l- & iy v w
J. Milyen a szamár patája?
7. Mire flgyrljUnk a csülkük faragásánál ?
Ügyeljünk arra, hogy mimlkél i-siilok i'yylorma hosszú és magas legyen, a két elülső csülök együtt kerekded, a két hátulsó csülök elhegyesedö alakot adjon (222. kép).
8. Hogyan történik a csülkök szarujának rövidítése, illetőiét) faragása ? A s^a^uíaragáslloz véső, kalapács, laszítókés, szarucsípőfogó, szarufaragókés és egy fatuskó szükséges. !-'ara^ásra vonatkozólag a lábak állása, a csülkök állapota szolgál útbaigazítással. A szaru rövidítésűt a külső oldalról a hegyiül felé haladva vésővel vagy kisebb kcziiurcssi-.fi ^zkii/oljiik (W,, kép), miközben a csülkök nagysága szerint kisebb-nagyobb sarlóalakú szarut, míg a talpról csak a
feles-leges szarnt távolítj ük el. A csülkök hordozófelületét taszitókéssel és ráspollyal egyengetjük.
A csülkök rövidítése istállózoít állatoknál általában évenkint kétszer történik.
9. Hogyan patkoljtik a szarvasmarhát '
A csülkök szarujának faragása, rövidítése után a kiválasztobt patkót hidegen vagy kézmidegL'ii ídigazítjuk. A patkó a csülök hordozófelületére (k ül síi szarufái, lehérvonal és a talp egy része), továbbá a belső fal elülső rcszón- ráfeküdjön, a talpat és a sarok-vánkosokat befedje (224. kép). A patkós/egek hevt-résekor a csülköket, hogy el ne mozduljanak, s/e-írsipíilnyóv;)! lámaw/uk alá. A szegcson-kok 1-5—2 cm ii)í!i*;^s;tí{)):t» helyeződj ének. A patkókat 5—7 szeggel erősítjük a csülökre. A patkolást 6—8 hetenként kell megújítani.
A patkolókovács szavatossága.
1. Miért felelős * patkolókovács ?
Aki patkói, annak ismernie kell a patkolás minden csínját-bínját.
Kötelessége ügyelni, hogy a patkoiással vagy a netalán szükséges kényszerszközökke] :<-/. állatlmu kárt: ne ejtsen, mert az okozott káréri ő felelős, továbbá öt terheli az olyan kár, amely a patkolószín rossz vagy síkos volta, szögeknek vagy sorszámoknak a földön hagyása követkéz! cbi'n keii'í ki'zik. De i'drló^ a iialkolómühely tulajdonosa vagy vezetője a segédek hibáiért is, különösen, ha önáiló képesítésük nincs.
2. Melyek a ló rögzítésekor elkövetett hibák ?
Hiba minden fölösleges fenyítés és állatkínzás. Nevezetesen : durva verés bottal, szerszámmal, nyugtalan ló odakötése falhoz vagy oszlophoz, vasból készített pipa alkalmazása, a nyelv kikötése, a láli hozzákötése szilárd tárgyhoz, döntés.
Csak célszerűen szerkesztett és olyan kálódat szabad használni, melyben a ló magát nem sérti meg.
3. Mi a patkó levételénél elkövetett hiba ?
A. patkó erőszakos leszakítása a szegek előzetes eltávolítása nélkül.
4. Mi a patkó készítése közben elkövetett biba ?
A patkó olyfokü gondatlan elkészítése, amelynek felszegelése következtében a pata deformálódik, benne gyulladásos elváltozások állanak elő és e miatt az állat sántít.
5. Melyek a pata előkészítése közben elböveMt hibák?
A szarutalp túlságos, irhái" lörlcnő kiíaragása, az irhának meg-sértése, az oldal- és sarokfalaknak túlságos megrövidítése, a szaru-talp megégetése, a vérfoit mély kifaragása, a sarokvánkosoknak> a pártának, a csíjdnek és lábszárnak megsebzése, ha e müveletek követ-keztében, az. állat sántít, vagy genycs gyulladás keletkezik.
U. Melyek a patkó felszerelése közben elkövetett hibák ? A megnyilalás, amely a patkó helytelen lyukasztása, a szeg hely-telen irányítása vagy rossz minősége, a pata hibás előkészítése, és a régi szegbentihagyásénak stb. következménye. Ez a hiba szabályos patá-nál súlyosabb, míg a hibás, beles; paUuiAl és nyugtalan lópatá-nál enyhébb beszámítás alá csik. Ililia olyan szegcsonk készítése is, amelytől az állat a lábát megsérti és genyes gyulladás, sántaság keletkezik.
7. Hogyan bíráljuk cl a patkoláskitr elkövetett hibúkal ? A hiba elbírálása lényegesen módosnl a szerint, hogy a ló szelíd és nyugodt, víisíy ijoiniw és íiyuglíilankodó, lováhlm a pata szabályos vagy sem. Első esetben a kisebb hibák is súlyosabb, míg az utóbbi esetben a nagyobb hibák is enyhébb megítélés alá esnek. A rendellenes viszonyok csak enyhílö körülménynek s/ámíianak, de a felelősség ál61 nem mentesítenek.
S. Milyen hibák vaunak a szarvasmarha patkóiésánál ? A szarvasmarha patkoláshoz nehezebben rögzíthető, így kény-swruszközök — a íej odakíiléss' .sxilárd iárgyhox, a lábak hevederrel, 'rúddal való felemelése, kalodáki kötés - fokozottabb mértékben vehetők igényije. Egyébként a hibákat a fentiek szellemében bíráljuk el.
Függelék.
Mivel e könyvben sok olyan fogalom van, amelyek megértéséhez a mértan alapismeretinek elsajátítása nélkülözhetetlen — faár nem tartozik szorosabban véve a patkolástanhoz - . mei-kísereljük röviden összefoglalni a csak iít előforduló fogalmakról annyil. amennyi éppen megértésükhöz szükséges. Ezen liioyvlek iiK-ínts-uiál is azt tartjuk szem előtt, hogy e könyv elsősorban patkolókovácsok szamára irt tankönyv, tehát előadásmódja a legegyszerűbb legyen és megértését segítsenek megkönnyíteni a hasonlatul használt, mindenki által jsmert közhasználatú tárgyak.
A legegyszerűbb mértani fogalom a pont. Ha jól kihegyezett heruzánkal a papírra nyomjuk, ott marad a pont. Ha ceruzánk nagyon cegyes volt, akkor ez a pont olyan kicsi lesz, hogy szinte meg sem lehet mérni. Ezért mondja róla a mértan, hogy a pont.nak nincs kiter-jedése, az egy nem mérhető valami.
Tegyük most ceruzánkat ismét a papírra, csináljunk vele pontot, de ne emeljük fel, hanem húzzuk végig a papíron, m'ntha ezt, az előbb készített pontot akarnók a ceruza hegyével tovamozgatni.
Ilyen formán a pont mozgatásával hozzuk létre a vonalat. Jellemző a vonalra, hogy csak í-»y kiterjedése, lio^sxiisága van, amelyet centi-méterükben f'í'jezünk ki. A centiméter a méter század része. Ha ceru-zánkat figyelem nélkül és szabadkézzel húzzuk tova a papíron, a leírt vonal minden bizonnyal görbe lesz, míg ha a vonalzó széle mellett vezetjük, egyenes vonalat kapunk.
Vegyünk most elő egy félív miiiiszterpapírt (1. ábra). Hajtsuk össze hosszában, de pontosan középen. Nyissuk szét újra és az össze-hajtás vonalán, vonalzó mellett húzzunk végig vonalat. Ugyanezt a papírt most szélességében hajtsuk kétrét össze és az összehajtáson vonalzó mellett húzzunk itt is vonalat. Helyezzük vonalzónk egyik végét a papírlap bal alsó, a vonalzó másik végét pedig a jobb felső sarkába — lehet hosszabb is a vonalzó — és húzzunk mellette vonalat.
Szúrjunk keresztül az eiő'ször húzott vonal egyik vége közelében a papíron egy ifomlioslíil és a tűnél fogva emeljük a levegőbe. A papír súlyánál fogva úgy fog elhelyezkedni, hogy az a vonal, amelynek végében a Lií van, egyenesen a talaj íeJé irányul. Az ilyen vonalra
azt mondjuk, hogy függőleges. A másodiknak húzott vonal jobbról balra halad, keresztezve a függőlegest, ennek a neve vízszintes vonal.
A két vonal a papír közepén ó l halad ei>ymásoM. üinil ügy fejezünk ki, hogy metszik egymást. A harmadik vonai', amely az egyik saroktól a másikig halad, ferde vonal. Az olyan vonalakra, amelyek közül az egyik vízszintes.a másik pedig függőleges és egymást metszik, azt mondjuk, hogy egymásra merőlegesek. A vízszintes vonal nevét a nyugvó viz felszínétől kapta, mert az mindig vízszintes ; függő-legesen helyezkedik el az a fonál, amelyre súlyt kötöttünk és függeni hagyjuk. Megfigyelhetjük ezen a megvonalazott papíron azt is, hogy a függőlegesnek nevezett vonal minden szakasza és a papír hosszabb széle közoít mimlenütt egyforma M lúvoká^. A fii»«űli'£>es vonal tehát párhuzamos a papír hosszabb szélével. A vízszintes vonal pedig a
ab rgj-ni:iM'íi mctőh'm"- vonniuk, (te is h/ pi'Mhuzamos vonalak.
papír rövidebb oldalával párhuzamos. Párhuzamosak egymással pl. a vasúti sínek, az iskolai Lábla vonalai.
Vegyük most elő a patakörzőt, nyissuk szél két-három ujjnyira a körző szárait. Ekkor azt látjuk, hogy a körző szárainak végei vannak legtávolabb egymástól, ez a távolság a körző lorgáspontja felé haladva fokozatosan csökken addig, amíg a két szár a forgáspontban talál-kozik. Az olyan vonalakat, amelyek fokozatosan kö/elednek egymás-hoz, összetartó vonalaknak nevezzük. A körző szárai ebben az állá-sukban szöget zárnak be egymással. A körző szárait a szög szárainak, a körző forgásponlját pedig a s/úi> esúcsának neviv.ziik. A s/ög szárai között van maga fi szög. ímit-lv annál nagyobb, minél jobban kinyitjuk a körzőt. A szög nagyságát fokokban fejezzük ki, mint ahogyan kilo-grammokban mondjuk meg a testsúlyunkat. Egv fok a körnek 360-ad része. A szög nagyságának mérésére a szögmérő szolgál. A patának és a lábvégnek a talajhoz való szögelését azonban legtöbbször becslés útján állapítjuk meg.
Ha a patakörző szárait annyira szétnyitom, hogy egymásn merőlegesen állanak, az általuk bezárt szög 1)0 lök. Figyeljük mos'l meg az óránkat és tekinlsiik a mutatókat a szög szárainak. Ha három óra van, akkor a két mutató által bezárt szög derékszög, ax.az 90 fok Amint látjuk ez esetben a mutatók egymásra merőlegesek. Ebből megtanulhatjuk azt, hogy kél egymást mets/ó' egyenes nkkor merő-leges egymásra, ha derékszögei zárnafc be (2. ábra). Ha három óra miÜt nyolc perccel, akkor a mutatók kb. 45 fokos szög alatt hajlanak egymáshoz (3. ábra). Ha hal. perccel mull három óra, akkor a mutatók állása kb. 50 foknak felel meg (4. ábra). Ezzel letárgyaltuk azt, hogy két egyenes vonal milyen helyzetben K'liot cgviinissü]. Xézxük mos!
meg, hogy három vagy több egyenes vonal segítségével milyen mér-tani fogalmakkal ismerkedhetünk meg?
A könnyebb érthetőség kedvéért vegyünk elő egy doboz gyufát s minden gyufaszál helyettesítsen egy egyenes vonalat. Rakjunk ki
S //
^ \Á \Á
" t- ' ^2—4. ábra. a dpréJ,>yíi«, b szí b a l j ó s dülso p.iln szöpclcse; 45 fokon aful hegyesszögű prta, 50 íol cn fdü. lun ( d( l pata,— f i z a k l J ; ui h:,túlsó p; ta s?6"f
lése; 50 fokon alul hegypsszöíű pata, 55 fokon felül met-ídek pata.
liárom szál gyufát egy papírlapra úgy, hogy kettőnek az egyik végét tegyük egymás mellé, másik viliiké L liúz/uk" el egymáslúl, mint az imént a patakörző szárait. Ennek a kél gyufasrálnak egymástól távol-lévő vége kozO ii'ííyúk a. harmadikat úgy, hogy végül a három szál gyufának csak a véi>eí érjék egymást. A gyuf asz álakból Így kirakott idom, a háromszög, amelynek oldalait a gyufaszálak alkotják. Mivel a gyufaszálak egyenlő hosszúak, az idom, az egyenlő oldalú három-szög (5. ábra). Azért nevezzük háromhárom-szögnek, mert a három oldal három szöget zár be egymással.
Jegyezzük meg most a háromszög minden szögének esúcsát egy-egy ponttal és a pontokat vonalzó mellett kössük össze ceruzával.
Az így kirajzolt háromszöget vágjuk ki ollóval és tegyük félre. Ha most az egyik gyufa.s/álból l e v á g u n k Tél (.rtilimélerl. a másikból egy centimétert, a harmadikat pedig meghagyjuk egészben és kirakjuk újra a háromszöget, egy olyan liíiromszfigul látunk, amelynek minden oldala külrmbó/ö IHJS.WU, n tíz t-oyciilőLJen olilalu ln'mniiszöíí (fi. ábra).
Ilyen alakíi a patkószegárok keresztmetszete.
Vegyünk most elő négy szál gyulát és úgy állítsuk össze, hogy csak a végeik érjék egymást és mindenütt 90 fokos szöget zárjanak be. A.z így nyert idom, a négyzet (7. ábra), amelyre jellemző, hogy minden oldala egyenlő hosszú (a gyuíaszálak hossza egyforma) és minden szöge derékszög.
Tegyük most le papírra a gynfadobozl és húzzuk mellette körül a ceruzát, így sikerül gyorsan megszerkesztenünk a téglalapot (8. ábra). Úgy a négyzetre, háromszögre és téglalapra, mint az idomokra kivétel nélkül az jellemző, hogy nemcsak hosszúságuk, hanem szélességük is van, amely kiterjedések éppen a téglalapnál látszanak legszebben : a hosszabb oldala a hosszúságot, rövidebb oldala a szélességet mutatja.
Vegyük elő a papírból kivágott háromszöget és egyik szögnek csúcsát nyírjuk le ezzel a szöggel szemben levő oldallal párhuzamo-san. Az így keletkezett idom — amely szintén négyszögű — a trapéz (9. ábra). Trapézalakú pl. a patkólemez. Jellemző rá, hogy csak két oldala párhuzamos egymással, de ezek sem egyi-nlö hosszúak, míg a másik két oldal felfelé összetartó.
Ezzel megismertük a mi szempontunkból s/.iik.seyos sík idomokat, amelyekből viszont fel tudjuk építeni a mértani testeket. Jellemző ezekre az, hogy nemcsak hosszúságuk és szélességük van, mint az idomoknak, hanem magasságuk is. Amíg a papírból kivágott sík idomok az asztalra téve lapián dfckihlU'k és nem emelkedtek ki, addig a mértani testek már kiemelkednek és láthatóbbak. Amilyen magasra emelkednek az asztalról a levegőbe, az mutatja a magas-ságukat. Magasságot szintén centiméterekben fejezzük ki.
A. legegyszerűbb mértani test a kocka (10. ábra). Hat egymással teljesen egyenlő — mint mondani szoktuk egybevágó — négyzetből állíthatjuk össze. Ezen négyzetek adják a kocka lapjait. Jellemző a kockára, hogy minden lapja egyenlő egymással. Kockához
hason-'ónak nevezzük a p árt a csontot, meri szélessége, hosszúsága és magas-sága megközelítőleg egyenlő. (A kockacukor nem kockaalakű.)
Hat téglalap határolja a téi>l;"myí va»y hasábot (11. ábra). A hasáb ULlnji.lorisri.5jau e.^y lOi>I;m n^ydlu-ljiik meg, amelyen látjuk, hogy csak ;i/ e.í;\ mással szi/mlicn levő. e^ymassül p;irhu/amos lapok egybevágóak. Hasábalakú a patkóköröm stb.
Egy négyzetből és négy egyenlő oldalú vagy egyenlő szárú háromszori HÍ l oswalüthaló a gúla (12. ábra). A négy háromszög fent csút-sbiin hilálko/ik i-£iymássa). (lúlaíUakű a téli" paLkósarok fejének vége.
Vegyük elő újra a patakörzöt és nyissuk ki 45 fokra. Egy kalap nagyságú Imiiden cipőnk Uilpávnl simítsuk el a homokos, vagy poros talajt. A kur/.ö t>i>vik sx.finU m u r i n k le a s/ma tenile! közepébe, a másik szárat a talajra lazán li-t-nífi-rlve forgassuk körül addig, amíg a vonal el nem éri kezdeti részéi. umi» önnmiíáha vissza nem tér. Az előttünk levő szabálvos irörbcvoniil, a kör (13, ábra}. Az a hely, ahová a körző
OÁ 0
**" é> Cegyik szárát leszúrtuk, a kör középpontja, míg az a vonal,.amelyet a körző másik szára írt le, a körvonal. Húzzunk egy egyenes vonalat
L a kör középpontjától u körvonalig. Hz az i'^yí.'iu-s a kör sugura. Simítsuk el a körvonal jó részét, hogy az ne lássák- Maradjon azonban a vonalból egy darab épségbt'ii. A körvonal megmaradt részét kör-ívnek nevezzük. Ha a körvonalnak felét hagyjuk rneg, akkor félkör marad vissza. Ilyen alakú az elülső patkó felülről nézve. Az előbbi körívnek két végéből húzzunk egy-egy egyenest — sugarat — a kör középpontjaim/. a kíiriilhaLároll terület, a körcikk. Egy teljes korhol és egy ilyen kiirrikkből új mértani testet, a kúpot kapjuk (14. ábra).
Természetesen a körcikk ívelt vonalának oly;m hosszúnak kell lennie, mint a felhasznált kör kerületének. Ilyen kúpalakú a kúpalakú-iHlŐbetét feje, továbbá megközelítőleg az újszülött csikó patája.
A gúla és a kúp abban különböznek egymástól, hogy a gúla alapja szögletes, a kúpé pedig kör.
A hengert {15. ábra) szintén a kor felhasználásával készíthetjük.
Minden kovács látott már vascsövet és látott bizonyára gazdasági hengert. A henger mindkét vége köralakú, maga a hengert és t, vagy,
amint mondani szokás, a henger palástja, egyenletesen hajlik. Ilyen hengerfclülethez hasonlóan egyenletesen hajló felülete van a szaru-toknak.
Előfordul még e könyvben domború-liomorú kifejezés és az ék l szó is. Domborúaknak nevezzük azokat a testfelületekéi, amelyek a vízszintes, va»y sik i'íilé emelkednek, mig ha a sík alá hajlanak, homorúaknak hívjuk. A határban a dombok domborulatokat, a völgyek i).-(li£í tiomorulatokat példáznak. Homorú a pata talpi felü-lete mert a hordozószél síkja alá hajlik. Domború az árkolókalapacs éle, mert az egyenes fölé emelkedik, fik akkor jön létre, ha két lap egyik-csvik széfé ér össze, a másik szélük pedig távú! van egymástól, va«yis a két lap ^.ö«eí zár be r-ymnssal. l la pl. .*> kártyalapot középen összehajtunk és u i á n a Meszük, a kártya magától is ék alakot vesz fel. Ék a vas vágó-üllő bet ét, a fejsze stb.
Az elmondottakat sokkal jobban megértjük, ha olvasás közben [ nézzük a megfelelő ábrát.
Alirakosknsiir 3ü.
Ahrakostarisznya 3!).
At-íl krmcayitésc 46.
A.vlpatkíi 59.
Asyvdő 17.
Ajakszorítö 39.
Alacsonyjtiríis 112.
Aiiuol gumitalpbetctcK-palliii H".
An«ol patliószeg 81.
Artéria v. vcrüér IS.
Aszfaltpatkó 68.
Altalános jrhagyiülaclás, palaUyuMad.
Arkolókalapées 42.104.
Arkoln-üllőbeLÉt 42.
Athatú szarurepedés 102.
Atlús pata 36.
Atmenfl szarurepedés 102.
Bak, patkolríbah 39.
BakMlás v. rokkantállás 32.
Befeléfordult csűd 36-Beszegés a patán 7-1.
Részeges a patkón TI.
Beteg paták 101.
Betétes-patkó 65.
BetolIialíV patkóköröm 56.
Betolható patkrtsarok 53.
Bevágás 110, Bevágrtnicklra való igazitás fiO.
Bevágd-patfeú 111.
Boka v. csüdiziilot tójrka 12.
Bokavédő 110.
Boküzús 10S1.
Bokázómddra való if-'a/tWs 60.
Bokáwí-paUió 110.
Borda Ki.
Borjűállás 32.
Hőr 19.
nűrtalpíí1ál(!l «il, Collin-mctszés 96.
Csavarfoüú 44.
Csavaros sarkas-patkí 53.
ai-olya 13.
Csikók franclás-úllása 86.
Csikók heRyfaltiprűáltósa 86.
Csikók maiikós-áliása 85.
Csikók iiicrctlck-álMsa 86.
Csikók patsiinak ápolása 85.
Csipet á patItós/ej/cn Sí.
CsílJÍll'Mlllt 13.
Csonthártya 15.
Csontokon látható lyukak 15.
Csontok összeköttetése 15.
Csontváz 12.
IJionLvíí/i-kon Ii-\í, kiciiiclkodésck és mclyctlések 15.
CanWóízület ifi.
CMiklös-palhó 64.
Csukó U-csülök patkó 115.
iXiikolllJüLkn i- ü l k i i l n ü i / J i s a SS—59.
C.nlitcsDnl 20.
Csiulli;ijlil(i v. felső BgyenítSszalae 31, i.MiiM/filfl 16—19.
Csüdizület tájéka v. boka 12.
Csülök v. köröm 1J3.
Csülflkápolás 114.
iXitlólifiont 113.
Csülöfcíaraiías 116.
Csiilök-|ialkó 115.
CsulöliliasaiJék 114.
(%vasvi'mij!;a]a|)iif. N . télköralakű--vasvíi-gdkaiapács 42.
»efays-féle patkú 95.
f ) i : i - miiiH". pata lii-d .ii|,is-|,ata 36.
Donpaíillás 33.
Dudoroi pala 104.
E^észsóeei, ép pala 31.
Eű\rnitűcsont 20.
Jiüyn's ri i";u-;ii'(i-i •.aik:i--[)!)tkű 48.
riiiíiutlol Iflc cljíris 75 ]íinsiedel-fílc patkó 95 Kihli-iilis j j a l k i Ük dőlt is után 69., 83.
Utcsontnrl»i,úi.it a [tii[;i]iori'nak 108.
ElÖIyukasztis 77.
KlüliiiHas/liikalapíi'!, 42.
ElfireáUftott-lábíllís 32—33.
]-:irir(",üeI<i -i-1.
Elülső láb íillása 32.
Jiliil-ü liili k-Ii'intlíse 70.
Elülső lát) csontjai 14.
Eliilsú láb részei 12.
Klválá-ii-k É./ oisíi-liiiir, nUrKben 103.
t-]lv(;]ir'ii\(iili')-/;íi-ii |iii|i,u^|i,iik() 52.
Frek IS—HL Éles hanE 81.
TÁRGYMUTATÓ
Éles patkókörötn 06.
Élts |i:itkósarok 53.
Ép, egészséges pata 31.
Ép ferde pata 91.
Ép heüyesszöpü pata 90.
Ép meredek pala 90.
firh:iló/al 18.
Érzi ideg 17.
Faggyúmirígy J!>.
Fal irhája 23.
Fancsalit 13.
Faszdn 47.
Fatíyúcsülök vagy köröm 113.
FfdeLes-patlíú 63.
Fedőréteg Ü l . Fehérizzás 75.
'Fehérmeleg 75.
FEJ részel 12.
Fclfsltfícs szaru i-HávolíUis-a 74., 87.
Felső egyenftöszalag v. csuriliajlító 31.
Ferde pata, ép 91.
Ferde pata, tiiliás 96.
F,í|iií-|<lul;li<ii-p;ttk<i 52.
i-'íliiík^a-patkó 77.
Pélköralatú-vasvigókalapács v. c-vas-vásúkalapács 42.
l - l í t l l k s i p C S O k 102.
Fogótartó 40.
Folyt acél -ifi.
Folyt vas 47.
Fordftóvas 44.
Földön szűk lábállás 32.
Földön tűs lábállás 32.
Fuj tahi 39—40.
Fujtalócső 40.
Pftggesztfi kés/nh'.Li- H |>i,t;n Mini Hűk 2H Füstfoiíó 40.
Gerincvelő01! T*3' Görbe pata í(7.
CuiiiiputkV.. M»I\I;IÍ 117.
tíyiirli-sulük'iiátk.í'1!!-?'. ' ""
Gyári-patkú'64.
Gyári patkósáig 81.
Gyűrűzött pata 104.
Hajlítási próba 47.
H a j l i l o i i i a k 30—31.
H:ií<./;j|,>[i'k 18.
Na!iisi-i'l járás 95.
Harántcsíkolt izem 16.
Harlmann-patkA !I5.
Hájnrclüfí 19.
Háromnégyed-csukottpatkí 64.
Háromnegyed-patkd. 52.
Hátraállított-Iábállés 32—33.
Hátulsd Iái) állása R2.
Hfttulsó láb csontjai ÍJ.
Hátulsri láb részei 12.
IIi'Mi^/.llií-tűség 46.
ircíi.M-ss/ouíi t n f j v í n i i l l á s 36.
Elegyesszögfl pata. f-P 90.
M. [yesszüj i; i - a t n . íiíhfls 93.
Hegyfal 24.
Hcgyfali íl 80.
HpMyfül iK.Kl.^.si-é]! rvs-^ini-I; koptatása IlcM>faltiiir,'.iSllás 32.112.
Heveder a patkón 58.
Hevi..(k.!-i?s-jjiitl;H is alk:iti!iir/;iía 58—59.
Hevít™ színtk 75.
J I l l n K jiatíík 93.
H j i k - ü W i i í lii H).
I f i i r d - u r i i r i i M o I ii jialán 27.
f K . r d u z i i l . i i j ,i [i.illíün 47. • ll.,i-,l.,/«,^íl 25.
Horgas Ín 12.
llc^xlilM v . i l n lUü/itás 60.
Hőfokok a vas hcvíWsénél 75.
Hús 16.
Húsos részét a patán 21—22.
Jnhüvciy 17.
I r l L i í j í V d l h i . l i i s 104.
[i-liuli-nu-Mk 22—23.
Iriia szemölrsszerű nyúlványai 23.
Izomrostok 16—17.
Izületek** Id láhvépíii Ki., J9.
Izük-ti porc l'..
Jírás 37.
Járásnemek 37.
Jégszemek 67.
Kakas taraj 27.
Kalapácsok 42.
Kalapácstartó 39.
Kaloda 11 fi.
Kampiis-patlió 101.
Kardillás 33.
Kapa a patacsonton 21.
Kupa a patkón 50.
Kápás-csölökpatkó 117 -Keleti lú ín.
Keresztcsont 13.
Keskeny pata 89.
Kevert lófajta 10.
Kémény 40. * Kényszereszközük 71.
KúiysziTpatkók 95.
Kézifogú 41.
Ivczikalapác* 42.
Kézipatkólyukasztó 44.
Kicsúszás megakadályozása 67.
K itp lé fordul t csüd 36.
Kohó 39—40.
Kohóvas 40.
Koksz 47.
Konkáv-patkó 68.
Kovácüinflhcty, mühciy 39.
Kovácsolás 75., 77.
Knvársszín 47.
Kde 58.. 66.
KBnyBk-CBiilEottpalkd 64.
Köröm beforrasztása 78.
Köröm v. csülök 113.
Kiimmliasadék 113.
Köröm a patkón 57.
Küröinpatlíó 115.
Körző, patkókürzo -Jő.
Kötís a palán 107.
KütíiKk 39.
K u t i i s z o v f l . l i ü r a l a t t i 19., 21.
K f i ü í l i i x i n i i irliwndszer 17.
KÖ/ÚIJM'! <'M!iitk(i/,b.('in \ . t M K J l i a j l i l u 31.
Közös ujjnyujtóin 30.
Kőszén 47.
Kúpalalíú-üliflbclét 42.
Jjapát 39.
Lapostalpú pata 98.
Lábak csontjai 14.
I-iibiik Icli-melcse 70.
l.iibak rfszci 12.
l-iiliiilliisi^k 32.
i,;íbki)/i'-|H-scnt 14.
L ü b i i i y k m i l u U i s i r . n k k c i t i n )><.'rendezé-sek 37.
Lábsíár v. lábköze p 12.
Lábvég v. ujj 19.
l.iil>\ííí;'i|l:ls 3a—3G.
Lábvég csontjai 20.
LiHivíí; ITCÍ 33.
r.i'iMísi idegei 31.
Libvéfí iznictei 16.. 19.
Lflbvéfi szerkezete 19.
Lábvégtengely v. ujj tengely 3-1.
Lábvégtengely törési iránya 3tí.
Lechncr-ftle lejtő 48.
I-cjtui fölüld a patkún 48.
Lemezes réteg 24.
l . c \ H L jjiitlti'. \i/-í«á]ata 73.
Légcsere J9.
Lú alakja, méretei, nagysága 12.
Lúfajták 10.
Ló használhatósága, értéke 7.
]," testrészei 11.
Lóval való bánásmód 70.
LunswiU patkó 101.
Lyiilüi^-iiikiUitii-ii:, 12., 46.
Lyuka-s/ló, kézi 44.
J.yukasxtútörab 42.
Miirasjáríis 112.
.Manlíós-iíllús 99.
Mi'ilcm'i-i-ífmt 13.
Mcdvctsííd v. medvetalp 36.
.Mcviivilíilás 106.
Mi-l'/cj-ulíí 106.
Mdiíiniüinus a patiilian 38—39.
MrlcüM'lü lú 10.
MelKas 40.
Mciii]iliis-patlEÓ 62.
McredeJ; i'sűd 36.
Meredek lábvégállás 36.
Meredek paía, ép 90.
Meredek pa(a, hibís 94.
Mf-slíTM1}!!- (.yüinaiiyaíí 83.
Mértani fofralmak 120.
Jliwatú idegek 17.
Műhely, kovác'Fmühcly 39.
BTedves vérfolt 106.
Neiisi-bild-patkó 101.
Négysarkas-patkó 58.
Norvég gnmipalkú 67.
Nyers vas 46.
Nyír 27.
Nyírcsont 21.
Nyír irhája 24.
Nyírrák 109.
Nyusatí ló 10.
Nyújtóinak 30.
Nyujtóizmok 30.
OldalkApa 50.
Oklalsarlias-patkr'i Ü8.
Orrkötűlék 39.
Oszlopos réteg 24.
Osztóé f 18.
Ó-állás 32.
öntöttvas 46.
öntözőkanna 39.
Összekötő rétes 26.
Öszvdr patája és patkolása 112.
Papucspatkri 52.
ParalíiLalpbctít 65.
Pataápolás 85.
l-'atabi'tiiíí-scsck 10).
Pata bonctana 19—31.
Patacipfl 107.
Patacsont 21.
Pata elbírálása 88—10&.
Pata ciőkí-,?;u;.,> a p.ii.^ni^hoE 73.
Pataerek 31.
Patafaras"". !:'•(! szaruíaragfe 73—7J.
PstahajlíMizoni és ín 31."
Pa lahen sergyullad ás 108.
Pala horrtoziifcHUrtc 27.
l'iüui/iih't 16.. 19.
Patakenöcs, patazsir KK.
Patakötés 107.
Patamelianíznms 38—39.
Patámért) 77.
Pataporc 20.
Pataporcelcsontosodás 108.
Pataragasztőtapasz 83.
Pataráspoly, 1>WI s^íiriiriUpoly 45.
I'aiavolílüiiitság 104.
Pala rugalmas részei 28.
mus 38—39.
Pata talaji felülete 27.
I'iiUiUiíuiliis 38'—39.
Pata védő] n ín ez, s áru 7.
1'fitaviz.ssííilófogó 3fl.
ratkuliSs rí íja <js haszna 8.
1'íiLkoliK ulljii-!i]«sa 83—84.
I'alkoliiM-ir.tli elbírálás 69.
Patkolfis fogalma 8
Pakolás! hibák 8.
f'nUiofás karói, hálása 84.
I'atkoliK me/Kanalai (59.
I'atkoióbak, bak 39.
Patkolókalapács 45.
Patkolíkovácsmeaterség 118.
Patkóid kovács szavatossága 118 T'iilknlószík 39.
I'alkolúszin 39.
Patkó alakítása 77.
l'atkd-alakító Ollőbetét 42.
l'atkoárfcolis 76.
Patkfibetétek (iá.
Patkrt beviÍM''' . iKiküZímiridrii való iga-zítása 60.
Patkó elcsúszása 84.
l'atkii flkóiiU'-c ;i icK/cs-i-ltihcz 80.
Patkó elkészííísflici! szukicíírs szer-Patkó elük^í.ilt-r a palkr-Uishoz 77 Patkó élei 47.
Patkó felpróbálása 79.
Patkó fcis/1'í.'ek'stVi.' s/f]cál(t .szerszá-mok 45.
Pathúliajlftókalapács 42.
I'alknlípveder 58.
. Patkó hordozófelülete ÍS.
Patkó hordozólapja 48.
Patkó hossza 51.
Patkó igazítása 79—80.
Palkr.kí'izttés 75.
l'alkrikiíszilí- \a>,ii>alóhből 77.
Patkó kiválasztása 75.
Patkó kovácsolása, készítése 75.
Patkri i;o\Mt^oliK;ihox ^iik^yes síer-számoU 41.
P a l kők üröm 57.
PaLkókörző. körző 45.
I'atkó lapjainak kidolgozása "P.
l'ülloildiicz 57.
t'jtkólcmci' ln.tdniisztása 58.
Patkó levétele 71.
Palkti levpt cl n-t' ^i'lu.il.i •./,T./..imok 45.
l'aLkrilyukaszlrt, tt-zi 44.
Patkrt meglazulása M.
Patkó méretei 51—52.
Patltú részei 47.
l'alk.^arok 53.
Patkószár 47.
l'1111-.'.sxi.-fíck 81.
l'iilkú szélei 47.
EJatk(> szélessége 51.
Patkó szűkre, tágra, rdvidrt ús hosszúra Patkó talajon szííkrc és tágra való
készí-tése 59.
Patkrt vastagsága 51.
Pária 23.
Pártaárok 24.
PárlacbOnL 20.
Piírlahajlítűín is izom 31.
l'árla irhája 23.
Párlaizíllot 16., 19.
Pártaszí] 25.
Párta sikja 69.
Pirtatiprás 108.
PikJieiyek 73.
Polgiffl kovácsot által elkövetet! i i i i n i k s . Pi'l^úri-patkő 48.
I'nimi-ló JÓ.
Porhanyó pala 101. . Putacsüd aii.
RáverSkalapács 42.
Beszélők 4<1.
Roszelöpad 39.
RÉS alakító 46 JWskarika 40.
Rdsvi.üokalapács 4(i.
Rukkaiitilllás 32.
, Rokkant pata 104.
Rokkant patára való patkó 105.
Rövidre való igazítás 60.
Rugalmas részek a patán 2N.
Rúd- vagy kovácsvas 46—17.
Sarkak, patkósarUak 53.
Sarkak célja és káros hatása 54.
Surkaí-palfci) 53.
Saroialakltó-tUIGbetét 42.
Saroltíl 24.
Sarokfogá 41.
Sarc.ks\ullaclás 106.
Sarokkulrs 44.
Sarokmcnetvágó 44.
Sarckszuglet 24.
Siirckliiniasztó 24.
•Sarofctámasztúkápás-patkó 94.
Siiroltvánkos 29.
SiirolfV!!nk<-s, fi-Holridott 95.
Sarokvúdö 1JI.
Saru, patavédfi 7.
Sávos vérfolt 106.
Sántasíig 104—109.
ScCMl),X(.-mé)y!!eL 118.
Sejtes nyír 29.
•Sejtes sarokvánkos 29.
Summler-féle patkó 68.
Süprfl 39.
Sport-palkúk 68.
SliU-[--|Kill<() 105.
Stark-Guther-^atkö 09.
SitlM>:ill;.)k 10.
h / i t i m l \ ( i s . i l l , I M I |iil,;il, ,-|,,iwitele 37.
Szühiilyos líbállás 32.
Szabályos patáit 88.
biialiiilylalaii jíirású lovak és patkolásuk
Szabálytalan lábvégáliás 30.
S/:,lm; lronat-lalpbetít 66.
Szamár patája és patkolása 112.
S/nni(-,n]'l)a 103.
Szarufa] plvűkonyitiisa Sö„ 102.
Szarufal hosszúsága 25.
h x . i n i N i l iilii'j]a 2;i.
Szarufa! lercszolií'ir B5., J02.
Szarufal szélei 25.' Sziiriifal i';isla^s.isJ:i 25—26.
Szarníaragáslíozszüksíges szerszámot 45.
S/íii-iiiiiruiííkés 45.
:^;iniS«f'p!ts 28.
h?,ini]1'[iif.zek 26.
Szaru növekedése 28.
S/.ann.j/Lopolí 26.
Szarupuiiitás 87—88.
H/ariiritspoly -15.
S^irurrped^ 102.
Szarusartdcvánkos 21).
Síanitalp 2li.
Szarutok 21.
Szarutok puhftása 69.
Szarutok részei 24.
Szariilok színe 27.
S^arvasinarha patkolása 113.
sx,:ii',i? vértolt 106.
Szeg. patkúszeg 81.
SjcíMt-ok, a l a k j a , tucly-i".,.. -.xtlt^i-Sf stb. 48—49.
Sztfíbelépés 107.