ÉRTEKEZÉSEK
A T Á R S A D A L M I T U D O M Á N Y O K K Ö R É R Ő L .
K IA D JA
A M A G Y A R T U D O M Á N Y O S A K A D É M I A .
TIZENKETTEDIK KÖTET.
A II. O S Z T Á L Y R E N D E L E T É B Ő L
SZERKESZTI
PAUER IMRE
O S Z T Á L Y T IT K Á R .
A M. T. AKADÉMIA
FÓTITKÁU m i & é
B U D A P E S T .
1903.B u d a p e s t, a z A t h e n a e u m r .-t. k ö n y v n j 'o m d á j a .
T A R T A L O M .
i i
. in . í v . v .
VI.
V II.
v n i .
IX .
X .
i. szám . C arlyle T am ás tá r sa d a lo m -p o litik a i rendszere. S z é k fo g la ló é r te kezés.
Gaál Jenő
1. ta g tó l.» A z au sztriai császári czím fö lv é te lé rő l. S z é k fo g la ló értek ezés.
Nagy Ernő
1. ta g tó l.» H erod otos és A n y to s p sep liism á ja .
Sehivarcz Gyula
r. ta g tó l.» É v tized ü n k egy en es a d ó r e fo r m ja ir ó l.
Ráth Zoltán
1. ta g tó l.» N ép sza porod ásu n k k érdése a X X . század küszöbén .
Ráth Zoltán
1. ta g tó l.> A ren d őrség term észete és állása szabad á lla m b a n .
Concha Győző
r. ta g tó l.» A s o c io lo g ia sa rk tétele.
Hegedűs Lóránttól.
> A z eg y h á zi házasságkötési j o g tö rté n e lm i a la p ja i. S z é k fo g la ló értekezés.
R einer János
1. ta g tó l.» A tá rsa d a lo m e rk ö lcsi p ro b lé m a . S z é k fo g la ló értekezés.
Földes
Béla
r. t a g tó l. .» N ép esedésü n k k ú tforrá sa i a m ú lt század első feléb en . S zék
fo g la ló értekezés.
Thirring Gusztáv
1. ta g tó l.E R T E K E Z E S E K
A T Á R S S A D A L M I T U D O M Á N Y O K K Ö R É B Ő L . ' KIADJA A M AGYAR TŰI). AKADÉM IA.
A II. O S Z T Á L Y R E N D E L E T É B Ő L
SZ E R K E S Z T I
P A U E R I M R E
O S Z T Á L Y T IT K Á R .
XII. KÖTET. 5. SZÁM.
R Á T H Z O L T Á N ,
L . T A G T Ó L .
(Olvastatott a M. Tud. Akadémia II. osztályának 1901. évi január híi 14-iki ülésén.)
Á r a 9 0 fill.
B U D A P E S T .
1901.É 11 T E K E Z É S E K
A T Á R S A D A L M I T U D O M Á N Y O K K Ö R É B Ő L .
Első kötet. 1867—1870.
I. A z u z sora tö rv é n y e k r ő l.
Szinovácz Györgytől.
1867. 17 1. 20 fill. — XI. A m a g y a r m ezőg azd a ság.Keleti Károlytól.
1867. 19. 1. 20 fill. — I II. A n em zei szellem i élete a p á r isi k iá llítá son .D r. Kőnek Sándortól.
1868. 42 1. 40 fill. - I V . A m a g y a r K o r o n a orszá g a in a k le g ú ja b b népesedési m ozg alm ai.D r. Iionek Sándortól.
1868. 52 1. 40 fill. — V . J o g tu d o m á n y s n em zetg azd a ság tan .Kaiitz Gyulától.
1868. 38 1. 40 fill. —• V I. A sta tistik a h iv a ta lo s és tu d om á n y os m iv e - lése.Keleti Károlytól.
1868. 41 1. 40 fill. — V I I . A r ó m a i j o g s az u ja b b k o r i j o g fejlőd és.Pulszky Ágostontól.
1869. 27 1. 20 fill. — V I I I . G aius.Rentmeister Antaltól.
1869. 116 1. 60 fill. — I X . Z á d o r G y ö r g y m a g y a r a k a d ém iai tag em lékezete.
Tóth Lörincztől.
1869. 26 1. 40 fill. — X . A törv én y k ez és re fo r m ja .Ökröss Bálinttól.
1869. 18 1. 40 fill. — X I . A b ü n tetés r en d szerről á lta lá b a n , k ü lön ösen a h a lá lb ü n tetésről P oros zorsz á g b a n .Csatskó Imrétől.
1870. 26 1. 40 fill. — X II . A b ír ó s á g i szerv ezet, k ü lön ösen a b ír ó s á g o k m ega lak u lá sa.Baintner Jánostól.
1870. 37 1. 40 fill.
Második kötet. 1870—1874.
I. A f o g j rasztási eg y le te k .
D r. Yécsey Tamástól.
1870. 59 1. 40 fill. — II. A z e m b e ri ö n tu d a t je le n fok á ról.D r. Barsi Józseftől.
1870. 27 1. 20 fill. — III.Ivassa v á ros p a rk etk észitése a X V . század k ezdetén .
Wenzel Gusztávtól.
1870. 43 1.40 fill. — I V . E m lék b eszéd C sászár F e re n c z tiszte le ti ta g fö lö tt.
D r. Suhayda Jánostól.
1871. 12 1. 20 fill. — V . S zem le a m a g y a r jo g á s z g y ü lé s e k m u n ká ssága s ere d m é n y e i felett.Tóth Lőrincztöl.
1872. 88 1. 60 fill. — V I. M odern a lk o tm á n y os m o n a r c h iá i in té zm é n y e k .Ladányi Gedeontól.
1873. 28 1. 20 fill. — V I I . E m lék b eszéd E a u K á r ó l}' H en rik felett.Kautz Gyulától.
1873. 16 1. 20 fill. — V III. A n em esség o r szá g g y ű lési fe je n k é n t v a ló m eg jelen ésén ek m egszű nése.Hajnik Imrétől.
1873. 18 1. 20 fill. — I X . A részv én y tá rsu la ti ü g y t ö r v é n y h o z ó i szem p o n tb ó l.D r. Matlekovits Sándortól.
1873. 32 1. 20 fill. — X . M ezőg azd aság i sta tistik a a n em z etk öz i k on g ressu sok on .Keleti Károlytól.
1874. 32 1. 20 fill. — X I . A sz ék ely k érd és.Galgóezy Károlytól.
1874. 24 1. 20 fill. — X I I . A z em beri é letta rta m és a h a la n d ósá g k iszám ításáról. 4 g ra p h icu s ra jz z a l.Körösi Józseftől.
1874. 52 1. 60 fill.
Harmadik kötet. 1875.
I. A k é n y s z e r -e g y s é g a c ső d e ljá r á sb a n .
Apáthy Istvántól.
1875. 25 1. 36 fill.— II. Q u etelet em lék ezete.
Keleti Károlytól.
1875. 24 1. 20 fill. — III. M a g y a r orszá g n ép esed ési m ozg a lm a 1 8 6 4 — 18 73-b an és a cliolera .Keleti Károlytól.
1875. 56 1. 80 fill. — I V . U ja b b ad a ta in k M a g y a rors zá g b ű n v á d i sta tistik á já b ó l.
Kőnek Sándortól.
1875. 55 1. 70 fill. — V . A statistik a és a n em zetg azd a ság tan k ö z ti v is z o n y a m a i k orb a n .Kőnek Sándortól.
1875. 26 1. 30 fill. — V I. E m lé k beszéd S z ig e th i W a r g a J á n os 1. tag felett.Galgóezy Károlytól.
1875. 23 1. 30 fill. — V I I . S ta tistik a i ta n u lm á n y o k h a zá n k k özeg észség i á lla p o ta felett.D r. Weszelovszky Károlytól.
1 k o r o n a 40 fill. — V I I I . V issza p illa n tá s az e lő b b i m . k. cu rián a k 1 7 2 4 — 1769-k i m ű k öd ésére.Wenzel Gusztávtól
. 1 k or. 60 fill. — X I . E m lék b eszéd C sacsk ó Im re 1. ta g fö lö t t.Pauler Tivadartól.
20 fill.Negyedik kötet. 1876.
I. V issza p illa n tá s k ö z g a zd a sá g u n k e g y n eg y ed századára.
Keleti K ároly
tól.
40 fill. — I I . A z ö ssz eh a son lító jo g t u d o m á n y és a m a g y a r m a g á n jog .Wenzel Gusztávtól.
50 fill. — I II. A szób eliség , k öz vetlen ség és n y ilv á n ossá g ren d szere a p o lg á ri törv é n y k e z é sb e n m a g y a r szem p on tból.Tóth Lőrincztöl.
80 fill. — I V . E m lék b eszéd liod osi és k iz d ia i br. Sina S im on felett. TS*h.
Lőrincztöl.
40 fill. — V . A z orszá g os j o g és a p articu la ris jo g o k k ö z ti \Wenzel Gusztávtól.
1 kor. 20 fill. — V I. E m lék b eszéd S z e n tk ir á ly i Z s ig m o n d ie>.t a g fö lö t t.
Jakab Elek
lev. ta g tól. 80 fill. — V I I . A t e le k k ö n y v i in tézm én yNÉPSZAPORODÁSUNK KÉRDÉSE
A XX. SZÁZAI) KÜSZÖBÉN.
R Á T H Z O L T Á N ,
L . T A G T Ó L .
Olvastatott a M. Tud. Akadémia II. osztályának 1901. évi január hó 14-iki ülésén.)
B U D A P E S T .
K I A D J A A M A G Y A R T U D O M Á N Y O S A K A D É M I A .
1901.
A z Athenaeum r.-társulat könyvnyom dája.
T -Lermészetes vonása az az emberi léleknek, hogy, mikor az idők egy-egy mértföldkövéhez ér, magába mélyed, végig
futja a múltat, összeméri az elért sikereket s a tört remé
nyeket, felbecsli azt, a mi értéke van, anyagiakban és szel
lemiekben egyaránt s végül felteszi a kérdést, hogy mit várhat
a jö v ő tő l? ,
A mit az egyes ember tesz, ugyanazt teszik a nemzetek is nagyban. Ok is elkészítik koronkint a maguk nagy mér
legeit, leltározzák anyagi és szellemi erőiket, hogy aztán levon
ják a múlt tanulságait s útmutatást merítsenek a jövőre vonat
kozólag.
K é t század mesgyéjén. most, mikor egy oly századot feje
zett be az emberiség, melyről legélesebb bírálóinak is el kell ismerniök, hogy soha nem látott gyors átalakulást hozott magá
val az emberi élet majd minden terén : csak természetes, hogy kétszeres érdeklődéssel és buzgósággal látnak a kulturnépek nagy mérlegeik felállításához. Folyik a lázas statisztikai munka mind az öt világrészben. E lől jár ebben az a 76 milliónyi népességű köztársaság, melynek nyíltan bevallott ambitiója az, a X X . század leggazdagabb országává le n n i: az északamerikai Egyesült-Állam ok már a múlt év június 1-én megtartották népszámlálásukat s az e czélra külön épített palotában ') ezer
nél több lyukgató-gép és 140 H ollerith-féle számláló-gép zaka
tol, hogy már 1902. közepére készen lehessenek a főbb jelen
tések, melyek nemcsak a népesség számát és demográfiái jellem-
‘ ) A C ensus-épület terü lete 8000 □ m éter.
É R T E K . A TÁRS. TU D . KÖRÉBŐL. X I I . KÖT.
5.
S Z.2 5 1
1*
4 R Á TH ZO LTÁ N .
zését, hanem igen tüzetes üzemstatisztikát, vagyis a mezőgaz
dasági és ipari termelés statisztikáját is fogják tartalmazni,1) a minthogy az Unió cenzusai tudvalevőleg nem egyszerű nép
számlálások, hanem a társadalomstatisztikának majd minden terére kiterjedő általános adatgyűjtések.2) H ogy ez óriási munkára az Unió nemcsak anyagilag hoz hatalmas áldoza
tokat, az előirányzat szerint is már az első 3 évi munka 10 millió dollárnál többe fog kerülni, hanem gondoskodik a kellő szellemi munkamegosztásról is, arra nézve elég legyen felhoznom, hogy a feldolgozásnál nagyszámú nemzetgazdasági szakképzett
séggel biró munkaerő segédkezik s hogy az egész számlálás módszerének, feldolgozásának és közzétételének meghatározása egy ismert szakembernek, W . F. W illcoxnak kezében van, ki a Cornell-egyetemen a statisztika tanára.3)
Folyik a népszámlálás feldolgozása már a kontinensnek abban a hatalmas államában is, mely a X I X . századnak köszöni egységét (és ép az utolsó évtizedeknek azt a hallatlan gazda
sági fellendülést, mely komolyan féltékenynyé tette már Angliát is) : Németországban. S habár csak öt évvel elébb, 1895-ben, egy és ugyanazon esztendőben kétszer is összeszámlálta 52 milliónyi lakosságát s teremtett oly foglalkozási és üzemstatisz
tikát, mely 18 hatalmas kötetben 4) feldolgozva, e nemben min
den elődjét felü lm ú lta :9) 1900 deczember 1-én újból összeírta népét és sok oly mozzanatra kiterjesztette az összeírást, melyet eddig számba nem vett.e)
*) A z 1899. é v i m árcziu s 3 -ik i s azt k ieg ész ítő 1900. é v i feb ru á r 1.
t ö rv é n y szerin t.
2) K ü lö n jelen tések fo g já k ad n i a n ev elés és k özok ta tás, a szeg én y ü g y , a jó té k o n y s á g statisztik áját, az e lm eb eteg ek , v a k o k , siketném ák k im u t a tá s á t ; a b ü n ü g y i statisztik a, az á lla m ok stb. p én zü gy e, a v illa m osság kihaszn álása, tá v iró , távbeszélő, v íz i és szárazföldi szállítás, bá n y á
szat, vasu ta k k ü lö n cen su s-tárgya k.
3) Ő az V . osztá ly v ezetője.
‘ ) N em k ev eseb b , m in t 10,000 n y o m ta to tt lap .
6) A leg szeb b elism eréssel a d ózott a b ir o d a lm i statisztikai h iv atal e n a g y m u n k á já n ak m a g a a n ém et császár, m ik o r ú g y n y ila tk oz ott, h o g y e m unka m ás orszá g ok e nem ű összeírásait teljesség re és p ontosságra m essze tú lh a la d ta .
6) í g y az an y an y elvre, a la k ó- és fog la lk oz á si h ely viszon yára, 252
NÉPSZAPORODÁSUNK KÉRDÉSE A X X . SZÁ ZA D KÜSZÖBÉN. 5
Hazánk pontosan az új század küszöbén, a hagyomá
nyainknak megfelelő, bár gyakorlatilag nem szerencsésen válasz
tott újévi határidőben hajtotta végre a számlálást. Hátra van még s ez év folyamán fog megtörténni az évszázados népszám
lálás sok európai államban, köztök Olaszországban is, melynek oly kiváló tevékenységű statisztikai hivatala, pénzügyi okokból, már 20 évre kénytelen nélkülözni a minden statisztikai műve
let alapját képző népszám megbízható megállapítását.
Semmi kétség, a saecularis népszámlálások nemcsak mennyi
ségileg, hanem minőségileg is minden eddigit felülmúló gaz
dag anyagot fognak felhalmozni a népesedési viszonyok meg
ismeréséhez s a demográfia tudományos kérdéseinek megvilá
gításához. Mert a haladás lényege nem abban van, hogy a számláló mindig több és több kérdést te sz: hanem abban, hogy a nyert adatok egymást úgy egészítik ki, hogy azok egymással összeköttetésben feldolgozva mindig mélyebb és mélyebb bepil
lantást engednek az emberi társadalom szövevényeibe. A régebbi számlálások először kérdeztek s aztán nézték, hogy mit lehet a nyert feleletekből kiolvasni: a modern számlálás elébb meg
állapítja azt, hogy minő — sokszor nagyon összetett — viszonyok felderítésére van szüksége a tudománynak s a gyakorlati politi
kának, s aztán keresi, hogy mely kérdéseket kell tennie, hogy a feleletek combinatiója majdan számot adjon a kivánt viszo
nyokról. Ez a mélyreható különbség választja el a régi nép
számlálást is, mely eredetileg nem volt egyéb közigazgatási és adóügyi rendszabálynál, a mai népszámlálástól, mely a társa
dalmi tudományok és társadalmi politika egyik közös alapját van hivatva képezni.
Ma, mikor a nagy munka javában folyik, szinte időszerűt
lennek látszik populationistikai kérdésekkel foglalkozni ez elő
kelő helyen, honnét annyi, nálam sokkal illetékesebb szakember számolt volt be hazai statisztikánk legfontosabb műveleteinek
v a k o k r a és sik etn ém ák ra, — e b a jo k ere d e té t is k u ta tv a , — a h á zta rtá soknak összetételére, a te n g e r i h a jó k nép ességére v o n a tk o z ó la g . L ásd Za h n F . értek ezését »D ie p ra k tisch e B ed eu tu n g dér d eu tsch en V olk szá h lu n g * a »J a h r b ü ch e r fü r N a tio n a lo e k o n o m ie und 8 ta tis tik « I II. F. 20. B. 1900 o k tó b e r i fü zetében .
2 5 3
6 RÁ TH ZOLTÁN.
eredményeiről. S lia mégis teszem ezt, úgy érzem, tartozom annak indokolásával.
Egyik indokom az, hogy e helyen bizonyos szünet állott be demográfiái viszonyaink tárgyalásában.1) Nem panaszkép mondom ezt, mert nagyon jól tudom, hogy hivatalos statisz
tikánk rohamos fejlesztése, páratlan központosítása s a ter
jedelmes kiadványok olyan igényeket támasztottak szakembe
reink munkaerejével szemben ép az utolsó évtizedben, minőre eddig példa nem volt. De azért mégis sajnálnunk kell a demográfiái értekezések hiányát, nemcsak Akadémiánk hagyo
mányainak szempontjából, hanem azért is, mert sehol annyira szükség nincs a statisztikai eredményeknek a művelt közön
séggel való magyarázó közlésére, mint Magyarországon, melyet egy ismert nevű publiczistánk — teljes joggal — a számiszony hazájának nevezett. Hiába várjuk nálunk azt, hogy más szakok képviselői avagy a közélet emberei végigböngészszék azokat a valóban nagyranőtt táblázatokat, a melyeket a hivatal sűrű egymásutánban közzétesz, hogy azokból alkossanak maguknak ítéletet viszonyaink fejlődése, haladásunk vagy stagnálásunk felől, mint a hogy azt a Nyugat népeinél látjuk. Ott a statisz
tika közkincs; — nálunk holt tőke az, hacsak meg nem eleve
níti az általánosan érthető átültetés a számok országából a szavakéba.2)
*) A k a d é m iá n k : » É rtek ezések a társad alm i tu d om á n y ok k öréb ől*
c z ím ű k ia d v á n y soroz a tá b a n az I . k ö te t 2, a I I . k. 2, a I I I . k. 4, a IV . k. 1, az V . k. 2, a V I. k. 2, a V I I . k. 2, a V I I I . k. 1, a I X . k. 2, a X . k.
1 sta tisztik a i tá r g y ú felolva sá st tartalm az, h o lo tt a X I . és X II . k ötet ily en ek ben sz ű k ö lk ö d ik . A K öz g a zd a sá g i (ille tv e a z előtt N em zetga zd asá gi) Szem le 1889. é v fo ly a m a azon b an 1, 1890. szintén 1, az 1891. é v fo ly a m 2, az 1892. é v f. 1, az 1893. é v f. 1 (a d ósta tisztik a i), az 1894. év f. 2, 1895. évf.
1 (ig a z sá g ü g y i), 1896. év f. 1 s v é g ü l az 1898. é v f. 1 o ly statisztik ai értek ezést h oz ott, m e ly A k a d ém iá n k II. osztá lyá ban o lv a sta to tt fel. A z a tolsó d e m o g r á fiá i tá rg y ú felolv a sá s 1895 d eczem b eréb en v o lt.
2) E b b ő l a szem p ont n a g y o n szerencsés rend elkezése a m . k ir. k öz p o n ti sta tisztik a i h iv a ta lr ó l szóló, sta tisztik a i igazga tá su n k a la p já t kép ező 1897. é v i X X X V . t.-czik k n e k az, h o g y a m in istereln ök a k öltség vetés bem u tatásá va l e g y id e jű le g az orszá g gy ű lés elé ta r to z ik terjeszteni a k o r m ány m ű k öd ését s az orszá g »k ö z á lla p o ta it« ism ertető jelen tését (5. §.).
A z u t ó b b i ism ertetés a k ö z p o n ti sta tisztik a i h iv a ta lb a n készül s na gyon becses d em og rá fiá i részt is ta rta lm a z, b á r az 12— 14 n eg y ed rét la p ot m eg
254
NÉPSZAPORODÁSUN K KÉRDÉSE A X X . SZÁ ZA D KÜSZÖBÉN. 7
Második indokom az, hogy még jó időbe fog kerülni, míg a századforduló népszámlálásai teljesen feldolgozva, alkal
massá válnak arra, liogy azok alapján a tudományos igények
nek megfelelő demográfiái viszonylatokat, arányszámokat meg
állapíthassuk s a következtetéseket azokból levonhassuk. K ü lö
nösen, ha a nemzetközi összehasonlítások talaján akarjuk e munkát végezni, hazai népesedési jelenségeinket a külföldéihez akarjuk hozzámérni, mint arra szükség is van, hogy tisztán láthassunk. Ehhez még egy kis évötöd kell. Pedig vannak népesedésünk menetében oly újabb és legújabb mozzanatok, melyeket a népszámlálás eredményeinek ismerete nélkül is tisz
tázhatunk s a melyek felderítésével, okaik felkutatásával s tanulságaik hasznosításával, szerény nézetem szerint, érdemes mielébb, érdemes sürgősen foglalkozni. Ezekre a mozzanatokra óhajtom felhívni a tisztelt osztály figyelmét ez ünnepélyes órában, az első alkalommal, hogy osztályunk az új században felolvasó ülésre összejött.
H ogy az utolsó évtized népesedési jelenségeit jellemez
hessük, egybe kell azokat vetni a régebbi adatokkal. Teljesség
n em ha lad . K ív á n a tosn a k ta rtom , h o g y a h iv a ta l jelen tése a M . S ta tisz t ik a i É v k ö n y v b e is felv étessék .
V isz o n t azon b an fe le tté b b sa jn á ln u n k k e ll azt, h o g y a K ö z g a z d a sá g i és sta tisztik a i É v k ö n y v , m e ly e t a k ile n cz v e n e s év e k első fe lé b e n a M . T. A k a d é m ia n e m z e tg a z d a sá g i b iz o ttsá g á n a k m e g b íz á s á b ó l és az O rszágos m . k. sta tisztik a i h iv a ta l tá m og a tá s á v a l J e k e lfa lu ss y J ó z s e f és V a r g h a G y u la szerkesztettek, m egszű n t. E m unka, m e ly r ő l K e le ti K á r o ly e g y ik le g u to ls ó értek ezéséb en (A sta tisztik a h a za i és n e m z e tk ö z i m ívelése, a N em zetga zd a sá g i Szem le 1891. é v i au gusztu si szám ában ) m éltá n m o n d o tta , h o g y »e l v a n ism erv e, h o g y a k ü lfö ld e g y á lla m á n a k sin cs k ü lö n b je * , széles n em zetk özi a la p on tá r g y a lt a d e m o g rá fiá i, k ö z ga zd a sá g i v iszo n y a in k a t. M a n e m z e tk ö z i sta tisztik a i a d a to k a t a K ö z p o n ti sta tisztik a i hivatal eg y á lta lá n nem k özöl. H o lo t t az 1897. é v i X X X V . t.-cz. 1. §. u tolsó b ek ezd ésében k ö telesség év é teszi ily a d a tok g y ű jté s é t »összeh ason lítás e z é ljá b ó l« . Á m ez a d a tg yű jtésn ek a n a g y k ö z ön ség csak ú g y veszi hasz
nát, ha a n em z etk öz i összehasonlítások t é n y le g k özzététetn ek .
Ig e n n a g y elism erést é rd em el statisztik án k fő o rg a n u m a a S tatisz
tik a i h a v i fü z e te k b e n m e gje le n ő , a g y ors a sá g n e to v á b b já t k ép v is e lő k ö z lem én y eiért. Sajnos azonb an, h o g y v iszon y a in k k özt, m a g y a rá zó szöv eg hiá n yába n , e jelen tések é rd ek lőd ésre n em ta rth a tn a k szám ot s csak e g y p ár k ik a p o tt szám lá t — sokszor ig e n lap os élezek k iséretéb en — szé
leseb b elte rje d é s t n a p ila p ja in k h asábjain . 255
8 R Á TH ZOLTÁN.
okáért egybeállítottam az összes számokat, melyek az egész magyar állam, illetve az ú. n. anyaország egész népességének mozgalmáról, a születéseket a halálozásokat értve, tudomásom szerint rendelkezésünkre állanak :*)
É v
a ) E gész á lla m b a n a) b ) A n ya orszá g b a n 3)
é lv e -
szü löttek halálozás term . sza
p orod ás
élv e-
szü löttek halálozás term . sza
porodás
1852
_
526,345 367,469 158,8761853 — — — 507,434 435,421 72,013
1854 536,508 555,193 — 18,685 466,774 463,220 3,554
1855 557,084 648,300 91,216 482,796 556,828 — 74,032
1856 573,705 460,181 113,524 486,263 365,998 120.265
1857 626,296 443,902 182,394 532,230 379,951 152,279
1858 - — 518,447 427,539 90,908
1859 — — — 540,491 387,351 153,140
1864 612,174 —
_
513,152 _1865 627,043 454,243 172,800 531,082 380,472 150,610
1866 — — — 546,110 504,043 42,067
1867 - — — 506,234 436,434 69,800
1868 - — — 557,841 443,799 114,042
1869 — — 566,123 424,106 142,017
’ ) A z ötven es és h atvan as é v e t a d a tg y ű jtése az ab solu t korm á n y m ű v e v o lt. Id éztem » A m a g y a r k oron a orszá gain ak 1890. és 1891. év i n é p m o zg a lm a « czím ű , a M . sta tisztik a i k öz lem én yek új fo ly a m a V . k ö t e t e k én t m e g je le n t k ia d v á n y általán os jelen téséb en a 66. és 84. la p ok on .
s) A k a to n a i lelk észek á lta l a n y a k ön y v ezett c sek ély szám ú születés és h alálozás n élk ü l, egészen lS 9 6 -ig .
8) A z ötv en es és h a tv an as év ek b en m é g a k a to n a i h a tá rőrv id ék n élkü l. A k a to n a i lelkészek á lta l a n y a k ön y v ezett születések és h a lálozá
sok az 1896. év e lő tt nem fo g la lta tn a k e szám okban . E g y é b irá n t e szám ok az egész á lla m ra v o n a tk o z ó la g : 1883— 85. á tla g á b a n élv eszü lött 238, 1886— 90. 230, 1891— 95. 193, u g y a n e k k o r halálozás az ö t é v i á tla g b a n 467. F iú m é t 1876 óta az a n y a orszá g szám aiba fo g la lta m .
NÉPSZAPOROD ÁSDN K KÉRDÉSE A X X . SZÁ ZA D KÜSZÖBÉN. 9
Év
a ) E gész á lla m b a n b ) A n y a o rsz á g b a n
élv e-
szü löttek h alálozás tei-m. sza
p orod ás
élv e-
sziilöttek halálozás term . sza
p orod ás
1870
_
570,692 446,085 124,6071S71 — — — 591,148 535,350 55,798
1872 — — — 563,362 580,445 - 17,083
1873 — — — 566,792 874,055 — 307,263
1874 — — — 572,444 571,728 716
1875 692,885 575,361 117,524 608,440 501,001 107,439
1876 704,856 544,679 160,177 617,382 471,931 145,451
1877 669,816 561,541 108,275 589,194 492,380 96,814
1878 665,392 576,209 89,183 585,314 513,198 72,116
1879 713,584 555,522 158,062 626,895 492,732 134,163
1880 672,352 582,771 89,579 589,277 520,570 68,707
1881 676,891 541,880 134,011 595,222 48 3 ,6 0 4 111,618
1882 696,682 561,579 135,103 613,024 501,404 111,520
188:; 718,634 515,875 202,809 630.105 450,705 179,300
1884 740,963 503,766 237,197 649,709 439,017 210,692
1885 737,110 523,863 213,247 644,381 463.277 181,104
1886 759,617 527,155 232,462 662,434 468,676 193,758
1887 744,480 568,533 175,947 649,400 505,704 143,696
1888 745,636 544,478 201,158 650,551 479,061 171,490
1889 7 53,086 512,852 240,234 656,273 447,133 209,150
1890 701,316 563,021 138,295 615,169 490,126 124,063
1891 742,202 580,772 161,430 647,801 508,650 139,151
1892 712,414 618,245 94,169 621,568 531,256 90,312
1S93 758,021 554,474 203,547 663,608 479,818 183,790
1894 744,780 546,731 198,049 648,581 473,747 174,834
18115 756,703 538,373 218,330 657,701 468,449 189,252
1896 742,936 530,368 212,568 647,977 455,969 192,008
1897 748,097 529,020 219,077 651,667 453,715 197,952
1898 706,833 524,390 182,443 614,255 456,736 157,519
1899 743,272 514,334 228,938 644,577 448,756 195,821
257
10 R Á T H ZO LTÁN .
A táblázat kiegészítésére még hozzátehetem, liogy az 1900. év első tizenegy hónapjának előleges adatai szerin t') a X I X . század utolsó éve igen kedvező volt, a mennyiben a születések meghaladták az előző év megfelelő időszakának szüle
téseit s mivel a halálozási szám valamelyest apadt, a népsza
porodás felülmúlta a szintén erős 1899. évit.
Immár majdnem egész félszázadra visszatekintő népese
dési statisztikánk abszolút számai már magokban is sok jellemvonást árulnak el népünk demográfiájából. Különösen fel
tűnik a rovatok erős hullámzása, melyhez foghatót Európa nyugatán, a fejlett közgazdaság és közegészségügyi igazgatás áldásait élvező népeknél nem találhatunk. E gy-egy rossz ter
més erősen leszorítja, az utánna következő jó aratás magasra felszökteti a születések szám át; halálozási rovatunk menete pedig épenséggel a járványok já ték a : egy kolera vagy gyermek
járványok úgy felduzzasztják azt, hogy népesedési mérlegünk, a természetes szaporodás eredménye egyszerre megromlik, sőt szenvedővé válik, halálozási többlet, népfogyás áll be. A m mind
járt hozzáteszem, hogy ez utóbbi az utolsó negyedszázadban már nem fordult elő, sőt 1881 óta csakis egyetlenegy év — az 1892. év — volt olyan, melyen a népesség természetes szapo
rodása akár az egész államban, akár a szükebb értelemben vett Magyarországon 100,000 főn alulmaradt volna, A viszony
lagos számok áttekintésénél lesz alkalmunk ez örvendetes jelen
séget tüzetesen vizsgálni: itt elég lesz rovataink egy másik fel
tűnő alakulására hívni fel a figyelmet.
M ár nyers számaink szemlélete mutatja, hogy a népmoz
galom elemei az utolsó időkben mintegy megállapodtak, sőt még absolute véve is hanyatlottak. M íg az ötvenes és hatvanas évektől a hetvenesekig, illetve a nyolczvanasokig igen emelkednek rovataink, ettől kezdve fordulat áll be. íg y az élveszülöttek absolut száma, az egész államot véve, 1886-ban érte el leg-
]) A S ta tisztik a i H a v i K özlem én yek IV . é v fo ly a m a , 1900 n o v e m b e r i szám a. V o lt u g y a n is az élv eszü löttek szám a az egész á lla m b a n 1890.
első 11 h ón a p já b a n 688,477, az elh u n y tak é 469,381, a szaporodás 219,096, szem ben az 1899. é v i m e g fe le lő a d a tok k a l, m elyek a fe n ti sorrenden 68 5,84 1, 471,828, ille tv e 214,013.
258
NÉPSZAPORODÁSUNK KÉRDÉSE A X X . SZÁ ZA D KÜSZÖBÉN. ]1
magasabb pontját, 759,617 szülöttel,1) mely számot azóta csak megközelíteni,2) de utolérni nem tudtunk. Ellenben háromszor sülyedt le e szájú a kilenczvenes években oly alacsonyra,3) minőre a nyolczvanas évek első három éve óta nem volt példa.
Ezzel szemben — szerencsére — a halálozások absolut száma is csökkent, de csak a század utolsó öt évében, a mikor az ötévi átlag alul maradt még a nyolczvanas évek első felének ötévi átlagán is.4) Ennek és csakis ennek a csökkenésnek köszönhet
jük azt, hogy a természetes szaporodás mérlege az utolsó két évtizedben nem változott, sőt a kilenczvenes években valami
vel jobb az előző évtizednél.5)
Mindeme mozzanatokat tisztább világításban látjuk a viszonylagos számokban. Mivel azonban ezek kiszámításához a népesség pontos ismerete szükséges, csak természetes, hogy a népszámlálások időpontján s azok közvetlen közeién túl csak az interpolálás kisebb-nagyobb önkényével állapíthatjuk meg az alapot és számaink többé-kevésbbé hozzávetőlegesek lesznek.
A természetes népszaporodás s a népszámlálások eredményei
nek összevetéséből az 1870 — 91. évek közt rajzolhatjuk meg legbiztosabban népmozgalmi elemeink k ép ét: a régebbi évek úgy, mint a legújabbak csak nagyon feltételes értékűek. A K ö z ponti m. kir. statisztikai hivatal által közölt legújabb arány
') H a csak M a g y a r o rs zá g o t veszszü k, a szó szorosabb értelm éb en , F iu m e beszám ítá sával, az 1893. é v v a la m i cse k é ly sé g g e l, n em egészen 1200 ú jsz ü löttel k e d v e ző b b , m in t v o lt az 1886. év. A z egész á lla m n ép esség ét v é v e azon b an az 1893. év k özel 1600 ú jsz ü lö tte l k e v e se b b e t a d o tt, m in t h eted ik elő ző je , m it H o r v á t-S zla v o n o r szá g o k h iá n y a id é z e tt elő.
3) N ev ezetesen 1 8 9 3 -b a n 758,021 szü löttel és 1895-b en 756,703 s zü löttel, teh á t m é g a k ilen cz v en es év ek első feléb en .
s) M ég p e d ig 1890-ben 70 1,31 6-ra, 1 8 92-b en 7 1 2,41 4-re és 18 98 -b a n 7 0 6 ,8 3 3 -r a ; a n y olczv a n a s év ek b en m á r 1883. 718,684 szü letést m u ta to tt.
*) A z egész b ir o d a lo m á tla g a v o lt 1 8 8 1 — 8 5 -b en 529,563 h a lo tt, m íg 1896— 1900 k öz t m e g k ö z e lítő le g (az u tolsó h ón a p ism eretlen m é g ) 522,000 h a láleset fo r d u lt e lő évente.
5) A term észetes szap orod ás é v i á tla g a 1 8 8 1 — 90 k ö z t 19 0,57 6 fő r e r ú g o tt, 1891 — 900 k ö z t m e g k ö z e lítő le g (az u to lsó h ón ap ism eretlen )
194,00 0-re m ent. Á m a ja v u lá s csak az a b solu t szám okra áll, v is z o n y la g r o m lo tt a m érlegü n k . L ásd lent.
2 5 9
12 RÁ TH ZO LTÁN .
számok a természetes szaporodás egész összegét hozzáütik az 1891. évi népszámlálás polgári népességéhez,1) mi nyilván tül- magas osztót ad, mert a jelentékeny kivándorlás okozta vesz
teségünket számba nem veszi.2) A túlmagas osztó az arány
számokat az utolsó években kelleténél alacsonyabbá teszi.
A z ötvenes évek arányszámainak kiszámítása — a nép
mozgalmi adatok folytonossághiányainál fogva is — alig érdemli meg a fáradságot; elég annyi, hogy igen hullámzó halálozási arány mellett a birodalmi születési arányszám ezerre 44 körül állott,3) mi szépen egyez a későbbi átlagokkal.
1865 óta arányszámaink, mindig ezer lakosra számítva, következők:
É v
a ) E gész állam b ) M a g y a rorszá g (F iú m év a l)
é lv e szü löttek
elh u n y
ta k
te rm . sza
p orod ás
é lv e szülöttek
elh u n y tak
[ term .sz a -
| p orod ás
1865 4 0 ’6 29'2
1866 — — — 41-2 38’0 3-2
1867 — — - - 38'0 32-8 5*2
1868 — — — 41-5 33 0 8'5
1869 ' 41'7 31-2 10’5
') H o g y h iv a ta los statisztikán k csak a p o lg á ri n ép ességet veszi o sztóu l, an nak r é g e b b e n m é g v o lt v ala m ely es értelm e, m ik o r a k a ton a i lelk észek á lta l a n y a k ön y v ezett n é p m o z g a lo m n a g yság a v a g y terü leti m eg oszlása ism eretlen v o l t ; m a azon b an e g y a k o r la t értelm ét v esztette s a n em zetk özi összeh a son lítások at zav arja,
2) » A m . k ir. k orm á n y 1899. évi m űk öd éséről és az ország k ö z á lla p o ta ir ó l szóló jelen tés és sta tisztik a i év k ö n y v * czim ű h iv a ta los k ia d v á n y 209. 1. k özel 300,000-re teszi az 1890-től az 1899. év v é g é ig k iv á n d or- lo tta k t ö b b le t é t a b e v á n d o rlo tta k fö lö t t. Ez ala pon az új század küszöbén h oz zá v etőleg kerek 300,000-el k ell apasztani a term észetes szaporodás á lta l n ö v e lt osztót.
3) Lásd » A m a g y a r k oron a orszá g ain ak 1890. és 1891. év i n ép m ozg a lm a * (M a g y a r sta tisztik a i K özlem én yek új foly a m . V. k ötet) B pest, 1893. 67. la p já t.
N ÉPSZAPORODÁSÜNK KÉRDÉSE A X X . SZÁ ZA D KÜSZÖBÉN. 1 3
É v
a ) E g ész á lla m b ) M a g y a ro rs zá g (F iú m é v a l)
élv e- szü löttek
e lh u n y tak.
term . sza
p orod á s
é lv e - szü löttek
e lh u n y ta k
term . sza
p orod ás
1870 41'7 32*5 9*2
1871 - — — 43'0 3 8'9 4-1
1872 — - — 41'0 42*2 — 1*2
1873 — — — 42 '2 65-1 — 22-9
1874 — — — 42'6 42 ’6 0*0
1875
_
— — 44'9 36-9 8'01870 4 5 8 35'4 10'4 45-7 34*9 10*8
1877 4 3 2 36*2 7'0 4 3'3 36*2 7*1
1878 42'S 37'0 5'8 42-8 37*6 5 ‘2
1879 45-7 35-5 10-2 45'6 35'9 9'7
1880 42-8 37'1 5-7 42-7 37-7 5*0
1881 42-1 34-6 8'5 43'1 35'0 8-1
1882 44'1 35'5 8-6 44'2 36*1 8'1
1883 45'0 32-3 1 27 45'0 32-2 12-8
1884 45-9 31'2 1 4 '7 45'8 3 1 0 14'8
1885 45'0 32-0 1 3 0 4 4 ’9 3 2S 12-6
1886 45'8 31*8 140 45'6 32*3 13’3
1887 4 4 ’4 33'9 10'5 44-3 34-5 9 ’8
1888 44'0 32-2 11-9 44'0 32-3 11*7
1889 44'0 29-9 14'o 4 3 ’8 29-9 13-9
1890 40'6 32-6 8-0 40-7 32-5 8-2
1891 4 2 ’ 6 33-4 9'2 4 2 ’5 33'4 9-1
1892 4 0 6 35'2 5 '4 40'5 34-6 5*9
189:; 42-8 31-3 11-5 42'9 3 1’0 11*9
IS 94 41-7 30'5 111 4T 4 30-2 1.1*2
1895 41'8 29-7 12-1 4 1 o 29*5 12-0
1896 40-3 28-8 11 '5 40-4 28*4 12‘ 0
1897 4 0 ’3 28-5 11'8 4 0 ’ 1 27*9 11 "2
1898 3 7 ’7 27'9 9'8 37*4 27-8 9*6
. 1899 39-2 27'1 12-1 38'9 27-1 11*8
261
14 RÁ TH Z O LTÁ N .
Év
a ) E g ész á lla m b ) M a g y a rorszá g (F iú m é v a l)
élv e- szülöttek
elh u n y tak
term . sza
p orod ás élv e- szülöttek
elh u n y tak
term . sza
porod ás
1866—70.á tla g — —
_
4 0 ’8 33'5 7-31871— 75. » - — — 42'7 45’1 — 2-4
1876 — 80. » 4 4 ’0 36-2 7'8 4 4 -o 36-5 7*5
1881 — 85. » 44-6 33*1 11 "5 44-6 33-3 11*3
1886— 90. » 43-7 32'1 11’7 43-7 32-3 11-4
1891— 95. » 4 1 ‘9 32-0 9 ’9 41'8 31-7 Í O ’ O
1896— 9 9 .’ )» 39-4 28'1 l l -3 39-2 27*8 11*4
Bár még a hatvanas években s a hetvenesek első felében sem tekinthetjük népesedési statisztikánk aránjszámait teljesen biztosaknak: 2) sorozatunk elég homogén arra, hogy belőle népszaporodásunk tényezőinek fejlődését kiolvashassuk. Nem foglalkozom ezúttal az egyes évek viszonyaival. Ezeket, és nevezetesen a születési arányszámokat az aratással való össze
függéseikben behatóan tanulmányozták statisztikusaink:í) s az 1876— 91. évekre vonatkozólag a házasságkötésekkel együtt a gazdasági évnek megfelelő hónapok szerint feltüntettem volt ez összefüggést a magyar korona országainak 1890. és 1891.
■) A m en n y ire az első 1 h ó n a p b ó l az egész 1900. évre k ö v e tk e z te tn i leh et, a születési arán yszám m e g f o g feleln i azon á tla g n a k , m elyet az előző 4 év a d o t t ; a h a lálozá sok n á l p e d ig annál v a la m i kevéssel ked
v e z ő b b lesz az ered m én y , ú g y h o g y az egész é v ö tö d arán yszám ai nem lesznek rosszabba k , sőt a szaporodás v a la m iv e l n a g y o b b lesz, m in t a n é g y éves á tla g m u ta tja .
2) A fo r r á sb ir á la t d e m o g rá fiá i statisztik án k r é g ib b a d a ta iv a l szem b e n érdekes és fon tos fe la d a t v o ln a , m e ly re azon b an csak a statisztikai iga zga tá s b en fen tesei v á lla lk oz h a tn a k sikerrel. F eltű n ő je len ség pl. h og y az a n y a orszá g népessége 1870— 81 k özt a n é p m o zg a lm i k im u tatá sok sze
rin t 481,465 lélek k el n ev e k e d e tt v oln a , de a k ét népszám lálás adatai k özt csak 170,474 fő n y i k ü lö n b sé g van.
3) A r é g e b b ie k k özü l e lé g le g y e n L á n g : »M a g y a rorszá g nép ességi s ta tisztik á ja « 345. és 352. 1., és F öld es Béla : » M ag y arország statiszti
kája stb .« 144. 1. u taln i.
262
N ÉPSZAPORODÁSUNK KÉRDÉSE A X X . SZÁ ZA D KÜSZÖBÉN. 15
évi népmozgalmát tárgyaló hivatalos kiadványban.1) Utaltak szakembereink a születési arány és a halálozás közti össze
függésre : a nagyobb pusztulás a pótlás kívánságát ébreszti fel s a régi physikusok »horror vacui« tétele éled fel a demolo- gia terén.-) A halálozási arányok felett természetesen első sorban a járványok és kiváló mértékben a gyermekjárványok döntenek. A z 1872 3. évi kolera borzasztó pusztításai nemcsak egy évtizedre megrontották népesedésünk mérlegét, hanem oly szomorúvá tették az 1881. évi népszámlálás eredményét, hogy a külföld annak alapján egyenesen stagnáló népnek tartott bennünket:1) s e rossz hirünket nem egyhamar lehet megjaví
tani. A m e járvány nyomait az 1881. évi népszámlálás alap
ján ellenőrizve, eléggé pontosan követték statisztikusaink; 4) kevésbbé vizsgálták ellenben a gyermekjárványok útjait, holott azok kiczövekelése közegészségi politikánknak is nagy szolgá
it o k a t tehetne.
E z alkalommal csak a nagy vonásokat, a fejlődés irányát megjelelő átlagokat vizsgálva, úgy a születéseknél, mint a halálozásoknál nagymérvű változást észlelünk a század utolsó évtizedében. A z emberi akarattól független halálozásokon kezdve:
a kilenczvenes évek határozott, felettébb örvendetes javulást tüntetnek fel. 1894 óta, mikor már az 1891— 92. évek gyer
mekjárványainak nyomai is elvonultak fölöttünk,5) a halálozási
’ ) Id é z v e m ár fe n te b b . L á sd a 68. la p ot.
s) L e g ú ja b b a n m e g in t :»A m a g y a r k oron a orszá g a in a k 1897. é v i n ép m ozg a lm i sta tisztik á ja * (M a g y a r sta tisztik a i k ö z le m é n y e k , új fo ly a m , X X I I . k ö te t, B u d a p est 1900) 38 — 39. lap já n . U g y a n o tt lásd a term ések k el v a ló k a p c so la to t.
3) í g y L ou a szerin t ha zá nk népessége csak 294 év a la tt kétszere
ződn ék m eg, a »H a n d w ö r te r b u c h d ér S ta atsw issen sch aften * p e d ig a 2000.
évre csak 15 m illió n y i la k ossá g ot v á r M a g y a r o rs zá g o n (társorszá gok n é l k ü l ) !
*) K eleti K á r o ly : » M a g y a rors zá g n ép esed ési m ozg a lm a 1864— 18 73-b an és a k olera* czim ű . B p esten , 1875-ben m e g je le n t fü zetében . L ásd tov á b b á a L á n g -fé le »X é p e s s é g i sta tisztik a * 467. s k öv. 1. és »N ep ü n k k o r v iszo n y a i és halálozá si statisztikán k* czim ű értekezésem 35. s k. 1.
6) 1891-ben száz élv eszü löttre 4 1 'i g yerm ek h a lá lozá s ju to tt, 1892-ben p e d ig ép 46'1. E g y e rm e k já rv á n y o k k ite rje d é s é t k im u ta tta m » A m a g y a r koron a orszá g ain ak 1892. és 1893. é v i n ép m ozg a lm a * (M . sta tisztik a i K özlem én yek , új foly a m , V I I I . k .) 26., 27. és 35. la p ja in .
263
16 RÁ TH ZOLTÁN.
arány ezerre alulmaradt a 31-en, sőt az utolsó években, remél
hetőleg 1900-ban is, a 28 alá is lesiilyedt. Egész sorozatunk
ban nem találunk ily kedvező arányokat — az egyetlen 1865.
év tán nem is kifogástalanul pontos adatát kivéve.
A halálozási arány e hirtelen javulását kétségtelenül az egészségügyi viszonyok javulása, nevezetesen a járványok és itt is főleg a gyermekbetegségek kimaradása okozta. Igazolja ez állításomat a következő táblázat. A halálozásokból esett a gyermekhalálozásra — az 5 éven aluliakat értve s a gyermek
halálozását az élveszülöttekhez is viszonyítva:
É v
A h a lo tta k k ö z t 5 éven a lu li
A z élv eszü löttek h ez v iszo n y ítv a , g y e rm e k
h a lo tt a ) egész
á lla m b a n
b ) M a g y a r orszá g (F iú m év a l)
a ) egész á llam ba n
b ) M a g y a r ország (F iú m év a l)
1 8 8 1 — 8 5 5 0 ‘ 7 ° / o 5 0 ‘ 8 ° / o 3 7 '6 ° /o 3 7 ' 9 ° /o
1 8 8 6 — 9 0 5 2 '3 ° /o 52'ő<7o 38*s°/o 3 8 - 3 ° , 0
1 8 9 1 — 9 5 52-S°/„ 5 2 * 5 ° / o 4 0 ' l ° / „ 3 9 '9 °/o
1 8 9 6 4 9 '9 ° /o 4 9 '9 °/„ 35 '6°/0 3 5 ' 1 ° , ' o
1 8 9 7 4 9 * 7 ° /o 4 8 ' 9 ° / o 3 5 * l ° / o 3 4 ' l ° / „
1 8 9 8 4 8 - 3 ° / „ 4 8 ‘ 4 ° /o 3 5 ' 8 ° / o 36-0»/„
1 8 9 9 4 6 '4 ° /o 4 6 * 5 ° /o 32 'l°/o 3 2 ’4 °/o
Megjegyezve, hogy az 1900. év első 11 hónapja csak
nem oly kedvezőnek mutatkozott,1) mint az előző év s így az 1900. év az 1896— 900. lustrum átlagát még javítani fogja:
kiszámíthatjuk, hogy egyedül a gyermekhalálozási arány javu
lása az 1896— 99. években évente átlag 40,441 esettel csök
kentette a halálozások számát, vagyis más szóval, ha e javulás nincs, ezerre számítva az egész Magyarbirodalomban nem 28'i, hanem 30'3 halálozást kaptunk volna.2)
') A »S ta tisztik a i h a v i K ö z lem én y ek * IV . évi’, csak a 7 éven alu li és fe lü li elh u n y ta k a t k ü lö n b ö z te ti m eg , m i a fen tiek k el v a ló p ontos e g y b e v e té s t u g y a n aka dá lyozza , de a g y erm ek h a la n d ósá g m en etéről ép oly jó k ép et ad . A z első 11 h ón ap ban az egész b iro d a lo m b a n 3432-el tö b b 7 év en a lu li h u n y t el, m in t 1899 m e g fe le lő h ón ap ja ib an .
-) A szám ítás a k öv etk ező. Száz élv e szü lö ttre 1891— 95. évek á tla-
264-
NÉPSZAPORODÁSUNK KÉRDÉSE A X X . SZÁ ZA D KÜSZÖBÉN. 17
Ugyanezen tény derül ki akkor, ha az 5 évnél fiatalabb és idősebb elhunytakat szétválasztva, az összes népességhez viszonyítjuk.1) E szerint az 1891. évtől jutott ezer lakosra elhunyt:
É v 5 év en
a lu li
5 éven
fe lü li É v 5 év en
alu li
5 év en fe lü li
1891 1 7'5 15’ 8 1896 14-3 14-5
1892 18-7 16'ö 1897 14-1 14 -4
1893 1 6 '3 15’0 1898 13'4 14 '5
1894 16’ 1 14-5 1899 12-6 1 4 ö
1895 15’3 1 4 '5
Bár a gyermekhalandóságot az 5. életévvel befejezettnek nem tekinthetjük, hanem legalább is a 10. életévig kellene kiterjeszteni a gyermekjárványok hatásának vizsgálását: 2)
g á b a n esett az egész b ir o d a lo m b a n 40'1 ö t év en a lu li e lh u n y t, 1896— 99 á tla g á b a n 34'6, a k ü lö n b sé g ö'ó. H a ezt az 1896— 99. év e k összes élveszü - lö tte ir e , a k ik n e k szám a 2.9 41,1 38, átviszszü k , k a p u n k 161,763 g y e rm e k e t, a k ik e t a h a lá l m e g k im é lt. É v en te teh át 40,441 g y e n g e sa r jja l t ö b b e t ért v o ln a a h a lá l kaszája, h a az 1891— 95. év ek h a la n d ósá g a u r a lk o d o tt v oln a ez é v ek b en is. H ozzá ad va a 40,441 le lk e t 1896 — 99. é v e k á tla g o s h a lá lo zási szám ához, m e ly 524,528 v olt, k a p u n k 564,969 h a lálesetet e g y -e g y évre, m i 3 0 's h a lo ttn a k fe le l m e g ezerre.
J) E szám ítást a lk a lm a zza » A m a g y a r k oron a orszá g a in a k 1897.
évi n é p m o zg a lm i statisztikája® czím ű , fe n te b b m ár id é z e tt h iv a ta lo s k ia d v á n y Á lta lá n os jelen tése 71. la p já n . A z o sz tó b a n o t t az é v i k ö z é p n ép esség szerepel, d e a k a ton a sá g beszám ításával, m ié rt is — a fen t k ö z ö lt szám ok k al v a ló összhang k e d v e é rt — n em a z ok a t id éztü k , hanem csak a p o lg á r i n ép esség et v e ttü k . N y ilv á n v a ló k ü lön b en , h o g y az íg y ta lá lt szám ok teljesen p árh u zam osak a száz elh u n y t k ö z t ta lá lt g y e rm e k ek re v o n a tk o z ó la g fe n te b b (a 14. 1.) k ö z ö lte k k e l s n em ad n a k o ly tiszta k ép et, m in t az é lv eszü löttek h ez v a ló v iszon yítá s.
2) M ár » N ép ü n k k orv iszon y a i és h a lá lozá si sta tisztik á n k * czím ala tt ez osztá ly 1892. é v i d e cz e m b e r 5-én t a r to t t ü lésén fe lo lv a s o t t értek ezé
sem ben u ta lta m arra, h o g y az 5 —-7 év esek k özt erősen p u sztíta n a k a g y e rm e k já rv á n y o k (17. 1. je g y z e t). Ú ja b b a n » A m a g y a r k oron a orszá g a i
n a k 1892. és 1893. év i n é p m o zg a lm a « id . m u n k a 32. la p já n és » M a g y a r - orszá g sta tisztik á ja a sta tisztik a elm é le te v e l és n em zetk özi összehasonlí- sok k a l.« B u d ap est, 1896. czím ű m u n k á m 181. lap já n .
É R T E K . A TÁRS. T U D . K Ö R É B Ő L . X I I . K Ö T .
5.
SZ. 2265
18 R Á T H ZOLTÁN.
még e táblázat 5 éves élethatára is feltűnően bizonyítja azt.
hogy a kilenczvenes évek második felének halálozási viszonyai nem a felnőtt, hanem a gyermeknépességnél javultak igen erős arányokban. 1894 óta a felnőttek halálozása teljesen változat
lan, a gyermekeké azonban továbbsülyedt.
V an ugyan része a halálozások apadásában egy oly körül
ménynek is, melyet örvendetesnek nem mondhatunk, s e z : a születések számarányának csökkenése, mire azonnal reátérek.
Ám de e tényező hatását nem szabad nagyra tennünk.1) Kiszá
míthatjuk ugyanis, hogy az esetben, ha a születési arány az 1896— 99. években változatlanul olyan maradt volna, mint volt 1891— 95 átlagában, a halálozási arány a fenti kulcs szerint • — 100 újszülöttre 34'6 elhunyt 5 éven aluli — a fent- jelzett 28'1 helyett 28,90/'oo tett volna,2) mi nagyon messze alatta áll az előző ötödév 32'00/00 arányának.
A halálozás csökkenését az ország egyes részei szerint e helyen nyomon követni nem óhajtom. Csak arra kívánok utalni, hogy a közegészségügyi igazgatás javulása, főleg nagy
városokban, óriási jelentőségű. Hazánk fővárosán van alkal
munk megfigyelni, mit jelent az egészség általános előfeltételei
nek megteremtése s a járványok ellen való szakszerű védekezés.
Fővárosunkban 1874-ben nem kevesebb, mint 43'4 haláleset jutott ezer élőre s a következő évben is 40'i. Ezóta a számok következők. Jutott ezer élőre e lh u n y t:3)
J) Szerintem tú loz » A m . k oron a orszá gain ak 1897. é v i n ép m oz
g a lm i sta tisztik á ja * czim ű t ö b b s z ö r id ézett m unka 71. la p já n , m ik o r azt m o n d ja : ‘ N y ilv á n v a ló , h o g y a h a lálozá si arányszám nak n a g y csökkenését tu la jd o n k é p e n a g y erm ek h a la n d ósá g csök k en ése, ezt p e d ig f ő l e g a s z ü l e t é s i a r á n y s z á m e g y i d e j ű le s z á l l á s a o k o z t a « .
a) A szám ítás a k öv etk ező. A z 1896 — 99. év ek születési arány
szám ánál, 39'4°/oo, az elő ző lu stru m é — 4 r9 °/oo -— 0'063 részszel n a g yob b . E tö r tte l em elve az 1896— 99. év e k 2.941,138 lélek re rú g ó ú jszü löttein ek szám át, é v i á tla g u l 781,608 élv e szü lö tte t kapun k. H a a fen t je lz e tt k u l
c sot a lk a lm azzu k e szám ra, 270,436 g y erm ek h a lá lozá st k ap u n k , 15 ,626-tal tö b b e t, m in t a tén y leg es kim u tatá s szerin t v o lt. E k ü lön b ség et h ozzá
a d v a a té n y le g k im u ta totth oz , k a p ju k a 28'9°/oo arán yszám ot.
3) A fő v á r o si sta tisztik a i h iv a ta l 1883 óta e lk ü lö n íti az ú tról jö tte k halálozá sát, m i m in te g y 1'5— 2 ° / o o - v e l csök k en ti a fe n ti arányszám okat.
A B u d ap est főv á ros sta tisztik a i h a v ifü z e te i 3 22. sz. 1900. m árczius hó 2 6 6
NÉPSZAPORODÁSUNK KÉRDÉSE A X X . SZÁ ZA D KÜSZÖBÉN. 19
1 8 7 6 — 80 ... 37-4 1 8 9 1 — 9 5 ... 2 6 '0 1 8 9 8 ... 2 2 ’ 1
1 8 8 1 — 8 5 . .. . 3 1 - 6 1 8 9 6 ... 2 4 ’ 3 1 8 9 9 ... 2 2 ' 6
’ 1 8 8 6 — 9 0 ... 3 0 - 9 1 8 9 7 ... 2 2 ' 0
ím e mily rendkívüli átalakulás! Budapest, mely a het
venes években szomorú hírnevet szerzett azzal, hogy előljárt a világ nagy városai közt halandóság dolgában, újabban az országos átlagnál sokkal kedvezőbb helyzetben van. Sajnos, hogy nagyobb vidéki városainkról nem mondhatjuk ugyanezt.1) Vízvezeték, csatornázás, egészségügyi s nevezetesen járvány
rendészet dolgában még nagyon sok a kívánni való vidéki városainkban, a mint azt a halálozási statisztika adatai —- som
másan bár — de kérlelhetlen pontossággal visszatükrözik. H ogy a városok emelkedésével azok egészségügyi viszonyai mind fon
tosabbakká válnak s hogy a hazánkat különben is szomorúan jellemző nagy gyermekhalandóság egyik igen jelentős ellenszere épen a városi egészségügy javítása voln a : azt nem szükség mon
dani. E gy legújabb, feltűnést keltett statisztikai tanulmány -) kellő világításba helyezte azt a tényt, hogy a kultúrával a gyermekhalandóság a városokban jobban apad, mint a vidéken.
Kívánatos, hogy hazánk ne maradjon el a javulás útján, a mely fáradságos ugyan és terhekkel jár, de a hozott áldozatok a nemzet legbecsesebb kincsében, az emberanyagban térülnek meg.
109. 1. k ö z ö lt összeállítás szerin t főv á rosu n k 18 99-b en 84 n a g y v á ros k özű i a 46, ille tv e 58 h e ly e t fo g la lja el.
■) »N ép ü n k k orv iszon y a i és h a lálozá si sta tisz tik á n k « c zím ű , fen teb b id ézett ta n u lm á n y om b a n tüzetesen fo g la lk o z ta m azza l a kérdéssel, m ik ép le h e t a v id é k i és v á rosi la k ossá g halálozá si v iszon y a it összeh a son lítan i, — h o g y ú g y m on d ja m , eg y n ev ezőre hozn i. (L á sd a 158— 159. 1.) U g y a n ott (1 5 4 — 155. 1.) jelez tem , h o g y »v á ro sa in k és p e d ig ig a z i v á ro si je lle g g e l b ir ó n a g y ip aros v á rosa in k azok, a m e ly e k n e k halálozá si v iszon y a i le g sötéteb b p o n tjá t k ép ezik k özegészségi á lla p o ta in k n a k «. Ú ja b b a n y a g g a l
» A m a g y a r k oron a orszá gain ak 1897. é v i n ép m ozg a lm i sta tisztik á ja * t ö b b ször id é z e tt m ű szolgá l, de csak e g y esz ten d őre é p ú g y , m in t a M . sta tisz t ik a i É v k ö n y v eg y es fo ly a m a i. A v á rosok nép esség ét azon b an a v á n d o r lások lén y eg esen b e fo ly á so ljá k s íg y az új arán yszá m ok, m ely ek k ü lön b en ja v u lá s t m u ta tn a k , nem szabatosak.
2) L ásd P rin zin g F r. é r te k e z é s é t : »D ie K in d e r s te rb lic h k e it in S ta d t und L a n d « a C on ra d -féle »J a h r b ü ch e r fü r N a tio n a lo e k o n o m ie und .Statistik* I II. F o lg e . 20. Bánd. 5. H . (1900 n ov em b er) 593. s k. la p ja in .
2 6 7 2 *
20 R Á TH ZOLTÁN.
Népesedésünk menetének másik új vonása, a szaporaság erős csökkenése. Szemben a nyolczvanas évek átlagával, a kilenczvenesekben legalább 7°/0, sőt 1898— 1900. években jó 10° o csökkent az élveszülöttek aránya még akkor is, ha az osztónak, a népszámnak kivándorlásokozta valószínű apadá
sát számbaveszszük.1) S a mi e jelenségnek súlyát növeli, az az, hogy a síilyedő irányzat szinte állandó. Vizsgáljuk azt köze
lebbről.
A z első nagyon szaporátlan év, az 1890., mely még az utolsóelőtti évtizedhez tartozik, az 1889. évi rossz gabonater
mésben s igen kis részben az 1889. évi Y I . t.-cz., az új véd
erőtörvény azon rendelkezésében talál magyarázatra, mely az ujonczozás idejét egy évvel későbbre helyezvén, egy évfolyam szülötteit kizárta a katonasort nyomon követő családalapítás
ból,-) mi az 1890. év házasságkötéseinél valamelyest már érez
tette magát. E ttől kezdve a termések állandóan elég jók s egymástól alig különbözők lévén,3) csak az 1898. év meglepően kicsiny születési arányát írhatjuk a termés rovására, miután az 1897. év minden főtermékben csakugyan igen gyenge volt.
A m azóta, ha nem is kiváló, de közepes terméseink voltak, s a születési arányszám még sem üti meg többé a - 10 % 0-t, még az 1900. évben sem.
E feltűnő jelenség magyarázatánál természeten első sorban a házasságkötések menetére kell gondolnunk. A z újonnan kötött házasságok leggazdagabb forrásai a népesség gyarapodásának,
J) E z esetben az osz tót p l. 1899-ben le g fö lje b b 300,00 0-rel k ellen e c sök k en ten i, m i a b ir o d a lm i születési arán yszám ot 39'2“/oo-ról 39‘8-ra em elné. A z e lőző év ek b en a k ü lön b özet ennél is k isebb.
a) L ásd a t ö b b s z ö r id ézett k ia d v á n y » A m . koron a országainak 1897. év i n é p m o zg a lm i statisztik ája* 39. 1. E tén y ező k ü lön b en a háza- sulási k or em elése fo ly tá n álla n d óa n csök k en ti v a la m iv e l a házasság
kötések s íg y a születések szám át is.
3) A z e lőző je g y z e tb e n h iv a tk o z o tt k ia d v á n y az 1 8 9 0 — 98. évek születési arán yszám át csak az e lő z ő év i bú za, rozs és kétszeres-term éssel v e ti össze. T u d v a le v ő le g azonban hazánk ig e n sok v id ék én n a g y o b b jelen tő sé g ű a n ép jó lé té r e a k u k oricza , ille tv e a bu rg on ya term ése, m in t a je lz e tt term én yek é. B izon y íték ok erre a >A m . k. orszá gain ak 1S92. és 1893. é v i n é p m o zg a lm a « czím ű k ia d v á n y h oz ír t jelen tésem 6. és 7. la p ja in ta lá lh a tók .
2 6 8
NÉPSZAPORODÁSUNK KÉRDÉSE A X X . SZÁ ZA D KÜSZÖBÉN.
21
a mint azt ma már a magyar születési statisztika számszerűleg pontosan képes kimutatni.1)
M ár most .tény az, hogy házasulási arányszámunk, ezer főre kiszámítva, erősen apadt a kilenczvenes években. M ég a nyolczvanas évek első felében, a magyar közgazdasági élet gyors javulásának hatása alatt e szám 1 0 -en felül állott, a második lustrumban, 1886— 90 közt már 9-re sülyedt s megtartva ez utóbbi arányt még a kilenczvenes évek első felé
ben, 1896-ban 8'o-ra, 1897. 8‘2-re, 1898. 8'3 helyezkedett s csak 1899-ben szökött fel a régi színvonalra, 9‘o-ra, mely vonal
ról az 1900. évben valószínűleg ismét lehanyatlik.2) A z utolsó öt év tehát valószínű 8'5°/0o átlagával jól alúlmarad az előző korok megfelelő arányszámain.
Semmi kétség, hogy a házassági arány apadása egyik oka a szaporaság kimutatott csökkenésének. S ha születési statisztikánk már régebben gyűjtötte volna azokat a felettébb érdekes adatokat, melyek feltüntetik, hány újszülött származott a bizonyos évben kötött házasságokból, lemérhetnők azt a rést, melyet a csökkenő házasulási hajlam szaporaságunkon üt.3) Ily alap hiányában kisérletképen a legitim szaporaság azon mérté
kéhez fordúlhatunk, melyet a törvényes újszülötteknek a kötött házasságokhoz való viszonyítása nyújt. Mivel itt okvetlenül hosszabb időközökkel kell számolni, adom a M agyarbirodalom vonatkozó számait 1880— 1899 között. J utott törvényes élve- szülött egy esketésre:
1881 — 90. 4-2, 1891— 95. 4'3, 1896 -99. 4‘3.
*) A » M a g y a r sta tisztik a i É v k ö n y v * V I I . é v fo ly a m a (1 8 9 9 .) 35. és k ö v . la p já n k ö z li, h o g y az 1897., 1898. és 1 8 9 9 -b en k ö t ö tt há za sságok ból h á n y törv én y es g y e rm e k szárm a zott az 1898. és 1899. é v ek b en k ü lö n - k ü lön . E szám ok m u ta tjá k , p l. h o g y az előző' é v i háza sságból eredtek az ille tő év elsősz ü löttein ek n a g y o b b fe lé t, összes szü löttein ek m a jd 10°/0-át adják.
s) A z 1000. év első 11 h ó n a p já b a n az egész á lla m b a n 161,302 házasság jö t t létre, p ro ra ta tem p oris szám ítv a 8-70/oo-
3) E g y e lő r e az 1S98. és 1899. év ek a d a ta ib ó l csak arra k ö v e tk e z teth etn én k , h o g y v a la m e ly év h á za ssá g k ötéseib ől a k ö v e tk e z ő b e n a k ötések 4 5 — 47 °/o-án ak m e g fe le lő születés ered, a k ö v e tk e ző (h a rm a d ik ) év b en m ár csak 3 1 °/0 k ö r ü l. E zek az a rá n y ok is m é g n a g y on kevés a d a ton ala p u lv a , b izon y ta la n ok .
269
2 2 R Á TH ZOLTÁN.
Mint látjuk, az arányszám rendkívül állandó. Véve már most azt az esetet, hogy az 1891— 90. évtized átlagában az új házasságok aránya változatlan marad, az élveszülöttek száma, a törvényteleneket is befoglalva, oly mértékben növekednék, hogy az 1891— 99 átlagában 40'8 helyett 4 4 '9° on lenne, vagyis még magasabb, mint az 1881— 90. évek átlaga.1)
A m e kísérlet tudatosan hibás. Mint » A magyar korona országainak 1892. és 1893. évi népmozgalma« czímű hivatalos kiadvány általános jelentése 13. lapján igazoltam, az esketési szám gyors sülyedése az egy házasságkötesre eső újszülöttek számát természetszerűleg emeli.2) A m ily jelenséggel állunk szemközt a kilenczvenes években, különösen azok második részé
ben. Ha tehát azt látjuk, hogy az újszülöttek szorzója nem n ő : ez annak a jele, hogy a házassági termékenység, új és régi házassá
gokat összefoglalva, csökken. A z új házasságok nagyobb száma a szorzót (esetünkben 4‘a) csökkentette volna s így annak teljes átvitele a házasságkötésekre túlmagas születést ád. Végül nem vettük számba, hogy a házasságkötések régi színvonalának megmaradása esetén valószínűleg kevesebb lett volna a törvény
telen szülöttek száma, a melyet tehát apasztanunk kellett volna.
Bár tehát pontos számítási alap nem áll rendelkezésünkre, hogy a házassági termékenységet m érjük: a felhozottakból követ
keztethetjük, hogy az 1890 óta lefolyt években nemcsak a házasságkötési hajlam apadt igen szembeszökő arányokban, hanem a házasságok termékenysége is csökkenésben van s e két tényező együttműködése hozta meg azt a jelentékeny szü
letési hiányt, melyet tapasztalunk.
Szaporaságunk e csökkenésének magyarázatát a területi elemzés volna hivatva megkönnyíteni. Vájjon a föld népénél vagy a városokban jelentkezik-e a z ; vájjon az ország szegény
’ ) A z 1881— 90. év tized átlag os b ir o d a lm i házasságkötési aránya, 9'6°/oo, az 1891— 99. é v e k á tla g á n á l 10'3°/o m a g a sa b b . Ha a törvén yes szü letéseket ily a rán yban em eljü k , a 9 év a la tt 626,000 ú jsz ü löttel kapunk tö b b e t, m i az összes élv eszü löttek arán yát 3'8°/oo-vel m a g a sa b b ra szöktetné.
■) A születések e g y része u g y an is, m ely r é g ib b h ázasságokból szár
m a zik , v á lto za tla n arán y t feltételez v e, nem ap ad s csak az új házasságok sz ü löttei f o g y n a k : az oszta n d ó teh á t nam a p a d o ly m érték ben , m in t az osztó.
2 7 0
NÉPSZAPORODÁSUNK KÉRDÉSE A X X . SZÁ ZA D KÜSZÖBÉN. 2 3
vidékei avagy a jobb módban levők lettek-e szaporátlanok ? A m mindeme kérdésekre csak az új népszámlálás alapján fogunk megbízható választ kapni. M a csak arról lehet szó, nagyobb területeket vizsgálni meg abban az irányban, hogy hol mikép változott a natalitás; itt is az alapszám, a lakosság nem ismerése kisebb-nagyobb hibák forrásává lesz.
A z ország nyolcz része szerint jutott ezer lélekre élve- sziilött: (Lásd az erre vonatkozó kimutatást a 24. lapon.)
N agyon jellemzők e táblázat számai. A szaporaság csökke
nése ugyan általános tény, mely alul nincs kivétel. De a mér
ték nagyon eltérő. M íg a társországok születési arányszáma az utolsó 4 évnek az 1881— 90. évtized átlagával való szembe
állításánál csak
3 ' 3 ° /o osülyedést mutat, két országrészben a romlás 5 0/oo-t is meghalad. Ezek a Duna jobbpartja, 5‘30/00 különbözettél, és, legnagyobb arányban, a Tisza— Maros szöge, hol a csökkenés nem kevesebb, mint 8'3°/00. E z a túlnyomó nagy részben gazdag talajú vidék, a bánsági búza hazája, mely a nyolczvanas években még az átlagot jóval meghaladó szapo- rasággal dicsekedett s a sorban harmadik volt/ a század végén már az átlagon jóval alul áll, és ötödik helyre került, úgy azonban, hogy csak csekélységgel, l'2 0/oo-el mutat jobb viszo
nyokat. mint a legrosszabb országrész, Erdély.
A mennyiben tehát viszonyszámainkat a kivándorlás, vala
mint a belső vándorlások lényegesen meg nem változtatták, a X I X . század utolsó évtizede ép az ország legáldottabb vidé
keit, a magyar Dunántúlt, hazánk e gyöngyét s az A lföld délkeleti részét tette szaporátlanná. A m ott a születési arány
szám alacsonysága nem új dolog, de fokozódott, emitt a szapo- rátlanság új s a mi azt nemzeti szempontból aggályossá teszi, úgy látszik, a magyar rész vesztett leginkább. Összeállítottam Csanádmegye s a bár nem idetartozó, de vele szomszédos Csongrád- és Békésmegyék születési arányszámait. E szerint esett 10 0 0 lélekre élveszülött: (L ásd az erre vonatkozó kimu- tást a 25. lapon.)
2 7 1