasem fáradt bele a tisztázó vitáb a, P é te rfy v is z o ly g o t t a szem élyes je lle g ű v itá tó l s állás­

pon tján ak ism ételt kifejtésétől;

G y u la i m in den , a társad alm i-nem ­ zeti élet szem p on tjából fon tos színi je len ség h ez szívesen hozzászólt,

P é te rfy csak az esztétikai szem pon t­

b ó l is je len té k e n y e k h e z. A z öreg e­

dő, a kortárs G y u la iv a l szem ben azonban minden szem p on tb ól hala­

dást je len te tt P é te rfy dram aturgiája.

G y u la i a hatvanas é v e k tő l, ism ere­

tes, e g y re jo b b a n h ajlott az abszolú t V ilá g re n d sérelm éb ől szárm aztatni a k o n flik tu st, P é te rfy v é g ig távol á llo tt e ttő l; G y u la i k e d v etlen za­

v aro d o ttság g a l n ézte a h a g y o m á ­ n y o stó l eltérő t, P é terfy b en m ég e g y kísérleti színház g o n d o la ta is fölcsillan t; G yu la i kellem etlen , ért­

hetetlen író n ak tartotta Ibsent, Pé­

te rfy m eg értő csodálattal fo gad ta.

S hasonló p ro b lé m á k választják el az ö v é t S alam on F erenc fö l­

fogásátó l is. S alam on alighan em

m ű velteb b v o lt G yu lain ál. N e m ­ csak ism eretei, ízlése is szélesebb k ö rű . K ritik á i is, b ár sohasem o ly p regn ánsak, v elő se k és szugg esztí- v a k , m in t G yu la iéi, g y a k ra n tö b b ­ rétű elem zést n yú jtan ak , s a m ű ­ fa jo k tekintetében is tö b b ru gal­

m asságot m u tatn ak az ö vék én él.

D e , talán an g olo s m ű veltségén él s n a g y o b b elm életi hajlandóságánál fo g v a , m orális k ö tö ttség e m ég n y ilv á n v a ló b b s g á tló b b , m in t G yu la ié. T ö rtén etírásh o z pártolása alig h a n em annak m egértéséből is fak ad t, h o g y felfog ása túlságosan is nehezíti m o zgását az ú jabb iro ­ d a lo m területén.

B e ö th y g y a k ra n , p éldául C s ik y darabjairól szólván , sokkal na­

g y o b b érzék en ység et és m éltán ylást látszik tanúsítani a társadalm i té­

m á k irányában, m in t P é te rfy . A b irto k osi szem léletű, n o rm a tív be­

állítottságú, dialek tik ától id egen , a fo rm ális lo g ik á b a n v iszo n t erős késziiltségű B e ö th y azon ban éppen ezekn ek a n em esi-p o lgári-n em zeti eg yü ttélés fo ly a m á n k ia lak u lt és szentesített típ u sokn ak és h e ly ze ­ tekn ek az igazolását látta és h e ly e ­ selte n eg a tív m ód szerrel, a P éterfy által lélektan i h iteltelen ségü k m iatt elutasított fig u rák b an és darabo k ­ ban. H a C s ik y a városi, a p o lg ári élet zü llöttségét m utatta, B e ö th y m éltá n yolta , m ert a falusi M a g y a r- országo t látta ig a z o lv a . E b b ő l a fölfo g á sb eli k ü lö n b ség b ő l született

e g y m eg tév esztő stíluskülön bségük is. M íg e fig u rá k , h e ly ze te k és darabo k társadalm i tem atikájáról B e ö th y tö b b n y ire k o m o ly latol­

gatással v a g y ép p en pátosszal szólt, P é te rfy v iszo n t in k áb b csak le g y in tő iró n iáv al, s ez sokakb an k elth eti a v a ló d i érdeklődés és a m é ly e b b m egértés m eg létén ek ér­

zetét B e ö th y b e n s hián yáét Péter- fyb en .

A m a g y a r színpadi term ésből P é te rfy a n ép szín m ű vet m in t az esztétika és a fejlődés tekintetében szám ba n em j ö v ő t n em v o n ta érdeklődése k öréb e. J ó l látta, h o g y ennek sem szerzői, sem k ö zö n ség e n em kép visel sem m iféle valóságot, sem lélektan it, sem társadalm it,

68

sem esztétikait, s az e g y ik le g b e ­ csületesebb ig é n y ű kísérletről, Szi­

g e ti József Nagyralátójá r ó i is csak í g y tu d o tt szólani: „E rre a »nagy­

asszony« [a darab parasztasszony főszerep lője] a paraszt állapota fele tt fényes dicsérő beszédet tart, m ely e t m egtap soltak , talán éppen azok , k ik a parasztélet poézise v a g y sanyarúsága iránt legk evesebb érzék k el viseltetn ek. D e a m eleg p la id o y e r dacára, a szerző b án ik legrosszabbul a paraszttal, m ert fé l­

reism eri.”

F ig y e lm é t C s ik y m ű köd ésére s a v ele ro k o n k ísérletekre összp on to­

sította. C s ik y tehetségében, szem ­ léletében m eglátta a j ö v ő n a g y le­

hetőségét, de az elsikkadás veszé-

69

ly é t is. J o g g a l, hiszen C s ik y élet­

m ű v é b ő l v ezetett legaláb b ann yi szál a H e rc ze g -féle burzsoá színpad felé, m in t e g y ibseni, hauptm anni m a g y a r p o lg á ri drám a lehetősége felé. A tehetség le g m é ltó b b elism e­

rése, v a llo tta , az alapos kritik a.

V a ló b an , senkit se m b írált k em é­

n yeb b en C sik y n é l. N e m szerette, m ár m o st sem szerette a hazafias á lk eg ye le te t: fölén yes g ú n n y a l szállt szem be a zo k k a l, akik a m a­

gya rság , a hazafiság je g y é b e n f o ly ­ vást csak szidalm azták az idegent, de m a g u k le g fö lje b b dilettáns férc­

m u n k ák k a l árasztották v o ln a el a színpadot. S ze rfö lö tt bosszantotta az is, h o g y a N e m z e ti Színház tö r­

téneti ciklus cím én e g y sor ásatag

m a g ya r drám ai em lék et színpadra von szo lt. M in d e n k i csak v eszt ez­

zel, m o n d otta, a színész n em tanul­

ja m e g rendesen a m egtan ulh atat- lan szerepeket, a k ö z ö n sé g m e g ­ unja m iattu k a színházat, s az érde­

mes szerzők a történeti szem p on t­

h o z érzéketlen n é z ő k előtt a je le n ­ téktelenség, tehetségtelen e g y ü g y ű - ség gyan ú jáb a k e rü ln e k ; azaz éppen a történeti m éltányosság szenvedi m e g ezt a ham is történ eti, n em zeti k eg y eletet.

V é g ü l az a kérdés, m it jelen te tt ez az időszak m agán ak P é te rfy n ek életútja, egyén iség e alakulása te­

kintetében. Stílusa ad feleletet erre a kérdésre. V an n ak , a k ik ú g y v é lik , szám ára teher v o lt ez a m u n ka, s

csupán azért v ette m agára, h o g y kiegészítse az a k k o r is szűkös tanári fizetést. Lehet, h o g y ism erőseinek ezt az o k o t adta, lehet, h o g y n y o ­ m ósán k ö z re is já tszo tt ez az ok.

V a ló d i in dítéka azon ban m égsem ez lehetett.

Ú g y vélte, h o g y a k o r u ralko d ó m űfaja a re g é n y és a drám a, s a színháznál n em k evésb é fontos m aga a k ritik a : „ A k ritik án ak m ű vészi feladata v an , az ízlés őre;

s a k ritik a feladata é p p o ly lényeges, m in t m aga a szín m ű vészet.” A p il­

lanat tehát itt v o lt, a szerep készen.

V erseiben azt m o n d ta : az em ber eltéved az élet útján, s nincs m it tanácsolni n é k i: a tö rv é n y m e g - ism erhetetlen. A z ifjú ság szokásos

h u llá m v ö lg y e is v o lt, persze, az az élethangulat. V itális ereje s be­

kapcsolódása a való ságos életbe í g y annál k ö n n y eb b e n h ozzásegí­

tette, h o g y kijusson e lélek állap ot- b ól. A filo z ó fia , a fejlő d ésg o n d o lat hegelies, o b je k tív v ilá g m a g y a rá ­ zata k ie m e lte a m aga szoro n gató, szub jektív, m eg a láz o tt világérzésé­

b ő l, n yom o rú sá g o s létform ája fö lé em elte. E korszaka m indenesetre az érzelm i derű, a g o n d o la ti fö lé n y és szem léleti bizton ság, a m inősítés, a form álás és a rendezés v á g y a , a je len re k on cen tráló dinam ikus élet­

k e d v , a d o lg o k a t b e fo g a d ó és át­

ható exp an zió je g y é b e n állt. T e l­

jesen e g g y é akart lenni e hitet, derűt, önérzést adó szereppel. S

h o g y teljesen e g g y é lett, stílusa tanúsítja.

G ya k ra n n ev e zte m a g á t k riti­

k áiban tudósítónak, k ritik á it p ed ig tu dósításokn ak; s jo g g a l. K ritik á i­

b an e g y esem én yt beszélt el, am ely e lő ző este történ t, s a m elyet előző este e g y szem tanú tól, a szerzőtől h allo tt. E z a h atározottan epikus je lle g , ez a tárcaszerűség bírálatai­

n ak első stílusjegye. N e m valam i esztétikai aeropag, v ilág n ézeti fő ­ bizottság e lő tt k ív án ta b izon yíta n i elm életi jártasságát, felfog ása he­

lyesség ét; az ú jság olvasót akarta n eveln i, kézen v ezetn i, s tudta, azt m in d e n e k e lő tt esem én yek érdek­

lik ; e g y esem ény elbeszélését azon ­ ban csak a k k o r hallgatja m eg szí­

vesen, ha m egérzi m ö g ö tte a m esélő k e d v e t és tehetséget, a Lust zu fabu lieren t, s ha az elébe adott esem ény zárt, ön m agában érthető, m agában m e g á lló história, a m e ly ­ n e k m e g v a n a m aga le v e g ő je, hangulata. R é g lejárt tém ákat, rég p oros p ro b lém á k at fejte g e tő dara­

b o k cselekm én yének elbeszélését m a sem tu d ju k fé lig olvaso ttan letenn i, ha ő adja elő.

M i leh et elbeszélésének titka?

A z , h o g y k ritik ája m égis m in den in k áb b , m in t egyszerű — bár színes v a g y érdekes, v a g y más efféle — leírás, beszám oló. K ritik ája k ritik a, határo zott, tá rg yszerű állásfoglalás határo zott tárgyias álláspontról.

C sa k h o g y m e g in t tekin tettel van

olvasójára, az újságolvasóra. T u d ­ ja, ha az a történ etet m ár ism eri, u g y a n n em f o g ja k ö v e tn i őt hosszú elm életi fejtegetésekbe, b o n y o lu lt elem zésekbe. A to la k o d ó szubjek­

tivitást m in den form ájáb an m e g ­ v etette, s tudta, az olvasó a darabra, a darab értékére k íván csi, s n em az ő elvrendszerére. Á llásfoglalását tehát beleolvaszto tta elbeszélésébe, annak szerves részeként m o n d ta el, v a g y am i u g yan csa k n em ritka, az előadás m o d o rá n és h an gn em én át fo g la lt állást. N á la e lvib b alapról kevesen bíráltak n álu n k színpadot, de bírálatban k evesebb tételt is kevesen m o n d ta k k i, tételszerűen.

T é tele it rendszerint ú g y k ell k io l­

dani előadásának szövetéb ől.

P é te rfy m in d ig a n éző, az olvasó oldalán állt. E g y lap színilázi refe­

rense v o lt s j ó p o lg á r ; társai tájé­

k ozód ási v á g y á t, eligazod ási ig é ­ n y é t tehát m e g k e ll véd en ie a szín­

házi ü zletem b e re k tő l; s az ő tájé­

koztatásától is fü g g , v aló b a n p o l­

g á ro k lesznek-e, m aradn ak-e v a g y csak burzsoák. D e n em csak ezért.

H an em le g fő k é p p e n azért, m ert P é te rfy m a g a is született n éző, szín h ázélvező v o lt. S zinte m in d en ism erőse szóvá tette, m en n yire do m in ált alkatában az e gyszerű befogad ás é lvezetén ek v á g y a . L e g ­ m ély e b b zenei é lm én y eirő l, Joa- ch im és B ü lo w B eeth o v en -já ték á- ról szólva is ,,é lv e z e t” - r ő l beszélt.

E z z e l az elem i é lv e z e tv á g g y a l,

várakozással ült le esténként a szék­

so ro k b a. S ez az irá n y zat épp e tu­

lajdon ságán ál fo g v a akarta ő t is rászedni, lép re csalni, j ó cso m ag o­

lásban talm it ráerőszakoln i. A rá- szedéstől m e g m en e k ü lt, az idejé­

ben fö lo csú d o tt em ber elem i ö rö ­ m e hatja át, s v a la m i hallatlan pasz- sz ió v al v e z e ti m o st nézőtársait a színfalak m ö g é , h o g y m e g m u to ­ gassa n ek ik , m in t g y ú rta k ó c b ó l, v iaszb ó l, k e lm é b ő l alakjait a szerző, s m ily fo g á so k k a l akarta é lő k n ek hitetn i őket.

Izgalm as s m ulatságos d e te k tív - já ték le g tö b b k ritikája. O ly a n de­

te k tív és b ír ó ő e g y szem élyb en , aki az író elbeszélése m ö g ö tt le v ő v a ló d i esem én yt s az elbeszélésben

78