Román statisztikai-történeti kiadvány

SZEM LE

ROMÁN STATISZTI KAI -TÖRTÉNETI KIADVÁNY

PALLÓS EMIL A történelemmel, a politikai gazdaság—

tannal és a népgazdaság történetével fog-

, lalkozó kutatók munkájuk során nem nél—

külözhetik az elmúlt korok társadalmi je—

lenségeire vonatkozó adatoknak, az ada—

tok megbizhatóságának, valamint az adott

korszak statisztikai elméleteinek ismeré-—

tét. A Román Népköztársaságban is egy—

re többen vannak olyan társadalomtudo—

mánnyal foglalkozó kutatók, akik érzik az ilyen jellegű dokumentációs adatok szükségességét. Ennek az igénynek a ki- elégítésére adta ki a Román Népköztársa—

ság Állami Levéltárának Központi lgaz—

gatósága a ,,Románia gazdaságtörténetére vonatkozó dokumentumok" című kiadvá-

nyát.1

E dokumentációs kötet olyan adatok gyűjteménye, amelyekből képet alkot—

hatunk Munténia és Moldova statisztikai hivatalainak alapításáról, szervezetéről

és tevékenységéről. A mű értékes eszköz

azok számára, akik az 1857. és 1865. évek

közötti időszak gazdasági és társadalmi helyzetét kutatják, mert a statisztikai in—

tézményekre vonatkozó ismereteken ki—

vül sok új dokumentációs anyagot nyújt

más állami intézmények működéséről, va—

lamint a két fejedelemség egyesülése ide- jéből a kor társadalmi szellemének hely—

zetéről és kifejlődéséről is.

A kötetet szerkesztő bizottság állította

össze, Manea Manescu, a Román Tudo—

mányos Akadémia levelező tagjának irá—

nyításával. Bő anyagot gyűjtöttek össze a román fejedelemségek statisztikai hiva-

talainak megalapításáról, az első nép- számlálások munkáiról és olyan mező—

gazdasági statisztikai munkálatokról,

amelyeket a központi intézmények külső

szervei végeztek. Az anyagot három

részre osztották fel, s ezen belül időrendi

sorrendben mutatják be: 1. Muntenia adatait 1857. XI. 30—tól 1862. II. l5—ig. 2.

Moldova adatait 1859. VI. 23—tól 1860. XII.

3-ig és 3. a fejedelemségek egyesülése

utáni együttes adatokat 1859. VII. lZ—től 1865. III. 1—ig. A jó nyomdatechnikával el- készített kötetet az adatgyűjtemények

jegyzéke, magyarázó szótár, általános

tárgymutató és hét dokumentáció foto—- kópiája egészíti ki.

, A dokumentációs kötet értékes anyagot szolgáltat két haladó statisztikusr D. P.

Martian és I. Ionescu de la Brad statisz—

tikai gondolkodásának megismeréséhez, és vázolja azokat az erőfeszítéseket, amelye—

ket a két statisztikai intézmény —— Mun—

tenia Statisztikai Irodája, később Hivatala és Moldova Központi Statisztikai Igazga—

tósága —— megszervezése terén kifejtettek.

E két statisztikus — kortársaikkal ellen- tétben —- a statisztikában olyan eszközt látott, amelynek segítségével az állam

,, . . . meg tudja állapítani a népesség szük-

ségleteit... és a közösség javával törődő kormányzat kellő időben és hatékonyan tud a közsziikségletek kielégítésén segi-

teni...", vagy ahogyan Martían kifejezi

,, . . . a statisztikai munkálatok nélkül nem lehetséges képet alkotni nemzetünkről, társadalmunkról és kellő áttekintés nél—

kül a törvényhozók nem ismerik az orvo—

solandó hiányosságokat." Szerintük a Köz- ponti Statisztikai Hivatalnak állami intéz—

ménynek kell lennie, és feladata, hogy összeállitson olyan ,, . .. leltárt, amelynek

alapján a kormány, amely hivatott gon-—

dozottjainak személyi, gazdasági és intel—

lektuális helyzetének javítására, . . . lát—

. hassa, milyen állapotban van a népesség, annak vagyona és kultúrája, hol és milyen mértékben érződik a segitségadás hiánya

. . . és milyen irányú a fejlődés.. .". Az in—

tézménynek operatívnek kell lennie és az aktuális, időszerű helyzettel kell foglal-

koznia: ,,... mert a statisztika legfőbb

alaptétele: elhatárolni a vizsgálatokat, hogy uralni lehessen őket, minden munkasoro-

! Documente privitoare la istoria economica a Rominiei. I. köt. Bukarest, 1980. XIII. 4— 815 old. E kiadvánnyal foglalkozik a Revista de Statisuca 1961. évi 3. száma is.

660

_ li

zatot sorbavenni, minden sorozattal minél hamarabb végezni, hogy a pillanatnyi helyzetet rögzíteni lehessen. A hivatal fel-

adata világos táblázatokba foglalni a né- pesség pontos számát, valamint az ország

jelenlegi anyagi, gazdasági és társadalmi

helyzetét." Módszertanilag az új intéz—

ménynek különböznie kell a régitől. Te—

vékenységének integránsnak kell lennie,

vagyis a gazdasági és társadalmi élet vala—

mennyi szektorát át kell fognia. E statisz—

tikusok érdeme a területi statisztikai je- ,lentő állomások felállítása, mely szervek-

nek feladata lett az előző népszámlálások

adatai és az eredeti információk alapján a

hibák és hiányosságok feltárása. Végül követelték az összegyűjtött adatok közzé—

tételét.

A múlt század két haladó szellemű ro—

mán statisztikusa 102 évvel ezelőtt így

fogalmazta meg a hivatalos statisztikai

intézmény célját, feladatát és tevékenysé—

gét. A korszellem sokszor leküzdhetetlen akadályokat gördített munkájuk elé. Alig

hogy létrehozták a Hivatalt, Martian kénytelen volt egy memorandumot össze-

állítani, amely kérte, hogy ne engedélyez—

zék a statisztikai szolgálatnak a közbizton—

sági igazgatóságokba való beolvasztását, és hogy tartsák fenn továbbra is a me—

gyei statisztikai jelentő állomásokat. So—

kat harcoltak a prefektusoknak a statisz—

tikai munkák végrehajtása során mutatott közömbössége és hanyagsága ellen. A leg—

nagyobb nehézséget mégis a szakemberek

hiánya okozta. A statisztikai munkák el—

végzésére jelentkezőknek írási és számo—

lási vizsgát kellett tenniök. Ezen egyszerű

vizsga alapján sok jelentkező közhivatal—

nokot —— alprefektusokat és más jelentős

közhivatalnokokat —, akiknek elemi isme—

reteik sem voltak, vissza kellett utasítani.

,,. .. Egyesek a szorzásnál és osztásnál el—

hajították a tollat, maguk bizonyitva ezzel a statisztikai munkára való alkalmatlan—

ságukat."

A demográfusok számára a kötet fő

eredménye, hogy lehetőséget ad az 1859.

évi népszámlálási adatok hitelességének vizsgálatára. A népszámlálás-adatait már korábban is közzétették, de nem (voltak ismertek a népszámlálásnál használt űrlan pok, a kiadott utasítások, a felvétel ne—

, hézségei, az összegyűjtött anyag feldolgo—

zási nehézségei stb. A publikált kötet olyan dokumentumokat ad közre, amelyek lehetőséget adnak'az 1859. évi népszámlá—

lás adatainak pontosabb értelmezésére.

A szerkesztő bizottság a kötet kiadásai—

val jelentős érdemeket szerzett és nagy—

mértékben elősegítette a román hivatalos

statisztika —— főleg pedig a statisztikai

szervezet —— történetének megismerését.

MAGYAR SZAKIRODALOM

KOMJÁTI ZOLTÁN—RÁCZ ALBEHT:

IPARSTATISZTlKAl ELEMZÖ PÉLDATÁR

Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó. Budapest, 1962. 363 old.

1960—ban megjelent Lukács Ottó —— Ollé Lajos ,,Iparstatisztika" című könyve. E könyv megjelenése után felvetődött annak szükségessége, hogy a könyvben tárgyalt

módszertani kérdések és elvi problémák könnyebb megértése és a számítási mód—

szerek gyakorlási lehetőségének megte—

remtése céljából olyan példatárt adjanak ki, amely az iparstatisztikát tanulók mun—

káját segíti. A most megjelent iparsta—

tisztikai elemző példatár e célt kívánja szolgálni.

Az elemző példatár lényeges jellemzője, hogy mind tartalmi és terminológiai, mind pedig szerkezeti szempontból teljes egészében az ,,Iparstatisztika" c. tan—

könyvre épül. A szerzők a tankönyvvel va—

ló összhangot szinte maradék nélkül meg—

teremtették. Tekintettel arra, hogy tan—

könyvről van szó, didaktikai szempontból

ez a könyv egyik pozitívuma. A szerzők fejezetről fejezetre helyesen mérlegelik az

egyes kérdések jelentőségét, megfelelő

példákat adnak a tankönyvben tárgyalt egyes módszertani problémákhoz, és he—

lyesen egészítik ki a tankönyv néhány nehezebben érthető részét azzal, hogy példák segítségével, illusztratív módon

magyarázzák meg a bonyolult, sokoldalú összefüggéseket. A tankönyv e példatárral

kiegészítve kielégíti az oktatási követel—

ményeket, és megteremti az iparstatiszti—

kai tananyag elsajátításának reális feltéu teleit.

A példatár az ipar-statisztikai tananyag

valamennyi fejezetére vonatkozóan elő-

ször egyszerűbb, majd fokozatosan több ismeretet igénylő, bonyolultabb, össze-

tettebb példákat is tartalmaz. A példatár—

ban azonban a magasabb színvonalú mód—

szertani ismereteket igénylő példák van—

nak túlsúlyban, A példák differenöiáltsága