PATKÓ LÁSTAN
I R T A
DK. H O R V Á T H M I H Á L Y HONV. FÓÁLLATORVOS
# H A R M A D I K . J A V Í T O T T f i S B Ő V Í T E T T K I A D Á S
-;:-
224 KÉPPEL ÉS FÜGGELÉKKEL
B U D A P E S T . 1 9 4 1
" P Á T R I A " IROD. V A L L . É S N Y O M D A I R É S Z V É N Y T Á R S A S Á G
Klőszó a harmadik kiadáshoz.
Ainitlön ^yakorliili irányú válto/tatásnkkal és jobli ki"[)t'kkt'l titjáru bocsátom az új kiadási, kérem a patkolás iránt rrtleklőttö közönséget, hogy fügadja oly szívesen, mini amilyen s/fvescii iuN;nlt;i az i-löző két kiadást.
Sntvi-ny, 1!MI). nnvemlvr Ii:ivábati.
Itr. HM-i'úth.
Tartalomjegyzék.
Oldal
Bevezetés 7
A ló testének szerkezetéről általában 11 A lábvég szerkezete 10 Lábállásolt < :i2 A jiirásről is a pata Szerkezeti nioygiisárö] 37 A kovácsmfihely berendezése, szerszámok, anyag 39 A patkűról. Különféle patkók 47 A patkolásró! 69 Pataápolás 85 Különfgle paták és palkoliiiuU 8S I. Szabályos paták 88 II. Szabálytalan paták és patkolásuü ÜO III. Hibás patak és patkolásiik 93 FV. Beteg paták és patkolásul; 101 Szabálytalan járású lovait és patkolásnk 109 A szamár és Bszvér patkolflsa 112 A szarvasmarha patkolása na A patkolókovács Síiivatois;if;;i 118 FOegeiék 120 Tárgymutató v2?
Bevezetés.
1. I l i i ü l fih|i| ii ló has/mílhat ósága, értéke ?
A teljesítőképességéi öl, <.-/. jx-dii* ei>és/séi>es szervezetétől, első- sorban végtagjai, patái épségétől függ. A testsúly és a málna súlya, valamint a l.alaj ellennyomása Unióst hiten a patában jut érvényre.
a patát éri.
2. A régi népek mit használtak patkó helyett ?
A szegnélküli patavcdösaru nyomát a Kr. e. 13. és 12. században II. és III. Ram/A's korából, az egyiploini sírcink-keki-n találjuk lel.
Az egyiptomiak, gurulok és rómaiak fciilíjjibuzö alakú, sásból vagy bőrből, kÓM,l>h fémből ki-.^iill jmiavéiJüsarut (l, kép); Japánban növényi rosthól, HollandiiiJiaii s«iUii;'üió! f ő n i , kíifclijó'l lágyult védőt, deszkából, vasl>61 készült patavédőlemczt használtak.
3. Milyen idős a szegyei való patkolás ?
Kezdete a Kr. u. 4. és 5. szazadra tehető (2. kép). A jelenlegi formájú szegekkel való patkolás körülbelül ezeréves, de a patkolást
szakszerűen, a pata bouctani és élettani ismereleinek, sajátosságainak teljes figyelembevételével, csak a legutóbbi időkben hajtjuk végre.
4. Mi a patkolás célja és haszna ?
a) A szarutokot ^ kopástól védi, a benne lévő lágy részekel a sérüléstől óvja és ezálta! a lovat mindenféle úton, minden használati ágban munkaképessé teszi. További fontos célja a parkolásnak, hogy a paták eredeti ahikjái iiici-iíri/xiik, s így a lovat minél hosszabb ideig munkaképes állapotban tartsuk ;
b) sírna, síkos úton, különösen télen a lovat az elcsúszástól, eleséstől óvja, a kapaszkodásban pedig segíti;
c) a helyes és célszerű patkolással bizonyos kor eléréséig a sza- bálytalan lábállási; javítani lehet és
d) alkalmas a iűbás pata javítására és a beteg pata gyógyítására.
5. Mit kell ismernie a kovácsnak a patkolás jó és célszerű kiviteléhez?
A, kovácsnak nem elég megtanulni a paíkó készítéséi és felszegelé- sének módját, haAem tudni kell észszerűen a patát a patkoláshoz előkészíteni és a patkót a patára igazítani. Ehhez ismernie kell a lábvég felépítését, működését, a Jábállásokat, azoknak a járáshoz és a pataalakulásokhoz való viszonyát. Ismernie kell továbbá a szabálytalan, hibás és beteg patákat, de azt is, hogy ezeken patkolással mikor és hogyan [ehet següein. Vi-íjül, mivel élő anyagon dolgozik, szükséges, hogy a ló testének szerkezetéről is általános tájékozódást szerezzen.
A kovács minden egyes patkolás alkalmával új feladat elölt áll. Csak a fenti ismeretek bír) okában tudja a parkolásra eléje kerülő lovat helyesen elbírálni, s a patkolást szakszerűen végrehajtani.
8. Meiyek a polgári kovácsok óllal elkövetelt gyakori lűbák és követ- kezményei ?
Ax. egyes patkókhoz nem a megfelelő rúdvasat használják, mert csak egyfélét tartanak, tehát a könnyű és nehéz patkót egyforma vasból készítik. — Gyári patkót vesznek, s a patái faragják az éppen készletben levő patkóhoz. A patkót felületesen dolgozzák ki, sőt sok kovács közönség iiirjMörbíU'H v;isd;ir;ihot szege] fel. —Az elülső és hátulsó, jobb és hal patkó között nem tesznek különbséget. — A patkó hegyfali részét a leggyengébbre készílik, pedig rendszerint itt kopik legjobban. — A patkó kél lapja cííyeneüeii. Félnek a patkó- nyomástól s a hordozólapot a szárak végéit;- erősen, .-íöt oly eset is van, hogy az egyik helyen kifelé, a másik helyen befelé lejtítik. — A patkó- szárakat nem egyforma .vastagra, az árkolást, a szeglyukak elosz-
y t&eüt iránvií, n;i!4>!•;»£''' lu'lyti'li-niil, a kííjmkitt k u l i n y i é , gyöngére, a «uW^ liilm«tí»s™ készítik. — A körmöt nem jól helyezik öl.
nagyságúi rossx (niiii;as köröm, alacsony sarok).
A patkó hegyfali részének gyengítése miatt a patkó hamarosan PihorJik kettétörik.—Ahordozólaperöslejtítése a pata szerkezetimoz-
„Li gátolja (szűk. f.-rdo,gürlx' pah, kt-Lolki'/.liüt), a fali irhát nagyon Sénybe veszi, ebben gyulladás keletkezik és a talp alakja (lapos-, teletalpú rokkant pata) megváltozik, f Idvk-U-n árkohi> és lyukasztás
•ízt fn'diiH'iiytv.lK'Ü, lioííy a patkó egy-kettőre meglazul és elveszik, de megszerelésre is alkalmai ad. A nem egyforma vastag patkószár, egyenlőtlen és lúlmaiías sarok, alacsony sarok m^as köriim mellett, a patu egycnlőLli-n iiic»t,crlH'lését okozza, aminek kövelkczménye- a hibás és beteg paták keletkezése, sőt inak, szalagok és izületek megbetegedése lehet.
Süarufaragáskor a talpat, a nyírt és a saroktámasztök át erősen kifáradják. Mások a talpból még a felesleges szarut sem távolitják el, így a szarufal Lúlhosszú marad. Egyik kovács a sarokfalat, másik a hegyfalat faragja rövidre, vagy hagyja hosszúra.
Feligazításkor a belső oldalon — minthogy a bokázástól tar- tanak — szűkre igazítanak. Szűkre, rövidre való iynyíh'is mindennapi dolog, de ennek ellenkezője is sűrűn előfordul.
A szegelést alacsonyan, az oldalfalakra és a sarokfalak elejére végzik. A szegcsonkokat egyszerűen ráhajtják a szarufáira, e miatt a paíkó hamar leesik. A hátravert szeg pedig a patamehanizmust (a pata szerkezeti mozgását) akadályozza.
A felsorolt hibák és a gyógypírtkolás ismeretének hiánya, mind- mind káros következménnyel jár, amely összegezve a következőkben nyilvánul :
.1. s meg nem felölő patkolás miatt sok ló megsántul, munka- képtelen lesz, az ebből eredő kár egyéni éa nemzeti szempontból nagy veszteség;
2. a ló patája hibás vagy beteg patává alakulhat át, a ló munka- képessége, értéke esökken;
3. a láb patán felüli része megbetegedhet;
4. a gvoüypíilkol;Í!= linhisi'mak hiány;! mkilt számtalan 16 munka- képtelen ;
5. megemlíthetjük itt, mint a kovácsok által elkövetett hibát, a patatűütétekbe való bHek<mlárkodást is, amely miatt sok ló elpusz- tul, vagy kényszervágásra kerül.
7- Miért nem helyes a vasalás elnevezés t
Mert a patkolókovács a lovat patkolja, míg a kocsikovács a kocsit (szekeret) vasalja. (Patkóióműhely és nem vasalóműhely.)
8. U i h i ' i i lófajlákal ismerünk ? Keleti, nyugati és kt-vcrí jófajtákat.
9. Mi jellemzi a keleti (nwfegvérff) Imát ?
A fínoin testalkat és csontozat, könnyű főj, kifejezés! el jós arc, élénk vérmérséklet, kicsi, szilárd, gyakran meredek paták.
10. Mi jellemzi a nyuyali (hidcflvérü) lovat ?
A durva csontozat, tömeges testalkat, nehéz fej. nyugodt vérmér- séklet, nagy, gyakran terült paták.
11. A ponni-ló s/.crvezetp melyikhez hasonló ? A. mek'gvérü ki szervezelélux.
A ló testének szerkezetéről általában.
1. Meiyck a ló testrészei?
A fej, törzs és a lábak (H. kép).
3. kép, A ló testrészei: 1. fejtető, 2. fül, 3. vakszem, 4. üstök, 5. homlok, 6. arcléc, 7. otíhát, 8. orrciwpi', í> IHM> :<]ík. Hl. ;ilsú rjiili, 11. iilldudor, 12.
^lljíüdú], 13. pof", 14. torokjárot. 15. állkapocs, 16. taikó, 17. íültfmirijjy tája, 18. MiiTUM-]. l',! !i;ilUiv;íü:ii. 2d. IÍIMI. 21. iiji-fepl:i]. 22. hát, 23. ágyék, 24. horpas7, 25 r^rtiúli. 1!0 (sipíi, '1~ csipóizüli L ti'p, 2S r;iiló. 20. farok, 30. torokéi, 31, torkúiul i vivőír l i i i r ; i / d ; i , ^. IITOI.-UÍI, 3S. Millwlifik'l, 34. Szügy, 35. kar. 36. mclüiiis oldala. 37. a 16 -vfjionw. '-'.^ kiiiiyöl;. ,'i'i. mctlfcas alja, 40. sartrsntJ'ÜÉr, 41. hfs, .12 vfszora. .[3. téul. 4-1 irlkur, .IS lálilii. 46. elülsfi Lábsstír, 47. rsfid. -ÍN. ssvuii.i'S./h n j ,•. -l!i io\ii,r>d. ^iulli;.]]:'.'-. .M . ju í,<, 52. comb, 53, combbujl.'ií, 54. alcomb, ü5. sarokgumő, 5(1. <•,;,,)!; r>7. sKiLmci's,ztenye, 58.
hírttilsó lábszár, 56. boka, 60. csűrt, 61. párta, 62. pata, 63. sarokvánkos.
2. Melyek a fej részei ?
A fej részei: a tarkó az üstökkel, előtte a homlok, mellette két- oldali a fülek; a halánték előtt a szembolt és a szem; az orrhát mellett kétoldalt az arcléc, előbbre a pofa és orca, az orr alatt a száj az ajakkal, az alsó ajak alatt az állcsúcs; a két állkapocs között alul a torokjárat és mögötte a' gégetáj.
3. Melyek a törzs részei ?
A törzs a nyakkal veszi kezdetét, ennek felső széle a sörényél a sörénnyel, alsó széle a torokéi. A. törzs felső részén a sörényél a balta- vágással a marba megy át, e mögött következik a hát, az ágyék, a kereszttájék, a far és a farok. A nyak alatt elöl van a szügy, oldalt az oldalak a bordákkal, alul a szügyalja a s/i-gycsonttal. Az ágyék- alatti tájékot fioqiasznnk nevezzük; alatta foglal helyet a has. A has hátrafelé a csípőszögletig terjed.
4. Melyek af. elülső láb részei ?
A törzs mellett van a lapocka. A lapocka a vállizületben talál- kozik a karral. A kartájék alsó részén a könyökizületen a könyökbüb tűnik fel, alatta van az alkari fi jék. amelynek befelé eső oldalán a szám- gesztenye látható. Az alkart a lábtö fűzi a lábszárhoz; alatta követ- kezik a cstírjiüület tájéka (boka), a csüdszőrök között a szarusar- kantyúval, majd a csűd, a párta és a pata.
5. Melyek a hátiúso láb részei ?
A hátulsó láb a csípó'izülétben kezdődik. Legfelső része a comb, alatta van a térd a térdkaláccsal. A térd az alcombba megy át s ennek hátulsó szélén van a horgasín, amely a sarokgumón végződik. A sarok- gurnó már a csánkhoz tartozik. A csánk alsó felében, a láb belső oldalán találjuk a szarugesztényét. A csánk alatt van a lábszár, a boka a csűdszorökkel és a szaru sarkantyúval, majd a csűd, a párta és a pata.
fi. Mi határozza meg a ló alakjai, méreteit, nagyságát ? A csontos váz. (4. kép.)
7. Hány csontból áll a ló csontváza ? 197-ből, amelyek közül 57 páratlan.
4. i\«yíki'siH(ilvi'tl,. '\ UciT-7lf.mil, <\ ü.i-iikcMLoKuk, 7. bordák, S. szegycsont!
9. mcdeiicccüiiiit. K). lni>i)d;.u-M.i>t, U. l;;in-M>i]i. 12. nrsiii-Miiit, 1:1. k<iu.\ö!;csont, 14. JibtöfMUiloIt. 111 ü líljUiizqi l í x M i n i j ' i - l H. licpnw-oiit, 17. csiidcsolit, 18, pártacsont, 10. pntuCMinl, 20. i'jiyi'iütin'M nlck, 21. <TinbiM;]|t, 22. térd- kalíirs.'J3. sipi-MMU. 21. süiiilüiimi",, '27, i-:,iiUfs(.jilnU.'J.V. snioki-ninl, 2S". csiga- csont, 2(1. liibliiirtii' ííu-'.iiiiLJ!!. 27. lííiiJui-sfMinl. 2S. t-siitli'sont, 29. piirtacsont,
8. Melyek a aerincoszlop részei?
A gerincoszlop, amelynek i:lülső vécére a koponya illeszkedik, csigolyáknak (5-, 7. kép) nevezett csontokból áll, amelyek közepén a farki részlet kivételével egy-egy lyuk található; ezek a lyukak egymás mellé sorakozva a gerinccsatornái adják, amelyhen a gerinc- velő helyeződik. Monktilónl.rizri-tünk nyaki (7), háti (18), ágyéki (6), kereszt- (,-,, és í;ir.)k<"< ibolya kát (18—20) ; ezek kö/ül n ken'K/l i-sigolyák egy csonttá, a keresztcsonttá, forrtak össze.
9- Milyen is hány borda van ?
A lónak 8 valódi és 10 álbordája van. A valódi bordák közvet- lenül a sxeiiycsonltiil fiiümu-k <iss/,c, ax álliordák yxonlmn nem érintik Közvetlenül a szegycsontot.
10- Melyek a medencecsont részei?
A medencecsont részei iá két csíp öcsont, amelyeknek oldalt kiálló szögletei a csípősKöglotek, alul a lias felé irányul a két fancsont és
5—7. Kép. a Hátcsigolya, i Medencecsont; 1. csipöszbfjlel, 2. tsípöcsont, 3. fan- rsonl, 4. ülűcsotit, 5. ülogfimó, 6. izíllrii vápa. c Agj'ékcílgolya.
ezek mögött a két ülőcsont; amelyeknek hátrafelé kiálló szögletei az iilöguinók. A három csont találkozási helyén találjuk az izületi vápát, amelybe a combcsont izületi feje illeszkedik (6. kép).
11. Hülyék az elülső láb csontjai?
Az elülső láb esontjait izmok fűzik a törzshöz. Legfelül, a mellkas okialán találjuk a lapockaesontot, amely a vállizületben a karcsonttal találkozik. A karcsont alsó vége a könyökizülétben, az alkar csontjaival (orsiu-snnt és köiiyökfsonl)tü!4u össze, amelyek közül az orsócsont erősebben fejlett. A könyökesonl MIVIé túleindkedik az orsócsonton és a köuyrikhiüiot adja. Az orsócsont után a láblö csontjai következnek. Itt két sorban 7 apró csont található ; ezek alsó sora a lábközép csontjaival találkozik, anmlyek közül a középső1 a legerősebb.
A két oldalsó, keskeny, hosszú csontot kapocscsontnak nevezzük.
A középső lálikÖ/épisonL alsó izületi végéhez társulnak a csüdcsont az egyenitőesontokkal. Hzntán következik a pártacsoní és a pata- csont a nyircsonttal.
12. Melyek a hátulsú láb csontjai ?
A hátulsó láb csontjai a medencével a esípőizülel útján függnek össze. A medencével a combcsont vagy konccsont ízesül, ez az egész test legnagyobb csontja; alsó végén található a térdkalács.
A combcsont az alcomb két csontjával találkozik, ez a sipcsont és az ennél jóval kisrlih sxárkíipocs<isonl. A sipcsont a csánk csontjaival a csánkizüleí alkotásához járul hozzá. A csánk csontjai, számszerűit 6, három sorban helyeződnek el. Ezek apró csontok, amelyek közül leg- nagyobb a felső sorban levő csigacsont és sarokcsont, utóbbi adja a sarokgurrfót. A csánktói kezdve a csontok ugyanazok, mint a/.
1-1 K. utadon, azzal a különbséggel, hogy kevésbbé lapítottak és Slesek de hosszabbak, mint az elülső lábon.
13. Mi vonja be a Montokat *
Idegekben gazdag, sziirkésfehér hártya, az ú. n. csonthártya.
14. A. patacsonton van-e csonthártya ? Nincs.
10. Mire valók a csonton látható lyukak?
Erek és idegek átvezetésére, rögzítésére és védésére.
Ili. Mire szoléinak a esontvégfiken levő kiemelkedések és mélyedések?
Szalagok és izmok tapadására.
17. Hogyan vannak a csontok mozo űrhatóság szerint egymásai Összekötve ?
Részben mozdulatlanul, részben pedig mozgékonyán.
18. Melyek a mozgékony esontösszekütések '>
A porcos, az izmos összeköttetés és az iziilel.
18. Mi az iz&l«t?
MegsnakitQttr.s<)ii(.összeköttetés, amelynél két vagy több, porccal bevont felületet szaldók s''s j/rnnk mo/gekiinyari kötnek ÖSSKÍÍ, az érint- kező felületeket pedig az izülfli üreg választja el egymástól.
2fl. Mi fp,li és mi teszi sikamlóssá a/, izületi felületet 1 Az iíüluti felületet sima, kékesfebér, rugalmas porcréteg vonja l"1 és sárga, nyiUós, olaJEKerü folyadék, az izületi nedv, teszi sikamlóssá.
21. Mi köti össze az izületi esőn t végeket ?
A tokszalag, amdy légmentesen körülfogja az izületi csont- végeket és belső felülete az izületi nedvet választja ki.
A/ összeköttetés erősítésére szalagok szolgálnak.
22. Milyen izületeket ismerünk ?
1. Az egymással érintkező csontok száma szerint megkülönböz- tetünk : egyszerű és összetett izületet, az előbbinél csupán két csont találkozik, az utóbbinál kettőnél íöbb csont járul az ízület alkotásához;
2. a mozgás terjedelme Szerint: szabad és merev izületet;
13. a mozgás tengelyei szerint: egy-, két- és többtengelyű izületet.
23. Milyen izületek a lábvég Ízületei ?
1. A esűdizület: nyeregizüíet (kéttengelyü ízület, „tökéletlen"
csuklóizület), amelyben a liajlításon és nyújtáson kiviil erősen be- hajlított helyzetben oldalkitérés is lehetséges;
2. a pártaizület: csuklóiziilet (egytengelyű ízület), amelyben hajlítás és nyújtás, hajlított helyzetben kisfokban oldalmozgás is lehetséges ;
3. a pataizület : csuklóizüíet (egytengelyű Ízület), amely a szarutokban helyeződik és felületeinek mozgat hat ósága kisfokú.
2'.. Önállóan mozognak-e a és ontok ?
25. Mik mozgatják a csontokat?
Az izmok, amelyek vagy közvetlenül tapadnak a csontok kiálló nyúlványain, vagy inak útján vannak összeköttetésben a csontokkal.
26. Mi jellemző az izmokra?
Az összehüzódási és elernyedési képesség.
Ü7. Miből állanak az izmok ?
Számtalan, finom vörös, rugalmas izomrostból, amelyeket azon- ban csak nagyítóvá] lehet látni.
28. Hányféle izmot ismerünk ? Sima, harántcsíkolt és kevert izmot.
29. Hol található az egyik ••- hol a másik ?
A sírna izom a csöves szervekben (emésztő- és lélekzó'készülék), a harántcsíkolt — a hétköznapi nyelven nevezett hús — a törzsben, végtagokban, tehát a csontokon. Á kevert pedig a szívizomzat.
30. A ttbvfig*«t mozgató lmok mihcn folytatódnak?
Inakban.
31 Az inakat a szögeléseknél mi veszi körül?
ínhüvely, amelyben sárgásfehér, nyúlós váladék van, ami az inakat sikamlóssá teszi.
32. Mikor húzódik össz« az izom ? Ha megfelelő inger éri.
33. Az i/«m honnan és minek útján nyeri az ingert ? Az izom a középponti idegrendszerből idegek utján nyeri azingert.
34. Mi a középponti idegremiszer ? Az agy- és a gerincvelő.
35. Hányíéle ideg van ? Kétféle : érző és mozgató.
3(i. Mi a szerepük az érző idefléknek ?
A külvilágból jött ingert, behatást a középponti idegrendszerbe vezetik.
37. Mi a szerepük a mozgató idcfleknek ?
A középponti idegrendszerben képződött érzetet, ingert, akaratot az izmokba vezetik.
38. Hol végződnek a mozgató idegek ? Az izomrostokban végződnek.
39. Mi táplálja a testet?
A vér.
40. Mi a vér ?
A vér az ereknek vörös, sűrű, folyékony tartalma, amely vörös- és fehérvérsejtekből és egyéb alakelemekből áll.
41. Miben folyik a vér ? A vérerekben.
42. Mit végez a vér köríorflásu alutt ?
A sziyböl kiinduló vérerek élénkvörös vért szállítanak az egész test szöveteibe; ezek a vérerek (verőeriik) szolgáltatják a test táp- lálásához szükséges anyagokat. A verőerek végső elágazódásai, a haj- szálerek, ezek útján lórU-nik a s/.ö vei ékben az anyagcsere: az oxigén leadása és a szénsav felvétele. A testben elhas/nálL iinyai>i>kaL tartal- mazó sötéLvórös vér a vivőerek útján kerül vissza a szívbe (8. kép).
43. Mi hozza létre a vér körforgását'?
A szív szívó-nyomó működése.
M. Mihez hasonlítható a szív ?
Szívó-nyomó fecskendőhöz, vagy szivattyúk úthoz.
45. Milyen erek vannak ? Verőerek (artéria) és vivoerek (véna).
4ti. Milyen vért szállít az egyik és milyent a másik ? A veröér oxigéndús, vivőér szénsavdús vért szállít.
pilviii', J\ n;is>> -Ariiul1, i. L j - A r i k n i . ,t lios-l.i. c )uij»xjli>ji-!;, i> \i'im. t! l iidíi artéria,
47 A kétféle em-nilszPrl mi kapcsolja össze ? A szív,
48. Hol történik a léjjcnere ?
A légcsere a lüdö vi^húlya"ócskáiban (ürténik, ahol az elhasznált vérből a szénsav eltávozik s a vér újra oxigénnel telítődik- -Í9. Mi vwja 1« a ló testét?
A szőrrel fedett bőr.
50. Hány réteye van a bőrnek ?
Három : l. legkívül van a hámréteg; 2. aiatta az irha és 3. az irha alatt n bőralalti kiiKw.övet, amely a bőrt nx alatta levő' képle- tekhez fűzi.
31. Mit találunk az irharétegben ?
Ereket, idegeket, faggyú- és izzadságmirigyeket.
A lábvég szerkezete.
1. Hit kell leyjobban ismerni a patkolókovácsnak ? A lábvég szerkezetét és a l ab végállás okát, 2. Mit nevezünk lábvégnck ?
A láb csűdizület alatti részét. (9. kép.) 3. Emberben ez minek felel meg ?
Az ujjtiak.
4. Min jár a ló ?
•Ujjbegyen.
5. Melyek a láhvég izületei ?
A lábkiízépcsont alsó vége a csűdcsonttal és a két apró egyenítő- csonttal lüliilko/vu a cMidi/uk-U'l alkolja, anKOlycl ;i Jó lábvi-«e vagy ujja ves/i ke/deLét. A rsüdtsonl a pártacsonttal a pártaizületet, a pártacsont a patacsonttal és a nyírcsontta] a pataizületet alkotja. . . 2-
9. kép. A ló lábvf«índí im^y.mvKíftc a Iá bk őz ép csont alsó vége, 6 csüdcsontC^
c pártacsont, rf paluraoiil. e t-Hvoiiílfii-smU, / nyin-simt, (/. l, p Bénító szalagok' i tokszalag.
6. Melyek a ló ujjának vagy lábvégének csontjai ? A csüdcsont, az egyenítöcsontok, a pártacsont, a patacsont és nyírcsont,
7. Mi a csüdcsont ?
A csüdcsont a láhvég felső csontja. Rövid, hengeres csöves csont, kicsiny velöüreggel (10—11. kép).
8. Mik az egyeaítocsontok ?
Az egyenítőcsontok a lábközépcsontok alsó izületi végének há- tulsó részéhez izesülő két darab, kb. kecskekőrömnagységú és alakú esontocska (10—11. kép).
9. Mi a pártacsont ?
A. pártacsont a lábvég középső, a paíacsont és a nyírcsont feletti nagyjában kockaalakú csont, amelynek alsó vége a szarutokon belül helyeződik (12—13. kép).
20. Mi « patacsont ?
A natacsonl a lábvé^ legalsó csontja, amely tcljestn a szarutokba
árva Alakja mindig a pala alakjának Telel nic^. Megkülönböz- tetünk i'HJi" h»r()m ^'Ü'11-'1^: izöletí. fali és talpi felületet; három /élt - pártaszélt, liovdo/uszélt és nyircsoiiti szélt, végül három nyúl- ványt és ,wdiíí a kapát, amelyen a közös njjnyújtóin tapad és két atacsonli á<i«U tiiin'lys-kív a pataporeok illeszkednek (14—15. kép).
11. Mi a nyírcsont vafly sajkacsont ?
A nyircsont apró, keskeny, hosszúkás csont, amely a patacsont két ága között, annak nyírcsonti szélén foglal helyei és a patacsont izületi íeKileU'iu'k megnagyobbitására szolgál- A nyírcsonLnak két felülete van : iziili-li és inas felület, az utóbbi a patahajlítóin részére sikló felületet ad (10—17. kép).
12. A bőrnek lisiny rélege van 1
Három: hámréteg, irharéteg és a bőralatti kötőszövet.
13. A bőr hogyan alakult át a patán '.'
A hámréteg szarutokká alakult s az irha képezi a pata „húsos"
részét. RürnluLli konivöu'U-l (;i pártán kívül) a nyirban és a sarok- vánkosokban találunk, s ez alkotja a sejtes nyirt és sejtes sarok- vánkosokat.
H. Miért nevezik a pata irháját húsos résznek ?
Mert ellenlétben a szarutokkal, érzékeny, többé-kevésbbé hús- szerű, erekkel és ideiekkel i-lltUotl, élénkvőrös képlet. A valóságban azonban nem liús, mert nem izomsejtek alkotják.
15. Mi kiilünbséü van « hőr é* |lata irharétege között ? A pata irharétegéböl — kivéve a szegély irháját, ahol faggyú- mirigyek és néhol szőrlüs/nk is hihilhalók - - nem indulnak ki szőrök, nincsenek benne mirigyek és felületén nagyszámú, kiemelkedő nyúl- ványok : irfiaszemölcsök és irlialemezek külíinbözlethetők meg.
IC. Melyek a pata irhájának részei ?
A szegély, párta, fal, talp és a nyír irhája (18—19. kép).
17. Mi a .szegély irhája ?
A szegély irhája a bőr irhájának f oly tatásak épen a bőrés párta irhája között kb. 0-5 cm széles sáv alakjában veszi körül a patát s a sarokvánkosukon a nyír irhájába nyomtalanul átmegy (18. kép).
Felülrtéu, sűn'in egymás melléU helyeződő, l—3 mrn hosszú, sze- mölcsszerű nyúlványok láthatók, amelyek a szaruszegély megfelelő apró nyílásaiba illeszkednek.
18. MÍ a párta irhája ?
A párta irhája a szegély irhája alall, hcngerszerüen kiemelkedve, kb. 1-5 cm s^h"! duzzanat alakjában helyeződik (18. kép). Hátul a sarokvánkosokat fedi. Legszélesebb a hegyfalon s hátrafelé foko- zatosan kesketiyedik. Raj la számtalan, 4—8 mm hosszú, szemölcs- alakú nyúlvány" található.
19. Mi a fali irha s mik az irbalemezek ?
A fali irha a párta irhája alatt van (18. kép). Bevonja a patacsont fali felük-lói, a pühipmrok i^<> ívs/lcU'l. n i ü j d ;i pal!irMml ;I»LIÍ míiifotl áíhajlik ít lalpi tVliildn' s oü :i s;ivokínm;is/U>i n-s/U'k't adja. Ax irha felük'lén sxí'inioi, ojíyiníissiil p:'irif:niyi)h, fcliilríil k'feli; haladó irhalemez vsm : s/.áimik kh. fiOO.
2fl- Mi a talp irhája?
A talp irhája a patacsont talpi felületét fedi és összefügg a fal,
nyír és párta irhájával. Xi-ívi ii;it;i>/ui'kc foltokkal [mkíi/dtl s fclu- fetét különböző vastafisííiú s/ctm"ilí";-;/i'rii nynlvi'niyok fedik (l!), kép).
21. Mi a nyír irhája ?
A nyír irhája a talp irhájának ékalakú váj illatában, a fal irhá- jának saroktámasztói részlete között helyeződik, hátrafelé pedig aszególyÍPnájábamegyát(19. kúp). Szemölcsszerű nyúlványai nagyon rövidek. ^
22. IUi a szarutok ?
A hámrétegből átalakult és a végtag legalsó részét borító össze- függő szaruanyagot, szarutoknak nevezzük.
23. Melyek a szarutok részei ?
A szarufal, a szarutalp és a szarunyír (20—21. kép). Általában fali és talaj i felülete van.
24. Melyek a szarufái részei ?
A szarufalon hegyfalat, külső és belső oldalfalat és külső és belső sarokfalnl kiiíonlK^MiiTik nn\<i. \ sarokíalak luuív^ss/o^lnm a sarok- szögletet alkotva, a talp felé befordulnak és a saroktámasz tokba folytatódnak. A sarokszeglet a sarokéi alscj pontjánál van. Ez utób- biak fontos szerepet töltenek be a patkó f eligazításánál, a patkó hosz- szának megállapításakor (21. kép m, 1).
25. Helyek a szarufa! rétegei ?
Külső, a fedőréteg, középső, az oszlopos réteg és a belső,] a
26- A loJŐrétegct megtalál jnk-c lovaink patáin ?
Teljes eiiés/éln'n cs;ik magzatokon és egészen fiabal korú csíkó- uon Idősebb állatokban csak a párta közelében marad meg egy kis része, a többi lekopik.
27. Melyek a szarufal szelei 1
Felső vagy pártaszél, amelyet a s/arus/i-«óly híilánil, alsó vagy hordozószél. Hordozószé! alatt tehát a szarufa! alsó szélét, peremét értjük.
28. Mit énünk a szarufái hosszúságán ?
A pártaszél és a hordíjzos/.ól közül t a szaruoszlopok irányában
mért távolságot. Kifejte t L lónál a lu'gyfal 8—12, a sarokfal 3—5 cm hosszú (22. kép).
29. Mit értünk a szarufal matjassáuán ?
A pártaszél egyik pontjától a hordozószélig mért függőleges (legrövidebb) távolságot. A szarufal magass^a és lio^usága tehát nem ugyanaz, só't sokszor arányban sincsenok e^ymá^sal. Ennek a
•Szarufaragáskor és a patkó feligazításkor van nagy jelentősége (22. kép).
22. kép, A szarufa! magassága a, és hosszúsága 6.
30. Milyen a szaruiul MJJ-C- vís/.nnck hosszaráuya az eíülső és hátulsó patán ?
-Ahegy-, oldal-és sarokfal hossza az elülső patákon úgy aránylik, mint 3: 2: l, a hátulsókon .mint 4 : 3 : 2 ; vagyis az elülső patákon a hegyfal lifiromszor, a liálulsó palákon p<.-<ViL> kélsíor olyan hosszú, mint a sarokfal.
31. Milyen a szarufa! vastagságának aránya az elülső és hátulsó patán ? A hegy-, oldal- és sarokfal vastagsága az elülső patákon úgy aránylik, mint 4: 3 : 2 , a hátulsókon pwli<j, mint 6 : 5 : 4. A szarufal (ugyanazon patában) külső oldala általában vastagabb, mint a belső.
33- Miért kell tudnunk a szarufal vastag sávúnak arányát ? Mert a patkó felszegelése a szarufal vastagságához, illetőleg ennek bulsií halárához, a fehérvonalhoz kell, hogy igazodjék.
33. Milyen összefüggés van a szarufa] iránya és vastagsága között ? Minél kisebb szöget alkot a szarufal a talajjal, annál vastagabb a szarufal, teiiáí a hegyfalon a legvastagabb, a sarokfalon legvéko- nyabb.
34. A szarufa! fedőrétegét mi termeli ? Miből n5 lefelé ? A szcgélyirha hámjának li;»alsó sejí juihöl képződik a -szaru- szegély és ebből nő lefelé a fedőréteg.
35. A szaruszegély hogyan látható jól ?
A patának vízben való áztatásával, mert a szegély a felvett víztől erősen mcgduzzad és jól láthatóvá válik.
36. A szarufal oszlopos rétege miből áll és honnan nő lefelé ? Szívós szaruoszlopokból áll. A pártairha szemölcsein és a közöt- tük levő hámsejtekből képződik. Innen nő lefelé.
37. A szarufal lemezes rétege hol képződik, miből áll? Lemezeinek mennyi a száma ?
A fal irhájának lemezein képződik. A szarufal legbelső' iemezes rétege számos, i-gyirin^al párinuiyu.s szaruletiK-zfji'H áll. amely lemezek 2—2 irhaloimv közötl a jiártúhM ;í Itnrdo/ószt-Ü" lerjediK'k. Á lemezek száma kb. 600-
38. Mi a fehérvonal, miből áll ?
A fehérvonal a szarufal és a szarutalp Összekötő rétege, amely szarulemezekböl és a köztük levő laza oszlopos szaruból áll (21.Jcépji.
39. Mi a szerepe a fehér von a Inak a patkoláskor ?
A fehérvonaí a szarufal vastagságát jelzi, így megmutatja a határt, amelyen belül szcgelni nem szabad. A szegeket a fehérvonal külső széléhe verjük.
40. Milyen a szarutalp, melyek a részei?
A szarutalp irha felé tekintő belső felülete domború, a talajjal érintkező felülete homorú. Belső felületén számos tölcséralakú nyilas van, amelyekbe a talp irhájának szemölcsei helyezkednek. A szarutalp- nak a nyír hegye előtti részét testnek, a nyír mellett és a sarokszög- letben levő részét a talp szárainak nevezzük (21. kép).
4, A szarutalp milyen szaruból áll és hol képződik ? A. szarutalp oszlopos és oszlopok közötti szaruból áll; a talp irhájának szemölcsein és a közöttük lévő hámsejtekből képződik.
42. Mi a szarunyír s melyek a részei ? Miből nő ?
A szarunyír a saroktámasztók és a szarutalp szárai közé beékelt nyílalakú rugalmas sxaru. Részei: a nyír ^ hegye, középső nyír- barázda, nyírszárak. oldal-M'i nyirlmn'izilak, <-ÍIÍ|MÍ (^/1 ál hm iv.-,/e pi'di.ü;i nyír teste. A nyír I r h á j á n a k ;i s/i>mók-si'in i'-s a k d x ö t l i i k U-vűliániscj lek- ből fejlődik (21. kép).
43. \ szarunyír milyen szaruból áll?
A szarunyír a szai-utok lei;ruííalmasabb része ; szaruoszlopokból és oszlopok közötti szaruból áll.
.',-',. Mi a kakasiaraj V
A kakastaraj a szarunyír belső felületének öblös vájulatában kiemelkedő, lekerekített nyúlvány (20. kép).
45. Mit értünk a pat« talaji felületén ?
A pala talaji felületén a szarutoknak a talaj felé néző részét, tehát a szarnfalal, a fchérvonalat, a szarutalpat és a szarunyírt együítesen értjük.
4(i. Mit nevezünk a pitta hord óz ói elül el ének ?
A pata talaji felületének külső részét, amelyet a szarufal, a fehérvonal és a talp egy keskeny (kb. 0-5 cm) sávja együttesen alkotnak.
47. Miért kell u pata hónlozó felületének köpzéséhez a talpnak is hozzájárulni ?
Ha a patkót csupán a szarufal és a febérvonalra fektetjük, úgy a hordozószél ó s a szarufal kitöredezik, a fehérvonal meglazul, a patacsont fiiggcszLökészülékét (a Tali irhát) pedig túlságosan igénybe- vesszük, uti'ililiinak kuvoík.'zim'-nve ü pataesnnl siillvcdóse.' a talp
aposodása.
4»- Milyen színű a szarutok ?
A szarutok fekete, palaszürke vagy viaszsárga ; színét az elszaru- íott hámsejtekben előforduló fcstékszemcsék adják.
49. Hogyan no » pata szaruja ?
A szaru növekedése és fejlődése felülről lefelé a szarnoszlopok irányában történik oly módon, hogy a riámsejt.U>riiielo réteg által termelt elszarusodó új hámsejtek a régieket maguk előtt tolják.
Ezért például a párbaszélnél keletkezett szarucsorba idővel elérj a hordozószélt.
50. A szaruképzéshez milyen anyagok szükségesek ? A közönséges táplálóanyagokon kívül o!yan táplálóanyaguk szükségesek, amelyek nagyobb mennyiségben ként is tartalmaznak.
Sí. Mik szabályozzák -., szaru növekedését?
A patkolás raódja,a munka és a talaj mííiöV;>í', a lábállások és a pataápolás.
Kedvezően hat a szaru növekedésére a puha talaj, a mozgás, talpbetétek, a rendes időben megújított patkolás.
52. Ili akadályozza a szaru növekedését ?
Helytelen patkolás, kevés mozgás, száraz, köves, kemény talaj, a szaru túlnövése, egyenlőtlen és tartós megterhelés.
53. Mennyit nő a szaru egy hónap alatt ? Körülbelül l crn-t.
5í. Mennyi iilíí szükséges u szám p út l oltásához ?
A szaru a pártaszéltől a hordozószélig a hegyfalon átlag 8—12, az oldalfalakon 6—8 és a sarokfalakon 3—5 hónap alatt nő végig;
a talp és a nyír szarujának leguiíílyi'lih rétege 2—3 hónap alatb kerül a felületre.
55. Mennyivel hosszabbodik a pata a patkó védelme alatt?
A hegyfal szárítja hat hét alatt átlag 1-5 cm-rel, míg a sarokfal szaruja, mert járás alkalmával a pata szerkezeti mozgása miatt a patkó iVliiluU'n állandóan elmozdul, kopik, csak 0-5 cm-rel hosszab- bodik. A patkóit pata hegyfala tehát látszólag gyorsabban nő, mint a sarokfai. Patkolatlan patákon n iK'gyfal erősebben kopik, így nem látunk ekkora különbséget a növekedésben.
56. Mikor kopik a szaru egyenletesen ? Ha a pata megterhelése egyenletes.
57. A szarutokon belül milyen rugalmas részek vannak ? A paíaporcok, a sejtes nyír és a sejtes sarokvánkosok.
én Milyen a palaporcok alakja és helyeződése ?
A pataporcok szabálytalan négyszögalakúak, a patacsont ágain helyeződnek s felfelé a szarutokon túl, kb. a pártacsont felső végéig terjednek. Egy részük kitapintható (23. kép). A pataporcok a patacsont kiegészítő részei.
59. Milyen a sejtes nyír, helyezödÉse és alakja ?
A sejtes nyír halványsárga, rostos képlet, amely a patába jutóin alatt, a nyír irhája fdütt a két pataporc között található. A sejtes nyír a sejtes sarokvánkosokba folytatódik, azzal összefüggő egészet alkot. Alakja a szarunyír alakjához hasonló.
fiO. Mi a sarokvánkos ?
A sarokvánkos a sarokélek fcleti helyeződd lekerekített, közepén lévő bemélyedéssel két részre osztott, a többi állat ujjpárnájának megfelelő rugalmas képlet (21. kép).
Kívülről a szarusarokvánkos és bőr fedi, a bőr alatt a sejtes sarokvánkost találjuk, alapját pedig paLaporc és rostok alkotják.
A sejtes sarokvánkos a sejtes nyírral elválaszthatatlanul, a pata- hajlitóínnal lazán, a pataporcokkal és csíidcsonttal szorosan függ össze.
23. kép. Patacsont a pataporcokka] (b).
61. Mire szolgálnak & pata rugalmas részei ?
A pata működésénél játszanak fontos szerepet, amennyiben a pata tágulását, rugalmasságát segítik elő. A sarokvánkos ezenkívül a pata egyik legfontosabb védőszerve. A sejtes nyír pedig még a patacsontot is a h i b i n u i s z l j i L s e^ol ;s p u l t o n ! iíii.j.josx.U) kévii-
lékét, a fal irháját a súlyviselés alól részben mentesíti.
G2. A lábvégen az izületek, illetve a csontok kitéréseit a hajlftást f a nyújtást mik hozzák létre ?
Előre a nyújtó-, hátra a hajlitóizmok, inak közvetítésével.
63. Milyen Ínak vannak '?
Nyújtó- vagy feszitó'inak és hajlitóinak (24. kép).
64. Mi nyújtja a csűd-, párta- és palaizii Jetet ?
A csűd-, párta- és pataizületet a közös ujjnyujtóizom im nyújtja és feszíti; a< izom magasan a lábtő felett"foglal helyei ma a lábtő, a lábközép és lábvég elülső ÍHiik-tén halad lefelé és'«
patacsotrt kapáján tapad rneg.
•j i Hi'my hajlítóín l'an '• H*1 tapadnak ezek ?
A lábvégek hajlitását két izom ina végzi, amelyek a lábközép i, lábvé" hátulsó tVlnleléri iVkwi'iiek. Az inak közül a p árt a hajlítom
! bőr alatt fekszik s a csűd táján két szárra oszolva a pártacsonton tapad meg- Alatta a palahajliíóín található, amely a pártahajlít óin két szára "között lép ki és a patacsont talpi felületén tapad.
A patahajUtóin alatt a lábközépcsonton van a csűdhajlító (felső
(>uwníU'ís/al;m vayy kó/rpsö <-s<n!lkö/,ótli i/om). amt'ly a luijülásbíui nem vesz részi, a r.sűdi/.iiM ni^iléséiv wígúí és a/ egycmlöcsonlokon tapad (24. kép).
SS. Melyek a pata erei?
A veröerek. amelyek, miután a lábvég egyes részeihez több ágat bocsátanak, a pala irhájában sűrű hálózatot képeznek. A patából a véri a vivúVrek viszik \iw.ti a szívbe. A vivöerek a patában szintén sűrű hálózatot alkotnak (25. kép).
67. Melyek a lábvég idegei ?
A f!-,ii<luU'»i'k, amelyek a lábvég mozgatásának és érzésének ingerületét közvetítik. Ezek a csűd mindkét okialán mint szalma- vastagságű, fehér, lapos kóU'í,H>k haladnak lefele, majd az irhában vékony hálózatot alkotnak (25, kép).
68. Milyen az í>|i, cjjpsísf yos pata ?
Az ép, egészséges pata s/.anü'ala usíyi'nk'U'sen hajló, sima henger- felület. A sarokvánkosok jól fejlődtek s köztük széles, sekély mélyedés, a sarokvánkosok közti árok van. A sarokvánkosok alapját alkotó pataporeok és rostok rugalmasak. A talp mérsékelten homorú, szaruja kellő vastagságú és a szarufallal az összekötő réteg útján mindenütt összefügg. A nyír jói fejlett, szaruja sírna, a nyírszárak szélesek, a nyirbarázdák kevésbbé mélyek. Sarok támasztok egyenesek.
«9- Milyen ás újszülött esikó patája ?
Kúj>alakú, amely a pártaszélen szélesebb, mint a hordozószélen. »
A talpal a liordozósziMlel együtt sárgiis/íiut, puha ni<í:i!m;is szaru védi. amelyet eltávolítani nem szabad, pár nap múlva magától is be-
*z;«i';nl és lekopik. A fedőréteg teljes egészében megvan. Egyéb-
*e»t a jji (i.iiD uííyanaznkal ;i rés/okd kiilönliözleíjiik meg, mint a Pfejletl állatliau. Ki-siilih a Leslsúly növekedő nyomása alatt a owdozószél foküzatüsan kis/élcscdik és a karral arányosan az egész Pata nagyobbodik (155. kép).
Lábállások.
1. Mikor szabályos az elülső láb állása?
Szabályos, ha a lábak úgy eltűrő], mini oldalról tekintve függő, legesen támasztják alá a törxset és oldalról tekintve a lapocka köze- péből bocsátott függőleges a lábat a bokáig felezi és közvetlenül a pata mögött éri a talajt. A ](U>víiíU>!i£.dy o-yenes és 45—50 fokú szöget alkot a talajjal {26., 33. kép). A l ab vég tengely t lásd a s kérdésben !
2. Mikor szabályos a hátulsó láb állása ?
Szabályos a lábállás, ha oldalról nézve az ülögumótól bocsátott függőleges a sarokgumót és a lábszár hátulsó felületét érintve jut a talajra; hátulról nézve pedig a sarokvánkosok kíizölLi árokba állított függőleges a sarokgumót és az ülőgumót érinti. A láb- végtengely egyenes és a talajjal 50—55 fokú szöget alkot (38. és 43. kép).
e. Az egynemiieii :iniys'ki)ll rts/ a sí;ibá]y<tü állást mutálja.
, 3, Milyen szabálytalan láballasok fordulnak clíí az H üKíi lábon élűiről ? Talajon szűk- és tágállás, X-állás, Ó-állás, franciás- és hegy- faltipróállás (27—32. kép).
4, Milyen szabálytalan lánallások fordulnak elő az elülső láboo oldal- ról ?
Előre- és hátra állított-állás, borjúállás és rokkantállás (34—37.
kép).
83—35. líép Oldiilml U'Kinlftt szíiljiMvoi, n, diirríillíli,!!- b <•• liíHisii'illitfiü-
*""''•
5. Milyen s/aUiilUithiii kil.iill;",-i>k í i i n f u h i a k rlii a liátuUi't lűlmknu oldalról •} '
Előre- és hátraállított-állás, kardállás és székállás (39—42 kép).
B- Miije,, ../ülniMalim hili;ilh'iM»t, ícirdiilmilt clíi » Inilul-ú UihakoiL hátulról ?
j Talajon szűk- és tágállás, t ellenállás és dongaáHás (44-^7. kép).
K:.H0r,ilh! p.tfceifcian. 3
7. A szabálytalan Iá báli ásókhoz milyen paták tartoznak ? Szabálytalan paták.
8. Mi a lábvf gtengely ?
A lábvégtengely (ujjten^ely) kcpxcll egyenes, amely a csűd-, l párta- és íjatacsmil hoss/.lrní;elyélK'ii halad. Állását mindig élűiről l és oldalról nézve bíráljuk el.
,,. Mikor szabályos a lábvCgállái ?
Ha a Iálivi''»U'niídy mind n négy láb iiieíjlerlieiési-' melleit élűiről nézve egyenes és a ló hosszimii li'niii'lyévei pnrirányo'., továbbá Idáiról is ejiycin^ és az elülső lábakon ;t liilfijjsii -lő ŐC) fokú,
!, bátulsó láÍKtkon PIV!Í£Í:.[)-:Ű lokn sx.i^'l iilk»l (i«. kOp). Iln etlöl á láhvi'fíU'iifiPly bármiben is elli'-r. akkor a Inbvi-tíitllás szabálytalan.
10. Hogyan jelöljük im-jj a láb vég tengely törési irányát?
A lábvégtengely — a szög szára — elhajlásának irányával.
11. Milyen szabálytalan láb ve <) állások vannak?
a) Élűiről: talajon szűk- és talajon tág-lábvégállás. A talajon szűk-lábvégállásnál a lob vég tengely befelé, ;i laljijon tag-lábvégálíás- nál kifelé irányul. Néha a ki Imit- a U-iiHolyi- künil is kifele vagy befelé fordult (kifelé- vagy befeléfordult csűd). A hozzájuk tartozó paták az ú. n. átlós paták.
b) oldalról: meredek- és beyyi'Síi/íi-ti-lábvégállás. A meredek- lábvégíillíiMinl a l;'ii'\ i'i>lei]Ni']\ :i ^/aln'iivo^iál msuvoljh, i\ liegyt-S'Wógíí- lábvégáüásná] ;t v.alwlyosnál kist-hli s/ó-eí alkol *;, (;il;ijjM. Az előbbit meredek csüdnek, az utóbbit puhacsűdnek m-vc/.zük (19—50. kép).
Ezenkívül a lábvégtengely mindegyik lúlivi^állásnál élűiről nézve kiMé \-i\s>\ bclVlc. oldalról nézve előre va»y hálraíelé megtört lehet (51.. 53. kép).
12. MÍ a mudveesüd ?
A hátrafelé megtört- láb végtengellyel bíró állások közül azt, amelynél a csüd és párta vízszintesen huhw.ó'dik és a csűdizület megterhelésekor nagyon közel jut a talajhoz,"medvecsüdnek (medve- talpnak) nevezzük (52. kép).
A járásról és a pata szerkezeti mozgásáról.
J. Hogyan történik a szabályos állású lábak elSrevitele ? A lábak a test hossztengelyével párirányosan mozognak előre, fjniközben a pata ugyancsak párirányosan halad előre és oldalról tekintve egyénid CM-n hajló kö/Opmüíüis ívet ír le ; a pata lehelyezésc ügy történik, hogy annak talaji felülete egyenletesen jut a talajra.
2. Hogyan történik a talajon szi'íkiillásií lábak előrevitde ? A pata kifeléhajló ível ír le és a hegy fel hordozószélének belső fele érinti először a talajt.
3. Hogyan történik a talajon lágállású lábak elBrevilele ? A pata hefeléliajló ívet ír le és rendszerint a hegyfal hordozó- szélének külső fele érinti először a talajt.
4. Hány mozzanata van a járásnak ?
t Négy: talajralépés, megterhelés, súlyeltolás és előrevitel (54. kép).
5. Milyen járásnemek vannak ? •
a) Természetes : lépés, ügetés, poroszkálás, vágta, ugrás és b) mesterséges vagy mümozgás.
G. A láb rá/kódtafáwít. milyen berendezések csökkentik ? A sejtes sarok van kosok, a sejtes nyír, a pataporcok, a szarutok, az inuMck s/íií-ck-^i, m i n i nitmk <•< :ü ixiili-li ü'liik-iri, povrai, mint ütközők.
esed, c előrefelé megtört lábvégten g cl y.
7. Mi történik a patával a testsúly ránehezed és ekor és a súly eltoláskor?
A. lábvégtengelyre ható erő, amely az irhalemezek működése foly- tán hűzúi'rűvt' M á k u l át, a megterhelés pillanatában a patát erősen a talajhoz nyomja. A esűd- és pártacsont bemélyed a pataporcok közé.
A patára ugyanekkor a talaj részéről ugyanekkora, de ellentétes irányú erő hat. A két ellentétes erő hatására a pata rugalmas részei oldalfelé iparkodnak kitérni és maguk előtt tolják a sarokfalakat is, így a pata szélesebb, alacsonyabb, hosszabb, a talp pedig laposabb lesz. A pata ilyenkor a pártán és a hordozószélen tágul, a hegyfal, különösen a pártán hátrahajlik, a sarok- és oldalfalak hátulsó részei távolodnak és a sarokvánkosok hátra nyomódnak.
Súlyeltoláskor a pata a hegyfalon és az oldalfalak elülső részein tágul, a sarokfalak tájékán nyugalmi állapotban van.
\ f/3 \tl ^
a f e c d d el'örevitel.8. Hogyan nevezzük a pata alakváltozásait mozgás közben ? A pata szerkezeti mozgásának (patamehanizmus).
9. Lchet-c ezt szabadszemmel látni ?
Az alakváltozások oly kisfokúak, hogy azokat szabadszemmel látni nem lehet.
10. Hogyan szerezhetünk erről mégis ludomáül?
Az élölovak patáin elektromos műszerekkel végzett kísérletek
• útján. De a patkóit patákon található jelenségekből is következtet- hetünk a pata alakváltozásai™, ü>y a patkók szárainak hordozólap- '• ján észlelhető kicsiszolt, mély édesekből, az oldal- és sarokfalak hordozó- felületének kopásából. A patkót ugyanis sohasem tudjuk oly szo- í rosan felszegelni a patára, hogy a patamehanizmust teljesen meg-
gátoljuk.
11. Milyen hatása vau a pata szerkezeti mozgásának ? A rázkódtaíást csökkenti és ezzel óvja a szarutokon beiül levő képleteket. Védi a végtagot a káros behatásoktól, rnert a talaj ellennyomását már a behatás helyén felfogja.
A rázkódlnlás rsíikki'iücso a ííyursas;'uir;i kiThívm-n hal. Az alak- változás kedvezően befolyásolja a pata vérrel való ellátását, a pata táplálkozását, a szárutermelési és a szarutok rugalmas állapotban való megtartását.
12. Ke) l-e a pata alakváltozásaira ügyelni a patkolásnál ? Mivel ügyelünk ?
Igen, a patkolásL úgy kell végrehajtani, hogy a patkó ne akadá- I lyozza a pata tc-mu^eles alakváltozását, ezért ;i p;üa előkészítése l (talp, nyír. Ijov.M/óídü'.'i farn«;isi!). a piilkolíis kellő híoben való meg- újítása (4—6 hét), a megfelelő patkó, a patkónak a patához való viszonya és felszegelése az alakvállo/á^k figyelembe vétele mellett történjen. Azoknál a patkolásoknál pedig, amelyek a patát a talajról felemelik, a taíaj hiányzó ellennyomását sokszor mesterségesen (hevederes-patkó, talpbetét stb.) kell pótolnunk.
A kovácsműhely berendezése, szerszámoki anyag.
I. Mi tartozik a kovácsmfihely berendezéséhez?
A kovácsmühely berendezéséhez tartozik a kohó a f új tatóval, í az üllőtöké, a reszelőpad és a kalapácstartó (55. kép). A kovács- műhellyel összekö(.telesben áll a patkolószin, elölte pedig egy sza- bad tér.
A patkolószin berendezéséhez tartoznak: több erős kötőfék, egy kisebb szarvasüllö (64. kép), néhány patkolóbak és patkoló- szék (5(i—57. kép), vasgyürűk a patkolószin falában. Szükséges még öntözőkanna, tr ágy asz e dől apát, [rágvahordóh'ida, sőprű, patavizsgáló- fogó (9-1. kép), orrkötőfék, ajakszorító, abrakoskosár, vagy abrakos- K tarisznya.
2. Melyek a kohó részei ?
A kohó részei: a tűzhely — közepén a tűzfészek —, a mellvas, l egy-két tüzpart, a füstfogó a tűzfallal és a kéménnyel, a kohó- l vas, amely utóbbi a fujtatócsövön keresztül a fujtatóval van ] összeköt telesben. Ideszámíthatjuk még a vízvályut vagy vashürdt, ] a széntartófc és a fogóLartót.
llilyeii szerszámok szolgálnak a lííz fenntartására?
: Tüzilapál, tüzíocsoló, tüzpisükstló, liizhorog, szencslapát és a
^smacska (5R-62. t-s 71. k<>p).
l- & iy v w
* b c d e
4. MUycu szerszámok kellenek a patkó kovácsolásához?
Üllő, fogók és kalapácsok.
Az üllő részei : iillőlap, üllőszarv, üllő melle, üllő háta és üllő- lyuk (63. kép).
Fogók: tiízifogó. vas nyal ábtüzifogó, kézifogó, vasnyalábkézi- fogó, lüskefogó és sarokfogó (65—70. kép).
Kalapácsok : kézikalapács, rá verő ka lap ács, patkóhajlítókalapács, vasvágó-, árkoló-, előlyukaszfcó- és különféle lyukasztókalapácsok l
(72—78. kép).
Idetartozik még : a félköralakű (C) vas vágókalapács, lyukasztó- : tömb a tüskével, vasvágó-, kiipalakú-, patkóalakító-, árkoló-és sarok- l alakitóüllőbetét (79—85. kép).
Az árkolókalapács árkoló része mérsékelt ivet képez és ez külön- . bűző vastagságú, a szerint, hogy keskeny, vagy széles árkot akarunk 3 vele készíteni. Az árkoló-üli ő betétet ne használjuk, mert ezzel való l árkoláskor az árok a patkó külső szélétől mindig egyforma távolságra J kerül, holott-az árok készítésekor mindig a szarufal (fehér vonalhoz j
í*^. & /ín.
viszonyított) vastagságához kell alkalmazkodni, ez pedig lovanként, sőt patánként is változhat. Legcélszerűbb tehát árkolókalapáccsal dolgozni.
Előlyukasztö- és árkolókala p ácsból, valamint patkóalakitó- üllőbetélixil mühelyünkben kélféJe nagyságút tartsunk, mert könnyű lóra és nehéz hámosra készüli patkóhoz külímhöző nagyságú szükséges.
ö. Milyen szerszámok szükségesek a patkó elkészítéséhez?
Sikattyú (satu), reszelők — elő, félgömbölyű, simító —, csavar- menetváiíó, csavarfogú. saroknu'iielvágó, forditóvas, kézi patkó- lyukasztó, sarokkulcs (86., S9—93., 95—98. kép).
<' ^'nviH'-ipnlo-n. ,/ w^c.ip.'ifdmí a tasiitúkés, 6 szarufaragóltés.
. 6- Milyen szt-rszii mokkái vesszük le, szeg élj ük f P! a patkót és faragjuk a pataszarut?
t Szegcsonkváíjó, szegcsipöfogó, patkolókalapács, taszítókés, szaru- raragókés. s/íiriiesi pöfögő, szaruráspoíy, pnt kok őrzővel (87—88., 99-104. kép).
7. Milyen eszközök szükségesek u szerszámok előállítására ? Az eddig felsorolt fogókon és kalapácsokon kívül üttetőkalapa- 1 csök, lyukasztó-, résvágó kn l apacs, résnlnkíló és réskarika s x ü k s , ' (105—109. kép).
S. Milyen vasak vannak ?
Nyers- vagy öntöttvas, kovács- vagy rúdvas és aeéi. EzeK :i
vasféleségek loleg szén tartalmuk szerint különböznek egymásig. 1 Minél nagyobb a széntart alom, annál keményebb a vas.
« c d e réskaríka, 9. Mik a uyersvas tulajdonsága '.'
A nyersvas 2—5% szenet tartalmaz, kemény, törékeny é> , l kovácsolásra nem használható. Vasércekből olvasztás útján állítják elő.
10. Milyen a kovácsvas vagy rúdvas?
A kovácsvas a patkó készítésére legalkalmasabb. Kevés s/ui- tartaliiiiiiiál foüva (O-o:;—0-íj%) puhái)!* i\y. acélnál, liló'állílásíi ugymi- ügy történik, mint az acélé, de itt a nyersvasból löhb szenet éqelnek .1.
Előállítása szerint van izzított és folyt vas.
11. Mik az acél tulajdonságai?
Az acél nagyobb széntartalmánál fogva (1-5%) keményebb a kovácsvasnál. A s/crinl, IKMJV i//flás.snt vníjy olvawlá^nl állítják dii.
van iz/ílóit és folyt acél. linkkel az e íj aráikkal a fiyersvasból szeik'l égetnek eí s így jön létre az acél. Az acél vorösizzáskor kovácsolható és fehémzáskor lu^esxLhető, hevítés után ííyurs lKliíUi:sscl kemé- nyíthető, majd újabb hevítés és lassú lehűtés útján puhítható.
12. Mik a kovácsvas tulajdonságai 1 Próbák?
f Az izzított kovácsvas töréslapján számos rost és szál Iát ha t cí amelyek dö» hosszúul; i^ ^zeK^ck. A rosh^. xo!i-/u»(is törési felüld világos, kW-1 ibt ]l'M>l.'i \ , i - y M'.Í, i •,/,,:-:,,. ,s ( n,M'ji IVnylíí, r n j l n helyenknl. apró siiLél pontok, salakrés^ck vaiuuik. A folyt kovácsvas törésl;i|)ja e.yynoinií szemcsés, niégpí-diií minól nagyobb a széntar- talma, aiuu'i! r i i i o i i i i U i l ) a .s^moi'vd lsoí>. A jó kuvái^va-i könin i'H kovácsollialó. i i y u j i l i ; i l ó . ha.jlilh^lo. a nélkül. f]nHy iiH-rcpediviiék.
Próbák: n) kovácspróbával megállapítható, hogy a széntartalora növekedésével a kuváfsiillüiió'-fiíí cMikkeii. bj luíjlílási prólia a vas nynjllial('i^'<!;;ii-!il ml k'K'ihi^D--ííásl ; a s i k i . l í y n h n s/.uríloll vasal.
meghajlítjuk és minél kevi'si'bb ;i rí-|K.dés a vason, annál jobban P" 'nyújtható.
fc-13. Mik a szén, faszén és koksz tulajdonságai ?
A kovácsmühelyekben általában az úgynevezett kovácsszenet használjak, ritkábban faszenet és kokszot. A jó kovácsszcn diónyi darabokra Lóriin, mosóit ki'K/éíi. I'elwkt ^ fényes, knnuyoa gyiillíul
|.-és kevés salakot hagy vissza. A széndarabok jól tapadnak, illetve kitűnő liő.sziiíi'U'Iö ri.'U'»i't krpiviH'k. A lus/én jó lü/i'lö'Wr, nu-rl hamuja ni-iu larlalniaz oly;ui anynírokal. amelyek a v:is jós;i»án!
károsan hatnának. A faszén hamar elég, e/.i'Tl. i'gyhanitud-felerész kováfószémn'l -,/okiis kL'VLTMi. \ knví,,^ ,rlj:iinak a k^'nl^'l]^ luk sZuüti a [e»iiu'í>iVleIöi)l> ijiiikk. l i i l ; ; v ) . A koks/nl koví'u'sszéniu'] ki'vervn használják, mórt c.qycdül tűzben nem tapad.
A patkóról. Különféle patkók.
1. Milyen patkókat különb üzletünk niey eyy lovon 1 Elülső jobb és bal, hátulsó jobb és bal patkót.
2. Melyek a patkó részei ?
A patkó középső vagy hegylali részből és egy belső, valamint Külső szálból áll. Van leél" lapja' (lionlo/ó v.i»v r.-'lsö é.-i k i l a i i va»y alsó), kei >,/él(- (k-,;,Uó ,-. ,,,.1-nL •, -/éll knck kei f>k' (kiii.sd i'clso ,;s íih,ú, belső felső és alsó) és vannak s/eglyukni.
2/a. Milyen nélkülözhető részei vannak a patkónak ? A szegárok és a nyúlványok. A nyúlványok a patkó felső vagy
™*o lapuin lK-[y,zndn,k. A: el.ih! iek a kapák, a/ nlóbbiak a -sarkak
3. Mit kell tudnunk a patkó hordozólapjáról ?
A patkó hordozólapja sírna és teljesen vízszintes legyen, l>ols~ l élét pedig kh. 3 millíméteiTe szőjük 'he. (Heszegé;; alatt az éw£
reszelővel való legömbölyítését értjük.)
A hordozólap külső részét, amelyen a pala hordozófelülete (szaru l fal, fehérvonal, a lalpból o«y ki'ski-ny sáv) IVkszik, „ palkó (lulajilon- képeni) hordozófelületének nevezzük. A patkó hordozófelülete -, hordozólapnak kb. s/6-ét teszi ki.
4. Milyen a hon véd s énnél használatos patkó és milyen a küziinsf,,,., polgári-patkó V
A honvédségnél egységes csavaros sarkas-patkót használunk, l milyenségében (éles, tompa) különbó/ik egymástól.
A patkó hordozólapja teljesen sírna és -vízszintes, a belső" szél l felső éle kb. 3 rnm-re beszegett legyen.
A talaji lapján lejtős rész (Lechner-lejtŐ) van, amelynek vastag- l sága a sziinik t : i l ; i j i l;)pján:ik ko/epcld! ;i belső pulkószeli" oly arány- l bán csökken, hogy a belső szél 2—3 mm vastag. A lejLŐ hossza a szeg- l árok hosszával egyenlő, tehát a patkó középső része — 35—55 mrn — j lejtő nélkül teljes vastagságban mi'»imirad. A lejtöt patkóalakitó- 1 üHőbetcten kovácsoljuk. A talaji lap külső' része, amelyen a szegárok l van, vízszintes.
A Lechner-lejLÖ célja, hogy idegen tárgynak, anyagnak a palkó- j szárak közé való iH'ékHűdiSi'f megnehezítse, de a patkót Letszető- l sebbé is tegye.
A közönséges polgári-púikon hiányzik a lojló's rcs/, bár kívánatos -l volna, hogy a polgári-paíkól is lejtöve] kés-zílsék. A lejtonélküli patkó j használata egyedül csak nehéz hidegvérű lovakon indokolt, mert az l ilyen patkó a hatalmas testsúly alatt nehezebben hajlik rneg.
5. Miért nem szabad a palkó hordozóiéi ül etet befelé lejtösfteni ? Mert a lejtítés a pata szerkezeti mozgását akadályozza. A pata l az ilyen patkón a 1 usl.suly nyomású alatt nem oldalt, vízszintes síkban, hanem be- és kifelé nyomódik, a pata lelu-rvisdö IdiiJolo kisebbedik l s így a p ; llarsoití függesztökészütéke, a fali irha, vétetik eró'sebben l igénybe. Ennek következménye lehet a hordozószél kitöredezése, l szamrepedcs, súlyos esethen pedig a palarsonl .süllvedése s a talp l alakváltozása.
6. Mi a szpflárok. milyen az alakja, mélysége, szélessége síb.?
A talaji lap külső harmadának belső felében haladó mélyedés j a szegárok, amely az egyik patkószár végétől a másik patkószár végéig megszakítás nélkül, vagy a hegyfalon 35—55 mm (hátaslovak elülső l
Ivóin 35-*5 mm, hátulsókon 4D-50 m m ; hámoslovak elülső
P ,iti m--~>" '"m. l i f i l u K o k n n l.' T,;, mm, im-s/akilá*sal bálád.
i)! ,,,|- ékahiku, !;<• ívsz l metszete rtíyrnlííllen oldulu háromszög és
* fikó vasliiü^iíiiimk k ó L l m n n m l j i i H m.'-ly.-.l be, Mindenütt egyen-
= olvaii szelte i-s mOlv U-»yi'ii. lioyv fi s/.egfcj hek'kTJrn s a sarkak
«\i' l ,'ii'iillK'Hil 2 ciii-iíyin''elenyészve végződjék. A patkó külső . - | il „1y távol]-;, (ri'íícitlu-n In'lyU'lriiül -,'Y.l :i lávoKí.gul a -zcgárok Kiének nevezték) essék, lm<>y a fehérvonal efölött helyeződjön.
Hossza%z cHyW'ííí-s rsavaros sarkn^icilkDhan a h-jtíis rész hosszával egyenlő.
í 7. Mire való « sztárok? K.-ll-r « í,.|iéil,.iiiil?
A sztárok ;i szegfejek liefof-aiiására -/nM. Nem feltétlenül Kzükséges, de az árkolt patkóban L. >/..•«!> ukiikul könnyebben lehet ellu-ly.'/!.!. be1.s/Lin,i.A<-Mi«á.sl l.i/^nyos fokig akadályozza, a szegek hicsí'rílcsi't HőscHili ós K j j i i l k i ' i k ó n i i y c l i l ) .
H Hány szeulyuk van, milyen az elhelyezésük, elnevezésük, elosz- ' f tásuk stb. ?
A sx.s'fJlyukali -/iinui a palkó naiiysana './i-rint változik. Nálunk a k i i l i i t l ü i liiU^lovük u- (K/vi'fck j ) i i í l i r i | ; i l i ; i ] i ü. n ln'illlostovjik i'S nuilliús- lovakpalk()i:il';ui 7 w r - l y u k n l l ^ i a l>i'ls". l " kiilM'i oldalon) kerítünk.
^Ksíeglyukak az clülsíHábakon a patkó elülső felében, a hátulsó lábakon pcdii; :i pniki'i oliÜMÍ kOUianiiarliiliiin ln-Sye/öclji'iu'k. A sze;;- lyukakat n hi'gyi'iiloii k i v t h c külső és helwí elM'í (hegyfali), második, harmadik sll>." szo»lyuk néven jelöljük meg. A hegyfali lyukakat f a szegárok kezdetérc, a háltil.só szei;lyLi kakái nz flülsíi paLkókon a pata felezési pontjára, l i n l u l s i i patkókon pe<li» a második és harmadik harmad haláram k^zil j ü k . A ht'lsá sz;irli;m LI/ ulolsó s/eglyuk M)-5 cm-rel előbbre kerül. A többi szcglyukakaL az első és utolsó szeg- lyuk közöli i'íiyforniii lávols:i»]-n owxuk ül. \ -/c»lyuknk a/, (iss/ckölű- RMteg (fehérvonal) külső részérc essenek.
9. Miért hdyey.ziik a wrf llyukakin az elülsíi Itibnkim n palkó elülső leiébe és hátulsókon'a patkó elülső kétharmadába?
I. A szeglyukak készítése a patkóban, a patkószegek és szegcsonkok elhelyezése H p a l á b a n a kérdési K-M nu-si1'1"!1 inudoii azérl lörténik.
mert a p n l n m e l i a i i i / m u s á l u i n cs u vzanti'ü! vitshíjísáiíálian ív/- elülső fe hátulsó paLábím különbsé,!; m u l i i l k o x i k .
a) Az elülső Uiktk n y u ^ i l i t m l i a n . mivi-l iiU'iliiinnszló szerepük ya"i, a li-slsuly kéíhíu-miiiiál'viselik és nn- ennél i.s liiiiíiL-t, amikor '.7^'mii a s / L i n y h í l i n l i L i díílvc ;i lesi s í d y p n n l j a (-]nbbn- helyeződik, bnnélfoííva a/,"elülső és hálulsó patákra lényeges™ különböző súly E3*, amely a patamehanizmusában is egyenes arányban nyilvánul
^•^'Wh; Paltolí-Un. ^
meg. Ezenfelül súlyeltoláskor a hátulsó patkó szaruin nagyobb feszté erő lép fel, amely a patkót letépni igyekszik.
b) A szarufal az elülső patában az oldal- és sarokfal felé jobban vékonyodik, mint a hátulsóban. Ez a vékonyodás fokozottabban jelentkezik a s/íirufal belső oldalán, éppen ezért a belső-hátulsó Szeg.
lyukat i/2 cm-rel előbbre is helyezzük, ennél hátrább szegelni a mee- szegelés, szegnyomás veszélye nélkül alig lehet.
Ezzel szemben a hátulsó patkóban a szeglyukak a szarufáiban pedig a szegek, szegesonkok a csökkeni [);iluinel];inizmiis és a vasta- gabb szaru fal iniiüt a/ok elülső ki'llmmnuíáhiii] iK'lyeződru'k. A szarufa!
bdső oldala itt is vékonyabb valamivel, tehát a belső-h át ulsó sxcg Yz cm-rel előbbre kerül.
10. Mit értünk a szeglyiikak mélysége alatt ?
A szeglyukak mélysége alatt a szeglyukaknak a patkó külső szélétől való — a fehérvonalhoz viszonyított — távolságát értjük.
A mélyen vert szeg az ,,elevenbe" megy, ezért a szeget a kovács
11. Mitől fiiíjjj a szeglyukak iránya?
A szeglyukak iránya a szarufal irányától íügg, ezért a hegyfalun ferdébbek, a sarok felé fokozatosan meredekebbek, esetleg kissé kifelé irányulnak.
12. Mik a kapák ? Milyen az alakjuk, elhelyez ő (lésük, nagyságuk *tb ? A patkó felső lapjának külső széléből a hegyfali rész közepén, a patkószár elején, a patkószáron, a patkósxár belső s/eléből a vége közelében, a patkószár vééből kicnvlknlű nyidványokal kapáknak nevezzük. E szerint vannak tu'gyfuli. hegyoldalíali, oldalfali, sarok- támasztói és patkószárak végén lévő kapák, de vannak még kör- kapák is (110—111. kép).
Félkör- vagy háromszögalakúak, a tövükön vastagabbak, fölfelé azonban fokozatosan tompa éllien véy/ödve, annyira elvékonyodnak, hogy hideg állapotban kalapáccsal könnyen a szarufalhoz illeszthetők.
A kapával a patkó helybentartását biztosítjuk, az elcsúszásai akadályozzuk. A kapál az dcsiis/.nssnl ellenfi'U's részre, az erősebben megterheli oldalra helyezzük. Rendszerint olyan szélesek, amilyen szélesek a patkók és fele olyan magasak, mint amilyen szélesek. Álta- lában hegyfali kapát alkalmazunk.
A katonaságnál a hátaslovak hátulsó patkóin, mivel ezeket ki- zárólag bevágómódra patkoljuk. kél old;dká|j;il használunk. Az oldal- kapát hátaslovak patkóin az első és második szeglyuk közé, hámos-
• lovak patkóin pedig a második és harmadik szeglyuk közé készítjük.
M ,'lülsd p a l k n k l i ó j i i i í j;i> Lonifuilib, ;i I n i l i i J M ) pülkólv kapái a hegyesebb y^i-lwz ha.soiih'mk.
Katonai háliisluv;il\ |nilk(ij:'in;ik kapája olyan széles, mint a patkó E a htígyfaü részen (24 - '28 mm) és fele olyan magas, mint amilyen széles (12--1.~> min). A hAmiislovnk kapája s/iniúi olyan weles, mini a patkó a lu^ylíili ri-wi\ ('2x '.','1 inui). iniiííussí'iyn i i x i i i i h a n 2- -l milli- méterrel több, mini a patkó szélességének a fele (16—20 mm).
; 13. Általában milyen >/é!es, vaslai), hosszú és súlyú legyen a patkó ? A patkó általában mégegyszer olyan széles, mint a szarufaj és összekötő rétes i'^yiiLU's szrlrssém'. Olynii vaslny. lu)i;> .")—() hólijí kitartson (G— ITi mm) és olyjui hosszú li-íiyí-u. }w<iy -,, sarokéi legielsö pontji'iluil ImciáltjH ÍiiüS!"li't;i'v ;i [);ilk<W:ifuk vi-i^'l i'|-|c.
A katonai hátaslovak patkójának súlya 100,500 és 600 g (l-es, 2-es, 3-as számú) ;hámosl<)viiki-(iOU, (Í8(J és 700 g (3-as, 4-es, 5-ös számu).
14. Mik a patkó méretei hálaslónál ?
A patkó szélessége a hegyfali részen 24—28 mm, a szárak vége [ felé fokozatosan csökken és a szárak végén 2—4 mm-reJ keskenyebb.
VasLagsága !l—10 mm. A patkó olyan hosszú hátaslovaknál, hogy a
sarokéi középső pontjából bocsátóit függőleges a patkószárak végét éri.
15. Mik a patkó méretei hámoslónál ?
A patkó szélessége a hcgyfali részen 28—32 mm, a szárak vége felé fokozatosan csfikkí-ii s n s™rak végén 4—6 mm-rel keskenyebb.
Vastagsága 10—11 mm. A patkó olyan hosszú ha mos ló vaknál, hogy a sarokéi, legfelső pontjából bocsátott függőleges a patkószárak végét éri.
f i i . Mik ü patkó méretei kis málháslónál és öszvérnél ? A patkó szélessége a hegyfali részen 22—26 mm, a szárak vége felé fokozatosan csökken s a szárak végén 2—4 mm-rel keskenyebb.
Vastagsága 7—8 rnm. Olyan hosszú, hogy a palkószár vége a sarokéi legfelső pontjából bocsátott függőlegest éri.
17. Mit tudunk a pap uesp át kőről ?
A papncspatkó a legegyszerűbb — köröm- és saroknélküli — patkó, rendszerint mindenütt egyforma vastag és széles, vele a talajra- lépés egyenletes s a pata tágulási viszonyait legkevésbé Akadályozza (112. kép).
18. Milyen a í él hol dalakú-patkó ?
A félholdalakú-patkó a félholdhoz hasonlít, szárai hátrafelé fokozatosan, kb. 2 rnm-re, vékonyodnak el s a patának csupán hegy- fali és oldalfali részét fedik. Rendszerint négy szeglyukkal látjuk ék, és a patkó vékonyabb részén árkot nem készítünk (113. kép). Hasz- náljuk puha talajon azokban az esetekben, amelyekben azt akarjuk, hogy a pata sarki része a talajjal érintkezzen és a hegyfallal szemben kopjon, táguljon.
1!K Milyen a háromnegyed-patkó ?
A háromnegyed-patkó egyik szára a különféle papucspatkó szárá- nak, másik szára pedig a félholdalakú-pntku szárának felel meg (114—116. kép). Akkor használjuk, ha a szarufái magasságában ész- lelhető kiilimliséodieL t\ pala kól oldalán, a szaru faragásával kiegyen- líteni nem tudjuk. Igen ritkán használt patkóíéleség.
20. Milyen az elvékonyotlószárű-papucspalkö ?
Ha a papncspatkó szárait fokozatosan elvékonyítjuk úgy, hogy a szárak vége kb. 3—4 mm vastag, nyerjük az el vékony o dó szánl- papucspatkót (117. kép). Előnye a papuespatköval szemben az,
^Kfcogy a talP közeleDl) Ju t a talajhoz, a nyir érinti a talajt, ezért a ló tevésl)li<.' cí-n^-fk ^ :i |>;iui [^ukiwnókrldiNcMi. Jól íi'jli-l'l s:irokf:i1ak-
• fcal és nyírral bíró patán akkor használjuk, ha a lábvégtengely állását
•piódosítani akarjuk.
21. Milyen n vastagudószárú-papuesiialkó V
l Ha a papucspatkó szárait hátrafelé fokozatosan — vastagságának kétszeresére - \ iuslai;il jidi. k;ip|uk ;i \-^[;i^udószi'irú-[iíi]Hicsii;iikül (118. kép). Pulin l a l a j o u jnm lovakiüil akkor lias/náljuli, hit ;\ pala
• sarki részét valami oknál fogva emelni akarjuk.
B 22. Hilyen a/ cyyszerü s ár kas-patkó ?
A sarkas-patkó abban különbözik a papucspatkó tói, hogy a talaji lapján n pnlkiiszúrak vcgcn e^y-^v kiiltinlnixü nluku 'nyúlvány
— a sarok — van (119. kép). A sarok általában olyan magas legyen, mini amilyen v;isl.ag n palkú, kíiriimincl elláhitl. patkókon a/ónban E 4—6 mm-ivl magasabb. A sarkak alal;j;i h'hci l inni ín szögletes, kocka-, H-, Y-alakú slb. A szeriül, hogy a sarkak macából a patkó szárából kcsziilnek-r. VH-V b e h ' i u k k i i l m i ,!!,-/: ,K., ,,|. n^kidom,../,,•! ind, állandó ús kirsnvlln'iö ^arkíikaf. A kicx'n-lltH ,i|,- k ' í u ' í i u k c^ivaro-ak [• és hetolhatók, élesek és tompák.
