Enzimkinetika
Az enzimes reakció sebességének leírása, jellemzőparamé- terek azonosítása. Ha:
E + S ↔ E + P
A sztöchiometriához mindegyiket mól-ban vagy grammban kellene kifejezni. De: az enzimpreparátum sohasem tiszta.
Ezért az enzimek mennyiségét a hatásukalapján adjuk meg:
1
Enzimkinetika
Egy egység (Unit) az az enzim mennyiség, amely 1 µmol szubsztrátot alakít át vagy 1 µmol terméket képez 1 perc alattadott reakció körülmények között.
SI rendszerben: 1 Katal: 1 mol szubsztrátot alakít át 1 s alatt.
Ez hatalmas egység, praktikusabb a nanoKatal = 10-9Kat 1 U = 16,67 nanoKatal
Fajlagos aktivitás: U/mg, U/ml
2
Michaelis-Menten kinetika
Kiindulási feltételezések:
k-2= 0 (a második lépés irreverzibilis) az első lépés gyorsan egyensúlyra jut = RAPID EKVILIBRIUM:
Egyensúlyi állandója:
az ES komplex stabil, az EP komplex elhanyagolható
3
k1SE = k-1(ES)
(ES) S.E k K k
1 1
s= − =
E + S ES E + Pk1 k-1
k2
k-2
egy aktív centrum, egy szubsztrát aktivitás helyett koncentráció használható (S) >> (E0) vagyis E0/ S << 1 a „minket érdeklő” reakciósebesség:
anyagmérleg az enzimre:
V dP dt k (ES)2
= =
Eo = +E (ES)
Michaelis-Menten kinetika
4
E + S ES E + Pk1 k-1
k2 k-2
Michaelis-Menten kinetika
Osszuk el a két egyenletet:
Helyettesítsük be:
Rendezzük át:
mert volt
5
V E
k (ES) E (ES)
o
= 2
+
V E
k S K E E S
K E
o 2
s
s
= +
1 s
1
k S .E
K k (E S )
= − =
S K
S K 1 S
K S E k
V
s s s o
2 = +
+
=
Vmax=k E2 o V dP dt k (ES)2
= =
V V
S K 1 S
K
max
s
s
= + V V S
K S
max s
= +
Michaelis-Menten kinetika
Ebből az sebességi egyenlet:
avagy
6
Leonor Michaelis 1875-1949 Maud Menten
1879-1960
Michaelis, L., Menten, M. (1913) Die kinetik der invertinwirkung, Biochemische Zeitung 49, 333-369
7
M és M
Briggs-Haldane kinetika
Ugyanazok a diffegyenletek, de a feltételezés: (kvázi) állandó-
sult állapot = steady state↓
(S) >>(E0) vagyis E0/S << 1 k1ES > k-1(ES) ill. k1ES > k2(ES)
8
E + S ES E + Pk1 k-1
k2
k-2
( )
( ) ( ) ( )
( )
1 1
1 1 2
2
dS k ES k ES dt
d ES k ES k ES k ES dt
dP k ES dt
−
−
= − +
= − −
=
d(ES)/dt =0
Briggs, G. E., and Haldane, J. B. (1925) A Note on the Kinetics of Enzyme Action, Bio- chem J 19, 338-339.
Briggs-Haldane kinetika
Egy rövid átmeneti szakasz (pre-steady state) után csak nagyon lassú a változás (kvázi-steady state).
9
A Briggs-Haldane kinetika numerikus szimulációja
Pre-
Kvázi- steady state
steady state
( )
1 1( )
2( )
d ES k E S k ES k ES 0
dt = ⋅ ⋅ − − − =
Km= (k-1+ k2) / k1 E (ES) E+ = o
( )( ) ( ) ( )
1 1 2
1
1 2
k E S k k ES k E S
ES k k
−
−
⋅ ⋅ = +
= ⋅ ⋅ +
Michaelis állandó
S K V S S K
S E V k
m max m
o 2
= +
= +
11
Briggs-Haldane kinetika
Michaelis-Menten Briggs-Haldane
V V S
K S
max s
= + V V S
K S
max m
= +
1 2
m 1
k k
K k
− +
=
ha (k1) >> (k2) akkor a két konstans azonos!
12
Diszkusszió
m s 2
1
K K k
= +k
1 s
1
K k k
= −
S E k S K E
V k 0 0
S
2 = ′
≈
katalitikus effektivitás = specfitási állandó
13
S >>Ks
S <<Ks
Diszkusszió
Vmax=k2E0
derékszögű hiperbola:
V=(Vmax/Ks)S
V V S
K S
max s
= +
↑látszólagos elsőrendű sebességi állandó
Hiperbola
V
S
Vmax
-Km 0
értelmes tartomány Km
=
= + −
+ = −
+ +
vmax
A M-M és B-H egyenletekben a V mindig a kezdeti reakcióse- bességet (V0→ t=0-ra extrapolált sebesség) jelenti.
15
Reakciósebesség
Paraméterbecslés 1
Foster-Niemann módszer
Paraméterbecslés 2
Linearizált ábrázolást használunk, mert:
Hiperbolikus regressziót számolni gép nélkül munkaigényes Az enziminhibíciónál +információt ad.
1. Lineweaver-Burk linearizálás 1/v – 1/S
17
1 1
m1
max max
K V = V + V
⋅S
Az L-B linearizálás gyengéje:
18 y = 5,0546x + 6,0482
y = 7,4335x + 6,4231 y = 11,834x + 6,544
0,000 10,000 20,000 30,000 40,000 50,000 60,000 70,000 80,000 90,000 100,000
-1,000 0,000 1,000 2,000 3,000 4,000 5,000 6,000 7,000 8,000
Adatsor1 Adatsor2 Adatsor3 Lineáris (Adatsor1) Lineáris (Adatsor2) Lineáris (Adatsor3)
nem-ekvidisztánsak a pontok
Linearizálások
2. Hanes-Langmuir linearizálás S/v – S
3. Eady-Hofstee linearizálás v/S – v
19
V
V = V max − K m S K 1
S m S
V V V
max max
= + ⋅
Az enzimkoncentráció hatása
Ha vmax= k2.E0, akkor: k2meghatározása:
Így mérünk enzim aktivitást, nagy S koncentrációnál! 20
Vmax: nem maximum, hanem limit → határsebesség Nem enzimtulajdonság, mert függ E0-tól: Vmax= k2. E0 →
= AKTIVITÁS
Ak2 enzimtulajdonság = turnover number, váltásszám [s-1]→ az enzimmolekula átalakítási frekvenciája
Kiterjesztés minden enzimre és minden kinetikára:
kcat[ s-1 ]: egy enzimmolekula átalakítási frek- venciája S-telítés esetén: egy enzimmolekula időegység alatt hány molekula szubsztrátot alakít át.
Vmax= kcat. E0
A kinetikai paraméterek
21
A kinetikai paraméterek: K
s, K
maz enzim affinitása a szubsztráthoz
az élő sejtben közelítőleg ennyi az S koncentráció, mert így önszabályozó, és van tartalék kapacitás is.
Változott a KS→ Inhibitor? Aktivátor?
Enzimanalitika:
Ha aktivitást mérek:
S >> KS v = vmax ha szubsztrátkoncentrá- ciót mérek:
S ≈ KS lineáris tartomány
S-re nagyon érzékeny 22
S-re érzéketlen
k1 107-1010 dm3mol-1min-1[max. érték (1011) a kis molekulák diffúziósebessége]
k-1 102-106min-1 k2 50-107min-1 Km 10-6- 10-2 mol/dm3
23
A kinetikai paraméterek
Kcat:α-amiláz: 500 s-1, glükoamiláz: 160 s-1, glükóz-izomeráz: 3 s-1
M 10
1s 1M
s M 10 s K 10 k
7 1 1 7 1 1 7 m cat
−
−
− −
− = =
=
k
catértékek
kcatalsó határa metabolikus en- zimeknél
Legtöbb enzim e két szélső eset között
Természetes enzimeknél: >105 Mesterséges E-nél (DNA-zyme, abzyme:<103)
24
0 cat
max k .E
V =
Ms= 60000 1 U/mg kcat=1 s-1
1 3
1s μmol/μg 60000 μg. 1 60s.10
μmol 1 1min.1mg
μmol
1U/mg = 1 = = −
Ha az enzim móltömege 60000 és fajlagos aktivitása 1 U/mg, akkor kcatéppen 1 s-1
(1 U = 1 μmol/min)
Aktivitás és váltásszám
Alap: minden enzimes reakció reverzibilis – egyensúlyra vezet.
Sokszor ez az egyensúly erősen eltolódik az egyik oldalra – pl.
a biopolimerek hidrolízisénél (amilázok, proteinázok), más- hol viszont közel 50-50%-os (például a glükóz izomeráz reak- ció)
glükóz fruktóz
Mindkét kinetikai leírásban feltételeztük, hogy a k-2= 0, ezért a reverzibilis reakciót két ellentétes egyirányú folyamat leírásá- ból állítjuk össze.
Reverzibilis reakciók
26
2 1
2 1 2 1 um) eq(uilibri
2 2 2 1
1 1
k k
k K k K K
k K k k K k
−
−
−
−
=
=
=
=
Reverzibilis reakciók
Fizkém reakciókinetika egymást követő (konszekutív) egyen- súlyi reakciók leírására:
27
A + B C D + E k1
k-1 k2 k-2
A két ellentétes irányú reakció egyensúlyi állandóit fölírva:
A közös elemet kiemelve:
Az eredő egyensúlyi állandót kifejezhetjük:
( )
s +1 -1
K k k
ES
= =S E
⋅
( )
+1 -2
1 2
k k
k k
S ES P
− E +
= =
+1 +2 eq(uilibrium)
1 2
P k k
K = =S k k− −
Reverzibilis reakciók
( )
p -2 2
K k k
ES
+ P E
= =
⋅
28
E + S ES E + P k1
k-1 k2
k-2
ugyanaz!
K k k
k
K k k
k
ms 2 1
1
mp 2 1
2
= +
= +
−
−
−
V k E
V k E
maxs 2 o
maxp 1 o
=
=
−1 2
1 2
1 2
k k
K K
k− k−
= =
1/KS KP
Reverzibilis reakciók
HALDANE leírásához:
29
E + S ES E + P k1
k-1 k2 k-2
V K
k k E
k k és V K
k k E k k
maxs ms
1 2 o
2 1
maxp mp
2 1 o
2 1
= + =
− +
− −
−
V K V
K
V K
V K
k k
k k K
maxs ms maxp
mp
maxs mp maxp ms
1 2
1 2
= = = eq
− −
Reverzibilis reakciók
Végezzük el a következőosztásokat:
Egyensúlyi állandóra ugyanazt kaptuk - HALDANE összefüggés
30
E
MI TÖRTÉNIK?
S → P vagy P → S
S
P
Itt feltételezzük az EP komplex létezését:
MITŐL FÜGG?
Reverzibilis reakciók
K
eq, S , P értéke
?
E + S ES EP E + P k1
k-1
k2 k-2
Reverzibilis reakciók
Az eredő sebesség a két folyamat különbsége:
Vnetto= Velőre - Vvissza = k2 (ES) - k-2(EP)
Ezt az eddigiekhez hasonlóan az enzim anyagmérlegével osztjuk el:
ebből:
32
Eo = +E (ES) + (EP)
előre 2 vissza 2
o o
...
v k (ES) v k (EP)
E E (ES) (EP) ... E E
(ES) (EP)
= = −
+ + + +
0 2 0 2
E k (ES) E k (EP)
v E (ES) (EP)
− −
∆ = + +
maxs eq
ms mp
V S P V K
K 1 P S
K
∆
−
=
+ +
Reverzibilis M-M egyenlet
Reverzibilis reakciók
Behelyettesítve:
figyelembe véve, hogy:
azaz
33
s P
S P
(ES) = E (EP) = E
K ... K
max S max P
v (ES) v (EP) v E (ES) (EP)
∆ = −
+ +
max S max P
s p
s p
S P
v E v E
K K
v E S E P E
K K
−
∆ = + +
ahol azaz a
szubsztrát koncentráció eltérése az egyensúlyitól.
pedig analóg -vel, azaz P kompetitív inhibitorként viselkedik.
maxs eq
ms mp
V S P V K
K 1 P S
K
∆
−
=
+ +
Reverzibilis reakciók
34 eq
eq
P S
K =
mp
1 P K
+
I
1 I K
+
(S - S )eq