Kisebb közlemények.
Petites communications.
Az Európában és a világon beszélt nyelvek sta—
tisztikája.
La statistigue des lanyues parle'es en Europe et dans le monde.
A. Meilletl) az 1926 december 31-i állapotra vonatkozóan részben becsléssel kiszámított adato—
kat közöl a nyelvek elterjedéséröl. Megállapítása szerint Európában 120 nyelven beszélnek, amelyek közül a legelterjedtebb nyelveket társalgási nyelvü]
használók száma a következö:
GZGF
Orosz . . . . . . . . 112576
ebből tiszta orosz . 70.254 kisorosz 33.945 fehérorosz 6.621 tatár 1.756 Német . . . 80.904 Angol 47.002 Olasz 40.808 Francia 39.842 Lengyel 23.177 Spanyol 15.936 Román 13.739 Holland . . 11.570 Magyar . 10.190 Szerb, horvát 9.327 Portugal 8.148 Meillet e statisztikájában a magyar nyelven beszélők száma alacsonyan van megállapítva, mint— hogy csupán a Magyarbirodalomban 1910—ben 10,050.575 volt a magyar anyanyelvűek száma. Európában az indogermán nyelvekhez a népesség 94%-a tartozik, amelyből 23% a szláv, 23% a ger— mán és 25% a latin nyelvekre esik. Az egész föld- kerekségen 14 olyan nyelv van, amelyen több, mint 20 millió ember beszél, Ezek a következők: millió Kínai . . . . . . . . 400
Indiai nyelvek, amelyeken több mint 10 millió ember beszél . . . 260
Angol . , . . . , . . . 170
Tiszta orosz . . . . . . . . . 80
Német . . A . , . . . . . . 80
Spanyol . . . . . , . . . . 65
Japán . . . , . . . 55
Francia . . . , . , . . . . . 45
Olasz . . . . . . . . , . . . 41
Török—tatár , . . . . . . . . 39
Arab . . . , . , , . . . . 37
Portugál . . . , . . . . . . 36
Kisorosz . . . . . . . . . . 34
Lengyel . . . , . . . , . . 23
1) A. Meillet: Les langues dans liEurope nou—
velle, avec un appendice de L. Tesniere sur la sta—
tistigue des langues de l'Europe-, Paris, 1928.
Az öngyilkosságok Németországban.
Les s'm'cides en Allemayne.
Mint a Németbirodalmi Statisztikai Hivatal közli, 1928—ban Németországban összesen 16.036 egyén követett el halálos kimenetelű öngyilkossá—
got, akik közül 4.797 nő volt. Százezer lélekre 361—
férfi és 146 női öngyilkos esett. Korcsoportok sze—
rint a férfiaknál százezer 15 éven alulira 3'4 öngyil—
kos jut, a nőknél 0'6. Ugyanezen arányszám a
15—30 éves fineműeknél 38'6, nőknél 15-5, a
30—60 éveseknél 471 illetve 18'9, a 60—70 évesek- nél 772 illetve 276, a 70 éven felül 973, illetve 30'4.
1929—ben a munkanélküliség és a rossz gazdasági viszonyok következtében az öngyilkosok száma növekedett, 1929. évi adatokkal azonban csak a 15 ezernél népesebb községekről és városokról ren-—
delkezünk. A százezer lakosra jutó öngyilkosok arányszáma a százezernél nagyobb lélekszámú köz—
ségekben az 1928. évi 28-ról 1929—ben 30-ra emel-4 kedett, A kisebb —— de 15 ezeren felüli — lélek—
számú községkategóriákban is hasonló arányú emelkedés észlelhető, bár ezekben az arányszámot;
általában kisebbek. A férűöngyilkosok legnagyobb része — 46976 —— az öngyilkosságot akasztás által
követte el, 20'1%-a agyonlőtte, 10'6%—a pedig vízbefojtotta magát. A nőknél ellenben a leg—
sűrűbben előforduló öngyilkossági okok sor—
rendje így alakult: akasztás 28'7, vízbefojtás 23'1e gázmérgezés 24'1%.
A halálos balesetek Németországban.
Les accidents mortels en Allemagne.
Az egész Németországra vonatkozóan most első- ízben törtent számlálás szerint Németországban az_
1928. évben 26.403 egyén halt el baleset következ-
tében, akik közül nő volt 5.973. A balesetek által
okozott halálozások száma mintegy másfélezerrel szaporodott. A legtöbb erőszakos halál 1928—ban köz—
lekedesi baleset folytán történt: 8.795 egyén vesztette ennek következtében életét. E számból 4.963 ál—
dozat a géperejű járművek okozta közlekedési ball esetekre esik. Vasúti szerencsétlenség következté—
ben 1.229 egyén halt meg. Kor szerint az áldozatok aránya legnagyobb a 60 éven felüliek csoportjában.
ahol százezer íly korú férfi közül 160-at ért halálos, baleset, míg az ugyanily korú nőknél az arányszám
133'2. Legkisebb a korcsoport szerinti arányszám
az 5—15 éveseknél: a fineműeknél 30'2, nőknél
11'9. Általában százezer lélekre évenkint a férfiak—
8. Szám.
nál 66'3, nőknél 18'2 a halesethalál. A balesetek
által okozott halálozásokkal kapcsolatban kimu—
tatja a német statisztika, hogy 1928—ban gyilkosság és emberölés következtében 1.264 egyén vesztette életét. tVVirtschaft und Statistik 1930. Nr. II.).
A társadalmi felemelkedés statisztikája.
La statistigue de l'asoension sociale.
Érdekes reprezentatív adatgyűjtésről számol be a bajor statisztikai hivatal?) A mintegy 11 ezer vezetö társadalmi állású egyénre kiterjedő adat- gyüjtés azt kutatja, hogy e ,,kiváló kortársak" minő
társadalmi rétegből adatgyüjtés
végső eredményei szerint a vizsgált egyének négy l'őcsoportja az atya társadalmi állása alapján így tagozódik:
származtak. Az
Az atya mel ik Szellemi Művé- Gazdasá i !)9litiKUS0k*
társadalmi oszbialy- vezetők szek vezetőkg segítesntitbe—
hoz tartozott % % % % *
Szellemi felső 562 435 289 126
Gazdasági felső 227 2154 51-4. 175
Közep és alsó 211 281 197 699
Vagyis a szellemi vezetőállásúak ————— tisztviselők
és intellektuellek —— 56'2%-a, tehát több mint a
fele hasonló társadalmi állású atyától született. A gazdasági felső réteg is több mint felerészben (51'4%) saját társadalmi osztályából származik. Az alsó és középső társadalmi rétegekből való fel—
emelkedés leggyakoribb a politikusok stb. csoport—
jában, mert ezeknek 69'900-a született alacsonyabb sorban. A nőknél általában inkább megfigyelhető a társadalmi felemelkedés, mert a vizsgált felsőbb réteghez tartozó nőnek 26'9%-a született alsó és középső társadalmi osztályhoz tartozó atyától, míg a férfiaknak csak 16'2%—a tudott magasabb társa—
dalmi osztályba jutni.
A világ erdőgazdasága.
La. superficie des foréts du monde.
A világ erdőállományáról igen hézagos és egy- mástól eltérő adatok állnak rendelkezésre. H.v-—J.
Pierre, a Journal des Economistes-ban kísérletet
tesz idevonatkozó statisztika összeállítására. Adatai szerint a föld erdővel borított területe közel 21 millió négyzetkilométert tesz. Világrészek szerint az erdőállomány így tagozódik:
Az össz— 100 la—
1000 km2 terület kosra jut O/o—aban hektár
Afrika 23023 78 1590
Amerika .. 9.678'9 28'5 391'0
Ausztrália .. 4683 56 4001)
zsia .. 8.368'3 19'9 78'7
Európa ,. . 3.138'9 325 637
Osszesen .. 23.956'7 183 1222 Az országok szerinti megoszlást tekintve Orosz- ország áll első helyen, amely Ázsiában és Európá—
1) Sozialer Auf— und Abstieg im Deutschen Volk. Statistisehe Methoden und Ergebnisse. ]left 117. der Beitráge zur Statistik Bayerns.
——-745—— 1930
erdővel rendelkezik,
tehát a világ erdőterületének csaknem negyede az ban összesen 57 millió km")
ővé. Kanada it'i millió king-nyi erdőterületével egy—
maga eléri egész Európa erdőterületet, Kína erdő- területe 212, az Egyesült Allamoké 1'9 millió kmt'.
De'lamerikáról csak becslések vannak, itt valószí- nűleg Brazilia az erdőben leggazdagabb ország.
Európában az erdőterület nagyságsorrendjében az országok így következnek: Európai Oroszorszag 1.680, Finnország 253, Svédország 246, Németország 127, Franciaország 104 millió km? Az összterület százaléka szerint első helyen Finnország áll, amely—
nek erdőségei az ország területének (%%-át fog- lalják el. Utána következik Svédország 55, Európai
Oroszország 40, Ausztria 37, Cseh—Szlovákia 33,
Jugoszlávia 31, Bulgária 28, Németország 27, lto—
mánia 25 százalékot tevő erdőterülettel. Magyar—
ország 117 százalékos erdőterületével csak Görög—
országot (ll'6%), Dániát t8'6%), Németalföld (7'7%) és Nagy-Britanniát (41300) előzi meg. A lé—
lekszámhoz viszonyított erdőterület szintén Finn—
országban a legmagasabb, ahol 100 lakosra 083 hektár erdő esik. Az így számított arányszám igen magas még Svédországban: 397, Norvégiában: 247 és Európai Oroszországban: 140 hektár. Legalacso- nyabb ez az arányszám Nagy-Britanniában: 2'4, Németalföldön: 3'2 és Belgiumban: 6'5 hektár. Ma- gyarországon 100 lakosra 12'7 hektár erdő jut.
A világ rizstermelése és rizsfogyasztása.
Production et consommation mondiales de ráz.
A világ rizslermése a háború előtti években 138 millió tonnát tett, l928/29—ben 150 millió ton—
nát. A termelés színvonala Ázsia nagy iizstermelö földjein még mindig elég kezdetleges. A háború előtt a világ rizstermése'nek 97%—a Ázsiára esett, a háború után is ez a világrész szolgáltatja a ter- més 95%-át. A legnagyobb rizstermelő ország Kína és Brit-India, ez a két ország az őssztermés %-ét adja: Kina egymaga 41'3, Brit—India ;,iil'O'Jő-át. Ja—
pán Koreával és; Formózával 9'6, Indokína 4'3,
Holland-India 3'4, Sziám 3'1%—kal részesedik a világtermésben. A. hektáronkinti termés Spanyol- országban legmagasabb, ahol 1927/28—ban egy hek—
táron 6'4 tonna rizst termeltek. Olaszországban 4'9,
Japánban 2313 tonna az átlag, míg a kevésbbé bel—
terjesen gazdálkodó országokban 1'2 tonnás átla- gokat is találunk. A világ rizskivitele a háború előtt 48 millió tonnát tett, míg újabban meghaladja a 7 millió tonnát. A kivitel 95%—a Ázsiából ered. A legnagyobb exportáló Brit-India, mely a háború előtt az összkivitel felét szolgáltatta s most is a világkivitel 1Art—át képviseli. A rizsfogyasztásban, melynek "lm—e Ázsiára esik, Kína vezet 47 millió tonnás fogyasztással, utána Brit—India következik illí- millió tonnával. A következö fogyasztóra, Ja—
pánt-a. már csak 8 millió tonna esik.
